Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Pedagógusok szakképzettségi követelményei

2020.09.01

326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet módosult előírásai

2020. augusztus 31-én hatályát vesztette a Nemzeti köznevelésről szóló 2012. évi CXC. törvény 3. sz. melléklete, amely a nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyek végzettségi és szakképzettségi követelményeit szabályozta. A képesítési követelmények szabályozása 2020. szeptember 1-jétől a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet új 6. sz. mellékletében jelent meg. Ugyanezen dátumokkal hatályát vesztette a köznevelési törvény 98.§-ának összes rendelkezése, amely az egykori 3. sz. melléklettől eltérő foglalkoztatás „könnyített” feltételeit szabályozta. Az új rendelkezések szintén a pedagógus életpályáról szóló 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 33/A.-33/O. paragrafusaiban jelentek meg többségükben változatlan tartalommal, de a Kormányrendeletben találkozhattunk új szabályozási tartalmakkal is.

1. A végzettségi és szakképzettségi követelményeket tartalmazó táblázatok összevetése

2020. augusztus 31-ig a nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott pedagógusok végzettségi és szakképzettségi követelményeit a köznevelési törvény 3. sz. melléklete szabályozta, 2020. szeptember 1-jétől azonban a szabályozás átkerült a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 6. sz. mellékletébe. A régi és az új melléklet soronkénti, munkakörönkénti összevetéséből megállapítható, hogy abban semmiféle változás nincs, tehát az egyes pedagógus-munkakörökhöz a jogszabály által meghatározott végzettségi és szakképzettségi követelmények nem változtak. A köznevelési törvény hatályból kivont 3. sz. melléklete tartalmazta az általános végzettségi és szakképzettségi követelményeket, míg a speciális, „könnyített” szabályokat tartalmazó rendelkezések a köznevelési törvény hatályból kivont 98. §-ában jelentek meg, amelyek 2020. szeptember 1-jétől – részben változott tartalommal – a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendeletben jelentek meg.

2. A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet új rendelkezései

2020. augusztus 31-én hatályát vesztette a köznevelési törvény 98. §-a, amely a köznevelési törvény 3. sz. mellékletében meghatározottaktól eltérő szakképzettségi követelményekről rendelkezett. A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 2020. szeptember 1. napjától hatályos 33/A.-33/O. paragrafusaiban megjelentek a szakképzettségre vonatkozó speciális rendelkezések, amelyek többsége a korábbiakhoz képest nem tartalmaz változásokat. Vannak azonban olyan rendelkezések is, amelyekkel az eddigiekben nem találkoztunk. Ebben a fejezetben ezeket a jogszabályi előírásokat vesszük sorra előbb a módosítást kiváltó probléma leírásával, majd az új rendelkezés szövegének ismertetésével.

2.1 Változás az iskolai ügyeleti feladatok ellátási lehetőségeiben

Problémát okozott az általános iskolákban, hogy a délután tizenhat óráig tartó foglalkozások közötti szünetek és az iskolai étkezések alatt történő felügyelet a pedagógusok feladatai közé tartoztak. Ezek a feladatok a pedagógusok ügyeleti munkaköri feladatai között jelentek meg, ennek következtében az ebédeltetési feladatokat nem lehetett foglalkozásként elkönyvelni, azaz a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött feladatai közé számítani. Ebben ugyan nincs változás, de a Kormányrendelet lehetővé tette azt, hogy az ebédeltetés és a délutáni foglalkozások közötti szünetek időtartama alatt a tanulók felügyeletét a pedagógusok helyett (vagy mellett) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben dolgozó foglalkoztatott, pedagógiai asszisztens, iskolatitkár, rendszergazda, stb. személy is elláthassa. Amennyiben tehát az iskola vezetése úgy rendelkezik, hogy ezekben az időtartamokban nem a pedagógusok, hanem a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltő személyek végzik az ügyeleti feladatokat, akkor ezek a személyek felelősök az adott feladat ellátásáért és a tanulók biztonságának megteremtéséért.

33/B. § (2) Az általános iskolában a tizenhat óráig tartó délutáni foglalkozások közötti szünetek, valamint az étkezések időtartama alatt a tanulók felügyeletét nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja.

2.2 Változás az óvodai felügyeleti feladatok ellátási lehetőségeiben

Az óvodákban egyre inkább jelentkezik – főként a hátrányos térségekben lévő kistelepüléseken – az óvodapedagógus-hiány, mert a meghirdetett óvodapedagógus álláshelyekre sok esetben egyetlen érdeklődő sem jelentkezik. Az óvodákban egyre gyakrabban jelentkező részleges pedagógushiány gátolja a gyermekek szakszerű nevelésének és ellátásának biztosítását. Az eddigiekben ugyanis az óvoda nyitva tartása alatt végig kötelezően óvodapedagógusnak kellett jelen lennie a csoportban. A Kormányrendelet új rendelkezése ezért 2020. szeptember 1-jétől lehetővé teszi, hogy az óvodában reggel 8 óra előtt vagy a délutáni időszakban a gyermekek felügyeletét nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy, így például a dajka vagy a pedagógiai asszisztens is elláthassa. Ennek azonban szigorú feltétele az, hogy a szóban forgó, óvodapedagógus jelenléte nélküli időszakban az óvodai csoportban nem folyhat fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más nevelési jellegű foglalkozás. A rendelkezéstől várható, hogy némileg enyhíti a szorító óvodapedagógus-hiányt, illetve szabályosabbá teszi a pedagógusok illetve a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltő óvodai alkalmazottak foglalkoztatását.

33/B. § (5) Ha az óvoda reggel 8.00 óra előtt vagy a délutáni időszakban nem fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más, kifejezetten nevelési jellegű foglalkozást szervez, ezen időszakokban a gyermekek felügyeletét nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja.

Fölhívjuk a figyelmet arra, hogy ez a rendelkezés nagymértékben segíthet az óvodai feladatok jogszerű ellátásában, a gyermekek felügyeletében, hiszen a látszólag jelentéktelen „délután” szó valójában azt jelenti, hogy a gyermekek felügyeletéhez 12 órától az óvoda jellemzően 17 óra körüli zárásáig elegendő a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő foglalkoztatott közreműködése, amennyiben a szóban forgó időszakban az óvoda nem szervez foglalkozásokat a gyermekek számára. A rendelkezést követően egy óvodai csoportban akár napi hét órányi időtartamban is megoldható a gyermekek felügyelete a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazott dajkák vagy más nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak munkavégzésével.

2.3 Tovább bővültek a testnevelői munkakör betöltésének lehetőségei

A mindennapos testnevelés szervezése és lebonyolítása komoly kihívás elé állítja az iskolák többségét, mert a heti öt testnevelés óra órarendbe állítása, a szükséges infrastrukturális feltételek biztosítása sok nehézséget jelent. Az óraszám megnövekedésével egyre több testnevelés szakos tanár foglalkoztatására volt szükség, a szakképzett testnevelők megtalálása és foglalkoztatása azonban még mindig rendszeres problémát okoz. Ennek megoldása érdekében a köznevelési törvény 98.§ (16) bekezdésében úgy rendelkezett, hogy a 2024/2025. tanév kezdetéig testnevelő munkakörben foglalkoztathatók a felsőfokú végzettséggel és sportoktatói vagy sportedzői szakképesítéssel, vagy testnevelő-edzői szakképzettséggel rendelkezők. Továbbra is hatályban van az ezzel azonos tartalmú rendelkezés, amely változatlan szöveggel átkerült a Kormányrendeletbe.

38. §  Ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést, akkor a testnevelés tantárgy tanítására határozott időre, legfeljebb a 2024/2025. tanév kezdetéig alkalmazható, aki testnevelő-edzői szakképzettséggel vagy felsőfokú végzettséggel és sportoktatói vagy sportedzői szakképesítéssel rendelkezik.

A tapasztalatok szerint azonban további lehetőségek biztosítása is szükséges annak érdekében, hogy a magas testnevelési óraszám ellátásához az iskolák megfelelő számú jogszerűen foglalkoztatott testnevelővel rendelkezzenek. A Kormányrendelet ezért az alábbi újabb lehetőségeket biztosítja az intézmények számára.

33/H. §  Ha az intézmény a mindennapos testnevelést részben a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással valósítja meg, akkor a testnevelés tantárgy tanítására alkalmazható az is, aki az adott oktatásszervezési formához, műveltségterülethez igazodó szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

2.4 A digitális kultúra tantárgy tanításához szükséges szakképzettség

A Nemzeti alaptanterv 2020. évi módosításakor az 1-12. évfolyamon az eddigiekben kötelező összesen öt informatika óráról 13-ra nőtt az új tantárgyként 2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben bevezetendő digitális kultúra tantárgy óraszáma. Az óraszám ilyen arányú emelése vitathatatlanul szükséges volt a korszerű digitális módszerek elsajátításának biztosításához. Bizonytalanságként merült föl azonban, hogy kik taníthatják az új digitális kultúra tantárgyat az általános és középiskolákban. Logikus lépés volt a kormányzat részéről, hogy az informatika és a számítástechnika szakos pedagógusok számára jogszerűvé nyilvánítsa a digitális kultúra tantárgy tanítását, hiszen digitális kultúra szakos szakképzettség jelenleg nem létezik.

33/O. § Az e rendeletben foglaltaktól eltérően pedagógus-munkakörben foglalkoztatható

a) a digitális kultúra tantárgy oktatására, aki informatika vagy számítástechnika szakos tanári,

b) a technika és tervezés tantárgy oktatására, aki technika szakos tanári,

c) vizuális kultúra tantárgy oktatására, aki művészettörténet tanári,

d) hon- és népismeret tantárgy oktatására, aki történelem, magyar nyelv- és irodalom, vizuális kultúra, ének-zene szakos tanári

végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

Jelen paragrafus a digitális kultúra tantárgy tanításához szükséges szakképzettségi feltételek mellett a technika és tervezés, a vizuális kultúra és a hon- és népismeret tantárgy tanításához alkalmazható képesítésekről is rendelkezik.

3. Az egyes pedagógus-munkakörök betöltéséhez szükséges változatlan szakképzettségi követelmények

A köznevelési törvény a hatályból kivont 3. sz. mellékletében határozta meg az egyes pedagógus-munkakörök betöltéséhez szükséges végzettségi és szakképzettségi követelményeket. Emellett azonban szükség volt arra is, hogy a köznevelési törvény 98. §-ában jelenjenek meg azok az egyéb szakképzettségi feltételek, amelyekkel – az átmeneti gondok megoldása érdekében – az egyes pedagógus munkakörök szintén jogszerűen tölthetők be. 2020. augusztus 31-én az e bekezdésben tárgyalt minden szabályozás hatályát vesztette, és a munkakörök betöltéséhez szükséges könnyítésekről szóló rendelkezés bekerült a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendeletbe az alábbi szöveggel.

33/A. §  A nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzettségi és szakképzettségi követelményeit – a 33/B-33/O. §-ban meghatározott kivétellel – a 6. melléklet állapítja meg, az óraadó tanárok végzettsége és szakképzettsége tekintetében a 6. mellékletben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

A köznevelési törvény hatályból kivont 98. §-ának előírásait összevetettem a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 33/A.-33/O. paragrafusaiba átemelt rendelkezésekkel. Ennek során megállapítottam, hogy a Kormányrendelet 6. sz. új mellékletében foglaltaktól eltérő feltételekkel történő foglalkoztatás követelményeiben a legtöbb esetben nincs változás a köznevelési törvényben foglaltakhoz képest. Az egyik jogszabályból a másikba átemelt „könnyített” szakképzettségi követelmények közül kiemeltem a talán leglényegesebbeket. A kurzív szedéssel közölt hatályos jogszabály e bekezdésben minden esetben a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet rendelkezését jelenti.

3.1 Az egyéb foglalkozások megtartásához szükséges szakképzettség

Továbbra is hatályban van Nkt. 98.§ (1) bekezdésével azonos tartalmú rendelkezés az egyéb foglalkozások (napközi, szabadidős foglalkozás, stb.):

33/B. §  (1) Egyéb foglalkozást az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazott tarthat.

3.2 Ha a tantárgyhoz nincs megfelelő szakképesítéssel rendelkező pedagógus

Továbbra is hatályban van Nkt. 98. § korábbi (14) bekezdésének megfelelő szabályozás arra az esetre, ha a tantárgy vagy a tantárgyi modul vonatkozásában nincs megfelelő hazai felsőfokú képzés, vagy megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudják ellátni a feladatot.

33/G. §  Ha a tantárgy vagy a tantárgyi modul vonatkozásában nincs megfelelő hazai felsőfokú képzés, vagy megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem látható el a feladat, az iskolában az adott tantárgy, tantárgyi modul tanítására határozatlan időre alkalmazható, valamint az adott tantárgy, tantárgyi modul vonatkozásában az érettségin vizsgáztató tanár lehet az is, aki a Nemzeti alaptantervben az adott pedagógiai szakaszban az érintett műveltségi terület, több műveltségi terület vagy tantárgyi tartalom összevonásával kialakított komplex tantárgy vagy tantárgyi modul esetében az adott komplex tantárgyba, tantárgyi modulba bevont bármely műveltségi terület, tantárgy tanítására feljogosító szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, valamint

a) a tantárgynak, tantárgyi modulnak megfelelő szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettséggel rendelkezik, vagy

b) az a) pontban meghatározott szakirányú továbbképzés hiányában legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította az adott tantárgy, tantárgyi modul oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket.

Felhívjuk a figyelmet az itt idézett (korábban is ugyanilyen tartalommal hatályban lévő) szabályozásra, hiszen a módosult nemzeti alaptanterv új tantárgyakat vezetett be, amelyek egy részéhez nem létezik megfelelő felsőfokú szakképzettség. Ilyen tantárgy a digitális kultúra, a technika és tervezés, a dráma és színház, az általános iskolák 7-8. évfolyamán és a középiskolák 11. évfolyamán az integrált természettudományos tantárgy.

3.3 A mindennapos testnevelés ellátása nem testnevelői szakképzettséggel

Továbbra is hatályban van Nkt. 98.§ (16) bekezdésével azonos tartalmú rendelkezés:

38. §  Ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést, akkor a testnevelés tantárgy tanítására határozott időre, legfeljebb a 2024/2025. tanév kezdetéig alkalmazható, aki testnevelő-edzői szakképzettséggel vagy felsőfokú végzettséggel és sportoktatói vagy sportedzői szakképesítéssel rendelkezik.

3.4 A művészetek és a technika-gyakorlati foglalkozások ellátásához alkalmazható szakképzettség

Továbbra is hatályban van Nkt. 98. § korábbi (2) bekezdésével azonos tartalmú rendelkezés, amely változatlan tartalommal jelent meg a Kormányrendeletben:

33/B. § (3) Középiskolában a művészetek tanulási terület tantárgyait és a technika-gyakorlati foglalkozás tantárgyakat főiskolai végzettséggel és a tantárgynak megfelelő tanári szakképzettséggel rendelkező pedagógus is taníthatja.

3.5 Az óvodapedagógus és tanító munkakörök betölthetősége

Továbbra is hatályban van Nkt. 98. § korábbi (3) bekezdésével azonos tartalmú rendelkezés, amely a Kormányrendeletben is megjelent.

33/B. § (4) Az óvodapedagógus-munkakör betölthető konduktor-óvodapedagógusi, a tanítói munkakör pedig felsőfokú végzettséggel és konduktor-tanítói szakképzettséggel is. Egyéb foglalkozás tartására alkalmazható az is, aki konduktor-tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

3.6 A szakkollégiumi tanítói szakképzettség alkalmazhatósága az ötödik évfolyamon

Továbbra is hatályban van Nkt. 98. § korábbi (4) bekezdésével azonos rendelkezés a tanítók szakkollégiumi szakképzettségének alkalmazhatóságáról.

33/B. § (6) Az emelt szintű oktatás kivételével az iskolai nevelés-oktatás ötödik évfolyamán az adott tantárgy oktatására és pedagógus-munkakör betöltésére jogosít a szakkollégium elvégzését igazoló tanítói végzettség és szakképzettség.

3.7 Az idegen nyelv, nemzetiségi nyelv továbbra is tanítható főiskolai végzettséggel

Továbbra is hatályban van Nkt. 98. § korábbi (5) bekezdésével azonos tartalmú rendelkezés az idegen nyelvek, nemzetiségi nyelvek oktatásához szükséges szakképzettségi követelményekről.

33/B. § (7) Idegen nyelv, nemzetiségi nyelv oktatására - minden iskolatípus bármely évfolyamán - alkalmazható az is, aki főiskolai szintű nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

3.8 Az etika tantárgy tanítására vonatkozó követelmények sem változtak

Továbbra is hatályban van Nkt. 98. § korábbi (6) bekezdése az etika tantárgy oktatásának szakképzettségi feltételeiről, amely a Kormányrendeletben így jelent meg.

33/B. § (8) Az iskolai nevelés-oktatás ötödik-nyolcadik évfolyamán az etika tantárgy tanítására az alkalmazható, aki a tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, vagy az iskolai nevelés oktatás ötödik-nyolcadik évfolyamán pedagógus-munkakör betöltésére jogosító végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, továbbá legalább hatvanórás pedagógus továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében elsajátította az etika oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket.

A cikk Word formátumban itt letölthető: Szakképzettségi_követelmények_2020

 

 

A mappában található képek előnézete Feleségem és én