Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Változások az óvodai feladatellátásban

2020.09.21

Hogyan változhat meg az óvodai feladatellátás 2020. szeptember 1-jétől

Az elmúlt időszakban az óvodákban – főként a hátrányos kistérségekben lévő kistelepüléseken – egyre gyakrabban jelentkezett az óvodapedagógus-hiány, mert a meghirdetett óvodapedagógus álláshelyekre sok esetben egyetlen érdeklődő sem jelentkezett. Az óvodákban egyre gyakrabban megjelenő részleges pedagógushiány gátolja a gyermekek szakszerű nevelésének és folyamatos pedagógiai ellátásának biztosítását. Az eddigiekben ugyanis az óvoda nyitva tartása alatt végig kötelezően óvodapedagógusnak (vagy két óvodapedagógusnak) kellett jelen lennie az óvodai csoportban a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2020. augusztus 31-ig hatályban lévő alábbi rendelkezései szerint.

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 12. §:  Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik, oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik, óvodapedagógusonként és csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel.

Figyelem, az előző sorokban olvasható rendelkezés 2020. szeptember 1. napjától nincs hatályban, az erről szóló 22/2013. (III.22.) EMMI rendelet 39. § a) bekezdésének rendelkezése szerint. Az árnyalt kép kialakítása érdekében értelmezzük a hatályból kivont fenti jogszabályi rendelkezést, amely azt írta elő, hogy az óvodai nevelést a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében kellett megszervezni, azaz az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógusnak vagy óvodapedagógusoknak kellett foglalkozniuk a gyermekekkel. Mivel az óvodák tipikus 10-11 órányi nyitva tartása mellett egyetlen óvodapedagógus nem tudta ellátni a csoport nevelési feladatait, így egy-egy csoport ellátásához naponta két óvodapedagógus közreműködése volt szükséges. Az egymást váltó pedagógusok gördülékeny feladatátvételét szolgálta a minimálisan szükséges napi kétórás átfedési idő, amely időtartam alatt két óvodapedagógus foglalkozott a csoportban jelentkező nevelési feladatok ellátásával. Természetesen pedagógusi tevékenységüket minden csoportban dajka vagy pedagógiai asszisztens segítette, akiknek a munkája a továbbiakban is nélkülözhetetlen a gyermekekkel kapcsolatos feladatok ellátásához.

2020. augusztus 31-én hatályát vesztette a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 98. §-a, amely a törvény 3. sz. mellékletében meghatározott szakképzettségi követelményektől való lehetséges eltérésekről rendelkezett. Ezzel párhuzamosan a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 2020. szeptember 1. napjától hatályos 33/A.-33/O. paragrafusaiban megjelentek a pedagógusok szakképzettségére vonatkozó speciális rendelkezések, amelyek többsége a korábbiakhoz képest nem tartalmaz változásokat. A 33/B. §-ban azonban az óvodák mindennapi működési feltételeit jelentősen befolyásoló új rendelkezéssel találkoztunk, amely az alábbiakat tartalmazza.

326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 33/B. § (5): Ha az óvoda reggel 8.00 óra előtt vagy a délutáni időszakban nem fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más, kifejezetten nevelési jellegű foglalkozást szervez, ezen időszakokban a gyermekek felügyeletét nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja.

A Kormányrendelet új rendelkezése tehát 2020. szeptember 1-jétől lehetővé teszi, hogy az óvodában reggel 8 óra előtt vagy a délutáni időszakban a gyermekek felügyeletét a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy, így például a dajka vagy a pedagógiai asszisztens is elláthassa. Ennek azonban szigorú feltétele az, hogy a szóban forgó, óvodapedagógus jelenléte nélküli időszakban az óvodai csoportban nem folyhat fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más nevelési jellegű foglalkozás. Ez a rendelkezés nagymértékben segíthet az óvodai feladatok jogszerű ellátásában, a gyermekek felügyeletében. A látszólag súlytalan „délután” szó valójában azt jelenti, hogy a gyermekek felügyeletéhez 12 órától az óvoda jellemzően 17 óra körüli zárásáig elegendő a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő foglalkoztatott közreműködése, valamint a reggel 8 óra előtti másfél-két órában sem feltétlenül szükséges óvodapedagógus jelenléte, amennyiben a szóban forgó időszakokban az óvoda nem szervez foglalkozásokat a gyermekek számára. A rendelkezést követően egy óvodai csoportban akár napi hétórányi időtartamban is megoldható a gyermekek felügyelete a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazott dajkák vagy más nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak munkavégzésével úgy, hogy az adott időszakban a csoportban nincs jelen óvodapedagógus.

Az óvodapedagógusok oldaláról közelítve az új lehetőséghez az óvoda minimális erőforrásokkal történő működtetéséhez tehát elegendő, ha egy-egy csoportban 8 és 12 óra között, azaz napi négyórás időtartamban van jelen óvodapedagógus, és az ezen kívüli időszakban a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott alkalmazott láthatja el a felügyeleti feladatokat. Végezzünk most számításokat annak érdekében, hogy áttekinthessük az óvodapedagógusok munkavégzését jelentősen befolyásoló új jogszabály lehetséges következményeit illetve hatásait!

Első példánkban vegyünk egy 100 gyermeket ellátó, négy csoporttal működő óvodát, amely napi tízórás nyitva tartással működik, azaz teljes heteken heti 50 órán át fogadja a gyermekeket. A 2020. augusztus 31-ig érvényes működési rend szerint a heti 50 óra nyitva tartás során végig óvodapedagógusnak kellett jelen lennie az intézményben, napi két-két órán át pedig átfedésben együttesen kellett dolgozniuk a csoportban. Ez azt jelentette, hogy a csoport működtetésére 50 +5 x 2, azaz 60 óra óvodapedagógusi munkaóra volt szükséges, amely szinte teljes mértékben lefoglalta két pedagógus 2 x 32, azaz 64 órás neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét. A négycsoportos óvoda ezért nyolc beosztott óvodapedagógus foglalkoztatását tette szükségessé. Az óvodavezető (kötelező óraszáma 100 gyermek esetében 10 óra) és az óvodavezető-helyettes (kötelező óraszáma a 24 óra) figyelembe vételével tehát a négycsoportos óvoda működtetése a vezetőkkel együtt tíz óvodapedagógus foglalkoztatását igényelte. Az erőforrásokkal való takarékoskodás vagy pedagógushiány esetében az óvoda működtetése kilenc óvodapedagógussal is megoldható volt, hiszen a vezetők 10 + 24 óraszáma mellett a többi hét pedagógus 32 órás foglalkozásszáma 224 órát, a vezetőkkel együtt tehát 258 órát tett ki, amely a négy csoportra elosztva 64,5 órát ad a minimálisan szükséges 60 óra mellett. A 2020. szeptember 1-jén hatályba lépett könnyítések eredményeként minden csoportban elegendő a napi négyórás óvodapedagógusi közreműködés, amely egy-egy csoportra heti 20 órát, a négy csoportra heti 80 órát vesz igénybe, mivel az átfedési idő már nem kötelező. A működtetéshez szükséges 80 órából az óvodavezető és helyettese 34 órát lát el, így a maradék óraszám 46 óra, amely a beosztott óvodapedagógusok 32 órás neveléssel-oktatással lekötött óraszámával számolva 1,43 főt ad eredményül, azaz a két vezetővel együtt négy óvodapedagógus foglalkoztatásával az óvoda minimális elvárásoknak megfelelő jogszerű működtetése megoldható. Összegezve tehát számításaink eredményeit, a négycsoportos óvoda eddig mimimálisan kilenc óvodapedagógus közreműködését igényelte, amely mutató az új rendelkezések bevezetésével négy főre csökkent.

Ha egy egycsoportos óvodára vonatkozóan végezzük el a számításokat az óvoda szintén tízórás nyitva tartása esetén, akkor 2020. augusztus 31-ig a napi tízórás, heti 50 órás nyitva tartás és a folyamatos pedagógusi jelenlét, valamint a nap két-kétórás átfedési idővel a csoport ellátása heti 60 óra foglalkozásokkal töltött pedagógusi munkaidőt igényelt. Az óvodavezető kötelező óraszáma az egycsoportos óvoda gyermeklétszáma mellett 12 óra, a beosztott óvodapedagógus 32 órás óraszámával 44 órát tett ki, tehát a 60 órából lefedetlenül maradt 16 óra, amely éppen egy félállásban foglalkoztatott harmadik óvodapedagógus óraszáma. Az eddigiekben tehát az egycsoportos óvoda jogszerű működtetéséhez – az óvodavezetővel együtt – 2,5 óvodapedagógus foglalkoztatása volt szükséges. A szeptember 1-jei változások következtében az egy csoport nevelése naponta minimálisan négy órát, azaz heti 20 órát vesz igénybe, amelyből az óvodavezető kötelező óraszáma 12 órát tesz ki, tehát a második óvodapedagógus foglalkoztatására – a minimális ellátási feltételek biztosítása mellett – elegendő 8 órányi foglalkoztatás, amely a heti 32 órának negyede, azaz egy negyed álláshelyen foglalkoztatott beosztott óvodapedagógussal a minimálfeladatok megoldhatók. Összegezve tehát számításunk eredményét, az egycsoportos óvoda működtetéséhez az eddigiekben 2,5 óvodapedagógusi státus, az elkövetkezőkben pedig 1,25 pedagógus álláshely betöltése – a legszorosabban véve – elegendő.

Mindkét példa azt mutatja, hogy a 2019/2020-as nevelési évben feltétlenül szükséges betöltött (vagy helyettesítéssel ellátott) óvodapedagógusi álláshelyek száma a 2020/2021-es nevelési évre akár feleannyi óvodapedagógus jogszerű közreműködésével is ellátható. Ezzel párhuzamosan természetesen növekednie kell a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak, dajkák, pedagógiai asszisztensek, esetleg óvodatitkárok óvodai csoportokban történő közreműködésének és munkavégzésük időtartamának.

Az óvodai feladatellátásban bevezetett jogszabály-módosításra azért volt szükség, mert immár országos szinten jelentkezett az óvodapedagógus-hiány, a hátrányos helyzetű kistérségekben pedig rendkívül nehéz volt az óvodai csoportok ellátásának biztosítása. A hiányzó óvodapedagógus-létszám miatt nehézségekbe ütközött a kötelező átfedési idővel kapcsolatos miniszteri rendelet betartása, és egyre több esetben került sor (vagy kellett volna sorra kerülnie) rendkívüli munkavégzés, túlmunka elrendelésére.

A szeptember 1-jén bevezetett új rendelkezések kapcsán semmiképp sem kell arra számítanunk, hogy az országban foglalkoztatott óvodapedagógusok számában jelentős csökkenés következik be. Azokban az óvodákban, ahol biztosítható az óvodai csoportok folyamatos óvodapedagógusi munkavégzéssel történő működtetéséhez szükséges óvodapedagógusok száma, azaz csoportonként két-két óvónő foglalkoztatása, a csoportok ellátása továbbra is döntő többségében óvodapedagógusok irányításával fog történni. Az ehhez szükséges normatív támogatást – az óvodában foglalkoztatott gyermekek számának függvényében – továbbra is az éves költségvetési törvény fogja biztosítani, amely nagyobb létszámú óvodákban hozzávetőleg elegendő forrást tartalmaz a megfelelő számú pedagógus alkalmazásához. A csoportok folyamatos foglalkoztatásában jelenlévő óvodapedagógusok száma azokon a településeken, azokban a kistérségekben fog erőteljesen csökkenni, ahol a jogszabálymódosítás előtt is rendkívül nehéz (ha nem lehetetlen) volt a folyamatos óvodapedagógusi jelenléthez szükséges számú humán erőforrás biztosítása.

A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak a dajkák és a pedagógiai asszisztensek személyében eddig is lényeges feladatokat végeztek az óvodákban, hiszen az óvodai csoportok mindegyikében segítették a pedagógusok munkáját, végezték a csoport működtetésével, a gyermekek étkeztetésével és felügyeletével kapcsolatos sokoldalú és nélkülözhetetlen feladataikat. A jogszabály módosításával most tágabb lehetőség nyílik a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személyeknek a gyermekek felügyeletébe történő bevonására. Fel kell azonban hívnunk a figyelmet arra, hogy a dajkák és a pedagógiai asszisztensek lelkiismeretes tevékenysége nem pótolja az óvodapedagógusok szakszerű nevelő tevékenységét. Ha a csoportok felügyeletében az eddigieknél nagyobb szerepet kapnak majd a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő tevékenységet végző alkalmazottak, akkor az óvodai ellátástól megszokott hagyományosan színvonalas óvodai nevelő tevékenységnek, a foglalkozások tartásának, az iskolaelőkészítő tevékenységeknek az eddigieknél akár jelentősen kevesebb időtartamban kell megvalósulniuk, azaz a kevesebb óvodapedagógusi jelenlétnek a nevelőmunka hatékonyságának növelésével kell együtt járnia.

Minden óvodavezető, tagóvodavezető figyelmét föl kell hívnunk arra, hogy az előállt új helyzetben haladéktalanul szükség van a dajkák és más nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak munkaköri leírásának frissítésére, hiszen felelősségi körükbe be kell emelni a csoportok és gyermekek önálló felügyeletét abban az esetben, ha a csoportban nem tartózkodik óvodapedagógus.  

*

A mai napon, 2020. szeptember 21-én, a Közigállás portál adatai szerint az ország 316 óvodájában 360 óvodapedagógus állásra keresnek jelentkezőt, de Budapesten is 49 óvoda alkalmazna összesen 57 óvodapedagógust. A betölthető óvodapedagógusi álláshelyek száma azonban még ettől is magasabb, hiszen a nem közalkalmazotti óvodák nem feltétlenül a Közigálláson teszik közzé ajánlatukat. A rendelkezés következményeként várható, hogy enyhül az immár szorongatóvá vált óvodapedagógus-hiány, illetve a módosított jogszabály szabályosabbá teszi a pedagógusok illetve a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltő óvodai alkalmazottak foglalkoztatását.

 

 

A mappában található képek előnézete Balaton-2017