Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

A pedagógus-továbbképzési rendszer ellenőrzése

2020.12.17

Készüljünk föl időben az ellenőrzése!

A pedagógus-továbbképzés szervezésének és adminisztrációjának ellenőrzése 2021-ben

A pedagógus-továbbképzés intézményesített rendszerét 1997. december 30-i hatálybalépéssel vezette be A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet. A Köznevelési törvény 62. § (2) bekezdésének elrendelése szerint a pedagógus-továbbképzési rendszerben történő hétévenkénti részvétel minden pedagógus számára kötelező annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben betölti 55. életévét. Mi, az iskolában, óvodában dolgozó vezetők, pedagógusok pontosan tudjuk, hogy a pedagógus-továbbképzésben való felelősségteljes részvétel komoly megterhelést jelent az érintettek számára. Ettől is nagyobb kihívást jelent azonban az intézmény pedagógus-továbbképzési rendszerének szervezése, tervezése, az elvégzett továbbképzések gondos nyilvántartása. Még ettől is bonyolultabb az egyes pedagógusok továbbképzési kötelezettségének áttekinthető vezetése. Ebben a cikkben közel negyedszázada bevezetett, azóta kismértékben módosult továbbképzési rendszer működtetéséről értekezünk.

Van azonban ennek a témának egy különös aktualitása is, hiszen a 2020/2021-es tanév rendjéről szóló 27/2020. (VIII.11.) EMMI rendelet 2021. első negyedévére elrendelte a pedagógus-továbbképzési rendszer országos szakmai ellenőrzését a szóban forgó rendelet alábbi előírásával.

12. § (1) 2021. január 4. és 2021. március 31. között szakmai ellenőrzés keretében meg kell vizsgálni a nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus-továbbképzési kötelezettség teljesítését és dokumentálását.

12. § (2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzést a Hivatal folytatja le. Az ellenőrzésről készült jelentést a Hivatal 2021. június 30-ig küldi meg az oktatásért felelős miniszter részére.

A hétévente kötelező pedagógus-továbbképzés tervezési és szervezési szabályait, valamint dokumentációs rendszerét a 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet tartalmazza, amelynek kapcsán a továbbiakban a szövegben a Kormányrendelet, míg a jogszabályi előírások közlésekor általában a Korm. r. rövidítést alkalmazzuk.

1. A pedagógus-továbbképzési rendszer kötelező dokumentumai

A pedagógus-továbbképzési rendszer szervezésének, működtetésének szabályait a fenti Kormányrendelet tartalmazza, amely meghatározza a továbbképzési rendszer tervezésével és kötelező dokumentációjával kapcsolatos legfontosabb előírásokat.

1.1 A továbbképzési program

A Kormányrendelet 1. § (2) bekezdésének rendelkezése szerint az intézmény pedagógus-továbbképzési rendszerének legfontosabb dokumentuma az öt évre szóló továbbképzési program, amelyről a jogszabály az alábbiak szerint rendelkezik.

Korm. r. 1. § (2)  A nevelési-oktatási intézmény vezetője az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtására, a pedagógiai program figyelembevételével középtávú, öt évre szóló (a továbbiakban: továbbképzési időszak) továbbképzési programot készít. A továbbképzési programot a nevelőtestület véleményének kikérését követően a fenntartó fogadja el. A továbbképzési időszak a program elfogadását követő év szeptember hónap első napján kezdődik, és az ötödik év augusztus hónap utolsó munkanapján fejeződik be. A továbbképzési programot a továbbképzési időszak első évét megelőző év március 15-éig kell elfogadni. A továbbképzési program felülvizsgálatára a fenntartóval egyeztetve évente egy alkalommal kerülhet sor.

Az öt tanévre (óvodákban nevelési évre) szóló továbbképzési program elkészítésekor figyelembe kell venni az intézmény pedagógia programjának előírásait és az abból fakadó pedagógiai, szakképzettségi és továbbképzési szükségleteket. Ez azt jelenti, hogy a továbbképzési program elkészítésekor nem elsősorban az intézmény állományában lévő pedagógusok továbbképzési szándékait kell szem előtt tartani, hanem az intézmény pedagógiai programjának megvalósításából adódó szükségleteket. Figyelemmel kell tehát lenni arra, hogy az intézmény pedagógiai programjának megvalósítását milyen szakképzettségi feltételek hiánya akadályozza, milyen továbbképzések teljesítése szükséges ahhoz, hogy a pedagógiai programban leírtak minél eredményesebben megvalósulhassanak. Ezért a továbbképzési programban soha nem szerepelhetnek konkrét pedagógusok, hanem abban a nevelőtestület továbbképzési irányait, területeit, létszámait, esetleg évenkénti ütemezését kell megtervezni.

A továbbképzési programot az intézményvezetőnek kell elkészítenie, ezért az ő felelőssége, hogy a továbbképzési program a nevelőtestület képzési szükségleteinek és a pedagógiai program megvalósítási feltételeinek megfeleljen. A továbbképzési program tervezetének elkészítését követően ki kell kérni a dokumentumról a nevelőtestület véleményét. Ügyelni kell arra, hogy a nevelőtestületi vélemény beszerzése dokumentálható legyen, tehát vagy jegyzőkönyvezett nevelőtestületi értekezleten kell lehetőséget biztosítani a továbbképzési programmal kapcsolatos nevelőtestületi vélemények, javaslatok kifejtésére, vagy a nevelőtestület néhány tagját érdemes megbízni a tervezettel kapcsolatos vélemény elkészítésére és írásban történő átadására. A továbbképzési program elfogadása a fenntartó jogkörébe tartozik.

A Kormányrendelet 1997. december 30-án lépett hatályba, ezért az intézmények első továbbképzési programját 1998. március 15-ig kellett elkészíteni, és az az 1998. szeptember 1-jétől 2003. augusztus 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan határozta meg az intézmény pedagógus-továbbképzésre vonatkozó terveit. A folyamatosan működő intézmények tehát jelenleg ötödik továbbképzési ciklusukat valósítják meg, amely 2018. szept. 1-től 2023. aug. 31-ig határozza meg az intézményi továbbképzési feladatokat.

A továbbképzési programok elkészítéséhez és elfogadásához 2009. július 31-től kezdődően hatályban van azonban a Kormányrendelet 1. § (10) bekezdése, amely előírja, hogy az új továbbképzési program elkészítése előtt a nevelési-oktatási intézmény nevelőtestületének értékelnie kell az előző továbbképzési időszakot, valamint az intézmény továbbképzési programjának időarányos végrehajtását. Az értékelést meg kell küldeni a fenntartó számára is. Nem volna meglepő, ha az Oktatási Hivatal az utolsó két továbbképzési terv ellenőrzésénél figyelmet fordítana arra, hogy megtörtént-e az előző továbbképzési időszak intézményi értékelésére.

Az öt évre szóló intézményi pedagógus-továbbképzési program elkészítése az intézmény helyzetének, pedagógiai feladatainak és a nevelőtestületben rendelkezésre álló humán erőforrások gondos és alapos áttekintését feltételezi.

A továbbképzési program részeit a Kormányrendelet az alábbiakban határozza meg.

Korm. r. 1. § (5) A továbbképzési program négy részből áll. A továbbképzési program részei:

a) a szakvizsgára vonatkozó alprogram,

b) a továbbképzésre vonatkozó alprogram,

c) a finanszírozási alprogram,

d) a helyettesítésre vonatkozó alprogram.

1. § (6) A továbbképzési program (5) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott részeit külön-külön, a c) és d) pontjában meghatározott részeit az a)-b) ponthoz kapcsolódva kell elkészíteni.

A továbbképzési program elkészítésekor tehát figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a dokumentum legalább ezt a négy fejezetet elkülönülten tartalmazza. A továbbképzési programban tehát világosan el kell határolódnia a szakvizsgára vonatkozó alprogramnak, valamint az egyéb továbbképzésekre vonatkozó továbbképzési alprogramnak. A finanszírozási alprogramnak és a helyettesítési alprogramnak külön részt kell ugyan képeznie, de azoknak a szakvizsgára és a továbbképzésre vonatkozó alprogramok megvalósításának támogatását célzó finanszírozási és helyettesítési terveket kell tartalmazniuk.

Mai szemmel és a mai finanszírozási környezet ismeretében tekintve a Kormányrendelet imént tárgyalt szerkezeti előírásait értékelve azt mondhatjuk, hogy nem látszik túlságosan célszerűnek a szakvizsgára és az egyéb továbbképzésekre (pl. a mesterképzésben vagy akkreditált képzésekben) vonatkozó tervek ilyen határozott különválasztása. Ennek megértéséhez azt kell tudnunk, hogy a Kormányrendelet megjelenésekor a 2012. augusztus 31-ig hatályos egykori Közoktatási törvény a pedagógus tanulmányaikat 1998. szeptember 1. után megkezdő pedagógusoktól pedagógus pályájukra történő lépésük után néhány év elteltével megkövetelte a pedagógus szakvizsga teljesítését, mert számukra a pedagógus szakvizsgát alkalmazási feltételként határozta meg. Ez a rendelkezés azonban már nincs hatályban.

A továbbképzésre vonatkozó alprogram tartalmára kötelező rendelkezést tartalmaz a Kormányrendelet az alábbiak szerint.

Korm. r. 6. § (1) A továbbképzésre vonatkozó alprogramban kell megtervezni, hogy tantárgyanként, munkakörönként hány személy és milyen időkeretben vehet részt a továbbképzésben. A munkáltató a továbbképzési program elfogadása után írásban értesíti azt a pedagógust, aki a 4. § (2) bekezdése alapján részt vehet a hétévenkénti továbbképzésben.

Összegezve tehát a továbbképzési programra vonatkozó előírásokat a hivatali ellenőrzésre történő felkészülésünk keretében ellenőriznünk kell intézményünk továbbképzési programjait azok szerkezete, tartalma, jóváhagyása, a nevelőtestületi véleményezés megtörténésének dokumentáltsága szempontjából. Fontos, hogy ezek a dokumentumok aláírva, jóváhagyva az ellenőrzés időpontjára rendezve rendelkezésünkre álljanak.

1.2 Az éves beiskolázási tervek készítése

Az intézmény vezetőjének a középtávú továbbképzési stratégiát meghatározó továbbképzési program végrehajtására minden év március 15-ig beiskolázási tervet kell készítenie.

Korm. r. 1. § (3)  A nevelési-oktatási intézmény vezetője a továbbképzési program végrehajtására egy nevelési, tanítási évre szóló beiskolázási tervet készít. A beiskolázási tervet a köznevelési intézmény vezetője – a szakmai munkaközösség, szakmai munkaközösség hiányában az azonos munkakörben foglalkoztatottak és a távollévők helyettesítésénél figyelembe vehetők közreműködésével – dolgozza ki. A beiskolázási tervet – a továbbképzési időszakban – minden év március 15-éig kell elkészíteni egy nevelési, tanítási évre.

A beiskolázási terv egy tanévre, nevelési évre készül, elkészítése az intézményvezető kötelezettségei közé tartozik. A dokumentum elkészítésével kapcsolatban hatályos a Kormányrendelet 1. § (4) bekezdésének rendelkezése, amely kötelezővé teszi, hogy a beiskolázási terv elfogadása előtt a munkáltatónak be kell szereznie a közalkalmazotti tanács (a Munka törvénykönyve alá tartozó intézmények esetében az üzemi tanács) véleményét. Ha az intézményben ilyen szervezet nem működik, akkor a vélemény beszerzése természetszerűleg nem lehetséges, és a Kormányrendelet vagy más jogszabály nem fűz jogkövetkezményeket a véleményezés elmaradásához, sőt más szervezetre sem ruházza át a véleményezés kötelezettségét vagy lehetőségét.

A beiskolázási tervet az intézményvezetőnek kell elkészítenie, de elfogadásáról nem a nevelőtestület dönt, tehát a beiskolázási terv elfogadása nem a nevelőtestület hatáskörébe tartozik. A jogszabályi előírásoknak megfelelő beiskolázási terv elkészítésekor azonban figyelmet kell fordítanunk a Kormányrendelet hatályos előírásaira, így a jogszerűen elkészített beiskolázási tervnek tartalmaznia kell az alábbiakat.

Korm. r. 6. § (2) A beiskolázási terv tartalmazza azoknak a nevét, munkakörét, akiknek a részvételét betervezték, a továbbképzés megjelölését, a várható kezdő és befejező időpontját, a várható távollét idejét, a helyettesítés rendjét.

Korm. r. 14. § (2)  A beiskolázási tervben fel kell tüntetni a jelentkező nevét, lakcímét, az alapképzésben szerzett végzettségét és szakképzettségét, munkakörét, szakmai gyakorlatának idejét és helyét.

Az intézmény beiskolázási terveinek elkészítésekor kiemelt figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a beiskolázási terv minden olyan adatot tartalmazzon, amelyet a fenti jogszabályi előírás kötelezővé tesz: a pedagógus nevét, munkakörét, lakcímét, alapképzésben szerzett végzettségének szintjét (egyetemi, főiskolai, BA, MA), szakképzettségét, szakmai gyakorlatát, a továbbképzés megnevezését, kezdő és befejező időpontját, stb.. A beiskolázási tervben tehát már nem képzési irányok, óraszámok, intézményi finanszírozási elvek szerepelnek, hanem a következő tanévben a továbbképzési rendszerbe bevont pedagógusok neve, munkaköre, szakképzettsége, valamint az általa választott, az intézmény vezetője által támogatott továbbképzés megnevezése, időtartamának és a képző intézménynek a meghatározása.

A beiskolázási terv elkészítésénél figyelemmel kell lenni a Kormányrendelet most következő rendelkezéseire is.

Korm. r. 6. § (3)  A beiskolázási terv elkészítésénél előnyben kell részesíteni azt,

a) akinek a hétévenkénti továbbképzés teljesítéséhez kevesebb ideje van hátra,

b) akinek a hétévenkénti továbbképzésben való részvételét a munkáltató elrendelte,

c) aki a szakvizsgába beszámítható továbbképzésre jelentkezik és

d) akinek a továbbképzésben való részvétele a minősítéshez szükséges.

Korm. r. 6. § (4) A beiskolázási terv összeállításánál a (3) bekezdésben előbb álló csoportba tartozó megelőzi az utána következő csoportba tartozót.

A beiskolázási tervbe – a továbbképzési programmal ellentétben – a pedagógusok saját írásos jelentkezésük alapján vehetők föl, amennyiben megfelelnek a jogszabályban meghatározott részvételi követelményeknek.

Korm. r. 6. § (5)  A beiskolázási tervbe az vehető fel, aki továbbképzésre kötelezett, vagy írásban kérte felvételét, és megfelel a továbbképzés felvételi (részvételi) követelményének. A feltételek megléte esetén nem tagadható meg a felvétele annak, akinek két évnél kevesebb idő áll rendelkezésre a hétévenkénti továbbképzés teljesítéséhez.

Korm. r. 6. § (6)  A köznevelési intézmény vezetője a beiskolázási tervbe történő felvételről, illetve az abból való kihagyásról írásban értesíti az érintettet.

Korm. r. 6. § (7) A (3)-(6) bekezdésben foglaltak tekintetében munkaügyi vita kezdeményezésének van helye.

A beiskolázási tervek elkészítéséhez alapvető szempont az öt évre szóló intézményi továbbképzési programban meghatározottak megvalósítása azzal a kitétellel, hogy nem lehet elvárás, hogy egy középtávra szóló továbbképzési program minden egyes sora, képzése az ott meghatározottak szerint valósuljon meg. A továbbképzési programhoz tartozó öt beiskolázási tervnek azonban hozzávetőlegesen le kell fednie a továbbképzési programban meghatározott továbbképzési terveket. Amennyiben az intézmény szükségletei úgy alakulnak, hogy szükség van egyre több olyan képzési irány, szakterület támogatására, amelyek a továbbképzési programban nem szerepeltek, akkor célszerűnek látszik a továbbképzési program módosítása, amelynek nincs jogszabályi akadálya.

A beiskolázási tervbe történő sikeres jelentkezéshez azonban nélkülözhetetlen az intézményvezető előrelátása és gondos tervező munkája. Ennek érdekében a március 15-i határidő előtt legalább két héttel föl kell hívni a pedagóguskollégák figyelmét a közelgő jelentkezési határidőre, illetve személyes konzultációt érdemes folytatni azokkal a kollégákkal, akiknek jelentkezése akár a továbbképzési program megvalósítása akár saját hétéves továbbképzési kötelezettségük teljesítése érdekében célszerűnek mutatkozik.

A továbbképzési program és a beiskolázási terv elkészítéséhez, a pedagógus-továbbképzésre történő jelentkezéshez, az intézményvezetői támogatáshoz illetve elutasításhoz a Menedzser Praxis Kiadó honlapján általam készített és közzétett iratmintákat találnak, amelyek az előfizetők rendelkezésére állnak a pedagógus-továbbképzési rendszer sikeres menedzseléséhez.

 

2. Az egyes pedagógusok továbbképzési kötelezettségének meghatározása

2.1 A továbbképzési kötelezettség kezdő és befejező időpontjának meghatározása

A továbbképzési kötelezettséggel érintett pedagógusok, valamint a továbbképzési rendszer működtetéséért felelős intézményvezetők számára a Kormányrendeletből következő talán legfontosabb teendő az egyes pedagógusok továbbképzési kötelezettsége kezdetének és befejeződésének meghatározása.

Korm. r. 4. § (2) A pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenötödik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig vesz részt az Nkt. 62. § (2) bekezdésében szabályozott továbbképzésben (a továbbiakban: hétévenkénti továbbképzés).

Mivel azonban a Kormányrendelet 1997. december 30-án lépett hatályba, a most idézett előírás nem értelmezhető azokra, akik a hatályba lépés előtt több mint hét évvel szerezték meg első pedagógusdiplomájukat. Például ha egy pedagógus 1985-ben szerezte meg első pedagógus oklevelét, akkor a fenti előírás a hét év elteltével, azaz 1992-től írná elő számára a továbbképzésben való részvételi kötelezettséget, holott az azt szabályozó Kormányrendelet azonban csak 1997 végén lépett hatályba. Ezért a bevezetés időszakában külön kellett szabályozni az idősebb pedagógus-korosztály továbbképzési kötelezettségét. Ezt az előírást a hatályba léptető átmeneti rendelkezések írják elő az alábbiak szerint.

Korm. r. 22. § (1) A hétévenkénti továbbképzésben azok a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak vesznek részt, akik e rendelet hatálybalépése előtt legalább hét éve megszerezték a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget.

Mivel a rendelet hatályba lépésének dátuma 1997. december 30. volt, ez azt jelenti, hogy az utóbbi szabályozás azokra a pedagógusokra vonatkozik, akik 1990. december 30. előtt szerezték meg első pedagógusdiplomájukat. Azoknak a pedagógusoknak a továbbképzési kötelezettsége tehát, akik első pedagógus oklevelüket 1990. december 30. előtt szerezték meg, 1998. szeptember 1-jén kezdődött. Első továbbképzési ciklusuk tehát 2005. augusztus 31-én zárult le.

Azon pedagógusok számára, akik első pedagógusdiplomájukat 1990. december 30-án vagy azt követően szerezték, az első továbbképzési ciklus a diplomaszerzést követő hetedik év szeptember 1-jén kezdődött. Pl. ha a diplomaszerzés időpontja 1991. június 20. volt, akkor az ezt követő hetedik év 1998 volt, tehát első továbbképzési ciklusuk 1998. szeptember 1-jén kezdődött. Látható, hogy a már régebben működő és a frissen pályára kerülő pedagógusok továbbképzési kötelezettségének összefésülése megtörtént, ezért minden pedagógus számára egyértelmű a továbbképzési kötelezettség kezdetének meghatározása.

A hatályba léptető rendelkezések között van azonban egy olyan előírás is, amely azokra a pedagógusokra vonatkozik, akik első pedagógusdiplomájukat követően 1992. december 30. és 1997. december 30. között főiskolai vagy egyetemi alapképzésben, szakirányú továbbképzésben további oklevelet szereztek. Ezeket a kollégákat a Kormányrendelet hatályba lépését követő öt évig mentesítette a továbbképzési rendszerben történő részvétel alól, azaz számukra az első továbbképzési ciklus csak 2003. szeptember 1-jén kezdődött. A 2009. július 31-től hatályból kivont előírás így szólt:

Korm. r. 22. § (4) Teljesítette a hétévenkénti továbbképzésben való részvétel követelményeit az e rendelet hatálybalépésétől számított öt évig az, aki az e rendelet hatálybalépését megelőző öt éven belül

a) munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett főiskolai szintű alapképzésben, szakirányú továbbképzésben vagy egyetemi szintű alapképzésben, szakirányú továbbképzésben oklevelet,

- pedagógus-szakvizsgával egyenértékű oklevelet, tudományos fokozatot,

- felsőoktatási intézményben, legalább két féléves képzés keretében mentor szakképzettséget

szerzett;

Az 1992. december 30. és 1997. december 30. között második (vagy további) diplomát szerzőkre vonatkozó ötéves mentesítés szabályát azért fontos ismernünk, mert az érintett kollégák első (és azt követő további) továbbképzési ciklusainak pontos meghatározása csak ennek ismeretében lehetséges.

A pedagógusok továbbképzési kötelezettségének vége 2013. szeptember 1. napjától a pedagógusok 55. életévének betöltéséhez kötődik, míg ezt a dátumot megelőzően az 50. életév betöltése jelentette a továbbképzési kötelezettség megszűnését.

 2.2 A második és harmadik továbbképzési ciklusok meghatározása

A pedagógus-továbbképzés ciklusainak számítása látszólag nagyon egyszerű feladat, hiszen az első pedagógusdiploma megszerzését követő hét évben a pedagógus mentes a továbbképzési kötelezettség alól, ezt követően pedig hétévenként kötelező a továbbképzési kötelezettség teljesítése. Ismét idézzük az erre vonatkozó alapvető szabályozást.

Korm. r. 4. § (2)  A pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenötödik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig vesz részt az Nkt. 62. § (2) bekezdésében szabályozott továbbképzésben (a továbbiakban: hétévenkénti továbbképzés).

A hétéves ciklusok eredetileg jól követhető rendjét azonban bonyolultabbá teszik azok a jogszabályban rögzített rendelkezések, amelyek méltányosságát nem kérdőjelezzük meg, szakmai logikájuk is hibátlan, mégis nehezen követhető viszonyokat eredményeznek a nyilvántartásban. A Kormányrendelet hatályba lépése óta konzekvensen hét évre szóló mentesítést ad a továbbképzési rendszerben való részvétel alól azoknak, akik első pedagógusdiplomájukat követően újabb diplomát, szakvizsgát szereztek és szereznek. Ennek feltételei azonban az évek során egy alkalommal jelentősen megváltoztak.

2.2.1 A hét évig tartó mentesség szabályai újabb diploma vagy szakvizsga esetén 2012. augusztus 31-ig

A Köznevelési törvény hatályba lépését megelőzően hatályos Közoktatási törvény mentesítésre vonatkozó előírása 1998. január 1-től 2012. augusztus 31-ig volt hatályban az alábbi szöveggel.

Közoktatási (!) tv. 19. § (8): Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus szakvizsgát vagy egyéb jogszabályban meghatározott vizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben.

Akik tehát az 1998. január 1-től 2012. augusztus 31-ig tartó időszakban első pedagógus diplomájukat követően szakvizsgát, újabb diplomát vagy más jogszabály által rögzített vizsgát tettek (jellemzően: újabb diplomát szereztek), azok kiléptek a szokásos hétéves ciklusból, mert a diploma megszerzését követő hét évig mentességet kaptak a továbbképzési kötelezettség alól.

2.2.2 A hét évig tartó mentesség szabályai 2012. szeptember 1-től napjainkig

Köznevelési tv. 62. § (2): „…Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben.”

A 2012. szeptember 1-jén módosult törvényi előírás a Közoktatási (!) törvény korábbi szabályozásához képest azzal módosult, hogy a hétéves mentességet kizárólag a pedagógus szakvizsgát szerzett pedagógusok számára biztosítja, míg az egyéb diplomát (újabb pedagógus szakképzettség, mesterfokozat, mérnöki diploma, stb.) megszerző pedagógusok esetében nem. A Köznevelési törvény belépésével a pedagógus-továbbképzési kötelezettség alóli hétéves mentesítéskor tehát a jogalkotó a pedagógus szakvizsgát preferálja a többi pedagógus vagy más oklevél megszerzésével szemben.

Az e fejezetben tárgyalt mentesítési szabályok alkalmazásának következményeként annyiféle továbbképzési pályafutás létezik, ahány pedagógus. Az áttekinthetőség érdekében az e fejezetben foglaltak alkalmazására néhány képszerű példát is bemutatunk az alábbiak szerint.

3. A pedagógus-továbbképzésben történő részvétel nyilvántartása

A Kormányrendelet 19. § (2) bekezdésében meghatározza, hogy a köznevelési intézményekben milyen adatokat kell nyilvántartani a pedagógus-továbbképzésben történő részvétellel, illetve a továbbképzési kötelezettség teljesítésével kapcsolatban.

Korm. r. 19. § (2) a) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak által felsőoktatási intézményben szerzett okleveleket,

c) azokat, akik a hétévenkénti továbbképzésre vonatkozó rendelkezések hatálya alá tartoznak,

d) a pedagógus-szakvizsga vagy azzal egyenértékű oklevél, tudományos fokozat megszerzését,

e) a továbbképzésben való részvételt és a továbbképzés teljesítését.

Nyilvánvaló, hogy a köznevelési intézményekben gondosan nyilvántartjuk a pedagógusok végzettségét és szakképzettségét, a megszerzett oklevelek számát a KIR Személyi Nyilvántartásban is rögzíteni kell. Erről tovább fölöslegesen értekeznénk. Ettől jóval nehezebb feladatot jelent a pedagógus-továbbképzési kötelezettség alá eső pedagógusok listájának nyilvántartása legalábbis akkor, ha a nyilvántartási kötelezettségbe beleértjük az egyes pedagógusok továbbképzési ciklusait. Márpedig ennek pontos nyilvántartására okvetlenül szükség van a továbbképzési rendszer intézményi szinten sikeres irányításához.

A pedagógus-továbbképzési kötelezettség nyilvántartását – az adatok szerte ágazása miatt – nem érdemes egyetlen dokumentumban megoldani. A legfontosabb intézményi szintű adatok nyilvántartása és áttekinthetősége céljából elsőként egy Excel-táblát érdemes készíteni, amelyben szerepel az intézmény minden pedagógusa, első pedagógusdiplomájuk megszerzésének időpontja, valamint továbbképzési ciklusaik. A táblázat utolsó sorában érdemes szerepeltetni azt az évet, amelyben az adott pedagógus betölti 55. életévét, hiszen a továbbképzési rendszerben történő részvétel eddig az esztendőig kötelező számára.

A fenti táblázat egy javaslatot tartalmaz a legfontosabb adatok nyilvántartásának formájára. Ebben érdemes színezéssel vagy más kiemeléssel elkülöníteni a már teljesített kötelezettségeket, valamint bármely eltérő módon (esetünkben pontozott mintázattal) jelölni azokat a ciklusokat, amelyekben az adott kollégának már nincs továbbképzési kötelezettsége. A legtöbb pedagógus esetében három továbbképzési ciklusnál többre nem kerül sor egy pedagógus életpályán. A második diploma esetleges időpontját tartalmazó oszlop beemelése azért célszerű, mert a 2.1 fejezetben leírtak szerint az érintett kolléga öt évre mentesül a továbbképzési rendszerben történő részvétel alól. Ugyanez a szerepe az egyes továbbképzési ciklusokban a „dipl.” jelöléssel ellátott oszlopnak, ha ugyanis a kolléga az adott ciklusban (2012-ig) diplomával, 2012-től szakvizsgával teljesítette továbbképzési kötelezettségét, akkor hét évig mentesül a továbbképzésben történő részvételi kötelezettség alól. Ezeket a mentességeket a táblázat egyes soraiban jól lehet követni.

Ez az áttekintő táblázat azonban csupán a nyilvántartási kötelezettség legfontosabb kritériumainak felel meg, és az intézményi szintű (vezetői) áttekintés lehetőségét biztosítja számunkra. Ezen túl nyilván kell még tartani a Kormányrendelet idézett 19. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat, sőt a teljesített továbbképzések megnevezését, a megszerzett szakképzettséget, a diploma vagy az akkreditált továbbképzés elvégzéséről szóló tanúsítvány számát és egyéb praktikus adatokat. Ha a fenti táblázat mellett minden pedagógus esetében vezetünk egy olyan nyilvántartást, amely az egyes ciklusokban teljesített továbbképzésekkel kapcsolatos adatokat is tartalmazza, akkor minden nyilvántartási kötelezettségünknek eleget tettünk. Ha már azonban itt tartunk, akkor nem feledkezhetünk el arról sem, hogy 2013. augusztus 31-ig hatályban volt a 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet 14. §-a, amely így szólt:

138/1992. (X.8.) Korm. rendelet 14. §: A közoktatási intézmény dolgozójának a fizetési fokozatok közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell, ha teljesítette a külön jogszabályban meghatározott továbbképzés követelményeit. A várakozási idő csökkentése hétévenként egy alkalommal illeti meg a közoktatási intézmény dolgozóját akkor is, ha a továbbképzés követelményeit többször teljesítette ebben az időszakban.

Mivel a várakozási idő csökkentésének megtörténte és a várakozási idő csökkentésének dátuma utólag nagyon nehezen kereshető vissza a munkaügyi nyilvántartásokban, a várakozási idő csökkentésével kapcsolatos eseményeket is ebben a dokumentumban érdemes nyilvántartani. Ez azért fontos, mert a várakozási idő csökkentésének elmulasztása vagy annak tisztázatlansága napjainkban is számos besorolási probléma forrását képezi, hiszen minden pedagógus joggal ragaszkodik ahhoz, hogy a pedagógus életpályán történő besorolása helyes legyen, tehát az esetleges korábbi munkáltatói intézkedések vagy azok elmaradása a pedagógus kárára ne befolyásolják illetményének, munkabérének jogszerű meghatározását.

A pedagógus neve:

X.Y.

Szakjai:

matematika-fizika

A továbbképzés megnevezése:

tanügyigazgatási szakértői szakvizsga, oklevél

Továbbképző intézmény neve:

Eszterházy Károly Főiskola

A továbbképzés kezdete:

2010. szeptember 30.

befejezése:

2012. június 14.

Bizonyítvány száma és kelte:

PT K …….. sz. egyetemi oklevél, 2012. június 14.

Mentesítés a továbbképzési kötelezettség alól

2012. szeptember 1-től 2019. augusztus 31-ig

Következő továbbképzési ciklusa

2019. szeptember 1-től 2026. augusztus 31-ig

Várakozási idő csökkentése:

2013. január 1-jén megtörtént

 

Amennyiben minden pedagógus esetében a továbbképzés befejezésének és a várakozási idő csökkentésének megtörténte után (utóbbi 2013. augusztus 31-ig) pontosan elkészítjük a fenti táblázatot, majd a pedagógus különböző ciklusaiban teljesített továbbképzéseket egymás után fűzzük, akkor teljes áttekintést kapunk az érintett pedagógus kolléga továbbképzési életpályájáról, amely a hivatalos ellenőrzés alkalmával is segítséget jelent majd számunkra.

4. Gyakori kérdések a pedagógus-továbbképzési rendszer működtetéséről

4.1 Van-e munkajogi következménye a továbbképzési kötelezettség nem teljesítésének?

A Köznevelési törvény a pedagógusok kötelezettségeként határozza meg a hétévenkénti továbbképzési kötelezettséget az alábbi – korábban már idézett – előírással.

Nkt. 62. § (2): A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vesz részt. Megszüntethető – munkaviszony esetében felmondással, közalkalmazotti jogviszony esetében az alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel – annak a pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés a Pedagógus II. fokozat megszerzésére irányuló első minősítés előtt kötelező. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben.

Amint arról korábban e cikkben értekeztünk, a fentiek alapján minden egyes pedagógus továbbképzési kötelezettségének időintervalluma egyértelműen meghatározható. A törvény azt is rögzíti, hogy a továbbképzési kötelezettséget önhibájából nem teljesítő pedagógus munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya megszüntethető, ennek kötelezőségét azonban nem írja elő a munkáltató számára. Van tehát munkáltatói lehetőség a továbbképzési kötelezettségüket saját hibájukból elmulasztó pedagógusok foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetésére, de ez jelenleg nagyon ritkán (vagy talán sohasem) fordul elő a gyakorlatban.

4.2 A passzív foglalkoztatási jogviszonyban lévők továbbképzési kötelezettsége

Tekintsük át, hogyan kell kiszámítani a pedagógusok hétévenkénti továbbképzési ciklusait azokban az esetekben, amikor a pedagógus hétévenkénti továbbképzési kötelezettsége – a pedagógusnak fel nem róható okból – nem teljesíthető vagy valamilyen más oknál fogva nem teljesül. Szépszámmal előfordulnak olyan esetek is, amikor a pedagógus passzív jogviszonyba kerülése miatt a továbbképzési ciklus megszakad, ezért a hétévenkénti továbbképzési kötelezettség nem teljesül.

Példák a problematikus továbbképzési esetekre:

  • a pedagógus hétéves továbbképzési ciklusának ötödik évében gyermeke születése miatt várhatóan két-három évig fizetés nélküli szabadságát tölti,
  • a pedagógus tíz évre elhagyja a pedagóguspályát, majd visszatér,
  • a pedagógusdiplomát szerzett személy nem pedagógusként helyezkedik el, majd húsz év után mégis a tanári munkát választja.

Ezekben az esetekben (és sok hasonló esetben) a Kormányrendelet konzekvens alkalmazása nem lehetséges, hiszen a fenti élethelyzetekben a foglalkoztatott személy nyilvánvalóan nem fogja teljesíteni továbbképzési kötelezettségét. Amennyiben a pedagógusdiplomával rendelkező kolléga visszatér az iskolai, óvodai munkához, akkor munkaszerződésének megkötésekor a munkáltatónak érdemes azt is előírnia számára, hogy továbbképzési kötelezettségének meddig kell eleget tennie. Például az első francia bekezdésben vázolt estben méltányos, hogy az immár aktívvá váló jogviszony kezdetétől számított harmadik év augusztus 31. napjáig határozzuk meg a továbbképzési kötelezettség teljesítésének határidejét. A másik két példában akár hét évet is biztosíthatunk a kötelezettség teljesítésére, de ettől kevesebb – de méltányos – időtartamban is megállapodhatunk. A továbbképzési kötelezettség teljesítésére vonatkozó elvárásunkat legcélszerűbb a munkaszerződésben rögzíteni.

4.3 A nem teljesített továbbképzési kötelezettség esete

Néha előfordul az is, hogy a pedagógus jogviszonya ugyan folyamatos, de valamely – neki felróható – ok miatt nem teljesítette a ciklus végéig továbbképzési kötelezettségét. Ez az ok éppúgy lehet a munkáltató nem kellően alapos tervező munkájának következménye, mint a munkavállaló pedagógus feledékenysége vagy hanyagsága. Ha ebben az esetben nem kívánunk élni a foglalkoztatási jogviszony megszüntetési lehetőségével, akkor javasoljuk, hogy a munkáltató írásban figyelmeztesse a pedagógust a továbbképzési kötelezettségének elmulasztására és annak lehetséges jogkövetkezményére, és írjon elő teljesíthető, de viszonylag rövid határidőt az elmulasztott továbbképzési kötelezettség pótlására. Azt is javasolhatjuk, hogy ezzel az intézkedéssel egyidejűleg írja elő a pedagógus számára a következő továbbképzési ciklus kezdő és befejező időpontját.

4.4 Az 55. életévüket éppen betöltők továbbképzési kötelezettsége

Gyakori kérdésként merül föl az is, hogy vajon előírható-e részvételi kötelezettség azon pedagógus számára, aki jelenlegi továbbképzési ciklusában (mondjuk annak ötödik évében) betölti az 55. életévét, és így kikerül a pedagógus-továbbképzési kötelezettség alól. Az ilyen kollégáknak önmagában a pedagógus-továbbképzés kötelezettségéről és rendjéről szóló Kormányrendelet szerint már nem írható elő továbbképzési kötelezettség, hiszen annak a hétéves cikluson belüli teljesítése a pedagógus döntési kompetenciájába tartozik, amelybe a munkáltatónak nincs beleszólási joga. A pedagógus-továbbképzési kötelezettségre hivatkozva tehát ezeknek a pedagógusoknak nem lehet kötelező pedagógus-továbbképzést elrendelni. Ugyanakkor lehetnek olyan egyedi esetek, amikor a munkáltatónak az intézmény működőképességének biztosítása érdekében – függetlenül az érintett pedagógus továbbképzési kötelezettségének megszűnésétől – feltétlenül szüksége van arra, hogy a szóban forgó pedagógus számára kötelezően előírja egy adott továbbképzésben történő kötelező részvételét. Ebben az esetben azonban a munkáltatónak a továbbképzésen való részvétellel kapcsolatos minden költséget (tandíj, tanszerek, utazási költség, stb.) kötelezően meg kell fizetnie.

5. Milyen dokumentumokat készítsünk elő az Oktatási Hivatal ellenőrzéséhez

Amint cikkünk elején azt már említettük, a 2020/2021-es tanév rendjéről szóló 27/2020. (VIII.11.) EMMI rendelet 2021. első negyedévére elrendelte a pedagógus-továbbképzési rendszer országos szakmai ellenőrzését.

12. § (1) 2021. január 4. és 2021. március 31. között szakmai ellenőrzés keretében meg kell vizsgálni a nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus-továbbképzési kötelezettség teljesítését és dokumentálását.

Az ellenőrzés konkrét tematikáját természetesen nem ismerhetjük, de bizonyosan sor kerül majd a 2013. szeptember 1-től 2018. augusztus 31-ig futó negyedik továbbképzési időszak teljes dokumentációjának, valamint a 2018. szeptember 1-jén megkezdődött és most folyó ötödik továbbképzési időszak anyagának hivatali ellenőrzésére.

Egy teljes továbbképzési időszak ellenőrzésének érdekben az alábbi dokumentáció előkészítését, ellenőrzését javasolhatjuk.

  1. a 2013-2018. évekre vonatkozó továbbképzési program,
  • az intézmény nevelőtestületének véleménye a továbbképzési programról,
  • a nevelőtestület értékelése az előző továbbképzési program végrehajtásáról,
  • a dokumentum fenntartói elfogadása,
  1. a 2013/2014, 2014/2015, 2015/2016, 2016/2017 és a 2017/2018-as tanévekre vonatkozó öt beiskolázási terv,
  2. az egyes beiskolázási tervekhez tartozó,
    • jelentkezési dokumentumok,
    • a továbbképzésben való részvételt támogató írásos nyilatkozat vagy elutasító határozat,
    • a beiskolázási terv nevelőtestületi véleményezése,
  3. a továbbképzési kötelezettség alá tartozó pedagógusok névsora és továbbképzési ciklusaik nyilvántartása,
  4. az egyes pedagógusok részvételi kötelezettségének teljesítéséről vezetett intézményi nyilvántartás.

A teljes cikk szerkesztett anyagát Word fájlként itt töltheti le: A pedagógus-továbbképzési rendszer ellenőrzése

 

A mappában található képek előnézete Balatoni bringakör-2020