A munkaidő kötelező nyilvántartásával kapcsolatos vezetői tevékenységről
316/2013. (VIII.30) Kormányrendelet pontosan meghatározza, hogy a köznevelési intézményekben az intézményvezetőnek milyen munkaidő-nyilvántartást kell vezetnie. Az előírás összhangban van a Munka törvénykönyvének 134. § (1) bekezdésével, amely a munkáltatót kötelezi a munkaidő nyilvántartására.
316/2013. (VIII.30) Korm. r. 17. § (7) Az intézményvezető az órarend és a munkatervben meghatározott feladatok alapján az iskolában/óvodában foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában munkaidő-nyilvántartást vezet, és a munkavégzést havonta igazolja.
A munkáltatónak a munkaidő nyilvántartási kötelezettségével kapcsolatban az alábbi gondolatokat teszem közzé:
· A munkaidő nyilvántartását a törvény nem a munkavállaló, hanem a munkáltató feladatkörébe sorolja.
· Semmiféle jogszabály nem rendeli el a pedagógusok (és az intézményvezetők) számára jelenléti ív vezetését.
· Semmilyen jogszabály nem írja elő, hogy a kötött munkaidő és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő munkavállaló általi, konkrét munkafolyamatokkal történő felhasználásáról bármiféle kimutatást, jelentést kellene készíteni. Ilyen munkáltatói utasítást ugyan jogszerűen rendelhet el a munkáltató, azonban az ilyen nyilvántartások a vezetés számára teljesen fölöslegesek és – megkockáztatható – teljes mértékben hasznosíthatatlanok.
· A kötött munkaidő neveléssel-oktatással lekötött időtartamát hitelt érdemlően bizonyítják a haladási napló bejegyzései. Ezekről más nyilvántartás vezetése szükségtelen.
· Az értekezleteken, fogadóórákon, intézményi továbbképzéseken való részvételt a rendezvény pontos időintervallumát megjelenítő jelenléti ív vagy jelenléti ív és jegyzőkönyv hitelt érdemlően tanúsítja.
· A kötött munkaidő időtartama hitelesen bizonyítható chipkártyás beléptető rendszer adatainak dolgozónkénti importálásával és az összegzés aláírásával.
· Az intézményben kötelezően eltöltendő kötött munkaidő igazolása a pedagógus számára kijelölt kötelező munkaidőt elrendelő írásos beosztás egyszerű munkáltatói aláírásával is megoldható. Ehhez semmiféle érdemi számolás, összegzés, egyéb fölösleges művelet nem szükséges.
o Figyelem, a Mt.103. § (1) bek. által legalább három, legföljebb hat óra munkavégzést követően 20 perces munkaszünetet (ebédszünet) kell biztosítani, amelyet a Mt. 103. § (6) bek. szerint több részletben is kiadhat a munkáltató.
o A Mt. 86.§ (3) bek. elrendelése szerint a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek.
· A nem kötött munkaidő igazolásának kérdése más természetű, hiszen ennek teljes mértékben vagy részben intézményen kívüli felhasználását, beosztását a munkavállaló jogosult meghatározni. Éppen ezért annak ellenőrzése gyakorlatilag lehetetlen. A munkavállaló tehát akkor jár el racionálisan, ha a heti 40 órás teljes munkaidő és a 32 órás kötött munkaidő közötti (a munkavállaló szabad beosztása alapján) felhasznált munkaidőt minden alkalommal – külön vizsgálat és dokumentáció nélkül – igazolja.
A legegyszerűbb munkáltatói igazolási módszer tehát az alábbiakban körvonalazható:
· minden egyes pedagógus számára kijelöljük a hétfőtől péntekig terjedő napokra a kötött munkaidő naponként változó időintervallumát,
· a teljes hetekre elrendelt kötött munkaidő összegét szerepeltetjük az elrendelő dokumentumon (a töredék hetekkel, hiányzó napokkal nem kell foglalkoznunk),
· a heti 40 órából hiányzó 8 órát pedig heti összes óraszámként minden további vizsgálat nélkül igazoljuk!
Kazincbarcika, 2013. szeptember 2.
Petróczi Gábor
igazgató, közoktatási szakértő
Katka - Kötelező napközi délután ötig?