Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Válaszok további munkaügyi kérdésekre

2022.05.03

Válaszok a 2022. február 15-i online tanácsadói napon írásban feltett kérdésekre

 

2022. február 15-én a Menedzser Praxis Kiadó szervezésében munkaügyi gondokról, munkajogi problémákról szóló online tanácsadói napot tartottam, amelynek keretében közel kétórás előadás hangzott el a folyamatos problémákat felvető témakörben. Megtisztelő számomra, hogy az előadást folyamatosan 360 kolléga követte, és 679-en jelentkeztek be az anyag letöltésére. Ezúton is köszönöm az érdeklődést és a kitartást.

Az előadás alatt lehetőség volt az előadás témájához kapcsolódó kérdések online beküldésére, amelyeknek nagyjából a negyedére sikerült gyors választ adnom az előadás végén. A Kiadó megküldte számomra a kollégák által írásban feltett kérdéseket, és felkért a kérdések megválaszolására. Megtisztelő, hogy 93 kolléga vetett föl különböző problémákat, amelyek jelentős részében több kérdés is szerepel. Egy hónappal ezelőtt a Kiadó megjelentette az írásban feltett kérdésekre adott válaszaimat a részmunkaidős foglalkoztatás, a szabadság kiszámítása és kiadása, az ágazati szakmai pótlék és a megbízási (óraadói) szerződés témakörökben beérkezett kérdéscsoportokra. Ebben az írásban igyekszem pontos és gondos választ adni az ezektől eltérő további témakörben beérkezett fontos kérdésekre. A kérdéseket azonban témájuk szerint csoportosítottam, így a jelenleg közölt válaszokban sokszor több kérdező kolléga hasonló kérdése jelenhet meg. Ennek megfelelően az eredeti kérdések szövegét – tartalmuk tiszteletben tartása mellett – többször megváltoztattam, így kerülve el a párhuzamosságokat. Bízom benne, hogy a kérdésekre adott válaszaim tovább segítik a kollégákat mindennapi munkájukban. Az egyes témakörökben feltett kérdéseket kurzív szedéssel jelzem, míg a válaszok álló betűtípussal jelennek meg.

A beérkezett kérdésekre adott válaszok közlését most az alábbi témakörökkel folytatjuk:

  • munkaszerződés, besorolás, eltérés a garantált illetménytől,
  • a munkaidő, munkaidőkeret, a munkaidő nyilvántartása,
  • eseti helyettesítés, óraösszevonás elrendelése és díjazása,
  • pótlékok mértéke és szüneteltetése,
  • rendkívüli munkavégzés elrendelése és díjazása, erdei iskola, tanulmányi kirándulás díjazása
  • vezetői megbízás,
  • mesterpedagógusok óraszáma és munkaidő-kedvezménye,
  • jubileumi jutalom,
  • étkeztetés, ügyeleti feladatok ellátása,
  • felmentés, felmentési idő,
  • kollégiumi problémák.
  1. A munkaszerződés, a besorolás problémaköre, eltérés a garantált illetménytől

Kérdés: Határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonynál, munkaviszonynál kell-e próbaidőt kikötni?

A Kjt. 21/A. §-a úgy rendelkezik, hogy a határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a munkaszerződésben három hónap próbaidő kikötése kötelező, de a próbaidő négy hónapban is meghatározható. A 21/A. § (4) bekezdése úgy rendelkezik azonban, hogy a határozott időre szóló szerződésnél nem kell próbaidőt megállapítani. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a nem közalkalmazotti jogviszonyba történő kinevezés esetén – a közalkalmazottakra vonatkozó szabálytól eltérően – a Munka törvénykönyve 45. § (5) bekezdése alapján a próbaidő nem kötelező, de a felek megállapodása alapján legföljebb három hónap próbaidő kikötésére van lehetőség.

Kérdés: Kolléganőnk középfokú óvodapedagógus szakképzettséggel rendelkezik, 1997-ben végzett óvónőképző szakközépiskolában. Nem szeretne főiskolára menni. Óvodapedagógus munkakörben alkalmazható-e egyáltalán. Ha pedagógiai asszisztens munkakörben alkalmazzuk, akkor milyen kategóriába kell sorolni? 
A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 7. sz. melléklete úgy rendelkezik, hogy az óvodapedagógus munkakör betöltéséhez óvodapedagógus szakképzettség szükséges. Ezt a szakképzettséget jelenleg főiskolai (BA) képzés során lehet megszerezni, de évtizedekkel ezelőtt még középfokú végzettséggel, azaz óvodapedagógusi szakképzettséget adó szakközépiskolai képzéssel is meg lehetett szerezni. Ezeknek a középfokú végzettséggel rendelkező óvodapedagógusoknak az alkalmazása változatlanul jogszerű. Őket a Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatokba kell besorolni a középfokú végzettségük alapján, és részt kell venniük a minősítési rendszerben is. Ha az érintettet mégsem pedagógus munkakörben, hanem pedagógiai asszisztens munkakörben foglalkoztatják, akkor nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben történik az alkalmazás. Mivel a szóban forgó pedagógus rendelkezik (középfokú) pedagógus szakképzettséggel, besorolását a pedagógusok előmeneteli rendszere alapján kell elvégezni, azaz a Pedagógus I. vagy II. fokozatok egyikébe kell besorolni, a részletes szabályokat a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 39/E. §-a tartalmazza.
Kérdés: A munkaszerződésben fel kell-e tüntetni a munkavállaló besorolási bérét és a garantált bérminimum összegét, hogy lássa a dolgozó, hogy a garantált bérminimum alapján fizetünk? 
A pedagógusok munkaszerződésében – mint minden munkaszerződésben – kötelezően föl kell tüntetni a munkavállaló illetményét/munkabérét. Tekintettel arra, hogy a pedagógusok számára jogszabályok kötelező bérelemeket és pótlékokat állapítanak meg (pl. ágazati szakmai pótlék, osztályfőnöki vagy vezetői pótlék, a garantált bérminimumra történő kiegészítés, stb.), ezeket feltétlenül tételesen fel kell tüntetni a munkaszerződésben vagy annak módosításában. Ennek hiányában lehetetlenné válik annak megállapítása, hogy a munkáltató a munkaszerződés elkészítésekor vagy módosításakor eleget tett-e a jogszabályokban meghatározott kötelezettségeinek.
Kérdés: Tanító kollégám eddig testnevelést tanított 6. évfolyamig, a jövő tanévben azonban osztálytanítónak szeretném beosztani, mert nyugdíjba vonulás miatt nem lesz elég tanítónk. Köteles-e elfogadni az osztálytanítói munkakört?
A munkaszerződés általában csak a munkavállaló akaratával és aláírásával módosítható, kivételt képeznek ez alól a jogszabályok rendelkezése miatt módosítandó munkaszerződések. A kérdésre adandó válasz attól függ, hogy mi szerepel a kolléga munkaszerződésében. Ha a munkaszerződésben tanító vagy tanító és testnevelő munkakör szerepel, akkor nincs akadálya annak, hogy testnevelés tanítása helyett tanítói feladatokat lásson el. Ha a munkaszerződésben testnevelő szerepel (ez az adott helyzetben cseppet sem valószínű), akkor a tanítói munkakörbe történő áthelyezése a munkaszerződés módosítását, azaz a munkavállaló közreműködését igényli.
Kérdés: Egy kollégám két egyetemi nyelvtanári diplomával (orosz, olasz), rendelkezik, majd angol nyelv tanítására jogosító tanúsítványt szerzett, mely előírja a tanítói oklevél meglétét is. 15 évi angoltanítás után meg lehet-e tagadni az angol nyelv tanításának jogát az illetőtől?
A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 7. sz. mellékletének 24. sora úgy rendelkezik, hogy az idegennyelv-tanár munkakört nyelvtanár vagy nemzetiségi nyelvtanár szakképzettséggel lehet betölteni. Az angol nyelv tanításához tehát a jogszabályok előírása szerint angol nyelvtanári diplomára van szükség. 
Kérdés: Milyen jogszabály rendelkezik arról, hogy a garantált illetménytől (bértáblától) eltérő bért állapítsanak meg annak érdekében, hogy minőségi bérpótlékot fizethessenek a pedagógusoknak (úgy tudom ez ma kb. 10%-a az illetménynek, s tulajdonképpen 1.000-2.000 Ft a valós minőségi bérpótlék)? A nyugdíj megállapítása során melyik bér lesz az irányadó?
A Köznevelési törvény 65. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a pedagógus illetménytábla alkalmazásakor az illetményalapot a következőként kell kiszámolni a 101.500,- Ft összegű vetítési alapból: alapfokozat (főiskolai szintű diploma) esetében a vetítési alap 180%-a, míg mesterfokozat (egyetemi szintű diploma) esetében a vetítési alap 200%-a. Ugyanezen § (1a) bekezdése szerint azonban 2017. szeptember 1-jétől a munkáltató az így meghatározott összegtől eltérően is meghatározhatja a pedagógus illetményét/munkabérét, ennek az eltérítésnek azonban a jogszabályban rögzített komoly szakmai feltételei vannak az alábbiak szerint.

Nkt. 65. § (1a)  A köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató - tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője javaslatára és egyetértésével - a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja az illetményét azzal, hogy a pedagógus illetménye nem lehet kevesebb, mint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap

a) középfokú végzettség esetén 119,6 százaléka,

b) alapfokozat esetén 174,5 százaléka,

c) mesterfokozat esetén 193,2 százaléka

alapulvételével megállapított illetményalappal számolt illetmény.

Ez azt jelenti, hogy az intézményvezető alapfokú diploma esetén a besorolási illetménytől elétőrően a bértábla 96,9%-ában, mesterfokozatú diploma esetében 96,6%-ában is meghatározhatja a pedagógus munkabérét. Így lehetőség nyílik arra, hogy a munkavállalók egy részének a bértáblánál 3-4%-kal alacsonyabb értékben megállapított munkabérének átcsoportosításával más munkavállalók számára a bértáblában meghatározottnál magasabb bért állapítson meg. Ezt az eljárást nem szerencsés minőségi bérpótléknak nevezni, mert ez a kategória már nem létezik. Kétségtelen, hogy e módszer alkalmazásával valóban lehetőség nyílik egy kisebb pedagógusréteg munkabérének a bértáblától akár 8-10%-kal magasabb megállapítására. A nyugdíj összegének megállapításakor minden esetben a munkavállaló tényleges munkabérét kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy az eltér-e a bértáblában meghatározott összegtől vagy azonos azzal.
Kérdés: Hogyan kell besorolni azt az óvodapedagógust, aki az intézményben pedagógiai asszisztensként dolgozott tíz évig, eközben főiskolai diplomát szerzett mint óvodapedagógus és ezután óvodapedagógus munkakörben szeretnénk alkalmazni.
Tekintettel arra, hogy a kolléga a pedagógiai asszisztensként töltött jogviszonya alatt szerezte meg a pedagógus szakképzettséget, a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdése alapján őt a pedagógus szakképzettség igazolását követő hónap első napjától Gyakornok fokozatba kell sorolni azzal, hogy munkabére/illetménye az átsorolással összefüggésben nem csökkenthető. A két év gyakornoki idő elteltével a sikeres minősítő vizsgát követően Pedagógus I. fokozatba kell sorolni, de szakmai gyakorlatként kizárólag a pedagógus munkakörben töltött időszakot lehet figyelembe venni, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben szerzett időszakot nem. A két év múlva megállapítandó besorolási kategóriájának meghatározásakor azonban az összes közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejét figyelembe kell venni.
Kérdés: Hogyan kell besorolnom azt az óvodapedagógust, aki a főiskola elvégzése után egy évet dolgozott óvodapedagógusként, fél évet közalkalmazottként majd 15 évet teljesen más területen volt munkaviszonya, most viszont ismét óvodapedagógusként kíván elhelyezkedni?
A pedagógusok besorolását a Kjt. 87/A. § (3) bekezdésében meghatározott szabályok szerint kell elvégezni. Az itt leírtak azt is tartalmazzák, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges végzettség, szakképzettség (jelen esetben az óvodapedagógusi diploma) megszerzését követő minden munkaviszony időtartamát figyelembe kell venni, tehát a közoktatási területen kívül töltött 15 évét is be kell számítani a besoroláskor.
Kérdés: Egyházi fenntartású intézmény esetében a pedagógusokat az Mt. vagy a Kjt. szerint kell-e foglalkoztatni?
Az egyházi (valamint alapítványi vagy magán) fenntartásban működő intézményekben a foglalkoztatás a Munka törvénykönyvében meghatározottak szerint történik. A pedagógusok esetében azonban speciális szabályok vannak érvényben, mert a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése fenntartótól függetlenül elrendeli a pedagógus előmeneteli rendszerre vonatkozó szabályok kötelező alkalmazását. A pedagógus előmeneteli rendszer pedig a Kjt. bértáblájához, illetve a besorolási szabályok a Kjt-nek az előző kérdésben említett 87/A. §-ban leírtakhoz van kötve.
Kérdés: Az iskolatitkárnak MA nevelő és hittantanár végzettsége van. Pedagógus I. fokozatba van besorolva. Besorolható-e az MA végzettsége szerint?
Ha jól értem a kérdést, a kollégának van főiskolai szintű hittantanári szakképzettsége, és ezen felül egyetemi szintű „nevelő” szakképzettséget tanúsító diplomája. Mivel a „nevelő” szakos diploma nem minősül pedagógus szakképzettségnek, a besorolásakor ezt az MA-diplomát nem lehet figyelembe venni. Ha esetleg hittantanár egyetemi szintű MA-diplomája van, akkor azt figyelembe kell venni a besoroláskor.
Kérdés: Új munkavállaló pedagógus bérbesorolásához a pályán eltöltött éveinek számát, vagy a diploma megszerzésének időpontját kell alapul vennem? Az érintett 40 éves, eddig nem pedagógus munkakörben dolgozott, diplomája 2004-ben kelt.
A pedagógusok bérbesorolásakor a Kjt. 87/A. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Ennek alapján minden 1992. július 1. előtti munkaviszonyt be kell számítani, mert addig nem létezett közalkalmazotti jogviszony. Be kell számítani továbbá a közalkalmazotti jogviszonyban töltött éveket, valamint mindazokat a munkaviszonyokat, amelyek időtartama alatt rendelkezett a mostani munkaköre betöltéséhez szükséges szakképzettséggel. Az érintett 2004-től fennálló minden munkaviszonyát tehát be kell számítani, ha rendelkezett a jelenlegi munkaköre betöltéséhez szükséges szakképzettséggel.
Kérdés: 43. éve vagyok óvodapedagógus, kétszer részesültem rendkívüli átsorolásban, amely a várakozási idő csökkentésében nyilvánult meg; egyszer a szakvizsga miatt egyszer pedig miniszteri kitüntetés miatt. 2022-ben kellene lépnem a következő kategóriába, esetemben erre a bértábla alapján már nincs lehetőség, mi erre a megoldás?
Amennyiben a pedagógus életpályán elérte a 15. kategóriát, további kategóriába – tiszteletre méltó életpályája ellenére – nem lehet besorolni, mert a Köznevelési törvény csak 15 kategóriát tartalmaz. További illetményemelésére munkáltatói döntés alapján van lehetőség, de besorolása továbbra is a 15. kategóriát fogja tartalmazni.
Kérdés: Mikor rövidül le a fizetési kategóriák közötti hároméves várakozási idő két évre? Mit kell a pedagógusnak felénk benyújtani? Kinek a felelőssége, ha rossz besorolással indítunk, hiszen a pedagógus is aláírja a szerződést?
A pedagógus előmeneteli rendszer szabályai szerint a pedagógus háromévenként lép magasabb fizetési kategóriába. 2013. augusztus 31-ig ettől részben eltérő szabályozás volt hatályban, amely szerint abban az esetben, ha a pedagógus teljesítette a hétévenkénti kötelező pedagógus továbbképzés követelményeit, akkor várakozási idejét egy évvel csökkenteni kellett. Ez a rendelkezés azonban már nincs hatályban. A helyes besorolásért a munkáltató a felelős, hiszen neki kell pontosan tisztában lennie a besoroláskor beszámítható munkaviszonyokkal, illetve a munkaszerződés elkészítésekor be kell szereznie a munkavállaló korábbi foglalkoztatásával kapcsolatos pontos adatokat. A munkaszerződés aláírása előtt persze a munkavállalónak is alaposan át kell vizsgálnia a dokumentumot, de általában nem várható el az ilyen ügyekben járatlan munkavállalótól, hogy pontosan tisztában legyen a besorolási szabályokkal.
Kérdés: Ha óvodapedagógusként egyetemi végzettséget szerez valaki, akkor milyen formában kaphatja meg az egyetemi besorolással járó munkabért? Tudom, hogy óvodapedagógusi munkakör betöltéséhez nem feltétel az egyetemi diploma, csak fenntartói döntés alapján adható a magasabb munkabér. Intézményvezetőként sem kapható meg ez a besorolás?
Valóban, az óvodapedagógus felsőfokú képzés jelenleg egyszintű, tehát nincs mód egyetemi szintű óvodapedagógusi diploma megszerzésére. Előfordul azonban, hogy az óvodapedagógus egy másik szakképzettséggel is rendelkezik, amelyhez egyetemi szintű diplomája van. Ez azonban nem lehet óvodapedagógusi diploma, tehát a besoroláskor kötelezően nem kell figyelembe venni. Ha ezt az MA-szintű diplomát (pl. tanári oklevél) a munkáltató figyelembe kívánja venni a besoroláskor, megteheti, ez azonban egyáltalán nem kötelező. Ha az intézményvezetői megbízás során az óvodavezető rendelkezik pl. pedagógus MA-szakképzettséggel, és ezen alapuló intézményvezetői szakvizsgával (amely ezért szintén MA-szintű), akkor álláspontom szerint jár számára az egyetemi diploma szerinti besorolás, hiszen vezetői megbízatásához jogszabályban meghatározott feltétel az intézményvezetői diploma megléte, amellyel rendelkezik.
Kérdés: Pedagógus II. fokozatban szakvizsga nélkül van-e előre lépési lehetőség, amely anyagi juttatással is jár? A minisztériumi dicsérő oklevélnek nincsen anyagi vonzata. Több évtizede pályán lévő pedagógus mindig időben teljesítette a kötelezően előírt továbbképzéseket, mégsem jelent anyagi előnyt. 

A Pedagógus II. fokozatot a Mesterpedagógus vagy a Kutatótanár fokozat követheti – nem kötelezően – a pedagógus életpályán. A Mesterpedagógus fokozat elérésének jogszabályban rögzített feltétele azonban a pedagógus szakvizsga megszerzése. A Kutatótanár fokozatnak a Pedagógus II. fokozatból történő eléréséhez nem szükséges ugyan a pedagógus szakvizsga, azonban nélkülözhetetlen a szakképzettségének területéhez kapcsolódó tudományos fokozat megszerzése. Amennyiben tehát a pedagógus a Pedagógus II. fokozat után tovább szeretne lépni a pedagógus életpályán, meg kell szereznie a pedagógus szakvizsgát vagy a doktori fokozatot.

  1. A munkaidő, munkaidőkeret, a munkaidő nyilvántartása

Kérdés: A pedagógiai szakszolgálatnál kötelezhetnek-e bennünket a 21 óra gyermekekkel töltött munkaidőn kívül további 11 óra intézményben történő bent tartózkodásra? Nem túlórára gondolok, csak a szokásos adminisztrációs és egyéb kapcsolódó tevékenységre. A kollektív szerződés nem rendelkezik erről konkrétan, s az intézmény sem határozott meg semmit, hogy milyen feladatokat kell bent, illetve az intézményen kívül tölteni.

A Köznevelési törvény 62. § (13) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a pedagógiai szakszolgálati intézményekben foglalkoztatott pedagógusok heti huszonegy órában a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben végzik a gyermekek, tanulók vizsgálatával, egyéni vagy csoportos foglalkoztatásával, a tanácsadással, gondozói tanfolyamok megtartásával kapcsolatos feladatokat. Kötött munkaidejük a Köznevelési törvény 62. § (5) bekezdésének rendelkezése szerint a 32 óra. A nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. Ha van kollektív szerződés, akkor annak kötelezően rendelkeznie kell erről a fontos kérdésről. Ha kollektív szerződés nincs, akkor a munkáltató köteles elkészíteni és közzétenni a rendelkezéseket. Ha ez nem történik meg, akkor jogsértő állapot áll elő, hiszen a pedagógusok nem tudják, hogy mely munkafolyamatok elvégzése során kötelesek az intézményben tartózkodni, és melyeket végezhetnek el az intézményben kívül.

Kérdés: Munkáltatóként milyen dokumentumban kell rögzítenem, hogy munkaidőkeretet kívánok alkalmazni az általános iskolában?
Jogszabály erről nem rendelkezik. A legcélszerűbb egy önálló intézményi szabályzatban rendelkezni a munkaidőről és a munkaidőkeret alkalmazásáról, annak szabályairól. Nem célszerű ezt a szabályozást az SzMSz-hez vagy más intézményi dokumentumhoz csatolni, mert akkor bármely módosítása esetén az SzMSz módosításakor szükséges elfogadási és jóváhagyási rendszert kellene alkalmazni, míg önálló dokumentum esetében az intézményvezető egyszemélyben jogosult a szabályzat módosítására.
Kérdés: A vezetőnek melyik dokumentumban kell meghatározni a pedagógus számára, hogy mely feladatokat lát el az intézményben, illetve melyeket végezhet otthon?
A kérdésben szereplő jogszabályi elrendelés a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdésében szerepel. A kizárólag az intézményben végezhető feladatok körét a kollektív szerződésben kell szabályozni, ennek hiányában ez a munkáltató jogkörébe és kötelezettségébe tartozik. Azt azonban nem rögzíti jogszabály, hogy kollektív szerződés hiányában a szabályozás mely dokumentumban történik. Javaslom, hogy a szabályozást ne az SzMSz-ben, hanem önálló igazgatói, óvodavezetői szabályzatban történjék.
Kérdés: Az óvodapedagógusi munkaidő nyilvántartás dokumentációját ki köteles vezetni és hogyan? A munkaközi szünet hogyan jelenik meg egy dolgozónál, ha 6 óránál többet dolgozik? Pl: 7-13.30-ig van munkaideje akkor  6.40-re kell bejönnie dolgozni, vagy 13.50-kor mehet el a munkahelyéről?

A Munka törvénykönyve 134. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a munkáltatónak nyilván kell tartania a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét és a szabadság időtartamát. Nyilvánvaló tehát, hogy a teljesített munkaidő nyilvántartásának felelőssége a munkáltató hatáskörébe tartozik, hiszen a munkavégzés egyik legfontosabb mutatójáról van szó. Ugyanakkor a rendelkezés nyilván nem értelmezhető úgy, hogy a munkáltató – akár több száz dolgozója esetében – maga rögzíti a munkavégzéssel kapcsolatos adatokat, bár – például digitális beléptetőrendszer alkalmazása esetén – erre is van lehetőség. Teljes mértékben jogszerűnek tekinthető, ha a munkáltató megszervezi a munkaidő-nyilvántartásnak a szervezetnél alkalmazott módját, és az egyes munkavállalóktól megköveteli az abban történő közreműködést. Tehát pl. elkészíti és átadja a munkavállalónak a munkaidő-nyilvántartó íveket, és a munkavállalóra bízza a napi munkakezdés, a munka befejezése és a munkaközi szünet igénybe vételével kapcsolatos adatok bejegyzését. Nem jogszerű azonban annak megkövetelése, hogy a munkavállalónak rögzítenie kelljen az általa teljesített munkaidőn belül az egyes feladatok elvégzésére fordított munkaidőt. A munkavállaló felelőssége és kötelessége a munkaidő-nyilvántartás vezetési rendjének megszervezése, ellenőrzése és a munkavégzés igazolása.

  1. Az eseti helyettesítés, óraösszevonás elrendelése és díjazása

Kérdés: Hogyan kell kezelni a csoportösszevonásokat?   Pl. ha egy kolléga megszünteti a jogviszonyát, és a napközis osztályából szervezett csoportot odacsapják a másik osztályhoz, vagy egy napközis kolléga hiányzik, és eseti helyettesítés helyett összevonnak két osztályt. Ilyenkor hogyan kell elszámolni a csoportösszevonással történő helyettesítést?

Először azt a fontos kérdést kell megválaszolnunk, hogy a csoportösszevonással ellátott helyettesítés (amely a kérdésben is szerepel) eseti helyettesítésnek minősül-e vagy sem. A Köznevelési törvény 62. § (6) bekezdésében határozza meg a pedagógusok által ellátandó feladatokat, és így rendelkezik: „…A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.” A fennmaradó részen itt a kötött munkaidőnek a neveléssel-oktatással lekötött részét kell értenünk. A jogszabály rendelkezése szerint eseti helyettesítést tehát csak a kötött munkaidőn belül, de a neveléssel-oktatással lekötött időkereten (általában heti 22-26 óra, óvodapedagógusok esetében 32 óra) túl lehet végezni. Tehát ha egy kolléga a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében saját osztályát, csoportját tanítja, és a munkáltató elrendeli egy másik csoporttal történő összevonást, azaz egyidejű tanítást vagy nevelést, akkor ez a csoportösszevonás a pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaidején belül történik. Ezért a csoportösszevonással a pedagógus saját csoportjának tanítása önmagában nem jelent eseti helyettesítést. A csoportösszevonással történő helyettesítés fogalma és díjazási kötelezettsége 2013. augusztus 31-ig volt hatályban, azt a 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet 16. § (5) bekezdése rögzítette, és díjazását az óradíj 50%-ában határozta meg. Ez a rendelkezés azonban már nincs hatályban, jelenleg tehát jogszabály nem rendeli el a csoportösszevonással megtartott foglalkozások, órák kötelező díjazását.

Kérdés: Az óraösszevonásokat és az eseti helyettesítéseket külön vagy együtt kell kezelni? A tankerületünk 50 %-os túlóra díjat fizet a csoportösszevonással történő helyettesítésre, de akkor a 2 óra, 6 óra, 30 nap, 60 óra tematikájában ez hogyan érvényesül?

Az előző kérdésre adott válaszban kifejtettek alapján a csoportösszevonásért nem kell óradíjat fizetni, mert az nem minősíthető eseti helyettesítésnek. Ezért az eseti helyettesítéseket külön kell kezelni az óraösszevonással történt helyettesítésektől, utóbbi semmiképpen nem számítható be az eseti helyettesítések számába.

Kérdés: Helyettesítés esetén, ha lyukas órámban helyettesítek, és két osztályt vonok össze, hogyan számolják ki a helyettesítés díját? Hogyan írjuk ki a helyettesítést, ez összevont vagy szakszerű helyettesítés? 
Amint az előző válaszokban ezt kifejtettük, a pedagógusnak a saját óráján, foglalkozásán történő csoportösszevonásért – a jogszabályi rendelkezések alapján – nem jár díjazás, sőt az így teljesített többletmunkát eseti helyettesítésnek sem lehet tekinteni. Ha a pedagógusnak lyukasórájában eseti helyettesítést rendelnek el a helyettesítés szabályainak betartásával, és ráadásként a csoportot összevonják egy másik csoporttal, akkor továbbra is csak egyszerű eseti helyettesítésről van szó, amelyért díjazás nem jár. Nem létezik már a szakszerű vagy nem szakszerű helyettesítés kategóriája, a munkáltató az eseti helyettesítés elrendelésekor a helyettesítés szakszerűségét vagy szakszerűtlenségét nem köteles mérlegelni. A helyettesítéskor a helyettesítő pedagógusnak valamilyen szintű pedagógusi munkát kell végeznie még akkor is, ha a helyettesített órán nem vág bele a másodfokú trigonometrikus egyenletrendszerrel kapcsolatos tudnivalók megtanításába. 
Kérdés: Ha az adott hónapban teljesítettem az előírt kötelező helyettesítéseket, visszautasíthatom-e a többit, vagyis a kötelezőkön felülit? Hogyan célszerű eljárni azzal a pedagógussal, aki egy pedagógus kolléga megbetegedése esetén nem akarja vállalni a rendkívüli munkavégzést? Hány nappal előbb kell értesíteni a dolgozót a helyettesítésről?
A munkáltató alapvető kötelezettsége az intézmény szakszerű működésének biztosítása. Ezt elsősorban megfelelő számú és szakképzettségű pedagógus alkalmazásával teheti meg, de a gyakorlatban rendszeresen szükség van a távol lévő pedagógusok helyett elrendelhető eseti helyettesítésekre, amelyeknek napi, heti és tanévenkénti számát, továbbá az elrendelés feltételeit jogszabály határozza meg. Ha az intézmény működése csak úgy biztosítható, hogy az érintett kolléga számára a napi 2, heti 6 óra vagy az évenkénti 30 napon felül további helyettesítést kell kiírni, akkor az a rendes munkaidő terhére már nem rendelhető el, hanem azt rendkívüli munkavégzésként kell elrendelni és elszámolni. A munkavállalónak munkaköréből adódó kötelezettsége a munkavállaló utasításainak megfelelő munkavégzés, így akár a maximális mértéken felüli helyettesítési feladatok elvégzése is. A megbízás tehát nem utasítható vissza, azonban – akár írásban is – kérni lehet és célszerű az így elrendelt munkavégzésnek a rendkívüli munkavégzésként történő elrendelését és díjazását. Ha a pedagógus visszautasítja a jogszerűen elrendelt eseti helyettesítést vagy a rendkívüli munkavégzést, akkor munkaköri kötelezettségét lényeges mértékben és szándékosan megszegi, amelynek akár jogkövetkezményei is lehetnek. Ha azonban például a munkáltató visszautasítja a rendkívüli munkavégzés írásbeli elrendelését vagy a díjazásra vonatkozó megállapodást, akkor a visszautasítás jogszerű.
Mivel az eseti helyettesítés legtöbbször előre nem látható betegség és hasonló okok miatt történik, jogszabály nem határozza meg azt, hogy hány nappal korábban lehet vagy kell azt elrendelni. A rendkívüli munkavégzés formájában végzett eseti helyettesítésnél sem tartom alkalmazhatónak a Munka törvénykönyvének azt a rendelkezését, amely a munkáltató számára legalább 96 órával korábban írja elő a rendkívüli munkavégzés elrendelését éppen azért, mert a váratlan távollétek miatt elrendelt helyettesítések alkalmával általában nincs lehetőség a 96 órával korábbi elrendelésre.
Kérdés: Hány óra összevont tanóra rendelhető el egy napra, egy hétre?
Amint a korábbi válaszokban kifejtettük, az összevonás elrendelése önmagában nem minősül eseti helyettesítésnek. Ezért a csoportösszevonás alkalmazásával a pedagógus saját órája mellett elvileg akármennyi összevonás elrendelhető. 
Kérdés: Pedagógus végzettségű iskolatitkár, rendszergazda kötelezhető-e helyettesítésre? Ha igen, megilleti-e őket a helyettesítési díj függetlenül attól, hogy a nyolcórás munkaidőben történt a helyettesítés?
Az iskolatitkár, a rendszergazda, a pedagógiai asszisztens munkaköre nem pedagógus munkakör. Az eseti helyettesítést a Köznevelési törvény 62. § (6) bekezdése a pedagógus munkakör betöltéséhez köti. A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló eseti helyettesítésre tehát még akkor sem kötelezhető, ha pedagógus szakképzettséggel rendelkezik. Ezért a helyettesítési díjra vonatkozó kérdés nem is értelmezhető.
Kérdés: Akkor érvényesek-e a napi 2, heti 6, évi 30 napon elrendelt eseti helyettesítésre vonatkozó szabályok, ha a pedagógus heti 26 órában már ledolgozta a helyettesítési óráit - lévén heti 22 óra neveléssel-oktatással lekötött munkaideje van és 4 óra helyettesítési órája, vagy ezt a 22 óra után is alkalmazni kell - még ha nincs meg a heti 26 órája?
A Köznevelési törvény 62. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint az eseti helyettesítést a kötött munkaidőn belül, de a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn túl lehet elrendelni. A szóban forgó jogszabály nem a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő maximumán túli munkaidőről rendelkezik. Tehát ha a szóban forgó kolléga számára a 22 megtartott óráján felül rendelnek el eseti helyettesítést, akkor az annak maximálása érdekében alkotott napi és heti korlátokat alkalmazni kell. Más azonban a helyzet az egy tanévben maximum 30 napon elrendelhető helyettesítések esetében, mert a 30-napos szabályt valóban csak a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő maximuma (jelen esetben 26 óra) felett elrendelt eseti helyettesítésekre kell alkalmazni.
Kérdés: Óvodapedagógus gyakornoknak 26 órán felül eseti helyettesítés elrendelhető-e? 
A Köznevelési törvény 62. § (11) bekezdésében foglaltak szerint az óvodapedagógus gyakornok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 26 óra, míg más gyakornok pedagógusok esetében 20 óra. Eseti helyettesítés számukra is a szokásos szabályok szerint rendelhető el, tehát napi 2, heti 6 óra, valamint évente legföljebb 30 napon.
Kérdés: Gyógypedagógus kollégát fogok helyettesíteni év végéig heti öt órában. Ezt óraadóként vagy tartós helyettesítőként (nem tudom a pontos megfogalmazást) tehetem meg. A mai napig van helyettesítésem heti 7 órában, szerződés nem készült, bruttó 3.045 Ft-ért dolgozom és teljesítményelszámoló lapon adom le, hogy hány órát tartottam. Ezek nem eseti órák, év elejétől fixen helyettesítek.
Évtizedekkel korábban valóban létezett a tartós helyettesítés kategóriája is, amely a kötelező óraszámon felül heti rendszerességgel megtartott órák, foglalkozások körét fedte le. Ugyancsak létezett az eseti helyettesítés fogalma. 2013. szeptember 1-jétől már nincs tartós helyettesítés, csak az eseti helyettesítés fogalmát alkalmazhatjuk. Ha ön gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai intézményben dolgozik, akkor neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 20 óra. Mivel a heti 20 órája felett eseti helyettesítésben legföljebb heti 6 órát láthat el, sőt ezt is csak 30 napon keresztül, eseti helyettesítés formájában nem lehet megoldani a heti hét többlet órarendi órájának megtartását. Ebben az esetben rendkívüli munkavégzést lehet az ön számára elrendelni heti 7 órában, ennek éves maximuma azonban 250 óra lehet, ami éppen elegendő az egy tanévre jutó helyettesítési feladatok ellátásához. Feltétlenül kérje a rendkívüli munkavégzés írásban történő elrendelését, és ragaszkodjon ahhoz, hogy a komoly feladat ellátása szerződés alapján történjen, amelyben állapodjanak meg az alkalmazott óradíjról. Szerződés és írásbeli elrendelés hiányában jogosult megtagadni a rendkívüli munkavégzés elrendelését.
Kérdés: Hogyan lehet az eseti helyettesítéseket úgy elrendelni, hogy a teherviselés egyenlő legyen valamelyest? Pl. az óvodapedagógus váltótársa megbetegszik és így csak a csoportba beosztott másik kolléganőt érinti a helyettesítés és igy ő elégedetlen, mert túlterheltnek érzi magát.
Az egyenlő teherviselés munkáltatói biztosítása jogszabályban meghatározott kötelezettség, de a munkaterhelés egyenletességének megítélése az ügyben érintettek esetében erősen különböző lehet. Úgy is lehet fogalmazni, hogy mindenki által elismert egyenletes munkaterhelés nem létezik. A 2020-tól hatályos új foglalkoztatási szabályok szerint a 8-12 óráig terjedő időszak kivételével lehetséges, hogy az óvodai csoporttal nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltő személy foglalkozzon óvodapedagógus jelenléte nélkül. Talán ez segíthet a probléma enyhítésében.
Kérdés: Fejlesztő gyógypedagógusként dolgozom egy általános iskolában, 63 éves vagyok. Tudomásom szerint 21 óra a fejlesztők neveléssel-oktatással lekötött óraszáma. Ugyanakkor most a helyettesítésekkel kapcsolatos kérdésem, hogy bár gyógypedagógusként kiscsoportos fejlesztésre készültem, elvárják, hogy alsóban osztályban helyettesítsek. Jogos vagy sem?
Fejlesztőpedagógusi szakképzettséggel ön nem láthat el osztálytanítói feladatkört, ezért a tanító szakszerű helyettesítésére ön nem osztható be. Pedagógusként azonban jogszerű az eseti helyettesítés kiírása, azonban az osztállyal nem haladhat előre a matematika vagy a testnevelés tananyagban, helyettesítése csupán pedagógiai jellegű foglalkoztatásra terjed ki.

Kérdés: A H1 és H2 helyettesítési készenlétet ki kell-e fizetni?

A H1 és H2 helyettesítés fogalma nem ismeretes előttem, nyilván intézményi szóhasználatról van szó. A készenlét elrendeléséről és díjazásáról a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 33. §-a rendelkezik, ez azonban kizárólag a tanulók éjszakai felügyeletének kollégiumban történő megszervezéséhez vagy az iskolában, óvodában a pedagógiai programban meghatározott tanulmányi kirándulás vagy más, nem az intézményben szervezett program megvalósításához kötődik. A mindennapi feladatok ellátásához a tanórai helyettesítésre történő készenlétre tehát jogszabály nem határoz meg elrendelési és díjazási feltételeket, tehát ezért nincs az intézménynek fizetési kötelezettsége.

  1. Pótlékok mértéke, szüneteltetése
Kérdés: Táppénz alatt miért szünetel a pótlék? A vezetői, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, szakmai ágazati pótlékokat táppénz esetén időarányosítani kell-e? A kötelező intézményvezetői pótlék szabadság alatt is jár-e?

A jogszabályban meghatározott kötelező pótlékok (magasabb vezetői, munkaközösség-vezetői, osztályfőnöki, szakmai ágazati, stb.) mindaddig teljes mértékben járnak a munkavállaló számára, amíg a szóban forgó megbízást vissza nem vonták. Amennyiben tehát egy osztályfőnök két hónapra táppénzes állományba kerül, és munkaszerződésének módosításával a munkáltató nem vonta vissza osztályfőnöki pótlékát, akkor a pótlék teljes összegét biztosítani kell számára. Ebből adódóan a pótlék összegének a távollét időtartamával történő arányos csökkentése nem jogszerű.

Kérdés: Az intézményvezetői pótlék iskolánkban 60% a törvényben előírt 200%-kal szemben, kihez fordulhatunk jogorvoslatért?

A magasabb vezetői pótlékok és egyéb pótlékok mértékét a Köznevelési törvény 8. sz. melléklete határozza meg, amely szerint az intézményvezetői pótlék az illetményalap 40-80%-a között lehet. Ezen túl azonban a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 16. § rendelkezéseit is alkalmazni kell az alábbiak szerint:

16. § (5a)  A nevelési-oktatási, valamint a többcélú köznevelési intézmény intézményvezetőjét az Nkt. 8. mellékletében meghatározott pótlék mértékét figyelembe véve az intézmény – tárgyévet megelőző tanév, nevelési év – október 1-jei gyermek- és tanulólétszáma alapján

a) legalább ezeregy fő esetén a pótlékalap százhetven százaléka,

b) nyolcszázegy és ezer fő között a pótlékalap százhatvan százaléka,

c) hatszázegy és nyolcszáz fő között a pótlékalap százötven százaléka,

d) négyszázegy és hatszáz fő között a pótlékalap százharminc százaléka,

e) kétszázötvenegy és négyszáz fő között a pótlékalap száztíz százaléka,

f) százötvenegy és kétszázötven fő között a pótlékalap nyolcvan százaléka,

g) legfeljebb százötven fő esetén a pótlékalap legalább hatvan százaléka

mértékű pótlék illeti meg.

Amennyiben az intézményvezető vagy az intézményben foglalkoztatott pedagógus számára a munkáltató nem biztosítja a jogszabályokban meghatározott kötelező pótlékokat az ott meghatározott keretek, illetve feltételek szerint, először a munkáltatónál kell szóbeli egyeztetést kezdeményezni a jogszabályokban meghatározott pótlék megállapítása és kifizetése érdekében. Amennyiben ez sikertelen, írásban kell a munkáltatóhoz fordulni a kötelező pótlék jogszerű megállapítása és visszamenőleges kifizetése érdekében úgy, hogy a kérelmező hivatkozik a pótlék mértékét megállapító jogszabályokra. A munkáltatótól feltétlenül írásos választ kell kérni, amelyet jogszabályi előírásokra alapoz. Amennyiben a munkáltató elutasítja a jogos kérést a pótlék megállapítására vagy a jogszabályoknak megfelelő mértékű kifizetésére, a pótlék megállapítása érdekében a bírósághoz kell és lehet fordulni. Más jogorvoslati lehetőség nincs.

Kérdés: A nők negyvenéves jogosultsági időre alapozott nyugdíjazása esetén a négy hónap munkavégzés alóli mentesítési időre járnak-e a pótlékok, vagy csak az alapilletmény?

A pedagógusok számára a pótlékok mindaddig járnak, amíg azokat vissza nem vonja a munkáltató. Tehát abban az esetben, ha a vezetői megbízást, osztályfőnöki megbízást, stb. a munkaszerződés módosításával visszavonta a munkáltató, a továbbiakban a pótlékok nem járnak. A visszavonás azonban a munkáltató számára nem kötelező.

Kérdés: A felmentési idő második felére minek alapján számolják ki a távolléti díjat, ami a felmentési időre jár, a vezetői pótlék és ágazati szakmai pótlék is beleszámít-e annak összegébe?

A távolléti díjat a Munka törvénykönyve 148. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint az esedékessége időpontjában érvényes alapilletmény, valamint az utolsó hat naptári hónapra kifizetett pótlékok figyelembevételével kell megállapítani. Tehát a távolléti díj számításakor a vezetői pótlékot és az ágazati szakmai pótlékot figyelembe kell venni.

Kérdés: Intézményvezetőnk 40 év jogosultsági idővel nyugdíjba megy 2022 őszén. A felmentési idő nyolc hónap, tehát a kezdete 2022 tavasza, viszont a magasabb vezetői megbízás 2022. június 30-ával lejár, tehát a vezetői pótlék július 1-től már nem jár. Kevesebb lesz-e a nettó jövedelme július 1-től? Befolyásolhatja-e ez a nyugdíjat?

Az intézményvezető a felmentés második félére négy hónapra mentesül a munkavégzés alól, mely időre a Munka törvénykönyve 146. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint távolléti díj jár számára, amelynek számításával kapcsolatban az előző kérdésnél talál információt. Ha a vezetői pótlék visszavonása a munkavégzés alóli mentesítés időszakára esik, akkor a távolléti díj összege várhatóan nem tér el lényegesen a korábbi illetménytől, hiszen számítási alapját az előző hat hónap pótlékkal együtt számított összege képezi. A fentiek miatt ez a nyugdíj összegét várhatóan nem fogja befolyásolni.

  1. Rendkívüli munkavégzés elrendelése, erdei iskola és tanulmányi kirándulás díjazása
Kérdés: Milyen jogszabály rendelkezik arról, hogy a túlmunka díja egységesen 3.000 Ft/fő, függetlenül attól, hogy hány éve dolgozik a munkavállaló a közszférában, valamint attól, hogy gyakornok vagy 30-40 éve a pályán dolgozó pedagógus?
Ilyen jogszabályi rendelkezés nem létezik, de létezhet ilyen jogszerű munkáltatói gyakorlat. Elsőként azt kell tisztáznunk, hogy a kérdésben szereplő „túlmunka” bizonyára az eseti helyettesítés mértékét meghaladó rendkívüli munkavégzést takarja. Ebben az esetben a Munka törvénykönyve 139. § (2) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint a rendkívüli munkavégzés óradíja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára jutó alapbére/alapilletménye. Amennyiben tehát a munkavállaló és a munkáltató között nincs ettől eltérő (kedvezőbb) megállapodás, a pedagógus alapilletményét/alapbérét (tehát a pótlékok nélküli munkabérét) kell elosztani az egy hónapban lévő hetek átlagos számát jelentő 4,33-mal, valamint a heti munkaórák számát jelentő 40-nel, azaz összesen 173,2-del. Ezek után lássunk ennek alapján néhány példát a pedagógusok óradíjának kiszámítására a pedagógus bértábla alapján:

 

· Gyakornok és Ped. I. fokozat BA-szintű (főiskolai) diploma 2-5. kategória: 206.000 Ft/173,2 = 1.501 Ft
· Ped. I.fokozat BA-szintű (főiskolai) diploma 8. kategória: 283.185 Ft/173,2 = 1.635 Ft
  • Ped. I. fokozat MA-szintű (egyetemi) diploma 8. kategória: 314.650 Ft/173,2 = 1.817 Ft
  • Ped. II. fokozat BA-szintű (főiskolai) diploma 8. kategória: 310.590 Ft/173,2 = 1.793 Ft
  • Mesterpedagógus fokozat MA-szintű diploma 12. kategória: 466.900 Ft/173,2 = 2.661 Ft
Amint a példákból látjuk, a Munka törvénykönyve alapján számolt óradíj minden bemutatott fizetési fokozatban kevesebb mint 3.000 Ft. Ahhoz, hogy a fenti számítás alapján az óradíj elérje a 3.000 Ft-ot, 519.600 Ft-os alapbér lenne szükséges, amely 2022-ben egyetlen fizetési fokozatban sem érhető el.
Mint említettük, a fenti számítási szabálytól azonban el lehet térni, mert alapjában véve méltatlan helyzetet eredményez, hogy a pedagógusok rendkívüli munkavégzésének óradíját a heti munkaidő negyvenedrészében állapítanák meg. Ettől jóval korrektebb a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 33. § (8) bekezdésében megállapított óradíjjal és osztószámmal történő számítás, amely azonban a jogszabály rendelkezése szerint csak a pedagógiai programban meghatározott ügyelet és készenlét esetében alkalmazandó kötelezően. Ez a számítási mód az alapbér/alapilletmény 4,33-mal, és a neveléssel-oktatással lekötött időkeret maximumának alkalmazásával állapítható meg, azaz óvodapedagógusok esetében az alapbért 4,33*32=138,56-dal, tanítók és tanárok esetében 4,33*26=112,58-cal kell osztani, amely a Munka törvénykönyve szerinti fenti számításnál kedvezőbb és méltányosabb eredményt ad. A számítást ezek után minden olvasó maga is el tudja végezni, például a BA-szintű Pedagógus I. fokozat 8. kategóriájába sorolt óvodapedagógus esetében 283.185 Ft/ 138,56=2.044 Ft, míg az MA-szintű Mesterpedagógus 12. fokozat esetében 466.900 Ft/112,58=4.147 Ft eredményt ad. Amint látható, a kérdésben szereplő 3.000 Ft-os óradíj a Pedagógus I. és II. fokozatok többségében méltányosnak tekinthető, az alacsonyabb fokozatok estében pedig kifejezetten méltányosnak. A Pedagógus I. fokozat 14. kategóriájától, a Pedagógus II. fokozat 11. kategóriájától és a Mesterfokozatok többségében a 3.000 Ft-os óradíj azonban a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet hivatkozott számítási módja szerint számolt óradíjnál azonban már alacsonyabb.
Kérdés: A fenntartó által elfogadott (pecsét, dátum, aláírás) tantárgyfelosztás miért nem elegendő "biztosíték" a rendkívüli munkavégzés elrendeléséhez? Miért kell ezt nekem külön dokumentumban kérnem?
A kérdés bizonyára arra vonatkozik, hogy amennyiben a tantárgyfelosztásban a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő maximuma, azaz általában 26 óra feletti óraszám szerepel, akkor ez a dokumentum tekinthető-e a rendkívüli munkavégzés elrendelésének. Igen, kétségtelenül tekinthető, tehát például egy a rendkívüli munkavégzés elrendelését és díjazását célzó peres eljárásban a díjfizetési kötelezettség létrejöttét igazoló, akár perdöntő ténynek tekinthető. Mivel azonban a rendkívüli munkavégzés elrendelése nem vethető össze egy ilyen viszonylag hosszas bizonyítási eljárással, mindenképpen célszerűnek látom a rendkívüli munkavégzés írásbeli elrendelését, amelyhez csatolni érdemes az óradíj meghatározásával vagy számítási módjával kapcsolatos megállapodást.

Kérdés: A tanév szorgalmi idejében ötnapos ottalvós erdei iskolában milyen pluszjuttatások illetik meg a pedagógust, és ki fizeti a szállását és étkezését?

A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 33. §-ában rendelkezik arról, hogy a pedagógiai, nevelési programban meghatározott tanulmányi kirándulás vagy más, nem az óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett program megvalósításához a munkáltató hogyan rendelhet el ügyeletet és készenlétet, illetve arról, hogy az ügyeletért és a készenlétért a munkavégzésre való rendelkezésre állás és a rendkívüli munka díjazását is magában foglaló átalánydíjazás illeti meg a pedagógusokat.

A Korm. rendelet 33. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a pedagógus, feltéve, hogy a munkaidő-beosztásból más nem következik, a pedagógiai programban meghatározottak szerint tanulmányi kiránduláson vagy más, a pedagógiai, nevelési programban meghatározott, nem az iskolában, kollégiumban, óvodában szervezett programon vesz részt, munkanapon tizennégy órától másnap reggel hat óráig, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon nulla órától huszonnégy óráig tartó időszakban ügyeletet teljesít. Az ügyelet idejéből huszonkét órától másnap reggel hat óráig tartó időszakból a ténylegesen munkavégzéssel töltött időt (a továbbiakban: mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet), a reggel hat órától huszonkét óráig tartó időszaknak pedig a teljes időtartamát (a továbbiakban: nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet) be kell számítani a rendkívüli munkavégzés idejébe. E rendelkezésektől a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató a közalkalmazott javára eltérhet.

Az ügyelet és a készenlét díjazására vonatkozó előírásokat a Korm. rendelet 33. § (8) bekezdése tartalmazza az alábbiak szerint: az e §-ban meghatározott óradíj egy órára eső összege a pedagógus havi illetményének a következőkben meghatározott osztószámmal megállapított hányada. Az osztószámot az érintett beosztott pedagógus munkakörére előírt neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó mértékének 4,33-mal történő szorzata adja. Tehát az óradíjat óvodapedagógusok esetében a pedagógus havi illetményének (nem alapilletményének, hanem pótlékokkal számított illetményének!) 138,56-tal, 22-26 órában tanító pedagógusok esetében pedig 112,58-dal való osztásával lehet és kell meghatározni.

Készenlét esetén az átalánydíj mértéke az óradíj húsz százaléka, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon harminc százaléka. A mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén az átalánydíj mértéke az óradíj ötven százaléka, heti pihenőnapon, illetve munkaszüneti napon hatvan százaléka. A nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén az átalánydíj mértéke az óradíj hatvan százaléka, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon, ha a közalkalmazott kap másik pihenőnapot, az óradíj száz százaléka, ha nem kap másik pihenőnapot, az óradíj százötven százaléka.

Az előírásokat a gyakorlatba átültetve tehát ha egy pedagógus az óvodába járó gyermekekkel vagy az iskolába járó tanulókkal például a pedagógiai programban szereplő háromnapos, két éjszakás kiránduláson vesz részt például hétfőn 6 órától szerdán 16 óráig, akkor hétfőtől szerdáig 6 órától 14 óráig a munkabeosztása szerint a napi nyolcórás munkavégzési kötelezettségét teljesíti, amelyért a munkabéren túl nem jár külön díjazás. Hétfőn és kedden 14 órától másnap reggel 6 óráig ügyeletet teljesít, amelyből a 14 órától 22 óráig tartó időszakot be kell számítani a rendkívüli munkavégzés időtartamába, és óránként a fentiekben leírt óradíj 50%-ával kell díjazni. A 22 órától reggel 6 óráig tartó időszakból azonban csak a tényleges munkavégzéssel töltött órákat kell díjazni, ennek óradíja a fentiek szerint számolt óradíj 60%-a. A jogszabály tehát – alkalmazkodva a többnapos kirándulások, táborozások gyakorlatához – úgy tekinti, hogy a résztvevő pedagógusnak 14-22 óra között ténylegesen a résztvevő gyermekek, tanulók között kell munkát végeznie, 22-06 óra között azonban csak a rendkívüli esetekben, tehát például akkor, amikor egy tanulót éjféltől hajnali 2 óráig orvoshoz kellett vinnie. Szerdán a pedagógusok rendes munkaideje 6 órától 14 óráig tart, a hazaérkezésig tartó 14-16 óra közötti időszakra pedig jár számukra az ügyeleti díj. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fenti példák hétköznapokon szervezett kirándulások díjazását tartalmazzák, a pihenőnapon vagy munkaszüneti napon tartott többnapos rendezvények óradíja ettől különbözik, amelyet a Korm. rendelet pontosan tartalmaz.

A fentieken túl az éjszakai órákra érdemes kijelölni azt a pedagógust, aki a táborozók nyugalmának éjszakai biztosításáért, a rendkívüli intézkedéseket igénylő esetek kezeléséért felel. A Korm. rendelet előírásai szerint ez a feladat készenlétnek minősül, amelyért átalánydíjat kell fizetni, amelynek mértéke az óradíj húsz százaléka, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon harminc százaléka.

A szállást és étkezést természetesen az intézménynek kell fizetnie, hiszen ezek a költségek az intézmény pedagógiai programjának részeként jelentkeztek. A pedagógusra ezeket a kiadásokat nem lehet áthárítani.

Kérdés: Az intézményvezetői túlmunka díjazása esetén 22-vel, vagy a vonatkozó kötelező óraszámmal kell osztani, jelen esetben 4 órával?

Az intézményvezető vagy más magasabb vezető rendkívüli munkavégzésének díjazásakor a pedagógus által betöltött munkakörhöz (óvodapedagógus, tanító, tanár, stb.) meghatározott neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határát kell alapul venni, jelen esetben a 26 órát. Az intézményvezetői megbízásnak ugyanis feltétele a pedagógus munkakörben történő határozatlan időre szóló foglalkoztatás, így a fentiek minden vezető kolléga estében értelmezhetők.

  1. Vezetői megbízás
Kérdés: 2019 márciusától a tagintézmény-vezető felmentési idejét töltötte, engem bíztak meg szóban a tagintézmény-vezetői feladatok ellátásával. A tagintézmény-vezetői feladatokat 2019 augusztusától helyettesítéssel, közoktatás-vezetői szakképzettség nélkül, megbízott tagintézmény-vezetőként látom el heti 22 tanítási órám mellett. Emellett még az idei tanévtől huzamosabb ideje helyettesítek heti 6 órát, így heti 28 órát tanítok. A kérdésem az lenne, hogy jár-e számomra órakedvezmény a fenti paraméterek mellett.
Szabálytalan, hogy önt nem bízták meg írásban a tagintézmény-vezetői feladatok ötéves határozott időtartamra szóló ellátásával. Ha ez még mindig nem történt meg, ragaszkodjon hozzá, hogy magasabb vezetői megbízása haladéktalanul történjék meg. A közoktatás-vezetői diploma kizárólag az intézményvezetői megbízáshoz nélkülözhetetlen, a jogszabály rendelkezése szerint a tagintézmény-vezetői megbízás intézményvezetői szakképzettség nélkül is ellátható. Akit azonban megbíztak a magasabb vezetői feladatok ellátásával, azoknak a kötelező óraszámát a Köznevelési törvény 5. sz. melléklete határozza meg, amelytől jogszerűen nem lehet eltérni. Ha az intézményi feladatok ellátása érdekében mégis szükség van arra, hogy ön magasabb vezetői óraszáma felett – az eseti helyettesítés mértékét meghaladóan – lásson el tanítási feladatokat, akkor erre kizárólag a rendkívüli munkavégzés elrendelésével és az ennek megfelelő óradíjak kifizetésével van lehetőség, amelyről cikkünk korábbi részeiben olvashat pontos információkat. 
A tagintézmény-vezetői feladatok helyettesítéssel történő ellátására legföljebb az előző tagintézmény-vezető felmentési idejének időtartamára kerülhetett volna sor, ha magasabb vezetői megbízását nem vonták vissza. Ebben az esetben a Kjt. 24. §  (1) bekezdését kell alkalmazni, amely úgy rendelkezik, hogy ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Kérdés: Tagintézmény-vezetőként 10 kötelező órám van. A munkaidő heti 40 óra, amit intézményvezetőként az intézményben kell töltenem. Amíg tanuló tartózkodik az intézményben, egy vezetőnek bent kell tartózkodnia. Esetemben ezt egyedül kell megoldanom. De: reggel 06.30-tól én vagyok az ügyeletes, mert van tanulónk, aki korán érkezik. Délután 16.00 óráig vannak a tanulók az iskolában. Ez így jóval több a napi 8 óránál. Mindezek mellett heti 6 órában tanítok a székhelyintézményben, mert nincs megfelelő szakos pedagógus. Emiatt sem tudnám korábban elhagyni az intézményt. Ezek a túlórák pluszban vannak a heti 40 óra felett? Létezik a rugalmas munkaidő? Elhagyhatom az intézményt magánügyben, amikor nincs órám, és elintéznivalóim vannak? Haza mehetek mondjuk pénteken délben, ha aznap nincs semmilyen hivatalos órám? 

A Munka törvénykönyve rendelkezik a vezető beosztású munkavállaló munkabeosztásának szabályairól a 209. § (4) bekezdésének rendelkezésével, amely szerint a vezető munkarendje kötetlen. Ez a rendelkezés vonatkozik a köznevelési intézmények intézményvezetői feladatkört ellátó pedagógusaira is, de a jogszabály rendelkezése alapján nem vonatkozik a tagintézmény-vezetőre. A kötetlen munkarend a (2) bekezdés rendelkezése szerint azt jelenti, hogy a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedi. A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti, azaz például a kötelező óráit az órarend által meghatározott időpontban köteles teljesíteni. A magasabb vezetők esetében is értelmezhető azonban a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdése, amely a következőket rendeli el: A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie.” A munkáltatónak tehát meg kell határoznia az intézményvezető esetében is azokat a feladatokat, amelyeket kizárólag az intézményben történő tartózkodással láthat el. E feladatok elvégzésekor az intézményben kell tartózkodnia, a többi feladat elvégzésének időpontját és helyszínét azonban maga határozhatja meg.

Valóban célszerű és szükségszerű azonban, hogy a tanulóknak az intézményben történő tartózkodása alatt mindig legyen az intézményben felelős vezető, vagy – ennek hiányában – egy másik pedagógus kapjon felhatalmazást az azonnali jellegű, például veszélyhelyzetet elhárító intézkedések meghozatalára. Az ön által leírt feladatok tömege valóban nem oldható meg a heti 40 órás munkaidőben. A székhely-intézményben tartott órái szinte bizonyosan csak rendkívüli munkavégzés elrendelésével tarthatók meg jogszerűen.

Kérdés: Az elmúlt években intézményvezető-helyettesként dolgoztam. Iskolánkban nem sikerült testnevelés szakos kollégát felvenni. Én biológia-testnevelés-gyógytestnevelés szakos tanár vagyok. A nyolc órában meghatározott kötelező óráim mellett az elmúlt négy évben továbbra is tanítottam a szakjaimat, így heti 30 órában dolgoztam. A tankerület két óra túlmunkát engedélyezett a 2021/2022-es tanévben, a többit eseti helyettesítésben végeztem. Szeptembertől semmiféle túlmunkát nem fizetett a munkáltató mondván, hogy a Mt. által engedélyezett 400 órát túlhaladtam. Mindezt januárban közölték. Hozzáteszem, minden kollégám 30-32 órában tart órát, tehát nem volt kinek leosztani sem az óráimat. Van-e mód arra, hogy (az elrendelt 60 órát levonva) a teljesített közel 270 megtartott órámat kifizessék, vagy merő szívességből, ingyen dolgoztam az elmúlt hónapokban?
Megítélésem szerint az egész problémát a feje tetejére állítva kezelik! Az lehetetlen, hogy egy vezetőnek vagy pedagógusnak elrendelik a kötelező óraszáma vagy a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje maximuma feletti nagyszámú óra megtartását, aztán pedig megkeresik, hogy meddig és milyen formában lehet ezt alátámasztani jogszabályokkal. Talpra állítva a problémát: figyelembe véve az ön kötelező óraszámát, a jogszabályban meghatározott módon és mértékkel az intézményvezető vagy helyettese számára is el lehet rendelni az eseti helyettesítéseket. Ha még ezt meghaladóan is szükség van további órák, foglalkozások elrendelésére, akkor azt rendkívüli munkavégzésként rendelheti el a tankerület az intézményvezető számára, az intézményvezető az intézményvezető-helyettes számára. Ennek során természetesen tekintettel kell lenni a rendkívüli munkavégzés 250 órás éves maximumára, valamint arra, hogy ezt a keretet 400 órára csak a felek írásos megállapodásával lehet megemelni. A 400 óra feletti munkavégzést semmilyen formában és indokkal nem lehet elrendelni. 
Ha ön a nyolcórás kötelező óraszáma mellett heti 30 órát tartott egy tanéven át, akkor ebből heti 22 órát eseti helyettesítéssel vagy rendkívüli munkavégzéssel kellett ellátnia, ez a 36 hétre hozzávetőleg 792 órát jelentene. Tekintettel arra, hogy szabályos eseti helyettesítéssel legföljebb 36*6 = 216 órát tudott ellátni, a többit csak rendkívüli munkavégzés formájában lehetett elrendelni, amely valóban meghaladta az éves 400 órás mértéket is. A 400 óra felett szabálytalanul kiírt eseti helyettesítéseket is elrendelte azonban a munkáltató, így ezekért is fizetési kötelezettsége keletkezett. Ragaszkodjon hozzá, hogy a rendkívüli munkavégzést írásban rendelje el egy adott időszakra a munkáltató.  
  1. Mesterpedagógusok óraszáma és munkaidő-kedvezménye
Kérdés: A mesterpedagógus heti óraszámát minden iskolának fel kellett-e emelnie heti 20 órára? Ön szerint jogszerű-e a mesterpedagógusok heti óraszámának emelése (18-ról 20-ra) olyan esetben is, amikor a tantárgyfelosztás szerint már szeptembertől 20 óra volt kiosztva (18 óra+2 túlóra), vagyis nem az oltás miatt ellátatlan feladatok tették szükségessé az óraszám emelését?

A 32/2021. (XII.20.) EMMI határozat úgy rendelkezik, hogy a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 17/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján munkaidő-kedvezményben részesülő Mesterpedagógus legfeljebb heti 20 óra vagy foglalkozás megtartására alkalmazható. Tehát a munkaidő-kedvezményben részesülő Mesterpedagógus óraszáma maradhat továbbra is 18 óra vagy akár annál is kevesebb, nem feltétlenül szükséges (de lehetséges) a 20 órára történő beállítás. Ha egyes esetekben már szeptembertől 20 órában határozták meg a Mesterpedagógus heti óraszámát, ez csak úgy volt lehetséges, hogy két órát rendkívüli munkavégzés formájában rendelt el a munkáltató, amelyért – december 29-ig – díjfizetési kötelezettsége volt. A fenti határozat alapján 2022. január 1-jétől a heti 20 órában foglalkoztatott Mesterpedagógus esetén jogszerűnek tekinthető a két óra rendkívüli munkavégzés visszavonása és a rendes munkaidőben történő feladatellátás kiírása.

Kérdés: Mesterpedagógusok esetében hogyan számolják a túlmunkát?
Amennyiben a Mesterpedagógus tantárgyfelosztásban meghatározott heti óraszáma a 2021/22-es tanév első félévében meghaladta a 18 órát, második félévében a 20 órát, a maximumérték feletti foglalkozások megtartását – kivéve az esetleges eseti helyettesítéseket – csak rendkívüli munkavégzés (túlmunka) formájában lehet elrendelni. A Mesterpedagógus számára is a szokásos mértékben és feltételekkel rendelhető el eseti helyettesítés.
Kérdés: A szakértői tevékenységet végző pedagógus és intézményvezető munkaidő elszámolásában a szakértői napra beírható-e a 8 óra munkavégzés, vagy 4 nap alatt kell kijönnie a 40 órának, ami napi 10 óra munkavégzést jelent?
A Munka törvénykönyvében foglalt rendelkezés szerint az általános teljes napi munkaidő napi nyolc óra, a munkanapokat teljes héten hétfőtől péntekig öt napra kell elosztani. Ezen nem változtat a szakértői feladatokkal megbízott Mesterpedagógusok munkaidő-kedvezménye sem, mert az a napi és a heti munkaidő mértékét nem változtatja meg, csupán egy napra mentesíti az érintetteket az intézményben történő munkavégzés alól. Tehát a Mesterpedagógusokat is heti ötször nyolc óra munkavégzési kötelezettség terheli, így a szakértői napra is jóvá kell írni a nyolcórás munkavégzést.
Kérdés: Mesterpedagógus fokozat eléréséhez tudomásom szerint szükséges-e a pedagógus szakvizsga vagy az azzal egyenértékű szakképzettség?

Igen, a Mesterpedagógus fokozat elérési feltételeként a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 4. §  (1) bekezdése előírja a pedagógus szakvizsga meglétét, valamint a Pedagógus II. fokozatba történt besorolását követően hat év szakmai gyakorlat igazolását.

  1. Jubileumi jutalom
Kérdés: Intézményvezető vagy pedagógus jubileumi jutalmának kifizetésénél az alapilletményen felül mely pótlékokat lehet az összeg alapjául venni (intézményvezetői; osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, ágazati szakmai; nemzetiségi pótlék, stb.)?

A Kjt. így rendelkezik a jubileumi jutalomról:

78. § (2) A jubileumi jutalom:

a) huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi,

b) harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi,

c) negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg.

Amint a szövegben szerepel, nem alapilletmény (ez a Munka törvénykönyvének értelmezése szerint minden pótlék nélkül az illetménytábla által meghatározott besorolási illetményt jelenti), hanem illetmény. Az illetménynek nyilvánvalóan részét képezik a pótlékok. De sajnos további korlátozó rendelkezések is léteznek.

A Kjt. 78. § (2a) bekezdése így rendelkezik: Miniszteri rendeletben meghatározott esetekben a (2) bekezdés alapján a jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe a 75. § szerinti, ágazati, szakmai sajátosságokra figyelemmel fizetendő pótlékot is be kell számítani. A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet, amelynek 16.§-ában szerepelnek a magasabb vezetői, osztályfőnöki, stb. pótlékok. Azonban sajnos nincs olyan miniszteri rendelet, amely rendelkezne arról, hogy az általunk tárgyalt sajátos ágazati pótlékok (magasabb vezetői, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, ágazati szakmai pótlék, stb.) beleszámítanának a jubileumi jutalom alapjába. Tehát a február 15-i online tanácsadói napon az előadást követő kérdésekre adott válasz során sajnos tévedtem, a jubileumi jutalom alapját a szakmai természetű pótlékok nélküli összeg képezi.

  1. Étkezés, ügyelet
Kérdés: Miért nem számít bele a "kötelező óraszámba" az étkeztetés és az ügyelet? Iskolánkban nincsen ebédlő, ezért a főúton átkelve kísérjük a tanulókat egy másik épületbe ebédelni. Ez az épület más címen szerepel, mint a munkavégzésünk helye.  Az ebédeltetés elszámolható-e, ill. kell-e egy másik munkaszerződés a munkahelyet illetőleg. A munkaszerződésünkben nem szerepel, hogy az iskola tanulóit egy másik címen szereplő épületbe kell kísérnünk.

A „kötelező óraszám” fogalma már csak a vezetők esetén van használatban, beosztott pedagógusok esetében a neveléssel-oktatással lekötött időkeret fogalmat kell használnunk. A Köznevelési törvény 62. § (6) bekezdése rendelkezik a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő fogalmáról és mértékéről, ebben a rendelkezésben az szerepel, hogy a munkaidőnek ebben a részében csak tanórai és egyéb foglalkozásokat lehet elszámolni (kivéve az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői munkáért járó két-két órát). Mivel a tanulók ebédeltetése, ebédre történő kísérete általában nem minősül egyéb foglalkozásnak, ezek a munkaköri kötelezettségek nem számíthatók bele a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőbe. De járjuk körbe, hogyan lehetne az ebédeltetést egyéb foglalkozásnak tekinteni!

A Köznevelési törvény 4. §-ának 5. pontja így határozza meg az egyéb foglalkozás fogalmát: Az egyéb foglalkozás a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja. Ahhoz, hogy az ebédeltetés, az ebédre történő kíséret egyéb foglalkozásnak legyen minősíthető, ezt a feladatkört be kell emelni az intézmény legfontosabb dokumentumaiba az alábbiak szerint:

  • a házirendbe, mert a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 5. § (2)/c előírja a házirend számára az egyéb foglalkozások rendjének meghatározását,
  • a pedagógiai programba, mert a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 7. § (1)/bj szakasza szerint a pedagógiai programnak meg kell határoznia az egyéb foglalkozások szervezésének elveit,
  • az SzMSz-be, mert a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (2)/a szakasza elrendeli az egyéb foglalkozások céljának, szervezeti formáinak és időkereteinek meghatározását.

Ehhez azt az intézményi döntést kellene meghozni, hogy az ebédeltetés pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja. Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy amennyiben az ebédeltetést egy intézmény egyéb foglalkozásként deklarálja dokumentumaiban, akkor ennek órakerete csökkenti az iskolai órákra és egyéb foglalkozásokra fordítható időkeretét. A fenti okokból az iskolák döntő többsége nem tekinti egyéb foglalkozásnak az ebédeltetés és az ebédre történő kísérés feladatait, bár a feladatnak kétségtelenül vannak lényeges nevelési motívumai. Ha az ebédeltetés nem minősül egyéb foglalkozásnak, akkor a pedagógusok ezeket a feladatokat a kötött munkaidő és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő közötti időtartamban kötelesek elvégezni.

  1. Kollégium
Kérdés: Nem folyamatosan nyitva tartó munkarendű kollégiumban a vasárnapi ügyeletet, munkaidőnkön kívül, ügyeleti díj ellenében látjuk el. Ezt csak 17.00 órától 22.00 óráig fizetik ki nekünk. 22.00 órától reggel 6.00 óráig – azt mondják – készenlétet látunk el és ezért nem fizetnek. Reggel 6.00 órától 8.30-ig fizetnek. 
Ha ön kollégiumi nevelésben foglalkoztatott pedagógus, akkor a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 33. § (4)-(5) bekezdései alapján a tanulók éjszakai felügyelete érdekében a munkáltató ügyeletet rendelhet el, az ügyeletért és a készenlétért a munkavégzésre való rendelkezésre állás és a rendkívüli munka díjazását is magában foglaló átalánydíjazás illeti meg a közalkalmazottat.
A 6 órától 22 óráig terjedő időszak nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyeletnek minősül, az ezért járó átalánydíj mértéke az óradíj hatvan százaléka, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon, ha a közalkalmazott kap másik pihenőnapot, az óradíj száz százaléka, ha nem kap másik pihenőnapot, az óradíj százötven százaléka. A 22 órától 6 óráig tartó időszak mérhető időtartamú munkavégzésnek minősül, amelynek díjazása az óradíj ötven százaléka, heti pihenőnapon, illetve munkaszüneti napon hatvan százaléka. Ha a 22 órától 6 óráig tartó készenléti időszakban nem kerül sor tényleges munkavégzésre, ez a fentiek szerinti díjazást nem befolyásolja, hiszen az e bekezdés első mondata szerint ez a díjazás átalány jellegű. Az óradíj számítására vonatkozó eljárást a 33. § (8) bekezdése tartalmazza.
Kérdés: A kollégiumi nevelőtanárok munkaidejét, hogyan kell meghatározni önálló kollégiumban? Mennyi a munkaideje a csoportvezető nevelőnek és mennyi a munkaideje a kollégiumi nevelőtanárnak, akinek nincs csoportja?
A heti munkaidő – teljes státusban történő foglalkoztatás esetén – minden munkakörben 40 óra. A kollégiumi nevelőtanár neveléssel-oktatással lekötött heti munkaidejét a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 17. § (6) bekezdése határozza meg. Ha a kollégiumban a pedagógiai felügyelői munkakör nem került bevezetésre, a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti harminc, gyakorló kollégiumban és fogyatékos tanulók kollégiumában heti huszonhat óra, amely teljesíthető az iskolai vagy kollégiumi foglalkozáson részt nem vevő tanulók – étkezési, alvási és a heti pihenőnapon, munkaszüneti napon teljesített ügyeleti időn kívüli – folyamatos pedagógiai felügyeletének ellátásával is. A Köznevelési törvény 62. § (6) bekezdése alapján a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőbe bele kell számítani heti két-két óra időtartamban a pedagógus által ellátott kollégiumi, tanulócsoport-vezetői vagy munkaközösség-vezetői feladatokat.
Kérdés: Megteheti-e a munkáltató a gyermeklétszám hiányára hivatkozva, hogy a kollégiumi neveléssel-oktatással lekötött munkaidőmet csökkenti, és átvezényel valamelyik iskolába matematikát, fizikát tanítani?  
Ha az ön munkaszerződésében kollégiumi nevelőtanár munkakör megjelölése szerepel, akkor a leírt lépés a munkaszerződés módosításának minősül, amelyet csak a munkavállaló beleegyezésével és aláírásával lehet érvényesíteni. Ha munkaszerződésében a kollégium szerepel a munkavégzés helyszínének megjelölésénél, akkor ugyanez a helyzet. Ha azonban munkaszerződésében nem kollégiumi nevelő, hanem például általánosan tanár munkakör szerepel, és óráinak megtartását az adott intézmény egyik tagintézményében kívánják biztosítani, akkor ez nem minősül a munkaszerződés módosításának.
Mivel az online szerkesztőfelület torzítja az eredeti dokumentum formázását, a cikket Wordben is közzéteszem: 
Munkajogi válaszok második rész

 


 

 
 

A mappában található képek előnézete Ballagás_2018