Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A pedagógiai program módosítása - 2020

2020.03.15

Javaslatok és munkamódszerek az iskolák pedagógiai programjának

és helyi tantervének átdolgozásához

2020. január 31-én a Kormány kihirdette a módosított Nemzeti alaptantervet, amelyet a 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet tartalmaz. A jelentős mértékben módosított Nemzeti alaptantervről február közepén írtam egy szakértői cikket, amelyben a módszertani változásokra, a csökkenő tanulói kötelező és maximális óraszámokra koncentráltam, valamint összehasonlítottam az új és a régi Nat által engedélyezett kötelező és maximális óraszámokat. A cikk végén bemutattam, hogy a Nat módosításával hogyan változtak meg az egyes tantárgyak oktatására biztosított heti óraszámok.

A Nemzeti alaptanterv módosítása következtében 2020. április 30-ig az iskoláknak át kell tekinteniük, illetve nyilvánvalóan módosítaniuk kell pedagógiai programjukat és az annak részét képező helyi tanterveiket. Ebben a cikkben arra teszek kísérletet, hogy segítsem az iskolák és az iskolaigazgatók, valamint a pedagógiai program átdolgozásában résztvevő pedagógus kollégák munkáját a pedagógiai program átdolgozásának előkészítésére és végrehajtására vonatkozó tanácsokkal. Cikkemben az általános és a középiskolák számára egyaránt mintaként bemutatok Excel-formátumban egy-egy óratervi hálót, amelyben szemléletesen megjeleníthető az iskola tantárgyi rendszere és az egyes tantárgyak tanítására biztosított óraszámok, ide értve a szabadon tervezhető keret terhére biztosított órákat is. Ezeket a táblázatokat kitöltve automatikusan összegződik az egyes évfolyamok óraterhelése, így figyelemmel kísérhető a maximális tanulói óraszámra vonatkozó rendelkezések betartása. Ezek a táblázatok azért célszerűek, mert képként kivágva egyszerűen beilleszthetők az intézmény pedagógiai programjába.

  1. A pedagógiai program módosításának előkészítő lépései

Az első azonnal tisztázandó problémaként az vetődhet föl a vezető és a pedagógus kollégákban, hogy az iskola nevelési programjához tartozó helyi tanterveket mely évfolyamokra kell elkészíteni. A Kormányrendelet rendelkezései szerint a módosított Nat bevezetését 2020. szeptember 1-jén az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamokon kell bevezetni. Más a helyzet azonban a hat évfolyamos gimnáziumokban, ahol a bevezetést a hetedik évfolyamon kell megkezdeni. A kérdés úgy vetődik föl, hogy a bevezetés felmenő rendjére alapozva vajon elegendő-e a helyi tanterveket az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamokra kidolgozni, vagy 2020. április 30-ig az intézmény minden évfolyamára el kell készíteni a helyi tanterveket. Más igazgató kollégák úgy vetették föl a kérdést, hogy – mivel a kerettantervek kétéves ciklusokban határozzák meg a tantervi anyagot és a követelményeket – talán elegendő lenne 2020-ban az első és a második, az ötödik és a hatodik, valamint a kilencedik és tizedik évfolyam helyi tanterveit elkészíteni, és újabb két év múlva kiegészíteni azokat a többi évfolyam helyi tanterveivel. Ezzel kapcsolatos szakértői álláspontomat a következőkben fogalmazom meg.

A helyi tanterv a Köznevelési törvény 26. § (2) bekezdése alapján a pedagógiai program részét képezi. Ha tehát az iskola pedagógiai programot készít, annak tartalmaznia kell a helyi tantervet is. Ebből az is következik, hogy a pedagógiai program 2020. április 30-i határidőig történő módosításakor az iskola minden évfolyamára el kell készíteni a teljes helyi tantervet. Ha ugyanis a helyi tanterv egy vagy több évfolyamra nem készül el, akkor nincs teljes helyi tanterv, azaz a pedagógiai program alapvetően hiányos. Mindez független attól, hogy a bevezetés felmenő rendszerben folyik. Ráadásul pedagógiai szempontból is indokolt, hogy egy idegen nyelvi tantárgy helyi tanterve ne készülhessen el úgy, hogy csak az ötödik vagy az ötödik és hatodik évfolyamok tanterve van kidolgozva, hiszen szorosan erre kell épülnie a felsőbb évfolyamok helyi tantervének. Ez nyilvánvalóan minden tantárgy esetén így van. Nem felel meg tehát a törvényességi kritériumnak az a pedagógiai program, amely nem vagy csak részben tartalmazza az intézmény helyi tanterveit, ezért a helyi tanterveket az iskola minden évfolyamára egyidőben el kell készíteni.

A pedagógiai program módosítása, a módosított Nemzeti alaptantervnek való megfeleltetése komoly előkészületeket igénylő, az iskola pedagógusainak összefogását igénylő feladat. Önmagában a pedagógiai program koncepciójának módosítása, az iskolában történő nevelő-oktató munka módszereinek áttekintése és korszerűsítése, az ellenőrzés és értékelés formáinak megjelenítése nem túlságosan nehéz feladat, azt az intézmény igazgatója vagy valamely vezetője két-három kolléga bevonásával jól előkészítheti a nevelőtestület számára.

Az első feladat, a pedagógiai program módosítási projektjének megszervezése és a rendszer mozgásba lendítése feltétlenül az igazgató feladatkörébe és felelősségi körébe tartozik. Ennek első lépéseként az intézményvezetőnek tisztában kell lennie a Nat módosításának koncepciójával, a Kormányrendelet által preferált módszertani eljárásokkal, a tantárgyi struktúra változásaival, a tanulók kötelező és maximális heti óraszámára vonatkozó új rendelkezésekkel, amelyek lényegéről röviden – írásban vagy prezentációs formában – feltétlenül tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az egyes tantárgyak kerettanterveinek megismerése és értékelése azonban nyilvánvalóan meghaladja az igazgató kompetenciáit és lehetőségeit. Azt javaslom, hogy az igazgató a kerettantervek közül saját tantárgyának vagy tantárgyainak kerettantervével ismerkedjen meg annak érdekében, hogy lásson tantárgyi példát arra, hogyan és milyen mértékben változtak meg a kerettantervek. Ezt követően azonban haladéktalanul kérje föl a munkaközösség-vezetőket vagy az egyes tantárgyak szakfelelőseit arra, hogy egy héten belül tanulmányozzák át tantárgyuk módosított kerettantervét, és röviden írásban jelezzék, hogy milyen lényeges változásokat tartalmaz a kerettanterv, mely fejezetek maradtak ki az eddigiekhez képest, mely fejezetekben csökkent a kerettantervi követelményrendszer. Foglaljanak állást abban a kérdésben is, hogy a módosított kerettantervi óraszámok elegendőek-e a módosított kerettanterv megtanításához. Kérjék ki abban is a szakfelelős pedagógusok véleményét, hogy látnak-e lehetőséget a kerettantervi anyag maximum 20%-os bővítésére, vagy sem.

Alapvetően hibás eljárásnak tartom, ha az igazgató kolléga a munkafolyamat legelején rövid tájékoztatást követően a nevelőtestület elé viszi azt a kérdést, hogy mely tantárgyak tanítására használja föl az intézmény a szabadon felhasználható szűkös órakeretet, mert megalapozott szakmai információk hiányában minden munkaközösség vagy szakterület nyilvánvalóan igényt formál majd a szabad órakeretre. A szabadon felhasználható óráknak a helyi tantervbe történő beépítéséről csak a kerettantervek alapos ismeretében, valamint az intézmény pedagógiai programjának irányultságáról és az emelt szintű oktatás iránti lehetőségekről való döntés után szabad határozni.

A munkaközösség-vezetői vagy szakfelelősi beszámolók elkészülését követően a munkaközösség-vezetők értekezletén hangozzanak el a kerettantervek vizsgálata után megfogalmazódó tapasztalatok és az esetleges óraszámigények, az oktatási struktúra esetleges megváltoztatására vonatkozó javaslatok. Az intézmény vezetői és a munkaközösség-vezetők köre jusson konszenzusra arról, hogy mely tantárgyak esetében szükséges a rendelkezésre álló szabad órakeret felhasználása. Minden igazgató kollégát óvnék attól a sztereotip gondolattól, hogy megpróbálkozzon többletórákat adni mindazokra a területekre, amelyeknek óraszáma a módosított alaptanterv rendelkezéseinek következtében csökkenni fog.

Helyes lépésnek tekinthető, ha az igazgató kolléga felkér a különböző oktatási-nevelési területeken működő négy-öt kollégából álló munkacsoportot a pedagógiai program és a helyi tantervek koncepciójának megalkotására. E munkacsoport és az intézmény vezetőségének az az elsődleges feladata, hogy a munkaközösség-vezetők kerettantervről alkotott véleményét követően javaslatot készítsen elő arra vonatkozóan, hogy az intézményben milyen tantárgyakból és mely évfolyamokon célszerű és lehetséges az emelt szintű (régen úgy mondtuk: tagozatos) oktatási forma vezetése. Ehhez feltétlenül tisztában kell lenni a Nemzeti alaptanterv emelt szintű oktatásra vonatkozó rendelkezéseivel, amely az alábbiakat tartalmazza.

„Az emelt szintű (hagyományosan ún. „tagozatos”) szervezési forma a tehetséggondozás sajátos módja, amelynek során az általános iskolában, illetve a középfokú oktatásban egy vagy több meghatározott tantárgy fejlesztési követelményeinek és ismereteinek elsajátítása a kerettantervek által meghatározott, magasabb szintű követelményekkel, emelt óraszámban valósul meg. Ebben a szervezési formában kiemelt hangsúlyt kell helyezni a természettudományok, az idegen nyelvek, illetve a művészeti területek fejlesztésére. Az emelt szintű oktatás esetében 5. évfolyamtól a Nat-ban meghatározott órakeret legfeljebb heti két órával megnövelhető.”

Az emelt szintű oktatásról a módosított Nemzeti alaptanterv 7. §-a az alábbiakat rendeli el:

Nat 7. § (3): „Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, az emelt szintű oktatásban érintett évfolyamokon és tanulócsoportokban

a) idegen nyelv, matematika, magyar nyelv és irodalom, továbbá nemzetiségi nyelv és irodalom esetén legalább heti öt,

b) minden egyéb tantárgy esetében legalább heti négy ... tanórai foglalkozást kell biztosítani.

(4) Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, az emelt szintű oktatásban érintett évfolyamokon és tanulócsoportokban több tantárgy együttesét érintő komplex emelt szintű oktatás esetén legalább egy érintett tantárgyra vonatkozóan, legalább a 11-12. évfolyamon a (3) bekezdés szerinti követelményeket kell érvényesíteni.”

Amint a fentiekből látjuk, elsődleges szerepe van annak, hogy az iskola mely évfolyamain és mely tantárgyakból kíván emelt szintű oktatást szervezni tanulói számára. Ha az iskola az ötödik évfolyamon vagy az azt követő évfolyamokon a Nat-nak megfelelő szabályok szerint emelt szintű oktatást vezet, akkor az alaptantervben meghatározott kötelező és maximális óraszám heti két-két órával minden érintett évfolyamon megemelhető.

A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, vagy a sportiskolákban, továbbá ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, a tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege a táblázatban egy tanítási hétre meghatározott időkerethez képest legfeljebb két tanítási órával emelkedhet.

  1. Milyen esetekben emelhető meg a tanulók heti kötelező és maximális óraszáma

Az általános iskolai oktatásban a Nat által meghatározott kötelező és maximális óraszámok az alábbi táblázat szerint alakulnak.

Heti óraszám / évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Kötelező óraszám

22

22

22

23

27

26

28

28

Szabadon tervezhető

2

2

2

2

1

2

2

2

Max. heti óraszám

24

24

24

25

28

28

30

30

Amint az előző fejezetben leírtakból látjuk, elsődleges szerepe van annak, hogy az iskola mely évfolyamain és mely tantárgyakból kíván emelt szintű oktatást szervezni tanulói számára. Ha az iskola az ötödik évfolyamon vagy az azt követő évfolyamokon a Nat-nak megfelelő szabályok szerint emelt szintű oktatást vezet, akkor az alaptantervben meghatározott kötelező és maximális óraszám heti két-két órával minden érintett évfolyamon megemelhető. Ha az általános iskola egyik osztályában vagy tanulócsoportjában az ötödik évfolyamtól kezdődően a Nat rendelkezéseinek megfelelő követelményekkel emelt szintű (tagozatos) oktatás folyik, akkor azt ezt választó tanulók óraszáma az emelt szintű többletórákkal emelhető, azaz maximális óraszámuk (az ötödik évfolyamtól kezdődően) magasabb lehet.

Heti óraszámok alakulása az 5-8. évfolyamokon vezetett emelt szintű oktatásban

Heti óraszám / évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Kötelező óraszám

22

22

22

23

27

26

28

28

Szabadon tervezhető

2

2

2

2

1

2

2

2

Emelt szintű többletóra

0

0

0

0

2

2

2

2

Maximális heti óraszám

24

24

24

25

30

30

32

32

A Nemzeti alaptanterv rendelkezik arról is, hogy a két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, vagy a sportiskolákban a tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege a táblázatban egy tanítási hétre meghatározott időkerethez képest legfeljebb két tanítási órával emelkedhet. Ez a lehetőség azonban csak abban az esetben áll az iskola rendelkezésére, ha az iskola alapító okiratában vagy szakmai alapdokumentumában foglaltak szerint két tanítási nyelvű vagy sportiskola.

Természetesen továbbra is hatályban van a Köznevelési törvény 32.§ (1) bekezdésének d) szakasza, amely szerint az egyházi fenntartású iskola pedagógiai programjába beépítheti a vallási, világnézeti elkötelezettségnek megfelelő ismereteket, helyi tantervébe a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség tanításának megfelelő tartalmú hitoktatást építhet be. Az egyházi fenntartású iskolákban a tanulók napi és heti maximális terhelésével összefüggésben meghatározottak alkalmazásakor fontos szabály, hogy továbbra is figyelmen kívül kell hagyni az egyházi köznevelési intézményben szervezett hitéleti oktatásra vonatkozó tantárgy óraszámát. E rendelkezésben az egyházi iskolákban szervezett hittan tantárgyról, a hitoktatásról van szó, az állami, alapítványi vagy magán fenntartású iskolákban szervezett etika, valamint a hit- és erkölcstan tantárgy természetesen nem tartozik ebbe a körbe.

Amint a fentiekből látjuk, bizonyos típusú vagy fenntartású iskolákban akár több lehetőség is adódik a tanulók heti kötelező és maximális óraszámának emelésére. Így például egy egyházi fenntartásban működő és egyben emelt szintű oktatás folytató iskolában az ötödik évfolyamtól akár heti négy órával is magasabb lehet a tanulók kötelező és maximális óraszáma, ha a hittan oktatására minden évfolyamon heti két-két órát használnak föl. Hasonlóképpen heti négy órával magasabb lehet a kötelező és a maximális óraszám azokban a kéttannyelvű iskolákban vagy sportiskolákban, ahol emelt szintű oktatás folyik. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy egy-egy iskolában az emelt szintű képzéssel értintett osztályok számára – a fenti rendelkezések eredményeként – egymástól eltérő óratervi hálók készülhetnek, hiszen az emelt szintű oktatásban vagy a két tannyelvű oktatásban a tanulók maximális óraszáma magasabb lehet.

  1. Az új módszertani eljárások megjelenítése a nevelési programban

A pedagógiai program koncepciójának, elvi alapvetésének módosítása – amint azt korábban is említettem – nem tartozik a legnehezebb feladatok közé. Ennek elsődleges oka az, hogy a 2012-ben kiadott korábbi Nat és a Köznevelési törvény előírásai alapján az iskola által elkészített, 2020-ban hatályban lévő pedagógiai program nyilvánvalóan tartalmazza a nevelési program eredményes folytatásához szükséges legtöbb információt. A jogszerű és teljes pedagógiai program iránti követelményeket a Köznevelési törvény, valamint a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet határozza meg részletesen, az erre vonatkozó előírások áttanulmányozása, felfrissítése természetesen minden vezető számára elsődlegesen fontos. Most kell sort kerítenünk arra is, hogy az eddig hatályos (és felmenő rendben még hosszú évekig érvényes) pedagógiai programunkat felfrissítsük, az időközben túlhaladottá, fölöslegessé vált részeket töröljük, a hiányosnak vélt fejezeteket kiegészítsük, az esetlegesen előforduló nyelvi, helyesírási, szerkesztési hibákat kiküszöböljük.

A pedagógiai program módosításának tervezésekor azonban kiemelt figyelmet kell fordítanunk a módosított Nemzeti alaptanterv által preferált korszerű, új vagy részben új módszerek nevelési programunkba történő beemelésére. Nagy hiba lenne, ha a módosítandó pedagógiai programunkban csupán a helyi tantervek óraszámai és követelményrendszere változna meg. Tekintsük át tehát azokat a lehetőségeket, amelyeket a Nat által szorgalmazott oktatási és nevelési módszerek jelenthetnek tanítványaink, pedagógusaink és iskoláink számára. Ha valóban XXI. századi, korszerű oktatást szeretnénk biztosítani tanítványaink részére, akkor nem tekinthetünk el a valóban korszerű oktatási és szervezési módszerek fokozatos, de határozott bevezetésétől. A módosított Nat egységességről és a differenciálásról, valamint a módszertani alapelvekről szóló fejezetében számos lényeges változást találunk, amelyek egy részében kifejezetten korszerű pedagógiai módszerekkel találkozhatunk. Át kell gondolnunk azt, hogy iskolánk pedagógiai gyakorlatában hol és milyen formában kaphatnak a jelenleginél nagyobb szerepet az alábbi módszerek.

  • az aktív tanulás, a tanulói kompetenciafejlesztés (utóbbinak megjelenési gyakorisága sokszorosára nőtt a Nat-ban),
  • az egyénre szabott tanulási lehetőségek térnyerése,
  • a tanulói együttműködésen alapuló tanulás, amelyben az eddiginél nagyobb hangsúlyt kapnak a differenciált tanulásszervezési eljárások,
  • multidiszciplináris órák, azaz olyan foglalkozások szervezése, amelyek megvalósításakor a tanulók egyszerre több tudományterülettel foglalkoznak, a tudnivalók integrálásával ismerkednek meg,
  • a teamtanításnak olyan alkalmazása, amely a több tantárgy ismereteit integráló témákat feldolgozó foglalkozásokat közös tanítás keretében valósítja meg, tehát arra is van elvi lehetőség, hogy egy-egy órát több pedagógus egyidejűleg tarthasson,
  • a digitális technológiával támogatott oktatási módszerek rendszeres alkalmazása iránti igény.

Konkrét új előírás, hogy a módosított pedagógiai programban az iskolának egyértelműen meg kell határoznia és nyilvánossá kell tennie az értékelés minden formájának szempontjait, valamint az ehhez kapcsolódó eljárásokat. Ez jelentősen meghaladja az értékelési formákkal kapcsolatos eddigi követelményeket. Az értékelési formák leírását tehát a pedagógiai program külön fejezetében, alfejezetében érdemes megjeleníteni, és ennek során figyelmet kell fordítani az alábbi szempontokra is:

  • az értékelés sokkal bővebb fogalom az osztályozásnál, az osztályzatok kialakításán túl tehát a tanulók értékelésének formáit és módszereit is ki kell fejtenünk,
  • a szöveges értékelés mint a tanulók értékelésének egyik formája,
  • a magatartás és a szorgalom értékelésének szempontrendszere,
  • a tanulók jutalmazásának, elismerésének módszerei, valamint a fegyelmező intézkedések rendje és szempontrendszere,
  • minimálisan hány osztályzatot kell adni félévente a tanulóknak az egyes heti óraszámú tantárgyakból,
  • vannak-e az iskolában olyan osztályozási formák, amelyekből szerzett osztályzat a félévi, év végi minősítéskor dupla vagy tripla értékkel számít,
  • az írásbeli beszámoltatás rendje, az írásbeli számonkérések formái,
  • a szóbeli feleltetés szerepe és jelentősége,
  • a projektoktatás értékelési formái,
  • az osztályfőnöki értékelés dicsérő és elmarasztaló rendszerének alkalmazási elvei.
  1. Az iskola óratervi hálójának elkészítése

Az iskola pedagógiai programjának részeként el kell készíteni az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak évfolyamokra történő beosztását, amelyben a Nemzeti alaptanterv nagyon kevés mozgásteret biztosít. A legtöbb fejtörést azonban az egyes tantárgyak heti óraszámát meghatározó táblázatnak, az úgynevezett óratervi hálónak az elkészítése jelenti. Az óratervi táblázatok elkészítése a pedagógiai program minden módosításakor az egyik leglényegesebb elem, a tanulók kötelező és maximális óraszámának a módosított Nat alapján történő bevezetésének időszakában pedig a legtöbb problémát jelenti az intézményekben. Itt ismét fölhívnám a figyelmet arra, hogy súlyos hiba a pedagógiai program átdolgozási folyamatát az óraszámokon történő osztozkodással kezdeni, mert ez a folyamat magában hordozza a megalapozatlan, de legalábbis nem megfelelően átgondolt döntések veszélyét. Ha ebben a munkafolyamatban hibázunk, akkor tanítványaink és pedagógusaink évekig kárát fogják látni a nevelőtestület hibás döntésének.

Az óratervi hálók elkészítését megelőzően – ahogyan erről cikkünk korábbi fejezetében már szóltunk – fel kell mérnünk azt, hogy iskolánknak milyen lehetősége van az alaptantervben meghatározott kötelező és maximális óraszámok emelésére: a két tannyelvű oktatás vagy a sportiskolai feladatkör, az egyházi fenntartású intézmények hitoktatási feladatai vagy az iskolában folytatni kívánt emelt szintű oktatás biztosít-e lehetőségeket a maximális óraszámok emelésére. Meg kell tervezni az alaptanterv által biztosított szabadon tervezhető órakeret felhasználását, amelynek mértéke az első-negyedik és a hatodik-tizedik évfolyamokon heti két óra, az ötödik évfolyamon egy óra, a tizenegyedik évfolyamon négy, míg a tizenkettedik évfolyamon öt óra.

Az óratervi háló elkészítése érdekében először döntés kell hoznunk arról, hogy a Nemzeti alaptanterv rendelkezései szerint az egyes évfolyamok között mozgatható tantárgyakat (hon- és népismeret, dráma és színház) mely évfolyamon kívánjuk szerepeltetni. Az iskola humán erőforrásainak ismeretében dönteni kell arról is, hogy az általános iskolák hetedik és nyolcadik évfolyamán a természettudományos tantárgyakat külön-külön összes és évfolyamonként heti hat-hat órában, vagy integrált formában heti négy, illetve öt órában kívánjuk tanítani. Ezt követően el kell készítenünk az óratervi háló táblázatának munkapéldányát; ebben kiindulásként a Nat által kötelezőként meghatározott óraszámokat érdemes feltüntetni. A szóban forgó táblázatokat feltétlenül Excel-fájlként javaslom elkészíteni, mert abban könnyen beállítható az egyes évfolyamokra tantárgyainak összegző rovata, amely minden pillanatban automatikusan mutatja az éppen felhasznált órakeretet, így mentesülünk a kézzel történő időrabló számolgatástól. A táblázat alján feltétlenül szerepeltessük a Nat által meghatározott, az adott évfolyamra érvényes maximális óraszámot, amelynek mértékét alapesetben a Nemzeti alaptanterv meghatározza, de azt a két tannyelvű oktatásban, sportiskolában vagy emelt szintű oktatás vezetése esetén a korábban ismertetett mértékben meg kell emelnünk. Az egyházi fenntartású iskolákban folyó hitoktatásnak a maximális órakeretbe be nem számolandó óraszámával kapcsolatban azt javaslom, hogy az az összegzésben ne szerepeljen, hanem a tantárgyi lista végén jelenjen meg a táblázat soraiban. Természetesen a több képzési típust (emelt szintű, két tannyelvű, sportiskolai, hat évfolyamos képzés, stb.) egyidőben folytató iskolákban arra is szükség van, hogy több óratervi háló készüljön el, hiszen a két tannyelvű vagy az emelt szintű oktatásban részt vevő osztályok számára engedélyezett maximális óraszám magasabb az alaptantervi óraszámoknál.

Most példaként bemutatunk egy mintát, amelyet honlapomról Excel-formátumban a cikk végén található linken le lehet tölteni, szükség szerint sort kell keríteni a minta módosítására, majd ebben lehet megkezdeni az óratervi háló vagy hálók megtervezését. Ha a szakmai vitákat követően a nevelőtestület elfogadta a pedagógiai program módosítását, így az óratervi hálót is, akkor az Office „képmetsző” funkciójával a szóban forgó táblázatot egyszerűen kivághatjuk és képként beilleszthetjük a pedagógiai program Word-dokumentumába.

Az első minta az 1-8. évfolyamos általános iskolák számára készült. A tantárgyak a Nemzeti alaptanterv által tartalmazott, a műveltségi területeket alapul vevő sorrendben szerepelnek. Az egyes évfolyamoknál a baloldali oszlopban a Nat kötelező óraszáma szerepel, a jobb oldali oszlopok üresek, ezek arra szolgálnak, hogy az iskola saját döntése alapján a szabadon tervezhető órakeret felhasználásával a Nat-ban meghatározott órakeretnél magasabb óraszámban taníthassa az adott tantárgyat. Ugyanezekbe a mezőkbe lehet bejegyezni azokat a felhasználható többletórákat, amelyekkel az emelt szintű oktatást folytató évfolyamok vagy a sportiskolai képzés révén rendelkezhet az intézmény. A felsorolásban szereplő utolsó tantárgyként az egyházi fenntartású intézményekben folytatott hitoktatás óraszámai a táblázat alján nem összegződnek, hiszen ezeket az órákat nem kell figyelembe venni a tanulók maximális terhelésénél. Az „Összes tervezett óraszám” rovat automatikusan összegződik, a baloldali adat a Nat-ban meghatározott „Kötelező alapóraszám” rovattal lesz azonos, míg a jobb oldali rovatban a szabadon tervezett, illetve a kötelező alapóraszám felett felhasznált órákat (emelt szintű képzés) összegzi. Az „Összesített óraszám” rovatban a kötelező alapóraszám és az e felett szabadon tervezhető vagy választható óraszámok összege szerepel, amely nem lehet magasabb a táblázat utolsó sorában szereplő „Maximális órakeret”-nél. Megjegyezzük, hogy az emelt szintű oktatást, sportiskolai képzést folytató iskolákban a táblázat „Maximális órakeret” sorában szereplő adatokat kézzel kell módosítani, ha az általános iskola az 5-8. évfolyamokon emelt szintű oktatást végez, akkor az érintett évfolyamokon a 28-28-30-30 adatokat két-két órával meg kell emelni.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hon- és népismeret, valamint a dráma és színház tantárgyak tanítása az 5-8. évfolyamok valamelyikében heti egy-egy órában kötelező. Ezeket az órákat mintatáblázatunkban nem szerepeltettük. A hon- és népismeret, valamint a dráma és színház órákat a szabadon tervezhető órakeret terhére kell beépíteni valamelyik évfolyamra, ebben az esetben azonban az adott évfolyamon eggyel kevesebb lesz a további szabadon tervezhető órák mennyisége. Tehát ha az egyik tárgyat a 7. évfolyamra írjuk be, akkor két óra helyett már csak egy óra marad a szabadon tervezhető keretből.

Az iskola döntése alapján a 7-8. évfolyamon a természettudományos tantárgyak diszciplináris tanítása helyett lehetőség van a természettudomány tantárgy integrált tanítására heti négy, illetve öt órában. A táblázatban szerepeltetjük ugyan a természettudomány tantárgyat, de oda nulla órát jegyeztünk be. Ha az iskola az integrált természettudományos tantárgy tanítása mellett dönt, akkor a természettudományos diszciplináris tantárgyak sorait törölni kell, a természettudomány tantárgyhoz a 7. és 8. évfolyamon pedig be kell jegyezni a megfelelő óraszámot.

Az óratervi hálóban az egyes évfolyamok jobboldali oszlopába beírható szabadon tervezhető óraszámokat a kötelező óraszámoknál kisebb számjegyekkel jelenítettük meg. Ezeket csak akkor látja majd az olvasó, ha saját óratervi hálójába beírja a szabadon tervezhető tantárgyi óraszámokat.

oratervek_1_8.jpg

A második minta a 9-12. évfolyamos középiskolai oktatáshoz készült, de itt szerepeltetjük a nyelvi előkészítő évfolyam óraszámait is. Amennyiben az érintett iskola nem folytat ilyen képzést, a 9/Ny évfolyam oszlopait törölni kell vagy el kell rejteni. A szabadon tervezhető órák mennyisége a 9-12. évfolyamokon 2-2-4-5 óra. Ebben a szabadon tervezhető keretben azonban a 11. évfolyamon már benne van az integrált természettudományos tantárgy, amely azoknak a diákoknak kötelező, akik a kötött célú órakeretből a 11-12. évfolyamon nem választottak természettudományos tantárgyat, vagy nem tanulnak emelt szinten természettudományos tantárgyat. A 11-12. évfolyamokon a heti négy-négy óra kötött célú órakeret az érettségire és a felsőfokú továbbtanulásra történő felkészítést szolgálja, ez a táblázatban tantárgyanként nyilvánvalóan nem szerepeltethető, hiszen a tanulók egyéni választásán alapul. A 11-12. évfolyam négy, illetve öt órás szabadon tervezhető órakerete ad arra lehetőséget, hogy az iskola a kötelező óraszámnál nagyobb óraszámban taníthasson egyes preferált tárgyakat, például az idegen nyelvet. A nyelvi előkészítő évfolyamok számára tervezhető öt óra képességfejlesztés emlékeztetőként került a táblázatba. Ha az iskola úgy dönt, hogy az öt képességfejlesztési órát egyes tantárgyak között szétosztja, akkor az órákat a szóban forgó tantárgyaknál kell szerepeltetni, és a képességfejlesztés tantárgynál törölni kell.

oratervek_9_12.jpg

Ismételten felhívjuk arra a figyelmet, hogy ezek az óratervi minták honlapomról letölthetők. Ezeket az Excel-formátumban készült és letöltött táblázatokat érdemes a szabadon tervezhető órákkal feltölteni. Az „Összes tervezett óraszám” és az „Összesített óraszám” rovatok tartalmáról az általános iskoláknak szóló táblázat ismertetésénél találnak információkat. Ha az adott iskola két tanítási nyelvű, sportiskolai vagy – egyes évfolyamokon – emelt szintű képzést folytat, akkor az utolsó sorban található „Maximális órakeret” adatait két-két órával meg kell emelni az Excel-táblában.

A cikk Word formátumban itt letölthető: Pedprog-2020

Az 1-8. évf. óratervi háló szerkeszthető formában: Óratervi_háló_1-8_évf

A 9-12. évf. óratervi háló szerkeszthető formában: Óratervi_háló_9-12_évf

 

A mappában található képek előnézete A feleségem virágai-2017