Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Portfólió_feltöltése_2019

2019.07.23

A portfólió ellenőrzése és feltöltése - 2019

Az Oktatási Hivatal adatai szerint a 2020. évi minősítési tervbe 17 335 pedagógus kolléga nyert felvételt. Számukra a portfólió vagy a mesterprogram elkészítésének és feltöltésének határideje 2019. november 25. Közülük a legtöbb kolléga a Pedagógus I. fokozat (gyakornokok) vagy a Pedagógus II. fokozat elérése érdekében adta be jelentkezését a minősítési eljárásra. Portfóliójuk sikeres előkészítése, elkészítése és feltöltése érdekében az elmúlt tanév végén három cikkben is részletesen foglalkoztunk a portfóliókészítéssel összefüggő feladatokkal, a legfontosabb dokumentumtípusok elkészítésével kapcsolatos tapasztalatokkal és tanácsokkal. Cikksorozatunk záró részében a portfólió feltöltésével, ellenőrzésével és lezárásával, a portfóliókészítés során leggyakrabban elkövetett hibákkal, valamint a minősítésnek az intézményben megvalósuló záró részével fogunk foglalkozni.

Közös gondolkodásunkat segíti az útmutató 2019. június 27-én megjelent hatodik kiadása. A portfóliókészítés és feltöltés érdekében ugyancsak június 27-én megnyílt a portfóliós felület, a minősítésre sikeresen jelentkezett pedagógus kollégák számára tehát már rendelkezésre áll minden szükséges eszköz a portfóliójuk elkészítéséhez és sikeres feltöltéséhez, végső soron a minősítési eljárásba történő érdemi bekapcsolódáshoz. A 2020. évi pedagógusminősítésekhez szükséges tudnivalókat tartalmazó útmutató hatodik kiadása az Oktatási Hivatal honlapján az alábbi linken érhető el: http//www.oktatas.hu/kiadvanyok.

Előző cikkünkben is felhívtuk erre a figyelmet, és most is fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a 2020. évi minősítési eljárásban, azaz a 2019. évi portfóliófeltöltéskor a pályázóknak már nem az eddig szokásos nyolc pedagógus kompetencia alapján kell dolgozniuk, mert a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet kiegészült egy kilencedik kompetenciával, amely a jogszabályban és az útmutatóban egyaránt a 7. sorszám alatt szerepel. Ez az új kompetencia „a környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök átadásának módja.” Kiemelt figyelmet kell fordítanunk arra, hogy portfóliónkban ez az új kompetencia is megjelenjék.

A 2020. évi Pedagógus I. és II. fokozatú minősítési eljárásokban a szakértői értékelés alapját képező indikátorlista az előző éviekhez képest kis mértékben természetesen megváltozott, hiszen az új kompetencia megjelenésével ahhoz értékelő indikátorokat kellett csatolni. Az eddigi értékelésben 62 indikátor, a 2020. évi értékelésben 60 indikátor jelenik meg, amelyek az útmutató 23-25. oldalán olvashatók. Ne essenek azonban portfóliókészítő olvasóink abba a hibába, hogy kinyomtatva maguk elé teszik az új indikátorlistát, és annak alapján próbálják meg elkészíteni portfóliós dokumentumaikat, ez ilyen módszerrel nem fog sikerülni, de legalábbis az indokoltnál sokkal több időt vesz igénybe. Az indikátorlistát helyesen úgy kell használniuk, hogy a portfólió összes dokumentumának elkészítését követően kell elővenniük, és meg kell nézniük, hogy portfóliójukban minden egyes indikátor értékeléséhez van-e elegendő tényanyag. Ha néhány indikátornál hiányosságot érzékelnek, akkor az azt támogató információkat legalább egy, de inkább több dokumentumban szerepeltetni kell.

A szakmai életút elkészítésekor és feltöltésekor már nem kötelező minden pedagóguskompetencia tételes bemutatása szakmai tevékenységünkben. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy néhány pedagóguskompetencia, így a 7-9. számú (környezeti tudatosság, szakmai együttműködés, elkötelezettség és felelősségvállalás) igazolásához leginkább ez a dokumentum adhat információt. Célszerű ezért, ha szakmai életutunk bemutatásakor mind a nyolc kompetenciára kitérünk, az utolsó három kompetenciára azonban feltétlenül.

Bevezetőnk zárásaként fontosnak tartjuk azt bemutatni, hogy mi is a célja a Pedagógus II. fokozat elérését célzó minősítési eljárásnak. Az új útmutató 15. oldalán ezt a következőként határozza meg. „A pedagógus törekszik szaktudományi, szaktárgyi, tanuláselméleti és tantervi tudásának minél hatékonyabb integrálására, a képességek és a tudás fejlesztésének egységben való kezelésére. Felismeri a más szaktárgyakhoz, művelődési területekhez való kapcsolódás lehetőségeit, és munkája során fel is használja őket. Képes rugalmasan alakítani a tanítási stratégiákat a tanulási célokkal összhangban és differenciálni a tanulói képességeknek megfelelően. Önállóság jellemzi, nyitott a külső változásokra, aktívan részt vesz az intézmény szaktárgyi/szakmai munkaközösségének munkájában. Gyakorlati tapasztalatainak beépítésével képes a tananyag sokoldalú bemutatására, a gyakorlati alkalmazhatóság szempontjainak érvényesítésére. Fontosnak tartja a formális, a nem formális és az informális úton, tanulási környezetben szerzett tudás összekapcsolását.”

Portfóliónk készítése során figyeljünk tehát arra, hogy az általunk végzett szakmai és pedagógia munka bemutatása, a tematikus tervek és a foglalkozási tervek készítése, szakmai életutunk bemutatása és a további portfóliós elemek elkészítésekor ez a szemléletmód tükröződjön munkánkban, mert a portfóliónkat értékelő szakértők is ennek alapján alakítják majd ki szakmai véleményüket és értékelő pontszámaikat.

A portfóliós dokumentumok feltöltésének, cseréjének módja

Az informatikai felületre a pedagógus portfólió összes dokumentumát pdf formátumban kell feltölteni. Amikor tehát portfóliós dokumentumaink többségével elkészültünk, és azokat gondosan ellenőriztük, akkor minden egyes dokumentumot a „Mentés másként” funkció alkalmazásával ugyanazzal a névvel (pl. Óraterv-1) pdf-dokumentumként kell elmenteni. Így minden dokumentumunk rendelkezésünkre áll majd Word és pdf-dokumentum formájában ugyanazon a néven.

A portfóliós felületre bejelentkezve a pdf-ben mentett dokumentumok bármelyikét bátran föl lehet tölteni. A feltöltést követően a felületen látni fogjuk, hogy milyen elnevezéssel töltöttük föl a dokumentumot. Amennyiben a további munkálatok és az ellenőrzés folyamata során úgy találjuk, hogy valamelyik dokumentumon módosítani kell, az semmi problémát nem jelent. Ebben az esetben a módosítani kívánt Word dokumentumban el kell végezni a módosítást, kiadni a mentési utasítást, majd a mentés másként funkcióval ismét el kell menteni, immár pdf-dokumentumként. A portfóliós felületen ezt követően törölni kell a korábban feltöltött pdf-fájlt, és az előbbiekben módosított pdf-dokumentumot kell helyette feltölteni.

Az e fejezetben elmondottak abban erősíthetik meg a portfóliót készítő kollégákat, hogy a dokumentumok többségének elkészülését követően, azok mindegyikét pdf-formátumba konvertálva bátran föl lehet tölteni az informatikai rendszerbe, hiszen a szükséges módosításokat a későbbiekben bármikor és akárhányszor el lehet végezni.

Tipikus hibák a portfóliókészítéskor és feltöltéskor

Az eredetiségi nyilatkozatot úgy kell elkészíteni, hogy az útmutató 1. sz. mellékletét kell letölteni, kitölteni, aláírni és a portfóliós felületre feltölteni. Vigyázzunk, mert a 2019-ben használandó eredetiségi nyilatkozat utolsó sora – igaz, nem túl lényeges mértékben – eltér a 2018-ban használttól, ezért ne alkalmazzuk a tavaly vagy a korábbi években készült eredetiségi nyilatkozati űrlapokat. Ne felejtsük el az eredetiségi nyilatkozat aláírását és oktatási azonosítónk gondos ellenőrzését. A dokumentumot ezt követően töltsük föl az informatikai felületre, ezen további változtatást már biztosan nem kell eszközölnünk.

Az útmutató 86. oldalán – az eddigiekhez képest változatlanul – úgy rendelkezik, hogy a portfólióba semmilyen videofelvétel, illetve személyiségi jogokat sértő vagy beazonosításra alkalmas fotó nem tölthető fel.  Kivételt képeznek a nyilvánosan is megjelent fényképek, amelyek esetében meg kell jelölni a forrást, az eredeti megjelenés helyét, internetes felület esetén a letöltés linkjét és a letöltés dátumát. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy a legtöbb fénykép esetleges feltöltése semmit nem lendít a portfólió értékelésén, azaz lényegében nem járul hozzá a portfólió minőségének emeléséhez. Ebből viszont az következik, hogy fotókat lényegében nem érdemes feltölteni. Azt pedig mindenképpen kerüljük el, hogy feltöltünk egy kisebb tanulócsoportot ábrázoló fényképet, majd a tanulók fejét kitakarjuk, mert ezek a képek egyáltalán nem esztétikusak, és semmivel sem járulnak hozzá a portfólió színvonalának javításához. Figyelnünk kell arra is, amint korábbi cikkünkben azt már érintettük, hogy a csoportprofilban, esetleírásban vagy más dokumentumban nem szerepeltethetjük a tanulók nevét, még keresztnevét vagy monogramját sem, ezt az útmutató 86. oldala most is egyértelműen előírja.

Gyakori hiba, hogy a meglehetősen sok dokumentumot tartalmazó portfólió feltöltésekor a pedagógus nem bizonyul elég gondosnak, ezért – például – a 2. órához tartozó reflexió helyett a 3. órához tartozót tölti föl. Szintén gyakori, hogy tévedésből az egyik típusú dokumentum (pl. foglalkozásvázlat) helyett másik típusú dokumentumot (pl. reflexiót vagy esettanulmányt) tölt föl a pedagógus. Ez ellen úgy lehet hatékonyan védekezni, hogy a dokumentumokat rendkívül következetesen nevezzük el, mint Óravázlat-1, Óravázlat-2, Reflexió-1, Reflexió-2, Esettanulmány, stb. Még ebben az esetben is nagyon kell figyelnünk arra, hogy az Óravázlat-3 nevű dokumentum valóban az óravázlat anyagát tartalmazza-e.

Az útmutató 45. oldalán továbbra is azt a szabályt rögzíti, hogy a feltöltött alapdokumentumok tartalma nem vonatkozhat három évnél régebbi tevékenységre. A szabadon választható dokumentumok azonban három évnél lehetnek akár régebbiek is. Ezek esetén is figyeljünk azonban arra, hogy nem túl elegáns lépés egy öt-hat évnél régebbi dokumentum vagy tevékenységleírás feltöltése. Kerüljük korábbi szakdolgozataink, diplomamunkáink és publikációink feltöltését főként akkor, ha azok terjedelme meghaladja a 8-10 oldalt. Ezeket a terjedelmes, akár százoldalas dokumentumokat ugyanis nem tudják érdemben értékelni a szakértők, mert nincs rá idejük.

Súlyos hibának számít az útmutató 33. oldalán is szereplő leírás szerint, ha a portfólió kötelező dokumentumai nem megfelelőek. Kötelező dokumentum esetében ugyanis hiánypótlás nem történhet. Ha a portfóliót feltöltő kolléga valamelyik kötelező dokumentumot nem tölti föl, vagy az nem felel meg az adott dokumentum iránti követelményeknek, akkor a minősítő bizottság elnökének nyilatkozata alapján az Oktatási Hivatal megállapítja a minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikertelenségét. Kötelező dokumentumok: a szakmai önéletrajz, az eredetiségi nyilatkozat, a nevelő-oktató munka alapdokumentumai (a tematikus terv, az óravázlatok és a hozzájuk tartozó reflexiók), az intézményi környezet bemutatása, a szakmai életút értékelése. Ha tehát tévedésből óravázlat helyett más típusú dokumentumot (pl. reflexiót) töltünk föl, vagy szakmai életutunk bemutatása hiányzik, az a minősítési eljárás sikertelenségéhez vezet.

Ha a portfólió feltöltése során nem az alapdokumentumok, hanem a szabadon választott dokumentumok esetén tévedünk, akkor a minősítési eljárásban a portfólió előzetes ellenőrzésekor napvilágra került hiányosságokat a minősítő bizottság elnökének felhívására a portfólióvédés napját megelőző 20. napig az elnöknek elektronikusan küldött levélben pótolhatja. Ilyen hiányosság lehet egy tanuló keresztnevének szerepeltetése, a hospitálásnál meglátogatott pedagógus nevének feltüntetése vagy a szabadon választható dokumentum helyett egy tévesen feltöltött dokumentum beemelése. Ha a pedagógus az elnök által jelezett, a szabadon választható dokumentumok körét értintő hiányosságokat nem pótolja, akkor az a minősítési eljárás sikertelenségéhez vezet.

A legnagyobb hiba, amelyet a portfólió készítésekor el lehet követni, a plagizálás, azaz más személytől származó mondatok, szövegrészek, bekezdések forrásmegjelölés nélküli átvétele. Az útmutató 85. oldalán ismerteti a plagizálás formáit, amelyek az alábbiak: forrásmegjelölés és idézőjel nélküli szó szerinti átvétele; szövegrészlet átfogalmazása forrásmegjelölés nélkül; ábra, illusztráció vagy statisztikai adat forrásmegjelölés nélküli átvétele; idegen nyelvű szerzői alkotás forrásmegjelölés nélküli lefordítása. Felhívom a portfóliót készítő, az írásban kevésbé gyakorlott kollégáim figyelmét, hogy a gyakorlott olvasók számára a más személytől illetéktelenül átvett szövegrészletek azonnal kiütköznek a szövegből, és azok többségének forrását az internetes lehetőségekkel másodpercek alatt ki lehet deríteni. Ezért minden kollégát óvok a plagizálás akár legkisebb mértékű formájától is!

A portfólió ellenőrzése és lezárása

A portfólió összes dokumentumának elkészülését követően először is végezzünk egy igen alapos nyelvi ellenőrzést annak érdekében, hogy az esetlegesen előforduló nyelvtani hibákat, elírásokat, a központozás hiányosságait és az egyéb hibákat kijavítsuk, a formázást ellenőrizzük. Ezt követően a dokumentumok mindegyikét mentsük el az eredeti nevükön, majd immár pdf-formátumban, és töltsük föl azokat az informatikai felületre.

A dokumentumok feltöltését követően végezzünk egy rendkívül alapos ellenőrzést elsőként abból a szempontból, hogy minden egyes szükséges dokumentumot feltöltöttünk-e. Ha hiányosságot tapasztaltunk, akkor készítsük el a hiányzó dokumentumot, és pdf formátumban azt is töltsük föl a portfóliós felületre. Ezzel azonban még távolról sem zárhatjuk le az ellenőrző munkát.

Most következik a portfóliós anyag ellenőrzésének legfontosabb, egyben nélkülözhetetlen része. Minden egyes feltöltött pdf-dokumentumot sorban, egyesével meg kell nyitnunk, és alaposan meg kell arról győződnünk, hogy az a dokumentum van-e az adott helyre feltöltve, amelyet oda szántunk. Tehát nyissuk meg elsőként az eredetiségi nyilatkozatot, és görgessük végig, nézzük meg, hogy valóban szerepel-e rajta a nevünk, az oktatási azonosítónk és az aláírásunk. Gondosan és pontosan így járjunk el minden további dokumentummal.

Különös figyelmet kell fordítanunk a tematikus terv, valamint az óravázlatok és a hozzájuk tartozó reflexiók gondos tartalmi ellenőrzésére. Nyissuk meg tehát a pdf-fájlként feltöltött tematikus tervet, lapozzuk azt végig, és győződjünk meg róla (például az órák sorszámának folyamatos követésével), hogy azt végig feltöltöttük-e. Majd nyissuk meg az első óravázlatot, és azzal is ugyanígy járjunk el, ahogyan a hozzá tartozó reflexióval is. Vigyázzunk, komoly hiba forrása lehet, ha nem vagyunk elég alaposak! Ha például megelégszünk azzal, hogy a dokumentumok ellenőrzésekor csupán annak címét ellenőrizzük, akkor egy korábbi téves elnevezés miatt akár két órához is ugyanazt az óravázlatot tölthetjük föl, ami végzetes tévedés. Rendkívül veszélyes az a munkamódszer, amely szerint a Word-ben elkészített portfóliós dokumentumainkat kinyomtatjuk, és azt beszkenneltetjük. Ez a módszer azért kockázatos, mert gyakran előfordul, hogy a dokumentumokat a szkennelő személy tévedésből összekeveri, esetleg egy vagy több oldalt kihagy. Ha ebben az esetben nem vagyunk elég figyelmesek, akkor dokumentumainkból akár több oldal hiányozni fog vagy egyes lapok nem a megfelelő dokumentumba kerülnek. Ráadásul az e-portfólió kinyomtatása teljesen szükségtelen. Ragaszkodjunk ezért ahhoz az eljáráshoz, hogy saját magunk a „mentés másként” funkció alkalmazásával alakítjuk dokumentumainkat pdf-fájlokká, és magunk töltjük föl azokat az informatikai felületre.

A portfóliós felület feladja, hogy mely dokumentumokhoz szükséges reflexiót csatolni, ez többségében komoly segítséget jelent az ellenőrzésben. A szabadon választható dokumentumok esetében a portfóliós felületen megjelenik a reflexió feltöltésének lehetősége, mert a szabadon választható dokumentumok többségéhez tartozik reflexió. Lehetnek azonban olyan szabadon választott dokumentumok is, amelyekhez nem szükséges reflexiót feltölteni. Az útmutató 6. kiadásának 52-54. oldalain példák szerepelnek a különböző típusú szabadon választható dokumentumokra. Ha ezek közül választunk, a szóban forgó táblázatban találunk információt arra vonatkozóan, hogy ehhez a dokumentumhoz kell-e reflexiót csatolni vagy sem. A táblázatos felsorolásban szereplő első öt dokumentumtípushoz például kötelező reflexiót feltölteni, de a hatodikként felsorolt dokumentumhoz (kompetenciamérések eredményeinek ismertetése, elemzése) már nem szükséges reflexiót csatolnunk. Ha olyan szabadon választható dokumentumot készítünk, amely nem azonosítható a táblázatban felsorolt típusok egyikével sem, inkább készítsünk hozzá tartozó reflexiót és töltsük föl azt az informatikai felületre. 

A helyszíni foglalkozáslátogatás és a portfólió védési eljárása

A helyszíni látogatásra és a portfólió védésére 2020-ban, az Oktatási Hivatal által kitűzött időpontban kerül sor. A Hivatal ekkor jelöli ki a minősítő bizottság elnökét és szakos szakértőjét. Az intézményi képviselő kijelölése a köznevelési intézmény igazgatójának feladatkörébe tartozik.

A helyszíni látogatásra történő felkészüléskor a pedagógusnak el kell készítenie két megtartandó óra/foglalkozás vázlatát, valamint az ezekhez csatlakozó tematikus tervet vagy terveket.

A helyszíni látogatáskor csak olyan órát tarthatunk, amelyből a portfóliót készítettük. Tanítók, óvodapedagógusok esetében ez semmiféle megkötést nem jelent. Tanárok esetében tehát abból a tantárgyból kell elkészíteni az óravázlatokat, amelyből a portfóliót készítette a kolléga. Az óra-/foglalkozáslátogatás során elkészítendő dokumentumok azonban függetlenek az e‑portfólióba feltöltött dokumentumoktól, mivel az óra/foglalkozás megtartása a pedagógus által választott osztályban vagy csoportban történik az éppen aktuális tananyag szerint. Nincs tehát a pedagógusnak olyan kötelezettsége, hogy azon az évfolyamon, ugyanabból a fejezetből, ugyanabban a csoportban tartsa meg két óráját, amelyből a portfóliót készítette, hiszen elképzelhető, hogy az az osztály már nincs is az iskolában, vagy azon az évfolyamon az adott tanévben nem is tanítja a szóban forgó tantárgyat.

A helyszíni látogatás alkalmával a pedagógus dönthet arról, hogy mindkét óráját ugyanabban az osztályban tartja meg, vagy két különböző osztályban vagy évfolyamon tartja meg a két órát. Ha azonban az óráit különböző évfolyamokon, ezért értelemszerűen különböző tananyagból tartja, akkor két tematikus tervet kell készítenie. Egyáltalán nem számít rendkívülinek, ha a pedagógus egyetlen tematikus tervet készít, és abból két órát mutat be. Ebben az esetben azonban fokozottan ügyelnie kell arra, hogy a két óra módszerei, eszközei, az alkalmazott eljárások, munkáltatási formák jelentősen eltérjenek. Nagy hiba tehát az, ha a pedagógus két ugyanolyan típusú órát tart két egymást követő tananyagból, mert ezzel a saját értékelését és a minősítő bizottság munkáját is megnehezíti.

A helyszíni látogatáshoz – gyakori tévedés a pedagógusok részéről – nem kell csoportprofilt készíteni, mert a minősítés helyszíni eljárásának kezdetén elegendő a csoport néhány perces szóbeli bemutatása. A portfólió védéséhez azonban szükséges egy 15 perces időtartamú prezentáció elkészítése, amelyben a pedagógus ismerteti mindazt, amit a legfontosabbnak tart saját szakmai fejlődése szempontjából és pedagógiai munkásságából. Ez a bemutató célszerűen 10-12 diából álljon, mert ettől lényegesen többet negyedóra alatt nem lehet elmondani. Ügyelni kell arra, hogy a prezentáció diaképei megfeleljenek az alábbi célszerű elvárásoknak:

  • esztétikus megjelenés, világos háttérszínek és sötét betűk használata (láthatóság)
  • nem lehet túlságosan sok szöveg egyetlen dián sem, mert ez az átláthatóságot rontja
  • használjunk nagy betűméreteket, a szövegek vázlatosak legyenek
  • minden diának adjunk egy olyan címet, amely lefedi a tartalmát
  • az előadásba lehetőleg építsük be a bizottság elnöke által megküldött kérdésekre adott válaszok vázlatát, ezzel időt takaríthatunk meg és megkönnyíthetjük saját dolgunkat
  • használjunk prezentert, hogy ne legyünk fizikailag kötve a számítógéphez
  • a bemutató tervezetének elkészültekor nézzük meg a prezentációt azon a helyen és úgy kivetítve, ahol a bemutatás is történni fog – csak ekkor szembesülhetünk a láthatósági problémákkal

A prezentáció elkészülése után tegyünk próbát, valamelyik családtagunknak vagy kollégánknak adjuk elő a portfólióvédéshez készített bemutatót. Kérjük meg, hogy mérje a prezentáció időtartamát, és közben jegyezze föl az előadásunkkal kapcsolatos észrevételeit, amelyeket bizonyára meg fog velünk osztani. Nem okoz problémát, ha az előadás hossza 15 perc helyett maximum 20 percre hosszabbodik, de ettől több időt nem szabad terveznünk bemutatónk előadására.

A bemutató megtartása után a bizottság szakmai beszélgetést folytat a minősítési eljárásban résztvevő pedagógussal, amelyben kitérhetnek azokra a kérdésekre, amelyekre az értékelés eddigi szakaszában nem találtak megfelelő tartalmú választ. Ekkor kerülhet sor arra is, hogy a minősítő bizottság tagjai immár a portfólió előzetes értékelése, az órák meglátogatása, a pedagógusnak az óráival kapcsolatos értékelése és a bemutató megtartását követően esetleg nyitva maradt kérdéseire választ kapjanak annak érdekében, hogy minden értelmezhető indikátor esetében meg tudják állapítani az adott indikátorra adandó pontszámot.

A minősítés helyszíni eseményeinek zárásaként a minősítő bizottság elnöke elkészíti a portfólióvédési jegyzőkönyvet, a szakos szakértő pedig a két foglalkozásról szóló jegyzőkönyvet, és azt – aláírás és szkennelés után – föltöltik az informatikai rendszerbe. A minősítés eredményéről a minősítő bizottság a helyszínen nem ad tájékoztatást, az érintett pedagógus azt az informatikai rendszer révén ismerheti majd meg.

*

Tisztelt portfóliókészítő Kollégák!

Portfóliót készíteni mindig emberpróbáló, nehéz szakmai feladat. Az elmúlt években azonban a minősítéssel kapcsolatos feladatok elvégzése során az iskolákban, óvodákban pedagógusként, igazgatóként és szakértőként egyaránt olyan sok tapasztalatot szerezhettünk, hogy minden intézményben, minden tantestületben nagyon sok információ áll rendelkezésre ahhoz, hogy eredményesen segíthessük egymás munkáját! Kívánom önöknek, hogy jól ütemezve, hatékony időráfordítással sikeres és jó portfóliót készítsenek! Ha ehhez ez a cikksorozat szemernyit is hozzájárult, akkor megérte megírnom!

A cikk Word formátumban itt tölthető le: Portfólió_ellenőrzése_feltöltése

 

 

 

 

A mappában található képek előnézete Szent Gellért-díj