Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Aktuális foglalkoztatási és besorolási problémák

2021.05.31

Aktuális foglalkoztatási és besorolási problémák

Egy iskolaigazgató kollégám az elmúlt hónapban azzal keresett meg, hogy legyek segítségére az iskolájában problémát jelentő besorolási és foglalkoztatási kérdések megválaszolásában. A kolléga – igen igényesen – 12 kérdést tett föl számomra, amelyeket legjobb tudásom szerint igyekeztem megválaszolni úgy, hogy az első körben adott válaszok után tovább pontosítottuk a kérdéseket, és ennek megfelelően a válaszok is teljesebbé válhattak. Mivel a kérdések döntő többsége, sőt lényegében mindegyike olyan problémákat vet föl, amelyek szinte minden intézmény, sok kolléga és még több intézményvezető életében felvetődnek, az igazgató kolléga engedélyével ebben a cikkben tesszük közzé a válaszokat.

  1. Amennyiben a kolléga a diplomáját 1992. után szerezte, akkor beszámítható-e az 1992. július 1. előtti pedagógusi, vagy nem pedagógusi munkaviszony a fizetési fokozat megállapításakor?

Válasz: A Kjt. 87/A. § (3) bekezdésének rendelkezése szerint az 1992. július 1. előtti bármely munkaviszonyt kötelező beszámítani a fizetési kategória megállapításakor, mert a törvény nem tartalmaz kizáró rendelkezést, amely a diploma szerzésének időpontjától függően rendelné el a szóban forgó előírás alkalmazását. A rendelkezés racionális oka az, hogy a Kjt. 1992. július 1-jén lépett hatályba, azaz 1992. július 1. előtt nem létezett a közalkalmazotti jogviszony kategóriája. A besoroláskor a Kjt. 87/A. § (1) bekezdése szerint minden közalkalmazotti jogviszonyt kötelező beszámítani.

  1. Az 1992. előtt, konkrétan 1990-ben szerzett diploma esetén csak a diplomaszerzéstől számított minden munkaviszonyt kell beszámítani a fizetési kategória kiszámításakor, vagy az 1990 előttieket is?

Válasz: A Kjt. 87/A. § (3) bekezdésének rendelkezése független a diplomaszerzés időpontjától, így minden esetben be kell számítani az 1992. július 1. előtti bármely munkaviszony időtartamát, természetesen a diplomaszerzés előtt teljesített összes munkaviszony időtartamával együtt.

  1. A diplomaszerzés előtti pedagógus munkakörben való foglalkoztatás mely esetekben vehető figyelembe a besoroláskor?

Válasz: A besoroláskor az 1992. július 1. előtti bármely munkaviszony időtartamát kötelező beszámítani, így a diplomaszerzés előtti munkaviszonyét is, sőt nem csak pedagógus, hanem bármely munkakörben és ágazatban szerzett munkaviszonyt. A diploma nélkül foglalkoztatott pedagógusok esetében az 1992. július 1. utáni időtartamok közül azonban csak a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időszakokat kötelező figyelembe venni a Kjt. 87/A. § (1)/a rendelkezése szerint, valamint az (1) bekezdésben meghatározott további jogviszonyokat, mint pl. a köztisztviselői, közszolgálati, stb. jogviszonyokat. A pedagógus munkakörben töltött időket 1992. július 1. után mindenképpen figyelembe kell venni attól függetlenül, hogy megvolt-e a kollégának a munkakör betöltéséhez szükséges végzettsége és szakképzettsége, ha a szóban forgó időszakot közalkalmazotti jogviszonyban töltötte el (pl. dajka munkakört, iskolatitkári munkakört vagy képesítés nélkül pedagógus munkakört töltött be közalkalmazotti jogviszonyban). Nem szerepelt ugyan a kérdésben, de meg kell említenünk, hogy a pedagógus szakmai gyakorlatának megállapításakor azonban nem lehet figyelembe venni a diplomaszerzés előtt pedagógus munkakörben eltöltött időszakot, mert a 326/2013. (VIII.31.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésének utolsó mondata elrendeli, hogy csak a jogszerű foglalkoztatás idejét lehet beszámítani a szakmai gyakorlatba. Ez azonban a pedagógus besorolását nem befolyásolja.

  1. A szakmai gyakorlati oktatóként végzett munkaviszony meg nem szerzett pedagógus diplomával, de az oktatáshoz elegendő mérnöki diplomával beszámítható-e a besoroláskor? A mérnöki diploma megszerzése 1999-ben majd a mérnöktanári diploma megszerzése 2005-ben történt. A kérdéses munkaviszony a 2002-2004 közötti években volt, majd a kolléga kilenc hónap munkanélküli ellátás után 2005-től pedagógus munkakört töltött be.

Válasz: A probléma által érintett 2002-2004 közötti időszakban a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény volt hatályban, a választ e törvénynek a szóban forgó időszakra érvényes rendelkezései alapján lehet megadni. A Közoktatási törvény (a rövidítésben: Ktv.) az alábbiak szerint rendelkezett:

Ktv. 17. § (1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

Ezt követően a Közoktatási törvény 17. §-ában felsorolja az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges végzettségeket és szakképzettségeket. Az akkor hatályos rendelkezések szerint általános iskolában tanár munkakört csak tanári, vagy az 5-6. évfolyamokon a művelődési terület tantárgycsoportjának megfelelő képesítést nyújtó tanítói szakképzettséggel lehetett ellátni.

A Közoktatási törvény a 2002-2004 közötti időszakra csupán két olyan megengedő rendelkezést tartalmaz, amelynek alapján mérnöki vagy mérnöktanári végzettséggel szakközépiskolában vagy szakiskolában szakmai elméleti tantárgyat oktató tanári vagy gyakorlati oktató munkakört be lehetett tölteni. Ezek a rendelkezések az alábbiak szerint szóltak:

Ktv. 17. § (1) g) szakközépiskolában a szakmai elméleti tantárgyat oktató pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő egyetemi szintű tanári, ilyen tanárképzés hiányában a képzés szakirányának megfelelő főiskolai szintű tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú (végzettség és szakképzettség szükséges).

Ktv. 17. § (1) i) szakközépiskolában és szakiskolában a gyakorlati képzést végző pedagógusnak, továbbá gimnáziumban a munkába állást előkészítő, illetve segítő elméleti és gyakorlati foglalkozást tartó pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú (végzettség és szakképzettség szükséges).

Általános iskolában a mérnöki, mérnöktanári szakképzettséggel azonban jogszerűen nem lehetett tanári munkakört betölteni.

1999. augusztus 31-ig volt hatályban még olyan rendelkezés, amely szerint szakközépiskolában és szakiskolában a szakmai előkészítő ismeretek, illetve a szakmai elméleti tárgyak oktatására lehetett mérnököket, mérnöktanárokat vagy a képzés szakirányának megfelelő egyetemi vagy főiskolai diplomával alkalmazni abban az esetben, ha nem volt a képzés szakirányának megfelelő tanárképzés.

Az ezt lehetővé tevő, 1999. augusztus 31-ig hatályos előírások a következőként szóltak:

Ktv. 17. § (1) f) szakközépiskolában a szakmai előkészítő ismereteket oktató pedagógusnak

- a kilencedik-tizedik évfolyamon a képzés szakirányának megfelelő tanári, ilyen tanárképzés hiányában a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú,

- a tizenegyedik-tizenharmadik évfolyamon a képzés szakirányának megfelelő egyetemi szintű tanári, ilyen tanárképzés hiányában a képzés szakirányának megfelelő főiskolai szintű tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú;

h) szakiskolában a szakmai elméleti és a szakmai előkészítő tantárgyat oktató pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári, ilyen tanárképzés hiányában a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú (végzettséggel és szakképzettséggel kell rendelkeznie).

  1. Ha a pedagógus teljesítette a jogszabályban előírt hétévenként kötelező pedagógus továbbképzését, akkor csökkenteni kell, vagy csökkenteni lehet a fizetési fokozatok közötti várakozási idejét? Ezt lehetőségként, vagy kötelezettségként értelmezzük?

Válasz: A pedagógusokat a kötelező pedagógusképzés követelményeinek teljesítése esetén hétévenként egy alkalommal 2013. augusztus 31-ig illette meg a várakozási idő csökkentése, mert 2013. augusztus 31-ig hatályban volt a 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet 14. §-a, amely így szólt:

138/1992. (X.8.) Korm. rendelet 14. §: A közoktatási intézmény dolgozójának a fizetési fokozatok közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell, ha teljesítette a külön jogszabályban meghatározott továbbképzés követelményeit. A várakozási idő csökkentése hétévenként egy alkalommal illeti meg a közoktatási intézmény dolgozóját akkor is, ha a továbbképzés követelményeit többször teljesítette ebben az időszakban.

Tehát a 2013. augusztus 31-ig teljesített továbbképzési kötelezettség esetében a fenti Korm. rendelet rendelkezése szerint kötelező volt a várakozási idő egy évvel történő csökkentése, mert a jogszabály világosan a „kell” kifejezést alkalmazza, tehát az intézményvezetőnek nem volt mérlegelési joga a várakozási idő csökkentésének kérdésében. A 2013. augusztus 31. után teljesített továbbképzések esetében azonban már nem jár és nem is adható a várakozási idő csökkentése, mivel a hatályból kivont, fentebb idézett Kormányrendelet egykori rendelkezéséhez hasonló jogszabály nincs és nem is lépett hatályba. A fenti dátum után tehát nem lehetett csökkenteni a kollégák várakozási idejét.

 

  1. Abban az esetben, ha a kolléga korábban pedagógusként dolgozott, majd 10-15 éves hosszabb időtartamra elhagyta a pályát, és ezután ismét visszatért a pedagógusi pályára, akkor mely munkaviszonyok vehetők figyelembe a besorolásánál? Az érintett kolléga két pedagógus munkakörben eltöltött időszakai közötti munkaviszonyai nem voltak folyamatosak, valamint megbízási jogviszonyai, egyszerűsített foglalkoztatásai voltak, munkanélküli ellátásban is részesült és vállalkozói tevékenységet is folytatott.

Válasz: Mivel a pedagógus kolléga a pedagóguspálya első szakaszában már bizonyára rendelkezett a pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel és szakképzettséggel, a pedagógusi pályára történő visszatérésig nem pedagóguspályán töltött munkaviszonyai, közalkalmazotti jogviszonyai beszámítandók a fizetési kategóriájába, hiszen a Kjt. 87/A. § (3) bekezdésének a) pontja szerint figyelembe kell venni a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett. Tehát a nem pedagóguspályán töltött közbülső években nem folyamatos munkaviszonyait egybe kell számolni a munkaviszonyban töltött egyes foglalkoztatások napjainak összeadásával. Nem számíthatók be azonban a munkaviszonynak nem minősülő időtartamok, mint az egyéni vállalkozói, valamint a munkanélküli ellátásban töltött időtartamok. Azok a foglalkoztatási szakaszok, amelyeket megbízási jogviszonyban, polgárjogi szerződéssel töltött el (pl. óraadói jogviszony) szintén nem számíthatók be, mert a megbízási szerződéssel történő foglakoztatás nem minősül munkaviszonynak. Atipikus munkaviszonyként munkaviszonyt testesít azonban meg az egyszerűsített foglalkoztatásban töltött idő az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 3. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján.

  1. Ha a pedagógust megbízási jogviszonyban is foglalkoztatták, az heti hány órától vehető figyelembe a fizetési fokozat megállapításakor? A részmunkaidő egész évnek számít-e?

Válasz: Ha a pedagógust részmunkaidőben foglalkoztatták (munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban), pl. 60%-os vagy attól eltérő részmunkaidőben, akkor ez az időtartam teljes mértékben beszámítandó a besoroláskor. Ha azonban a pedagógust megbízási szerződéssel, polgárjogi szerződéssel, óraadói jogviszonyban foglalkoztatták, akkor ez a megbízás nem tekinthető munkaviszonynak, mert az érintett személynek nem volt munkaköre, az órák megtartásán kívül nem voltak pedagógus munkaköri kötelezettségei. 2019. július 25-ig az óraadói (polgárjogi) szerződés felső határa heti 10 óra volt, míg 2019. július 26-tól heti 14 óra. Ez azt jelentette, hogy 2019. július 25-ig heti 10 óra felett, 2019. július 26-tól heti 14 óra felett már nem lehetett jogszerű megbízási szerződéssel óraadói feladatokat ellátni, hanem csak részmunkaidős munkaszerződéssel. Ha a pedagógust óraadói megbízási szerződéssel foglalkoztatták, akkor ez nem minősült munkaviszonynak, tehát ez az időtartam még részben sem számítható be a besoroláskor, hacsak másik intézményben, munkahelyen nem volt munkaviszonya vagy közalkalmazotti jogviszonya. Utóbbi esetben ugyanis a Kjt. 87/A. § (3) bekezdés a) pontja áll elő, amelyet az előző kérdésnél is tárgyaltunk. Ha a pedagógust nem óraadói szerződéssel, hanem részmunkaidős munkaszerződéssel foglalkoztatták, akkor viszont e foglalkoztatás időtartama teljes mértékben beszámítandó a besoroláskor, mert a jogszabály csupán munkaviszony vagy közalkalmazotti jogviszony meglétét követeli meg, amelynek megfelel a részmunkaidős foglalkoztatási jogviszony is.

  1. A pedagógus végzettséggel rendelkező, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők körében szükséges-e a hétévenkénti kötelező 120 órás pedagógus továbbképzés? Be kell-e őket vezetni a beiskolázási tervbe?

Válasz: A pedagógus-továbbképzés kötelező rendszerében a Köznevelési törvény 62. § (2) bekezdésében foglaltak szerint csak a pedagógusok vehetnek részt. A 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése szintén úgy szól, hogy a továbbképzési rendszerben a pedagógusok vesznek részt. A pedagógus-továbbképzési rendszer tehát kizárólag a pedagógus munkakört betöltők számára jelent lehetőséget, illetve kötelezettséget, a nem pedagógus munkakört betöltők számára nem. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkaköröket (iskolatitkár, rendszergazda, pedagógiai asszisztens, stb.) betöltő foglalkoztatottak tehát a pedagógus-továbbképzési rendszerben nem jogosultak részt venni még akkor sem, ha pedagógus szakképzettséggel is rendelkeznek. Ezért őket jogszerűen nem lehet felvenni a beiskolázási tervbe. A 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése azt rendeli el, hogy a beiskolázási tervnek tartalmaznia kell a tervbe fölvett személyek munkakörét, tehát a beiskolázási terv elkészítésekor vagy ellenőrzésekor rögtön kiderülne, hogy az illető nem pedagógus munkakört tölt be. A 6. § (5) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a beiskolázási tervbe az vehető föl, aki továbbképzésre kötelezett; a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltő munkavállalóknak pedig nincs továbbképzési kötelezettségük, tehát ők ezért sem vehetők föl a beiskolázási tervbe.

  1. Részmunkaidős pedagógus esetén, aki párhuzamosan egy másik iskolában is dolgozik, besorolható-e más fokozatba a mi intézményünkben, mint ahogyan a másik iskolában van besorolva? Tudnunk kell-e azt, hogy a másik intézményben, ahol már néhány éve dolgozik, gyakornokként foglalkoztatták, és a minősítése is megtörtént ott. Nálunk a jogviszonyainak évei alapján magasabb fizetési fokozatba van besorolva.

Válasz: Minden munkáltatónak törvényben foglalt kötelezettsége a munkavállalók jogszabályban meghatározottak szerinti helyes besorolása. A munkaszerződés elkészítése és a besorolás során minden munkáltató önálló jogalkalmazóként jár el, tehát önmaga felelősen köteles értelmezni és alkalmazni a jogszabályokat, és munkáltatóként személyesen felelős a jogszabályoknak megfelelő helyes besorolásért. Elvileg tehát előfordulhat (és a gyakorlatban elő is fordul), hogy egy adott munkavállalót egyik munkahelyén helyesen, másik munkahelyén tévesen sorolnak be. Az egyik munkáltató téves besorolása azonban nem jelenthet jogalapot arra, hogy a másik munkáltató is tévesen sorolja be a foglalkoztatásában lévő személyt. A pedagógus életpályán történő előrelépés adataival, pl. a gyakornoki idő előírt hosszával, a minősítő vizsga letételének időpontjával, a Pedagógus I. fokozatba történő besorolással minden munkáltatónak tisztában kell lennie, és ezekkel az adatokat a KIR Személyi Nyilvántartása is tartalmazza, de azokkal a munkavállalónak is rendelkeznie kell. Ha a munkaügyi adatok alapján az önök besorolása helyes, akkor önöket egyáltalán ne zavarja az, hogy a kolléga egy másik intézményben hibásan van besorolva, legföljebb hívják föl erre az érintett kolléga vagy a szóban forgó másik intézmény vezetőjének a figyelmét.

Ha a szóban forgó kollégát a másik iskolában feltehetőleg 2017-ben létrejött munkaszerződésekor jogszerűen sorolták gyakornoki fokozatba, majd 2018-ban megtörtént a sikeres minősítő vizsgája, akkor 2019. január 1-jén helyesen sorolták a Pedagógus I. fokozat 2. kategóriájába, és a következő fokozatba valóban 2022. január 1-jén fog lépni. Ha 2017. évi munkaszerződését megelőzően azonban már volt másik közalkalmazotti jogviszonya, akkor valóban előfordulhat, hogy a sikeres minősítő vizsga után történő Pedagógus I. fokozatba történő besoroláskor a várakozási idő nem három év lesz, hanem annál kevesebb, mert a közalkalmazotti jogviszonyban (akár nem pedagógus munkakörben) eltöltött időtartamokat is figyelembe kell venni a besoroláskor. Ebben az esetben lehet eltérés a két intézmény nyilvántartása között. Természetesen minden foglalkoztatott esetében csak egyetlen szakmailag és jogilag helyes besorolás létezik. Javaslom, hogy a két érintett intézmény vezetője személyesen vitassa meg a helyes besorolással kapcsolatos vitás kérdéseket, és jussanak konszenzusra a beszámítható munkaviszonyok időtartamáról. Ha ez mégsem történik meg, önök – önálló és felelősségteljes jogalkalmazóként – nem kötelesek változtatni a foglalkoztatott besorolásán, visszasorolása tehát nem szükséges.

  1. Ha a téves besorolás miatt korrekció szükséges, akkor hány évre visszamenőleg szükséges a különbözetet megtéríteni? Mi a teendő egy esetleges visszasorolás esetén?

Válasz: A Munka törvénykönyve 286. § (1) bekezdésének rendelkezés szerint a munkajogi igény három év alatt évül el. Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló a mai napon észleli a helytelen besorolását és abból adódóan az elmúlt időszakban elmaradt illetménye (illetményrésze), és ezt a munkáltatóval a mai napon írásban közli, akkor a mai naptól számított három évre visszamenően érvényesítheti az elmaradt illetmény vagy illetmény-különbözet utáni igényét. Ennek kifizetése a munkáltató részére a Mt. fenti rendelkezése miatt kötelező. Természetesen ugyanez a helyzet, ha a hibás besorolást a munkáltató tárja föl, azaz ebben az esetben is három évre visszamenőleg kell megfizetni az elmaradt illetményrészt, mert a három éven túli munkajogi igényt már elévültnek kell tekinteni. Annak azonban nincs jogi akadálya, hogy a munkáltató – saját döntése alapján – a munkavállaló számára megfizesse a három éven túl elmaradt illetményét vagy illetményrészét is, erre azonban a munkáltatót nem lehet kötelezni.

Ha nem elmaradt illetményről van szó, hanem a munkavállalót vissza kellett sorolni alacsonyabb fizetési kategóriába, akkor a munkáltató a Mt. 164. § rendelkezése alapján a jogalap nélkül kifizetett összeg visszafizetésére csak a téves kifizetéstől számított 60 napon belül szólíthatja föl a munkavállalót. Ha a jogalap nélkül kifizetett összeg kifizetésétől számított 60 nap eltelt, akkor a tévesen kifizetett munkabér csak abban az esetben követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie – ezt szintén az Mt. 164. § rendeli el. A pedagógusok esetében azonban a besorolási rendszer olyan bonyolult, például a várakozási idő csökkentésének megtörténte vagy meg nem történte olyan nehezen követhető, hogy (az extrém számfejtési vagy átutalási hibáktól eltekintve) általában nem várható el a pedagógusoktól az alaptalanul kifizetett magasabb illetmény, munkabér felismerése.

  1. Miképpen érvényesül a kolléga azon kedvezménye, hogy pedagógus pályára lépése egész évnek számít, ha később tört évei keletkeztek? Ebben az esetben a ledolgozott napok összeadódnak-e, vagy sem? Ha például a diplomáját az adott év júliusában szerezte, szeptemberben kezdett pedagógusként dolgozni, majd később munkanélkülivé vált, akkor a napok összeadása során a pedagógus pályára lépés évét 365 napban, vagy a konkrétan ledolgozott munkanapok számában (szeptembertől decemberig) kell meghatározni?

Válasz: A Kjt. rendelkezése szerint a közalkalmazotti jogviszony esetében valóban igaz, hogy a jogszabály a jogviszony kezdetének évét teljes évként számítja be, azaz pl. az 1996. augusztus 15. napján kezdődő közalkalmazotti jogviszony esetében a kolléga 1996-ban, 1997-ben és 1998-ban volt az 1. fokozatban, és 1999. január 1-jén (azaz nem egészen két és fél év elteltével) került át a második fokozatba. A Kjt. 65. § (1) bekezdése szerint ugyanis a közalkalmazottat háromévenként kell magasabb fizetési fokozatba sorolni, de a magasabb fokozatba sorolásnak az előző fokozatban eltöltött hároméves közalkalmazotti jogviszony betöltési éve január 1. napján kellett bekövetkeznie. Ennek következményeként a folyamatosan közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott pedagógusok háromévenként, minden év januárjának 1. napján kerülhettek magasabb fizetési fokozatba. Ha azonban egy kolléga megszakításokkal töltötte közalkalmazotti idejét, akkor az adott időszakokban gondosan össze kell számolni a közalkalmazotti jogviszonyban töltött napjainak a számát, és meg kell határozni, hogy mely időpontban éri el a 3, 6, 9, stb. év közalkalmazotti jogviszonyt. Ha pl. a 9 év közalkalmazotti jogviszonyt 2010. november 5-én érte el, akkor 2010. január 1. napjával kellett őt a 4. fokozatba átsorolni.

  1. Mi a teendő abban az esetben, ha az OEP igazolvány és a Kormányhivatal által küldött jogviszony igazolás adataiban eltérés mutatkozik?

Válasz: Mivel ezek a dokumentumok a foglalkoztatott személyt illetik meg, csak az érintett személy kezdeményezheti az eltérő adatok kiküszöbölését. Ha a foglalkoztatott eltérést tapasztal az OEP igazolványba bejegyzett adatok és a Kormányhivatal által nyilvántartott adatok között (mert például egy munkáltató nem jelentette be), akkor a jogviszony rendezése céljából érdemes felkeresnie a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörben eljáró megyei Kormányhivatalt. Az egyeztetéshez személyi okmányai mellett feltétlenül magával kell vinnie a nyilvántartásban feltehetőleg nem szereplő (vagy hibásan szereplő) biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos munkaszerződését, megbízási szerződését, fizetési kimutatását, valamint az adott foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos minden rendelkezésére álló iratot.

A jogviszony rendezésének lezárultáig a munkáltató akkor jár el helyesen, ha a foglalkoztatott számára kedvezőbb nyilvántartás alapján állapítja meg a munkavállaló besorolását. Ha azonban úgy dönt, hogy mégis a kevesebb munkaviszonyt megállapító adatok alapján végzi el a besorolást, és a Kormányhivatalnál történő adategyeztetés során a Hivatal megállapítja a vitatott biztosítási jogviszony valódiságát, akkor ezt követően a foglalkoztatott besorolását módosítani kell, és az illetménykiesést vagy elmaradt fizetést utólag meg kell fizetni.

 

 

A mappában található képek előnézete Raabe Akadémia-2018