Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Szakképző intézmények házirendje és SzMSz-e

2021.01.24

Szakképző intézmények házirendjének és SzMSz-ének vizsgálata

 

A szakképző intézmények életében igen jelentős változásokat hozott a 2020. év, hiszen szeptember 1-jével a korábban a Nemzeti köznevelési törvény hatálya alá tartozó szakképző intézmények átkerültek a 2019-ben megjelent Szakképzési törvény hatálya alá. A szakképzésben dolgozó pedagógusok jelentős része pedig 2020. július 1. napjával úgy döntött, hogy vállalja az újjáalakult szakképző intézményekben történő foglalkoztatást, és ezzel párhuzamosan korábbi közalkalmazotti jogviszonya helyett a Munka törvénykönyvének hatálya alatt fog dolgozni.

Az imént vázolt, rendkívül sok változást magában rejtő helyzetben a szakképző intézmények fenntartójának és vezetőinek természetes elvárásaként és kötelezettségeként jelentkezett, hogy az újjáalakuló szakképző intézményeknek 2020. szeptember 1-jén a szakképzési jogszabályoknak megfelelő szervezeti és működési szabályzata és házirendje legyen. A szakképzés megkerülhetetlen részeként pedig az intézményeknek korábbi pedagógia programjuk helyett el kellett készíteniük szakmai programjukat. Ebben a cikkben a szakképző intézmények házirendjére és SzMSz-ére vonatkozó jogszabályi követelményeket ismertetjük annak érdekében, hogy a szakképzésben érdekeltek, különösképpen a szakképzésben dolgozó vezetők, oktatók és pedagógusok pontosan tisztában legyenek a két dokumentummal kapcsolatos jogszabályi követelményekkel.

Előkészítő munkám során megvizsgáltam a Szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény, valamint a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet hatályos előírásait, amelyek alapján táblázatos formában jelenítettem meg a fenti dokumentumokkal kapcsolatos szabályozási követelményeket.  A szóban forgó szabályzatok intézményi megalkotása azért jelentett rendkívüli feladatot, mert a korábban köznevelési intézményként működő iskolákban érvényes dokumentumoknak 2020 nyaráig a köznevelésről szóló jogszabályoknak és azok végrehajtási rendeleteinek kellett megfelelniük, 2020. szeptember 1-jétől azonban már a szakképzésre vonatkozó jogszabályoknak.

Némileg bonyolítja a helyzetet, hogy a Szakképzési törvény 18. §-ának szabályozása szerint a szakképző iskola többcélú szakképző intézményként is működhet abban az esetben, ha köznevelési intézmény egy vagy több köznevelési alapfeladatát (pl. szakgimnázium, gimnázium, általános iskola, stb.) is ellátja. A szakképző intézmények – így a többcélú szakképző intézmények – számára azonban minden esetben a Szakképzési törvény és annak végrehajtási rendelete határozza meg a dokumentumok elkészítéséhez szükséges hatályos előírásokat, a köznevelési törvény és végrehajtási rendeleteinek történő megfelelést tehát nem kell vizsgálnunk.

A szakképzés feladatainak megvalósításában azonban nem csak a szakképző intézmények vehetnek részt, hiszen a Köznevelési törvény 3. § (8) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy az iskola a szakképzésről szóló törvényekben foglalt feltételekkel részt vehet a szakképzés feladatainak megvalósításában is. Köznevelési alapfeladatot azonban – a Köznevelési törvény 7. § (5) bekezdésének rendelkezése szerint a szakképzésről szóló törvényben meghatározott kivétellel – kizárólag köznevelési intézmény láthat el.

A szakképző intézményekben a Szakképzési törvény 40. § (1) bekezdése c) és d) szakaszaiban foglalt szabályozásnak megfelelően a nevelő-oktató munkával kapcsolatos alkalmazotti feladatokat a foglalkoztatottak pedagógus vagy oktató munkakörökben egyaránt elláthatják. Ezért sok szakképzést is folytató többcélú intézmény pedagógusaiban, oktatóiban tisztázatlan a kérdés, hogy intézményük a Szakképzési törvény vagy a Köznevelési törvény, esetleg mindkét törvény hatálya alá tartozik. Ehhez azt kell pontosan tisztázni, hogy a szóban forgó intézmény alapító okirata szerint szakképző intézmény vagy köznevelési intézmény, ugyanis egyszerre mindkettő nem lehetséges. Erről a legpontosabban és leggyorsabban két lépésben úgy győződhetünk meg, hogy megtekintjük az Oktatási Hivatal https://www.oktatas.hu honlapján a köznevelési intézmények nyilvántartását. Ehhez először a jobb felső sarokban a „KIR hivatali ügyek”, majd a bal oldali oszlop harmadik táblázatában az „Intézménykereső, Intézményi adatok megtekintése” fülre kattintunk, és beírjuk az intézmény néhány adatát (legtöbbször a nevének egy részletét is elegendő. Ezt követően a Hivatal honlapja kiadja a keresett intézmény adatait, ahol elsősorban arra kell figyelnünk, hogy „működő” vagy „megszűnt” intézményi státust jelez-e. Ha „működő”, akkor egyértelműen köznevelési intézményről van szó, amelyre alapvetően a köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei vonatkoznak. Ha „megszűnt” státust jelez a Hivatal honlapja, akkor második lépésként keressük föl a Szakképzés Információs Rendszerét (SZIR) a https://szir.nive.hu/publikus linken, majd a bal oldalon klikkeljünk az „Intézmény kereső” fülre, ahol beírva az intézmény adatát megjelennek a szakképző intézmény legfontosabb adatai. Ha az intézményt itt megtaláltuk, akkor a szóban forgó iskola a Szakképzési törvény hatálya alá tartozó szakképző intézmény.

A szóban forgó szakképzési dokumentumok követelményeit tisztázó szakértői munka elvégzését némileg egyszerűsítette, hogy a házirend és az SzMSz elkészítésére vonatkozó jogszabályok követelményei nagyon hasonlítanak a korábbi – a köznevelési törvény hatálya alá tartozó – szabályozási kötelezettségre. Egy megújuló intézmény jogszerű működésének azonban alapfeltétele az alapdokumentumok minden jogszabályi előírásnak és a racionalitásnak megfelelő elkészítése, ezért a házirend és az SzMSz szakértői vizsgálatakor is körültekintően kellett eljárnom.

A Szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény rövidítéseként cikkemben az Szkt. jelölést, míg a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet, rövidítéseként a Korm. r. megjelenítést alkalmazom.

 

  1. A szakképző intézmény házirendjével kapcsolatos jogszabályi követelmények

Szakértői írásomnak ebben a fejezetében a bevezető részben említett jogszabályok előírásainak megfelelően könnyen áttekinthető táblázatos formában vizsgálom meg a szakképző intézmény házirendjének jogszabályi megfelelőségét. A táblázatban minden esetben megjelölöm az elrendelő jogszabályi hivatkozást, a dokumentum ellenőrzéséhez pedig a jobboldali két oszlop szolgál.

 

Tartalmi követelmények

van, oldalszám

nincs

A házirend hatályba lépésének szabályozása.

 

 

 

A dokumentum keltezése.

 

 

 

Az intézmény körbélyegzőjének lenyomata, az intézményvezető aláírása.

 

 

Az oktatói testület döntött a házirend elfogadásáról, Szkt. 32. § (4), 51. § (2).

 

 

Az oktatói testület képviselőjének aláírása vagy az elfogadásról szóló jegyzőkönyv megléte, Szkt. 32. § (4).

 

 

A diákönkormányzat véleményezte a házirendet, Szkt. 32. § (4).

 

 

 

A képzési tanács (ha van) aláírása vagy jegyzőkönyvi véleménye Szkt. 32. § (4).

 

 

Az egyházi fenntartó jóváhagyó nyilatkozata, Szkt. 32. § (4), Korm. r. 94. § (1)/d.

 

 

A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) szabályozásának történő megfelelés

A Korm. r. 96. § a házirend szabályozási kötelezettségéről

1. A házirend rögzíti a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat.

 

 

2. Tartalmazza a térítési díj és a tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait.

 

 

3. Meghatározza a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét.

 

 

4. Tartalmazza a házirend a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek véleménynyilvánításának és rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit.

 

 

5. Rögzíti a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személy jutalmazásának elveit és formáit.

 

 

6. Tartalmazza a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit.

 

 

7. Szabályozza az elektronikus napló használata esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője hozzáférésének módját.

 

 

8. Meghatározza a foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát, a csengetési rendet.

 

 

9. Rögzíti a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek munkarendjét.

 

 

10. Tartalmazza a foglalkozások rendjét.

 

 

11. Szabályozza a tantárgyválasztással, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket.

 

 

12. Meghatározza a szakképző intézmény helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és a szakképző intézményhez tartozó területek használatának rendjét.

 

 

13. Tartalmazza a szakképző intézmény által szervezett, a szakképző intézmény szakmai programjának végrehajtásához kapcsolódó, szakképző intézményen kívüli rendezvényeken elvárt magatartás szabályait.

 

 

A Korm. rendelet további szabályozási kötelezettségeinek történő megfelelés vizsgálata

Korm. r. 113. § (3) Szabályozza a foglalkozások közti szünet, a főétkezésre biztosított szünet időtartamát.

 

 

Korm. r. 161. § (1), 162. § A mulasztás igazolására vonatkozó szabályozás, a távolmaradás engedélyezése.

 

 

Korm. r. 165. § A házirend szabályozza a tanulók közreműködésének módját saját környezetük és az általuk alkalmazott eszközök rendben tartásában, a foglalkozások és rendezvények előkészítésében, lezárásában.

 

 

Korm. r. 216. § (4) A diákönkormányzat véleményének beszerzése.

 

 

Korm. r. 344. § (1) A házirend közzététele a szakképzés információs rendszerében (SZIR).

 

 

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény előírásainak történő megfelelés

Szkt. 32. § (2) A házirend megállapítja a tanulói jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének módját.

 

 

Szkt. 32. § (2) A házirend megállapítja az elvárt viselkedés szabályait.

 

 

Szkt. 32. § (2) A házirend korlátozza az intézménybe bevihető dolgok körét, feltételhez köti a bevitelt.

 

 

Szkt. 32. § (3) Az egyházi intézmény házirendje megállapít a vallással kapcsolatos viselkedési és megjelenési szabályokat.

 

 

Szkt. 32. § (3) A házirend megállapít kötelező hitéleti tevékenységet.

 

 

Szkt. 64. § (1) A házirend szabályozza a tanulók jutalmazásának elveit.

 

 

 

Az elmúlt időszakban volt szerencsém néhány szakképző intézmény házirendjének szakértői véleményezésére, így lehetőségem van néhány tipikusnak látszó szabályozási hiányosság ismertetésére. Összefoglalásként megállapítható, hogy a szakképző intézmények házirendjüket a szakképzésre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően készítették el, a dokumentum elfogadási és jóváhagyási rendje általában megfelel a jogszabályi előírásoknak. Az alábbi motívumok szabályozását azonban több esetében nem találtam meg a dokumentumokban.

  • A Komr. rendelet 96. §-ának 13. pontja kötelezővé teszi a szakképző intézmény által szervezett, a szakképző intézmény szakmai programjának végrehajtásához kapcsolódó, szakképző intézményen kívüli rendezvényeken elvárt magatartás szabályainak házirendben történő előírását.
  • A Korm. rendelet 165. § kötelezi a szakképző intézményeket, hogy házirendjükben szabályozzák a tanulók közreműködésének módját saját környezetük és az általuk alkalmazott eszközök rendben tartásában, a foglalkozások és rendezvények előkészítésében, lezárásában.
  • A 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 344. §-a meghatározza a házirend közzétételének módját, amelynek alapján a szakképző intézménynek a szakképzés információs rendszerében közzé kell tennie házirendjét. A SZIR felületén azonban még nem találtam olyan lehetőséget, amely biztosítaná az előírt dokumentumok közzétételét. A SZIR fejlesztésével párhuzamosan figyelmet kell fordítani arra, hogy annak rendszerében is elérhető legyen a házirend.
  • A Szakképzési törvény 32. § (4) bekezdésében elrendeli, hogy a szakképző intézmény házirendjének elfogadása előtt ki kell kérni a képzési tanács véleményét. A képzési tanács létrehozása azonban az Szkt. 101. §-ában meghatározottak szerint nem kötelező. Amennyiben az intézményben nincs képzési tanács, akkor nincs további teendő; ha azonban van, akkor a jognyilatkozat megléte a házirend hatályba lépésének előfeltételét képezi.

 

  1. A szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatának szakértői vizsgálata

A házirend jogszabályi követelményeinek szakértői vizsgálatához hasonlóan a cikkem bevezető részében felsorolt jogszabályok előírásainak megfelelően könnyen áttekinthető táblázatos formában vizsgálom meg a szakképző intézmény SzMSz-ének jogszabályi megfelelőségét. A táblázatban minden esetben megjelölöm az elrendelő jogszabályi hivatkozást, a dokumentum ellenőrzéséhez pedig ismét a jobboldali két oszlop szolgál.

Jogszabályban meghatározott szakmai követelmények

oldalszám

nincs

A dokumentum keltezése.

 

 

Az intézmény körbélyegzőjének lenyomata, az intézményvezető aláírása.

 

 

Az oktatói testület döntött az SzMSz elfogadásáról, Szkt. 32. § (4), 51. § (2).

 

 

Az oktatói testület képviselőjének aláírása vagy az elfogadásról szóló jegyzőkönyv megléte, Szkt. 32. § (4).

 

 

A diákönkormányzat véleményezte az SzMSz-t, Szkt. 32. § (4).

 

 

A képzési tanács (ha van) aláírása vagy jegyzőkönyvi véleménye Szkt. 32. § (4).

 

 

Az egyházi fenntartó jóváhagyó nyilatkozata, Szkt. 32. § (4), Korm. r. 94. § (1)/d.

 

 

A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) szabályozásának történő megfelelés

A Korm. rendelet 95. § (1) bekezdésének rendelkezései az SzMSz szabályozási kötelezettségéről

Jogszabályban meghatározott szakmai követelmények

oldalszám

nincs

1. A működés rendje.

 

 

2. Az oktatói munka belső ellenőrzésének rendje.

 

 

3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a szakképző intézménnyel.

 

 

4. Ha a szakképző intézmény intézményegységgel rendelkezik, az intézményegységgel való kapcsolattartás rendje.

 

 

5. A szervezeten belüli kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai.

 

 

6.  Az igazgató vagy az igazgatóhelyettes akadályoztatása, érintettsége, illetve az igazgatói és az igazgatóhelyettesi tisztség betöltetlensége esetén a helyettesítés rendje.

 

 

7. A vezetők és a képzési tanács közötti kapcsolattartás formája, rendje.

 

 

8. Az oktatói testület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések.

 

 

9. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, ideértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a család- és gyermekjóléti szolgálattal, valamint az egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás.

 

 

10. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok.

 

 

11. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele az oktatók munkájának segítésében.

 

 

12. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje.

 

 

13. Az intézményi védő, óvó előírások.

 

 

14. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők.

 

 

15. Azok az ügyek, amelyekben a képzési tanácsot a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzata döntési vagy véleményezési joggal ruházza fel.

 

 

16. A szakképző intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai.

 

 

17. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje.

 

 

18. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje.

 

 

19. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből átruházott feladat- és hatáskörök, munkakörileírás-minták.

 

 

20. Mindazok a kérdések, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a szakképző intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdés, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell vagy nem lehet szabályozni.

 

 

A Korm. rendelet 95. § (2) bekezdésének rendelkezései az SzMSz szabályozási kötelezettségéről

1. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei.

 

 

2. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint a szakképző intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek.

 

 

3. A szakképző intézményi sportkör, valamint a szakképző intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje.

 

 

4. A duális képzőhellyel való kapcsolattartás formái és rendje.

 

 

5. A tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend.

 

 

6. A szakképző intézményi könyvtár szervezeti és működési szabályzata.

 

 

7.  A munkáltatói jogkörgyakorlás rendje.

 

 

A Korm. rendelet további szabályozási kötelezettségeinek történő megfelelés vizsgálata

Korm. r. 94. § (1) Az SzMSz-t a fenntartó hagyja jóvá.

 

 

Korm. r. 95. § (3) Az intézmény biztonságos működését biztosító szabályok meghatározása (nem kötelező)

 

 

Korm. r. 135. § (1) Az éves munkaidőkeret 80%-ában ellátandó oktatói feladatok

 

 

Korm. r. 147. § (5) A szakmai munkaközösség feladatai az oktatók munkájának szakmai segítésével kapcsolatban

 

 

Korm. r. 169. § A tanuló díjazásának szabályai.

 

 

Korm. r. 215. § Az intézményvezető, az oktatók és más alkalmazottak feladatai a tanulóbalesetek megelőzésében.

 

 

Korm. r. 216. § (4)/h Az SzMSz egyes ügyekben véleményezési joggal ruházhatja föl a diákönkormányzatot.

 

 

Korm. r. 323. § (2) A képzési tanácsnak (ha működik) véleményeznie kell az SzMSz-t.

 

 

Korm. r. 344. § (1) Az SzMSz-t közzé kell tenni a szakképzés információs rendszerében (SZIR).

 

 

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény előírásainak történő megfelelés

Szkt. 32. § (1) Az SzMSz szabályozza az intézmény belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket.

 

 

Szkt. 32. § (3) Az egyházi fenntartású intézmény SzMSz-e az adott vallással kapcsolatos szabályokat is előírhat.

 

 

 

A fejezet és a cikk záró részében az általam a közelmúltban elemzett szakképző iskolai SzMSz-ek vizsgálata alapján fel kívánom hívni az olvasók, elsősorban az intézményi vezető kollégák figyelmét néhány többször előforduló tipikus szabályozási hiányosságra. Összefoglalásként megállapítható, hogy a szakképző intézmények SzMSz-üket a szakképzésre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően készítették el, a dokumentum elfogadási és jóváhagyási rendje általában megfelel a jogszabályi előírásoknak. A leggyakoribb hiányosságok a következők.

  • A házirendnél leírtakkal azonos módon meg kell említenem, hogy az intézmény szervezeti és működési szabályzatát a Korm. rendelet 344. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint közzé kell tenni a szakképzés információs rendszerében.
  • A Korm. rendelet 135. § (1) bekezdésében kötelezően előírja az intézményi SzMSz számára az oktatói munkaidőkeret 80%-ában ellátandó oktatói feladatok meghatározását, azaz azoknak a feladatoknak felsorolását, amelyet az oktató az igazgató által meghatározott feladatok ellátásával köteles eltölteni. Ennek szabályozása azért fontos, mert az e felsoroláson túli feladatok ellátásának helyét és idejét az oktató maga határozhatja meg. Ezt a fontos szabályozás eddig egyetlen szakképző intézmény SzMSz-ében sem találtam meg.
  • Az SzMSz másik tipikus hiányossága az egyéb foglalkozások céljának, szervezeti formáinak és időkereteinek hiányos megjelenése. A dokumentumok általában tartalmazzák az egyéb foglalkozások megnevezését, de a foglalkozások szervezeti keretei homályosak, időkerete pedig jellemzően egyáltalán nem jelenik meg a dokumentumban.
  • A Korm. rendelet 169. §-a úgy rendelkezik, hogy „… a tanulót a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a szakképző intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. A megfelelő díjazásban a tanuló – kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője egyetértésével – és a szakképző intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni oly módon, hogy az figyelembe vegye a tanuló teljesítményét.” Ez a szabályozás tipikusan hiányzik a szakképző intézmények SzMSz-éből. Szabályozása akkor is szükséges, ha a tanuló által létrehozott alkotás nem jellemző az adott szakképző intézményben.
  • Több szakképző intézmény SzMSz-ében megjelenik az iskola csengetési rendje és a szünetek időpontja. Ennek szabályozása a házirend kötelezettségi körébe tartozik, ezért az SzMSz-ben történő szabályozás nem jogszerű és fölösleges.

 

A cikk Word formátumban itt letölthető: Szakképző intézmények dokumentumai

 

 

A mappában található képek előnézete Feleségem virágai 2020