Petróczi Gábor igazgató, tanügyigazgatási szakértő honlapja

Az új Munka törvénykönyve 46. § (1) bekezdése alapján a munkáltató 15 napon belül köteles írásbeli tájékoztatást adni a munkavállaló számára a munkaviszonyból adódó alapvető jogokról és kötelességekről. Ennek mintáját a Kjt. hatálya alá tartozó közalkalmazottakra vonatkozóan mutatja be a közölt minta.

A köznevelési törvény hatályba lépésével heti 5 testnevelési óra kötelező az 1., az 5. és a 9. évfolyamokon. Bejegyzésünk összegzi a mindennapos testneveléssel kapcsolatos jogszabályi előírásokat, és válaszol arra a gyakori kérdésre, hogy vajon mindennapos-e a mindennapos testnevelés. Lehet-e két testnevelés órát összevontan tartani?

Hogyan kell biztosítani az iskolában a gyermek- és ijfúságvédelmi feladatok ellátását? Kell-e gyermek- és ijfúságvédelmi felelőst alkalmazni, lehet-e részmunkaidőben. Biztoísítható-e órakedvezmény vagy pótlék a feladatot ellátó pedagógus számára?

Sokszor fordulnak hozzám azzal a kérdéssel, hogy (pedagógushiány esetében) alkalmazható-e a pedagógusképző intézmény utolsó éves hallgatója, vagy az abszolutóriummal rendelkező, de (nyelvvizsga hiányában) diploma nélküli jelentkező! A válasz 2012. szeptember 1-jétől már határozott NEM!

A köznevelési törvény és végrehajtási rendelete számos új előírást vezetett be a közoktatási intézmények SzMSz-ével kapcsolatban. Bejegyzésünk tartalmazza a köznevelési törvény és végrehajtási rendeletének az SzMSz-szel kapcsolatos hatályos rendelkezéseit. A rendelkezések között sok az előző évben hatályossal azonos előírásokat tartalmaz, némelyek megváltoztak, és számos egészen új előírás is található. Ne feledkezzünk el az átdolgozás során az új államháztartási kormányrendeletről. Az ezzel kapcsolatos SzMSz-ben követendő szabályokat a Főiskolai hallgatóimnak menüben található előadásból vagy az államháztartási kormányrendeletről írt bejegyzésemben olvasható.

Tanítási napnak tekinthető-e a kirándulásra, sportfoglalkozásra fordított nap? Be kell-e ilyenkor írni a magyar, matematika, stb. órákat? Hány órát kell tartani ahhoz, hogy egy nap tanítási napként legyen beszámítható? Sok téves elképzelés, hibás gyakorlat van az iskoláinkban! Tudja meg a korrekt megoldást!

Milyen dokumentumok képezik a közoktatási intézmények szervezeti és működési szabályzatának kötelező mellékleteit? Figyelem: változás 2012. szeptember 1-jétől! Kevesen tudják a kérdésre a pontos választ. Ráadásul évente változik a kötelező mellékletek jegyzéke, amely 2012. szeptember 1-jétől csupán egy. Sok iskolában és óvodában tucatnyi vagy annál is több melléklete van az SzMSz-nek, amely teljes mértékben fölösleges és szakmailag sem indokolható.

Többen kérdezték: kötelező-e a munkáltató számára az érettségi vizsgára beosztott felügyelő tanárok felügyeleti díjának kifizetése abban az esetben, amikor az érettségi előtt álló diákok kieső óraszáma miatt a pedagógusok jelentős részének csökken a megtartandó óraszáma. Igen, a díj kifezetését jogszabály írja elő, így az nem képezheti munkáltatói mérlegelés tárgyát.

2012. január 1-jétől van hatályban az államháztartás működési rendjéről szóló (új) 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet, amely számos szabályozási kötelezettséget tartalmaz az állami vagy önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények SzMSz-e és kötelező belső szabályzati rendszere számára. Nézze meg, hogy az Ön iskolájának SzMSz-e helyes hivatkozással tartalmazza-e a kormányrendeletben rögzített kötelezettségeket!

Hogyan változnak 2013. szeptember 1-jétől az iskolák rendelkezésére álló heti órakeretek? Bármennyire meglepő, de a most hatályos óraszámokhoz képest emelkednek. A köznevelési törvény 6. sz. mellékletének felhasználásával készült táblázattal kiszámíthatók a 2013. szeptember 1-jétől érvényes iskolai órakeretek. Töltse le, számítsa ki, hasonlítsa össze a mostani szabályok szerinti heti órakerettel. Azt hiszem, kellemesen fog csalódni!

Hogyan lehet rendkívüli szünetet elrendelni a közoktatási intézményekben? Ki rendelheti el a rendkívüli szünetet, milyen egyeztetési, értesítési kötelezettségei vannak az elrendelő személynek? Hogyan változotak meg a köznevelési törvény előírásai?

2011. január 1-jétől hatályos a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény azon rendelkezése, amely szerint a magasabb vezetőket és vezetőket (igazgatóhelyettesek, tanintézmény-vezetők, stb.) 5 éves határozott időre kell kinevezni. Az ezt megelőző időszakban a vezetői megbízás (az intézményvezető kivételével) határozatlan időre szólt.