Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Előrehozott érettségi vizsga

2019.12.02

Jelentősen bővültek az előrehozott érettségi vizsga lehetőségei

A Magyar Közlöny 2019. évi 187. számában jelent meg az érettségi vizsgaszabályzat módosításáról szóló 278/2019. (XI.21.) Korm.rendelet, amely a középiskolások számára lényegesen bővítette az előrehozott érettségi vizsgára nyitva álló lehetőségeket.

Az előrehozott érettségi vizsga célja az, hogy azok a tanulók, akik egy adott vizsgatárgyból középiskolai tanulmányaikat befejezték, már rendes érettségi vizsgájuk előtt is érettségi vizsgát tehessenek a szóban forgó tantárgyból. Az érettségi vizsga szabályait tartalmazó 100/1997. (VI.13.) Korm.rendelet szerint a vizsgázók 2012-ig minden olyan tantárgyból jelentkezhettek előrehozott érettségi vizsgára, amelynek minden évfolyamán már osztályzattal rendelkeztek. 2012-ben a kormányrendelet úgy módosult, hogy az előrehozott érettségi vizsgatárgyak körét az idegen nyelv és az informatika tantárgyakra korlátozta.

Ezt a tantárgyi korlátozást oldotta föl, illetve jelentősen módosította az érettségi vizsga rendjéről szóló kormányrendelet úgy, hogy a 2020. évi őszi érettségi vizsgaidőszaktól ismét több vizsgatárgyból lehetőséget biztosít az előrehozott érettségi vizsga letételére, ha az adott tantárgy tanítása az iskola helyi tanterve szerint már befejeződött. Ha tehát az informatika vagy a földrajz tanítása a 10. évfolyamon befejeződött, akkor a 11. évfolyam őszi érettségi vizsgáján a tanuló előrehozott érettségi vizsgára jelentkezhet. Ha a fizika tanítása a középiskola helyi tanterve alapján a 11. évfolyamon fejeződött be, akkor a tanuló a következő tanév őszi vizsgaidőszakában, azaz a 12. évfolyam kezdetén jelentkezhet a fizika előrehozott érettségi vizsgára. Ennek alapján például magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából vagy testnevelésből általában nem lehet előrehozott érettségi vizsgára jelentkezni, hiszen azok oktatása a középiskola 12. évfolyamán fejeződik be.

Az idegen nyelvek előrehozott érettségi vizsgáira vonatkozóan azonban a kormányrendelet további feltételként azt is tartalmazza, hogy idegen nyelvi előrehozott érettségire kizárólag a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév vizsgaidőszakaiban, azaz a 11. és 12. évfolyamon lehet jelentkezni. Idegen nyelvből azonban nem feltétlenül csak az adott tantárgy tanulmányainak lezárását követő első (azaz őszi) vizsgaidőszakra lehet jelentkezni, hanem akár a tavaszi-nyári vizsgaidőszakra is. Ehhez természetesen a hátra lévő évfolyamok idegen nyelvi tananyagából a tanulónak osztályozó vizsgán kell megszereznie az egyes évfolyamok követelmények teljesítését igazoló érdemjegyeit.

Az előrehozott érettségi vizsga gyakorlati jelentősége abban áll, hogy az adott tantárgyból tanulmányaikat már befejezett tanulók egy vagy két tantárgyból még a rendes érettségi vizsga előtt letehetik az érettségi vizsgájukat, így a rendes érettségijük alkalmával már ötnél kevesebb vizsgatárgyra kell összpontosítaniuk. A jó képességű, szorgalmas tanulók az előrehozott érettségi vizsga lehetőségével legszívesebben az idegen nyelv, földrajz és informatika vizsgatárgyakból éltek. Szakértőként és gyakorlott gimnáziumi igazgatóként teljes mértékben egyetértek az előrehozott érettségi lehetőségének ismételt bővítésével. Helyeslem a jogszabálynak az idegen nyelvi érettségi vizsgák időpontjára vonatkozó korlátozását is, hiszen ha a tanuló túlságosan korán, például a 9. évfolyam elvégzését követően jelentkezik az érettségi vizsgára, akkor a tulajdonképpen lemond a középiskola által a 10-12. évfolyamokon ingyenesen biztosított nyelvoktatásról, és a számára felszabaduló időt általában nem elég célszerűen használja föl.

Az érettségi vizsgaszabályzat módosításának hatályba lépése 2019. november 29., az előrehozott érettségi vizsgák számára megnyílt új szabályokkal és lehetőségekkel az előrehozott érettségi vizsgára jelentkezni kívánó tanulók idegen nyelvből először a 2020. évi tavaszi, a többi vizsgatárgyból pedig a 2020. évi őszi érettségi vizsgaidőszakban élhetnek.

Gyakori kérdés mind a pedagógusok mind pedig a diákok oldaláról az, hogy a tanulónak az adott tantárgy további tanulását illetően milyen kötelezettségei vannak abban az esetben, ha a vizsgatárgyból sikeres előrehozott vizsgát tett.

Ezzel kapcsolatosan a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 74. § (6) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza:

Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban a pedagógiai programban foglaltak szerint kell eljárni.

Visszatérve az előzményekre egy adott tantárgyból akkor lehet előrehozott érettségi vizsgát tenni, ha a tanuló a tantárgynak az adott iskolában meghatározott összes tanulmányi követelményét teljesítette, azaz minden évfolyamon év végi osztályzattal rendelkezik. Ez földrajzból vagy kémiából a szóban forgó középiskola helyi tanterve szerint általában a 9-10. évfolyam teljesítését tanúsító év végi jegyek, fizikából általában a 9-11. évfolyam teljesítését igazoló év végi osztályzatok meglétét jelenti. A cikkünkben tárgyalt új szabályok alapján azonban ezekből a vizsgatárgyakból csak akkor lehet előrehozott érettségi vizsgát tenni, ha a helyi tanterv alapján a tantárgy oktatása már befejeződött, ebben az esetben tehát a tanulónak a tantárgyat érintő további kötelezettségei természetszerűleg már nincsenek. Más a helyzet az idegen nyelveknél, ahol az új szabályok szerint a tantárgy tanulásának befejezését megelőző első vagy második tanévben lehet előrehozott érettségi vizsgát tenni.

Ebben az esetben értelmezhető az EMMI rendelet fentebb idézett rendelkezése, amely szerint az előrehozott idegen nyelvi vizsgát tett tanulónak a szóban forgó idegen nyelvet érintő nyelvtanulási kötelezettségeiről a pedagógiai programban kell rendelkezni. Ez a dokumentum előírhatja azt, hogy az előrehozott érettségi vizsgát sikerrel teljesített tanulóknak további óralátogatási kötelezettségei nincsenek. Rendelkezhet azonban úgy is, hogy az előrehozott érettségi vizsgát eredményesen letévő tanulóknak továbbra is látogatniuk kell az idegen nyelvi órákat annak érdekében, hogy tudásukat szinten tartsák. Osztályzatot azonban még ebben az esetben sem kaphatnak, hiszen az előrehozott érettségi vizsga megkezdése előtt osztályozóvizsgán meg kellett szerezniük minden hátra lévő évfolyamra szóló osztályzataikat. Rendelkezhet azonban a pedagógiai program úgy is, hogy az előrehozott idegen nyelvi érettségivel rendelkező tanulók számára egy „új” tantárgyat vezet be pl. „szinten tartó angol” vagy bármely más néven, amely tantárgy tananyagának és követelményrendszerének az iskola helyi tantervében szerepelnie kell. Ebben az esetben az előrehozott idegen nyelvi érettségivel rendelkező tanulónak járnia kell a szinten tartó órákra, és abból – amennyiben a pedagógiai program így rendelkezik – osztályzatot is kell szereznie. Lényeges probléma ebben az esetben az, hogy mikor kezdődik a szinten tartó új tantárgy óralátogatási és osztályozási kötelezettsége, amely nem lehet korábbi az előrehozott érettségi vizsga letételének időpontjától. Ha az előrehozott vizsga a 11. évfolyamon a tavaszi vizsgaidőszakban történik, akkor az új tantárgy felvételi kötelezettsége értelemszerűen a következő tanév első napján kezdődik. Ha az előrehozott vizsgát a vizsgázó az őszi vizsgaidőszakban tette le, akkor szóba jöhet az ezt az időpontot követő, azaz november végétől a tanév befejezéséig tartó időszak, de a pedagógiai program akár a következő tanév kezdőnapjához is kötheti a részvételi kötelezettséget.

A szinten tartó tantárgy tanulásának kötelezettsége a diákok nyelvtudásának további fejlesztése érdekében racionális lépésnek tekinthető, a többletóra tervezése és szervezése azonban – talán a határozottan nagy középiskolák kivételével – sok problémát rejt magában, hiszen nagyon bizonytalanul tervezhető az induló csoport létszáma, és a tananyagban történő tervezett előrehaladás biztosítása érdekében ezeket a csoportokat is a tanulók évfolyama szerint célszerű megszervezni. Nem tekinteném racionálisnak azonban azt a módszert, amikor az előrehozott érettségi vizsgát tett tanulókat a pedagógiai program rendelkezései alapján az iskola saját eredeti nyelvi csoportjukban kívánja tovább foglalkoztatni. Ebben az esetben ugyanis a tanulónak osztályzatot már nem kell szereznie, dolgozatot vagy házi feladatot már nem kell írnia, nem kell felelnie, hiszen az évfolyam szóban forgó tantárgyi kötelezettségeit már teljesítette. Egy rendkívül motivált tanuló esetében nem elképzelhetetlen, hogy mindezek ellenére aktívan vesz részt az idegen nyelvi órákon, de a többség inkább csak fizikailag van jelen az órán, aminek érdemi eredményéről nem beszélhetünk. Abban az esetben tehát, ha az iskola nem tud külön csoportot biztosítani az előrehozott érettségi vizsgát tett tanítványai számára, nem rendel ehhez külön tananyagot és osztályozási kötelezettséget, akkor célszerűbb a pedagógiai programnak úgy rendelkeznie, hogy az előrehozott érettségi vizsgát tett tanuló számára nem ír elő további kötelezettségeket.

Amennyiben a pedagógiai program – jogsértő mulasztással – semmiféle rendelkezést nem tartalmaz az idegen nyelvből előrehozott érettségi vizsgát tett tanulók további nyelvtanulási kötelezettségéről, akkor a tanuló semmiféle további foglalkozáson való részvételre nem kötelezhető, a szóban forgó idegen nyelv további tanulása alól mentesíteni kell.  

2019. december 2.

Petróczi Gábor

tanügyigazgatási szakértő

 

A mappában található képek előnézete Ballagás_2018