Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Az óvodai jogviszony kezdete és más problémák

2021.12.11

Az óvodák működésével kapcsolatos aktuális teendőkről

  1. Fontos jogszabályi változás az óvodai jogviszony létrejöttének dátumában

2021. május 28-án hatályba lépett a Köznevelési törvénynek (rövidítésben: Nkt.) az óvodai jogviszony létrejöttével kapcsolatos új, az óvodák számára nagyon fontos rendelkezése, a törvény módosítására a 2021. évi LII. törvény 8. §-ában került sor. Az új törvényi rendelkezés a következőt tartalmazza:

Nkt. 49. § (3a)  Az óvodai jogviszony a beíratás napján jön létre. A gyermek az óvodai jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az óvoda házirendje egyes jogok gyakorlását az első nevelési év megkezdéséhez kötheti.

2021. május 27-ig az óvodai jogviszony létrejöttének pontos dátumát jogszabály nem rögzítette, ezért a jelzett időpontig az óvodai jogviszony kezdetét – eltérő rendelkezés hiányában – az óvodavezetőnek az óvodai felvételről történő értesítése határozhatta meg. Arra is volt lehetőség, hogy az óvodavezető a felvételről szóló értesítő levelében vagy határozatában a felvétel dátumától eltérő időpontban határozza meg az óvodai jogviszony kezdetét, azt például a következő nevelési év első napjában, vagy a felvételt követő tetszőleges napban határozza meg, hacsak utóbbit a gyermek óvodakötelezettsége nem korlátozta.

2021. május 28-tól kezdődően az óvodavezető azonban nem határozhatja meg kötöttségektől mentesen az óvodai jogviszony létrejöttének időpontját, mert az óvodai jogviszony – a jogszabály új rendelkezése szerint – kötelezően a beíratás napján jön létre. Amint tudjuk, az óvodai beíratás időpontját a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 20. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint az óvoda fenntartója határozza meg, a beíratásra minden nevelési évben április 20-a és május 20-a között kerülhet sor. Az új rendelkezés szerint tehát az óvodai jogviszony létrejöttének napja az óvodai beiratkozás napjával azonos, a jogviszony tehát a beíratás napján, azaz április 20. és május 20. közötti napon jön létre.

Az óvodai jogviszony létrejötte azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a jogviszony létrejöttének napjától kezdődően az óvodás gyermek (illetve az őt képviselő szülő) az óvodai jogviszony létrejöttéből származó minden jogát korlátozás nélkül gyakorolhatná. Az új jogszabályi rendelkezés szerint ugyanis az óvoda házirendje a jogviszony létrejöttéből származó egyes jogok gyakorlását, ilyen lehetnek például az óvodai csoportfoglalkozásokon való részvétel, azaz a tényleges óvodai ellátás igénybe vételének kezdete, jogszerűen kötheti a jogviszony létrejöttétől későbbi időponthoz, a jogszabály rendelkezése szerint az első nevelési év megkezdéséhez, azaz szeptember 1. napjához. Amennyiben az óvoda szükségesnek látja azt, hogy a május 20-ig beiratkozott gyermekek az óvodai ellátást csak szeptember 1. napjától vehessék igénybe, feltétlenül módosítania kell házirendjét, amelyben szerepeltetni kell az óvodai jogviszonnyal járó ezen jogot korlátozó szabályozást. Amennyiben ezt az intézkedést az óvoda elmulasztja, úgy a beiratkozott gyermek és szülője akár a beiratkozást követő napon jogosulttá válik az óvoda összes szolgáltatásának igénybe vételére, tehát a beiratkozást követően azonnal részt vehet az óvodai nevelésben.

Másként is megvilágíthatjuk az új jogszabályi rendelkezés révén előállt problémát. Tegyük föl, hogy a szóban forgó óvoda a beiratkozás áprilisi-májusi időszakában úgy működik, hogy a már korábban beiratkozott gyermekekkel nagyjából feltöltötte az általa működtetett csoportokat, azaz lényegében nincs vagy alig van néhány szabad hely az óvodában. Ezek a gyermekek várhatóan a nyári időszak kezdetéig, de akár annak végéig is igénybe veszik majd az óvodai ellátást. Ha azonban az április 20. és május 20. között újonnan beiratkozott gyermekek közül sok gyermek szülei úgy döntenek, hogy már a jogviszony létrejöttének napjától igénybe kívánják venni a tényleges óvodai ellátást, akkor akár a beíratás napján vagy az azt követő napon megjelenhetnek az óvodában igénybe véve a jogviszony létrejöttéből adódó óvodai nevelési ellátást és étkezést. Ha azonban nincs elegendő hely az óvodában, akkor ez az állapot megoldhatatlan helyzetet eredményez az óvoda működésében.

Az óvodavezetőknek tehát feltétlenül azt tanácsolhatjuk, hogy haladéktalanul egészítsék ki óvodájuk házirendjét, és a beíratás napjától óvodai jogviszonnyal rendelkező újonnan felvett gyermekek esetében az óvodai jogviszonyból adódó egyes jogok gyakorlását, például az óvodai ellátás, az óvodai étkeztetés igénybe vételét kössék a következő nevelési év első napjához. A javasolható feltételek, rendelkezések azonban az óvoda helyzetétől, működési paramétereitől, személyi feltételeitől rendkívüli módon függenek.

Lehetséges racionális rendelkezési formák például a következők:

  1. Az óvodába felvett gyermekek óvodai jogviszonya a beíratás napján jön létre. A beíratás napjától a gyermek az óvodai jogviszonyból származó összes jogát gyakorolhatja, igénybe veheti az óvodai nevelést, a csoportban történő foglalkoztatást és az óvodai étkeztetést.
  2. Az óvodába felvett gyermekek óvodai jogviszonya a beíratás napján jön létre. A tényleges óvodai ellátás, ide értve az óvodai étkeztetés igénybe vételének időpontját az intézmény az óvodai jogviszony létrejöttének időpontját követő nevelési év első napjában határozza meg.
  3. Az óvodába felvett gyermekek óvodai jogviszonya a beíratás napján jön létre. A tényleges óvodai ellátás, ide értve az óvodai étkeztetés igénybe vételének időpontját az óvodavezetőnek az óvodai felvételről szóló írásbeli értesítése határozza meg.

Megjegyezzük, hogy azon gyermekek esetében azonban, akik az új nevelési évben még nem óvodakötelesek, az óvodába történő beírásra természetesen nem feltétlenül április 20. és május 20. között kerül sor. Ebben az esetben a felvételről szóló dokumentumban érdemes megjelölni az érintett gyermek számára az óvodai beiratkozás napját, amely egyben az óvodai jogviszony kezdő napjaként is funkcionálhat. A c) pont alatt közölt rendelkezésnek többek között az is az előnye, hogy lehetővé teszi a beíratás vagy felvétel időpontjában még nem óvodakötelesek akár azonnali, szükség esetén a nevelési év kezdetéhez kötődő későbbi felvételét. Ugyanakkor a már óvodaköteles, de valamely okból a korábbi óvodájából az óvodánkba átjelentkező és felvett gyermekek esetében a tényleges óvodai ellátás akár azonnali igénybe vételére is teremt lehetőséget.

Szakértői kíváncsiságtól hajtatva megvizsgáltam, hogy a 2021. május 28-án hatályba lépett, az óvodai jogviszony létrejöttének új időpontjával kapcsolatos intézkedések nyomán az óvodák vajon milyen arányban tettek lépéseket saját érdekükben annak érdekében, hogy házirendjükben korlátozzák az óvodai jogviszonnyal létrejövő egyes jogok gyakorlását. Megvizsgáltam a találomra kiválasztott tíz óvodának az interneten elérhető házirendjét, ezek az intézmények (az azonosítást lehetővé tévő pontos név feltüntetése nélkül): Szivárvány Óvoda, Bóbita Óvoda, Eszterlánc Óvoda, Mesekert Óvoda, Kéz a kézben Óvoda, …. Gyakorló Óvoda, Tengerszem Óvoda, Csip-csup Óvoda, Napköziotthonos Óvoda, A-i Óvoda. A találomra megvizsgált tíz óvodai házirendből kilencben a témát érintő semmiféle rendelkezést nem találtam, egy óvoda esetében azonban az alábbi szabályozást találtam: „A joggyakorlás a szülőt a nem a beiratkozástól, hanem az óvodai életbe való bekapcsolódástól illetik meg.” A szabályozás szándéka itt jól azonosítható, azonban a rendelkezés azonban sajnos nem értelmezhető, tehát lényegi pontosításra szorul.

 

  1. Az óvodai felvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos szabályok változása

Az óvodai felvétellel, az óvodai jogviszony keletkezésével kapcsolatos jogszabályi előírások részletes szabályait a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet tartalmazza, amelyben 2021. szeptember 1-jei hatályba lépéssel szintén változás következett be. A rendelet 20. §-ának (2c) bekezdése szabályozta és szabályozza a kötelező óvodai nevelésben történő részvétel alól felmentett gyermekek nevelési év közbeni felvételi lehetőségét annak érdekében, hogy a gyermek fejlődése, a gyermek és a család körülményeinek változása esetében legyen lehetőség arra, hogy a kötelező óvodai nevelés alól felmentést kapott gyermekek szülei kérhessék a gyermek óvodai felvételét és az óvodai foglalkozásokon való részvételét.

A szóban forgó szakasz azonban 2021. szeptember 1-jétől kibővült azzal, hogy a nevelési év közben nem csak a kötelező óvodai nevelés alól felmentett gyermekek szülei kérhetik gyermekük óvodai felvételét, hanem a harmadik életévüket be nem töltött gyermekek szülei is. A miniszteri rendelet szóban forgó szakasza tehát 2021. szeptember 1-jétől az alábbi formában és tartalommal van hatályban (az újonnan beemelt szövegrészt aláhúzással emeltük ki):

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 20. § (2c)A kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól felmentett,gyermek szülője a nevelési év közben kérheti felvételét az óvoda vezetőjénél, annak érdekében, hogy a gyermek részt vehessen az óvodai foglalkozásokon.

Tekintsük át most az óvodai felvétel tárgyában hozott óvodavezetői döntésről szóló értesítéssel kapcsolatos jogszabályi előírásokat, amelyeket szintén a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet tartalmaz. Az első és legfontosabb rendelkezés a gyermek szülője által az óvodába történő jelentkezés elfogadásáról vagy elutasításáról szóló óvodavezetői döntés, amelynek határidejét az említett jogszabály pontosan meghatározza úgy, hogy annak időpontját összefüggésbe hozza a fenntartónak a beiratkozás időpontjára vonatkozó közleményével.

20. § (1a) A fenntartói közlemény, hirdetmény tartalmazza

h)az óvodai felvétel tárgyában meghozott döntés közlésének határnapját, amely legkésőbb a beiratkozásra kiírt utolsó határnapot követő harmincadik

Figyelem, az (1a) bekezdés h) pontjában szereplő harmincnapos határidőt 2020. január 1-jétől kell alkalmazni, 2019. december 31-ig a szövegben 21 munkanap szerepelt. Megjegyezzük, hogy a 21 munkanap és a harminc nap alkalmazása között legföljebb egy-két nap különbség van. Az azonban könnyíti a helyzetünket, hogy a 30 nap kiszámítása és nyilvántartása jóval egyszerűbb a 21 munkanaphoz képest.

Meg kell azonban említenünk a jogszabály egyik hibájaként a következőt: a gyermeket a szülő például április 21-én beíratja az óvodába, és a Köznevelési törvény 49. § (3a) bekezdésének megfelelően ezen a napon létrejön az óvodai jogviszony. Az óvodai felvételről szóló írásbeli döntést azonban az óvodavezető – az előző bekezdésben foglalt rendelkezés szerint – csak a beiratkozásra rendelkezésre álló időszak, azaz május 20. napja után 30 nappal, azaz június 20-ig köteles meghozni. Furcsa helyzetet teremt tehát, hogy az óvodába beírt gyermek jogviszonya már a beiratkozás napján létrejön, de az óvodai felvételről szóló döntést a szülő számára esetleg csak június 20-ig kell megküldeni.

Az óvodai felvételről szóló óvodavezető döntés formáját szintén a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet határozza meg az alábbiakban.

20. § (4) Az óvoda vezetője

a) az óvodai felvételi, átvételi kérelemnek helyt adó döntését írásban,

b) a kérelem elutasítására vonatkozó döntését határozati formában

közli a szülővel.

Az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek átvétele esetén az óvoda vezetője a döntésről értesíti az előző óvoda vezetőjét.

Amennyiben tehát az óvoda vezetője a gyermek számára biztosítja a felvételi kérelem teljesítését, azaz az óvodába történő felvételt, úgy nem feltétlenül szükséges a felvételről szóló döntés határozat formájában történő közlése, de a felvételi kérelemnek helyt adó döntést minden körülmények között írásban kell elkészíteni és a szülő számára meg kell küldeni vagy át kell adni. Amennyiben a felvételi kérelmet az óvoda nem tudja teljesíteni, tehát a felvételi kérelmet az óvodavezető elutasítja, az elutasítást kötelező határozat formájában elkészíteni. Felhívjuk itt a figyelmet a határozat formai és tartalmi követelményeire, mint például a gyermek személyi adatai, a felvételi kérelem elutasításának indokolása, tájékoztatás a jogorvoslati lehetőségekről, a felvételi kérelem kezelésekor alkalmazott jogszabályi helyek felsorolása.

 

  1. Az óvodai jogviszony létrejöttének és a tényleges óvodai ellátás igénybevételének nyilvántartása

2021. május 28-án hatályba lépett a Köznevelési törvény 49. § (3a) bekezdésének a cikkünk első fejezetében tárgyalt módosítása, amely elrendelte, hogy az óvodai jogviszony a gyermek beíratásának napján jön létre. Ez egyértelműbb viszonyokat teremtett ugyan, de nem tette egyszerűbbé az óvodás gyermekeknek az óvodai jogviszony gyakorlásával kapcsolatos legfontosabb adatainak nyilvántartását, amelyek az óvodás gyermekek után igényelhető normatívákkal is összefüggésben vannak vagy lehetnek.

2021. május 27-ig az óvodai jogviszony létesítésének időpontja a beiratkozás időpontjától általában különbözött. Az óvodai jogviszony létesítésének napja 2021. május 27-ig az a nap volt (vagy az a nap lehetett), amelytől kezdődően a gyermek az óvodai ellátást ténylegesen igénybe vette vagy arra jogosulttá vált. Ezért a felvételről szóló írásos tájékoztatásnak vagy határozatnak feltétlenül tartalmaznia kellett az óvodai jogviszony létrejöttének napját. Példák a két dátum különbözőségére: a szülő 2021. április 1-jén benyújtotta gyermeke felvétel iránti kérelmét, a gyermek beiratkozott az óvodába, de csak 2021. november 1-jén töltötte be a két és féléves kort, amely feltétele az óvodai jogviszony létesítésének. Az óvoda vezetője 2021. június 1-jén írásban tájékoztatta a szülőt a gyermek felvételéről (tehát a felvétel dátuma június 1.), azonban a jogviszony létesítésnek időpontjaként 2021. november 1-jét jelölte meg, mert a gyermek legkorábban ezen a napon volt felvehető az óvodába. Vagy másik példaként: a beiratkozáskor az óvodavezető (kötelezően) fölvette az óvoda felvételi körzetében lakó gyermeket, de az óvodai jogviszony kezdetét csak a beiratkozást követő nevelési év első napjában, tehát szeptember 1-jében határozta meg, mert addig nem tudta volna biztosítani a gyermek elhelyezését és ellátását.

2021. május 28-tól azonban az óvodai jogviszony már a beíratás napjával létrejön, tehát az későbbi időpontban jogszerűen nem határozható meg. Az óvodai jogviszonyból származó egyes jogok gyakorlását a házirend a következő nevelési év megkezdéséhez kötheti, vagyis van arra lehetőség, hogy az óvodavezető a gyermek számára a tényleges óvodai ellátást csak szeptember 1-jétől tegye lehetővé.

A felvételről szóló dokumentumnak a jogviszony létrejöttének időpontját és a tényleges óvodai ellátás igénybevételének kezdő időpontját tehát egyértelműen tartalmaznia kell, és mindkét dátumot – a felvételi dokumentummal szigorúan megegyezően – be kell jegyezni a felvételi és mulasztási naplóba. Figyelemmel kell lennünk arra, hogy az óvodába járó gyermek után járó normatíva kizárólag az óvodai ellátás igénybe vételének időpontjától igényelhető és számolható el. Ezzel együtt azonban arra is szigorúan kell ügyelni, hogy a felvétellel kapcsolatos adatoknak a KIR-be történő bejegyzésekor mindkét időpontnál napra pontosan ezek a dátumok szerepeljenek. Ezt egyetlen módon lehet garantálni: a három dokumentumban az óvodai jogviszony létesítésének időpontját és az óvodai ellátás igénybevételének dátumát minden gyermeknél egyesével és figyelmesen, lehetőleg három személy egyidejű közreműködésével kell egyeztetni, illetőleg a munka végeztével össze kell olvasni a bejegyzett adatokat. Az esetleges MÁK-ellenőrzés során az ellenőrök ugyanis pontosan így járnak el, tételesen ellenőrzik minden gyermek esetén a bejegyzett időpontok egyezőségét. Amennyiben eltérést találnak, annak eredménye könnyen az lehet, hogy a normatíva igénybe vételét az eltérésben érintett napokra vonatkozóan jogszerűtlennek ítélik meg.

4. A lakóhely szerinti óvodai felvételi kötelezettséggel kapcsolatos változások

2021. május 28-tól nincs hatályban a Köznevelési törvénynek a jelezett időpont előtti napig hatályban tartott 49. § (2) bekezdése, amely az alábbiakat tartalmazta.

Nincs hatályban az Nkt. 49. § (2): A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik vagy ahol szülője dolgozik. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető, amennyiben az óvoda fenntartója több óvodát tart fenn, az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre.

Továbbra is hatályban van azonban a Köznevelési törvény 49. § (3) bekezdése

Nkt. 49. § (3): A települési önkormányzat közzéteszi az óvoda felvételi körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében lakik (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító óvoda).

A Köznevelési törvény 2021. május 28-i módosításának hatályba lépésével sor került tehát a törvény pontosítására, amely az óvoda felvételi körzetében lakó gyermekek felvételére vonatkozik. Továbbra is hatályban van a Köznevelési törvény 49. § (3) bekezdése, amely rendelkezik arról, hogy a települési önkormányzatnak meg kell határoznia az óvoda felvételi körzetét. Az óvoda pedig köteles felvenni (vagy átvenni) minden olyan gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda felvételi körzetében lakik.

A jogalkotó kivonta a hatályból a Köznevelési törvény fentebb idézett 49. § (2) bekezdését, amelyben értelmezési problémákat okozott az „elsősorban” szó. Nincs már hatályban az óvoda fenntartója vagy – a fenntartó által fenntartott egyetlen óvoda esetében – az óvodavezető azon kötelezettsége, hogy bizottságot szervezzen, amely javaslatot tesz a gyermekek felvételére abban az esetben, ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető létszámot. Nincs már hatályban az a rendelkezés sem, mely szerint a szülő munkahelyének felvételi körzetében működő óvodának bármiféle felvételi vagy előnyben részesítési kötelezettsége lenne a szóban forgó szülő gyermekével kapcsolatban.

Az életvitelszerű ottlakás értelmezése – a Köznevelési törvény hatályos rendelkezése szerint – az oktatásért felelős miniszter szabályozási kötelezettségébe tartozik. Ennek megfelelően a miniszter a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 20. §-ában határozta meg, mit kell értenünk életvitelszerű ott lakáson.

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 20. § (9): Az Nkt. 49. § (3) bekezdése alkalmazásában életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlant otthonául használja és az ilyen ingatlan a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként az óvodai beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta szerepel. Ha ez nem teljesül, vagy ha bármely körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a gyermek a nyilvántartásban szereplő lakhelyén vagy tartózkodási helyén nem életvitelszerűen lakik, úgy az óvodavezető, illetve az Nkt. 49. § (2) bekezdés szerinti esetben az óvodavezető vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult felszólítani az óvodába jelentkező gyermek szülőjét, hogy az életvitelszerű körzetben lakás tényét akként igazolja, hogy a felszólítás kézhez vételétől számított 15 napon belül bemutatja a területileg illetékes védőnőtől származó, a védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot.

Az olvasónak talán feltűnt, hogy az imént idézett végrehajtási rendelet hivatkozik az Nkt. 49. § (2) bekezdésére, amely – mint e fejezet elején azt kifejtettük – 2021. május 28-tól már nincs hatályban. Így abban az esetben, ha a gyermek vélhetően nem életvitelszerűen lakik az óvoda nyilvántartásában szereplő lakóhelyen, akkor a szülőt az óvodavezető jogosult felszólítani arra, hogy az életvitelszerű körzetben lakást igazolja.

 

 

A mappában található képek előnézete Őszi sanzon