Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Magántanulói jogviszony helyett egyéni munkarend

2019.09.13

Magántanulói jogviszony helyett egyéni munkarend

(az egyéni munkarend kérelmezésének és engedélyezésének szabályai)

2019. szeptember 1-je hatálybalépéssel az Országgyűlés módosította a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt, amelynek részeként megszüntette azt a lehetőséget, hogy a tanulók tankötelezettségüket magántanulói jogviszonyban teljesíthessék. A magántanulói jogviszony helyébe az egyéni munkarend lépett. Cikkünkben áttekintjük az egyéni munkarend kérelmezésére, engedélyezésére és létesítésére vonatkozó új szabályokat. Mintát mutatunk be az egyéni munkarend kérelmezésére, amelyet az Oktatási Hivatal számára kell megküldeni. Szintén mintát közlünk az intézmények számára, amelynek alapján a megváltozott feltételekről tájékoztathatják korábbi magántanulóikat. Foglalkozunk az átmenettel kapcsolatos problémák értelmezésével és megoldásával is.

1. A magántanulói státus eltörlése és az egyéni munkarend bevezetése

A módosított köznevelési törvény 2019. szeptember 1-jei hatályba lépéssel megszüntette azt a lehetőséget, hogy a tanulók tankötelezettségüket magántanulói jogviszonyban teljesíthessék. Az eddigiekben a tanuló számára az intézményvezető engedélyezhette azt, hogy tankötelezettségét magántanulói jogviszonyban teljesíthesse. A magántanulói jogviszony létesítését az intézményvezető határozott vagy határozatlan időre (az iskolai tanulmányok végéig) engedélyezhette. Az igazgatók a magántanulói jogviszony létesítését általában a szülők írásos kérésére engedélyezték abban az esetben, ha a magántanulói jogviszony létesítése – megítélésük szerint – nem volt hátrányos a tanuló számára. Magántanulói jogviszonyt a legtöbb esetben a család vagy a tanuló tartós külföldi tartózkodása, a mindennapos iskolába járást akadályozó súlyos betegsége, magatartási vagy beilleszkedési, illetőleg tanulási rendellenessége esetében engedélyeztek az igazgató kollégák.

Sajnos meglehetősen nagy számban fordult elő az is, hogy az intézményvezetők az iskola számára kezelhetetlen, a mindennapi iskolai munkába beilleszkedni nem képes tanulók számára is engedélyeztek magántanulói jogviszonyt bizonyára azzal a céllal, hogy a beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulókat eltávolítsák az iskolából annak érdekében, hogy a többiek munkafeltételein és a pedagógusok terhein könnyítsenek. Sajnos azonban az ilyen ok miatt az iskolából „eltávolított”, általában halmozott kulturális és szociális hátrányokkal küzdő tanulóknak az iskolából való „kizárás” tovább rontotta az esélyeit, hiszen az általában halmozottan hátrányos helyzetű tanulóktól nyilvánvalóan nem volt várható az, hogy rendszeres és szorgalmas otthoni munkával (iskolai és pedagógusi segítség nélkül) megszerezzék a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismereteket és az osztályozó vizsgán sikerrel szerepeljenek. Az oktatásirányítás nyilvánvalóan észlelte a szociokulturális probléma ilyen irányú megoldási (pontosabban szőnyeg alá söprési) kísérletét, és ennek következtében törölte el azt a lehetőséget, hogy az intézményvezetők saját hatáskörükben engedélyezhessék a magántanulói jogviszony létesítését.

A 2019/2020-as tanév első napjától azonban nem létezik magántanulói jogviszony, annak helyébe – lényeges változásokkal – a tanuló számára engedélyezhető „egyéni munkarend” lép.

Az Nkt. módosult 45. § (5) bekezdése 2019. szeptember 1-jétől a következőként érvényes:

Nkt. 45. § (5):  A tankötelezettség iskolába járással teljesíthető. Ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, a tankötelezettség teljesítése céljából határozott időre egyéni munkarend kérelmezhető. A szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló a kérelmet a tanévet megelőző június 15-éig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Ezen időpontot követően csak abban az esetben nyújtható be kérelem, ha a tankötelezettség iskolába járással történő teljesítését megakadályozó körülmény merül fel. Jogszabályban meghatározott esetben az egyéni munkarendet biztosítani kell.

Szeptember 1-jétől nem az igazgató, hanem az Oktatási Hivatal engedélyezheti az egyéni munkarend szerinti tanulást abban az esetben, ha az a tanulmányok folytatása és befejezése szempontjából „előnyös” a tanuló számára. Fontos változás az is, hogy a megszűnt magántanulói jogviszonnyal ellentétben az egyéni munkarend szerinti tanulás kizárólag határozott időre kérelmezhető.

  1. Az egyéni munkarend létesítése iránti kérelem benyújtása

A magántanulói jogviszony létesítését az eddigiekben bármely időpontban lehetett kérelmezni, az új szabályok szerint azonban az egyéni munkarend határozott időre történő engedélyezése iránti kérelmet a szülő (nagykorú tanuló) az adott tanév első napját megelőző június hónap 15. napjáig nyújthatja be a felmentést engedélyező Oktatási Hivatalhoz. A június 15-i időpont után csak abban az esetben lehet kérelmet benyújtani, ha a kitűzött időpontot követően a rendes tanulói jogviszony iskolába járással történő teljesítésnek akadálya merül föl. Ilyen lehet például, ha a tanuló családjával külföldre költözik, ha egészségi állapotában méltánylást igénylő lényeges változás lép föl, vagy ha balesetet szenved.

Mivel az egyéni munkarendre vonatkozó új szabályozást a jogalkotó 2019 júliusában alkotta meg, ezért 2019. június 15-ig nyilvánvalóan senki nem nyújthatta be a tanuló tanulmányainak egyéni munkarendben történő teljesítése iránti kérelmet, azaz a 2019/2020-as tanévre egyetlen tanuló sem rendelkezik a tankötelezettség egyéni munkarend formájában történő teljesítését engedélyező hivatali határozattal. A következő, azaz 2020/2021-es tanévre vonatkozó kérelmeket pedig majd 2020. június 15-ig kell benyújtani az Oktatási Hivatal részére.

A köznevelési törvény 45. § (6) bekezdésének új rendelkezései szerint az egyéni munkarendet engedélyező Oktatási Hivatal dönthet arról, hogy engedélyezi-e a tanuló számára az egyéni munkarendet vagy sem. Az engedélyezési eljárás során a felmentést engedélyező szerv megkeresheti a gyámhatóságot, a gyermekjóléti szolgálatot, az iskolaigazgatót, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén pedig a gyermekvédelmi gyámot.

Az Oktatási Hivatal engedélye alapján tankötelezettségét egyéni munkarendben teljesítő tanulónak természetesen minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie, hiszen a napi iskolába járás alóli mentesség birtokában általában nem jár iskolába, ezért évközi osztályzatai sincsenek. Ki kell itt térnünk arra, hogy a tanulmányi munkáját egyéni munkarendben végző tanulónak milyen lehetőségei és kötelezettségei vannak. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Vr.) határozza meg az egyéni munkarendben dolgozó tanuló foglalkoztatásával kapcsolatos szabályokat.

 Vr.75. § (1): Ha a tanuló a tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján egyéni munkarend keretében tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. Az egyéni munkarend keretében tanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt az egyéni munkarenddel rendelkező kötelességeiről és jogairól. Az egyéni munkarenddel rendelkező kérelmére részt vehet a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon, valamint felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. Ezen kérelmekről az iskola igazgatója dönt.

Ez azt jelenti, hogy a szülő kérelmére – például a család külföldi tartózkodása vagy a tanuló különleges helyzete miatt – engedélyezett egyéni munkarend esetében a felkészítési kötelezettség a szülőt vagy nagykorú tanulót terheli, az iskolának velük kapcsolatban nincs felkészítési kötelezettsége. Más azonban a helyzet azokkal a tanulókkal, akik számára az egyéni munkarendet a szakértői bizottság szakvéleménye alapján engedélyezi az Oktatási Hivatal.

Vr.75. § (2): Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján tanulmányait egyéni munkarend keretében folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, a felkészítést végző pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.

A sajátos nevelési igényük, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségük miatt a szakértői bizottság szakvéleménye alapján a Hivatal által engedélyezett egyéni munkarendet követő tanulókkal szemben az iskolának tehát felkészítési kötelezettsége van, amelyhez az intézmény számára rendelkezésre állnak a szükséges keretek és óraszámok. A módosított köznevelési törvény 27. § (7) bekezdése továbbra is biztosítja az iskolák számára, hogy az sni-s és a btmn-es szakértői vélemény alapján tanulmányaikat egyéni munkarendben folytató tanulók után az intézmény az osztályok heti időkeretén felül heti átlagban tíz órát kapjanak. Ebben a tekintetben tehát nincs változás, a törvény ugyanúgy biztosítja a fenti tanulók oktatási feladatainak támogatására a többlet órakeretet, amint azt a magántanulók esetében tette.

Még egyszer vissza kell térnünk arra a jogszabályban biztosított lehetőségre, hogy az egyéni munkarendben tanulók a szülő, illetve a nagykorú tanuló kérelmére részt vehetnek a kötelező és választható iskolai foglakozásokon, tanórákon, sportköri foglalkozásokon, látogathatják az intézmény könyvtárát, sportlétesítményeit. Az óralátogatásra az engedélyt az intézményvezető adhatja meg. Határozott véleményem szerint a foglalkozások látogatásának megtagadási lehetősége ugyan formálisan rendelkezésünkre áll, azzal azonban kizárólag akkor méltányos élnünk, ha a tanuló iskolában történő megjelenése veszélyeztetné a többi tanuló biztonságos nevelésének és felügyeletének folyamatát. Amennyiben azonban az egyéni munkarendben tanulók, de rendszeresen iskolába járók egyes napokon hiányoznak, nem szükséges igazolást benyújtaniuk, hiszen az egyéni munkarend szerint tanulót a köznevelésről szóló törvény 55. §-ában foglaltak alapján az iskolai foglalkozások látogatási kötelezettsége alól föl kell menteni.

Nkt. 55. § (2): Az egyéni munkarenddel rendelkezőt – az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével – az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az iskolai rendszerű szakképzésben az egyéni munkarenddel rendelkezőkre vonatkozó részletes szabályokat a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

 

  1. Az egyéni munkarend szerint tanulók osztályozó vizsgája

Az iskolának az egyéni munkarendben tanuló diákok osztályzatait osztályozó vizsgán kell megállapítania. Ezt a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alábbi előírásai deklarálják.

Vr. 64. § (1): A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani.

Vr. 64. § (2): Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha

a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól…

Ez azt jelenti, hogy a tanulónak alapesetben félévkor és a tanév végén egyaránt minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie még abban az esetben is, ha egy vagy több tantárgyból esetleg rendszeresen részt vett a tanítási órákon vagy azok többségén. Ugyanis az idézett előírások szerint az egyéni munkarend szerint dolgozó tanulót föl kell menteni az órákon való részvétel alól, ebből viszont egyenesen következik az osztályozó vizsga iránti kötelezettsége. Szabálytalan tehát az az eljárás, amely szerint az egyéni munkarendet követő tanulót egy vagy több tantárgyból „felmentik” az osztályozó vizsga alól arra hivatkozva, hogy a rendszeres iskolába járás eredményeként elegendő osztályzattal rendelkezik.

Az eddigiekkel szemben azonban szigorodtak az osztályozó vizsgával kapcsolatos előírások az alábbiak szerint.

Nkt. 45. § (6a):  Ha az egyéni munkarendben tanuló neki felróható okból két alkalommal nem jelenik meg az osztályozó vizsgán, vagy két alkalommal nem teljesíti a tanulmányi követelményeket, az iskola igazgatója értesíti a felmentést engedélyező szervet, és a tanuló a következő félévtől csak iskolába járással teljesítheti a tankötelezettségét.

A fenti új rendelkezés azt a viszonylag gyakori problémát hivatott megoldani, amely szerint a magántanuló gyakran az iskola hivatalos értesítése ellenére sem jelent meg az osztályozó vizsgákon, ezért a távollét neki felróhatónak minősült, és ennek következtében az intézmény javítóvizsgára utasította. Voltak olyan magántanulók is, akik egyáltalán nem tartották a kapcsolatot iskolájukkal, sőt olyan magántanulók is, akiknek tartózkodási helyét sem ismerte az iskola. Az új rendelkezések szerint tehát abban az esetben, ha az egyéni munkarendben tanuló diák neki felróható okból kétszer távol marad az osztályozó vizsgától, vagy az osztályozó vizsgákon legalább két alkalommal elégtelen osztályzatot kap, az intézmény vezetője köteles értesíteni erről az Oktatási Hivatalt. Ennek következményeként a Hivatal az érintett tanuló számára a következő félévtől nem biztosítja az egyéni munkarendben történő tanulás lehetőségét, és határozatban kötelezi a tanulót a mindennapos iskolába járásra.

Amennyiben a hivatal döntésével kapcsolatban az érintett szülő vagy nagykorú tanuló az eljárási törvényességét kifogásolja, a döntés ellen közigazgatási pert kezdeményezhet, amelyet a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet megindítani. A felmentést engedélyező szerv döntését azonban a bíróság nem változtathatja meg, legföljebb új határozat kibocsátására kötelezheti a hivatalt.

A köznevelési törvény 54. § (1) bekezdése az általánostól eltérő szabályt állapít meg a külföldi tartózkodás miatt egyéni munkarendben tanulók számára. Esetükben a félévi minősítés az igazgató döntése alapján mellőzhető, ez esetben a tanuló csak az év végén ad számot tudásáról. Ez azt jelenti, hogy az intézményvezető döntése alapján a félévi osztályozó vizsgáktól az intézmény eltekinthet, a tanév végi osztályozó vizsgák letétele azonban minden tantárgyból kötelező.

 

  1. A 2019/2020-as tanévi átmenet problémáinak kezelése

A köznevelési törvény új 99/J. §-ának a) szakasza rendelkezik arról, hogy mit történik az egyéni munkarendre vonatkozó előírások hatályba lépését megelőző napon, azaz 2019. augusztus 31-én magántanulói jogviszonyban álló tanulókkal. A rendelkezés szerint e tanulók magántanulói jogviszonyának egyéni munkarendre történő módosítását az Oktatási Hivatal a hatálybalépéstől számított egy éven belül felülvizsgálja.

Az intézményvezetőknek 2019. augusztus 31-ig át kellett tekinteniük a magántanulói jogviszonyban álló tanulóik listáját, de nincs jogosultságuk a magántanulói jogviszony egyéni munkarendre történő módosítására, mert az az Oktatási Hivatal hatáskörébe tartozik. Értelmezésem szerint tehát a korábban magántanulói jogviszonyt létesítőkkel kapcsolatban az igazgatóknak egyetlen lehetőségként adódik, hogy hivatalos levélben értesítik a szülőt vagy nagykorú tanulót arról, hogy a köznevelési törvény módosított rendelkezése alapján a tanuló korábban fennálló magántanulói jogviszonya 2019. szeptember 1-jén egyéni munkarend szerinti munkavégzésre módosult. A tájékoztatásnak feltétlenül tartalmaznia kell azt, hogy a tanuló számára az egyéni munkarend szerint történő kötelezettségteljesítés engedélyezését az Oktatási Hivatal 2020. augusztus 31-ig felülvizsgálja, és döntéséről értesíteni fogja a szülőt (nagykorú tanulót) és az iskolát.

2019. augusztus 31-ét követően az intézményvezetők nem hozhatnak határozatot magántanulói jogviszony engedélyezéséről, hiszen a magántanulói jogviszony mint jogi kategória már nem létezik. Nem hozhatnak azonban döntést egyéni munkarend engedélyezéséről sem, hiszen annak engedélyezése az Oktatási Hivatal jogköre. Ha a tanév megkezdését követően egy tanuló számára feltétlenül szükségessé válna az egyéni munkarend szerinti kötelességteljesítés engedélyezése, akkor a köznevelési törvény 45. § (5) bekezdésére hivatkozva a szülő (vagy nagykorú tanuló) kérelmet nyújthat be az Oktatási Hivatal számára az egyéni munkarend engedélyezésére, amelyben feltétlenül meg kell jelölnie azt a tanév közben bekövetkezett körülményt, amely a tankötelezettség iskolába járással történő teljesítését megakadályozza. Ilyen eset következhet be például a család tartós külföldre költözésekor.

 

  1. Iratminták az egyéni munkarend engedélyezésére
  1. Szülői kérelem az egyéni munkarend tanév előtti engedélyezésére

Oktatási Hivatal

1363 Budapest Pf. 19.

Tisztelt Oktatási Hivatal!

Kérem, hogy a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 45. § (5) bekezdésében foglaltak szerint gyermekem, Kiss Máté (született 2007. január 1-jén Budapesten, anyja neve Magyar Mária, lakása 1330 Budapest, Pesti utca 1., tanulói azonosító száma 77777777777) számára a következő tanév első napjától, azaz 2020. szeptember 1-jétől szíveskedjenek engedélyezni, hogy tankötelezettségét 2021. augusztus 31-ig egyéni munkarend szerint teljesíthesse.

Gyermekem a 2019/2020-as tanévben az Erdő Utcai Általános Iskola 7. évfolyamán (1339 Budapest, Erdőalja utca 1.) teljesíti tankötelezettségét.

Kérelmem okaként kívánom megjelölni, hogy a szülők külföldi munkavégzése miatt családunk gyermekeinkkel együtt előreláthatóan 2020. augusztus 1. napjától tartósan külföldre költözik, ezért gyermekünk mindennapos iskolába járása nem oldható meg. Gyermekünk külföldön történő iskolába járása egyelőre nem biztosított, ezért a tankötelezettség külföldön történő esetleges jövőbeni teljesítése ellenére is szeretnénk, ha magyarországi tanulói jogviszonya megmaradna.

(vagy: Kérelmem okaként kívánom megjelölni, hogy a ….-i Szakértői Bizottság …./2019. sz. szakértői véleményében javasolja gyermekem mentesítését a mindennapos iskolába járás alól és tankötelezettségének egyéni munkarend szerint történő teljesítését, mert a tanuló egészségi állapota nem teszi lehetővé a rendszeres iskolába járást.)

Kérem az Oktatási Hivatalt, hogy gyermekem számára szíveskedjék engedélyezni tankötelezettségének egyéni munkarendben történő teljesítését.

Budapest, 2020. június 15.

Tisztelettel:

Kissné Németh Piroska szülő

Értesítési címem: 1330 Budapest, Pesti utca 1.

 

  1. Szülői kérelem az egyéni munkarend tanév közbeni engedélyezésére

Oktatási Hivatal

1363 Budapest Pf. 19.

Tisztelt Oktatási Hivatal!

Kérem, hogy a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 45. § (5) bekezdésében foglaltak szerint gyermekem, Kiss Máté (született 2007. január 1-jén Budapesten, anyja neve Magyar Mária, lakása 1330 Budapest, Pesti utca 1., tanulói azonosító száma 77777777777) számára 2020. március 20-tól szíveskedjenek engedélyezni, hogy tankötelezettségét 2021. augusztus 31-ig egyéni munkarend szerint teljesíthesse.

Gyermekem jelenleg az Erdő Utcai Általános Iskola 7. évfolyamán (1339 Budapest, Erdőalja utca 1.) teljesíti tankötelezettségét.

Kérelmem okaként kívánom megjelölni, hogy a szülők külföldi munkavégzése érdekében családunk gyermekeinkkel együtt 2020. március 20. napjától tartósan külföldre költözik, ezért gyermekünk mindennapos iskolába járása nem oldható meg. Gyermekünk külföldön történő iskolába járása a tanév közben egyelőre nem biztosított, ezért szeretnénk, ha tankötelezettségét a magyar iskolarendszerben egyéni munkarend szerint teljesíthetné.

(vagy: Kérelmem okaként kívánom megjelölni, hogy gyermekem 2020. február 15-én balesetet szenvedett, amelynek következtében feltehetőleg hónapokig tartó kórházi kezelésre, majd ezt követően tartós otthoni ápolásra szorul, tehát gyermekem egészségi állapota nem teszi lehetővé a rendszeres iskolába járást. Utóbbi esetben inkább 2020. augusztus 31-ig méltányos kérelmezni az egyéni tanrend engedélyezését.)

Kérem az Oktatási Hivatalt, hogy gyermekem számára szíveskedjék engedélyezni tankötelezettségének egyéni munkarendben történő teljesítését.

Budapest, 2020. március 1.

Tisztelettel:

Kissné Németh Piroska szülő

Értesítési címem: 1330 Budapest, Pesti utca 1.

 

  1. Az intézményvezető tájékoztató levele a magántanulói jogviszony egyéni munkarendre módosulásáról

Erdő Utcai Általános Iskola

1339 Budapest, Erdőalja utca 1.

Tisztelt Szülő/Gondviselő!

Gyermeke, Kiss Máté (született 2007. január 1-jén Budapesten, anyja neve Magyar Mária, lakása 1330 Budapest, Pesti utca 1., tanulói azonosító száma 77777777777) 7. évfolyamos tanulónk számára 2019. január 10. napján a 275/2019. iktatószámú határozatomban engedélyeztem, hogy általános iskolai tanulmányainak befejezéséig tankötelezettségét magántanulói jogviszonyban teljesíthesse.

Értesítem önt és gyermekét, hogy a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 45. § (5) bekezdésének megváltozása miatt 2019. szeptember 1-jétől megszűnt a magántanulói jogviszony és helyébe a tanulmányi kötelezettségek egyéni munkarend szerinti végzése lépett.

Ha a tanuló magántanulói jogviszonya 2019. szeptember 1. előtt létesült (amint az az ön gyermeke esetében is fennáll), magántanulói jogviszonya 2019. augusztus 31. napján megszűnt, és a köznevelési törvény idézett rendelkezése alapján további tanulmányait egyéni munkarend szerint végezheti. A törvény rendelkezése szerint e tanulók magántanulói jogviszonyának egyéni munkarendre történő módosítását az Oktatási Hivatal a hatálybalépéstől számított egy éven belül, azaz 2020. augusztus 31-ig felülvizsgálja. Az Oktatási Hivatal a felülvizsgálat eredményével kapcsolatos döntésről önt és gyermekét határozatban fogja értesíteni.

Tájékoztatom továbbá, hogy gyermeke egyéni munkarend szerint végzett tanulmányai során a szülő, illetve a nagykorú tanuló kérelmére részt vehet a kötelező és választható iskolai foglakozásokon, tanórákon, sportköri foglalkozásokon, látogathatja az intézmény könyvtárát, sportlétesítményeit. Az óralátogatásra az engedélyt az intézményvezető adhatja meg. Kérem, amennyiben gyermeke igényt tart az iskolai foglalkozások látogatására, kérelmét mielőbb szíveskedjék az iskola számára benyújtani. Amennyiben erre már a magántanulói jogviszony időtartama alatt engedélyt kapott az iskolától, az engedélyt továbbra is érvényesnek tekintem.

Tájékoztatom továbbá, hogy a tanulmányait egyéni munkarend szerint folytató tanulót a jogszabály előírása alapján fölmentettem az iskolai foglalkozások látogatásának kötelezettsége alól. Ennek következtében azonban (amint az a magántanulói jogviszony esetében is történt) félévi és év végi osztályzatait minden tantárgyból osztályozó vizsgán szerezheti meg. Az osztályozó vizsgák időpontjáról írásban fogom tájékoztatni.

Felhívom továbbá a figyelmét arra, hogy a köznevelési törvény 54. § (1) bekezdése az általánostól eltérő új szabályt állapít meg a külföldi tartózkodás miatt egyéni munkarendben tanulók számára. Esetükben a tanuló osztályozó vizsgán történő félévi minősítés az igazgató döntése alapján mellőzhető, és a tanuló csak az év végi osztályozó vizsgákon ad számot tudásáról. Amennyiben az egyéni munkarenddé alakult magántanulói jogviszony külföldi tartózkodás miatt jött létre, és gyermeküket mentesíteni kívánják a félévi osztályozó vizsgák letételi kötelezettsége alól, akkor erre irányuló írásbeli kérelmüket legkésőbb 2019. január 1-jéig küldjék meg számomra. A kérelemmel kapcsolatos döntésemről határozat formájában fogom értesíteni.

Amennyiben az egyéni munkarenddel vagy az osztályozó vizsgákkal kapcsolatban további tájékoztatásra van szüksége, kérem, szíveskedjék azt jelezni.

Budapest, 2019. szeptember 13.

Üdvözlettel: …………………..

Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő

A cikk Word-ben itt letölthető: Egyéni_munkarenddel_kapcsolatos_teendők

 

 

 

A mappában található képek előnézete Színezd újra