Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Újra tervezés: a második ötéves önértékelési ciklus tervezése

2021.08.23

Újra tervezés: a 2021/2022-es tanévvel újra induló ötéves önértékelési ciklus feladatai

Az intézményi önértékelés munkafolyamata 2012 óta képezi a köznevelési intézmények, az iskolák és óvodák, valamint az ott tevékenykedő vezetők és pedagógusok mindennapi tevékenységének részét. Immár a napi gyakorlatból tudjuk, hogy az intézményi önértékelés fajtáit a pedagógusok önértékelése, a vezetői önértékelés és az intézmény önértékelése jelenti. Az intézményi önértékelésre vonatkozó legfontosabb jogszabályi előírásokat a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet tartalmazza. A jogszabály kiadásakor a pedagógusok intézményi önértékelésének gyakoriságát a rendelet 145. § (2) bekezdése két évben határozta meg, amelyet az első rendszerszintű önértékelési tapasztalatok szintetizálásakor a jogalkotó öt évre módosított. A vezetők és az intézmények önértékelésének gyakorisága az eredeti és a hatályos rendelet alapján is öt év, ebben tehát nem volt változás.

Az első öt esztendő önértékelési feladatainak megkezdése és elvégzése nem bizonyult egyszerűnek: a nehézkesen induló munkafolyamatban az önértékelési kézikönyvek terjedelmes előírásai, a késve induló informatikai rendszer hiányosságai mellett az igazgató és az óvodavezető kollégák, valamint az önértékelési rendszerbe bevont pedagógus kollégák tapasztalatlanságával is számolni kellett. Az iskolákban, óvodákban ki kellett alakítanunk a legcélszerűbb munkaformákat, meg kellett találnunk az intézményekben azt a szakmai kört, amelynek tagjaival megkezdhettük a hatékony munkát, és meg kellett küzdenünk a rendszer gyermekbetegségeivel is. Eltelt az első öt év, ideje tehát számot vetnünk azzal, hogy országos szinten és a saját intézményünkben mire jutottunk az intézményi önértékelés kötelezettségével, milyen mértékben sikerült végrehajtanunk a jogszabályban meghatározott önértékelési kötelezettségeinket. Ezek után érdemes azzal foglalkoznunk, hogyan tervezzük meg a következő öt év önértékelési feladatait úgy, hogy kötelezettségeinket megfelelő hatékonysággal, minél kevesebb idő és energia felhasználásával, de a lehető legjobban oldjuk meg. Erről szól ez a cikk.

  1. Az intézményi önértékelés ciklusai

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2015. április 22-én hatályba lépett 193. § (21) bekezdése meghatározta azt az időkorlátot is, ameddig – az eredeti jogalkotói elképzelések szerint – minden pedagógus önértékelését le kellett volna zárni. A rendelet 145. § (2)-(4) bekezdéseiben meghatározott teljes körű intézményi önértékelést 2017. június 30-ig minden pedagógusra, 2020. június 30-ig minden intézményre vonatkozóan el kellett volna végezni. Ez a rendelkezés azonban 2017. január 1-jétől már nincs hatályban. 2016. szeptember 1. napjától ugyanis egy lényeges ponton szükségszerűen és racionálisan módosult a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben foglalt szabályozás: az intézmények és a pedagógusok terheinek csökkentése érdekében a rendelet két évről öt évre módosította a pedagógusok intézményi önértékelésének gyakoriságát. Erre a módosított gyakoriságú önértékelési eljárásra azonban nyilvánvalóan nem vonatkozhatott a rendelet 193. § (21) bekezdésében meghatározott 2017. június 30-i határidő, hiszen az a korábban előírt kétéves értékelési gyakorisághoz volt rendelve.

A pedagógusok önértékelésének immár ötéves határidejét a rendelet módosításának 2016. szeptember 1-jei hatályba lépésétől kell számítani, a pedagógusok önértékelésének elvégzésére megszabott határidő tehát 2021. augusztus 31-én jár le. A 2021/2022-es új tanév, nevelési év elindulását megelőzően tehát lezáródik a köznevelési intézmények teljes körű önértékelésének első ciklusa, amely 2016-tól 2021-ig határozta meg az intézményi önértékelések pedagógusokra, intézményvezetőkre és intézményekre vonatkozó feladatait. Ezt a határidőt a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 145. § (2a) bekezdésében rendelte el szintén 2016. szeptember 1-jei hatályba lépéssel. A vezetői önértékelésekre azonban az eddigiektől eltérő szabályozást tartalmaz az említett rendelet 145. § (2b) bekezdése, amely szerint az intézményvezető vezetői önértékelésére vezetői megbízásának második és negyedik évében kell sort keríteni, ez a határidő tehát minden igazgató, óvodavezető kolléga estében más és más időpontban jár le, azonban egy vezetési cikluson belül minden intézményben két intézményvezetői önértékelést kell lebonyolítani.

  1. A 2021-ben lezáruló első önértékelési ciklus országos eredményei

Az intézményi önértékeléssel kapcsolatos kormányzati és intézményi tervek, és az ebből adódó feladatok végrehajtásának értékelését kezdjük az intézményi önértékelés országos adatainak bemutatásával és elemzésével. Tekintettel arra, hogy az Oktatási Hivatal honlapján nem találhatók meg a már lezárt intézményi önértékelések számával kapcsolatos adatok, 2021 júliusának utolsó napjaiban közérdekű adatigényléssel fordultam a Hivatalhoz, ahonnan – a kérésemnek megfelelő táblázatban – néhány hét elteltével rendben megkaptam a 2015 és 2021 között lezárt intézményi önértékelések adatait, amelyeket az alábbiakban teszek közzé. A 2021. évi adatok nyilvánvalóan csak az adatigénylés időpontjával bezárólag, tehát 2021. első félévére vonatkozó adatokat tartalmazzák.

Lezárt önértékelések száma

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

Összesen

Pedagógus önértékelés

2808

2460

12521

15554

17518

8139

7382

66382

Vezetői önértékelés

57

768

2034

1547

1130

580

334

6450

Intézményi szintű önértékelés

1

21

1194

1823

1146

259

129

4573

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben foglaltak szerint azonban az intézményi önértékelés rendszere a tanfelügyeleti ellenőrzések (a hivatalos szóhasználatban: a pedagógiai-szakmai ellenőrzések) előkészítését szolgálják, azaz minden tanfelügyeleti ellenőrzést egy ugyanolyan fajtájú intézményi önértékelésnek kell megelőznie. Tehát egy intézmény tanfelügyeleti ellenőrzésére kizárólag az intézményi szintű intézményi önértékelés sikeres lezárását követően kerülhet sor, és ugyanez az egymásra épülés igaz a pedagógusok tanfelügyeleti ellenőrzésére is. A leírtak szerint azonban az intézményi önértékelések számának erőteljesen össze kellene függenie a tanfelügyeleti ellenőrzések számával, ennek vizsgálata érdekében az adatigénylésnél az adott időtartamra vonatkozóan kikértem a lezárt tanfelügyeletek számát is, amelyhez a Hivatal alábbi adatokat bocsátotta rendelkezésemre.

Lezárt tanfelügyeleti ellenőrzések száma

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

Összesen

Pedagógus tanfelügyelet

2244

1923

0

0

542

1018

0

5727

Vezetői tanfelügyelet

27

1201

2257

2162

1608

517

0

7772

Intézményi tanfelügyelet

0

7

1581

2860

2003

74

0

6525

 

Vizsgálatunknak az intézmények és a pedagógusok szempontjából kétségtelenül legérdekesebb mutatóját a 2021 nyaráig lezárt intézményi szintű pedagógus önértékelések száma képezi, amelyből azt is megállapíthatjuk, hogy a jogszabályban meghatározott 2021. augusztus 31-i határidőig országos szinten vajon hány pedagógus intézményi önértékelését sikerült lezárnunk az intézményekben. Az adatok bemutatása előtt emlékeztetem a tisztelt olvasókat arra, hogy a magyar köznevelési intézményekben kb. 160.000 pedagógus dolgozik, akiknek első pedagógus önértékelését 2021. augusztus 31-ig be kell fejezni. A diagramon kék színnel az egyes években lezárt intézményi szintű pedagógus önértékelések száma, narancs színnel az adott évvel bezárólag összesen lezárt intézményi önértékelések száma látható.

diagram_1.jpgA pedagógus önértékelési mutatókat értékelve azt látjuk, hogy az első két évben rendkívül alacsony volt az intézményekben lezárt pedagógus önértékelések száma, gyakorlatilag csak azoknak a pedagógusoknak az önértékelésére került sor, akiket tanfelügyeleti ellenőrzésre kijelöltek. A korlátozott teljesítésnek talán az volt a leglényegesebb oka, hogy 2017. január 18-ig az intézményi önértékelést támogató informatikai felület rendkívül korlátozottan működött, gyakorlatilag csak azok számára volt használható, akiket tanfelügyeleti ellenőrzésre kijelöltek. 2017-ben aztán – a megfelelő informatikai háttér biztosításával és az első fejezetben érintett módosított ötéves pedagógus önértékelési határidő bevezetésével – számottevő mértékben emelkedésnek indult az intézményi pedagógus önértékelések száma; a mérsékelt lendület a 2020-as év kezdetéig kitartott, amikor – részben bizonyára a vírusfertőzés következtében elrendelt rendkívüli intézkedések és az ebből adódó intézményi többletfeladatok hatására – a trendben határozott visszaesés következett be. Az évenként összegzett pedagógus önértékelési mutatók emelkedését jól mutatja az oszlopdiagram, az adatokhoz illesztett negyedfokú polinomiális görbe pedig az összes teljesítés dinamikáját szemlélteti. 2021 nyaráig tehát nem egészen 70 ezer pedagógus intézményi önértékelése fejeződött be a köznevelési intézményekben, ez a kb. 160 ezer pedagógusnak nagyjából 42 %-a. Ha tehát értékelni kívánjuk a pedagógus önértékelések intézményi folyamatának országos eredményességét, a jogszabályban meghatározott követelmények teljesítését, akkor erre egy közepes osztályzat lenne a reális mutató.

Sok-e ez vagy kevés? Ha arra koncentrálunk, hogy egy eddig ismeretlen, összetett tevékenységet igénylő, viszonylag bonyolult informatikai háttértevékenységet feltételező rendszert kellett elindítanunk, akkor a 66 ezret meghaladó önértékelési szám tulajdonképpen eredményesnek minősíthető. Ha azonban az eredményességet a minden pedagógust érintő 2021. augusztus 31-ig lezárandó értékelések számához viszonyítjuk, akkor legföljebb félsikerről számolhatunk be, amelyben természetesen jelentős szerepe lehet vagy van a pandémia által generált számos problémának.

Most vizsgáljuk meg az ugyanezen időszakban lezárt vezetői intézményi önértékelések évenkénti számát, valamint – hasonlóan a pedagógus önértékelések elemzésnél követett módszerhez – az adott évig összesen lezárt vezetői önértékelések számát. Az évenkénti trend teljesdiagram_2.jpg mértékben hasonló a pedagógus önértékeléseknél látott diagramhoz, míg a hat év alatt lezárt összes vezetői önértékelések számát 6.450-ben állapíthatjuk meg. Tekintettel arra, hogy az országban a KIR adatai szerint 11.088 köznevelési intézményt tartanak nyilván, és a már legalább öt éve vezetői megbízással rendelkező vezető kollégák estében két-két intézményi önértékelést kellett volna elvégezni, a lemaradás tetemesnek látszik, a teljesítés mértéke csupán 30% körüli, kifejezetten alacsony.

Ha azonban a vezetői önértékelések adatait összevetjük a lezárt vezetői tanfelügyeletek számára vonatkozó adatokkal, akkor ezek között meglepően erős korrelációra lehetünk figyelmesek. A korreláció mértéke 0,96-ot mutat (két adatsor korrelációjának mértéke mindig -1 és +1 között van, a +1 a teljes korrelációt jelenti), amely kiemelkedően magas érték.

diagram_3.png

Az adatok összehasonlítása azt mutatja, hogy az intézményi szintű vezetői önértékelésre feltehetően lényegében csak akkor került sor, ha az intézményvezetőt az Oktatási Hivatal vezetői tanfelügyeleti ellenőrzésre is kijelölte. A szomszédos évek között természetesen némi átfedés vélelmezhető azokban az esetekben, amikor pl. az intézményvezetői tanfelügyeletre 2019-ben került sor, ezt azonban megelőzte a már 2018-ban lezárt intézményi szintű vezetői önértékelés. A rendszer működése a tanfelügyelet szempontjából tehát kifogástalannak tűnik, az ötévente két alkalommal szükséges vezetői önértékelés teljesítési rendszerében azonban hiányosságokat vélhetünk fölfedezni.

Az országos eredményesség értékelésével kapcsolatos vizsgálatunkat zárjuk végezetül azzal az elemzéssel, amely a pedagógusok intézményi önértékelésének a pedagógus tanfelügyeletek számával való összefüggésére vagy össze nem függésére vonatkozik. Amit az előző bekezdésben megállapítottunk a vezetői önértékelések és tanfelügyeletek korrelációjáról, vajon igaz-e a pedagógus önértékelések és tanfelügyeletek esetében is?

Ha megvizsgáljuk az egyes években lezárt intézményi szintű pedagógus önértékelések számát, és ezt összevetjük az ugyanezekben az években lezárt pedagógus tanfelügyeletek számával, akkor azt látjuk, hogy – az első két évet leszámítva – a pedagógusok intézményi önértékelésének száma nagyságrendekkel nagyobb, mint a pedagógus tanfelügyeletek száma, itt tehát nem igaz a vezetői adatoknál megállapított erős korreláció: a lezárt intézményi pedagógus önértékelések száma határozottan elvált a tanfelügyeletek számától. Ezt támasztja alá a két adatsor közötti korreláció rendkívül alacsony, -0,76-os értéke is. Az intézményekben – legalábbis a vírus okozta intézményi problémák megjelenéséig – erőteljesen megindult az intézményi önértékelések számának emelkedése. Tehát az intézmények, azok vezetői és az intézményi önértékelésben közreműködő kollégák megpróbáltak megfelelni a komoly erőforrásokat, időt és energiát igénylő intézményi önértékelési feladatoknak, amely – a már korábban részletezettek szerint – közepes eredménnyel sikerült.

diagram_4.jpg

Cikkünk e fejezetében az intézményi önértékelések mutatóit elemeztük, de ennek során óhatatlanul figyelemmel kellett lennünk az önértékeléseket követő tanfelügyeletek számának alakulására is. Ha már az eddigiekben követtük a tanfelügyeletek számának országos mutatóit, mutassuk be azt is, hogy a vizsgált hét év során az Oktatási Hivatal milyen típusú tanfelügyeleti ellenőrzéseket rendelt el, és azokat milyen számban végezték el az erre kirendelt szakértők.  Összegző diagramunkon azt láthatjuk, hogy országos szinten jó ütemben halad a vezetői és az intézményi tanfelügyeletek megszervezése, a pedagógus tanfelügyeleti rendszer azonban igen alacsony mutatókkal működik, az elmúlt hat évben csupán 5.727 pedagógus tanfelügyelete zárult le, tehát az ország pedagógusainak csupán 3,5%-a esett át pedagógus tanfelügyeleti ellenőrzésen. Ehhez képest az intézményi szintű pedagógus önértékelések 42%-os teljesítési aránya kifejezetten jónak értékelhető.

diagram_5.jpg

Amint a diagramon látjuk, a tanfelügyeleti ellenőrzések első négy évében töretlen volt a fejlődés, a vírus terjedésével érintett időszakban azonban a Hivatal – bölcs és méltányolható módon csökkentette, majd megszüntette a tanfelügyeleti ellenőrzéseket. A 2017-2018-as időszakban a pedagógus tanfelügyeletek beszüntetése is jogszabályban meghatározott tudatos lépés volt.

A 2020-ban a megvalósult országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések (tanfelügyeletek) száma drasztikusan csökkent a korábbi évekhez képest. Ennek oka az, hogy az Oktatási Hivatal 2020-ban csak az év elején tudott tanfelügyeleti ellenőrzéseket szervezni és lebonyolítani. Az emberi erőforrások miniszterének az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel érintett pedagógusminősítési és tanfelügyeleti eljárásokról szóló 8/2020. (IV.02.) EMMI határozata alapján a veszélyhelyzet miatt 2020 áprilisában a hivatal törölte a 2020. évi ellenőrzési tervben szereplő, addig meg nem valósult ellenőrzéseket.

A 2021. évi országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési tervben szereplő pedagógusok, vezetők és intézmények tanfelügyeleti ellenőrzésének megszervezését és lebonyolítását az oktatásért felelős miniszternek az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési eljárások megszervezéséről és lebonyolításáról szóló 15/2020. (XI. 26.) EMMI határozata alapján a veszélyhelyzet idejére a Hivatal felfüggesztette. A 2021. évi tanfelügyeletek őszi időpontokra történő megszervezését idén júniusban az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési eljárások megszervezéséről és lebonyolításáról szóló 15/2020. (XI. 26.) EMMI határozat módosításáról szóló 23/2021. (V. 31.) EMMI határozata tette lehetővé. Ezeknek a tanfelügyeleteknek a lebonyolítása a jelenlegei jogszabályi rendelkezések alapján 2021. őszén várható, amennyiben a járványügyi helyzet ezt lehetővé teszi.

  1. Az első önértékelési ciklus intézményi értékelése

Az intézmények első önértékelési ciklusa – a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2016. szeptember 1-jén hatályba lépő módosításával – 2016. szeptember 1-től 2021. augusztus 31-ig tartott. A 2021/2022-es tanév indulásáig tehát – a jogszabály előírásainak tükrében – le kellett zárnunk minden pedagógus intézményi önértékelését, és minden intézmény intézményi szintű önértékelését is be kellett fejezni a szóban forgó időpontig. Amint cikkünk korábbi fejezetében kifejtettük, ez a határidő a vezetői önértékelésekre nem vonatkozik, mert a jogszabály azok lezárását a vezetői megbízás második és negyedik évéhez köti.

Az első önértékelési ciklus lezárultával minden intézményben érdemes, sőt kifejezetten szükséges értékelni az első öt vagy hat év intézményi önértékelési tapasztalatait, amelynek során számot kell vetnünk azzal, hogy óvodánkban, iskolánkban milyen mértékben sikerült a jogszabályban meghatározott önértékelések lezárása. Az új tanév indításakor azonban nemcsak az elmúlt egy év önértékelési tapasztalatait kell áttekintenünk, hanem az elmúlt öt év, vagy – az indulási nehézségek és a jogszabály-változások miatt – az elmúlt hét év önértékelési mutatóit érdemes értékelnünk és rögzítenünk. A teljesítés mértékének számszerű bemutatása és rögzítése azért is fontos, mert 2021. szeptember 1-jével indul a köznevelési intézmények második önértékelési ciklusa, amelyben a pedagógusok és az intézmények ötévenkénti intézményi önértékelése változatlanul jogszabályban rögzített kötelezettségünk.

Az első önértékelési ciklus intézményünkre vonatkozó mutatóinak áttekintésekor elsőként azt kell megállapítanunk, hogy az elmúlt öt év során keletkezett-e valamiféle lemaradásunk, vagy sikerült az intézményben foglalkoztatott összes pedagógus intézményi önértékelésének, az intézményvezető kétszeri önértékelésének és végezetül az intézmény komplex intézményi önértékelésének lezárása. Amennyiben minden sikeresen zárult, akkor önök rendkívül elégedettek lehetnek a rendszer adaptálásával, rendszerbe állításával, a gyakorlati problémák megoldásával, a követelmények testre szabásával és az önértékelések végrehajtásával kapcsolatos egész tevékenységükkel. Kérem, ebben az esetben feltétlenül fejezzék ki elismerésüket vezetőtársaiknak és kollégáiknak, mindenekelőtt pedig az intézményi önértékelés végrehajtási folyamatába bevont pedagógusoknak. Az előző fejezetben bemutatott országos önértékelési adatok elemzése azonban azt mutatja, hogy az intézmények többségében feltehetőleg jelentős lemaradás tapasztalható a jogszabályban előírt követelmények teljesítésétől. Hogy ennek a feltételezhető lemaradásnak mennyiben oka vagy fő oka a pandémia megjelenése, ezt minden intézményvezető és nevelőtestülete maga fogja eldönteni. Az értékeléskor arra azonban nagyon kell vigyáznunk, hogy az esetleges elmaradás okait szakszerűen és pontosan tárjuk föl, és a távoktatás, valamint az intézménybezárás mint ok csak a reális mértékben jelenjen meg. Tartozunk ennyivel önmagunknak és nevelőtestületünknek.

Javaslom tehát, hogy készítsenek egy olyan Excel-táblázatot, amely az önértékelési rendszer megnyitása óta eltelt hat tanévre vonatkozóan tartalmazza azoknak a kollégáknak a számát és nevét, akiknek pedagógus szintű intézményi önértékelése az adott évben sikeresen befejeződött. Az adatokat azért érdemes Excel-táblában rögzíteni, mert a jól rendezett adatok esetében egy-két kattintással és néhány perces munkával az önértékelési eredmények szemléletes grafikus formában is megjeleníthetők, és fény derül az adott intézmény önértékelési tevékenységének dinamikájára is. Az adatokat – a cikk előző fejezetében vizsgált naptári évek helyett – azért érdemes tanévekre, nevelési évekre elkészíteni, mert az intézményi önértékelési tervek és azok végrehajtásának értékelése is tanévekhez, nevelési évekhez kötődik. Az elkészítendő egyszerű táblázat tehát a következő lehet:

Tanév

2015/16

2016/17

2017/18

2018/19

2019/20

2020/21

Az értékelt pedagógusok száma

5

12

13

8

6

6

Összes értékelt ez évvel bezárólag

5

17

30

38

44

50

Ha ezzel a táblázattal elkészültünk, akkor az Excel-táblában válasszuk a „beszúrás” menüben az „ajánlott diagramok” almenüt, és kedvünkre formázhatjuk az önértékelési tevékenységünket bemutató grafikont. Természetesen választhatunk a szemléltetésre kördiagramot is, mi azonban most az értékelés technikai részletei helyett a tartalmi értékelésre fordítjuk figyelmünket. Ha elkészültünk a legalább öt évre visszatekintő adatok rögzítésével, akkor vizsgáljuk meg iskolánk vagy óvodánk önértékelési trendjének alakulását az idő függvényében. Ha az önértékelésen átesett pedagógusok viszonylag kis száma miatt túlságosan „ugrál” a diagram, akkor a grafikonon az adatsorra jobb egérbillentyűvel kattintva válasszuk a „trend felvétele” menüt, és azon belül kattintsunk a trendvonal polinomiális beállítására, azon belül bátran állítsuk be az adatok legalább harmad vagy negyedfokú polinomfüggvénnyel történő közelítését, mert az látványosabb eredményt fog adni, mint a lineáris vagy másodfokú durva közelítés. Ezek után értékeljük, hogy intézményünkben milyen számban, milyen időbeli lefutással, és milyen dinamikával valósítottuk meg a pedagógusok intézményi önértékelését.

Az értékelésre két példát mutatunk be: mindkét intézményben 50-50 fős pedagógusi kör önértékelését kellett elvégezni, mindkettőben sikerült az önértékelési feladatok lezárása. Az első példa egy dinamikusan működő, az önértékelésbe az első évektől komoly energiákat és munkaidőt befektető intézmény trendjét mutatja (az adatok pontosan megegyeznek az imént javasolt Excel-táblában található számokkal).

diagram_6.jpg

A fenti példa azt mutatja, hogy a dinamikus indítás, az első három évben befektetett jelentős energia lehetővé tette, hogy az utolsó három évben az intézmény vezetése és nevelőtestülete már kényelmesebb tempóban hajthassa végre további önértékelési feladatait. Ez a stratégia rendkívül előnyösnek bizonyult a vírusfertőzés terjedése miatt kialakult rendkívüli helyzetben, valamint pozitív visszaigazolást adott az intézmény és nevelőtestülete számára az önértékelési folyamat sikeres bevezetésével kapcsolatos eredményes tevékenységéről.

A második stratégia egy kényelmesebben induló, az értékelési feladatokat az utolsó két évre halasztó tervezési és lebonyolítási eljárás, amely bizonyára felhasználta a későbbi indulás révén a másoktól nyerhető tapasztalatokat, de az első ciklus végére az értékelési folyamat kitolódása miatt nagyon sok önértékelési feladat torlódott föl. Ez a trend rendkívül nehéz helyzetbe hozhatta az intézmény vezetését a 2020-ban és 2021-ben előállt járvány időszakában. Ha a kényelmes indulási folyamatban a halogatás vagy az erőforrások nem megfelelő koncentrálása játszotta a fő szerepet, akkor ezt a tényt mint rendszerproblémát érdemes kezelnünk, amely megfelelő vezetői tudatossággal és az önértékelési feladatok sikeres végrehajtásához szükséges jelentős humán erőforrás biztosításával a jövőre nézve kiküszöbölhető.

diagram_7.jpg

Ha megállapítottuk saját intézményünk értékelési trendjét, és erőteljesen figyelembe vettük azt is, hogy pedagógusaink hány százalékánál sikerült a rendelkezésre álló idő alatt lebonyolítanunk az intézményi önértékelést, akkor azonnal koncentráljunk az előttünk álló öt év önértékelési feladataira: vonjuk le az elmúlt öt-hatéves időszak tanulságait, és koncepcionális tervezéssel előzzük meg az esetleges további tervezési vagy végrehajtási hibákat.

Az elvégzett önértékelési feladatok mennyiségének, időbeli lefutásának értékelését követően azonban semmiképpen se feledkezzünk meg a mögöttünk álló önértékelési munka tartalmi értékeléséről. Alakítsuk ki vezetői álláspontunkat az önértékelésben érintett pedagógusok közreműködésének eredményességéről, az önértékelés folyamatában szerepet játszó vezetőtársak, adatgyűjtők, önértékelési feladatokkal megbízott vezetők, munkaközösség-vezetők munkájának értékeléséről. Ne feledkezzünk meg arról a fontos szempontról sem, hogy az intézményi önértékelések egyik legfontosabb feladata az érintett pedagógus (továbbá intézményvezető vagy intézmény) tanfelügyeleti ellenőrzésének előkészítése, tehát feltétlenül adjunk érdemi értékelést arról, hogy az intézményi önértékelés milyen eredményességgel támogatta az azt követően elvégzett tanfelügyeleti ellenőrzéseket.

  1. A második önértékelési ciklus tervezése, 2021-2026

Amint cikkünk korábbi fejezeteiben azt részletesen bemutattuk, a köznevelési intézmények első önértékelési ciklusa 2021. augusztus 31-én zárult le. Tekintettel arra, hogy a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a pedagógusok és az intézmények önértékelését ötéves ciklusokban teszi kötelezővé, az intézmények második önértékelési ciklusa 2021. szeptember 1-jén kezdődik, és öt év elteltével, azaz 2026. augusztus 31-én zárul le. Ezért a 2021/2022-es tanév, nevelési év indításakor célszerű elkészíteni a 2021-2026 közötti évekre vonatkozó intézményi önértékelési tervet.

A második önértékelési ciklusra szóló tervek elkészítésekor alapként kell támaszkodnunk az első önértékelési ciklusban felhalmozott tapasztalatokra, valamint az első öt év számszerű és minőségi eredményeire. Az első ciklus értékelése azért is rendkívül fontos az intézmények számára, hogy szembesüljenek azokkal az esetleges hibákkal vagy csúszásokkal, amelyeket a korábbi időszakban elkövettek, valamint a második ciklus feladatainak tervezésekor használják ki azokat a pozitívumokat, intézményi vagy vezetői erősségeket, amelyekre az eddigi gyakorlat során szert tettek. A sikeres és végrehajtható tervezéshez ugyanis a legstabilabb alapokat a már meglévő személyes és szervezeti szintű tapasztalatok, vezetői rutin, az önértékelés lebonyolításában részt vevők részéről a felhalmozódott értékelési és végrehajtási tapasztalat képezi. Az új önértékelési ciklus tervezésekor már számolhatunk azzal a formális rutinnal is, amelyet az önértékelési jegyzőkönyvek, önfejlesztési tervek, intézményértékelési dokumentumok korábbi elkészítésekor felhalmoztunk. Különösképpen igaz ez a volumenében legtöbb munkát jelentő pedagógus önértékelésekre, amelyekhez a jól tervező intézményekben már kialakultak azok a jegyzőkönyvi minták, amelyek alkalmazásával az intézményben – a fölösleges általánosságokat elkerülve – testre szabhatók az értékelési követelmények azzal, hogy az önértékelési kézikönyvekben szereplő kérdések közül mellőzik az intézményben nem vagy nehezen értelmezhetőket, illetve beemelik az adott iskola, óvoda szempontjából fontos kérdéseket. A dokumentáció testre szabása az interjúkészítés és a foglalkozáslátogatás lejegyzésének folyamatára is vonatkozik, az intézményi önértékelés minden munkafolyamatában célszerűnek mutatkozik a saját intézményi értékelési szempontok előtérbe helyezése. Összegezve a pedagógus önértékelésben szerzett korábbi tapasztalatok szintetizálását minden vezető kollégát arra biztathatunk, hogy éljenek az önértékelési kézikönyvek 2016. évi módosításakor biztosított lehetőségekkel, amelyek alapján az interjúkérdéseknél, a foglalkozások értékelésének szempontjainál, a pedagógusok értékelésének szempontjainál, a jegyzőkönyv készítésénél el lehet térni az önértékelési kézikönyvekben javasolt kérdésektől, mellőzni lehet egyes kérdéseket, és az intézmény működése szempontjából jól értékelhető saját szempontokat lehet beemelni.

A második önértékelési ciklus tervezésekor elsődleges vezetői szempontként kell tekintenünk az önértékeléshez szükséges erőforrások biztosítására, ide értve az intézményvezetői, vezetői, adatgyűjtői, az önértékelésben közreműködő pedagógusi erőforrást, sőt az önértékeléssel érintett kollégák munkaidejét, energiáját, terhelhetőségét. Az elmúlt évek egyik legfontosabb szintetizálódott tapasztalata éppen az volt, hogy komoly erőforrások bevonása nélkül nem lehet eredményes önértékelési folyamatot vezetni. Az előttünk álló öt évre vonatkozó tervezéskor – még egyszer utalva az előző öt év önértékelésének időbeli lefutására, dinamikájára – abból az egyértelmű jogszabályi kötelezettségből és feladatból kell kiindulni, hogy öt év alatt le kell bonyolítani az intézmény teljes pedagógusállományának önértékelését, két alkalommal az intézményvezető önértékelését, és egy alkalommal a legátfogóbb belső értékelést, az intézményi önértékelést. Azt is érdemes ismételten átgondolnunk, hogy a pedagógusok önértékelési folyamatában hány pedagógust kérünk föl az érintett pedagógus kérdőíves értékelésére. Amint tudjuk, az önértékelési kézikönyvek 2016. évi módosításkor azt a könnyítést vezették be az oktatásirányítók, hogy a kérdőívezéskor elegendő csupán két pedagógus kérdőíves véleményének beszerzése, akik közül egyet az érintett pedagógus, egyet pedig az intézmény vezetője kér föl. A tapasztalatok szerint a kérdőíves értékelés ilyen lebonyolításának, értékelésének semmiféle szakmai értéke nincs, hiszen két kérdőív esetén minden szereplő tudja, hogy ki és milyen értékelést adott az érintett pedagógusról. Ha okosan élünk a digitális kérdőívezés lehetőségeivel, és azt körültekintően szervezzük meg – erről többször írtam korábbi cikkeimben – akkor minden további nélkül sort keríthetünk arra, hogy a kérdőíves értékelésre például tíz pedagógus munkatársat vonjunk be, amivel az anonimitás és az értékelhetőség már maximálisan biztosítható.

Ha az intézményi önértékelésre megfelelő figyelmet, időt és energiát fordítunk, valamint folyamatosan törekszünk az egyre hatékonyabb, eredményesebb intézményi önértékelésre, akkor az erre fordított munka egészen bizonyosan megtérül. Ugyanis a korrekt, felkészült, de az erőforrásokat kímélő önértékelési munkafolyamat az önértékelésben érintett kollégák erősségeinek visszaigazolására és azoknak a további fejlesztésbe való beemelésére törekszik, és azt is eredményezi. Ehhez azonban például az szükséges, hogy az intézményi pedagógus önértékelések lezárásaként funkcionáló önfejlesztési tervet ne a kézikönyvekben javasolt formális, szerteágazó adatokat rögzítő formában, hanem az érintett pedagógus erősségeinek, továbbfejleszthető képességeinek megjelölésére, visszaigazolására, meghatározására koncentráló rövid, akár másfél-két oldalnyi terjedelmű dokumentumként készítsük el. Ne feledjük el, hogy az önértékelés eredményességét sohasem a dokumentumok oldalszámában, hanem a pedagógusokban és az intézményben elért hatás mértékével mérhetjük. Az intézményi önértékelési folyamat értékelését, az önértékelési rendszer hatékonyságát és az általunk kialakított intézményi önértékelési gyakorlat eredményességét igazolhatja vissza az egész intézmény önértékelési tevékenységének értékelése, ha arra az intézmény vezetősége és nevelőtestülete is sikeresen lebonyolított és eredményesen lezárt tevékenységként tekinthet vissza.

Az új ötéves önértékelési ciklus tervezéséhez mindenekelőtt mérjük föl, hogy várhatóan hány pedagógus önértékelését kell elvégeznünk a végrehajtás időszakában. Feltétlenül tervezzük meg azt, hogy melyik tanévben, nevelési évben kell sorra kerülnie az intézményvezető intézményi önértékelésének. Javasoljuk, hogy csak a ciklus vége felé kerüljön sor az intézményi szintű intézményi önértékelésre. Ez alól csak akkor tegyünk kivételt, ha a 2020/2021-es tanév lezárásáig nem került sor az intézmény intézményi szintű tanfelügyeletére, mert ebben az esetben – azaz a 2020-ban és 2021-ben a tanfelügyeleti ellenőrzéseknek a vírushelyzet miatti szünetelése miatt – a tanfelügyeleti ellenőrzések 2021 őszén várható újra szervezése során az Oktatási Hivatal várhatóan el fogja rendelni az intézményi tanfelügyeletet, amelyhez rendelkezésre kell állnia az intézményi szintű önértékelés eredményeinek. Ha ez az intézményi önértékelés az elmúlt egy-két év során már lezajlott, akkor természetesen ez az előkészítés megfelelő alapot fog szolgáltatni az intézményi tanfelügyelethez.

Tervezzünk alapvetően lineárishoz közeli lebonyolítást, és semmiképpen ne hagyjuk, hogy a pedagógusok önértékelési feladatai ne induljanak meg a tervezett ütemben, mert az ismételten oda vezethet, hogy a ciklus vége felé felhalmozódnak az önértékelési teendőink.

Típus/tanév

2021/22

2022/23

2023/24

2024/25

2025/26

Összesen

Pedagógus

12

11

10

9

8

50

Int. vezetői

 

1

 

1

 

2

Intézményi

 

 

 

 

1

1

Összesen

12

12

10

10

9

53

A linearitás kismértékű felülírásával tervezzünk inkább úgy, hogy az első években megemeljük a tervezett pedagógus önértékelések számát annak érdekében, hogy az esetleges csúszások, vagy a rendszerbe újonnan bekerülő pedagógusok révén jelentkező egyelőre még látens feladatok megoldása se jelenthessen problémát. Javaslom, hogy már előre tervezzük meg azt is, hogy melyik évben mely pedagógusok önértékelése kerül sorra. Terveinket érdemes egy olyan táblázatban rögzítenünk, amely az önértékeléssel érintett pedagógusok nevét is tartalmazza, hogy az ötéves értékelési folyamatban mindig pontos információnk legyen az elvégzett és a még előttünk álló önértékelési feladatokról.

A tervezést – a cikk korábbi fejezeteiben leírtakhoz hasonlóan – grafikonon is szemléltethetjük.

diagram_8.jpg

  1. A 2021/2022-es tanév, nevelési év önértékelési feladatainak tervezése

Ha számot vetettünk az előttünk álló öt évre tervezett önértékelési feladatainkkal, és elkészítettük az önértékelések időbeli elosztását, akkor az egyes tanévek, nevelési évek megindításakor – lehetőleg még a tanévnyitó tantestületi értekezletek előtt – el kell készítenünk az adott tanév, nevelési év önértékelési feladatait meghatározó dokumentumot. Ez lehet az intézményvezető stratégiai feladata, de rábízhatja annak elkészítését valamelyik vezetőtársára vagy az intézményi önértékelési csoport vezetőjére. A 2021/2022-es tanévre elkészítendő önértékelési tervnek nem kell hosszúnak lennie, de tartalmaznia kell a munka megkezdéséhez és tempós végrehajtásához szükséges minden lényeges elemet. Mit sem ér azonban a tervezés, ha az nem tartalmaz a végrehajtásra vonatkozó határidőket. Ezek meghatározásánál vigyázzunk arra, hogy ne általában csak az éves önértékelés befejezésére határozzunk meg időpontot, hanem egyenként (vagy csoportonként) minden egyes kolléga, intézményvezető vagy az intézmény önértékelésére. Az eredményes tervezéshez és a személyes felelősségvállaláshoz nélkülözhetetlen az intézményi önértékelés adatgyűjtőjének és az adott önértékelés felelős vezetőjének kijelölése. Az önértékelésért, adatgyűjtésért felelős vezető vagy pedagógus név szerinti megjelölése, valamint az adott konkrét önértékelés megindítására és lezárására vonatkozó határidő pontos megjelölése és annak betartatása komoly motivációs tényező.

Mint az előző bekezdésben említettük, a tanév önértékelési feladatainak tervezését rögzítő dokumentumnak egyáltalán nem kell terjedelmesnek lennie. Lényegre törően tartalmaznia kell azonban az alábbi motívumokat:

  • az intézmény, tagintézmény megnevezése, a tanév, nevelési év megjelölése,
  • az intézmény, tagintézmény önértékelési tevékenységéért felelős vezető megnevezése,
  • az adott tanévben az önértékelési csoportban közreműködő pedagógusok megnevezése,
    • célszerű, ha vannak közöttük vezetői megbízással rendelkező kollégák, gyakorló szakértők, tanfelügyelők, munkaközösség-vezetők,
  • a tanévben intézményi önértékelésre kijelölt pedagógusok felsorolása,
  • az adott pedagógus önértékeléséhez kijelölt adatgyűjtő megnevezése,
  • az adott pedagógus önértékelési folyamatáért felelős vezető megnevezése,
  • az adott pedagógus intézményi önértékelési folyamatának megindítási és lezárási határideje,
  • a tanévben sorra kerülő intézményvezetői önértékelés tényének és határidejének megjelölése,
  • a tanévben sorra kerülő intézményi önértékelés tényének és határidejének megjelölése.

Önértékelésre kijelölt pedagógus

Az önértékelés megindítása

Felelős vezető neve

Adatgyűjtő neve

Kérdőíves felmérés lezárása

Az önértékelés lezárásának dátuma

A. András

2021. okt. 4.

Kiss János

Nagy Erik

2021. okt. 13.

2021. nov. 22.

B. Cecília

2021. okt. 4.

Pál Ágnes

Mór Mária

2021. okt. 13.

2021. nov. 22.

C. Dénes

2021. okt. 4.

Ár József

Elek Anna

2021. okt. 13.

2021. nov. 22.

D. Emese

2022. febr. 1.

Kiss János

Áron Éva

2022. febr. 10.

2022. márc. 9.

E. Friderika

2022. febr. 1.

Pál Ágnes

Kári Elek

2022. febr. 10.

2022. márc. 9

F. Gabriella

2022. febr. 1.

Ár József

Rév Aliz

2022. febr. 10.

2022. márc. 9.

G. Henrietta

2022. ápr. 4.

Pál Ágnes

Mór Mária

2022. ápr. 13.

2022. máj. 16.

H. Imre

2022. ápr. 4.

Ár József

Nagy Erik

2022. ápr. 13.

2022. máj. 16.

Az önértékelési folyamatnak az informatikai felületen történő megindítására az intézményvezető jogosult, ahogyan az adatgyűjtő személyének megjelölésére is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nélkülözhetetlen a konkrét önértékelési folyamatok legfontosabb időpontjainak és lezárási határidejének pontos megjelenítése. Javaslom, hogy mellőzzék az önértékelési folyamat lebonyolítására vonatkozó két-három hónapos vagy annál hosszabb határidőket: az ilyen hosszú időintervallum kijelölése csupán azzal az eredménnyel jár, hogy az érintettek az önértékelés megindítását követően érdemben meg sem kezdik az önértékeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtását, hanem elhalasztják azt a nyugalmasabb időkre. Arról pedig, hogy ezek az idők mikor következnek be az óvodákban, iskolákban, már van néhány évnyi tapasztalatunk. Ezért feltétlenül azt ajánlom, hogy az önértékelés megindításától számítva ne adjunk több határidőt a lebonyolításra és lezárásra, mint 60-70 nap, de akár attól némileg rövidebb időtartamokat is meghatározhatunk. Ügyeljünk azonban arra, hogy az önértékelés megindítása a kijelölt napon feltétlenül történjen meg, ez alapvető hitelességi kérdés. Hívjuk föl továbbá a közreműködők figyelmét arra is, hogy az önértékelésben érintett pedagógus digitális kérdőíves értékelésére a rendszer csupán kilenc napot biztosít, ezt követően az informatikai rendszerben a digitális kérdőíves értékelés már nem lehetséges, azaz azt is kézzel, papír alapon és többletmunkával kell elkészítenünk.

A tanév, nevelési év önértékelési terveinek legfontosabb részét képező, a fentebb javasolt tartalommal elkészített egyoldalas, lehetőleg színes figyelemfelhívó táblázatot pedig függesszük ki a nevelői hirdetőtábla legfontosabb helyére, hogy azt és az abban foglaltak végrehajtását állandó figyelemmel tudják követni a kollégák. Javaslom, hogy a folyamatos vezető figyelem deklarálása és az állandó drive biztosítása érdekében minden egyes elvégzett motívum (önértékelés megindítása, kérdőíves értékelés lezárása, önértékelés lezárása) elvégzésekor az intézményvezető a táblázatban kipipálással jelölje a feladat elvégzését.

A cikk Word formátumban sokkal szebb képet mutat, itt letölthető: Önértékelési_ciklus_lezárása

 

A mappában található képek előnézete Raabe Akadémia-2018