Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Ismét módosultak az előrehozott érettségi vizsga szabályai

2020.01.27

Egy hónapon belül másodszor változtak az előrehozott érettségi vizsgára történő jelentkezés feltételei

Amint azt 2019. december 2-i cikkemben is megírtam, a Magyar Közlöny 2019. évi 187. számában jelent meg az érettségi vizsgaszabályzat módosításáról szóló 278/2019. (XI.21.) Korm.rendelet, amely a középiskolások számára lényegesen bővítette az előrehozott érettségi vizsgára nyitva álló lehetőségeket. A 2019. november 29-én hatályba lépett új szabályokat azonban rekordidő múlva követte az újabb lényeges módosítás, amelyet a 321/2019. (XII.19.) Korm. rendelet tartalmazott, az újabb módosítás hatályba lépése 2029. december 20-a volt. Ezek után középiskolás legyen a talpán, aki megfelelően eligazodik az előrehozott érettségi vizsga egy hónapon belül kétszer is módosított feltételei között, de az igazgató kollégáknak és a szaktanároknak is komoly problémát jelent a módosult szabályrendszer. Ilyen körülmények között rendkívül fontos, hogy a pedagógus kollégákat és az érettségire készülő tanítványainkat pontosan tájékoztassuk az előrehozott érettségire történő jelentkezés aktuális feltételeiről.

Az előrehozott érettségi vizsga célja az, hogy azok a tanulók, akik egy adott vizsgatárgyból középiskolai tanulmányaikat befejezték, már a rendes érettségi vizsgájuk előtt is érettségi vizsgát tehessenek a jogszabály által engedélyezett egyes vizsgatárgyakból, de nem bármelyikből. Az érettségi vizsga szabályait tartalmazó 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet szerint a vizsgázók 2012-ig minden olyan tantárgyból jelentkezhettek előrehozott érettségi vizsgára, amelynek a helyi tantervben meghatározott minden évfolyamán már osztályzattal rendelkeztek. 2012-ben a kormányrendelet úgy módosult, hogy az előrehozott érettségi vizsgatárgyak körét az idegen nyelv és az informatika tantárgyakra korlátozta. Ez a korlátozás azonban már nincs hatályban.

Az idegen nyelvek előrehozott érettségi vizsgáira vonatkozóan a kormányrendelet decemberi módosítása a novemberi szabályokhoz képest nem hozott változást. A kormányrendelet azt tartalmazza, hogy idegen nyelvből előrehozott érettségi vizsgára kizárólag a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév vizsgaidőszakaiban, azaz (12-évfolyamos középiskola esetében) a 10. és 11. évfolyamon lehet jelentkezni. Idegen nyelvből tehát nemcsak a tavaszi vizsgaidőszakra lehet jelentkezni, hanem már a 10. évfolyam őszi vizsgaidőszakára is. Ehhez természetesen a hátra lévő évfolyamok idegen nyelvi tananyagából a tanulónak osztályozó vizsgán kell megszereznie az egyes évfolyamok követelmények teljesítését igazoló érdemjegyeit. A 12-évfolyamos középiskolában tanuló diákoknak tehát az idegen nyelvi előrehozott érettségire a 10. és 11. évfolyam őszi és tavaszi, valamint a 12. évfolyam őszi vizsgaidőszakában van lehetőségük.

Az előrehozott érettségi vizsga szabályait 2019. december 20-i hatályba lépéssel jelentősen módosította az érettségi vizsga rendjéről szóló kormányrendelet azoknál az érettségi vizsgatárgyaknál, amelyek tanulása a középiskola helyi tanterve szerint a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző tanévek valamelyikében zárult le. Ezekből a vizsgatárgyakból az előrehozott érettségi vizsgára első alkalommal a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május-júniusi vizsgaidőszakában, valamint az azt követő vizsgaidőszakokban, azaz a 12. évfolyammal záruló középiskolában a 10. vagy a 11. évfolyam májusi-júniusi vizsgaidőszakaiban, valamint a 11. és 12. évfolyam során tartott őszi vizsgaidőszakokban van lehetőség.

Ha például a 12. évfolyamon záruló középiskolai oktatásban a fizika (vagy más tantárgy) tanulása a helyi tanterv szerint a 11. évfolyamon fejeződik be, akkor a tanuló a 10. vagy a 11. évfolyamának május-júniusi, valamint a 11. vagy a 12. évfolyam október-novemberi vizsgaidőszakában tehet előrehozott érettségi vizsgát. Ha egy másik tantárgy, például a földrajz vagy az informatika tanulása az iskola helyi tantervében foglaltak alapján a 10. évfolyamon ér véget ér, akkor a jogszabály értelmezése alapján a tanuló az előző példával azonosan a 10. vagy a 11. év folyamán szervezett májusi-júniusi, valamint a 11. vagy 12. évfolyam október-novemberi vizsgaidőszakában tehet előrehozott érettségi vizsgát.

A 2019. december 20-án módosult kormányrendelet a 2019. november 29-i előírásokhoz képest annyiban változott meg, hogy azoknál a vizsgatárgyaknál, amelyeknek oktatása a középiskola helyi tanterve alapján nem az utolsó évfolyamon, hanem annál korábban zárult, az előrehozott érettségi vizsgát már a 10. évfolyam során szervezett tavaszi érettségi vizsgáján is engedélyezi. A korábbi szabály úgy rendelkezett, hogy ezekből a vizsgatárgyakból az előrehozott érettségi vizsgára a tantárgy tanulásának helyi tanterv szerinti befejezését követő első, azaz őszi vizsgaidőszakban, valamint az ezt követő vizsgaidőszakokban volt lehetőség. Ez utóbbi szabály azonban már nem érvényes.

A két alkalommal módosított jogszabály rendkívül nehezen értelmezhető, így korántsem meglepő, hogy az intézményvezetők és a pedagógusok körében lényegesen különböző értelmezésekkel találkozhatunk. Álláspontomat alátámasztandó közlöm az előrehozott érettségi vizsgára történő jelentkezés szabályait módosító kormányrendelet előterjesztésekor a jogalkotó által közzétett magyarázat legfontosabb részletét az alábbiakban.

„Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet módosítása tovább szélesíti az előrehozott érettségi vizsga letételének lehetőségét, hisz lehetővé teszi már azt is, hogy a tanulók azokból a tantárgyakból, amelyek tanítása a középiskola helyi tanterve szerint a középiskolai tanulmányok befejezését megelőző tanévek valamelyikében befejeződik (például az informatika, földrajz tantárgyak), az előrehozott érettségi vizsgát már akár a 10. évfolyam május-júniusi vizsgaidőszakában letehessék.” A jogszabályban foglaltak pontos értelmezéshez hozzá kell fűznünk, hogy a középiskolai tanulmányok teljes befejezése (12 évfolyamos középiskola esetén) a 12. évfolyamon történik, az azt megelőző év a 11. évfolyamra, míg az utóbbit megelőző év a 10. évfolyamra esik.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az előző hónapokban kétszer módosított kormányrendelet az előrehozott érettségi vizsgát kizárólag az idegen nyelvek esetében, valamint azon tantárgyak esetében teszi lehetővé, amelyek tanulása a középiskola helyi tanterve szerint a középiskolai tanulmányok befejezését megelőző tanévek valamelyikében lezárult. A középiskolák helyi tanterve szerint a magyar nyelv és irodalmat, történelmet, matematikát és a testnevelést általában a középiskolai évfolyamok mindegyikében tanítják, így ezek a tantárgyak – az idegen nyelvek kivételével – az előző mondatban szereplő egyetlen feltételnek sem felelnek meg, így ezekből nem lehet előrehozott érettségi vizsgára jelentkezni.

Az előrehozott érettségi vizsga gyakorlati jelentősége abban áll, hogy az adott tantárgyból tanulmányaikat már befejezett tanulók egy vagy akár több vizsgatárgyból még a rendes érettségi vizsga előtt letehetik az érettségi vizsgájukat, így a rendes érettségijük alkalmával már ötnél kevesebb tantárgyra kell összpontosítaniuk. A jó képességű, szorgalmas tanulók az előrehozott érettségi vizsga lehetőségével legszívesebben az idegen nyelv, földrajz és informatika vizsgatárgyakból éltek. Szakértőként és gyakorlott gimnáziumi igazgatóként teljes mértékben egyetértek az előrehozott érettségi lehetőségének ismételt bővítésével.

Az érettségi vizsgaszabályzat legújabb módosításának hatályba lépése 2019. december 20., az előrehozott érettségi vizsgák számára megnyílt új szabályokkal és lehetőségekkel az előrehozott érettségi vizsgára jelentkezni kívánó tanulók először a 2020. évi tavaszi, majd ezt követően a 2021. évi őszi érettségi vizsgaidőszakban élhetnek.

Gyakori kérdés mind a pedagógusok mind pedig a diákok oldaláról az, hogy a tanulónak az adott tantárgy további tanulását illetően milyen kötelezettségei vannak abban az esetben, ha a vizsgatárgyból sikeres előrehozott vizsgát tett.

Ezzel kapcsolatosan a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 74. § (6) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza:

74.§ (6) Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban a pedagógiai programban foglaltak szerint kell eljárni.

Visszatérve az előzményekre egy adott tantárgyból akkor lehet előrehozott érettségi vizsgát tenni, ha a tanuló a tantárgynak az adott iskolában meghatározott összes tanulmányi követelményét teljesítette, azaz minden évfolyam tananyagából év végi osztályzattal rendelkezik. Ezek földrajzból vagy kémiából a szóban forgó középiskola helyi tanterve szerint általában a 9-10. évfolyam teljesítését tanúsító év végi jegyek, fizikából általában a 9-11. évfolyam teljesítését igazoló év végi osztályzatok meglétét jelenti, míg idegen nyelvből általában a 9-12. évfolyamok teljesítését tanúsító osztályzatokat. A cikkünkben tárgyalt új szabályok alapján ezekből a vizsgatárgyakból a jogszabály által meghatározott időpontokban lehet előrehozott érettségi vizsgára jelentkezni, ebben az esetben tehát a tanulónak a vizsgatárgy minden hátra lévő évfolyamának anyagából osztályozó vizsgát kell tennie.

Ebben az esetben értelmezhető az EMMI rendelet fentebb idézett rendelkezése, amely szerint az előrehozott érettségi vizsgát tett tanulónak a szóban forgó tantárgyat érintő tanulmányi kötelezettségeiről a pedagógiai programban kell rendelkezni. Ez a dokumentum előírhatja azt, hogy az előrehozott érettségi vizsgát sikerrel teljesített tanulóknak további óralátogatási kötelezettségei nincsenek. Rendelkezhet azonban úgy is, hogy az előrehozott érettségi vizsgát eredményesen letévő tanulóknak továbbra is látogatniuk kell az adott tantárgyi órákat annak érdekében, hogy tudásukat szinten tartsák. Osztályzatot azonban még ebben az esetben sem kaphatnak, hiszen az előrehozott érettségi vizsga megkezdése előtt osztályozóvizsgán meg kellett szerezniük minden hátra lévő évfolyamra szóló osztályzataikat. Rendelkezhet azonban a pedagógiai program úgy is, hogy az előrehozott érettségivel rendelkező tanulók számára az adott vizsgatárgyhoz kapcsolódóan egy „új” tantárgyat vezet be pl. „szinten tartó angol” vagy bármely más néven, amely tantárgy tananyagának és követelményrendszerének az iskola helyi tantervében szerepelnie kell. Ebben az esetben az előrehozott érettségivel rendelkező tanulónak járnia kell a szinten tartó órákra, és abból – amennyiben a pedagógiai program így rendelkezik – osztályzatot is kell szereznie. Az új tantárgy bevezetésére természetesen nem csak az idegen nyelvek esetén, hanem más tantárgyak esetében is van lehetősége az iskolának. Lényeges probléma ebben az esetben az, hogy mikor kezdődik a szinten tartó új tantárgy óralátogatási és osztályozási kötelezettsége, amely nem lehet korábbi az előrehozott érettségi vizsga letételének időpontjától. Ha például az előrehozott vizsga a 11. évfolyamon a tavaszi vizsgaidőszakban történik, akkor az új tantárgy felvételi kötelezettsége értelemszerűen a következő tanév első napján kezdődik. Ha az előrehozott vizsgát a vizsgázó az őszi vizsgaidőszakban tette le, akkor szóba jöhet az ezt az időpontot követő, azaz november végétől a tanév befejezéséig tartó időszak, de a pedagógiai program akár a következő tanév kezdőnapjához is kötheti a részvételi kötelezettséget.

A szinten tartó tantárgy tanulásának kötelezettsége a diákok tudásának további fejlesztése érdekében racionális lépésnek tekinthető, a többletóra tervezése és szervezése azonban – talán a határozottan nagy középiskolák kivételével – sok problémát rejt magában, hiszen nagyon bizonytalanul tervezhető az induló csoport létszáma, és a tananyagban történő tervezett előrehaladás biztosítása érdekében ezeket a csoportokat is a tanulók évfolyama szerint célszerű megszervezni. Nem tekinteném azonban racionálisnak azt a módszert, amikor az előrehozott érettségi vizsgát tett tanulókat a pedagógiai program rendelkezései alapján az iskola saját eredeti nyelvi csoportjukban, osztályukban kívánja tovább foglalkoztatni. Ebben az esetben ugyanis a tanulónak osztályzatot már nem kell szereznie, dolgozatot vagy házi feladatot már nem kell írnia, nem kell felelnie, hiszen az évfolyam szóban forgó tantárgyi kötelezettségeit már teljesítette. Egy rendkívül motivált tanuló esetében nem elképzelhetetlen, hogy mindezek ellenére aktívan vesz részt a tanórákon, de a többség inkább csak fizikailag van jelen az órán, aminek érdemi eredményéről nem beszélhetünk. Abban az esetben tehát, ha az iskola nem tud külön csoportot biztosítani az előrehozott érettségi vizsgát tett tanítványai számára, nem rendel ehhez külön tananyagot és osztályozási kötelezettséget, akkor célszerűbb a pedagógiai programnak úgy rendelkeznie, hogy az előrehozott érettségi vizsgát tett tanuló számára nem ír elő további kötelezettségeket.

Amennyiben a pedagógiai program – jogsértő mulasztással – semmiféle rendelkezést nem tartalmaz az előrehozott érettségi vizsgát tett tanulók további tanulmányi kötelezettségéről, akkor a tanuló semmiféle további foglalkozáson való részvételre nem kötelezhető, a szóban forgó tantárgy további tanulása alól mentesíteni kell. 

2020. január 25.

Petróczi Gábor

tanügyigazgatási szakértő

 

 

 

A mappában található képek előnézete Ballagás_2018