Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Gyakornoki és mentori feladatok

2022.11.10

A mentorok és gyakornokok tevékenységével kapcsolatos jogszabályi előírások,

a mentorok és a gyakornokok hatékony együttműködésének szervezése

Az óvodában, iskolában és más köznevelési intézményben pedagógus szakmai pályafutásukat kezdő kollégákat és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott munkavállalókat – a Köznevelési törvény és a pedagógus előmeneteli rendszer szabályait meghatározó 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) előírásai szerint pedagógus pályafutásuk kezdetén – általában két év időtartamra – Gyakornok fokozatba kell besorolni. A pedagógus előmeneteli rendszerbe frissen bekerülő fiatalok vagy pályakezdők számára a gyakornokként töltött időtartam szolgál arra, hogy alaposan és részletekben menően megismerkedhessenek a köznevelési intézmény működésével, a munka során ellátandó feladatokkal, valamint önálló és felelősségteljes munkavégzésük során személyes gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek a neveléssel-oktatással kapcsolatos szakmai tevékenységről. A hatályos jogszabályok megfelelően gondoskodnak a Gyakornok fokozatba sorolt pályakezdő szakemberek szakmai segítésével kapcsolatos feltételek biztosításáról azzal, hogy a gyakornokként dolgozó kolléga segítésére egy tapasztalt mentor megbízását rendelik el, aki a pályakezdő pedagógus segítségére van a pedagógiai tapasztalatok megszerzésében, a szakmai módszerek kialakításában és csiszolásában, valamint az intézmény működésével, szabályozó környezetével kapcsolatos gyakorlati ismeretek megszerzésében.

A mentorálás összegzett célja az, hogy a mentor és a gyakornok együttműködése során felkészítse a gyakornokot a pedagógus életpályára. Ugyanakkor az sem tekinthető lényegtelennek, hogy a mentor segítségére lehet a gyakornoknak a minősítő vizsgára történő felkészülésben és a minősítő vizsga követelményeinek sikeres teljesítésében. A gyakorlatban azt is láthatjuk, hogy a mentornak nagyon fontos szerepe van/lehet a gyakornok formális szakmai pályafutásának, az első két év gyakornoki eseményeinek a követésében, sőt ellenőrzésében. Ezt azok a példák mutatják, amikor egy-egy intézmény súlyos mulasztásokat követ el a gyakornok munkájának nem megfelelő színvonalú támogatásával vagy a gyakornok minősítő vizsgára történő jelentkeztetésének elmulasztásával. Nem kevesebbet állítunk tehát, hogy a mentornak összekötő feladata, sőt kontrollszerepe van a gyakornok és az intézmény vezetése között azzal, hogy figyelemmel van a gyakornok munkaszerződésének kötelező elemeire, így a minősítő vizsga letételére rendelkezésre álló idő megjelölésére, a gyakornok neveléssel-oktatással lekötött időkeretének meghatározására vagy a minősítő vizsgára történő jelentkeztetésére.

Iskolaigazgatói, köznevelési szakértői, minősítési és tanfelügyeleti tapasztalataim azt mutatják, hogy egyáltalán nem tekinthető zökkenőmentesnek a mentori-gyakornoki együttműködés, azaz bőségesen van még feladatunk pályakezdő pedagógusaink támogató-segítő rendszerének csiszolásában, az együttműködés hatékonyságának fejlesztésében. Cikkünket a gyakornokok és a mentorok hatékonyabb együttműködésének támogatása érdekében készítettem el remélve azt, hogy annak anyaga eljut a mentori, gyakornoki feladataikat végző pedagógus kollégákhoz, de az itt leírtakat az intézményvezetők, tagintézmény-vezetők is átlapozzák annak érdekében, hogy a lehető legjobb feltételekkel tudják megszervezni a gyakornokok és a mentorok együttműködését a jövendő sikeres pedagógusgeneráció támogatása érdekében.

  1. A gyakornoki idő előírása, tájékoztatás a minősítő vizsga kötelezettségéről

Amikor a munkáltató a pedagógusképző felsőoktatási intézményben tanulmányait sikeresen lezárt, pedagógusdiplomával rendelkező munkavállalóval munkaszerződést köt, kiemelt figyelmet kell fordítania a munkaviszony/közalkalmazotti jogviszony létesítésére, az első munkaszerződés gondos elkészítésére, a jogszabályban foglalt előírások betartására. Ennek során gondosan meg kell határozni a pályakezdő pedagógus első éveit alapvetően befolyásoló gyakornoki idő pontos előírását. A munkaszerződésben kikötendő gyakornoki idő időtartamára vonatkozó rendelkezéseket a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 2. §-a határozza meg. A 2. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a szakmai gyakorlattal nem rendelkező vagy két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust Gyakornok fokozatba kell sorolni, kivéve azt az esetet, amikor korábban már magasabb fokozatba történő besorolásra szerzett jogosultságot. Az előírandó gyakornoki idő időtartama általában két év, az osztatlan tanárképzésben résztvevő pedagógusok esetében azonban csak egy év, mert az utóbbi esetben a jogalkotó szakmai gyakorlatként értékeli a pedagógusképzés utolsó évében összefüggő szakmai gyakorlatként a köznevelési intézményben eltöltött egy esztendőt is.

A Kormányrendelet 2. § (11) bekezdése fontos kötelezettséget ró a munkáltatókra azzal az előírással, mely szerint a munkáltató a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor köteles írásban tájékoztatni a gyakornokot a minősítő vizsga esedékességének időpontjáról. Tehát a Gyakornok fokozatban közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatandó pedagógus vagy pedagógusdiplomával rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy munkaszerződésében kötelező elem annak a határidőnek a pontos megjelölése, ameddig – a gyakornoki idő lezárásaként – minősítő vizsgakötelezettségének eleget kell tennie. Ha például a frissdiplomás pedagógus munkaszerződésének megkötésére 2022. augusztus 15-i dátummal került sor, akkor számára 2024. augusztus 15-ig, azaz két éves időtartamra kellett előírni a gyakornoki időt, de egyben tájékoztatni kell arról, hogy a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 2. § (6) bekezdésében foglaltak szerint minősítő vizsgakötelezettségét 2024. május hónapjában kell teljesítenie. Ha azonban az első munkaszerződés megkötésére 2022. szeptember 10-én került sor, akkor gyakornoki idejét 2024. szeptember 10-ig kellett kijelölni, míg minősítő vizsgakötelezettségének időpontját 2024 szeptemberében kell megjelölni. Idézzük most az ezt elrendelő Kormányrendelet pontos szövegét.

326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 2. § (6) A gyakornok

a) az (1)-(5) bekezdés szerint megállapított gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy

b)  ha a gyakornoki idő május 1. és augusztus 31. között jár le, május hónapban

tesz minősítő vizsgát.

(7) A (6) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a gyakornoki idő a minősítő vizsga sikeres letételének időpontjáig tart.

Az olvasóban most joggal vetődik fel a kétely, hogy a fentebb leírtak nincsenek-e ellentmondásban a 2. § imént idézett (7) bekezdésének rendelkezésével, azaz követve az első példában hozott dátumokat helyes-e, hogy a gyakornoki idő lejáratát a munkaszerződésben 2024. augusztus 15. napjában jelöltük meg, holott minősítő vizsgáját 2024 májusában kell teljesítenie. Azért nincs ellentmondás, mert a (7) bekezdés a minősítő vizsga sikeres letételét feltételezi, amelyet a munkaszerződés aláírásakor még semmiképpen nem lehet sikeresen teljesítettnek tekinteni. A példát követve azonban nyilvánvaló, hogy a pl. 2024. május 25-én sikeres minősítő vizsgát tett gyakornok gyakornoki ideje 2024. május 25-tel zárul le.

Ha a minősítő vizsga időpontja – különösen a foglalkoztatási jogviszony szünetelése, pl. tartós keresőképtelenség, szülési szabadság, kisgyermek születése miatti fizetés nélküli szabadság miatt – módosul, erről a gyakornokot írásban feltétlenül tájékoztatni kell. Erre a kötelezettségre a Gyakornok fokozatba sorolt, de kisgyermekük születése vagy más ok miatt fizetés nélküli szabadságot kérő foglalkoztatottak esetében is kiemelt figyelmet kell fordítani úgy tartós távollétük kezdetén, mint az aktív foglalkoztatáshoz való visszatérésük alkalmával, és az addig teljesített szakmai gyakorlatuknak megfelelően kell módosítani a gyakornoki idő lejáratát és a minősítő vizsga letételének határidejét.

Most idézzük pontosan a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendeletnek a gyakornoki idő kikötésére vonatkozó előírásait.

2. §  (1)  A köznevelési intézményben a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, valamint két évnél, osztatlan tanárképzésben végzett pedagógus esetében egy évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust, továbbá a (3) és (4) bekezdés, valamint a 13. § (3) bekezdése szerinti esetben a pedagógust Gyakornok fokozatba kell besorolni, kivéve abban az esetben, ha korábban már ennél magasabb fokozatba való besorolásra jogosultságot szerzett. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor, vagy a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá történő átkerülés esedékességének időpontjában a kinevezésben, munkaszerződésben két, osztatlan tanárképzésben végzett pedagógus esetében egy év gyakornoki idő kikötése kötelező.

(2)  Az egy vagy két év gyakornoki időbe a foglalkoztatási jogviszony létesítése előtt megszerzett szakmai gyakorlat idejét be kell számítani azzal, hogy gyakornoki időként az egy vagy két évből hátra levő időt kell – a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – a kinevezésben, a munkaszerződésben rögzíteni. Ha az ilyen módon számított gyakornoki idő lejárta és a minősítő vizsga között kevesebb, mint egy hónap lenne hátra, a gyakornoki időt egy hónappal vagy a pedagógus kérésének megfelelő mértékben, de legfeljebb hat hónappal meg kell hosszabbítani.

(3)  Ha a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor a pedagógus rendelkezik a 6. § (1) és (2) bekezdése szerinti egy vagy két év szakmai gyakorlattal, de nem rendelkezik a 6. § (3) bekezdése szerinti hat év munkaviszony jellegű jogviszonnyal, számára – kivéve, ha sikeres minősítő vizsgát tett – hat hónap gyakornoki időt kell kikötni.

(4)  Ha a korábbi foglalkoztatási jogviszonyának vagy egyházi szolgálati jogviszonyának fennállása alatt sikertelen minősítő vizsgát tett pedagógus létesít újabb foglalkoztatási jogviszonyt, számára két év gyakornoki időt kell kikötni.

(5) Ha a pedagógus határozott időre szóló foglalkoztatási jogviszonyának időtartama rövidebb, mint a gyakornok számára megállapítandó gyakornoki idő, akkor a gyakornoki időt a határozott idő lejártáig kell kikötni.

 (8)  Ha a gyakornok minősítő vizsgája sikeres volt, őt a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. Ennek során az osztatlan pedagógusképzésben végzett pedagógust akkor is a Pedagógus I. fokozat 2. fizetési kategóriájába kell sorolni, ha nem rendelkezik két év, a fizetési kategória megállapításánál beszámítandó idővel.

(9)  A gyakornoki idő a kétéves gyakornoki idő lejártát követő nappal kezdődően két évvel meghosszabbodik, ha a pedagógus minősítő vizsgája sikertelenül zárult. A meghosszabbított gyakornoki időre az (1)-(8) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A gyakornoki idő egyéb esetben nem hosszabbítható meg.

(10) Ha a (9) bekezdés szerint megismételt minősítő vizsga is sikertelenül zárult és a pedagógus pedagógus-munkakörre újabb foglalkoztatási jogviszonyt létesít, az (1)-(9) bekezdésben, valamint az Nkt. 64. § (8) bekezdésében foglaltakat ismételten alkalmazni kell.

(11) A munkáltató a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor köteles írásban tájékoztatni a gyakornokot a minősítő vizsga esedékességének időpontjáról. Ha a minősítő vizsga időpontja – különösen a foglalkoztatási jogviszony szünetelése miatt – módosul, erről a gyakornokot írásban tájékoztatni kell.

  1. A gyakornok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje, gyakornoki feladatai

A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Köznevelési törvény, rövidítésben Nkt.) a gyakornokok számára nem a teljes munkaidejük 55-65%-ában (azaz tanítók, tanárok esetében heti 22-26 órában, óvodapedagógusok esetében 32 órában) határozza meg a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt, hanem attól alacsonyabb mértékben:

Nkt. 62. § (11) A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje tanítók, általános és középiskolai tanárok esetében a teljes munkaideje ötven százaléka, óvodapedagógusok esetében hatvanöt százaléka lehet.

E rendelkezés szerint a heti 22-26 órás neveléssel-oktatással lekötött munkakörökben foglalkoztatott gyakornokok heti óraszáma 20 óra, óvodapedagógusok esetében pedig 26 óra, ettől magasabb óraszámot csak az eseti helyettesítés elrendelése esetében lehet előírni számukra. Célszerű ezt az óraszámot a munkaszerződésben is rögzíteni.

A gyakornoki idő időtartama alatt a gyakornoknak föl kell készülnie a pedagógus életpálya feladatainak teljesítésére, meg kell ismerkednie a pedagógusmesterség alapvető munkamódszereivel, saját tapasztalatai alapján kell kialakítania a számára és csoportja/osztálya számára leghatékonyabban használható nevelési és oktatási módszereket, meg kell ismerkednie a nevelési-oktatási intézmény működésével, a mindennapi működést szabályozó helyi szabályzatok előírásaival és azok alkalmazásával. De vizsgáljuk meg azt is, hogy a gyakornoki időszakban milyen konkrét feladatokat kell elvégezniük a Gyakornok fokozatba sorolt pedagógusoknak vagy nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottaknak. A Kormányrendelet 8. § (1a)  bekezdése kötelezettségként előírja a Gyakornok fokozatba besorolt, pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személyek számára, hogy nevelési, vagy tanítási félévenként legalább öt, a pedagógus szakképzettségének, szakképesítésének megfelelő tanórát, vagy foglalkozást kötelesek látogatni (hospitálás), amelyről a szakmai megállapításait is magában foglaló hospitálási naplót kell vezetniük. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak számára ez az előírás világos: az óvodapedagógusok, tanítók, tanárok szakképzettségüknek megfelelő órákat kötelesek meglátogatni. A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott gyakornokok nyilván nem tudnak „iskolatitkári” vagy „rendszergazda” tanórákat látogatni, ők pedagógus szakképzettségüknek megfelelő foglalkozásokon kötelesek hospitálni. Amennyiben az adott intézményben ennek feltételei nem biztosíthatók (pl. óvodapedagógus szakképzettséggel rendelkező iskolatitkár egy iskolában), akkor az ehhez szükséges feltételeket más intézményekkel történő megállapodás formájában kell és lehet biztosítani.

Cikkünk következő különálló fejezetében foglalkozunk a mentorok megbízásával és feladataival, de a gyakornokok feladatainál is meg kell említenünk a Kormányrendelet 15/B. § (3) bekezdéséből adódó kötelezettségeiket. Az említett rendelkezés ugyanis azt tartalmazza, hogy a gyakornok mentorának negyedévenként legalább egy, legfeljebb azonban négy alkalommal meg kell látogatnia a gyakornok tanítási óráit vagy foglalkozásait, ezt követően pedig meg kell beszélnie a gyakornokkal a meglátogatott óra/foglalkozás tapasztalatait. A gyakornoknak nyilvánvalóan közreműködnie kell az órák/foglalkozások meglátogatásának megszervezésében és részt kell vennie a foglalkozásokat követő értékelő megbeszélésen.

  1. A mentor megbízása, kötelezettségei és feladatai

A mentor kijelölésével és megbízásával kapcsolatos rendelkezéseket a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 15/A. §-a rögzíti, amely részletesen meghatározza a mentornak a gyakornok felkészítésével kapcsolatos feladatait. Mindenekelőtt meghatározza a mentorálás alapfeladatát, amely szerint a mentorálás célja, hogy a gyakornokot felkészítse a pedagógus életpálya feladataira. A mentort az intézményvezető jelöli ki a gyakornokkal azonos munkakörben, tanár esetén – ha lehetséges – az azonos tantárgy tanítására foglalkoztatott pedagógusok közül. Tehát az óvodapedagógus munkakörben foglalkoztatott gyakornok mellé óvodapedagógus szakképzettséggel rendelkező, a tanító mellé tanító szakképzettségű mentort kell megbízni. A tanárok esetében a matematika-fizika szakos gyakornokhoz ugyanilyen szakos mentort kell biztosítani, ha ez lehetséges. Ha a tanárok esetében pontosan ugyanolyan szakképzettséggel rendelkező mentor megbízása nem lehetséges, akkor minél inkább a gyakornokkal azonos szakképzettséggel rendelkező mentor biztosítása szükséges, a példa esetében például matematika vagy matematika-kémia, matematika-informatika szakos tanár mentori megbízásával.

A speciális pedagógus munkakörök esetében, mint az óvodapszichológus, iskolapszichológus, fejlesztő pedagógus vagy a gyógypedagógus gyakornok mellé általában még nehezebb a nevelési-oktatási intézmény pedagógusai közül azonos szakképzettséggel rendelkező mentor megbízása. Ezekben az esetekben a Kormányrendelet 15/A. §-ának (3), (3a) és (3b) bekezdései határozzák meg a probléma megoldását biztosító lehetőségeket a pedagógiai szakszolgálati intézmény vagy más nevelési-oktatási intézmény bevonásával. A szóban forgó esetekben másik intézmény bevonása akkor lehetséges, ha a pedagógiai szakszolgálat vagy a mentori feladatok ellátására felkért másik intézmény fenntartója azonos, vagy az érintett intézmények fenntartói között megállapodás jön létre a mentorálási feladatok közös ellátására. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szóban forgó speciális pedagógus munkakörökre vonatkozó, néhány sorral feljebb megjelölt jogszabályi rendelkezéseket az érintett intézmények vezetőinek, illetve fenntartóinak gondosan kell értelmezniük a mentorálási feladatok jogszerű és célszerű ellátásának megteremtése érdekében.

A Kormányrendelet egyedi rendelkezést tartalmaz a gyermekvédelmi törvény (Gyvt.) hatálya alá tartozó intézményekben jelentkező mentori feladatok ellátására vonatkozóan. A Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény esetében – ha a gyakornok munkakörével azonos pedagógus-munkakörben foglalkoztatott mentor nem jelölhető ki – a mentori feladatokat az intézményvezető vagy annak döntése alapján a gyakornok közvetlen szakmai felettese látja el.

Amint a jelen bekezdés elején megállapítottuk, a Kormányrendeletben meghatározottak szerint a mentor tevékenységének célja, hogy a gyakornokot felkészítse a pedagógus életpálya feladataira. A Kormányrendelet 15/B. §-a azonban részleteiben is meghatározza a mentori feladatokkal megbízott pedagógusnak a gyakornok felkészítésével, segítésével kapcsolatos feladatait az alábbiak szerint.

Az intézményvezető által megbízott mentor feladatai:

  • A mentor segíti a gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben és a pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában.
  • A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tevékenységében, e körben segíti
    • az iskola helyi tantervében és pedagógiai programjában, az óvoda, a kollégium pedagógiai programjában, a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény szakmai programjában a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésében és szakszerű alkalmazásában,
    • a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, tanításhoz alkalmazott segédleteknek, tankönyveknek, taneszközöknek (foglalkozási eszközöknek) a célszerű megválasztásában, a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben az adott pedagógus munkakörhöz tartozó feladatok módszertanilag összetartozó egysége (a továbbiakban: foglalkozási egység) felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, a felhasználható szakmai segédleteknek a megválasztásában,
    • a tanítási (foglalkozási) órák, a foglalkozási egységek előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával, megvalósításával kapcsolatos írásbeli teendők ellátásában, valamint
    • a minősítő vizsgára való felkészülésében.
  • A mentor szükség szerint, de negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, illetve foglalkozási egységét és ezt követően óramegbeszélést tart, továbbá, ha a gyakornok igényli, hetente konzultációs lehetőséget biztosít számára.
  • A mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, pedagóguskompetenciáinak fejlődését, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak. A mentor a gyakornoki idő lezárulta előtt összefoglaló értékelést készít a gyakornoki időszak tapasztalatairól. Ekkor külön féléves értékelést nem kell készíteni. Ha a foglalkoztatási jogviszony a gyakornoki idő lejárta előtt megszűnik, a jogviszony megszűnésekor a mentor soron kívül értékelést készít.

Az intézményvezető által a mentori feladtok ellátásával megbízott pedagógusnak a fenti felsorolás minden előírását teljesítenie kell. Külön felhívjuk a figyelmet a legalább negyedévenként egy alkalommal történő kötelező foglalkozás- vagy óralátogatás kötelezettségére, valamint a gyakornok tevékenységének félévenként történő kötelező írásbeli értékelésére. A gyakornok értékelését tartalmazó dokumentumokat természetesen az intézmény irattárában kell elhelyezni.

Most vizsgáljuk meg azt, hogy az intézményvezető által a mentori feladatok ellátásával megbízott pedagógus esetében a mentorálással kapcsolatos feladatokat a munkaidőnek mely részében kell ellátni. A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése rendelkezik a nevelési-oktatási intézményben a pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében (azaz tanítók és tanárok esetében a 32 óra és a 22-26 óra közötti 6-10 órás időintervallumban) ellátandó feladatokról. A felsorolás 13. pontja e munkaidő terhére rendeli el a pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítését, mentorálását. Az óvodákban azonban a kötött munkaidő és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő időtartama azonos, így az előzőekben meghatározott időintervallum hossza nulla lenne, így az óvodapedagógusok esetében más rendelkezés vált szükségessé. Az óvodapedagógusok esetében a mentori feladatok ellátása a Köznevelési törvény alább idézett rendelkezése szerint a heti teljes munkaidő és a kötött munkaidő közötti időtartamot terheli, hiszen az óvodapedagógusok teljes kötött munkaidejüket az óvodai csoportokban történő foglalkoztatással töltik:

Nkt. 62. § (8)  Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára.

A Kormányrendelet 17/A. § (8) bekezdése lehetőséget biztosít arra is, hogy az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként nem vesz részt, vagy szaktanácsadói, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatokat nem lát el, heti két órában megbízható gyakornok mentorálásával. Ezt a feladatot a szóban forgó Mesterpedagógus a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással – vagy a Gyvt. hatálya alá tartozó gyermekvédelmi szakellátást vagy javítóintézeti nevelést nyújtó intézmény esetében a neveléssel, fejlesztéssel és vizsgálattal – le nem kötött részében – köteles ellátni.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az intézményvezető saját döntése szerint a mentori feladatok ellátásával az intézmény bármely pedagógusát (ide értve az intézmény vezetőit) is megbízhatja. A mentori feladatok ellátásáért a jogszabályok kötelező pótlékról, illetménykiegészítésről vagy órakedvezményről, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőbe történő beszámítási lehetőségről nem rendelkeznek, így a mentori feladatokkal történő megbízáskor az intézményvezetőnek a mentor munkaidejét, munkabérét/illetményét érintő intézkedést nem kell hoznia.

  1. A minősítő vizsga időpontjának kitűzése, a vizsga értékelése

A pedagógus munkakörben foglalkoztatott gyakornok minősítő vizsgájára az első fejezetben leírtak alkalmazásával a kétéves (vagy egyéves, speciális esetekben ettől is eltérő) gyakornoki idő lejáratakor vagy az azt megelőző hónapokban kerül sor. A gyakornoknak nem kell jelentkeznie a minősítő vizsgára, mert a Kormányrendelet 10/A. §-ának rendelkezései alapján a minősítő vizsga esedékességét az intézményvezetőnek kell rögzítenie az informatikai rendszerben. A rögzítést a minősítő vizsga esedékességének évét megelőző április hónap 15. napjáig kell elvégezni. Tehát ha a munkáltató egy pedagógussal pl. 2022. augusztus 15-én munkaszerződést kötött, és ennek során két év gyakornoki időt jelölt meg számára, akkor a Kormányrendelet 2. § (6) bekezdésének b) pontja szerint a minősítő vizsgának 2024 májusában kell sorra kerülnie. Az intézményvezetőnek tehát ezt a minősítési kötelezettséget 2023. április 15-ig kell rögzítenie az informatikai rendszerben. A minősítő vizsga konkrét időpontját az Oktatási Hivatal tűzi ki.

A minősítő vizsga esetén a Kormányrendelet 9/A. §  (1) bekezdésében leírtak szerint az óra, a foglalkozás látogatása a gyakornok által tartott két foglalkozás, tanóra látogatását, megbeszélését, elemzését, értékelését, a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben foglalkoztatott pedagógus esetén munkaköri feladatai ellátásának értékelését foglalja magában, amelyet a minősítő bizottság kijelölt tagja végez. A 9/A. § (2) bekezdésében biztosított lehetőség alkalmazásával a gyakornok minősítő vizsgája esetében az óra vagy foglalkozás látogatásán és annak megbeszélésén a mentor is részt vehet. A mentornak ezzel a lehetőséggel feltétlenül élnie kell, ha ezt gyakornoka kéri vagy lehetővé teszi. Amennyiben azonban a gyakornok bármilyen ok miatt azt jelzi, hogy nem tartja kívánatosnak mentora részvételét a minősítő vizsgáján, akkor ezzel a jogszabályban meghatározott lehetőséggel a mentornak nem célszerű élnie.

A Kormányrendelet 12/B. § (3)  bekezdésének rendelkezése szerint a minősítő vizsga akkor sikeres, ha az értékelés során a pedagógus-kompetenciák értékelésénél a gyakornok legalább hatvan százalékot ért el, valamint a kompetenciák százalékos értékelése egyenként is minden esetben meghaladja a huszonöt százalékot.

  1. A gyakornok Pedagógus I. fokozatba történő átsorolásának időpontja

Ha a gyakornok sikeresen teljesíti a minősítő vizsga követelményeit, és az Oktatási Hivataltól írásbeli tájékoztatást kap a minősítő vizsga teljesítéséről, akkor a minősítő vizsga teljesítésének vagy a sikeres teljesítésről szóló értesítés napján nem kerül automatikusan a Pedagógus I. fokozatba. A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 13. §  (1) bekezdése ugyanis úgy rendelkezik, hogy a Pedagógus I. fokozatba történő besorolásra a sikeres minősítő vizsgát követő év első napjával kerül sor. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni és a magasabb fokozatba történő besorolást visszamenőleges hatállyal kell elvégezni abban az esetben is, ha a minősítő vizsgára előre nem látható, elháríthatatlan oknál fogva a minősítés esedékességének évében már nem lehetséges az új időpont kijelölése, és ennek következtében a minősítő vizsgára a következő év június 30. napjáig terjedő időszakra eső új időpontot kell kijelölni.

A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 17. § (6a) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a Pedagógus I. fokozatba való átsoroláshoz szükséges minősítést megszerzett, de Pedagógus I. fokozatba még át nem sorolt pedagógus az Nkt. 62. § (11) bekezdése alkalmazása szempontjából gyakornoknak tekintendő. Ha visszanézik a cikkünk elején közölt szóban forgó rendelkezést, akkor megállapíthatják, hogy az a Gyakornok fokozatba sorolt pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének 50%-ára, óvodapedagógusok esetében 65%-ára vonatkozó rendelkezést tartalmaz. Ha tehát a gyakornok pl. 2024. május 15-én sikeresen teljesítette a minősítő vizsgakötelezettségét, de Pedagógus I. fokozatba történő átsorolására csak 2025. január 1-jén kerül sor, akkor 2024. május 16-tól 2024. december 31-ig foglalkoztatásakor a Köznevelési törvény 62. § (11) bekezdésében gyakornokok számára meghatározott neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt kell alkalmazni. Világos persze, hogy ez a rendelkezés a tanév/nevelési év közepén, azaz január 1-jei fordulóponttal emeli meg a tanító neveléssel-oktatással lekötött időkeretét 20 óráról 22-26 órára, óvodapedagógusok esetében pedig 26 óráról 32 órára. Utóbbi esetben az óvodai csoportbeosztás gondos tervezésével általában könnyen megvalósítható az időkeret emelése, de az iskolákban tanítói, tanári munkakörben foglalkoztatottak esetében a tantárgyfelosztás félévenkénti tervezése miatt ez jóval körülményesebb. Talán még az is kijelenthető, hogy a január 1-jétől az első félév lezárásáig ennek a rendelkezésnek a megvalósítása jóformán a lehetetlen kategóriájába tartozik.

 

  1. Javaslat az intézmény gyakornoki szabályzatának formájára és tartalmára

A köznevelési jogszabályok – a Kjt-ben foglaltakkal ellentétben – nem írják elő azt, hogy a köznevelési intézménynek gyakornoki szabályzatot kellene készítenie. A napi gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a gyakornokok támogatása és a mentori feladatokkal megbízott tapasztalt pedagógusok eredményes munkavégzési feltételeinek megteremtése érdekében célszerű egy intézményi szabályzatban összefoglalni a gyakornoki és a mentori feladatok ellátásának helyi szabályait, tekintettel a hatályban lévő jogszabályi előírásokra. Ezért az alábbiakban mintát igyekszünk bemutatni az intézmények – nem kötelező – gyakornoki szabályzatának megalkotása érdekében.

Az …… Általános Iskola gyakornoki szabályzata

Iskolánk gyakornoki szabályzatának megalkotására az intézményben Gyakornok fokozatban foglalkoztatott pedagógusok és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben pedagógus diplomával foglalkoztatott kollégák, valamint a mentorálásukkal megbízott pedagógusok hatékony munkájának biztosítása érdekében került sor. Szabályzatunk elkészítési kötelezettségét jogszabály nem rendeli el, de a periodikusan jelentkező gyakornoki-mentori együttműködés feladatainak koordinálása és a munkafolyamatban érintett kollégák megfelelő tájékoztatása, az elvégzendő feladatok rögzítése érdekében szükségesnek tartjuk annak elkészítését és alkalmazását. Szabályzatunk előírásait a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet előírásait követve a következőkben határozzuk meg.

6.1 A gyakornoki szabályzat hatálya kiterjed

  • az intézmény vezetőjére és más vezető beosztású munkavállalóira,
  • a szakmai munkaközösségek vezetőire,
  • a gyakornok mentorálási feladataival megbízott pedagógusokra,
  • a gyakornokokra, ide értve a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott gyakornokokat is.

6.2 A gyakornoki idő kikötése

Ebben a bekezdésben a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet előírásaira hivatkozunk.

6.2.1 A köznevelési intézményben a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, valamint két évnél, osztatlan tanárképzésben végzett pedagógus esetében egy évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust, továbbá a (3) és (4) bekezdés, valamint a 13. § (3) bekezdése szerinti esetben a pedagógust Gyakornok fokozatba kell besorolni, kivéve abban az esetben, ha korábban már ennél magasabb fokozatba való besorolásra jogosultságot szerzett. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor, vagy a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá történő átkerülés esedékességének időpontjában a kinevezésben, munkaszerződésben két, osztatlan tanárképzésben végzett pedagógus esetében egy év gyakornoki idő kikötése kötelező.

6.2.2 Az egy vagy két év gyakornoki időbe a foglalkoztatási jogviszony létesítése előtt megszerzett szakmai gyakorlat idejét be kell számítani azzal, hogy gyakornoki időként az egy vagy két évből hátra levő időt kell – a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – a kinevezésben, a munkaszerződésben rögzíteni. Ha az ilyen módon számított gyakornoki idő lejárta és a minősítő vizsga között kevesebb, mint egy hónap lenne hátra, a gyakornoki időt egy hónappal vagy a pedagógus kérésének megfelelő mértékben, de legfeljebb hat hónappal meg kell hosszabbítani.

6.2.3 Ha a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor a pedagógus rendelkezik a 6. § (1) és (2) bekezdése szerinti egy vagy két év szakmai gyakorlattal, de nem rendelkezik a 6. § (3) bekezdése szerinti hat év munkaviszony jellegű jogviszonnyal, számára – kivéve, ha sikeres minősítő vizsgát tett – hat hónap gyakornoki időt kell kikötni.

6.3. A gyakornok munkaideje

A gyakornok munkaidejét munkaszerződése határozza meg, teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén az heti 40 óra, a pedagógus munkakörben foglalkoztatott esetében heti kötött munkaideje 32 óra. A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje pedagógusok esetében a teljes munkaideje ötven százaléka, azaz heti 20 óra. Ezen felüli foglalkozások vagy tanórák elrendelésére az eseti helyettesítés alkalmazásával van lehetőség.

6.4. A mentor megbízása, a gyakornok tájékoztatása a mentor személyéről

6.4.1 A gyakornoki fokozatba besorolt pedagógusok mentorát a gyakornok közvetlen vezetője véleményének meghallgatása után az igazgató jelöli ki.

6.4.2 Az intézmény vezetője a mentori megbízás átadásával egyidejűleg tájékoztatja a gyakornokot a segítésével megbízott mentor személyéről.

6.4.3 A tájékoztatást – annak írásbeli rögzítése mellett – úgy kell intézni, hogy egyidejűleg a gyakornok és a mentor kölcsönös bemutatkozására, első konzultációjára is sor kerüljön.

6.4.4 A mentori feladatokkal történő megbízást a tanévnyitó nevelőtestületi értekezleten ki kell hirdetni, azt a tanévnyitó értekezlet anyagának tartalmaznia kell.

6.4.5 A mentori feladatok ellátására lehetőség szerint azonos munkakört betöltő, lehetőleg a gyakornokkal megegyező szakos, az intézménynél legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus jelölhető ki. Indokolt esetben az igazgató az ötéves szakmai gyakorlat intézményben való letöltésére vonatkozó feltételtől eltérhet.

6.4.6 Az igazgató a mentor megbízása előtt szóban tájékoztatja az érintett pedagógust, aki méltánylást érdemlő személyes körülményeire tekintettel kérheti a megbízás mellőzését, amelynek teljesítéséről vagy elutasításáról az igazgató dönt.

6.4.7. A mentori feladatokkal való megbízás a gyakornoki idő teljes időtartamára szól. A kijelölés alól felmentés kivételes esetekben kérhető. A felmentésről az igazgató dönt.

6.5. A mentor feladatai

6.5.1 A mentor feladatai az alábbiak:

  • a gyakornok szakmai munkájának segítése,
  • gyakornok minősítő vizsgára történő felkészítésének segítése,
  • a gyakornok által tartott tanórák, foglalkozások látogatása,
  • a gyakornok tevékenységének félévenként történő értékelése.

6.5.2 A gyakornok szakmai munkájának, gyakornoki felkészülésének segítése

6.5.2.1 A mentor kijelölését követően gondoskodik arról, hogy a gyakornok a jelen szabályzatot, valamint a szakterületéhez tartozó követelményekre vonatkozó dokumentumokat megismerje.

6.5.2.2 A mentor iránymutatást ad az intézményi írásos dokumentumok és jogszabályok alapján elsajátítható felkészülésre, az általa szükségesnek tartott időpontban és gyakorisággal konzultációt kezdeményez az intézményi dokumentumok rendszeréről.

6.5.2.3 A mentor felkészíti a gyakornokot a munkakörével kapcsolatos tervezőmunkára, ezen belül segítséget nyújt

  • a helyi tantervben a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésére és szakszerű alkalmazásához,
  • a tanítási órák felépítésének, az alkalmazott módszereknek, tanulmányi segédleteknek, taneszközöknek a célszerű megválasztásához,
  • a tanítási órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátására, lehetőséget biztosít a gyakornok részére az intézmény pedagógiai célkitűzéseinek gyakorlati megvalósításának bemutatására alkalmas órák látogatásához,
  • a gyakorlatban mutatja be a tanügy-igazgatási dokumentumok és a KRÉTA alkalmazását.

6.5.2.4 A gyakornok felkészülésének segítése, irányítása érdekében a mentor

  • negyedévenként egy, az igazgató felhívására legfeljebb további egy alkalommal látogatja a gyakornok óráit,
  • az óralátogatásról feljegyzést készít, amelyben megfogalmazza a tapasztalatait, szövegesen értékeli a gyakornok teljesítményét, és iránymutatást ad a további felkészüléshez,
  • az írásbeli munkák ellenőrzése alapján megállapítja esetleges észrevételeit, a szükséges javaslatokat megteszi,
  • tapasztalatait a gyakornokkal megbeszéli,
  • a gyakornok segítéséhez, felkészüléséhez – ha a gyakornok igényli – heti gyakorisággal konzultációs lehetőséget biztosít.

6.5.3 A felkészítéshez kapcsolódó óralátogatás és a konzultációs órák dokumentálása

  • Az óralátogatásról készített feljegyzés egy példányát a gyakornoknak, egy példányát a közvetlen felettes igazgatóhelyettesnek át kell adni.
  • A konzultációs óra megtartását a pontos időpont és időtartam megjelölésével a mentor és a gyakornok aláírásával ellátott dokumentum igazolja.
  • A mentor az intézményvezetőt félévenként szóban tájékoztatja a gyakornok előmeneteléről. Az intézményvezető ezen kívül bármikor kérhet tájékoztatást a gyakornok közvetlen felettesétől, a gyakornok mentorától vagy a gyakornoktól a mentorálással kapcsolatos feladatok végrehajtásáról, a gyakornok előre haladásáról.

6.6. A szakmai követelményrendszer

Az intézményi szakmai követelményrendszere két részből áll

a) az általános követelmények szakterületeihez tartozó követelmények összességéből és

b) a munkakörhöz kapcsolódó követelmények összességéből.

6.6.1 Az általános szakmai követelmények

Az általános szakmai követelményekhez tartozó követelményrendszer az intézményben egységes, annak teljesítését minden gyakornok részére elő kell írni. Az általános szakmai követelményekhez tartozó intézményi követelményrendszer alapján a gyakornoknak meg kell ismernie

  • az intézmény működésével kapcsolatos belső szabályzatokat és programokat, ezen belül a pedagógiai programot, a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet
  • az intézmény pedagógiai célkitűzéseit, azok gyakorlati megvalósítását,
  • a tanulók, szülők, pedagógusok köznevelési törvényben meghatározott jogait és kötelezettségeit,
  • a tanügy-igazgatási dokumentumok alkalmazását.

6.6.2 A munkakörhöz kapcsolódó követelmények

6.6.2.1 A munkakörhöz kapcsolódó szakmai követelmények megállapítása a munkaszerződében meghatározott pedagógus-munkakör és az ahhoz kapcsolódó munkaköri leírás alapján történik.

6.6.2.2 A munkakörhöz kapcsolódó intézményi szakmai követelményrendszernek minden munkakör tekintetében biztosítani kell, hogy a gyakornok megismerje

  • a munkakörére vonatkozó foglalkoztatási alapelveket,
  • az oktatásszervezés gyakorlati feladatait,
  • az intézménybe járó tanulók sajátos felkészítésének módszereit,
  • a különleges figyelmet igénylő tanulók egyéni fejlesztésére (hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal, kiemelten tehetséges tanulókkal való foglalkozás) szolgáló eljárásokat,
  • a pedagógus kompetenciákat és az azok minősítési elbírálására szolgáló indikátorokat.

6.6.2.3 A munkakörhöz kapcsolódó követelményrendszer magában foglalja azokat a speciális követelményeket, illetve mindenkire érvényes követelmények lebontását, amelyek a konkrét munkakörhöz, illetve az egyes munkaköri feladatokhoz tartoznak.

6.7. A gyakornok joga és kötelezettsége

6.7.1 A gyakornoknak jogosult arra, hogy

  • a szakmai követelményrendszert számára elmagyarázzák,
  • a különböző szakterületek elsajátításához szükséges írásos intézményi és jogszabályi anyagokat megkapja,
  • a mentorától, közvetlen vezetőjétől bármikor kérdezzen, szükség esetén konzultációs órát kérjen,
  • a gyakorlati készségek fejlesztése érdekében részt vegyen a mentor, a munkaközösség-vezető vagy más, nagy tapasztalattal rendelkező pedagógus óráján előzetes megbeszélés alapján,
  • teljesítése értékelését (az óralátogatások tapasztalatait, a beszámolás eredményét) részére segítő szándékkal, indokolással alátámasztva kifejtsék, az értékelésre észrevételt tegyen.

6.7.2 A gyakornok kötelezettsége, hogy

  • a legteljesebb mértékben együttműködjön mentorával és közvetlen felettesével,
  • a szakmai követelmények teljesítéséhez szükséges ismereteket megszerezze,
  • tudásáról, előre haladásáról a jogszabályokban előírt módon számot adjon,
  • gyakornoki feladatainak teljesítésével, a beszámolással kapcsolatban felmerülő akadályoztatásáról mentorát, közvetlen vezetőjét azonnal értesítse,
  • neveléssel-oktatással lekötött munkaideje a Köznevelési törvény 62. § (11) bekezdésének megfelelően csökkentett mértékű legyen,
  • teljes jogú tagként részt vegyen a nevelőtestület munkájában.

6.8 A gyakornok minősítő vizsgakötelezettsége

6.8.1 A gyakornok a gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy ha a gyakornoki idő május 1-augusztus 31. között jár le, az év május hónapjában tesz minősítő vizsgát. Pedagógus munkakörben foglalkoztatott gyakornokok esetében a minősítő vizsgát az Oktatási Hivatal szervezi.

6.8.2 A pedagógus munkakörben foglalkoztatott gyakornok minősítő vizsgájának elnökét és a szakos szakértőt az Oktatási Hivatal, a minősítő bizottság harmadik tagját az intézmény jelöli ki az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek egyike személyében.

6.8.3 A pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy minősítő vizsgáját az intézmény helyi értékelési szabályzata alapján kell lebonyolítani, a szóban forgó minősítő vizsgán az intézményvezető látja el a minősítési követelményeknek való megfelelés megállapításával kapcsolatos feladatokat.

6.8.4 Ha a gyakornok minősítő vizsgája sikeres volt, őt a minősítő vizsga teljesítésének évét követő év január 1. napjától a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.

6.8.5 A gyakornoki idő a vizsga napját követő nappal kezdődően két évvel meghosszabbodik, ha a pedagógus minősítő vizsgája sikertelenül zárult. A gyakornoki idő egyéb esetben nem hosszabbítható meg.

6.8.6 A munkáltató a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor írásban tájékoztatja a gyakornokot a minősítő vizsga esedékességének időpontjáról. Ha a minősítő vizsga időpontja – különösen a foglalkoztatási jogviszony szünetelése miatt – módosul, erről a gyakornokot írásban tájékoztatni kell.

6.8.7 A gyakornok minősítő vizsgája alkalmával az óra látogatásán és megbeszélésén a mentor is részt vehet.

6.9. A gyakornoki szabályzat hatályba lépése

Az intézmény gyakornoki szabályzatának hatályba lépési napja: 2022. szeptember 1.

 

Budapest, 2022. augusztus 31.

………………………………

             igazgató

 

*

Tisztelt Olvasóink!

Cikkünkben igyekeztem összefoglalni a köznevelési intézményekben pedagógus pályafutásukat gyakornokként kezdő kollégák gyakornoki munkaszerződésével, feladataival kapcsolatos alapvető ismereteket, és támpontot igyekeztem adni a mentori feladatokkal megbízott kollégák számára is támogató munkájuk minél eredményesebb elvégzése érdekében. A mentorálással kapcsolatos feladatok támogatása érdekében az Oktatási Hivatal 2016. január 29-én „Mentorok tevékenységének támogatása” címmel kiadta a köznevelési intézményekben dolgozó pedagógusgyakornokok mentorai számára készített segédanyagát. Az abban foglalt dokumentumminták és dokumentumsablonok alkalmazása nem kötelező, céljuk az érintett vezetők, mentorok, gyakornokok minősítővizsgára történő felkészülésének támogatása. Ez a segédanyag az alábbi linken érhető el: mentori_segedlet(2).pdf

Minden gyakornok és mentor kollégának sok sikert kívánok az új pedagógusgeneráció megtartása és támogatása érdekében!

 

Petróczi Gábor

tanügyigazgatási szakértő

 

A mappában található képek előnézete Anyakönyvek