Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Túlmunka elrendelése, díjazása

2019.11.27

A túlmunka, rendkívüli munkavégzés elrendelésére

és díjazására vonatkozó szabályok

A teljes munkaidőben foglalkoztatott pedagógusok munkaidejéről, ezen belül az iskolában, óvodában vagy más köznevelési intézményben neveléssel-oktatással lekötött munkaidejük mértékéről világos és jól értelmezhető jogszabályi rendelkezések vannak hatályban. Ezek eredményeként egyértelmű, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott pedagógusok (ide értve a vezetői megbízással rendelkezők körét is) heti munkaideje 40 óra, míg kötött munkaidejük 32 óra. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidővel kapcsolatos rendelkezések azonban már több probléma lehetőségét rejtik magukban, mint ahogyan a vezetői megbízással rendelkezőkre vonatkozó kötelező óraszámok is. Az egyre inkább érzékelhető, bizonyos területeken már határozott pedagógushiány azonban egyre több gondot okoz elsősorban abban a vonatkozásban, hogy ennek eredményeként egyre gyakrabban kerül sor a pedagógusok számára jogszabályban elrendelt óraszámok tartós túllépésére.

A köznevelésre vonatkozó jogszabályok azonban nem tartalmaznak a heti óraszám tartós túllépésére vonatkozó szabályokat, hacsak nem tekintjük ilyen szabályozásnak az eseti helyettesítések elrendelését és az azokra vonatkozó korlátozást. Mint bizonyára minden olvasónk tudja, az eseti helyettesítés elrendelésének eseteit a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 17. §-ának (5) bekezdése egyértelműen meghatározza, továbbá maximálja az egy napon és egy héten elrendelhető eseti helyettesítések számát is. Ezen túl azt is előírja, hogy egy tanévben (nevelési évben) a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő maximuma feletti eseti helyettesítést maximum 30 napon lehet elrendelni. Most azonban lépjünk túl az eseti helyettesítések problémakörén, és az ezen túl elrendelt túlmunka, rendkívüli munkavégzés esetével foglalkozzunk!

  1. A pedagógusok túlfoglalkoztatása

A teljes munkaidőben foglalkoztatott pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje (az egy teljes héten megtartandó órák száma) a legtöbb esetben heti 22-26 óra, az erre vonatkozó rendelkezést a köznevelési törvény 62. § (6) bekezdése tartalmazza. A teljesített óraszámba a fenti rendelkezésben foglaltak szerint bele kell számítani heti két-két óra időtartamban a pedagógus által ellátott osztályfőnöki, kollégiumi, tanulócsoport-vezetői, vagy munkaközösség vezetéssel összefüggő feladatok, továbbá heti egy óra időtartamban a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok időtartamát. E szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a köznevelési törvény egyes pedagógus munkakörök esetében az e bekezdésben foglaltaktól eltérően határozza meg a munkaidő egyes feladatokra fordítandó részeinek arányát.

Először arra a még mindig gyakran előforduló hibás szóhasználatra hívjuk föl a figyelmet, amely a pedagógusok esetében „kötelező óraszám”-ról beszél. A beosztott pedagógusoknak már nincs kötelező óraszámuk, helyét a lényegesen szerencsétlenebb elnevezésű neveléssel-oktatással lekötött munkaidő foglalta el. Kötelező óraszámuk csak az intézmény vezetőinek van, amellyel cikkünk következő fejezetében foglalkozunk. A másik gyakori hibás fogalomhasználat szerint „A neveléssel-oktatással lekötött munkaidőm 20 óra, mert két-két óra kedvezményt kapok az osztályfőnöki és a munkaközösség-vezetői feladataim ellátására”. A helyes szóhasználattal: „A neveléssel-oktatással lekötött munkaidőm 24 óra, amelyből két-két órát az osztályfőnöki és a munkaközösség-vezetői feladataimra kell fordítanom, így ténylegesen megtartandó heti óráim száma 20 óra.” Fontos, hogy munkajogi kérdésekben, munkavállalói vagy munkáltatói jogaink gyakorlása közben az egyértelműség érdekében szabatos és pontos fogalomhasználattal éljünk.

A túlmunka elrendelésére rátérve ismét hangsúlyoznunk kell, hogy most nem az eseti helyettesítésekről beszélünk, hanem arról az egyre gyakoribb esetről, amely szerint tartós pedagógushiány, betöltetlen álláshely vagy éppen az intézményben fennálló szakos ellátás aránytalanságai miatt az intézmény vezetője a tantárgyfelosztásban egy vagy több pedagógus részére a számukra megállapított neveléssel-oktatással lekötött munkaidő maximuma, azaz általában heti 26 óra felett határozza meg az ellátandó órák, foglalkozások számát. Ugyanez az eset áll fönn akkor is, amikor az óvodapedagógusok számára – nyilvánvaló szükségből – heti 32 óra felett határozzák meg az óvodai csoportban töltendő munkaórák számát. Az ilyen esetekről a köznevelési jogszabályok nem rendelkeznek, azaz semmiféle túlmunkára vonatkozó érdemi szabályozást nem tartalmaznak.

A jogszabályokban meghatározott jogszerű munkaidő felett elrendelt órák, foglalkozások megtartása rendkívüli munkavégzésnek minősül, amelyért díjazás jár a pedagógusnak. Annak a kollégának tehát, akinek a jogszabályban foglaltak szerint 22-26 óra a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje, és a tantárgyfelosztásban vagy az órarendben (tehát a tanév közben tartósan) számára 27 (vagy annál több) óra megtartását írja elő az intézményvezető, heti egy (vagy több) óra rendkívüli munkavégzést kell elrendelni, és ennek megfelelően az elvégzett túlmunkáért őt díjazásban kell részesíteni. Ennek legkorrektebb és legegyszerűbb módja az, hogy a heti egy óra túlmunka díjazására az egy hónapban átlagosan lévő 4,33 hét után havi 4,33 óra túlmunkát számol el és fizet ki a munkáltató. Természetesen ugyanígy kell eljárni a 28., 29., stb. órarendi óra esetében is. A túlmunka óradíjáról cikkünk 4. fejezetében talál információkat.

A másik elszámolási mód körülményesebb és lényegesen több adminisztrációt igényel, bár alapvetően jogszerűnek tekinthető. Ennek lényege az, hogy az intézményvezető kijelöli azt az órát vagy azokat az órákat, amelyeknek megtartását túlmunkában rendeli el, és a hónap végén összeszámolja az egy hónapban megtartott túlmunkában teljesített órákat. Nem tekinthető viszont jogszerűnek az a módszer, amikor a munkáltató minden héten összeszámolja a pedagógus által megtartott összes órát, és csak azokon a heteken fizeti ki a túlmunkában megtartott foglalkozásokért járó túlmunkadíjat, amikor a megtartott órák száma meghaladja a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő maximumát. Ez utóbbi módszer szerint ugyanis a hét bármely napján bármely okból elmaradt óra (akár ünnepnap miatt is) törölheti az intézményvezető által elrendelt túlmunkát, noha annak elrendelése miatt a kollégának nyilvánvalóan többet kellett dolgoznia.

Örömünkre szolgálhat, hogy a tankerületek által fenntartott köznevelési intézmények és az egyházi fenntartású intézmények döntő többségében immár rendszeresen kifizetik a pedagógusok számára elrendelt túlmunkát, belátva azt, hogy ezekben az esetekben a pedagógusoknak több órát kell megtartaniuk, mint a jogszabályokban meghatározott óraszám maximuma. Főként a hátrányos helyzetű településeken egyre gyakoribb az az eset, hogy a meghirdetett álláshelyek ellenére sem sikerül a pedagógusállományt feltölteni, és ennek eredményeképpen iskolánként akár két-három betöltetlen álláshely is van, amelynek következtében sok pedagógus kényszerül a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje maximuma feletti órák megtartására. Ilyenkor az oktatási-nevelési feladatok ellátásához a tanulólétszám és az ellátandó feladatok után járó állami normatíva a fenntartó rendelkezésére áll, az elrendelt túlmunka díjazására tehát valójában a betöltetlen álláshelyekhez rendelkezésre álló illetmény/munkabér ad fedezetet.

A cikkünk e fejezetében leírtak fenntartótól függetlenül minden köznevelési intézmény pedagógusaira igazak. A fenntartó személyétől függő egyetlen lényeges különbség csupán az, hogy a tankerületi fenntartásban működő köznevelési intézményekben a munkáltatói feladatokat a tankerület vezetője, az óvodákban általában az óvodavezető, míg az egyházi- vagy magánfenntartásban működő intézményekben az igazgató vagy intézményvezető látja el. A helyzet tehát egyszerűbb az óvodákban és az egyházi- vagy magánfenntartásban működő intézményekben, hiszen ezekben az intézményvezető személye a munkáltatóval azonos. A tankerületi fenntartásban működő intézményekben a munkáltatói jogokat a tankerület vezetője látja el, azonban a tantárgyfelosztás és az órarend készítése, a túlfoglalkoztatással kapcsolatos problémák közvetlenül az intézmény vezetőjénél jelentkeznek. Ezekben az intézményekben a fenntartóval való korrekt és pontos szakmai kapcsolattartással lehet segíteni a helyzet egyértelmű, minden fél számára megnyugtató gyors rendezését.

Helyenként még mindig előforduló probléma, hogy az intézmény a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő számításakor a jogszabályi előírások ellenére sem veszi figyelembe az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői vagy a diákönkormányzatot segítő tevékenységért beszámítandó heti 2, 2, 1 órát, mert azok beszámításával az érintett pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje bizonyára túllépné a lehetséges maximális határt. Tekintettel arra, hogy a köznevelési törvény 62. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint a fenti tevékenységeket kötelezően be kell számítani a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőbe, ez a munkáltatói magatartás súlyosan jogsértő. Ezzel a szabálytalan intézkedéssel a munkáltató valójában jogszerűtlen eszközökkel éri el azt, hogy a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött időkerete ne haladja meg a maximális mutatót.

  1. A vezetők kötelező óraszámának túllépése

Ebben a fejezetben az intézményvezetők, intézményvezető-helyettesek, tagintézmény-vezetők, tagintézményvezető-helyettesek, intézményegység-vezetők, intézményegységvezető-helyettesek és gyakorlati oktatásvezetők túlmunkájával foglalkozunk. A beosztott pedagógusok túlmunkájával összevetve az a leglényegesebb formális különbség, hogy a vezetői megbízással rendelkező pedagógusok számára a köznevelési törvény 5. sz. melléklete kötelező óraszámot határoz meg, amelynek mértéke az intézményben foglalkoztatott tanulók/gyermekek számának függvénye. Például egy 450 vagy annál több tanulót nevelő általános vagy középiskolában az intézményvezető kötelező óraszáma két óra, egy 50-199 fős általános iskola igazgatóhelyettesének kötelező óraszáma pedig nyolc óra, míg ugyanilyen létszám mellett az óvodavezető-helyettes óvodai foglalkozásainak óraszáma heti 24 óra.

A vezetői megbízással rendelkező tanítók, tanárok esetében a kötelező óraszám meghatározásakor figyelemmel kell lenni a köznevelési törvény 62. § (14) bekezdésének rendelkezésére is, amely az alábbiakat tartalmazza:

Nkt. 62. § (14): „Az iskolában foglalkoztatott magasabb vezető vagy vezető megbízással rendelkező pedagógus heti tanóráinak, foglalkozásainak száma az általa az intézményben tanított tantárgynak – az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettanterv alapján készült helyi tanterv szerinti – heti óraszámával azonos, amennyiben olyan tantárgyat tanít, amelynek a helyi tanterv szerinti óraszáma magasabb, mint az 5. mellékletben az adott intézményre és vezetőre meghatározott heti tanórák, foglalkozások száma.”

Tehát az intézményvezetői megbízást betöltő pedagógus kötelező óraszáma a köznevelési törvény 5. sz. mellékletében foglaltak szerint két óra, de ha az 5. évfolyamon matematika tantárgyat tanít, akkor kötelező óraszáma a kerettantervek alapján készült helyi tanterv 5. évfolyamos matematika óraszámával azonos. Mivel az 5-6. évfolyam számára készült kerettanterv a két évfolyamra összesen 226 órát irányoz elő, ez az 5-6. évfolyamon heti 3+3 (esetleg 2+4 vagy 4+2) órát jelent a helyi tanterv rendelkezéseinek figyelembe vételével. A szóban forgó igazgató kötelező óraszáma tehát feltehetőleg három órára emelkedett.

Rendkívül fontos, hogy a magasabb vezetők óraszámát a köznevelési törvény 5. sz. melléklete és a törvény 62. § (14) bekezdése együttesen egyértelműen határozza meg, attól tehát jogszerűen eltérni nem lehet. Amíg tehát a beosztott pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje általában a 22-26 óra közötti mutatókkal meghatározott intervallumon belül jogszerű, a vezetői beosztásokkal rendelkezőknél nincs ilyen mozgástér, kötelező óraszámukat a jogszabály egyértelműen rögzíti.

Ennek következtében mindazokban az esetekben, amikor az intézményben fennálló pedagógushiány, betöltetlen álláshely vagy éppen a szakos ellátás aránytalansági problémái miatt a magasabb vezetői vagy vezetői beosztást betöltő személynek a tantárgyfelosztásban vagy az órarendben a kötelező óraszámánál több órát kell megtartania, ugyancsak fennáll a rendkívüli munkavégzés, azaz a túlmunka esete. Ha tehát a nyolc kötelező óraszámmal rendelkező intézményvezető-helyettesnek a tantárgyfelosztás vagy az órarend szerint heti tíz órát kell megtartania, akkor az intézményvezetőnek ki kell jelölnie számára az órarendben azt a két órát, amelyet helyettesének túlmunkában kell ellátnia. Amennyiben – más megoldás hiányában – a túlmunkát az intézmény vezetőjének kell elvégeznie, akkor az intézményvezetőt érintő túlmunkavégzés elrendelése már a fenntartó hatáskörébe tartozik, tehát a tantárgyfelosztás elkészítését vagy tanév közben annak módosítását követően haladéktalanul meg kell keresni a fenntartót, és kérni kell az intézményvezetői túlmunka írásban történő elrendelését, de minimum tudomásul vételét. Tekintettel a túlmunka díjazására feltétlenül célszerű, ha az ezzel kapcsolatos bejelentés vagy engedélyezés írásban történik.

Feltétlenül hibás az a néhol előforduló fenntartói gyakorlat, amely az intézményi pedagógushiány miatt a beosztott pedagógusok számára ugyan engedélyezi 26 óra feletti munkavégzés esetén a túlmunka elrendelését és díjazását, de ugyanezt megtagadja az intézmény vezetőinek esetében többnyire arra hivatkozva, hogy ők a túlmunkát a heti 40 órás teljes munkaidejük terhére kötelesek elvégezni. Ehhez ismételten idézzük a köznevelési törvény 62. §-ának (14) bekezdése elején található rendelkezést:

Nkt. 62. § (14): A nevelési-oktatási intézmény …vezetője a heti teljes munkaidőnek az 5. melléklet … szerint tanórákkal vagy foglalkozásokkal le nem kötött részében látja el a magasabb vezetői, vezetői megbízással kapcsolatos feladatokat. A nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatott magasabb vezető vagy vezető megbízással rendelkező pedagógus heti tanóráinak, foglalkozásainak számát az 5. melléklet határozza meg.

A törvényi rendelkezés világosan tartalmazza tehát, hogy a vezetők a heti 40 órás munkaidejük és a kötelező óraszámuk közötti időintervallumban kötelesek ellátni vezetői feladataikat. Ez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben a vezetőknek bármely ok miatt az eseti helyettesítést meghaladó mértékben kell órát, foglalkozást tartaniuk, azaz túlmunkát végeznek, azt csak a heti 40 órás munkaidejükön túli intervallumban tehetik, azaz rendkívüli munkaidőben végzett munkaként nyilvánvaló díjazás jár érte. Ugyanakkor utalnunk kell a törvény szövegének pontatlanságára annyiban, hogy az első sorban tévesen csupán az intézmény vezetőjéről beszél, a továbbiakban azonban a magasabb vezetői és a vezetői megbízásokkal kapcsolatos feladatokról, amely arra a jogalkotói szándékra utal, hogy a rendelkezés minden magasabb vezetői vagy vezetői megbízást teljesítő pedagógusra vonatkozik.

Összegezve tehát, amennyiben a magasabb vezetői vagy vezetői megbízással rendelkező pedagógusok a rájuk vonatkozó kötelező óraszámnál tartósan (tehát nem eseti helyettesítésben) többet tanítanak, rendkívüli munkavégzésben ugyanúgy túlmunkát teljesítenek, mint a beosztott pedagógusok, amiért számukra is túlmunkadíjat kell fizetni. Teljes mértékben indokolatlan ebből a szempontból a pedagógusok és a vezetői megbízást teljesítők bármely megkülönböztetése, ami minden jogalapot nélkülöz, és sérti az egyenlő bánásmódra vonatkozó törvényi előírásokat.

  1. A rendkívüli munkavégzés elrendelése

A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő maximuma felett tartósan elrendelt (tehát nem eseti helyettesítésként megtartandó) órák esetében a legkorrektebb és legcélszerűbb munkáltatói eljárásnak azt tekinthetjük, ha az érintett pedagógus számára a munkáltató írásban rendeli el a túlmunkát. A munkáltató számára a jogszabályok a túlmunka írásbeli elrendelését ugyan nem teszik kötelezővé, de a Munka törvénykönyve 108. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a munkavállaló kérésére a rendkívüli munkavégzést a munkáltatónak írásban kell elrendelnie. Ügyelnünk kell arra, hogy az elrendelés konkrét legyen, tehát pontosan jelölje meg azt az órát, foglalkozást, az érintett csoportot vagy osztályt, esetleg tantárgyat, amelyre vonatkozóan a túlmunkát elrendeli. Javasolhatjuk a túlmunka-végzésben érintett pedagógusok számára, hogy mindenképpen ragaszkodjanak a rendkívüli munkavégzés írásban történő elrendeléséhez. Ennek hiányában ugyanis utólag komoly nehézségeket okozhat a túlmunkában ellátott órák jogszerűségének azonosítása és az elvégzett túlmunka elszámolása, ami a résztvevő felek egyikének sem érdeke.

A rendkívüli munkavégzés elrendelése az órarendben szereplő 27 óra esetében például az 5.b osztály osztályfőnöki órájának túlmunkában történő elrendeléséről, vagy a 10.A osztály keddi 1. órában megtartott matematika órájának rendkívüli munkavégzésben történő elrendeléséről szóljon. Fontos, hogy az írásban elrendelt túlmunka esetében feltétlenül szerepeltetni kell a túlmunka elrendelésének kezdő időpontját, valamint a túlmunka elrendelésének várható záró időpontját, amely nyilvánvalóan nem lehet távolabbi a tanítási év, nevelési év utolsó napjánál. Helyes motívumnak tekinthetjük, ha az elrendelés tartalmazza a teljesített túlmunka nyilvántartásának és túlmunkadíj kiszámításának módját.

Korrekt munkáltatói eljárásnak tekinthetjük azt a módszert is, amelyben a munkáltató és a munkavállaló megállapodást köt a pedagógust érintő túlmunka munkáltatói elrendeléséről és díjazásának mikéntjéről. A kétoldalú megállapodásnak az e fejezetben közölt információkat kell tartalmaznia.

  1. A túlmunka, rendkívüli munkavégzés díjazása

A pedagógusok által végzett túlmunka, rendkívüli munkavégzés formájában megtartott órák vagy foglalkozások után járó óradíj mértékét a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 33.§ (8) bekezdésében meghatározottak szerint kell meghatározni. A fenti rendelkezés a rendkívüli munkavégzés mellett az ügyelet és készenlét elrendelésére vonatkozó szabályozást is tartalmazza. E rendelkezés szerint az óradíj összege a pedagógus havi illetményének a 4,33-mal (ez az egy hónapban átlagosan lévő hetek száma), valamint a neveléssel-oktatással lekötött heti óraszám alsó határával történő osztásával kapható meg.

Például, ha egy tanító vagy tanár esetében, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határa 22 óra, akkor a túlmunka óradíját az érintett havi illetményének 95,26-tal történő osztásával kapjuk meg. Ha tehát a tanító Pedagógus II. fokozat 10. kategóriájába van sorolva, akkor főiskolai szintű végzettsége miatt az illetménye 319.700.– Ft + a feltételezett 36.500,– Ft-os osztályfőnöki pótlék, azaz 356.200,– Ft-os illetménye miatt óradíja 3.740,– Ft. A mesterfokozatú (egyetemi) diplomával rendelkező Mesterpedagógus fokozat 12. kategóriájába sorolt tanár illetménye 466.900,– Ft (itt a példában nem számoltunk osztályfőnöki vagy más pótlékkal), azaz óradíja 4.900,– Ft.

Óvodapedagógusok esetében, ahol a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő 32 óra, a túlóradíj az illetmény 4,33 x 32-vel, azaz 138,56-dal történő osztásával kapható meg. Ha tehát az óvodapedagógus kolléga a Pedagógus I. fokozat 9. kategóriájába van sorolva, akkor havi illetménye a főiskola szintű, azaz BA végzettség esetében érvényes 182.700,– Ft összegű illetményalap 160%-a, azaz 292.320,– Ft, amelynek 138,56-részeként óradíja 2.110,– Ft-ot tesz ki.

Amennyiben a munkáltató a korábbi időszakban nem fizette ki a rendkívüli munkavégzésért járó összegeket, mert például a jogszabályi előírások ellenére nem rendelte el a rendkívüli munkavégzést, akkor az érintett pedagógus a Munka törvénykönyve 286. § (1) bekezdésében foglaltak szerint hároméves elévülési időn belül követelheti a késedelmi kamatokkal megnövelt elmaradt összeg kifizetését.

A cikk Word-ben itt letölthető: Túlmunka_elrendelése_és_díjazása

 

 

A mappában található képek előnézete Életképek