Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

A pedagógusok szabálytalan foglalkoztatásának leggyakoribb esetei

2022.10.30

Szűnni nem akaró munkajogi problémák 2022-ben…

A pedagógusok szabálytalan foglalkoztatásának leggyakoribb esetei

A pedagógusok és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkavállalók jogszerű foglalkoztatásával, helyes besorolásával kapcsolatos kérdések már sok éve megtalálnak, ezek közül a legtanulságosabb eseteket igyekeztem honlapomon is közzétenni. Az utóbbi néhány hónapban sem szűntek meg a szakértői segítséget kérő levelek, de közöttük erőteljesen növekedett azoknak a problémáknak a száma, amelyekben fölmerült a foglalkoztatás jogszerűtlenségének, szabálytalanságának vélelme. A pedagógus munkakörökben jogszerűtlenül vagy szabálytalanul foglalkoztatni kívánt vagy már foglalkoztatott munkavállalók számának növekedése nyilvánvalóan összefügg a pedagógushiány növekedésével, ezért különösen gyakran néznek szembe ilyen problémákkal az óvodavezetők. Az ebben a cikkben közölt munkajogi esetekben ezért szándékosan került többségbe a pedagógusok jogszerűtlen foglalkoztatásának problémája. A kérdésekben a személyes adatokat és az intézményre vonatkozó információkat – az azonosíthatóság elkerülése érdekében – megváltoztattam, az eredeti kérdéseket pontosítottam, illetőleg szerkesztettem.

Cikkünk mondanivalójának indokoltsága érdekében először át szeretném tekinteni a pedagógushiány helyzetét, felmérve a 2022 áprilisától augusztusáig meghirdetett pedagógus álláshelyek számát és a betölteni kívánt munkaköröket. A szóban forgó időintervallumban havi gyakorisággal megvizsgáltam a Közszolgálati Személyügyi Nyilvántartást, a röviden „Közigállás”-ként ismert portálon megjelentetett pedagógus álláshelyek számát és összetételét. A különböző munkakörök közül csak a leggyakrabban előfordulókat számoltam össze, pedig a szép számú hiányzó gyógypedagógusi álláshelyek nyilvántartása is szükségesnek mutatkozott volna. Ezek az adatok azonban csupán öt pillanatképet adnak az adott hónapban keresett pedagógus munkavállalók számáról és munkakörök szerinti megoszlásáról. A rekordszámú álláshirdetést július 18-án regisztráltam, amikor az áttekintett munkakörökben összesen 5.730 státus szerepelt a portálon. Ezek között azonban kizárólag azokat az álláshirdetéseket találhattuk meg, amelyek július 18-án (a 30-napos hirdetési határidő figyelembe vételével) éppen nyilvánosak voltak. A keresett pedagógus-álláshelyek számáról azonban nem adna teljesen pontos képet az az eredmény sem, ha az áprilistól augusztusig összesen megjelent hirdetések számát adnánk össze: ez egyébként 16.515 főt adna eredményként, mert így azok az álláshelyek, amelyek a szóban forgó időszakban kétszer voltak meghirdetve, kétszer szerepelnének az adatbázisban is. Ugyanakkor a Közigállás pályázatai között egyáltalán nem szerepelnek a Kjt. hatálya alá nem tartozó köznevelési intézmények, így például az egyházi, alapítványi- vagy magánfenntartásban működő intézmények által keresett pedagógus-álláshelyek, valamint azok sem, amelyeket az adott öthónapos intervallumban nem jelenhettek meg a Közigállás portálon. Nagyon közel járunk a valósághoz akkor, ha a Közigálláson megjelenő pedagógus-álláshelyek számát 20%-kal megemelve a vizsgált adatok körébe beemeljük a nem állami és nem önkormányzati intézmények által más csatornákon keresett pedagógusok számát is. Számolásunk bizonyos törvényszerű pontatlanságát hangsúlyozva a következő eredményeket mutatjuk be olvasóinknak.

Az öt hónap alatt a Közigálláson megjelenő pályázatok száma 16.515 volt,

  • az adott időszakban esetleg kétszer (vagy esetleg többször) feladott eredménytelen pályázatok leszámítása érdekében vegyük a számadat 90%-át, ekkor 14.864 főt kapunk
  • a nem állami és nem önkormányzati intézmények státusainak beszámítása érdekében ez utóbbi adatot szorozzuk meg 1,2-del, amikor 17.836 főt kapunk.

Ha az olvasó azt gondolja, hogy a nyári időszakban kétszer vagy többször is megjelent álláshelyekből adódó eltérés kompenzálása érdekében alkalmazott 0,9-es szorzó túlságosan szerény, akkor felhívom a figyelmet arra a tapasztalatomra is, amely szerint a Közigálláson megjelent álláshirdetések többsége ugyan egyetlen pedagógus státust hirdet, de szép számmal előfordulnak két-három, sőt több azonos típusú álláshelyet kínáló bejegyzések is, például egy óvoda esetében találkoztam tíz álláshelyet kínáló közzététellel is.

Úgy gondolom tehát, hogy a fentiek szerint korrigált adat áll legközelebb az áprilistól augusztus végéig országosan meghirdetett vagy betöltetlen pedagógus álláshelyek valódi számához. Tekintve az országban pályán lévő hozzávetőleg 160 ezer fős pedagóguslétszámot a meghirdetett pedagógus-álláshelyek száma a pedagóguslétszám 11%-a. Ez nem feltétlenül jelenti a ténylegesen 11%-os pedagógushiányt, de attól csupán két-három százalékkal magasabb adat lehet.

  1. Mi a teendő, ha a meghirdetett óvodapedagógusi álláshelyre nincs jelentkező?

Óvodapedagógus kollégánk nyugdíjba megy, és szeptember 1-jétől közalkalmazotti álláshelye megüresedik. Kétszer már meghirdettem az óvodapedagógus állást a Közigállás oldalon, sajnos sikertelenül. Óvodánkban három csoport működik, és az óvodavezetővel együtt jelenleg csak öt óvodapedagógus van, ezzel a létszámmal azonban nagyon nehezen tudjuk ellátni a nevelési feladatainkat. Ki kell-e írnom újra, azaz harmadszorra is a Közigállás portálra a pályázatot, vagy ebben a helyzetben egy évre felvehetek helyette egy pedagógiai asszisztenst?

A háromcsoportos óvoda optimális működtetéséhez hat óvodapedagógus szükséges, és a Költségvetési törvény hozzávetőleg ennek megfelelő mértékben biztosítja az igényelhető és elszámolható normatívát.  A Kjt. hatálya alá tartozó óvoda vezetőjeként önnek valóban meg kellett hirdetnie a Közigállás portálon a megüresedett óvodapedagógus álláshelyét, mert a Közszolgálati személyügyi nyilvántartás használatáról szóló 87/2019. (IV.23.) Korm. rendelet előírásai szerint a közalkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatás esetében ez kötelező. A Kjt. 20/A. §-a tartalmazza az ezzel kapcsolatos ágazati rendelkezéseket, így azokat az eseteket is, amikor a pályázat meghirdetése nem kötelező. A Kjt. 20/A. § (2) bekezdésének a) szakasza úgy rendelkezik, hogy pályázat nélkül is betölthető a közalkalmazotti álláshely, ha kilencven napon belül már legalább két alkalommal eredménytelenül került sor pályázati felhívás kiírására. Így az ön által közzétett két sikertelen hirdetés (ha azok között nem telt el 90 napnál több idő) elegendőnek tekinthető, ennek ellenére azt javaslom, hogy csak adjon föl még augusztusban egy harmadikat, hátha talál megfelelő óvodapedagógust.

A háromcsoportos óvodák számára a költségvetési törvény biztosítja egy pedagógiai asszisztens álláshely normatív finanszírozását, ez nyilván be van töltve az ön óvodájában. A hiányzó óvodapedagógus miatt a nyitástól 8 óráig, illetve 12 óra után egyes csoportokban nem mindig tudja majd biztosítani az óvodapedagógus jelenlétét, így egyes időszakokban a pedagógiai asszisztens egyedül láthatja el a csoporttal kapcsolatos teendőket. Ennek érdekében logikusnak és szükségszerűnek létszik egy második pedagógiai asszisztens foglalkoztatása. A háromcsoportos óvoda esetében azonban a második és további pedagógiai asszisztens státusokat a központi költségvetés már nem támogatja normatívával. Az óvodapedagógus „felszabaduló” normatíváját pedig nem használhatja fel a pedagógiai asszisztens álláshelyének finanszírozására, mert a normatíva elszámolásakor a ténylegesen betöltött óvodapedagógus státusok számát kell alapul vennie.

Pedagógiai asszisztenst ennek ellenére természetesen vehet fel annak érdekében, hogy mindhárom csoportban a folyamatos óvodapedagógusi vagy pedagógiai asszisztensi jelenlétet biztosíthassa, de feltétlen jelezze ezt a fenntartónak: engedélyezzék a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben betöltött státusok számának emelését „cserébe” a betöltetlen pedagógus álláshelyért. Tisztában kell lennie azzal, hogy a költségvetési törvény hiába határozza meg képlettel az intézményben finanszírozható óvodapedagógus álláshelyek számát, ha az nincs betöltve, akkor nem kap rá pedagógus normatívát.

  1. Pedagógiai asszisztens foglalkoztatása óvodapedagógus munkakörben

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy hogyan lehetne alkalmazni pedagógiai asszisztenst óvodapedagógusi álláshelyre. Az óvodapedagógus béréből szeretnénk fedezni a pedagógiai asszisztens illetményét a normatív támogatás felhasználásával. Az Államkincstárnál és az Önkormányzatnál ezt hogyan lehetne kivitelezni? Az óvodapedagógus álláshelyet folyamatosan hirdetjük, de nincs jelentkező. Az óvodavezetők  csoportjában olvastam, hogy talán van erre valami mód. Kérném szíves segítségét a problémánk megoldásához!

Pedagógiai asszisztenst óvodapedagógus munkakörben sehogyan sem foglalkoztathat: be sem tudja vinni a KIR-be, hiszen nincs diplomája. Nyilván a kritikus óvodapedagógus-hiány megoldására venne föl – a fenntartó engedélyével – pedagógiai asszisztenst, akit azonban 8-12 óra között nem oszthat be önállóan a csoporthoz, de ezt nyilván kiválóan tudja. Az a baj, hogy a költségvetési törvény a pedagógus-álláshelyek finanszírozásában az ismert képlet mellé hozzáteszi, hogy a finanszírozás a ténylegesen betöltött óvodapedagógus álláshelyek után jár és számolható el. Vagyis ha óvodapedagógus helyett pedagógiai asszisztenst alkalmaz, akkor elveszti a pedagógus normatívát, az tehát nem nyújt fedezetet a pedagógiai asszisztens státus finanszírozásához. Ráadásul pedagógiai asszisztens álláshelyt csak három csoportonként finanszíroz a költségvetési törvény, és már bizonyára van másik pedagógiai asszisztense. Tehát ha fölvesz még egyet, akkor sem a betöltetlen óvodapedagógus, sem pedig a második pedagógiai asszisztens normatívájához nem jut hozzá. Nagy erőfeszítésekkel a hiányzó óvónő nélkül is működhet pedagógiai asszisztensekkel az óvoda, de a normatívánál mindenképpen rosszul járnak. Ezért feltétlenül tárgyaljon a fenntartóval. Ügyeljen rá, hogy lépésének legyen írásos nyoma, tehát engedélyezze a fenntartó az újabb pedagógiai asszisztens felvételét, hiszen a hiányzó normatív támogatást a fenntartónak kell kiegészítenie. És persze mindent tegyen meg a hiányzó pedagógus-álláshely mielőbbi betöltése érdekében.

  1. Betölthető-e az informatikatanári munkakör informatikus és tanítói diplomával?

Már két éve nem tanítóként dolgozom, hanem informatikatanárként. Most új iskolába kerültem, ahol a gazdasági vezető szenved a besorolásommal. 1997-ben szereztem informatikus (nem tanári) diplomámat, majd 2012-ben tanítói oklevelet. Itt azt állítják, hogy a besorolásomhoz a pedagógusi munkakörben eltöltött időt a tanító diploma időpontjától kell számolni, de ezzel én nem értek egyet, hiszen informatikát fogok tanítani, ami pedig az informatikusi szakképzettségemhez köthető. Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy az eddigi egyetlen állami fenntartású általános iskolában nem is a diplomáim időpontját, hanem a szolgálati éveim számát nézték. Amikor informatikatanári állást kerestem, az egyik tankerületben elutasítottak azzal az indokkal, hogy nincs tanári szakképzettségem. Ugyanakkor egy másik tankerületben megkaptam volna az állást. Azt tapasztaltam, hogy egyházi iskolákban inkább tudnak alkalmazni. De hivatalosan dolgozhatnék vagy sem informatikatanári munkakörben?

Először az informatikatanári munkakör betöltésével kapcsolatos helyzetet kell tisztáznunk! A 326/20123. (VIII.30.) Korm. rendelet 6. sz. melléklete rendelkezik a különböző pedagógus munkakörök betöltéséhez szükséges szakképzettségekről. Tanári (informatika, digitális kultúra szakos tanárok) munkakörben foglalkoztatott pedagógusok számára kötelező a megfelelő szakos tanári szakképzettség megléte, amellyel ön nem rendelkezik. Kivételként a Kormányrendelet 33/O. §-ának a) szakasza csupán azt tartalmazza, hogy digitális kultúra tanítására alkalmazható az, akinek informatika tanári vagy számítástechnika tanári szakképzettsége van. Ezek alapján informatikatanári munkakörben jogszerűen nem lehet önt foglalkoztatni sem állami-, sem egyházi-, sem más fenntartásban működő iskolában. Az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges szakképzettségi követelmények teljes mértékben függetlenek az adott iskola vagy óvoda fenntartójától, tehát állami-, egyházi- és magánfenntartásban működő köznevelési intézményeknél azonosak. A megfelelő szakos pedagógusdiploma hiánya, azaz a jogszerűtlen foglalkoztatás ténye legkésőbb az első minősítési eljárás vagy minősítő vizsga alkalmával kiderül, mert a bizottság elnökének ellenőriznie kell a minősítésre jelentkezett pedagógus jogszabályoknak megfelelő szakképzettségét, és szabálytalan foglalkoztatás esetén jeleznie kell a problémát az Oktatási Hivatalnak. Erről a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 12/C. §-a így rendelkezik:

12/C. §  (1) A minősítő vizsgát, a minősítési eljárást, valamint a bírálati eljárást tanúsítvány kiadása nélkül meg kell szüntetni, ha

a) az OH vagy a minősítő, illetve bíráló bizottság az eljárás bármely szakaszában észleli, hogy a pedagógus a jogszabályi feltételek hiányában nem szerepelhetett volna a minősítési tervben - ideértve azt az esetet is, …a pedagógus munkakörben való foglalkoztatás jogszabályi követelményeinek nem felel meg.

A pedagógus minősítő vizsgája, minősítési eljárása megindulásakor – legkésőbb a bizottság elnökének jelzésére – a Hivatal nyilvánvalóan megállapítaná a jogszerűtlen foglalkoztatás tényét, és megszüntetné a minősítési eljárást vagy minősítő vizsgát.

Az első kérdésről: a pedagógusok besorolását a Kjt. 86/A. §-ban foglaltak szerint kell elkészíteni. Ennek során figyelembe kell venni:

- az 1992. július 1. előtti minden munkaviszony időtartamát,

- minden közalkalmazotti jogviszonyban töltött időtartamot,

- és minden olyan munkaviszony időtartamát, amely alatt a betöltött munkakörben történő foglalkoztatáshoz szükséges szakképzettséggel rendelkezett.

Az informatikatanári munkakör tekintetében az utóbbi felsorolásban említett szakképzettséggel nem rendelkezik, ennek alapján önt egyáltalán nem lehet jogszerűen besorolni. Tanácsot sem lehet adni a besorolásához, mert foglalkoztatása jogszerűtlen, ez alatt nem szerez például szakmai gyakorlatot, és nem létezik ehhez jogszerű besorolás. Távolról sem igaz, hogy a besorolást az eddig teljesített munkaviszonyok időtartama, esetleg a szolgálati évek száma alapján kellene elkészíteni.

  1. A diploma nélküli pedagógusok besorolhatók-e a Gyakornok fokozatba, vagy esetükben külön megegyezés szerinti bért kell megállapítani?

Ebben a tanévben lesz olyan munkaviszonyos dolgozónk (több is…), akik még nem rendelkeznek diplomával. Ilyenkor a munkaszerződésükben az illetménytáblában a gyakornoki fokozatot nézhetem? Egyáltalán gyakornoknak számítanak, vagy külön megegyezés szerinti bért kell alkalmazni esetükben?

Azokat a pedagógusjelölteket, akik még nem rendelkeznek pedagógusdiplomával, – a nyelvvizsga hiányában ki nem adott diplomások kivételével – jogszerűen semmilyen formában nem tudja alkalmazni. Ezért rájuk nincs is érvényes besorolási szabály. A probléma akkor is jelentkezni fog, amikor a KIR-ben meg kell jelölnie a diplomájuk számát. 2012. augusztus 31-ig még a régi Közoktatási törvény rendelkezése szerint lehetett jogszerűen alkalmazni a pedagógusképző intézmények utolsó éves hallgatóit, azóta azonban erre nincs lehetőség. Kivételt képeznek azok, akiknek megvan az abszolutóriumuk, de nyelvvizsga hiányában nincs meg a diplomájuk. Ők jogszerűen foglalkoztathatók két év határozott időtartamra Gyakornok fokozatban, amennyiben az intézmény más módon (diplomás pedagógus foglalkoztatásával vagy megbízásával) nem tudja biztosítani az intézményi feladatok ellátását. Az utóbbi módon Gyakornok fokozatban foglalkoztatott kollégáknak ebben a munkakörben történő foglalkoztatása egyben szakmai gyakorlatnak is számít.

Ha viszont olyanokat alkalmazna, akiknek (nem a nyelvvizsga hiánya miatt) nincs meg a foglalkoztatáshoz szükséges pedagógusdiplomájuk, a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 6. § (1) bek. utolsó mondata szerint esetleges munkaviszonyuk időtartama nem is minősülne szakmai gyakorlatnak. Ha mégis Gyakornok fokozatban jogszerűtlenül foglalkoztatja őket, akkor legkésőbb a minősítő vizsga előtt ki fog derülni, hogy foglalkoztatásuk jogszerűtlen, az elnök jelezni fogja az Oktatási Hivatalnak és megszüntetik a minősítő vizsgájukat. Külön megegyezés szerinti bért pedagógusoknak sohasem lehet adni, mert minden esetben a pedagógus életpálya szerint kötelező őket besorolni.

  1. Az osztályfőnöki feladatokra biztosított két óra kötelező beszámításáról

Gyógypedagógusként dolgozom egy gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben, így neveléssel-oktatással lekötött óraszámom heti 20 óra. Az elmúlt tanévben  osztályfőnöki feladatokat is elláttam, így 18 óra volt a ténylegesen megtartandó óráim száma. Az idei tanévben is osztályfőnöki feladatokat kell ellátnom, de a megtartandó órák száma ennek ellenére 20 tanóra. Hivatkoztam a munkáltatómnál a Köznevelési törvény 62. § (6) bekezdésében foglaltakra, de ennek ellenére sem változtat az óraszámon. Mit tehetnék, a munkaidő-kedvezmény érvényesítése érdekében?

Ha ön gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben tölt be gyógypedagógus munkakört, akkor – a Köznevelési törvény 62. § (11) bekezdésében foglaltak szerint neveléssel-oktatással lekötött óraszáma valóban heti 20 óra. A Köznevelési törvény 62. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés egyértelmű, a heti két órát kötelezően be kell számítani a neveléssel-oktatással lekötött időkeretbe. Ha önnek a munkaszerződésében is szereplő osztályfőnöki megbízása van, akkor a munkáltatónak semmiféle mérlegelési joga nincs, az osztályfőnöki feladatok ellátásáért kötelezően be kell számítania a heti két órát a neveléssel-oktatással lekötött időkeretbe. Tehát osztályfőnöki megbízatása esetén gyógypedagógusi munkakörében önnek csak 18 órát kell ténylegesen megtartania, és további két órát beszámítva neveléssel-oktatással lekötött időkerete a jogszabályoknak megfelelően heti 20 óra lesz. Ha az ügyben nincs érdemi előrelépés, akkor azonnal adjon be a munkáltatónak egy írásbeli felülvizsgálati kérelmet, hivatkozzon az osztályfőnöki megbízására, idézze az Nkt. 62. § (6) bekezdését, és kérje a két óra haladéktalan beszámítását a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejébe. Kérjen nyolc napon belül írásos, jogszabályi indokolással ellátott választ. Megjegyzem, hogy ez az eset akkor fordul elő gyakran, ha az érintett pedagógus számára a tantárgyfelosztásban szerepeltetett ténylegesen megtartandó órák száma a neveléssel-oktatással lekötött időkeret maximuma, azaz tanítók, tanárok esetében 26 óra, esetleg ettől egyetlen órával alacsonyabb, azaz 25 óra. A heti 20-24 órával terhelt pedagógusok esetében ugyanis az osztályfőnöki feladatok ellátásáért kötelezően biztosítandó két óra még „belefér” a neveléssel-oktatással lekötött időkeretbe, de magas óraszámoknál – mint az ön esetében is történt – már nem.

  1. A pedagógiai asszisztens foglalkozási jogviszony időtartama alatt szerzett pedagógusdiploma esete

Egy kolléganőm pedagógiai asszisztensként dolgozott 2021 januárjától intézményünkben. Közben 2022-ben megszerezte óvodapedagógusi diplomáját. Ezt megelőzően külföldön dolgozott tíz évig. Folyamatban van a munkaviszonyt igazoló papírok lefordíttatása. Jól gondolom-e, hogy ezt a munkaviszonyt a fizetési kategória számításkor figyelembe vehetem? Kérdésem lenne még, hogy a munkaviszonyát megszüntessem-e és augusztus 1-jétől új munkaviszonyt létesítsek-e  óvodapedagógus munkakörben, vagy csak módosítsam a munkaszerződését pedagógiai asszisztens munkakörből óvodapedagógus munkakörre?

Ha óvodapedagógus kollégája pedagógiai asszisztens munkakörének fennállása alatt szerezte meg óvodapedagógusi diplomáját, akkor őt a 326/2013. (VIIII.30.) Korm. rendelet alábbi rendelkezése alapján Gyakornok fokozatba kell sorolni.

13. § (3) Ha a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy a jogviszonya fennállása alatt szerez pedagógus szakképzettséget, őt a szakképzettség igazolását követő hónap első napjától Gyakornok fokozatba kell sorolni azzal, hogy munkabére, illetménye ezzel összefüggésben nem csökkenthető.

Sajnos a kolléga több mint tíz év munkaviszonya ellenére a fenti rendelkezés miatt nem kerülhet azonnal a Pedagógus I. fokozatba, mert az immár közismert „hatéves szabály” alkalmazását, amelyet a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése tartalmaz, az imént ismertetett 13. § (3) esetünkben nem teszi lehetővé. Ha pedagógus szakképzettségét nem a pedagógiai asszisztens munkakörének fennállása alatt szerezte volna (hanem például azt megelőzően), akkor a hat évnél több bármely munkaviszonya miatt a gyakornoki fokozat kihagyásával Pedagógus I. fokozatba kellett volna sorolni az alábbi rendelkezés alkalmazásával.

  1. § (3) Ha a pedagógus-munkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személy nem rendelkezik az (1) és (2) bekezdés szerint számított egy vagy két év szakmai gyakorlattal, de bármely más munkakörben, vagy részben az (1) és (2) bekezdésben foglalt jogviszonyban, részben más munkakörben szerzett, legalább hat év munkaviszony jellegű jogviszonnyal rendelkezik, mentesül az előmeneteli rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek teljesítése alól, és a Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásra.

A gyakornoki fokozatot követően a Pedagógus I. fokozatba történő besoroláskor a Kjt. 87/A. §-ban foglaltakat kell alkalmaznia. Ezek alapján a fizetési kategória megállapításakor a besorolásig teljesített közalkalmazotti jogviszonyokat, valamint a pedagógusdiploma megszerzése után teljesített bármilyen típusú munkaviszonyt lehet és kell beszámítani. De mivel a kolléga pedagógusdiplomáját 2022-ben szerezte, utóbbi időtartamoktól elesik. A külföldön teljesített idő viszont közalkalmazotti jogviszonyban töltött időként szóba sem jöhet. Tehát a tíz év valóban kiesik ebben az esetben. Ha óvodapedagógusi diplomáját a tíz év időtartam előtt szerezte volna, akkor ennek az időtartamnak a beszámítására valóban volna lehetősége. A besoroláskor nem a munkaviszony külföldön történt teljesítése okozza a problémát: a magyar jogszabályok sem nem tiltják a külföldön történt munkaviszonyok beszámítását, sem nem mondják ki egyértelműen a kötelező beszámítást.

A pedagógus munkakörbe történő átkerülésekor munkaviszonyát nem kell megszüntetni, elegendő régi munkakörét pedagógus munkakörre módosítania a kétéves gyakornoki idő megjelölésével.

  1. A nyelvvizsga nélkül az abszolutórium birtokában foglalkoztatott pedagógus besorolása

Ebben a tanévben végeztem el az óvodapedagógia szakot, nyelvvizsgát azonban sajnos nem szereztem. Az én olvasatomban gyakornoki státuszba kell, hogy besoroljanak. Eddig pedagógiai asszisztens munkakörben dolgoztam.

Kérdéseim:
- mikortól soroljanak be,
- ha most besorolnak, és majd meglesz a nyelvvizsgám át sorolnak-e rögtön Pedagógus I. fokozatba,
- mivel már korábban volt munkaviszonyom, a Pedagógus I. fokozatba soroláskor ez számít-e, ha előtte gyakornoki státuszban voltam,
- hogyan fog ez az egész alakulni, ha kiadja az egyetem a diplomát nyelvvizsga nélkül?

Ha pedagógusi szakképzettségét a pedagógiai asszisztens jogviszonyának fennállása alatt szerezte, akkor minden eddigi munkaviszonyától függetlenül Gyakornok fokozatba kell önt sorolni. Ennek pontos megismerése érdekében olvassa el az előző kérdésre adott válaszomat. Nyelvvizsga nélkül csak határozott időre vehetik föl, és csak akkor, ha diplomás pedagógus alkalmazásával nem tudják biztosítani a feladat ellátását. Ha időközben (remélem mielőbb) meglesz a nyelvvizsgája, akkor is Gyakornok fokozatban marad a két év gyakornoki időre, hiszen a Gyakornok fokozatba történő kétéves besorolását ez nem módosítja, ráadásul a részben a pedagógiai asszisztens jogviszony fennállása alatt szerzett diplomája miatt a Korm. rendelet 13. § (3) bekezdésében foglaltak szerint ismét csak gyakornoki fokozatba lehetne sorolni. Ha meglesz a sikeres minősítő vizsgája, akkor az azt követő év január 1. napjától kell önt Pedagógus I. fokozatba sorolni. Ekkor be kell számítani az összes esetleges közalkalmazotti jogviszonyát (azokban betöltött munkakörétől függetlenül), a korábbi és mostani gyakornoki idejét, így lehet, hogy nem is a 2. kategóriába kerül, hanem akár a 3. kategóriába. Ha nyelvvizsga nélkül adják ki a diplomáját, akkor ugyanez a helyzet áll elő.

  1. A szabálytalanul módosított munkaszerződés esete

Egyházi fenntartásban működő iskolában dolgozom. Az igazgató kolléga a tantestület több tagja esetében módosítani kívánja eddigi munkaszerződésünket. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy a tantárgyfelosztás szerint neveléssel-oktatással lekötött munkaidőnk ebben a tanévben nem 26 óra lett, hanem annál kevesebb: van, akinek 24 óra, de van olyan is akinek csak 22 óra, és több más óraszám is előfordul. Az igazgató szándéka szerint azt, akinek csak 22 órája van egy héten, az eddigi teljes munkaidőből átsorolja a heti 40 órás munkaidő 22/26-od részébe, azaz teljes munkaidős foglalkoztatás helyett csak 84,6%-os részmunkaidőbe, a többieket is tényleges óraszámuknak megfelelően. Természetesen a részmunkaidős foglalkoztatás arányának megfelelően csökkenne a munkabérünk is. Azt mondja, ez így igazságos és jogszerű: mindenki ugyanannyit dolgozzon a munkabéréért! Valóban igaza lenne?

Az igazgató kollégának egyáltalán nincsen igaza: eljárása teljes mértékben szakszerűtlen és jogszerűtlen. Az igazságosságról pedig inkább nem is érdemes értekeznünk, mert ez a kategória talán nem is létezik. A Köznevelési törvény 62. §-ának (6) bekezdése – mint az közismert – így rendelkezik.

Nkt. 62. § (6)  A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el, amelybe bele kell számítani heti két-két óra időtartamban a pedagógus által ellátott osztályfőnöki, kollégiumi, tanulócsoport-vezetői, vagy munkaközösség vezetéssel összefüggő feladatok, továbbá heti egy óra időtartamban a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok időtartamát.

A heti 40 órás teljes munkaidő 55-65%-ának megfelelő munkaidő heti 22-26 órát jelent, tehát egy teljes munkaidőben foglalkoztatott pedagógus esetében a 22-26 órás sávban kell lennie a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőnek, amelybe – amint az idézett jogszabályi részlet azt világosan elrendeli – be kell számítani az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, stb. feladatok ellátásáért rendelt órákat. Teljes mértékben jogszerű tehát, ha a teljes státusban foglalkoztatott pedagógusnak nem heti 26 órája, hanem 22 órája, vagy éppen 25 órája van. Ebben az esetben egyáltalán nem szükséges a munkaszerződés módosítása. Ha mégis egy pedagógus kolléga elé tennének egy ilyen munkaszerződés-módosítást, akkor azt semmilyen körülmények között ne írja alá. A munkaszerződés módosítása – a Munka törvénykönyvének rendelkezése szerint (leszámítva a munkaszerződés módosításának kötelező eseteit) – ugyanis csak a munkáltató és a munkavállaló megállapodásával lehetséges, ezért is kell minden érintettnek aláírnia a munkaszerződés módosítását.

De most vizsgáljuk meg, hogy van-e elvi lehetősége a munkáltatónak ilyen „takarékoskodásra”, azaz a munkavállaló beleegyezésével módosíthatják-e a teljes munkaidőre szóló munkaszerződést részmunkaidősre. Ha például egy kolléga saját jószántából hozzájárul teljes státusának 84,6%-os részmunkaidőssé alakításához, akkor heti munkaideje 33,84 óra lenne. Ennek 55-65%-a 18,6-22 óra, azaz ezt a részmunkaidős kollégát maximum heti 22 óra megtartására lehet kötelezni. Ezzel azonban munkabérének 15,4%-át elveszítené. Ez nyilvánvalóan egyetlen munkavállalónak sem lehet érdeke. Ilyen munkaszerződés-módosítást tehát egyetlen munkavállaló se írjon alá, ez ugyanis a munkáltató részéről a joggal való visszaélésként értékelhető. Az ilyen munkaszerződés-módosítás kikényszerítése szintén a joggal történő visszaélésnek minősül.

 

  1. Az osztályfőnök és munkaközösség-vezetői feladatok ellátásáért beszámítandó óraszám

Az iskolánkban minden pedagógusnak egységesen 24 óra a neveléssel-oktatással lekötött óraszáma. Én osztályfőnök és munkaközösség-vezető vagyok, értelmezésem szerint tehát járna nekem 2+2 óra kedvezmény. Így 20 óra lenne a ténylegesen megtartandó óráim száma. De az igazgatóhelyettes azt mondja, hogy az csak akkor járna, ha 26 órásak lennénk. Így csak 2 órát vesznek figyelembe, és 22 óra a kötelezőm. Ez helyes így?

Az Nkt. 62. § (6) bekezdésében rendelkezik a pedagógus által ellátott osztályfőnöki, kollégiumi, tanulócsoport-vezetői, vagy munkaközösség vezetéssel összefüggő feladatok, továbbá heti egy óra időtartamban a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok beszámítási kötelezettségéről, amelyet cikkünk korábbi fejezetében már idéztem. Ennek alapján minden pedagógusnak, aki osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, stb. feladatokat lát el, az osztályfőnöki és a munkaközösség-vezetői feladatok ellátásáért két-két órát kötelezően be kell számolni a neveléssel-oktatással lekötött időkeretbe. Tehát ha ön osztályfőnök és munkaközösség-vezető, valamint van a tantárgyfelosztásban 22 ténylegesen megtartandó órája, akkor 26 a neveléssel-oktatással lekötött időkerete. Ez a jogszabályoknak megfelelő, és a szóban forgó speciális pedagógiai feladatok ellátásáért járó óraszámokat is tartalmazza. Ha azonban az intézmény (vagy a fenntartó) azt kívánja biztosítani, hogy – az elfogadható terhelés érdekében – minden pedagógus neveléssel-oktatással lekötött időkerete egységesen 24 óra legyen, akkor a tantárgyfelosztásban önnek csak 20 órája lehet, hiszen a további négy órát az osztályfőnöki és a munkaközösség-vezetői feladatok ellátásáért be kell számítani.

  1. Köthető-e osztálylétszámhoz az osztályfőnöki pótlék?

Iskolánk tankerületi fenntartásban működik. A tankerület összevont osztályként kezeli az 1-2. osztályokat, amelyekben – a testnevelés és az énekórák kivételével – minden óra külön van megtartva. Mindkét osztálynak van külön osztályfőnöke, de a tankerület az osztályfőnöki pótlékot az egyik félévben csak az egyik, másik félévben csak a másik pedagógusnak kívánja biztosítani. Van-e osztálylétszámhoz kötve az osztályfőnöki pótlék?

Az osztályfőnöki pótlék nincs csoportlétszámhoz kötve: a jogszabály úgy szól, hogy aki osztályfőnöki feladatokat lát el, annak jár az osztályfőnöki pótlék. A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet így rendelkezik:

16. § (2)  Osztályfőnöki pótlékra jogosult az a pedagógus, aki általános vagy középfokú iskolában osztályfőnöki feladatot, kollégiumban önálló tanulócsoport-vezetői feladatot, alapfokú művészeti iskolában tanszakvezetői feladatot lát el.  

Ha az önök munkaszerződésén (a munkaszerződés aktuális módosításán) szerepel az osztályfőnöki feladatok ellátása vagy az osztályfőnöki pótlék, akkor az mindkettőjüknek jár. A pótlékot akkor lehet kizárólag törölni, ha nem bízták meg önt vagy pedagógustársát az osztályfőnöki feladatok ellátásával, illetőleg visszavonták a megbízást. Ezt csak írásban lehet megtenni. Az osztályfőnöki pótlék önmagában nincs kötve az osztálylétszámhoz, de az Nkt. 4. sz. melléklete az általános iskola 1-4. évfolyamain 14 főben határozza meg az osztályok minimális létszámát. A törvény 4. §-ának 24. pontja határozza meg az összevont osztály fogalmát, amelyet az alsó tagozaton kettő, három vagy négy osztályból lehet létrehozni. Ha az alacsony létszám miatt az önök iskolájában az 1-2. évfolyamok összevont osztályként működnek, annak osztályfőnökét e feladat ellátásával munkaszerződésének módosításával és a pótlék biztosításával lehet és kell megbízni. A másik szóban forgó pedagógust nem lehet „külön”, azaz pótlékkal nem támogatott osztályfőnöki feladatok ellátásával megbízni. Ha a fenntartó – a helyi gyakorlatra tekintettel – mégis meg kívánja bízni osztályfőnöki feladatok ellátásával a második pedagógust is, akkor ennek nincs jogszabályi akadálya, de az ehhez járó pótlékot ebben az esetben is biztosítani kell.

  1. A 26 órás neveléssel-oktatással lekötött időkeret túllépése osztályfőnöki feladatokkal

Az elmúlt tanévben az „A” héten 25, a „B” héten 26 ténylegesen megtartandó tanórám volt. Osztályfőnöki és munkaközösség-vezetői feladatokat is ellátok, amelyért – értelmezésem szerint – heti két-két órát be kellett volna számolni a neveléssel-oktatással lekötött óraszámomba. Nekem azonban mindez „belefért” a heti 26 órába. Helyes volt-e ez így? Azt sem látom tisztán, hogy a felzárkóztatás, felvételi előkészítő, amit szeptember közepén át kellett tenni a "kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részéhez", beleszámít-e a 26 órába.

Az osztályfőnöki és munkaközösség-vezetői feladatok ellátásáért járó két-két órát a Köznevelési törvény cikkünkben már többször idézett 62. § (6) alapján kötelezően be kell számítani a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőbe. Ha tehát ön 26 órát tartott meg a tantárgyfelosztás szerint, akkor neveléssel-oktatással lekötött munkaideje – az osztályfőnöki és a munkaközösség-vezetői feladatok ellátásáért beszámítandó négy óra miatt – 30 óra volt, ami négy órával meghaladta a maximumot. Mivel az így létrejött 30-órás neveléssel-oktatással lekötött munkaideje a jogszabályban meghatározott 26 órát meghaladta, a négy órát csak rendkívüli munkaidőben lehetett elrendelni önnek, amiért díjfizetés jár, ezt visszamenőleg is követelje írásban!

A pedagógus által tartott foglalkozások feltétlenül beszámítanak a neveléssel-oktatással lekötött időkeretbe. A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet foglalkozásként határozza meg a következőket:

(2) Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely

a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör,

b) sportkör, tömegsport foglalkozás,

c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás,

d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás,

e) napközi,

f) tanulószoba,

g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás,

h) pályaválasztást segítő foglalkozás,

i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás,

j) diákönkormányzati foglalkozás,

k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás,

l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint

m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás … lehet.

Azokat a foglalkozás-típusokat, amelyek a Kormányrendelet fenti felsorolásában szerepelnek feltétlenül kötelező beszámítani a neveléssel-oktatással lekötött időkeretbe.

  1. Óvodapedagógus, óvodavezető szabálytalan foglalkoztatása

Egycsoportos tagóvoda tagintézmény-vezetője vagyok egy kis faluban. A tagóvodában 16 gyermek van. Jelenleg én vagyok egyedül óvodapedagógus, és van egy nyolc órában foglalkoztatott dajka, aki részben takarítói feladatokat is ellát. Az óvoda 7 órától 16 óráig van nyitva. A fenntartó elvárja, hogy 7-től 16 óráig a gyermekekkel legyek a csoportban. Kötelezhet-e engem a fenntartó a napi kilencórás munkavégzésre? A csoportban eltöltendő kötelező óraszámom heti 26 óra, mivel tagintézmény-vezetői megbízásom van, így van hat óra órakedvezményem is. Mennyi túlórát tudok elszámoltatni naponta, ha napi szinten kilenc órát dolgozom a csoportban a gyerekekkel?

Kedves Óvodavezető Kolléga, önt szabálytalanul, a jogszabályok megkerülésével vagy inkább megsértésével akarják foglalkoztatni. A heti 45 órás nyitva tartásból ön a kötelező óraszámának megfelelően csak 26 órát lehet csoportban. A hatályos jogszabályok szerint az óvodai csoportban 8-12 óra közötti órákban kötelező az óvodapedagógus jelenléte, ez az öt napon heti 20 órát jelent, és még további 6 órát a csoport nevelési feladataival kell töltenie. A heti 45 órás nyitva tartásból az összesen 26 órát fed le, azaz a csoportban további 19 órát a dajka munkavégzésével kell biztosítania. Ha önt a 26 óra felett is a csoportban kívánják foglalkoztatni, akkor a Munka törvénykönyve rendkívüli munkaidőre vonatkozó 108. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezései alapján az ön kérésére a rendkívüli munkavégzést írásban kell elrendelni. Ehhez ragaszkodjon, a 26 óra feletti óraszámot pedig ki kell fizetni. Önmagában a fenntartó heti 45 órás munkavégzésre szóló utasítása is kimeríti a rendkívüli munkavégzés fogalmát. A munkáltatónak figyelnie kell arra is, hogy a Munka törvénykönyve 109. §-ában foglaltak szerint naptári évenként önnek 250 óra, az önnel történt írásos megállapodás alapján maximum 400 óra rendelhető el. Ha a munkáltató ragaszkodna az ön napi kilencórás csoportban történő munkavégzéséhez, akkor ez egy héten 19 óra rendkívüli munkavégzés elrendelése miatt 13 hét alatt elfogyna a 250 óra, de a 400 órás limit is csak 21 hétig (tehát egy szűk félévig) tart ki. Ráadásul az ön alapfeladatai közé tartozik a tagintézmény-vezetői feladatok 40-26, azaz heti 14 órában történő ellátása, amelyről még nem is beszéltünk. Ezt is jogosan követelhetné a munkáltatótól, illetőleg a fenntartótól. Az eddigiekben a fenntartóról beszéltünk, valójában azonban a munkáltatói jogokat ön felett a több feladatellátási hellyel rendelkező intézmény óvodavezetője gyakorolja. Megértem a községi vezetőktől való függését, de a munkáltatói jogok gyakorlásával kapcsolatos jogszabályokra nagy figyelmet kell fordítaniuk.

Ne menjen bele szabálytalan foglalkoztatásba, a jelenléti és a csoportnaplót pedig szigorúan a valóságnak megfelelően (még véletlenül sem fiktív adatokkal) vezesse. A fenntartó elképzelése az ön napi kilenc órás csoportban töltendő munkaidejéről teljes mértékben jogszerűtlen: a törvények betartása a fenntartó és a munkáltatói jogokat gyakorló óvodavezető számára is kötelező. Javaslatom az a fenntartó és az óvodavezető számára, hogy az ön 26 órás csoportban töltött munkaideje mellett az óvodavezető rendelkezése szerint a további 19 órában a dajka lássa el a csoport nevelésével kapcsolatos további feladatokat. Amennyiben a munkáltatója önt 26 óránál több foglalkozás megtartására utasítja, ezt csak rendkívüli munkavégzés ellenében teheti. Ez esetben állapodjon meg a munkáltatóval a rendkívüli munkavégzés elszámolásáról és díjazásáról. Az óradíj megállapításához a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 33. § (8) bekezdése, illetve a Munka törvénykönyve 139. §-ában foglaltak alapján kötött megállapodás szükséges, ennek hiányában a díjazást a Mt. 139.§ (2) bekezdésében szereplő órabérrel kell megállapítani.

  1. Pótlékok összege a részmunkaidős foglalkoztatásban

Szeretnék felvenni egy nyugdíjas óvodapedagógust közalkalmazotti jogviszonyban, heti 20-órás részmunkaidőben, azaz félállásban. Az a kérdésem, hogy az ágazati szakmai pótlékot és a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékot hogyan állapítom meg ebben az esetben. A pótlékokat is csökkentem a 20 órás részmunkaidőnek megfelelően, mint az illetményt, vagy a pótlék marad teljes egészében?

A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet így rendelkezik az ágazati szakmai pótlékról:

16. § (11) A pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó foglalkoztatott a (9) bekezdésben foglaltak alapján a pótlék és illetményeltérítés nélkül számított illetménye húsz százalékának megfelelő ágazati szakmai pótlékra jogosult.

Tehát a jogszabály nem a pedagógus előmeneteli rendszer bértáblázatához, hanem a kolléga számára munkaszerződésében megállapított tényleges illetményhez köti az ágazati szakmai pótlékot. Az ágazati szakmai pótlékot tehát a besorolási táblához képest jelenleg 50%-ban meghatározott illetményének a húsz százalékában kell számára biztosítani. A nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékot a Köznevelési törvény 8. sz. melléklete határozza meg az illetményalap függvényében. Az illetményalap nagysága pedig a részmunkaidős alkalmazástól független, tehát ez a pótlék teljes mértékben jár az érintett kollégának. Ugyanígy ha a részmunkaidőben foglalkoztatott kolléga például osztályfőnöki vagy munkaközösség-vezetői feladatokat lát el, akkor számára a jogszabályban meghatározott pótlék teljes összege jár.

*

Tisztelt Olvasók! Kedves Kollégák!

Remélem, hogy a fentiekben bemutatott problémákra adott válaszaimmal némileg hozzájárulhatok a szabálytalan foglalkoztatás és az abból adódó munkaügyi viták megelőzéséhez és kezeléséhez. Tényként kell kezelnünk, hogy a nevelési-oktatási intézményekre és az ott foglalkoztatott pedagógusokra és más munkavállalókra vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések rendkívül szerteágazóak és nehezen átláthatóak. Ebben a jogi környezetben kell élnünk és dolgoznunk a gyermekek, tanítványaink és a köz érdekében, nem feledkezve el a jogszerű foglalkoztatás alapvető követelményéről.

 

 

A mappában található képek előnézete A kertünk