Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Rendkívüli tanítási szünet elrendelése

2022.01.24

Rendkívüli szünet elrendelése a köznevelési intézményben

a koronavírus járvány miatt

2022 első hónapjaiban a koronavírus-járvány ötödik (remélhetőleg már utolsó) hullámával küzdünk. Az első és második hullámmal szemben – az ország működőképességének fenntartása és a gazdaság folyamatos működtetése érdekében – most nem született olyan országos döntés, amely az iskolai jelenléti oktatás vagy az óvodai ellátás kötelező szüneteltetését vonná maga után. A védelmi intézkedések minél hatékonyabb betartásával így a nevelési-oktatási intézmények döntő többsége tovább működik. Ugyanakkor sok intézmény kényszerül arra, hogy egyes osztályaiban, csoportjaiban vagy akár az egész intézményben szüneteltesse a munkát, mert a gyermekek vagy a tanulók fertőzöttségi adatai ezt indokolttá teszik. A működési nehézségekhez néhány állami fenntartásban működő intézmény esetében hozzájárul az is, hogy a pedagógusok egy része nem vette föl a koronavírus elleni védőoltást, így pedagógus tevékenységüket – a kötelezően biztosított fizetés nélküli szabadság miatt – szüneteltetniük kell. Más intézményekben ugyan kevesebb problémát okozott az oltatlan pedagógusok száma, de a tanítók, tanárok, óvodapedagógusok jelentős része fertőződött meg a koronavírussal, és ennek következtében nehézségeket okoz a működési feladatok ellátása.

Ebben a cikkben azzal foglalkozunk, hogy az intézmény pedagógusi állományában, vagy az óvodás gyermekek, az iskolába járó tanulók körében jelentkező az intézményre kiterjedő magas szintű koronavírus-fertőzés (vagy a működést lehetetlenné tevő más elháríthatatlan ok) esetében hogyan lehet rendkívüli tanítási szünet elrendelésével szüneteltetni a nevelési-oktatási intézmény működését. A körültekintő és gondos eljárás érdekében először át kell tekintenünk a rendkívüli szünetre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.

A Köznevelési törvény (a továbbiakban: Nkt.) a rendkívüli szünet elrendeléséről az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

Nkt. 30. § (5)  Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges,

  1. az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az intézményvezető,
  2. a településre kiterjedő veszélyhelyzet esetében a jegyző a fenntartó egyidejű értesítése mellett,

c) a megyére, fővárosra kiterjedő veszélyhelyzet esetében a hivatal

rendkívüli szünetet rendel el.

Amint a jogszabályban látjuk, a rendkívüli szünet elrendelésének joga a veszélyhelyzet lokális kiterjedésének függvényében három szinten lehetséges:

  • a fővárosra és egy-egy megyére kiterjedő veszélyhelyzetben az Oktatási Hivatal,
  • a településre kiterjedő veszélyhelyzetben a település jegyzője,
  • az intézményre kiterjedő veszélyhelyzetben pedig az intézmény vezetője

rendelheti el a rendkívüli szünetet. Meg kell jegyeznünk, hogy országos kiterjedésű veszélyhelyzet elrendelésére a Köznevelési törvény nem tartalmaz felhatalmazást, annak elrendelése a veszélyhelyzetben kormányrendeletekkel történhet. Az intézmény vezetője tehát kizárólag az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet jelentkezésekor rendelhet el rendkívüli szünetet.

Jogszabály ugyan nem írja elő, de az intézményi szintű veszélyhelyzet megítéléséhez azt javasolhatjuk az intézményvezető kollégáknak, hogy feltétlenül konzultáljanak az illetékes egészségügyi és járványügyi szakemberekkel, valamint az intézmény fenntartójával. A rendkívüli szünet elrendelését megelőzően szerezzék be a fentiekben említett szervezetek véleményét, ennek érdekében mérjék föl a gyermekek/tanulók, a pedagógusok és a dolgozók hiányzásának, a feladatellátásban történő részvétel akadályoztatottságának mértékét. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy az intézményre kiterjedő rendkívüli szünet elrendelése az intézményvezető jogkörébe és felelősségi körébe tartozik, tehát a végső döntést az intézmény vezetőjének kell meghoznia.

Most vizsgáljuk meg azt, hogy a vírusfertőzés (vagy más elháríthatatlan ok) miatt elrendelt rendkívüli szünet elrendelése hogyan befolyásolja az intézmény nevelési-oktatási feladatainak további ellátását. Az óvodák esetében a rendkívüli szünet elrendelése nem jelent olyan kötelezettséget, hogy a veszélyhelyzet elhárulását követően a kiesett napokat vagy azok egy részét pótolniuk kellene. Más a helyzet az iskolákban, ahol az iskoláknak a tanulók számára valamilyen formában biztosítaniuk kell a tanév tananyagának elsajátítását, a rendkívüli szünet miatt felhalmozódott esetleges hátrányok pótlását. Az első lehetőséget a Köznevelési törvény biztosítja a rendkívüli tanítási szünet miatti elmaradások pótlására úgy, hogy a veszélyhelyzet elhárulását követően lehetőséget teremt a hat napból álló tanítási hét szervezésére a következő rendelkezés szerint:

Nkt. 30. § (3) A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója – az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is – elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, valamint a tanuló heti kötelező óraszámát meghaladó tanítás megszervezését, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani.

A rendelkezés alkalmazásakor felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hatnapos tanítás révén megvalósítható pótlás lehetősége a rendkívüli tanítási szünet miatt elmaradt tanítási anyag átadására korlátozódik. A jogszabályban tehát szó sincs arról, hogy a hatnapos tanítási hét szervezése révén ugyanannyi napot kell „pótolni”, mint ahány nap a rendkívüli tanítási szünet miatt kiesett. Itt józan mértékletességére, a cél szem előtt tartására van szükség, a hatnapos tanítási hét formájában pótlandó tanítás időtartamának meghatározásakor érdemi konzultációt kell folytatni a nevelőtestülettel a szükséges pótnapok számának meghatározása érdekében. Ne feledjük, hogy a hatnapos oktatási hétre történő áttéréshez a fenntartó egyetértésének beszerzése szükséges.

A vírusfertőzés kiszámíthatatlan terjedésének és időbeli lefolyásának sajátosságai miatt azonban akár az is előfordulhat, hogy az iskolai szintű veszélyhelyzet a tanév utolsó hónapjait érinti, így a tanévben jóformán lehetetlenné válik a kiesett tananyagnak a hatnapos tanítási hét alkalmazásával  vagy más módon történő pótlása. Erre és más sajátos esetekre a 2021/2022-es tanév rendjéről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet tartalmaz rendelkezést. Mint tudjuk, a tanév rendjéről szóló rendelet meghatározza a tanévben szervezendő tanítási napok számát, amely a 2021/2022-es tanévben a nappali oktatás munkarendje szerint működő szakgimnáziumokban százhetvenkilenc, gimnáziumokban és szakiskolákban száznyolcvan nap. Az esetlegesen elrendelt rendkívüli tanítási szünetek kapcsán a tanév rendjéről szóló rendelet így rendelkezik.

20/2021. (VI.8.) EMMI rendelet 2. § (4) A tanítási év lezárásának, a tanuló minősítésének, a magasabb évfolyamra lépésnek nem akadálya, ha az iskola a rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kieső tanítási napokat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 30. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nem tudja teljes egészében pótolni. Az iskola indokolt esetben gondoskodik az elmaradt tananyag 2022/2023. tanítási évben történő feldolgozásáról.

Amennyiben tehát rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt tanítási napok esnek ki, akkor nem kell feltétlenül biztosítani a kiesett napoknak megfelelő számú pótlólagos tanítási napot. Sőt a tanuló tanév végi minősítésének sem képezi akadályát a rendkívüli tanítási szünet miatt kieső idő, sikeres év végi minősítés esetében tehát a tanuló tovább léphet az iskola magasabb évfolyamára. Amennyiben a rendkívüli tanítási szünet miatt kiesett napok pótlására a folyamatban lévő tanévben nem került sor, lehetőség van az elmaradt tananyagnak a következő tanévben történő pótlására is. Ez a pótlás történhet rendkívüli tanítási napok előírásával, de akár az elmaradt tananyagnak következő tanév rendes tanítási napjaira történő elosztásával is.

Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy abban az esetben, ha az intézmény vezetője a pedagógusok számára a Köznevelési törvény 30. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazásával elrendeli a hatnapos tanítási hét alkalmazását, akkor a szóban forgó szombati napokra a szokásos munkaidő-beosztástól eltérő munkarendet rendel el, amely a Munka törvénykönyvének 107. §-a alapján rendkívüli munkavégzésnek minősül. A rendkívüli munkavégzést – a munkavállaló kérésére – írásban kell (és csak úgy érdemes) elrendelni. A rendkívüli munkavégzésért a pedagógusok számára minimálisan a Munka törvénykönyvének 139. §-ában elrendelt óradíjat kell fizetni, amelynek pontos mértékét a köznevelési ágazatban külön jogszabály nem rendeli el, mert a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 33. §-ának (8) bekezdésében meghatározott méltányos óradíj kizárólag a pedagógusok ügyeletére és készenlétére vonatkozó szabályozást tartalmaz.

Budapest, 2022. január 24.

Petróczi Gábor

tanügyigazgatási szakértő

 

A mappában található képek előnézete Privát szféra