Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Válaszok munkaügyi kérdésekre

2022.03.07

Válaszok a 2022. február 15-i online tanácsadói napon írásban feltett kérdésekre

A cikk Word formátumban is letölthető itt: Munkajogi_válaszok_2022

2022. február 15-én a Menedzser Praxis Kiadó szervezésében munkaügyi gondokról, munkajogi problémákról szóló online tanácsadói napot tartottam, amelynek keretében közel kétórás előadás hangzott el a folyamatos problémákat felvető témakörben. Megtisztelő számomra, hogy a 10 órakor kezdődő és 11.40-ig tartó előadást folyamatosan 360 kolléga követte, és 679-en jelentkeztek be az anyag letöltésére. Ezúton is köszönöm az érdeklődést és a kitartást. A kérdésekre adott válaszok ideje alatt is csak nem egészen száz fővel csökkent a kilépők száma, 274-en a válaszadás befejezéséig jelen voltak az online térben.

Az előadás alatt lehetőség volt az előadás témájához kapcsolódó kérdések online beküldésére, amelyeknek nagyjából a negyedére sikerült gyors választ adnom az előadás végén. A Kiadó megküldte számomra a kollégák által írásban feltett kérdéseket, és felkért a kérdések megválaszolására. Megtisztelő számomra, hogy 93 kolléga vetett föl különböző problémákat, amelyek jelentős részében több kérdés is szerepel. Ebben az írásban igyekszem pontos és gondos választ adni a feltett kérdésekre, ami az előadás végén – nyilvánvalóan – csak több-kevesebb közelítéssel sikerülhetett. A kérdéseket azonban témájuk szerint csoportosítottam, így a jelenleg közölt válaszokban sok esetben több kérdező kolléga hasonló kérdése jelenik meg. Ennek megfelelően az eredeti kérdések szövegét – tartalmuk tiszteletben tartása mellett – többször megváltoztattam, így kerülve el a párhuzamosságokat. Bízom benne, hogy a kérdésekre adott válaszaim tovább segítik a kollégákat mindennapi munkájukban. Az egyes témakörökben feltett kérdéseket kurzív szedéssel jelzem, míg a válaszok álló betűtípussal jelennek meg.

 

  1. A részmunkaidős foglalkoztatás mutatóinak meghatározása

Kérdés: Részmunkaidő esetén, például 50%-os részmunkaidőben, hogyan kell számolni a munkaidőt, a 22 vagy a 26 órához kell viszonyítani a megtartandó órák számát?

A félállásban foglalkoztatott kolléga esetében minden mutató a teljes foglalkoztatás esetében számolt 50%-a, tehát a heti munkaidő 20 óra, a kötött munkaidő 16 óra, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő11-13 óra között lehet.

Kérdés: Teljesen világos a részmunkaidő számítási módja, ha tudjuk azt, hogy milyen arányú részmunkaidőben szeretnénk foglalkoztatni a pedagógust. Ugyanakkor, ha a tantárgyfelosztás szerint módosul a megtartandó tanórák száma úgy, hogy a részmunkaidőhöz is hozzá kell nyúlni, akkor miként arányosítsuk a részmunkaidőt a megtartandó órák számához. Pl. Valakinek heti 17 tanórája van, akkor hogyan alakul a részmunkaidő? Helyes-e így: 17/24*40 = 28,33. 
A kérdező úgy gondolkodott, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott pedagógus 22-26 órájának figyelembe vételével – méltányosan – a középértéket képviselő 24 órával számol. Ebben az esetben a ténylegesen megtartandó 17 órával kalkulálva 17/24-ed óra a részmunkaidő mértéke, amely a 40 órás munkaidővel valóban 28,33 órát eredményez. Ezzel visszaszámolva a jelen esetben 28,33 órás részmunkaidő 55-65%-os sávjában mozgó neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt valóban 15,58-18,4 órát kapunk, azaz – a kapott intervallumon belüli kerekítésekkel – a kolléga 16-18 órát tarthat. 
Kérdés: Kell-e, lehet-e kerekíteni a munkaszerződésbe beírandó részmunkaidőt, vagy oda a munkaidőnek: 28,33 órát kell írni?
A munkaszerződésben a részmunkaidő mértékének meghatározásánál nem feltétlenül egész számnak kell szerepelnie, jogszerű akár a 28,33 óra is. De ha 29 órát ír a munkaszerződésbe, annak 55-65%-a 15,95-18,85 óra, azaz szintén 16-18 órát tarthat a kolléga. Amint látható, a munkaidő 55-65%-ában meghatározott neveléssel-oktatással lekötött munkaidő minden esetben bizonyos mozgásteret ad a munkáltató számára. Ha a tantárgyfelosztás úgy módosul, hogy a megtartandó foglalkozások száma már nincs benne a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő egész számokkal meghatározott intervallumában, akkor módosítani kell a részmunkaidő mértékét.

 

  1. A szabadság mértékével, kiadásával kapcsolatos problémák

Kérdés: Hogyan lehet szabályosan kiadni a pedagógus 46 nap szabadságát, ha a szabadon felhasználható hét napját tanítási időszakban szeretné kivenni?

Ha a munkavállaló a Munka törvénykönyve által biztosított hét nap szabadságát a szorgalmi időben vette ki, akkor a nyári szünetben (esetleg az őszi, téli, tavaszi szünetben) hét napot munkában kell töltenie. Lehetséges az is, hogy ezekre a nyári napokra olyan feladatot jelölünk ki számára, amelyet az intézménytől távol is el tud végezni, de ez a megoldás nem biztos, hogy méltányos azokkal a munkavállalókkal szemben, akik nem éltek a szorgalmi időben kivehető szabadság lehetőségével. Ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben, óvodapedagógus esetében – a június 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszak kivételével – a nevelési évben adják ki, akkor a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdésének b) pontja lehetőséget teremt arra, hogy a pedagógust pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre legfeljebb tizenöt munkanapra igénybe vegye. Ebben az esetben beosztható a pedagógus például nyári táborozásra vagy az intézményben elvégzendő feladatokra, és ezzel a 46 napos rendes szabadsága jelentős mértékben csökkenhet.

Kérdés: A munkavállaló élettársi kapcsolatban él, az élettársnak két gyermeke van, és egy közös gyermek is van a családban, akik 16 év alatt vannak. Velük él még a munkavállaló nagykorú gyermeke is. A dolgozónak jár e pótszabadság az élettárs két gyermeke után?

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV tv. 7. §  (1) bekezdésében meghatározottak szerint szülőnek minősül a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő; a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja. Ha tehát az élettárs megfelel a fentiekben megfogalmazottaknak, akkor számára is jár a gyermek vagy gyermekek utáni pótszabadság.

Kérdés: A dolgozónak tartósan beteg (cukorbeteg) gyermeke után meddig jár a gyermekre járó pótszabadság és a tartósan beteg gyermek után járó plusz 2 nap pótszabadság? A gyermek idén 17 éves.
A Munka törvénykönyve 118. §-ában foglaltak szerint rendelkezik a gyermekek után járó pótszabadságról, azonban nem tartalmaz olyan szabályozást, amely a gyermek tartós betegségére tekintettel újabb pótszabadságot biztosítana vagy megemelné a gyermekek 16 éves jogosultsági korát. Hasonló rendelkezésként a törvény csupán a fogyatékos gyermekek után járó pótszabadság mértékét növeli meg további két nappal.
Kérdés: Fizetés nélküli szabadság esetén vállalhatok-e más területen munkát?
Ha a munkáltató fizetés nélküli szabadságot engedélyez munkavállalója számára, akkor a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt munkaviszonya szünetel, vagyis a munkáltatóval kapcsolatban nincsenek a munkavégzéssel kapcsolatos teendői. Ezért nincs akadálya annak, hogy a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt más munkáltatóval létesítsen munkaszerződést. 
Kérdés: Ha a munkáltató fizetés nélküli szabadságra küld, hogyan igényelhetem a fizetés nélküli szabadság megkezdéséig járó időarányos szabadságomat? Köteles e kiadni a munkáltató ezt a szabadságot? Mivel hét munkanappal a munkavállaló rendelkezik, ezt ki lehet-e venni arányosan az első öt hónapra?
A munkáltatónak minden évben ki kell adni a munkavállaló számra járó szabadságot. Ha a munkavállaló egy adott időpontban a naptári év hátra lévő részéig tartó fizetés nélküli szabadságot kap, akkor a munkáltatónak ki kell adnia a fizetés nélküli szabadság megkezdéséig járó időarányos szabadságot, ha ez a munkavállaló részéről nem ütközik akadályokba. A szabadságot a Munka törvénykönyve 123.§ (1) bekezdésének rendelkezése szerint az esedékesség évében kell kiadni. Természetesen vannak olyan esetek, amikor ez nem lehetséges, például gyermeke születése miatt táppénzre kerülő, majd a gyermek születése után a szülési szabadságot és a fizetés nélküli szabadságot töltő munkavállaló esetén, ilyenkor tehát előfordulhat, hogy a szabadság felhalmozódik, egyéb esetekben azonban nem. 
Kérdés: A pedagógiai asszisztens munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében csak pedagógus diplomával rendelkezőknek jár a 25 nap pótszabadság?

A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdésének c) pontja így rendelkezik: a nevelő-oktató munkát végzőknek járó pótszabadságra a pedagógusok mellett a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. Ez az előírás nem kötődik a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy esetleges pedagógus diplomájához, tehát attól függetlenül jár a munkavállaló számára.

Kérdés: Félállásban dolgozó pedagógusnak két napon van tanítási órája, hétfőn és csütörtökön. Csütörtökön még dolgozik, a következő csütörtökön pedig már dolgozik. A kettő közötti négy munkanapon azonban csupán egy tanítási napja van, de csak hétfőre kér szabadságot. Hány nap szabadságot kell kiadni számára?
Az Mt. 97. § (2) bekezdésében meghatározott általános munkarend szerint a munkaidőt öt napra, egyenletesen kell beosztani, ez a rendelkezés a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalókra is igaz. Egyenlőtlen munkabeosztást csak munkaidő-keret alkalmazása, illetve elszámolási időszak alkalmazása esetén lehet meghatározni. A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló számára nem a foglalkoztatásával arányos szabadság, hanem a teljes – pedagógusok esetében általában 46 napos – teljes szabadság jár. Ebből adódóan a munkáltató jogszerűen jár el, ha a fenti esetben négy nap szabadságot ad ki a munkavállaló számára, de dönthet ettől kevesebb szabadság kiadásáról is.
Kérdés: Átvihető-e a pedagógusok szabadsága egyik évről a másikra, gondolok itt a gyermekek után járó pótszabadságra.
A Munka törvénykönyvének 123. §-a úgy rendelkezik, hogy a szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Abban az esetben, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. Ha a szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni, azt az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni. Az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot. Tehát mind az alapszabadságot, mind a pótszabadságot (ide értve a gyermekek után járó pótszabadságot) az esedékesség évében kell kiadni a fenti értelmezéseket figyelembe véve, hacsak a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt ez nem lehetséges (pl. táppénzes állományba került).
Kérdés: A gyermekek után járó pótszabadság a gyermek születési dátumától datálódik? Ha a gyermek május 15-én született, akkor az utána járó szabadságnapokat egyik év május 15-től a másik év május 15-ig veheti igénybe a pedagógus?
A Munka törvénykönyvének 118. §-a rendelkezik a kérdésről, amely szerint a pótszabadság a munkavállaló tizenhat évesnél fiatalabb gyermeke után jár. A jogszabály előírása szerint a pótszabadság naptári évre jár, azt először a gyermek születése évében, utoljára pedig a tizenhatodik életévének betöltése évében jár. Tehát ha a gyermek 2022. május 15-én született, akkor 2022-re a pótszabadság teljes egészében jár a munkavállaló számára.
Kérdés: Az időarányos szabadságokat milyen módon kell kiszámolni? Bele kell-e számolni a gyermekek után járó pótszabadságot is? Munkakör megváltozása esetén például annak, aki október 1-jétől kerül át a pedagógus pótszabadsággal is rendelkező munkakörbe, mennyi a teljes évre jutó szabadsága?
Vegyük példának azt a munkavállalót, akinek munkaviszonya/közalkalmazotti jogviszonya október 1-jén szűnik meg, azaz az év 274. napján. Ha az érintett pedagógus munkakört tölt be, akkor erre a tört évre a 46 napos szabadságának a 274/365-öd része, azaz 34,53 nap jár számára, amelyet a kerekítés szabályai szerint 35 napban kell kiadnunk. 
A kérdés másik felét illetően minden munkakörre külön-külön ki kell számolnunk az időarányos szabadságokat, majd azokat össze kell adnunk. Ha az iskolatitkár munkakörben foglalkoztatott munkavállaló október 1-jén pedagógiai asszisztens munkakörbe kerül át, akkor október 1-jéig az iskolatitkári munkakörben járó időarányos szabadságra, október 1. után pedig a pótszabadságot is tartalmazó pedagógiai asszisztens munkaköre után járó szabadságra jogosult. Az iskolatitkári munkakörben a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdésének c) pontja szerint nem jár a nevelő-oktató munkát végzőnek járó pótszabadság, tehát ebben a munkakörben a szabadságot az A-D osztályba sorolt közalkalmazottak esetében a 20 napos alapszabadság és a fizetési fokozatával megegyező nap pótszabadság jár, tehát a D fizetési osztály 10. kategóriájába sorolt közalkalmazott számára a teljes évre 30 nap szabadságot kellene kiadni. Az október 1-ig tartó időszakra az iskolatitkári munkakörben a 30 nap 274/365-öd része, azaz 22, 27 nap, kerekítve 22 nap szabadság jár. Október 1-jét követően az évből még 91 nap van hátra, ezért ebben a pótszabadságra jogosító munkakörben a munkavállalónak 91/365*46 nap, azaz 11,46 nap, kerekítve 11 nap szabadság jár. A teljes évre tehát a másik munkakörbe kerülő D10-be sorolt munkavállalónak 22,27+11,46 nap, összesen tehát 33,73 nap, kerekítve 34 nap szabadság jár. A két szám összeadásakor a kerekítésből adódó törtnapok száma már 0,73 volt, amelyet egy teljes napra kerekítettünk. A példában a gyermekek után járó esetleges pótszabadsággal nem számoltunk. 
Kérdés: A teljes munkaidős hitoktatót, mivel nincs pedagógus végzettsége, nem illeti meg a 25 nap pótszabadság? Rá az Mt. szabályai vonatkoznak?
Ha a hitoktatónak nincs pedagógus végzettsége, akkor nem pedagógus munkakört tölt be. Mivel a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdésében a hitoktató nem szerepel a pótszabadságra jogosító munkakörök közötti felsorolásban, sőt az nem is nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakör, így a pótszabadság számára nem jár. Az Nkt. 32. § (1)/h bekezdésében foglaltak alapján ha az iskola tananyagában a hittan mint tantárgy szerepel, az iskola az állami intézményekre megállapított pedagóguslétszámon felül alkalmazhat hitoktatót vagy hittantanárt, akinek az egyház belső szabálya alapján illetékes egyházi jogi személy vagy a vallási egyesület általi megbízással kell rendelkeznie. Ezek az intézmények általában az egyházi fenntartásban működő intézmények, amelyekben a munkavállalókra a Munka törvénykönyve szabályai vonatkoznak. Ha állami vagy tankerületi fenntartásban működő iskola hitoktatójáról van szó, az általában nem az intézménnyel áll munkaviszonyban, hanem az őt e feladatra delegáló egyházzal.

 

  1. Az ágazati szakmai pótlékkal kapcsolatos kérdések

Kérdés: Fiatal kolléganőimnél az ágazati szakmai pótlékot a garantált bérminimumból kell számolni, vagy a bértábla szerinti besorolási bérből? Óvodánkban dolgozik egy óvodatitkár, akinek középfokú óvónői végzettsége van, besorolása Pedagógus I. fokozat, és jelenleg óvodatitkárként foglalkoztatott. Jár-e neki ágazati szakmai pótlék?

Az ágazati szakmai pótlékot nem a garantált illetményből vagy a bértábla szerinti besorolási bérből, hanem – a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők esetén – a garantált bérminimumból kell számítani. A fentiekkel összhangban a 703/2021. (XII.15.) Korm. rendelet 4. § c) szakasza világosan úgy rendelkezik, hogy alapbéren a közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében az illetménykiegészítés nélkül számított illetményt kell érteni, tehát az illetménykiegészítés, illetménypótlék nélkül számított alapilletmény összege szolgál az ágazati szakmai pótlék kiszámításának alapjául.

A középfokú óvodapedagógusi szakképzettséggel rendelkező óvodatitkár a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozik, ezért jár számára az ágazati szakmai pótlék.

Kérdés: Iskolánk egyik gyakornok besorolású pedagógusa kifogásolta a januári béremelés után részére megállapított bruttó munkabérét. Véleménye szerint az iskolai végzettsége, a vetítési alap és a fizetési fokozat szorzataként kialakult illetményrészt kell megemelni a 2022. évi garantált bérminimum mértékéig, majd erre az összegre kell számítani a pedagógus ágazati szakmai pótlékot. Így neki 312.000 Ft-ra kell emelni a bérét. A mi álláspontunk ezzel szemben az, hogy az ágazati szakmai pótlékot is tartalmazó bérét kell kiegészíteni a garantált bérminimum mértékéig. Munkaügyes kolléganőmmel próbáltunk keresni erre valamilyen iránymutatást, de sajnos használható, megbízható anyagot nem találtunk.

A gyakornok kollégának teljes mértékben igaza van, a számára járó munkabér/illetmény összege valóban 312.000,- Ft. Kérem, olvassa el az előző kérdésre adott válaszomat.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy hiányzás (pl. táppénz) esetén az ágazati szakmai pótlék összege az alapilletményhez hasonlóan a hiányzás arányában csökken-e egy adott hónapban, vagy a hiányzástól függetlenül a teljes összeg jár?
Az ágazati szakmai pótlék a munkabér vagy illetmény jogszabályban meghatározott kötelező része, így annak mértéke táppénz esetén a munkabér többi részével együtt csökken.
Kérdés: Jogszerű-e, hogy a januári munkabérrel nem kaptuk meg az ágazati szakmai pótlékot? Önkormányzati fenntartásban működő óvoda vagyunk, a fenntartó a költségvetés el nem fogadására hivatkozott. 
A pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkavállalók számára 2022. január 1-jétől jogszabályi rendelkezés alapján kötelező a 20%-os ágazati szakmai pótlék megállapítása és kifizetése. Ez minden munkáltató számára kötelező, a fenntartó személye vagy éppen a fenntartó költségvetésének állapota semmiféle mentesülési lehetőséget nem jelent. Ha még mindig fennáll a probléma, haladéktalanul nyújtsanak be írásbeli kifogást a besorolásuk ellen, és a jogszabályra hivatkozva kérjék az ágazati illetménypótlék és a késedelmi kamat kifizetését.
Kérdés: Mivel nem volt egyértelmű számunkra, hogy a Pedagógus I. fokozat 3. kategória esetén mi az alapja az ágazati szakmai pótléknál ezért januárban a besorolási bér alapján számoltuk ki az ágazati szakmai pótlékot. Természetesen februárban bérkorrekcióval rendezzük a különbözetet. Viszont ezt a javítást a munkavállalóval hogyan/milyen formában papírozzuk le, munkaszerződés-módosítást készítsünk vagy egy megállapodást kössük bérkorrekció rendezésére?
Álláspontom szerint teljes mértékben elegendő, ha a munkaszerződés módosításával kerül sor az ágazati szakmai pótléknak a jogszabályok szerinti megállapítására. Nem látom szükségét annak, hogy minden munkavállalóval megállapodást kössenek. Bőségesen elegendő intézményi szinten egy olyan iratot készíteni, amely tartalmazza a január havi téves számítás tényét, az ágazati szakmai pótlék helyes megállapítására tett intézkedéseket és az elmaradt juttatás kifizetéséről szóló intézkedést.
Kérdés: Az intézményben dolgozó hitoktatónak nincs pedagógus végzettsége, ezért nincs benne a pedagógus előmeneteli rendszerben. Kaphatja-e, adható-e neki munkáltatói hatáskörben az ágazati szakmai pótlék?
A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 16. § (11) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján az ágazati szakmai pótlék csak a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó foglalkoztatott munkavállalók számára jár. Ha tehát a hitoktató nincs besorolva a pedagógus előmeneteli rendszerbe, akkor számára nem jár és nem is adható az ágazati szakmai pótlék. Munkáltatói döntés alapján lehetséges számára többletjuttatás megállapítása, de az ágazati szakmai pótlék címén nem.
Kérdés: Az ágazati szakmai pótlék, intézményvezetői és intézményvezető helyettesi pótlék beszámít-e a nyugdíjszámításba?

Az öregségi nyugdíj megállapításának alapját 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért keresetek, jövedelmek képezik. Mivel a jövedelembe beszámít a munkavállaló teljes munkabére, ennek részét képezik a munkáltató által adható, valamint a jogszabály alapján járó illetménypótlékok vagy munkabérpótlékok is, tehát az ágazati szakmai pótlék is alapját képezi az öregségi nyugdíj megállapításának.

Kérdés: Ha egy munkavállaló iskolatitkárként dolgozik egy általános iskolában óvodapedagógus felsőfokú végzettséggel, akkor jár-e számára az ágazati szakmai pótlék? Figyelembe kell-e venni a pedagógus szakképzettséget a szabadság kiszámításakor?
Ha a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott iskolatitkárnak van pedagógus szakképzettsége, akkor – a hatályos rendelkezések alapján – a pedagógus életpálya szerint kell besorolni. Mivel azonban a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 16. § (11) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján az ágazati szakmai pótlék a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó foglalkoztatott munkavállalók számára jár, ezért a pedagógus szakképzettséggel rendelkező iskolatitkárnak is kötelező ezt biztosítani.
Kérdés: Pedagógus végzettségű pedagógiai asszisztens vagyok, 2021-ben kaptam ágazati szakmai pótlékot. Sajnos 2021 elején táppénzre kerültem, és ki is merítettem a táppénzre való jogosultságot, amely 2022 januárjában járt le. A 2021-re járó szabadságomat kezdtem el 2022 januárjában letölteni. Ebben az évben már nem kaptam ágazati szakmai pótlékot. A táppénz az oka?
Ha ön pedagógus szakképzettséggel rendelkezik és pedagógiai asszisztens munkakörben van foglalkoztatva, akkor – az előző kérdésekben többször hivatkozott Kormányrendelet előírása szerint – ön is jogosult az ágazati szakmai pótlékra. Ezt a táppénze, szabadsága nem befolyásolhatja, az ágazati szakmai pótlék ebben az esetben is jár.
Kérdés: Egyik munkavállalónk pedagógiai asszisztens munkakörben tanítói diplomával pedagógus bért kap az ágazati szakmai pótlékkal. Ebben az esetben, mivel NOKS-os munkakörben van, jár-e neki a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítőknek járó 10%.os bérkiegészítés is?
Az előző kérdésekben is érintett rendelkezések szerint a pedagógiai asszisztens kollégának valóban jár az ágazati szakmai pótlék. A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezés, amely a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló számára legalább a garantált bérminimum 107%-ában határozza meg az illetményt vagy munkabért, csak a pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalókra vonatkozik. Meg kell jegyeznünk, hogy a jogszabály csupán 107%-os mértéket tartalmaz, bár a (2) bekezdés rendelkezése szerint a központi költségvetés 110%-os mértékig biztosítja a finanszírozást annak érdekében, hogy a munkáltatónak mérlegelési jogot biztosítson. Mivel a szóban forgó kolléga ugyan nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört tölt be, de rendelkezik pedagógus szakképzettséggel, a munkabérét a garantált bérminimum legalább 107%-ában meghatározó rendelkezés rá nem vonatkozik. A szakmai ágazati szakmai pótlékot azonban kötelezően meg kell állapítani számára.
Kérdés: Edzői szakképzettséggel foglalkoztatott kollégánknak nincs pedagógus szakképzettsége. Számára adható-e az ágazati szakmai pótlék? Testnevelést tanít öt órában, jelenleg pedagógiai asszisztensként alkalmazzuk.

2020. szeptember 1-jétől van hatályban a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 38. § rendelkezése, amely úgy rendelkezik, hogy ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést, akkor a testnevelés tantárgy tanítására határozott időre, legfeljebb a 2024/2025-ös tanév kezdetéig alkalmazható az, aki testnevelő-edzői szakképzettséggel vagy felsőfokú végzettséggel és sportoktatói vagy sportedzői szakképesítéssel rendelkezik. Megjegyezzük, hogy 2020. augusztus 31-ig ezt a rendelkezést a Köznevelési törvény 98.§ (16) bekezdése tartalmazta, illetőleg a 2019-ben és azt megelőzően hatályos rendelkezés csak a 2019/2020-as tanév kezdetéig tette lehetővé az edzői szakképzettséggel rendelkező személyek foglalkoztatását. Az edzői szakképesítéssel rendelkező szóban forgó személynek tehát e mellett felsőfokú végzettséggel is kell rendelkeznie, és a feltételek megléte esetén határozott időre szóló pedagógus munkakörben foglalkoztatható, illetve a pedagógus életpálya szerint besorolható. Ebben az esetben jár számára az ágazati szakmai pótlék. Ha azonban pedagógiai asszisztens munkakörben foglalkoztatják, akkor – pedagógus szakképzettség hiányában – nem tartozik a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá, ezért nem kaphat ágazati szakmai pótlékot. Megjegyzem, hogy pedagógiai asszisztens munkakörben a kolléga önállóan nem tarthat testnevelési órákat.

Kérdés: Betegszabadság, táppénz esetén kell-e módosítani az ágazati szakmai pótlék mértéket? Az ágazati szakmai pótlék alapja az alapbér 20%-a, vagy a bér+betegszabadság 20%-a?
Mivel a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 16. § (11) bekezdésében foglaltak szerint az ágazati szakmai pótlék mértéke az alapilletmény/alapbér húsz százalékában van meghatározva, és ez az összeg illetve pótlék a munkaszerződésben szerepel, az ezzel kiegészített összeget kell tekinteni a munkavállaló munkabérének, illetményének. Ennek mértékét táppénz vagy egyéb távollét esetében nem kell és nem lehet csökkenteni.
Kérdés: Egyik kollégát Pedagógus I. fokozat 4. kategóriába soroltam át tavaly, de sajnos véletlenül az egyetemi besorolási bért írtuk be a munkaszerződésébe. Ezt néhány hónap után vettük észre, és bruttó bért nem vontuk vissza. Mivel téves a besorolási bér összege az ágazati szakmai pótlékot a téves besorolási bér után kell számolnom, vagy az eredeti helyes bér alapján? 

Az ágazati szakmai pótlék mértéke a munkavállaló alapbérének/alapilletményének 20%-a, az alapbér meghatározásakor – a korábban leírtak szerint – figyelembe kell venni a garantált illetményre vonatkozó rendelkezéseket is. A munkavállaló számára a munkaszerződésében rögzített alapbér/alapilletmény 20%-ában kell meghatározni az ágazati szakmai pótlékot még akkor is, ha besorolása hibás.

 

  1. Megbízási szerződés, óraadói szerződés
Kérdés: Óraadói szerződés köthető-e azzal a nyugdíjas óvodapedagógussal, aki a nők negyvenéves jogosultságával ment nyugdíjba? 

A nem állami, nem tankerületi és nem önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben, például egyházi vagy magánfenntartásban működő iskolákban és óvodákban semmiféle akadálya nincs annak, hogy nyugdíjas pedagógust foglalkoztassanak teljes munkaidős, részmunkaidős vagy akár óraadói jogviszonyban (azaz megbízási szerződéssel).

A nyugdíjas pedagógussal óraadói megbízási szerződés minden további nélkül köthető az állami vagy önkormányzati fenntartásban működő intézményekben is, bizonyos korlátozásokkal azonban számolnunk kell. A közalkalmazotti szférában az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött pedagógusokkal csak akkor lehet teljes vagy részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyt fenntartani vagy létesíteni, ha öregségi nyugdíjuk folyósítását szüneteltetik. A miniszter irányítása alatt álló költségvetési szervek esetében azonban hatályban van az 1700/2012. (XII.29.) Kormányhatározat, amely a költségvetési szervek esetében megtiltja az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött közalkalmazottak további foglalkoztatását, velük megbízási szerződés megkötését. Amennyiben azonban a munkáltató különlegesen fontos érdeke indokolja, az oktatásért felelős miniszter felmentést adhat az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy közalkalmazotti jogviszonyban, óraadói jogviszonyban történő foglalkoztatása alól. Felhívom a figyelmet arra, hogy a nők negyvenéves jogosultsági idejével öregségi nyugellátást szerzett személyekre a Kormányhatározat előírása csak abban az esetben vonatkozik, ha már betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt.
Kérdés: Tankerületi fenntartású iskolában felmentési idejét töltő pedagógus más településen, nem tankerületi fenntartású intézményben végezhet-e megbízási szerződéssel óraadói munkát?

Kérdésére kicsit tágabb értelmezésben válaszolok. Semmiféle akadálya nincs annak, hogy a felmentési idejét töltő pedagógus egy másik intézményben megbízási szerződés keretében munkát végezzen, sőt a nem állami, nem tankerületi, nem önkormányzati fenntartású intézményekben akár teljes vagy részmunkaidős munkaviszonyt is létesíthet. A költségvetési szférában azonban a teljes vagy részmunkaidős jogviszony létesítésének következményei vannak, amelyeket a Kjt. tartalmaz az alábbiak szerint.

Kjt. 37. § (12)  Ha a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,

a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,

b)  a felmentési időből hátralevő idő tekintetében távolléti díjra nem jogosult,

c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.

Ez azonban nem vonatkozik az óraadói szerződés megkötésére. A válasz szempontjából érdektelen, hogy a két intézmény azonos településen van-e vagy sem. Ha nem óraadói jogviszonyt kíván létesíteni, hanem munkaszerződéssel kíván munkát vállalni, akkor figyelembe kell vennie a Kjt. 44. § (1)  bekezdésében foglalt rendelkezést is. Ez előírja, hogy a közalkalmazott a munkaidejét nem érintő további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését …köteles a munkáltatónak előzetesen írásban bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését írásban megtiltja.

*

A 2022. február 15-i munkajogi témájú tanácsadói napon beérkezett kérdések közül eddig ennyire sikerült – talán megfelelő alapossággal – válaszolnom. A beérkezett kérdésekre készítendő válaszok közlését következő cikkünkben is folytatjuk az alábbi témakörökkel:

  • munkaszerződés, besorolás, átsorolás, eltérés a garantált illetménytől,
  • pótlékok mértéke és szüneteltetése,
  • munkaidő, munkaidőkeret, a munkaidő nyilvántartása,
  • eseti helyettesítés, óraösszevonás,
  • rendkívüli munkavégzés elrendelése és díjazása,
  • vezetői megbízás,
  • mesterpedagógusok óraszáma és munkaidő-kedvezménye,
  • jubileumi jutalom,
  • étkeztetés, ügyeleti feladatok ellátása,
  • felmentés, felmentési idő,
  • kollégiumi problémák,
  • erdei iskola, tanulmányi kirándulás díjazása.

Petróczi Gábor

tanügyigazgatási szakértő, c. főiskolai docens

 

A mappában található képek előnézete Kirándulás_a_Bükkben_2016