Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Szakképző intézmények átalakulása

2020.05.22

A közalkalmazottak átadása a Munka törvénykönyve alá tartozó új munkáltató számára

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 2020. január 1-jei hatályba lépésével új szakképzési intézményszerkezet jön létre. A szakképzési törvény hatálya alá tartozó szakképző intézmények 2020. szeptember 1-jétől működnek az új szakképzési törvény szerint. A szakképzési rendszer átalakításának részeként a törvény kifutó rendszerben megszünteti a szakgimnáziumokat és helyette – felmenő rendszer szerint – létrehozza a technikumok intézményrendszerét. 2020. július 1-jétől a szakképzési törvény hatálya alá tartozó szakképző intézményekben foglalkoztatott pedagógusok és oktatók már nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgoznak, foglalkoztatásuk a Munka törvénykönyve alapján történik. Ez azt jelenti, hogy korábbi közalkalmazotti jogviszonyuk ezzel a határnappal munkaviszonnyá alakul át. Ebben a cikkben azt járjuk körbe, hogy a közalkalmazotti jogviszonyból a Munka törvénykönyve alá kerülés hogyan megy végbe, az átmenet időszakában mire kell kiemelt figyelmet fordítaniuk a munkáltatóknak, illetve az érintett munkavállalóknak. Kiemelt figyelmet fordítunk az átadó és az átvevő munkáltató közalkalmazottakat értintő tájékoztatási kötelezettségének ismertetésére. Megjegyezzük, hogy ugyanezek a szabályok érvényesek azokra a köznevelési intézményekre, amelyek munkavállalói azért kerülnek közalkalmazotti jogviszonyból a Munka törvénykönyve hatálya alá, mert az intézmény állami fenntartásból egyházi fenntartóhoz kerül át.

  1. A szakképző intézményben foglalkoztatottak jogállása

Mielőtt azonban a közalkalmazotti jogviszonyból a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszonyba való átkerülés körülményeivel és feltételeivel foglalkoznánk, fel kell hívnunk a figyelmet az új szakképzési törvény hatályba lépésével és az új szakképzési intézményrendszer kialakulásával kapcsolatos néhány fontos tényre. Az eddig elmondottakból látható, hogy – amennyiben az érintettek hozzájárulnak az új szakképzési rendszerbe történő átlépésükhöz – a szakképzésben foglalkoztatottak eddigi közalkalmazotti jogviszonya 2020. július 1-jétől munkaviszonnyá alakul. Az új szakképzési törvény 40. § (1) bekezdésének rendelkezései alapján a szakképző intézményekben a köznevelési alapfeladatokat ellátó munkavállalókat a Nemzeti köznevelési törvény 3. sz. mellékletében meghatározott pedagógus munkakörökben, míg a szakképzési alapfeladatellátásban foglalkoztatottakat oktatói munkakörben kell foglalkoztatni. Fontos változás, hogy a szakképző intézményekben foglalkoztatott pedagógusokra és oktatókra – bizonyos kivételektől eltekintve – nem érvényesek a köznevelési törvény rendelkezései, helyükbe az új szakképzési törvény előírásai kerülnek. A szakképző intézményekben tanuló diákokra – ismét csak bizonyos kivételekkel – sem a köznevelési törvény előírásait, hanem az új szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, így például a tanulói jogviszonyra vonatkozó legfontosabb szabályokat a szakképzési törvény 54-56. §-ai határozzák meg. A szakképzés intézményei – a technikum vagy a szakképző iskola – a szakképzési törvény 16. § (2) bekezdésében foglaltak szerint középiskolának, középfokú iskolának, illetve nevelési-oktatási intézménynek számítanak, de a középiskolára, középfokú iskolára, iskolára, illetve nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályokat a szakképző intézményre csak akkor kell alkalmazni, ha azt a szakképzési törvény vagy a szakképzési törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet kifejezetten előírja.

2. A pedagógusok, oktatók és más közalkalmazottak átkerülése az Mt. hatálya alá

Az állami fenntartásban működő szakképző intézményekben 2020. június 30-ig közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott pedagógusok, oktatók és más közalkalmazottak számára lehetőség van arra, hogy a megújuló szakképzési rendszerben tovább folytassák szakmai tevékenységüket, de a korábbi közalkalmazotti jogviszony helyett immár munkaviszonyban. Az átmenet kérdéseit körültekintően szabályozza az új szakképzési törvény, amelynek erre vonatkozó rendelkezéseit az alábbiakban közöljük:

Szt. 127. § (5) Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja 2020. június 30-áig az e törvény hatálybalépését megelőző napon fennálló jogviszonyában végez feladatot. Az alkalmazott e törvénynek megfelelő jogállásváltozását, munkabérének e törvény szerinti megállapítását 2020. június 30-áig 2020. július 1-jei határnappal kell végrehajtani úgy, hogy a munkabért nem lehet alacsonyabban megállapítani az alkalmazott 2019. március 1. és 2020. május 31. közötti időtartamra járó illetményének számtani közepénél. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó közalkalmazott jogállásváltozására a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/A-25/C. §-t kell alkalmazni. Nem jogosult végkielégítésre a jogállásváltozásra tekintettel az, akinek közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá alakul át, továbbá az, aki további foglalkoztatásához nem járul hozzá és a közalkalmazotti jogviszony megszűnését követő hatvan napon belül nevelési-oktatási intézménnyel vagy szakképző intézménnyel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola e törvény hatálybalépésekor foglalkoztatott alkalmazottjának jogállásváltozása az e törvény szerinti alkalmazási feltételekre tekintettel létrejön azzal, hogy az ilyen alkalmazottnak legfeljebb 2022. augusztus 31-éig meg kell felelnie az e törvény szerinti alkalmazási feltételeknek, ennek hiányában a szakképző intézménnyel fennálló jogviszonya e törvény erejénél fogva 2022. augusztus 31-én megszűnik. Az alkalmazott munkaviszonya időtartamába a végkielégítés tekintetében be kell számítani a szakképző intézmény jogelődjében közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt is. Az alkalmazott továbbképzését az utolsó továbbképzésben való részvételétől kell számítani, ha ez az idő az e törvény hatálybalépésekor már eltelt, az alkalmazott 2021. december 31-éig köteles a továbbképzési kötelezettségét az e törvény szerint teljesíteni. A pedagógus-szakképzettséggel rendelkező oktató e törvény szerinti jogállásváltozása nem akadálya annak, hogy önkéntes elhatározásból a pedagógus előmeneteli rendszerben részt vegyen. Ez esetben a pedagógus alatt az e törvény alapján a szakképző intézmény munkaviszonyban foglalkoztatott oktatóját is érteni kell.

A szakképzési törvény 127. § (5) bekezdésében meghatározott rendelkezések tehát konkrétan meghatározzák a jogviszony átalakulásának határnapját, amelytől érvényesen eltérni nem lehet. Fontos garancia a pedagógusok, oktatók és más munkavállalók számára, hogy az újonnan létrejövő szakképző intézményben foglalkoztatottak számára megállapított munkabér nem lehet alacsonyabb, mint a 2019. március 1-jén kezdődő és 2020. május 31-én záruló időszak illetményének átlaga. Az átlagilletmény kiszámításakor – a rendelkezésre figyelemmel – nem csupán az alapilletményt, a besorolási illetményt, hanem a pótlékokkal és esetleges más kiegészítő illetményelemekkel megemelt teljes illetményt kell érteni. Nagy általánosságban ez azt jelenti, hogy az átvett munkavállalók munkabére nem csökkenhet. Kivételt képezhetnek azok a volt közalkalmazottak, akiknek a soros előrelépésére 2020. január 1-jén került sor, hiszen az ő esetükben a 2020. január-május havi illetmény összege magasabb, mint a 2019. évi illetmény összege volt. Az új szakképzési intézményben foglalkoztatott pedagógusok és más munkavállalók munkabérével kapcsolatosan fontos rendelkezést rögzít a szakképzési törvény 42. §-a, amely az alábbiakat tartalmazza.

Szt. 42. § (1) A szakképző intézmény alkalmazottja a munkaszerződésében meghatározott mértékű munkabérre jogosult. A munkabért úgy kell megállapítani, hogy az igazodjon a hasonló munkakört betöltők által elérhető havi jövedelemhez, továbbá legyen tekintettel a szakképző intézmény alkalmazottjának a szakképző intézménnyel fennálló jogviszonya időtartamára.

(2) A szakképző intézmény alkalmazottja az általa időszakosan vagy nem rendszeresen ellátott feladatra tekintettel a többletfeladat ellátásának időtartamára havonként járó többletjuttatásra jogosult.

Ez a rendelkezés a pedagógusok számára gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szakképző intézményben foglalkoztatott pedagógusok munkabére a Köznevelési törvényben rögzített pedagógus életpályához igazodik, amelyben a besorolási illetmény a pedagógusok által elért fizetési fokozatok és a Kjt. 87/A. §-ban meghatározott munkában töltött évek számának függvénye. A köznevelési törvényhez képest jelentős garanciának tekinthető azonban a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés, amely a többletfeladatok ellátása után járó juttatások kifizetését garantálja.

Az új szakképzési rendszerbe történő átlépési szándékról az érintett közalkalmazottaknak nyilatkozniuk kell. Amennyiben vállalják az új szakképző intézménybe történő átlépést vállalják, foglalkoztatásuk folyamatos, változás csupán a jogállásukban van, miszerint közalkalmazottból nem közalkalmazotti jogviszonyt betöltő munkavállalókká válnak, illetmény helyett munkabért kapnak, és kikerülnek a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alól. Az átlépők további életpályája szempontjából nem elhanyagolható rendelkezést rögzít a szakképzési törvény imént idézett 127. §-ának (5) bekezdése azzal, hogy a későbbiekben esetlegesen kifizetendő végkielégítés alkalmával az alkalmazott munkaviszonyának időtartamába a végkielégítés tekintetében be kell számítani a szakképző intézmény jogelődjében közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt is. Ha például az új szakképző intézmény mint munkáltató 2024. június 30. napján felmondással megszünteti egyik 25 éve az intézményben, illetve annak jogelődjében dolgozó pedagógusának vagy más foglalkoztatottjának munkaviszonyát, akkor az új munkáltatónál töltött négy év után – az Mt. 77. § (3)/a szakaszában foglaltak szerint – csupán egy hónap végkielégítés járna a dolgozónak. Mivel azonban a munkáltató jogelődjénél eltöltött 21 év közalkalmazotti jogviszonyt is be kell számítani, az összes szolgálati éveinek száma már meghaladja a 25 évet, amelynek eredményeként a felmondáskor – az Mt. 77. § (3)/f szakaszában foglaltak szerint – hathavi végkielégítést kapna.

Azok a közalkalmazottak, akik írásbeli nyilatkozatuk alapján nem vállalják, hogy az új szakképző intézményben 2020. július 1-jétől munkavállalóként dolgoznak tovább, végkielégítésre jogosutak, amelynek szabályait a következő fejezetben részletezzük. Itt azonban meg kell említenünk, hogy az új szakképzési törvény idézett 127. § (5) bekezdése alapján nem jogosultak a végkielégítésre azok a volt közalkalmazottak, akik a közalkalmazotti jogviszonyuk megszűnését követő hatvan napon belül nevelési-oktatási intézménnyel vagy szakképző intézménnyel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítenek. Ha tehát a továbbfoglalkoztatást nem vállaló pedagógus vagy oktató a jogviszony megszűnését követő hatvan napon belül a köznevelési törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben vagy az új szakképzési törvény hatálya alá tartozó másik szakképző intézményben vállal munkát, a végkielégítésre való jogosultságát elveszíti. A szakképzési törvény 127. § (5) bekezdésében foglaltak szerint nem jogosultak a végkielégítésre azok a közalkalmazottak sem, akik vállalják a Mt. hatálya alá tartozó új munkáltatónál történő további foglalkoztatást.

Az új szakképző intézményrendszerbe történő átlépést vállalók számára fontos előírást rögzít az idézett szakasz azzal, hogy 2022. augusztus 1-jében jelöli meg azt a határidőt, amelynek napján az átvett foglalkoztatottaknak meg kell felelniük a szakképzési törvény által meghatározott alkalmazási feltételeknek, ez a foglalkoztatottak többségének azonban nem jelent problémát, kizárólag azokat a munkavállalókat érinti, akiknek szakképzettsége – valamely oknál fogva – nem felel meg a hatályos jogszabályoknak.

A szakképzési törvény hatálya alá kerülő munkavállalók – amint azt cikkünk elején kifejtettük – nem tartoznak a Kjt. hatálya alá, így nem járna számukra jubileumi jutalom sem. A szakképzési törvény azonban az új munkáltató számára kötelezettséget határoz meg a korábban szakgimnáziumban vagy szakközépiskolában foglalkoztatott volt közalkalmazottakkal szemben azzal, hogy a munkáltatónak velük kötelezően megállapodást kell kötni a jubileumi jutalom kifizetéséről úgy, hogy az érintett pedagógus jubileumi jutalmának kifizetéséhez szükséges évek számának meghatározásakor a közalkalmazotti jogviszonyban töltött éveit is be kell számítani. Ilyen megállapodást a munkáltató köthet a szakképző intézmény más alkalmazottjával is, azonban ez – leszámítva az előző mondatban részletezett alkalmazottakat – ez nem kötelező. A jubileumi jutalom fizetésével kapcsolatos kötelezettséget az új szakképzési törvény az alábbiakban rögzíti.

Szt. 127. § (6) A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. A jubileumi jutalom alapja a szakképző intézmény alkalmazottjának a jubileumi jutalom kifizetésekor fennálló munkabére.

 

  1. A Kjt. rendelkezései a Mt. hatálya alá történő átadás-átvételről

Amint láttuk, az új szakképzési törvény 127. §-ában foglalt rendelkezések szerint a közalkalmazott 2020. július 1. napján bekövetkező jogállásváltozására a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/A-25/C. §-ait kell alkalmazni. Az átmenet szabályainak megismerése érdekében ismertetjük a jogviszony megváltozásával összefüggő legfontosabb szabályokat, de a Kjt. 25/A-25/C. §-ok szövegének pontos közlésétől – terjedelmi okok miatt – eltekintünk.

A Kjt. 25/A. § rendelkezik azokról a teendőkről, amikor a munkáltató személye azért változik meg, mert a munkáltató a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, és ezzel párhuzamosan az új szervezetben foglalkoztatott munkavállalók közalkalmazotti jogviszonya megszűnik. A (2) bekezdés kötelezővé teszi, hogy az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőző harminc nappal (azaz legkésőbb 2020. június 1-jén) köteles tájékoztatni a közalkalmazottakat, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot (annak hiányában közalkalmazotti képviselőt) az átadás időpontjáról és okáról. Az átadó és az átvevő munkáltató tájékoztatásának ki kell terjednie az átadásnak a közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeire, továbbá kötelesek a szakszervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal konzultációt kezdeményezni a közalkalmazottakat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről. A konzultációnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elkerülésének módjára, eszközeire, továbbá a következmények enyhítését célzó eszközökre.

Az előző bekezdésben meghatározott tájékoztatással egyidejűleg az átadó és az átvevő munkáltató köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat arról, hogy az átadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az átvevő biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. Az ajánlatot a Kjt. 25/B. § rendelkezéseire figyelemmel kell megtenni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azokat a kötelezettségeket is, amelyeknek a közalkalmazott a jogviszony létesítését követően a jogviszonya fenntartása érdekében köteles eleget tenni. A közalkalmazottnak a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az átadó munkáltató számára írásban nyilatkoznia kell arról, hogy az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha a közalkalmazott az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a további foglalkoztatásához.

Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony 2020. június 30-i megszűnéséről, valamint köteles a közalkalmazott számára a Kjt. 37. § (2) és (4)-(6) bekezdése alkalmazásával megállapított végkielégítést megfizetni.

A Kjt. 25/B. §-a arról rendelkezik, hogy amennyiben a közalkalmazott hozzájárul az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához, az átvevő munkáltató köteles a közalkalmazottal munkaszerződést kötni. A foglalkoztatás során az új munkáltatót köti a Kjt. 25/A. §-a alapján az e fejezet második bekezdésében tárgyalt tájékoztatás, attól tehát nem térhet el. Az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséről. Az átvevő munkáltatónál létrejött munkaszerződés alapján a közalkalmazott munkabére (alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály, valamint kollektív szerződés alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely közalkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a munkaszerződés megkötését követően már nem áll fenn. Az alapbérbe a közalkalmazotti illetménypótlékok beépíthetők, a beépítés lehetséges, de nem kötelező a munkáltató számára. Amint látjuk, a Kjt. itt bemutatott rendelkezése némileg eltér a szakképzési törvény 42. § (1) bekezdésében közölt szabályozástól, az új munkáltató számára azonban mindkét törvényi rendelkezés betartása kötelező.

Határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszony esetén az átvevő munkáltatónál is határozatlan időtartamú jogviszonyt kell létesíteni, teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén az átvevő munkáltatónál is teljes munkaidős jogviszonyt kell létesíteni. Az átvevő munkáltatónál létesítendő új munkaviszony létrehozásakor próbaidő nem köthető ki. Az átvevő munkáltatóval létesített munkaviszonyra az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a közalkalmazottnak az átadó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.

Ha a munkaszerződés megkötésével létesített jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a munkavállalót felmondási idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes időtartamának figyelembevételével a munkaviszonyra irányadó szabályok alapján (tehát az Mt. rendelkezéseinek alkalmazásával) kell megállapítani. Ettől eltérően a felmondási időt, valamint a végkielégítés mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével és a Kjt.-nek az átadás napján hatályos szabályai szerint kell megállapítani, ha az a közalkalmazottra nézve kedvezőbb.

A Kjt. 25/C. §-ában elrendeli, hogy a Kjt. most ismertetett 25/A. és 25/B. §-ban foglalt előírásait nem kell alkalmazni, ha az átadást megelőzően legalább 15 nappal az új munkáltató rendelkezésébe történő átkerülésről szóló nyilatkozat megtétele előtt a munkáltató vagy a közalkalmazott egyoldalú nyilatkozatot tesz az érintett közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetéséről. Ugyanez a helyzet áll fönn akkor is, ha a közalkalmazotti jogviszony a munkáltató és a közalkalmazott közös megállapodása alapján – ide értve az áthelyezést is – szűnik meg. A megállapodással kapcsolatban a közalkalmazott által kezdeményezett esetleges munkaügyi jogvita esetén a munkáltatói jog átadásának-átvételének időpontját követően az átadó helyébe az átvevő munkáltató lép, valamint ezen időpont után a bíróságnak benyújtandó keresetlevelet az átvevő munkáltató ellen kell előterjeszteni.

Gyakran előforduló példa erre az esetre az, amikor a közalkalmazott az átadás/átvétel időpontját követő néhány hónapon belül a nők negyven éves jogosultsági idejére alapozva szerez öregségi nyugdíjra vonatkozó jogosultságot, és ezért kéri a régi munkáltatóját a közalkalmazotti jogviszony későbbi időpontban történő megszüntetésére és a felmentési idő biztosítására. Ha ez az időpont – szakképzési esetünkben – a 2020. június 30-i átadás-átvételi időpont után néhány hónappal következik be, akkor a munkáltató és a közalkalmazott megállapodhatnak abban, hogy a közalkalmazotti munkáltató még a 2020. június 30-i átadási időpont előtt határozatot hoz a közalkalmazotti jogviszony jövőbeni megszüntetéséről, és az ezzel kapcsolatos juttatásokat legkésőbb az átadás-átvétel időpontjában kifizeti. Erre azért van szükség, mert a régi munkáltatónak munkáltatói jogai megszűnését követően már nincsen joga a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére, ahogyan nincs lehetősége a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével kapcsolatos juttatások kifizetésére sem. Amennyiben a tárgyalt esetben a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése jogellenesen történik, az esetleges jogkövetkezmények – például a munkavállaló eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatási kötelezettsége – az átvevő munkáltatót terhelik.

*

A szakképző intézmények pedagógusainak, oktatóinak és más dolgozóinak életében az új szakképzési rendszer megindulása igen jelentős tényező. A munkavállalást érintő körülmények lényeges megváltozása minden érintettet arra késztet, hogy felelősséggel gondolja át a kínálkozó lehetőségeket, és élethelyzete alapján döntsön arról, elfogadja-e az új munkáltatóhoz történő átlépés felkínált lehetőségét vagy elutasítja azt. Az idő egyaránt sürgeti a munkáltatói jogot átadó és azt átvevő fenntartót és a szakképző intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottakat is. A döntést nehezíti, hogy nincsenek még tapasztalatok az új szakképzési intézményrendszer működéséről, és a munkavállalók további foglalkoztatását érintő számos kérdés is tisztázásra vár. Senkinek nem szabad azonban felelőtlen döntést hoznia, mert a hibás döntés az érintettre és egész családjára kedvezőtlen hatást gyakorolhat. Kívánjuk minden érintettnek, hogy iskolája helyzetét, saját élethelyzetét, és az előtte álló lehetőségeket bölcsen mérlegelve hozza meg az optimális döntést, ezt igyekeztünk ezzel a cikkel némileg segíteni.

 

A mappában található képek előnézete A kertünk