Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Sportköri foglalkozások, egyéb foglalkozások, tanulmányi kirándulások

2021.10.14

A testnevelő tanárok sportköri foglalkozásainak és egyéb feladatainak elszámolása

A testnevelőtanárok feladatkörének meghatározása nehezebb, mint általában a pedagógusok munkaköri feladatainak meghatározása, mert a testnevelési órák megtartásán, az osztályfőnöki és munkaközösség-vezetői feladatok esetleges ellátásán túl sok olyan feladatuk is van, amely nem könnyen sorolható be a pedagógusok tipikus feladatai közé. Ilyen feladatnak tekinthetjük az általában a délutáni időszakban és nem osztálykeretben megtartandó sportköri vagy tömegsport-foglalkozásokat vagy tanítványaik sokszor hétvégére eső rendszeres versenyekre, sportrendezvényekre, diákolimpiára történő – akár többnapos – kísérését.

Először arra fordítsuk figyelmünket, hogy a testnevelők által tartott délutáni iskolai szervezésű sportköri foglalkozások, tömegsport-foglalkozások hogyan illeszkednek az iskolai foglalkozások sorába, és részét képezik-e a tantárgyfelosztásnak, azaz beszámítanak-e a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaidejébe! Ennek érdekében tekintsük át a témával kapcsolatos legfontosabb jogszabályi előírásokat.

326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 17. § (2) Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely

a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör,

b) sportkör, tömegsport foglalkozás,

c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás,

d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás,

e) napközi,

f) tanulószoba,

g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás,

h) pályaválasztást segítő foglalkozás,

i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás,

j) diákönkormányzati foglalkozás,

k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás,

l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint

m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás (lehet.)

17. § (1)  Nevelési-oktatási intézményben a pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében

1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése,

2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése,

3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése,

és még további 20 pedagógiai természetű tevékenység rendelhető el, ezek között azonban nem szerepel foglalkozások, órák, sportköri órák, tömegsport-foglalkozások megtartása.

Amint a Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésében olvasható, a sportköri foglalkozások és a tömegsport-foglalkozások a jogszabályban meghatározott egyéb foglalkozásnak minősülnek (akárcsak a napközi vagy a tanulószobai foglalkozások), és ezek a rendszeresen megtartott egyéb foglalkozások a tantárgyfelosztásban tervezhetők. A heti rendszerességgel szervezett sportköri foglalkozásokat, az iskolában tartott sportköri órákat és a tömegsport-foglalkozások keretében megtartott órákat tehát az egyéb foglalkozások kategóriájába kell sorolnia a munkáltatónak, és azokat a tantárgyfelosztásba is be kell emelnie. Ez azt jelenti, hogy a sportköri foglalkozások a tantárgyfelosztásban ugyanolyan módon szerepelnek, mint az iskolai nevelés-oktatás folyamatában megtartott testnevelési vagy más tantárgyi órák.

Amennyiben az iskola a tanulók számára kötelező órákon túl heti rendszerességgel megtartandó szakköröket, tehetséggondozó foglalkozásokat szervez, azok a Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésének d) szakasza szerinti egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás kategóriájába tartoznak, azaz ezek a foglalkozások is nem tanóra jellegű „egyéb foglalkozás”-nak minősülnek, azaz ezeket is a tantárgyfelosztásban kell szerepeltetnie. Az egyéb foglalkozások – így a sportköri foglalkozások, szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások, stb. – nem tartoznak a tanulók számára kötelező foglalkozások közé, nem szerepelnek az iskola helyi tantervében rögzített óraszám-táblázatokban, amelyek a Nemzeti alaptanterv előírásainak végrehajtására készültek, ezért ezek a foglalkozások a tanulók számára nem lehetnek kötelezőek. Ez azt jelenti, hogy a foglalkozásokon ugyan – a követhetőség érdekében – vezetni kell a foglalkozás haladási naplóját, valamint a foglalkozásokon jelen lévő és hiányzó tanulók névsorát, de a tanulóknak esetleges távollétüket mulasztásként nem kell igazolniuk, azaz hiányzásuknak semmiféle jogkövetkezménye nem lehet, és persze nem kerülhet sor a tanulók értékelésére, a hiányzás szankcionálására sem.

A Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésében, amelyben a pedagógusoknak a kötött munkaidőben, de a neveléssel-oktatással lekötött időkereten túl (tehát általában a 22-26 óra és a 32 óra közötti idősávban) elvégzendő feladatai között semmilyen formában nem szerepel foglalkozások, sportköri órák, tömegsport-foglalkozások, szakkörök megtartása, csupán a foglalkozások vagy tanórák előkészítési feladatai, vagy az intézmény sportéletének, az ott szervezett versenyeknek az előkészítési, szervezési és lebonyolítási feladatai. Szabálytalan tehát az a munkáltatói eljárás, amely a neveléssel-oktatással lekötött időkeretben csupán a testnevelési és más tantárgyi órákat veszi figyelembe, de nem számítja bele a szervezett formában, rendszeresen megtartott sportköri foglalkozásokat és tömegsport-órákat vagy a napközis, esetleg tanulószobai foglalkozásokat. Ezeket a foglalkozásokat – a tantárgyfelosztásban kötelezően szerepeltetendő egyéb foglalkozásokként – kötelezően be kell számítani a neveléssel-oktatással lekötött időkeretbe.

A munkáltatónak a sportköri foglalkozásokkal, tömegsport-foglalkozásokkal kapcsolatos eljárásának a jogszerűsége távolról sem azon múlik, hogy az ország különböző nevelési-oktatási intézményei milyen gyakorlatot folytatnak, mert a jogszabályok világosan meghatározzák az egyéb foglalkozásoknak a tantárgyfelosztásba történő kötelező beszámítását. Ha az intézmény a nem megfelelő számban foglalkoztatott pedagógusok száma vagy bármely más ok miatt a testnevelési órákon túl nem tudja biztosítani az iskolában szervezett sportköri foglalkozások és tömegsport-órák tantárgyfelosztásba történő beszámítását, akkor ilyen kötelező foglalkozásokat nem írhat elő a pedagógusok számára.

A Köznevelési törvény 62. § (6) bekezdése ennek megfelelően így rendelkezik:

Nkt. 62. § (6) A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el, amelybe bele kell számítani heti két-két óra időtartamban a pedagógus által ellátott osztályfőnöki, kollégiumi, tanulócsoport-vezetői, vagy munkaközösség vezetéssel összefüggő feladatok, továbbá heti egy óra időtartamban a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok időtartamát. …A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.

A problémát felvető testnevelő kollégák a továbbiakban arról érdeklődtek, hogy milyen munkaköri kötelezettségek terhelik őket a hétköznapokon munkaidejükön túl, valamint a hétvégi napokon szervezett sportversenyeken, bajnokságokon, sportrendezvényeken történő részvétellel és tanítványaik kíséretével kapcsolatban. A cikknek ebben a részében túllépünk a jellemzően a testnevelő tanárok által tartott sportköri foglalkozások körén azzal, hogy az itt leírtakat a tanulmányi kirándulások, osztálykirándulások, erdei iskolák és más (egy vagy többnapos) iskolai szervezésű, de nem az iskolákban lebonyolított foglalkozásokra is kiterjesztjük.

Először is világosan azt kell megállapítanunk, hogy a pedagógusok rendes munkaideje heti 40 óra, amelyet – hacsak az intézmény nem munkaidő-keretben szervezi a foglalkoztatottak tevékenységét – heti öt napra, napi nyolc-nyolc órára kell elosztani. A Munka törvénykönyvének 97. § (1) bekezdése azt is meghatározza, hogy az általános munkarend szerint az öt munkanap általában hétfővel kezdődően péntekkel zárul le. Ez a testnevelők és más érintett pedagógusok számára azt jelenti, hogy a hétfőtől péntekig tartó öt munkanap után szombaton és vasárnap pihenőnapjukat vagy szabadnapjukat töltik, azaz munkavégzésre – legalábbis az általános munkarend szabályai szerint – nem oszthatók be.

Amennyiben a pihenőnapon (szombat) vagy munkaszüneti napon (vasárnap) nélkülözhetetlen a pedagógus munkavégzése például egy iskolai kézilabda- vagy tornacsapatnak a megyei bajnokságon, országos diákolimpián történő hétvégi részvétele miatt, vagy többnapos osztálykirándulás, erdei iskola vagy más projektfoglalkozás lebonyolítása érdekében, akkor a munkáltatónak el kell rendelnie az általános munkarendtől eltérő munkarendet és a munkavállaló ennek megfelelő munkavégzését. Erre az esetre a Munka törvénykönyve határozza meg az előírásokat, amelyek szerint a rendes munkaidőre járó munkabérén (illetményén) felül a munkavállalót az Mt. 143. §-ában meghatározott mértékű bérpótlék illeti meg, amelynek kifizetése kötelező. A bérpótlék mértéke felére csökkenthető, ha a munkavállaló – a munkáltatóval történő megállapodása alapján – a pihenőidő terhére teljesített munkanapjai helyett másik pihenőnapot kap. A Mt. erre vonatkozó pontos előírásait cikkünk végén pontosan ismertetjük, de már előre felhívjuk a figyelmet arra, hogy a köznevelési ágazatra vonatkozóan a rendkívüli munkaidőben elrendelt ügyelet és készenlét esetére a közoktatási intézményekben kötelezően alkalmazandó jogszabály tartalmazza a részletes előírásokat, amelyeket itt ismertetünk.

A köznevelési intézményekre vonatkozóan ágazati szabályok is rendelkeznek az általános munkaidőt meghaladóan végzett munkavégzés megszervezéséről és díjazásáról, amelyeket a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 33. §-a tartalmaz. Ezeknek az alkalmazási feltétele azonban a Korm. rendelet 33. § (1) bekezdésének b) pontja szerint az, hogy az adott program (sportversenyre, diákolimpiára történő felkészítés, tanulmányi kirándulás, erdei iskola, stb.) szerepeljen az iskola pedagógiai programjában. Ha tehát a sportfoglalkozások, tanulmányi kirándulások, sportköri foglalkozások és ezek részeként a sportversenyekre való felkészítés feladatköre az intézmény pedagógiai programjában nem szerepel, akkor az alábbi előírásokat nem lehet alkalmazni, a további eljárást tehát csupán a Munka törvénykönyvében foglaltak szerint kell lebonyolítani. Ha viszont e tevékenységek szerepelnek a pedagógiai programban, akkor az alábbi előírások alkalmazása kötelező.

326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet

33. § (1) Az Mt. 110. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl ügyelet és készenlét rendelhető el

a) a tanulók éjszakai felügyeletének megszervezéséhez a kollégiumban, vagy

b) a pedagógiai, nevelési programban meghatározott tanulmányi kirándulás vagy más, nem az óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett program megvalósításához.

(2) Az ügyeletért és a készenlétért a munkavégzésre való rendelkezésre állás és a rendkívüli munka díjazását is magában foglaló átalánydíjazás illeti meg a közalkalmazottat.

(3) Ha a pedagógus, feltéve, hogy a munkaidő-beosztásból más nem következik – a pedagógiai programban meghatározottak szerint tanulmányi kiránduláson vagy más, a pedagógiai, nevelési programban meghatározott, nem az iskolában, kollégiumban, óvodában szervezett programon vesz részt, munkanapon tizennégy órától másnap reggel hat óráig, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon nulla órától huszonnégy óráig tartó időszakban ügyeletet teljesít. Az ügyelet idejéből huszonkettő órától másnap reggel hat óráig tartó időszakból a ténylegesen munkavégzéssel töltött időt (a továbbiakban: mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet), a reggel hat órától huszonkettő óráig tartó időszaknak pedig a teljes időtartamát (a továbbiakban: nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet) - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - be kell számítani a rendkívüli munkavégzés idejébe. E rendelkezésektől a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató a közalkalmazott javára eltérhet.

(5) Készenlét esetén az átalánydíj mértéke az óradíj húsz százaléka, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon harminc százaléka. A mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén az átalánydíj mértéke az óradíj ötven százaléka, heti pihenőnapon, illetve munkaszüneti napon hatvan százaléka. A nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén az átalánydíj mértéke az óradíj hatvan százaléka, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon, ha a közalkalmazott kap másik pihenőnapot, az óradíj száz százaléka, ha nem kap másik pihenőnapot, az óradíj százötven százaléka.

 (7) Nem illeti meg a közalkalmazottat az ügyelet után pihenőidő, ha az ügyeletet kollégiumban, illetve a pedagógiai, nevelési programban előírt tanulmányi kiránduláson vagy más, nem az óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett programon teljesíti, továbbá, ha az ügyelet alatt nem kellett munkát végezni.

(8) Az e §-ban meghatározott óradíj egy órára eső összege a pedagógus havi illetményének a következőkben meghatározott osztószámmal megállapított hányada. Az osztószámot az érintett beosztott pedagógus munkakörére előírt neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó mértékének 4,33-mal történő szorzata adja.

A pontos tájékoztatás érdekében fel kell hívnunk a figyelmet, hogy a Korm. rendelet fenti rendelkezései nem csupán a közalkalmazotti jogviszony kertében foglalkoztatott pedagógusokra és munkáltatójukra nézve kötelezőek, hanem a Komr. rendelet 1. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján – fenntartójuktól függetlenül – a köznevelési intézményekben közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban foglalkoztatottakra és munkáltatójukra.

Az ágazati szabályokon túl az általános szabályokat – mint korábban említettük – a Munka törvénykönyve tartalmazza, amelynek előírásai érvényesek a köznevelési intézményekben foglalkoztatottakra, így a közalkalmazottakra is.

Mt. 139. § (1) A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg.

(2)  A bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló egy órára járó alapbére.

140. § (1) Vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár,

a) ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag a 101. § (1) bekezdés d), e) vagy i) pontban meghatározott feltételek alapján kötelezhető, továbbá

b) a rendkívüli munkaidőre

ba)  az a) pontban meghatározott munkavállalónak,

bb) ha a munkavállaló a 101. § (1) bekezdés alapján rendes munkaidőben történő munkavégzésre nem kötelezhető.

(2) A munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék illeti meg.

143. §  (1) A munkavállalót a (2)-(5) bekezdés szerinti ellenérték a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg.

(2) A munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár

a) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,

b) a munkaidőkereten felül… (végzett munka esetén.)

(3) A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár.

(4) A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.

(5) Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót a (4) bekezdés szerinti bérpótlék illeti meg.

(6) A szabadidőt vagy a (4) bekezdés szerinti heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni.

Az általános munkarendet meghaladó munkavégzés esetén tehát a munkavállaló számára – kérésére írásban – el kell rendelni a rendkívüli munkavégzést, és a rendkívüli munkavégzés díjazását az imént ismertetett szabályok szerint kell biztosítani. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az általános munkarendtől eltérő időpontban vagy időtartamban foglalkoztatott pedagógusok számára a szokásostól eltérő munkavégzést a munkáltatónak el kell rendelnie. Minden pedagógus kollégát óvunk azonban attól, hogy osztályát, tanulócsoportját, sportkörét az intézmény megbízása nélkül vigye el hétvégi programokra, többnapos tanulmányi kirándulásokra. A pedagógus és az intézmény felelősségvállalása szempontjából ugyanis fontos szerepe van annak, hogy a hétvégi napon a pedagógus az intézmény képviseletében és az intézményvezető – szóbeli vagy írásbeli – utasítása alapján lássa el a tanulók kíséretét. Az intézménynek a tanulók kíséretére vonatkozó megbízása fontos abból a szempontból is, hogy a munkáltató rendelkezése alapján lebonyolított kíséreti feladatok ellátásáért az intézménynek a jogszabályokban meghatározott díjazást értelemszerűen biztosítania kell.

Budapest, 2021. október 12-én

 

Petróczi Gábor

tanügyigazgatási szakértő

 

A mappában található képek előnézete Kirándulás_a_Bükkben_2016