Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Az óvodai beszámoló készítésének szempontjai

2021.05.29

A nevelési év beszámolójának elkészítése, az óvodai beszámoló célszerű szempontjai

 

1. A nevelési évet értékelő intézményi beszámoló készítésének szempontjai

Írásunkban áttekintjük a nevelési évről szóló intézményi beszámoló készítésének szűkszavú jogszabályi előírásait, sorra vesszük a tartalmas beszámoló készítéséhez szükséges szempontokat, majd fölhívjuk a figyelmet olyan praktikus kérdésekre, mint a beszámoló tartalmi és szerkesztési kérdései, a használható és áttekinthető adatok közlésének módjai, a formátum, a terjedelem, és számos más gyakorlati kérdés.

A Köznevelési törvény 70. §-ában meghatározza az intézmény éves munkatervének és beszámolójának elfogadásával kapcsolatos rendelkezéseket az alábbiak szerint.

Nkt. 70. § (2) A nevelőtestület (dönt)

c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról,

d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról.

A rendelkezések szerint tehát az óvoda (és minden más nevelési-oktatási intézmény) éves munkaterv alapján végzi munkáját. Az éves munkaterv megvalósításának értékelését az iskolák esetében a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet kötelezővé teszi, az óvodák számára a nevelési évről szóló éves beszámolót kötelezővé tevő jogszabály azonban nincs. Mindezek ellenére jogos fenntartói elvárásnak tarthatjuk (amelyet a fenntartók gyakorlata és a praktikum is igazol), hogy az egyes nevelési évek végén az óvodák is számoljanak be működésükről, ennek részeként szakmai-pedagógiai tevékenységükről. Mindezek alapján az óvodák beszámolási kötelezettségét és gyakorlatát általánosnak tekinthetjük. A munkaterv és a beszámoló szakmai jelentőségét tovább növeli, hogy a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 149. és 150. §-ai az intézmény és az intézményvezető tanfelügyeleti ellenőrzésekor elrendeli az intézmény utolsó két nevelési évéhez tartozó munkatervek és beszámolók anyagának ellenőrzését, illetve az intézmények részéről e dokumentumoknak az informatikai felületre történő feltöltését.

Az intézmény beszámolóját nyilvánvalóan az a személy állítsa össze, akinek ebben a kérdésben a legnagyobb áttekintő képessége, szakmai kompetenciája van. Ez általában az intézmény vezetője. Ennek ellenére el kell azonban kerülni azt formai (vagy akár tartalmi) a hibát, hogy a beszámolót az intézmény vezetője készíti el, mondván: ő az egyszemélyi felelős az óvodában folyó nevelőmunkáért, valamint a gazdálkodási tevékenységért is. A nevelési évről szóló beszámolót tehát jellemzően az óvodavezető állítja össze, de az óvoda nevelőtestülete fogadja el. A nevelési évről készített beszámolót nevelőtestületi értekezleten kell megvitatni, amelyről jegyzőkönyvet és jelenléti ívet kell vezetni. Az olyan intézményeknek, amelyek több tagintézménnyel, tagóvodával rendelkeznek, egyetlen munkatervet és beszámolót kell készíteniük, hiszen a jogszabályok a teljes intézmény számára teszik kötelezővé a munkaterv elkészítését, ebből adódóan azonban a beszámolót is a teljes intézmény vonatkozásában kell elkészíteni. Ez a tény azonban nem zárja ki azt, hogy az egyes tagintézmények vezetői és nevelőtestülete külön-külön is értékeljék a tagintézmény tevékenységét és működését, és az így elkészült részbeszámolót beemeljék a teljes intézményi beszámolóba. Az egész óvodai intézmény működését elemző éves beszámoló intézményi szintű nevelőtestületi megtárgyalásától és elfogadásától azonban nem lehet eltekinteni.

Mint említettük, a nevelési évről szóló óvodai intézményi beszámoló elkészítését jogszabály ugyan nem írja elő, a fenntartói elvárások és a praktikum azonban azt diktálja, hogy az óvodák is nevelőtestületi értekezleten végezzék el a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A beszámoló anyagát az értekezlet jegyzőkönyvével és a jelenléti ív másolatával együtt meg kell küldeni a fenntartó számára.

  1. A beszámoló tartalma

A nevelőtestület, az óvoda vezetői és a fenntartó számára az intézményről szóló beszámolóban összefüggően, átláthatóan kell bemutatnunk az óvoda működésével kapcsolatos legfontosabb adatokat. Ezek közül főként a következőket ajánlhatjuk a beszámolóba történő beemelésre:

A gyermekekkel és a foglalkoztatottakkal kapcsolatos adatok:

  • az ellátott gyermekek számával kapcsolatos létszámadatok alakulása,
  • az óvodai csoportok száma, csoportonkénti létszáma, korcsoportok szerinti megoszlása,
  • az óvodai felvételi adatok alakulása,
  • a pedagógusok létszámának alakulása,
  • a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, valamint a technikai személyzet állománya,
  • az intézmény működése veszélyhelyzetben, a gyermekek és a dolgozók biztonságát szolgáló vezetői intézkedések,
  • az intézmény költségvetésének legfontosabb mutatói.

Az óvodai nevelőmunkával kapcsolatos tevékenység elemzése, a nevelési év kiemelt feladatainak megvalósulása:

  • a gyermekek számára biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes környezet biztosítása,
  • hogyan biztosítja az óvoda a gyermekek nyitottságára, érdeklődésére és életkori sajátosságaira alapozva a gyermekek értelmi fejlesztését és nevelését,
  • milyen változatos tevékenységi formákkal biztosítják a gyermekek számára a motiváló, fejlesztő tevékenységeket,
  • hogyan van jelen az anyanyelvi nevelés az óvoda valamennyi tevékenységi formájában és a nevelőtevékenység egészében,
  • az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének kialakítása,
  • az intézmény önértékelési tevékenységével kapcsolatos kötelező értékelési szempontokat cikkünk következő fejezetében részletesen olvashatják.

Gazdasági helyzet, gazdálkodási feladatok:

  • az intézmény gazdasági helyzete, gazdálkodási mutatói,
  • a dologi és egyéb költségek arányának alakulása a költségvetésben,
  • a dologi kiadásokon belül a legszorosabban értendő napi működési költségek (energia, telefon, irodaszerek, stb. aránya),
  • a fenntartói támogatás, normatív támogatás, saját bevételek hármas arányai az intézmény költségvetésében,
  • a játék- és eszközfejlesztés, és beszerzés, az óvodai bútorzat állománya,
  • technológiai, technikai fejlődés, az informatikai feltételek biztosítása,
  • az előző időszakban történt felújítás, jelentősebb karbantartási feladatok.

Az adatok közlési módja témakörönként más és más lehet. A legjellemzőbb közlési módok a következők:

  • szövegkörnyezetbe ágyazott szöveges adatközlés,
  • táblázatos formában való adatközlés egyszeres vagy többszörös táblázatban,
  • grafikus adatközlés, grafikus és táblázatos adatközlés,
  • az előbb említett módszerek együttes alkalmazása.

Nagy hiba, ha az adatok közlésekor mindig ugyanazt a módszert követjük. Ez beszámolónkat szárazzá, unalmassá és nehezen követhetővé teszi. Nem célszerű minden adatot szöveges formában közölni, de ugyanígy hiba, ha minden adatot táblázatokba rendezve azokkal tűzdeljük tele intézményünk beszámolóját.

Tipikus hibák az adatközlési folyamatban:

  • amikor a szerkesztő sablonosan egyetlen adatközlési módszert alkalmaz,
  • amikor valamelyik módszer alkalmazása öncélúan „rátelepszik” a beszámolóra,
  • amikor egy táblázatban túl sok mindent kíván szerepeltetni a szerző, a táblázat áttekinthetetlenné válik,
  • a beszámolóban szereplő szöveges adatokat a beszámolóhoz csatolt mellékletek hada egészíti ki.

Ha a beszámoló túlságosan terjedelmes, akkor a legtöbb olvasóból felületességet, „beleolvasás-szerű” feldolgozást vált ki, ezzel gátolja a lényegre törő, átfogó kép kialakulását. Ezért javasolhatjuk, hogy a nevelési évről szóló beszámoló terjedelme ne haladja meg a 10-12 oldalt.

 

  1. A nevelési évről szóló beszámoló kötelező önértékelési feladatai

Az intézményi önértékelés szabályait tartalmazó óvodai önértékelési kézikönyv negyedik kiadása 4.3.3.1 fejezetében rögzíti az évenként történő intézményi önértékelés kötelező szempontrendszerét. Ezek között az előírások között – az intézményvezetők számára még egyáltalán nem közismert, végképpen nem elfogadott módon – szerepel az az előírás, hogy az intézményi önértékelés keretében évente kell vizsgálni azon elvárások intézményi teljesülését, amelyek a fenti fejezet táblázataiban vastag betűvel szedettek.

Tekintettel arra, hogy az intézmény átfogó belső intézményi önértékelése ötévente egy alkalommal történik meg, meg kell találni minden intézményben azt a szervezeti keretet, amelyhez csatolva a fenti éves intézményértékelési teendőket el lehet végezni, azaz a kötelezettségeknek eleget lehet tenni. Ezt a keretet célszerűen biztosíthatja az évet lezáró beszámoló: ebben az esetben célszerűnek látszik, hogy a beszámoló egyik önálló fejezete a szóban forgó kötelező intézményértékelési szempontokat tartalmazza. Szakmailag az is korrekt módszer, ha az éves intézményi önértékelési folyamat végső fázisában, közeledve a nevelési év lezárásához egy önálló dokumentumban kerül sor a szempontok kötelező értékelésére. Az azonban bizonyos, hogy a kötelező értékelési metódus esetleges elmulasztása az intézményi és a vezetői tanfelügyeleti ellenőrzések alkalmával hiányosságként fog jelentkezni.

Az óvodák számára kiadott intézményi önértékelési kézikönyv negyedik kiadásának 4.3.3.1 fejezetében szereplő táblázatból most külön szerkesztve kiemeljük a vastagon szedett részeket, amelyeket az óvodáknak az éves önértékelési tervében feltüntetett módon évente vizsgálniuk kell:

  • A nevelési év végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő nevelési év tervezése.
  • Az intézményben a gyermeki fejlődést folyamatosan követik, a gyermeki fejlődést dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek.
  • Az óvodapedagógusok a gyermekek eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak szüleinek/gondviselőjének és az életkornak, fejlettségi szintnek megfelelő formában a gyermeknek.
  • Az intézmény vezetése és érintett óvodapedagógusa információkkal rendelkezik minden gyermek szociális helyzetéről.
  • A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.
  • Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket:
  • helyben szokásos megfigyelésen, vagy más alapon megszervezett mérések eredményei
  • esetleges sport, más versenyeredmények: országos szint, megyei szint, települési szint elismerések o6 éves kor után óvodában maradó mutatók, elégedettségmérés eredményei (szülő, óvodapedagógus, pedagógiai munkát segítők)
  • neveltségi mutatók
  • Az óvodapedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembe vételével határozzák meg.
  • Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés
  • Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partnereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú).
  • A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik.
  • Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.
  • Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő/ tanító munka humánerőforrás-szükségletéről.
  • A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára.
  1. Az intézményi beszámolóra vonatkozó legfontosabb előírások, javaslatok összegzése

Az alábbiakban – támaszkodva a cikkben eddig kifejtett gondolatokra – összefoglaljuk azokat a tanácsokat, amelyeket érdemes végiggondolni, mielőtt a nevelési évről szóló beszámolónkat elkészítjük, illetve megküldjük a fenntartó képviselőjének!

  • Időben kezdjünk hozzá a beszámoló anyagának összeállításához! A célszerű határidő legalább a beszámoló nevelőtestületi megtárgyalását időpontját megelőző két-három hét.
  • A beszámoló anyagának összeállítását az a személy végezze, akinek az intézmény teljes működésére a legnagyobb rálátása van. Ez a személy legtöbb esetben az intézmény vezetője.
  • A Köznevelési törvény előírásai szerint a beszámolási kötelezettség a nevelőtestületet terheli: tehát az intézmény beszámolóját a nevelőtestület fogadja el!
  • A beszámoló nevelőtestületi megtárgyalásáról és elfogadásáról szóló jegyzőkönyvet és az értekezlet jelenléti ívét érdemes a beszámolóhoz csatolni.
  • A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, így a nevelési évről szóló beszámoló megvitatása, elfogadása is.
  • Az intézményről szóló beszámolóban összefüggően, a nevelőtestület és a fenntartó számára is átláthatóan kell közölnünk az óvoda működésével kapcsolatos legfontosabb adatokat.
  • Nagy hiba, ha az adatok közlésekor mindig ugyanazt a módszert követjük. Ez beszámolónkat szárazzá, unalmassá és nehezen követhetővé teszi. A beszámolóban váltogassuk az adatközlési módszereket!
  • A szöveges beszámolót követő terjedelmes mellékletek sokaságával jellemezhető szerkesztési mód hibás, szakmailag nem indokolható voltát sokan még nem ismerték még föl!
  • A csatolt mellékletek helyett célszerű a szövegbe beépítenünk a táblázatokat, grafikonokat, képeket!
  • Ügyeljünk a helyes szerkesztési módra: az egyes bekezdések ne ötletszerűen kezdődjenek, hanem az egyes résztémák szerint különüljenek el!
  • A lényegi működést elemző részben feltétlenül szóljunk az intézmény szakmai fejlődését, illetve gazdasági helyzetét meghatározó pedagógiai és gazdálkodási tényezőkről!
  • Beszámolónk alapvetően az elért eredményeket mutassa be! Jóval kisebb terjedelmet szabad szánnunk a (mégoly jogosnak tűnő) egyéb adatok, például versenyeredmények bemutatására!
  • Ma már alapvető elvárás, hogy beszámolónkat esztétikus formában készítsük el! Az is elvárható, hogy a szöveget kiegészítő elemeket is alkalmazzunk anyagunkban a megfelelő helyeken.
  • Beszámolónknak készítsünk méltó címlapot, amely az intézménnyel és az anyaggal kapcsolatos legfontosabb információkat tartalmazza!
  • A címlapon szerepeljen: készítette, elfogadta, az intézmény logója, címere vagy képe.
  • A beszámoló elkészítése, nevelőtestületi megvitatása, a nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvének elkészítése után a határozatokat csatoljuk a beszámolóhoz, majd helyezzük irattárba az anyagot!

A cikk Word formátumban itt letölthető: A nevelési év beszámolója

 

 

A mappában található képek előnézete Balatoni bringakör-2020