Petróczi Gábor igazgató, tanügyigazgatási szakértő honlapja

Mi történik a minősítési kötelezettségüket nem teljesítő pedagógusokkal?

A Nemzeti köznevelésről szóló törvény által meghatározott pedagógus életpálya egyik legfontosabb részeként a pedagógusoknak kötelezően részt kell venniük a pedagógusok minősítési rendszerében. A pedagógusminősítési rendszer legfontosabb követelményei közé tartozik, hogy a gyakornoki fokozatba sorolt pedagógusok két év szakmai gyakorlat megszerzését megelőzően minősítő vizsgán vesznek részt a Pedagógus I. fokozat elérése érdekében. A Pedagógus I. fokozatba sorolt kollégák számára pedig nyitott a lehetőség arra, hogy nyolc év (az osztatlan tanárképzésben résztvevők pedig hét év) szakmai gyakorlat megszerzését követően jelentkezzenek a Pedagógus II. fokozat elérését célzó minősítési eljárásra, ahol számot kell adniuk kompetenciáikról, majd a követelmények sikeres teljesítését követően magasabb fizetési fokozatba kerülhetnek. A Pedagógus II. fokozat elérése minden pedagógus számára kötelező. A pedagógus életpálya további szakaszainak, tehát a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatoknak az elérése már nem kötelező, csupán lehetőség a pedagógusok számára. Cikkünkben azt járjuk körül, hogy mely időpontig kötelező a 2013-ban Pedagógus I. fokozatba sorolt kollégák első minősítési eljárásban történő részvétele, illetve milyen következményei vannak az esetleges sikertelen minősítési eljárásnak.

1. Meddig kell teljesíteniük a Pedagógus I. fokozatban lévő pedagógusoknak első minősítési kötelezettségüket

A minősítési eljárás legfontosabb szabályait a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet tartalmazza, amely a 2019. augusztus 9-i módosítástól kezdődően a Pedagógus I. fokozatba sorolt pedagógusokra vonatkozóan az alábbiakat rendeli el:

3. § (1)  Ha a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus nyolc év, az osztatlan tanárképzésben végzett pedagógus hét év szakmai gyakorlattal rendelkezik, saját kezdeményezésére minősítési eljárásban vehet részt. A szakmai gyakorlat idejébe nem számít be a sikertelen minősítő vizsgát követő gyakornoki idő időtartama. Ha a pedagógus a Pedagógus I. fokozatba történő besorolástól számítva kilenc év szakmai gyakorlatot szerzett, a minősítési eljárást le kell folytatni. A minősítési eljárásban való kötelező részvétel teljesítésének időpontját a munkáltató írja elő a Pedagógus I. fokozatba lépést követően a kinevezés, munkaszerződés módosításában.

A jelenleg a pályán lévő aktív pedagógusok többségét a pedagógus életpálya bevezetésének időpontjában, azaz 2013. szeptember 1-jén sorolták be a Pedagógus I. fokozatba. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Pedagógus II. fokozatba történő jelentkezéshez szükséges szakmai gyakorlatot – ellentétben a Kormányrendelet korábban hatályos előírásaival – nem feltétlenül a Pedagógus I. fokozatban, hanem bármely fokozatban, így a gyakornoki fokozatban, vagy a pedagógus életpálya 2013-ban történő bevezetését megelőző időszakban pedagóguspályán szerzett szakmai gyakorlattal is lehet teljesíteni. A Kormányrendelet korábban hatályos előírásai hat év – kifejezetten Pedagógus I. fokozatban szerzett – szakmai gyakorlathoz kötötték a jelentkezést, ez az előírás azonban már nincs hatályban.

A Kormányrendelet fentebb idézett 3. § (1) bekezdése azonban arról is rendelkezik, hogy ha a pedagógus a Pedagógus I. fokozatba történő besorolástól számítva kilenc év szakmai gyakorlatot szerzett, a minősítési eljárást le kell folytatni. A 2013-ban a pedagógus életpálya alapján Pedagógus I. fokozatba sorolt nagyjából százezer pedagógus esetében a minősítés teljesítésére megszabott végső határidő tehát gyorsan közeleg. A tisztánlátás érdekében most tekintsük át, hogy a 2013. szeptember 1. napján a Pedagógus I. fokozatba sorolt kollégáknak meddig kell teljesíteniük első minősítési kötelezettségüket.

A 2013. szeptember 1-jétől Pedagógus I. fokozatban eltöltött kilenc év 2022. augusztus 31-én, azaz két év múlva telik le. Ezt követően a Kormányrendelet fentebb idézett 3.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint a minősítési eljárást kötelező lefolytatni. Ez praktikusan azt jelenti, hogy azoknak a 2013. szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba sorolt kollégák számára, akik 2022. augusztus 31-ig nem teljesítették a minősítési kötelezettségüket, a munkáltató fogja előírni a Pedagógus II. fokozat elérését célzó minősítési eljárásban történő kötelező részvételt, azaz a munkáltató fogja őket jelentkeztetni a minősítési eljárásra (akárcsak a gyakornokokat). A 2022. augusztus 31. utáni lefolytatás kötelezettsége azt jelenti, hogy az érintetteknek az ezt követő lehető legkorábbi időpontban meg kell kezdeniük immár kötelező minősítési eljárásukat. A Kormányrendelet 10/A. § (4) bekezdésének rendelkezése szerint a kötelező minősítési eljárás kezdetének az az időpont számít, amikor az intézményvezetőnek a kötelező jelentkeztetést rögzítenie kell az informatikai rendszerben. Ez az időpont a Kormányrendelet 10/A. § (3) bekezdésének rendelkezése szerint április 15. napja. Az érintett kollégák esetében tehát a kötelező minősítési eljárás kezdete 2023. április 15. lehet, a kötelező jelentkeztetés megtörténtéről a pedagógus az Oktatási Hivataltól elektronikus úton kapnak majd visszajelzést. A 2013. szeptember 1-jén azoknak a Pedagógus I. fokozatba sorolt pedagógusoknak, akik minősítési kötelezettségüket még nem teljesítették, a 2023-ban esedékes kötelező jelentkeztetést követően portfóliójukat 2023. november 25-ig kell feltölteniük az informatikai rendszerbe. Minősítésükre 2024-ben kerülhet sor.

Értelmezésem szerint a 2023. évi fenti dátum előtt nem kerülhet sor a minősítési kötelezettségüket még nem teljesítők kötelező jelentkeztetésére, mert a 2022. április 15-i rögzítéssel megkezdődne kötelező minősítési eljárásuk, ebben az időpontban azonban még nem kötelezhetők a minősítési eljárásban történő részvételre, hiszen a 2013. szeptember 1-jétől számítandó kilenc év még nem telt el.

2. Mi történik a minősítési kötelezettségüket nem teljesítő pedagógusokkal

Cikkünk következő fejezetében azt járjuk körül, hogy mi történik azokkal a pedagógusokkal, akik nem teljesítik a Pedagógus II. fokozatú minősítési eljárás sikeres abszolválásával kapcsolatos kötelezettségeiket. A minősítési kötelezettség nem teljesítése akkor következik be, amikor a kötelező jelentkeztetést követően az Oktatási Hivatal megállapítja a minősítési eljárás sikertelenségét. Erre leggyakrabban az alábbi esetekben kerül sor:

• a pedagógus a portfólió feltöltésére vonatkozó november 25-i határidőt elmulasztja,
• ha az előírt határidőig sikeresen feltöltött portfólió tekintetében hiánypótlás szükséges, és azt a minősítő bizottság elnökének felszólítására a pedagógus legkésőbb a portfólióvédést megelőző huszadik nap előtt nem teljesíti,
• a minősítő bizottság megállapította, hogy a pedagógus a portfólió részét képező eredetiségnyilatkozatban vállalt kötelezettségét megsértette (például plagizált),
• ha a minősítő bizottság vagy az Oktatási Hivatal azt állapítja meg, hogy a minősítési eljárás személyes részvételt igénylő eseménye a pedagógusnak felróható okból hiúsult meg,
• ha a Pedagógus II. fokozat elérését célzó minősítő eljárásban a pedagógus nem érte el a minimálisan szükséges hetvenöt százalékos eredményt.

A fenti esetekében a minősítési eljárás sikertelenül zárul, amelyről az Oktatási Hivatal elektronikus úton tájékoztatja az érintett pedagógust. Ebben az esetben kerülhet sor a minősítési eljárás megismétlésére, amelyről a Kormányrendelet az alábbiakat tartalmazza.

3.§ (3) A minősítési eljárás legfeljebb egy alkalommal megismételhető, ha a minősítési eljárás sikertelen volt. A minősítési eljárás megismétlésére legkorábban – a sikertelen minősítési eljárás befejezésétől számított – két év szakmai gyakorlat megszerzésének évében kerülhet sor. A megismételt minősítési eljárás lefolytatására legkésőbb a Pedagógus I. fokozat megszerzésétől számított tizenegy év szakmai gyakorlat megszerzéséig kerülhet sor.

Ha tehát példánkban annak a 2013. szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba sorolt pedagógusnak a minősítési eljárását tartjuk szem előtt, akinek minősítési kötelezettsége 2022. szeptember 1-jén keletkezett, esetleges sikertelen minősítési eljárásának befejezésére a portfóliófeltöltés elmulasztása esetén 2023-ban, egyéb esetekben 2024-ben, várhatóan 2024. június 30-ig sor kerül. A minősítési eljárás megismétlésére a sikertelenség megállapításától számított két év újabb szakmai gyakorlat megszerzésének évében, feltehetőleg tehát 2025-ben vagy inkább 2026-ban kerülhet sor. Az idézett jogszabály utolsó mondata szerint azonban a megismételt minősítési eljárás lefolytatásának a Pedagógus I. fokozatba történő besorolás megszerzésétől számított 11 év szakmai gyakorlat megszerzéséig, azaz – folyamatos jogviszony esetében – 2024. augusztus 31-ig kellene sorra kerülnie. Amint látjuk, a kötelezettségre vonatkozó határidők áttekintése arra vezet, hogy ellentmondás van a megismételt minősítési eljárás lezárásának dátumában. Ennek következményeként – a szóban forgó időpont közeledtével – feltehetőleg jogszabálymódosítás válik szükségessé e tárgyban, amelynek fel kell oldania az időpontokban fennálló eltéréseket.

Ha a megismételt minősítési eljárásban a pedagógus „nem felelt meg” minősítést kapott, akkor a kötelező pedagógusminősítési rendszer sikertelen teljesítésének súlyos jogkövetkezménye van: a sikertelen minősítésről szóló tájékoztatást követő tizedik napon a pedagógus munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya a törvényben foglaltak alapján megszűnik. Ezt a köznevelési törvény 64.§ (8) bekezdése rögzíti az alábbiak szerint:

Nkt. 64. § (8) Ha …a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus a megismételt minősítési eljárás eredményeként „nem felelt meg” minősítést kapott, közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik. A közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony…a megismételt minősítési eljárás eredményének közlésétől számított tizedik napon szűnik meg.

A törvény itt idézett előírása azt jelenti, hogy a megismételt minősítési eljárást követően a „nem felelt meg” minősítést kapott pedagógus esetében a munkáltatónak nincs mérlegelési joga a pedagógus munkaviszony megszüntetése ügyében, mert a munkaviszony vagy közalkalmazotti jogviszony az eredmény közlését követő tizedik napon a köznevelési törvény előírása alapján megszűnik, azaz a munkáltatónak kötelezően meg kell szüntetnie a pedagógus munkavállalói jogviszonyát, közalkalmazotti jogviszonyát.

Az idő előre haladásával előfordulhat, hogy a minősítési kötelezettségük teljesítését halogató pedagógustársaink szorult helyzetbe kerülnek, mert minősítésükre nem szánták rá a megfelelő időt vagy szakmai figyelmet, vagy életük valamely váratlan eseménye akadályozta őket portfóliójuk feltöltésében vagy a minősítési eljárás sikeres teljesítésében. Ezek a kollégák bizonyára tudomást szereznek majd pedagógustársaiktól arról, hogy némelyikük az Oktatási Hivatalhoz intézett nyilatkozatával egyszerűen visszavonta a minősítési eljárásra történő jelentkezését, és ebből semmiféle joghátránya nem származott. Figyelniük kell azonban arra, hogy a Kormányrendelet 10/A. § (2) bekezdése kizárólag a nem kötelező minősítési eljárásban résztvevők számára biztosítja a visszalépési lehetőséget az alábbi rendelkezésével.

10/A. § (2c)  A nem kötelező minősítési eljárásban a pedagógus a jelentkezését az OH-hoz intézett írásbeli nyilatkozatával a portfólióvédés vagy a pályázat védését megelőző napig vonhatja vissza.

A kötelező minősítési eljárásban résztvevő pedagógusok vagy a kötelező minősítési vizsgára jelentkeztetett gyakornokok számára tehát nincs visszalépési lehetőség a kötelező minősítésre vonatkozó kötelezettség alól.

3. Az új pedagógus munkakör létesítésének lehetősége csupán haladék

Néhányan úgy gondolják, hogy ha az előírt határidőn belül nem teljesítik a kötelező minősítés követelményeit, akkor az adott köznevelési intézményben majd megszüntetik a munkaviszonyukat, és egy másik iskolában, óvodában vagy más köznevelési intézményben folytatják pedagógus szakmai pályafutásukat. A Kormányrendelet azonban erre az esetre is szabályozást tartalmaz az alábbiak szerint.

3.§ (4) Ha a megismételt minősítési eljárást nem teljesítő pedagógus pedagógus-munkakörre újabb foglalkoztatási jogviszonyt létesít, a foglalkoztatási jogviszony létesítésétől számított két év elteltével újabb minősítési eljárásban kell részt vennie. Az újabb minősítési eljárás során – a minősítés eredményétől függően – az Nkt. 64. § (8) bekezdését kell alkalmazni.

Ezzel az eljárással tehát legföljebb két év haladékot lehet szerezni, mert a Kormányrendelet idézett rendelkezése szerint az új köznevelési intézményben létesített pedagógus munkakörbe történő kinevezéstől számított két éven belül az érintett pedagógusnak újabb minősítési eljárásban kell részt vennie.

4. Az öregségi nyugdíjhoz közelítők minősítési kötelezettségéről

Van azonban egy olyan pedagógusréteg, amelynek tagjai jelentős arányban tévedésben vannak a minősítési kötelezettségeikkel kapcsolatban. Ez az öregségi nyugdíjhoz közelítő pedagógusok köre. A köznevelési törvény az alábbi hatályos szabályozást rögzíti.

Nkt. 97. § (21) Nem vonatkozik a minősítési kötelezettség arra a pedagógus-munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottra, aki a 2013. szeptember 1-jétől számított tizedik tanév végéig eléri a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.

Elsőként arra kell felhívnom a figyelmet, hogy a jogszabály szövegében az öregségi nyugdíjkorhatár szerepel, tehát a nők 40 éves jogosultsági idejével öregségi nyugdíjjogosultságot szerzett nőkre ez a rendelkezés (legalábbis az öregségi nyugdíjra történő jogosultság megszerzésének időpontjában) nem vonatkozik. Másrészt a fenti jogszabály azokra vonatkozik, akik a Pedagógus I. fokozatba történt 2013. szeptember 1-jei besorolásukkor közelebb álltak az öregségi nyugdíjkorhatárhoz tíz évnél. Másként azokra, akik legkésőbb 2023. augusztus 31-ig elérik a számukra irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Azok teljesítik tehát a törvényben szereplő szükséges feltételt, akik 1958. szeptember 1-jén vagy azt megelőzően születtek, hiszen ők 2023. augusztus 31-ig betöltik az öregségi nyugdíjkorhatárt jelentő 65 évet.  Az idézett jogszabály tehát semmiféle olyan rendelkezést nem tartalmaz, amely szerint a minősítési kötelezettség alóli mentesítés a jövőben is minden olyan pedagógusra vonatkozna, aki tíz évnél közelebb áll az öregségi nyugdíjkorhatárt jelentő 65 évhez, azaz 55 évnél idősebb.

*

Összegzés: A pedagógusok kötelező minősítési rendszere elválaszthatatlan a pedagógus életpályától. A gyakornokok számára a Pedagógus I. fokozat elérése gyakornoki fokozatba történő besorolásukat követő két éven belül kötelező. A Pedagógus I. fokozatba sorolt kollégák nyolc év (az osztatlan tanárképzésben részt vevők hét év) szakmai gyakorlat megszerzése után jelentkezhetnek a Pedagógus II. fokozat elérésére, de kilenc év elteltével a minősítési eljárásban történő részvételük kötelező. A kötelező minősítési eljárásban történő részvételt nem érdemes halogatni, mert egy esetleges váratlan élethelyzet bekövetkezése esetén súlyos következményekkel kell számolniuk. Azok a pedagógusok, akik az előírt határidőn belül nem teljesítik a Pedagógus II. fokozat elérését, egy alkalommal megismételhetik a sikertelenül zárult minősítési eljárást. Ha azonban ez az eljárás is sikertelenül zárul, akkor az eredménytelenségről szóló értesítést követő tizedik napon munkaviszonyuk, közalkalmazotti jogviszonyuk megszűnik.