Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

A dajka és más nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatottak besorolása

2021.06.22

Dajkák besorolása és munkabérének meghatározása a magánfenntartású óvodákban

 

Az óvodákban foglalkoztatott dajkák és más nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglakoztatott munkavállalók (óvodatitkárok, pedagógiai asszisztensek, takarítók) foglalkoztatása, besorolása tipikus problémaként jelentkezik az óvodákban és más köznevelési intézményekben. Az óvodák jelentős részében 2020. szeptember 1-jétől jelentős változás következhetett be a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben, így a dajka munkakörben foglalkoztatott munkavállalók foglalkoztatásában, hiszen az említett időponttól kezdődően a 8 óra előtti, illetve 12 óra utáni időszakban lehetségessé vált, hogy óvodapedagógus jelenléte nélkül a dajka vagy más nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy lássa el az óvodai csoport vezetésével, irányításával kapcsolatos feladatokat. A 2020. szeptember 1. előtti időszakban – amint az olvasóink jól tudják – az óvodai csoporttal az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógusnak kellett foglalkoznia, sőt a két óvodapedagógus két-két óra átfedési idővel volt köteles ellátni óvodapedagógusi feladatait, ezek a rendelkezések azonban már nincsenek hatályban. A jogszabálynak az óvodák működését „könnyítő” előírásai nyilvánvaló összefüggésben vannak az országosan egyre nagyobb méreteket öltő óvodapedagógus-hiánnyal, amely elsősorban a hátrányos helyzetű kistérségekben, településeken nehezíti meg az óvodák és óvodavezetők mindennapos munkáját és az óvodai ellátás jogszerű szervezését.

A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltő, nem közalkalmazotti jogviszonyt megtestesítő munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók, így a dajkák, pedagógiai asszisztensek, óvodatitkárok, takarítók besorolása a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (a továbbiakban: Kjt.) előírásai szerint történik, kivéve a pedagógus szakképzettséggel is rendelkező munkavállalókat, akiknek a besorolásával egy következő hírlevélben fogunk majd foglalkozni. A dajkák, óvodatitkárok, pedagógiai asszisztensek besorolása a Kjt. 61. § előírásai szerint történik az A-B-C-D-E-F fizetési osztályok valamelyikébe annak függvényében, hogy a munkavállaló milyen szintű végzettséggel (általános iskolai, azaz alapfokú, középfokú végzettség, érettségi, felsőfokú végzettség) rendelkezik, illetőleg a munkakör milyen végezettséget, esetleg szakképesítést követel meg. A besorolás elkészítéséhez azonban először pontosan tisztában kell lennünk azzal, hogy az egyes nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök milyen végzettséggel tölthetők be, illetve az egyes munkakörök igényelnek-e a munkavállalótól bizonyos szakképesítést.

A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletében rendelkezik arról, hogy az egyes nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök mely fizetési osztályba történő sorolással láthatók el. A Kjt. táblázatát kiegészítettük az A-F fizetési osztályok iránt támasztott végzettségi követelmények rövid megjelölésével

Munkakör megnevezése

  1.  
  1.  
  1.  
  1.  
  1.  
  1.  

Végzettség szintje:

  •  
  •  
  •  
  •  

felsőfokú szakmai

  •  

Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök

fizetési osztály

  1.  

óvodatitkár, iskolatitkár, kollégiumi titkár

 

 

  •  
  •  
  •  
  •  
  1.  

dajka

  •  
  •  
  •  
  •  

 

 

  1.  

gondozónő és takarító

  •  
  •  
  •  
  •  

 

 

 

.....

 

 

 

 

 

 

  1.  

gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő

 

 

  •  
  •  
  •  
  •  
  1.  

pedagógiai asszisztens

 

 

  •  
  •  
  •  
  •  
  1.  

gyógypedagógiai asszisztens

 

 

 

 

  •  
  •  

Ez azt jelenti, hogy a dajka munkakör az alapfokú végzettségtől az érettségire épülő esetleges szakképesítéssel bezárólag az A-B-C-D fizetési osztályok valamelyikébe történő besorolással tölthető be, míg az óvodatitkári munkakör a középfokú végzettségtől a főiskolai szintű képzettséggel bezáró végzettségnek megfelelő C-D-E-F fizetési osztályba történő besorolással tölthető be. A táblázatban csak a leggyakrabban alkalmazott nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkaköröket szerepeltettük, a többi besorolási rendelkezés a Kjt. 2. sz. mellékletében található meg.

A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet úgy rendelkezik, hogy a Kormányrendeletben foglaltak nem csak a közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottakra terjednek ki, hanem – az intézmény fenntartójától függetlenül – a köznevelési intézményekben foglalkoztatott minden munkavállalóra, tehát a nem közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalókra is. Idézzük a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet ezt elrendelő szakaszát.

326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 1. §  (1) A rendelet hatálya - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - fenntartótól függetlenül kiterjed a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott köznevelési intézményekben közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban foglalkoztatottakra, azok munkáltatójára

Azokat a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókat tehát, akik munkájukat nem közalkalmazotti jogviszonyban végzik, ugyanúgy a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendeletben, illetőleg a Kjt-ben foglalt szabályok szerint kell besorolni, mint a közalkalmazottakat. Most vizsgáljuk meg azt, hogy a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személyeket munkakörük, illetve végzettségük és szakképesítésük szerint melyik fizetési osztályba kell sorolni. Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha egy dajka – például – csak általános iskolai (alapfokú) végzettséggel rendelkezik, vagy ha érettségi bizonyítvány birtokában látja el feladatait. A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet külön szakaszában foglalkozik azokkal a besorolási kérdésekkel, amikor jogszabály az adott munkakör betöltésének feltételeként nem határoz meg szakképesítést, mint például a dajka vagy a pedagógiai asszisztens munkakörökben. A Kormányrendelet ezzel kapcsolatban az alábbi rendelkezést tartalmazza.

326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 32. § (1) Ha jogszabály nem határozza meg a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, és nincs olyan szakképesítés, amely a munkakör betöltésére jogosít, a munkakör ellátásához legalább olyan iskolai végzettségre, képesítésre van szükség, amelyet a Kjt. 61. § (1) bekezdése a fizetési osztályba soroláshoz előír. Ha e rendelet a munkakörre több fizetési osztályt állapít meg, a közalkalmazottat a legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni a munkakörre megállapított osztályok közül.

Ha tehát a dajka munkakört betöltő munkavállalónak csak alapfokú (általános iskolai) végzettsége van, akkor őt a Kjt. szerinti A fizetési osztályba kell sorolni. Ha azonban érettségi bizonyítvánnyal is rendelkezik, akkor a Kjt. C fizetési osztályába kell besorolni. A Kormányrendelet melléklete szerint az óvodatitkári, iskolatitkári, kollégiumi titkári munkakörök C-D-E-F fizetési osztályokba történő besorolással tölthetők be, azaz a Kjt. 61. § (1) bekezdésének előírásai szerint betöltésükhöz legalább középfokú végzettség szükséges, de akár főiskolai végzettséggel is elláthatók. Ha tehát az óvodatitkárnak, iskolatitkárnak csak érettségi bizonyítványa van, akkor a C fizetési osztályba, ha felsőfokú szakképesítéssel rendelkezik, akkor az E, míg ha felsőfokú (főiskolai szintű) végzettsége van, akkor az F fizetési osztályba kell őt besorolni.

A hatályos jogszabályok a dajka, pedagógiai asszisztens, óvodatitkár, iskolatitkár, gondozó, takarító munkakörökben nem határoznak meg olyan szakképesítési követelményeket, amellyel a munkavállalónak a szóban forgó munkakör betöltéséhez rendelkeznie kellene, ezek tehát a Kormányrendelet 2. sz. melléklete szerint az adott munkakörnél szerepeltetett fizetési osztályok bármelyikével betölthetők. Ha a munkavállaló több szintű végzettséggel, szakképesítéssel rendelkezik, akkor a meglévő legmagasabb szintű végzettsége, szakképesítése szerint kell őt besorolni. Ha tehát a dajkának érettségi bizonyítványa van, akkor hiába tölthető be a dajka munkakör már alapfokú végzettség birtokában is, a munkavállalót érettségi bizonyítványa alapján a C fizetési osztályba, az érettségire épülő esetleges OKJ-s szakképesítése esetében pedig a dajka munkakörben elérhető legmagasabb, azaz a D fizetési osztályba kell besorolni.

Ha tehát a dajkának érettségi bizonyítványa van, akkor hiába tölthető be a dajka munkakör már alapfokú végzettség birtokában is, a munkavállalót érettségi bizonyítványa alapján a dajka munkakörben elérhető legmagasabb, azaz a D fizetési osztályba kell besorolni.

A munkavállaló besorolását a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben tehát a Kjt. előírásai szerint kell elvégezni. Ha azonban az adott munkavállaló esetében kiszámítjuk a bértábla alapján számára járó munkabért, akkor a legtöbb esetben azt tapasztaljuk, hogy a Kjt. bértábla alapján járó összeg nem éri el a minimálbér összegét, amely 2021. február 1-jétől 167.400,-Ft. A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 32. § (3) bekezdése azonban ezen túlmenően azt rendeli el, hogy a 2. sz. mellékletben felsorolt munkakörökben B-C-D fizetési osztályba sorolt munkavállaló munkabére (illetménye) nem lehet kevesebb a garantált bérminimum összegénél, azaz (2021. február 1-jétől) 219.000,-Ft-nál. A hatályos rendelkezések a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkaköröket betöltők számára azonban további juttatást biztosítanak az alábbi rendelkezés szerint.

326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 32/A. §  (1)  A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott kinevezésben szereplő illetménye, munkaszerződésben szereplő alapbére nem lehet kevesebb, mint a Kjt. szerinti besorolásukhoz tartozó garantált illetmény – ha az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – százhét százaléka.

A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 32/A. § (2) bekezdése alapján a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény a minimálbérre jogosultak számára nem csupán a hét százalékos munkabéremelésre, hanem tíz százalékos emelésre biztosít fedezetet. Ennek felhasználásával a munkáltató – egyéni mérlegelés alapján – a hét százalékos emelés feletti, akár tíz százalékos emelést is biztosíthat. Ez a költségvetési forrást azonban kizárólag a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók fizetésemelésére lehet felhasználni.

A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók tehát a kötelező legkisebb munkabér, legalább középokú végezettség megléte esetén pedig a garantált bérminimum legalább 107%-ára jogosultak. Ennek az összegnek a munkavállaló munkaszerződésében egyértelműen meg kell jelennie. Minimálbér esetén tehát ennek figyelembe vételével a munkabér nem lehet kevesebb, mint 179.118,-Ft, a legalább középfokú végezettséggel rendelkezők esetében pedig 234.330,-Ft.

Petróczi Gábor

tanügyigazgatási szakértő

Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő

A cikk Word formátumban itt letölthető: Dajkák, iskolatitkárok besorolása

 

 

 

 

 

A mappában található képek előnézete A kertünk