Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Idegennyelv-oktatás szervezése

2020.04.11

Az idegennyelv-oktatás lehetőségei a módosított Nat alapján

A 2020. január 31-én megjelent módosított Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) lényeges mértékben csökkentette az általános- és középiskolás tanulók heti kötelező és maximális óraterhelését, és az oktatás szervezésére vonatkozó kötelező rendelkezéseket határozott meg, amelyek érintették az idegennyelv-oktatást is. A módosított Nat előírásainak megfelelően az iskoláknak 2020. április 30-ig kell áttekinteniük és szükség szerint módosítaniuk pedagógiai programjukat és az annak részét képező helyi tanterveiket. A maximális heti óraszámok általános csökkentésén túl a legtöbb gondot talán az idegen nyelvi oktatás szervezésére vonatkozó módosult előírások jelentik minden iskolatípusban, de talán legfőként az emelt szintű nyelvi képzést folytató általános- és középiskolákban. A pedagógiai program módosításáról március 15-én közzétett cikkemben általánosan foglalkoztam a pedagógiai program és a helyi tantervek módosításával kapcsolatos szakmai kérdésekkel, de – amint az azóta eltelt időben hozzám érkezett kérdésekből az egyértelműen kiderült – nem elég alaposan tárgyaltam az idegennyelv-oktatás, főként az emelt szintű idegen nyelvi oktatás lehetőségeit.

A módosított Nat – amint említettem – az oktatás szervezésére vonatkozó kötelező előírásokat tartalmaz, az idegen nyelvi oktatás vonatkozásában így elrendeli az alábbiakat:

  • Nat 7. § (3): Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, az emelt szintű oktatásban érintett évfolyamokon és tanulócsoportokban idegen nyelv… esetén legalább heti öt tanórai foglalkozást kell biztosítani.
  • Nat 8. § (7): A nyelvi előkészítő évfolyamon idegen nyelv tantárgy esetében heti tizennyolc …. tanórai foglalkozást kell biztosítani.
  • Nat mellékletének az I.2.1. fejezete idegennyelv-oktatásról szóló részében:
    • Az első idegen nyelv oktatása legkésőbb az általános iskola 4. évfolyamán kezdődik. Amennyiben az 1-3. évfolyam idegennyelv-oktatásában képzett pedagógus alkalmazása megoldható, és az iskola pedagógiai programja erre lehetőséget ad, az első idegen nyelv oktatása ezeken az évfolyamokon is megkezdhető.
    • Az első idegen nyelv megválasztásakor biztosítani kell, hogy azt a tanulók a felsőbb évfolyamokon is folyamatosan tanulhassák.
    • A második idegen nyelv oktatása a nyolcadik évfolyam után kezdődhet.
    • A tanuló a középiskolai tanulmányai végére képes legyen elérni a KER szerinti B2 szintet, de legalább a középszintű nyelvi érettségit (B1 szint) teljesítse.
    • A gimnáziumban a második idegen nyelvre meghatározott órakeret egy részét – az intézmény pedagógiai programjában rögzített keretek között – a vonatkozó szabályozásnak megfelelően fel lehet használni az első idegen nyelv oktatására.
  • Nat mellékletének I.2.1. fejezetében az emelt szintű képzési formáról szóló részében:
    • Az emelt szintű oktatásban kiemelt hangsúlyt kell helyezni … az idegen nyelvek …fejlesztésére. Az emelt szintű oktatás esetében 5. évfolyamtól a Nat-ban meghatározott (maximális) órakeret legfeljebb heti két órával megnövelhető.
  • Nat mellékletének II.3.2. fejezetében: Az első idegen nyelv oktatását 4. évfolyamon, a másodikat a 9. évfolyamon kell megkezdeni.
  • Nat mellékletének II.3.2.1 alfejezetében: a tanuló a tanult első idegen nyelvből a 6. évfolyam végére érje el a KER szerinti A1, a 8. évfolyam végére pedig az A2 nyelvi szintet.
  • Nat mellékletének II.3.2.1 alfejezetében: A tanuló középiskolai tanulmányai végére képes lehet elérni a KER szerinti B2 szintet, de legalább a középszintű nyelvi érettségit (B1 szint) teljesíti. A tanuló a második (élő) idegen nyelvből a gimnázium végére eléri a KER A2 szintet.

A Nat előírásaiból – helyenként nem szó szerint – idézett részeket értelmezve az alábbiakat állapíthatjuk meg. Minden általános iskolában legkésőbb a negyedik évfolyamon kell megkezdeni az első idegen nyelv oktatását, míg a középiskolákban legkésőbb a kilencedik évfolyamon a második idegen nyelv oktatását.

Az általános iskolákban a negyedik évfolyamot megelőzően (akár már az első évfolyamtól is) megkezdhető az első idegen nyelv oktatása, ha az érintett évfolyamokon az idegennyelvet tanító szakképzett pedagógus alkalmazása megoldható, és az iskola pedagógiai programja erre lehetőséget ad. Az első-harmadik évfolyamon azonban a Nat II.2.1.3 fejezetében szereplő ajánlott óraszámok nem tartalmaznak idegen nyelvi óraszámot, hiszen a Nat koncepciója szerint az idegen nyelv oktatása kötelezően csak a negyedik évfolyamon kezdődik meg. Ezért a negyedik évfolyam előtt az idegen nyelv oktatása jellemzően az első-harmadik évfolyamokon rendelkezésre álló heti két-két óra szabadon tervezhető órakeret felhasználásával valósulhat meg. További lehetőség a negyedik évfolyam előtti nyelvoktatás bevezetésére az, ha a fenti táblázatban ajánlott óraszámok egyikét-másikát egy-egy órával csökkentve emeli be az iskola a helyi tantervébe, és a felszabaduló időt az idegennyelv-oktatásra fordítja. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az érintett első-második, illetve harmadik-negyedik évfolyamokon az esetlegesen csökkentett órakeret ellenére is minden tantárgyból teljesíteni kell a kerettantervben előírt tantervi követelményeket. Az első-negyedik évfolyamokon azonban nyilvánvalóan nem folytatható emelt szintű idegennyelvi képzés, hiszen annak feltétele minden évfolyamon legalább heti öt óra biztosítása, ami nyilvánvalóan képtelenség. Ráadásul ebben az esetben az általános iskola a tervezett emelt szintű nyelvoktatásra alapozva nem növelheti évfolyamonként két-két órával a tanulók maximális óraszámát, mert az az idézett előírás szerint csak az ötödik évfolyamtól lehetséges.

Az általános iskolákban, illetve a nyolc-, részben pedig a hat évfolyamos gimnáziumokban az ötödik-nyolcadik évfolyamon vagy azok egy részében már lehetséges az emelt szintű idegennyelv-oktatás biztosítása is, ha az óratervi ajánlásban jellemzően szereplő heti három órát heti öt órára növeljük. Ennek forrását az évfolyamonként a Nat által biztosított, az ötödik évfolyamon egy, majd a tizedik évfolyamig két-két óra szabadon tervezhető órakeret biztosíthatja, valamint az emelt szintű oktatást folytató évfolyamokon heti két-két órával megemelhető maximális tanulói órakeret. Lehetőség van arra is, hogy az általános iskola például csak a hetedik évfolyamtól folytasson emelt szintű nyelvi képzést a rendelkezésére álló órakeretek felhasználásával.

A középiskolákban – mint azt korábban idéztem – a kilencedik évfolyamok kell megkezdeni a második idegennyelv oktatását, amelyre az ajánlás minden évfolyamon heti három órát biztosít. Lehetőség van arra is, hogy a második idegen nyelvből bizonyos óraszámokat az első idegen nyelv tanítására csoportosítson át az iskola pedagógiai programjában, illetve az ezt megvalósító helyi tantervében.

A nyelvi előkészítő évfolyamokban történő idegennyelv-oktatásra a Nat 8. § (7) bekezdésre kötelezően heti 18 órát ír elő, ettől érvényesen eltérni nem lehet. Felhívom azonban arra a figyelmet, hogy ez nem feltétlenül az első idegennyelv oktatását jelenti. Mivel a Nat előírása szerint a második idegen nyelv oktatása a nyolcadik évfolyamot követően történik, teljesen szabályos megoldás, ha a második idegen nyelvet az iskola a nyolcadik évfolyamot követő 9/Ny nyelvi előkészítő évfolyamon kezdi meg – mondjuk – heti három órában. Ebben az esetben természetesen az idegen nyelv oktatására biztosított heti 18 órából az első idegen nyelv csak 15 órában részesedhet, míg a heti három óra a második idegennyelv oktatását biztosítja. Ha az iskola azonban a nyelvi előkészítő évfolyamot a 7/Ny vagy 6/Ny évfolyamokon kívánná indítani, ott nincs lehetőség a második idegen nyelv indítására, mert az ellenkezne a második idegen nyelvnek a nyolcadik évfolyamot követő oktatási kötelezettségével. A Nat a nyelvi előkészítő évfolyamok számára nem biztosít szabadon tervezhető órakeretet, így ennek felhasználására nem számíthatunk.

A négy vagy öt évfolyamos gimnáziumokban körültekintő szervezéssel az első idegen nyelvből biztosítható az emelt szintű idegennyelv-oktatás lehetősége, hiszen a Nat által ajánlott 3-3-4-4 órát a szabadon tervezhető órakeretek felhasználásával akár minden évfolyamon heti öt-öt órára lehet emelni, így ebben az esetben a tanulók heti maximális órakeretet minden évfolyamon heti két-két órával megemelhető. Lehetőség van persze arra is, hogy az első idegennyelv számára biztosítandó óraszámot a második idegen nyelv óraszámának rovására biztosítsa az iskola. A második idegennyelvből azonban már szinte lehetetlen emelt szintű képzést biztosítani.

A hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumokban feltétlenül célszerű az emelt szintű idegennyelv-oktatás lehetőségének biztosítása, amely a 9-12. évfolyamokon az előző bekezdésben tárgyaltak szerint, az 5-8. évfolyamokon pedig az általános iskolai évfolyamokon pedig a korábbiakban leírt módon, tehát részben a szabadon tervezhető órakeret, részben az emelt szintű oktatás következtében megemelhető maximális óraszámok felhasználásával lehetséges. Nem feltétlenül kell azonban egy nyolc évfolyamos gimnáziumban az 5-12. évfolyamokon végig emelt szintű nyelvoktatást biztosítani, járható út például az is, hogy a nyolc évfolyamos gimnáziumi oktatásban például a 7-12. évfolyamokon, vagy a 9-12. évfolyamokon történik az emelt szintű nyelvoktatás.

Kazincbarcika, 2020. április 11.

A cikk Word-ben itt letölthető: Idegennyelv-oktatás lehetőségei

 

Petróczi Gábor

tanügyigazgatási szakértő

 

 

A mappában található képek előnézete Ballagás_2018