Szakképző intézmények házirendje és SzMSz-e
Szakképző intézmények házirendjének és SzMSz-ének vizsgálata
A szakképző intézmények életében igen jelentős változásokat hozott a 2020. év, hiszen szeptember 1-jével a korábban a Nemzeti köznevelési törvény hatálya alá tartozó szakképző intézmények átkerültek a 2019-ben megjelent Szakképzési törvény hatálya alá. A szakképzésben dolgozó pedagógusok jelentős része pedig 2020. július 1. napjával úgy döntött, hogy vállalja az újjáalakult szakképző intézményekben történő foglalkoztatást, és ezzel párhuzamosan korábbi közalkalmazotti jogviszonya helyett a Munka törvénykönyvének hatálya alatt fog dolgozni.
Az imént vázolt, rendkívül sok változást magában rejtő helyzetben a szakképző intézmények fenntartójának és vezetőinek természetes elvárásaként és kötelezettségeként jelentkezett, hogy az újjáalakuló szakképző intézményeknek 2020. szeptember 1-jén a szakképzési jogszabályoknak megfelelő szervezeti és működési szabályzata és házirendje legyen. A szakképzés megkerülhetetlen részeként pedig az intézményeknek korábbi pedagógia programjuk helyett el kellett készíteniük szakmai programjukat. Ebben a cikkben a szakképző intézmények házirendjére és SzMSz-ére vonatkozó jogszabályi követelményeket ismertetjük annak érdekében, hogy a szakképzésben érdekeltek, különösképpen a szakképzésben dolgozó vezetők, oktatók és pedagógusok pontosan tisztában legyenek a két dokumentummal kapcsolatos jogszabályi követelményekkel.
Előkészítő munkám során megvizsgáltam a Szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény, valamint a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet hatályos előírásait, amelyek alapján táblázatos formában jelenítettem meg a fenti dokumentumokkal kapcsolatos szabályozási követelményeket. A szóban forgó szabályzatok intézményi megalkotása azért jelentett rendkívüli feladatot, mert a korábban köznevelési intézményként működő iskolákban érvényes dokumentumoknak 2020 nyaráig a köznevelésről szóló jogszabályoknak és azok végrehajtási rendeleteinek kellett megfelelniük, 2020. szeptember 1-jétől azonban már a szakképzésre vonatkozó jogszabályoknak.
Némileg bonyolítja a helyzetet, hogy a Szakképzési törvény 18. §-ának szabályozása szerint a szakképző iskola többcélú szakképző intézményként is működhet abban az esetben, ha köznevelési intézmény egy vagy több köznevelési alapfeladatát (pl. szakgimnázium, gimnázium, általános iskola, stb.) is ellátja. A szakképző intézmények – így a többcélú szakképző intézmények – számára azonban minden esetben a Szakképzési törvény és annak végrehajtási rendelete határozza meg a dokumentumok elkészítéséhez szükséges hatályos előírásokat, a köznevelési törvény és végrehajtási rendeleteinek történő megfelelést tehát nem kell vizsgálnunk.
A szakképzés feladatainak megvalósításában azonban nem csak a szakképző intézmények vehetnek részt, hiszen a Köznevelési törvény 3. § (8) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy az iskola a szakképzésről szóló törvényekben foglalt feltételekkel részt vehet a szakképzés feladatainak megvalósításában is. Köznevelési alapfeladatot azonban – a Köznevelési törvény 7. § (5) bekezdésének rendelkezése szerint a szakképzésről szóló törvényben meghatározott kivétellel – kizárólag köznevelési intézmény láthat el.
A szakképző intézményekben a Szakképzési törvény 40. § (1) bekezdése c) és d) szakaszaiban foglalt szabályozásnak megfelelően a nevelő-oktató munkával kapcsolatos alkalmazotti feladatokat a foglalkoztatottak pedagógus vagy oktató munkakörökben egyaránt elláthatják. Ezért sok szakképzést is folytató többcélú intézmény pedagógusaiban, oktatóiban tisztázatlan a kérdés, hogy intézményük a Szakképzési törvény vagy a Köznevelési törvény, esetleg mindkét törvény hatálya alá tartozik. Ehhez azt kell pontosan tisztázni, hogy a szóban forgó intézmény alapító okirata szerint szakképző intézmény vagy köznevelési intézmény, ugyanis egyszerre mindkettő nem lehetséges. Erről a legpontosabban és leggyorsabban két lépésben úgy győződhetünk meg, hogy megtekintjük az Oktatási Hivatal https://www.oktatas.hu honlapján a köznevelési intézmények nyilvántartását. Ehhez először a jobb felső sarokban a „KIR hivatali ügyek”, majd a bal oldali oszlop harmadik táblázatában az „Intézménykereső, Intézményi adatok megtekintése” fülre kattintunk, és beírjuk az intézmény néhány adatát (legtöbbször a nevének egy részletét is elegendő. Ezt követően a Hivatal honlapja kiadja a keresett intézmény adatait, ahol elsősorban arra kell figyelnünk, hogy „működő” vagy „megszűnt” intézményi státust jelez-e. Ha „működő”, akkor egyértelműen köznevelési intézményről van szó, amelyre alapvetően a köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei vonatkoznak. Ha „megszűnt” státust jelez a Hivatal honlapja, akkor második lépésként keressük föl a Szakképzés Információs Rendszerét (SZIR) a https://szir.nive.hu/publikus linken, majd a bal oldalon klikkeljünk az „Intézmény kereső” fülre, ahol beírva az intézmény adatát megjelennek a szakképző intézmény legfontosabb adatai. Ha az intézményt itt megtaláltuk, akkor a szóban forgó iskola a Szakképzési törvény hatálya alá tartozó szakképző intézmény.
A szóban forgó szakképzési dokumentumok követelményeit tisztázó szakértői munka elvégzését némileg egyszerűsítette, hogy a házirend és az SzMSz elkészítésére vonatkozó jogszabályok követelményei nagyon hasonlítanak a korábbi – a köznevelési törvény hatálya alá tartozó – szabályozási kötelezettségre. Egy megújuló intézmény jogszerű működésének azonban alapfeltétele az alapdokumentumok minden jogszabályi előírásnak és a racionalitásnak megfelelő elkészítése, ezért a házirend és az SzMSz szakértői vizsgálatakor is körültekintően kellett eljárnom.
A Szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény rövidítéseként cikkemben az Szkt. jelölést, míg a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet, rövidítéseként a Korm. r. megjelenítést alkalmazom.
- A szakképző intézmény házirendjével kapcsolatos jogszabályi követelmények
Szakértői írásomnak ebben a fejezetében a bevezető részben említett jogszabályok előírásainak megfelelően könnyen áttekinthető táblázatos formában vizsgálom meg a szakképző intézmény házirendjének jogszabályi megfelelőségét. A táblázatban minden esetben megjelölöm az elrendelő jogszabályi hivatkozást, a dokumentum ellenőrzéséhez pedig a jobboldali két oszlop szolgál.
Tartalmi követelmények |
van, oldalszám |
nincs |
---|---|---|
A házirend hatályba lépésének szabályozása.
|
|
|
A dokumentum keltezése.
|
|
|
Az intézmény körbélyegzőjének lenyomata, az intézményvezető aláírása. |
|
|
Az oktatói testület döntött a házirend elfogadásáról, Szkt. 32. § (4), 51. § (2). |
|
|
Az oktatói testület képviselőjének aláírása vagy az elfogadásról szóló jegyzőkönyv megléte, Szkt. 32. § (4). |
|
|
A diákönkormányzat véleményezte a házirendet, Szkt. 32. § (4).
|
|
|
A képzési tanács (ha van) aláírása vagy jegyzőkönyvi véleménye Szkt. 32. § (4). |
|
|
Az egyházi fenntartó jóváhagyó nyilatkozata, Szkt. 32. § (4), Korm. r. 94. § (1)/d. |
|
|
A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) szabályozásának történő megfelelés |
||
A Korm. r. 96. § a házirend szabályozási kötelezettségéről |
||
1. A házirend rögzíti a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat. |
|
|
2. Tartalmazza a térítési díj és a tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait. |
|
|
3. Meghatározza a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét. |
|
|
4. Tartalmazza a házirend a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek véleménynyilvánításának és rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit. |
|
|
5. Rögzíti a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személy jutalmazásának elveit és formáit. |
|
|
6. Tartalmazza a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit. |
|
|
7. Szabályozza az elektronikus napló használata esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője hozzáférésének módját. |
|
|
8. Meghatározza a foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát, a csengetési rendet. |
|
|
9. Rögzíti a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek munkarendjét. |
|
|
10. Tartalmazza a foglalkozások rendjét. |
|
|
11. Szabályozza a tantárgyválasztással, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket. |
|
|
12. Meghatározza a szakképző intézmény helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és a szakképző intézményhez tartozó területek használatának rendjét. |
|
|
13. Tartalmazza a szakképző intézmény által szervezett, a szakképző intézmény szakmai programjának végrehajtásához kapcsolódó, szakképző intézményen kívüli rendezvényeken elvárt magatartás szabályait. |
|
|
A Korm. rendelet további szabályozási kötelezettségeinek történő megfelelés vizsgálata |
||
Korm. r. 113. § (3) Szabályozza a foglalkozások közti szünet, a főétkezésre biztosított szünet időtartamát. |
|
|
Korm. r. 161. § (1), 162. § A mulasztás igazolására vonatkozó szabályozás, a távolmaradás engedélyezése. |
|
|
Korm. r. 165. § A házirend szabályozza a tanulók közreműködésének módját saját környezetük és az általuk alkalmazott eszközök rendben tartásában, a foglalkozások és rendezvények előkészítésében, lezárásában. |
|
|
Korm. r. 216. § (4) A diákönkormányzat véleményének beszerzése. |
|
|
Korm. r. 344. § (1) A házirend közzététele a szakképzés információs rendszerében (SZIR). |
|
|
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény előírásainak történő megfelelés |
||
Szkt. 32. § (2) A házirend megállapítja a tanulói jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének módját. |
|
|
Szkt. 32. § (2) A házirend megállapítja az elvárt viselkedés szabályait. |
|
|
Szkt. 32. § (2) A házirend korlátozza az intézménybe bevihető dolgok körét, feltételhez köti a bevitelt. |
|
|
Szkt. 32. § (3) Az egyházi intézmény házirendje megállapít a vallással kapcsolatos viselkedési és megjelenési szabályokat. |
|
|
Szkt. 32. § (3) A házirend megállapít kötelező hitéleti tevékenységet. |
|
|
Szkt. 64. § (1) A házirend szabályozza a tanulók jutalmazásának elveit. |
|
|
Az elmúlt időszakban volt szerencsém néhány szakképző intézmény házirendjének szakértői véleményezésére, így lehetőségem van néhány tipikusnak látszó szabályozási hiányosság ismertetésére. Összefoglalásként megállapítható, hogy a szakképző intézmények házirendjüket a szakképzésre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően készítették el, a dokumentum elfogadási és jóváhagyási rendje általában megfelel a jogszabályi előírásoknak. Az alábbi motívumok szabályozását azonban több esetében nem találtam meg a dokumentumokban.
- A Komr. rendelet 96. §-ának 13. pontja kötelezővé teszi a szakképző intézmény által szervezett, a szakképző intézmény szakmai programjának végrehajtásához kapcsolódó, szakképző intézményen kívüli rendezvényeken elvárt magatartás szabályainak házirendben történő előírását.
- A Korm. rendelet 165. § kötelezi a szakképző intézményeket, hogy házirendjükben szabályozzák a tanulók közreműködésének módját saját környezetük és az általuk alkalmazott eszközök rendben tartásában, a foglalkozások és rendezvények előkészítésében, lezárásában.
- A 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 344. §-a meghatározza a házirend közzétételének módját, amelynek alapján a szakképző intézménynek a szakképzés információs rendszerében közzé kell tennie házirendjét. A SZIR felületén azonban még nem találtam olyan lehetőséget, amely biztosítaná az előírt dokumentumok közzétételét. A SZIR fejlesztésével párhuzamosan figyelmet kell fordítani arra, hogy annak rendszerében is elérhető legyen a házirend.
- A Szakképzési törvény 32. § (4) bekezdésében elrendeli, hogy a szakképző intézmény házirendjének elfogadása előtt ki kell kérni a képzési tanács véleményét. A képzési tanács létrehozása azonban az Szkt. 101. §-ában meghatározottak szerint nem kötelező. Amennyiben az intézményben nincs képzési tanács, akkor nincs további teendő; ha azonban van, akkor a jognyilatkozat megléte a házirend hatályba lépésének előfeltételét képezi.
- A szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatának szakértői vizsgálata
A házirend jogszabályi követelményeinek szakértői vizsgálatához hasonlóan a cikkem bevezető részében felsorolt jogszabályok előírásainak megfelelően könnyen áttekinthető táblázatos formában vizsgálom meg a szakképző intézmény SzMSz-ének jogszabályi megfelelőségét. A táblázatban minden esetben megjelölöm az elrendelő jogszabályi hivatkozást, a dokumentum ellenőrzéséhez pedig ismét a jobboldali két oszlop szolgál.
Jogszabályban meghatározott szakmai követelmények |
oldalszám |
nincs |
---|---|---|
A dokumentum keltezése. |
|
|
Az intézmény körbélyegzőjének lenyomata, az intézményvezető aláírása. |
|
|
Az oktatói testület döntött az SzMSz elfogadásáról, Szkt. 32. § (4), 51. § (2). |
|
|
Az oktatói testület képviselőjének aláírása vagy az elfogadásról szóló jegyzőkönyv megléte, Szkt. 32. § (4). |
|
|
A diákönkormányzat véleményezte az SzMSz-t, Szkt. 32. § (4). |
|
|
A képzési tanács (ha van) aláírása vagy jegyzőkönyvi véleménye Szkt. 32. § (4). |
|
|
Az egyházi fenntartó jóváhagyó nyilatkozata, Szkt. 32. § (4), Korm. r. 94. § (1)/d. |
|
|
A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) szabályozásának történő megfelelés |
||
A Korm. rendelet 95. § (1) bekezdésének rendelkezései az SzMSz szabályozási kötelezettségéről |
||
Jogszabályban meghatározott szakmai követelmények |
oldalszám |
nincs |
1. A működés rendje. |
|
|
2. Az oktatói munka belső ellenőrzésének rendje. |
|
|
3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a szakképző intézménnyel. |
|
|
4. Ha a szakképző intézmény intézményegységgel rendelkezik, az intézményegységgel való kapcsolattartás rendje. |
|
|
5. A szervezeten belüli kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai. |
|
|
6. Az igazgató vagy az igazgatóhelyettes akadályoztatása, érintettsége, illetve az igazgatói és az igazgatóhelyettesi tisztség betöltetlensége esetén a helyettesítés rendje. |
|
|
7. A vezetők és a képzési tanács közötti kapcsolattartás formája, rendje. |
|
|
8. Az oktatói testület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések. |
|
|
9. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, ideértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a család- és gyermekjóléti szolgálattal, valamint az egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás. |
|
|
10. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok. |
|
|
11. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele az oktatók munkájának segítésében. |
|
|
12. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje. |
|
|
13. Az intézményi védő, óvó előírások. |
|
|
14. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők. |
|
|
15. Azok az ügyek, amelyekben a képzési tanácsot a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzata döntési vagy véleményezési joggal ruházza fel. |
|
|
16. A szakképző intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai. |
|
|
17. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje. |
|
|
18. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje. |
|
|
19. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből átruházott feladat- és hatáskörök, munkakörileírás-minták. |
|
|
20. Mindazok a kérdések, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a szakképző intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdés, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell vagy nem lehet szabályozni. |
|
|
A Korm. rendelet 95. § (2) bekezdésének rendelkezései az SzMSz szabályozási kötelezettségéről |
||
1. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei. |
|
|
2. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint a szakképző intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek. |
|
|
3. A szakképző intézményi sportkör, valamint a szakképző intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje. |
|
|
4. A duális képzőhellyel való kapcsolattartás formái és rendje. |
|
|
5. A tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend. |
|
|
6. A szakképző intézményi könyvtár szervezeti és működési szabályzata. |
|
|
7. A munkáltatói jogkörgyakorlás rendje. |
|
|
A Korm. rendelet további szabályozási kötelezettségeinek történő megfelelés vizsgálata |
||
Korm. r. 94. § (1) Az SzMSz-t a fenntartó hagyja jóvá. |
|
|
Korm. r. 95. § (3) Az intézmény biztonságos működését biztosító szabályok meghatározása (nem kötelező) |
|
|
Korm. r. 135. § (1) Az éves munkaidőkeret 80%-ában ellátandó oktatói feladatok |
|
|
Korm. r. 147. § (5) A szakmai munkaközösség feladatai az oktatók munkájának szakmai segítésével kapcsolatban |
|
|
Korm. r. 169. § A tanuló díjazásának szabályai. |
|
|
Korm. r. 215. § Az intézményvezető, az oktatók és más alkalmazottak feladatai a tanulóbalesetek megelőzésében. |
|
|
Korm. r. 216. § (4)/h Az SzMSz egyes ügyekben véleményezési joggal ruházhatja föl a diákönkormányzatot. |
|
|
Korm. r. 323. § (2) A képzési tanácsnak (ha működik) véleményeznie kell az SzMSz-t. |
|
|
Korm. r. 344. § (1) Az SzMSz-t közzé kell tenni a szakképzés információs rendszerében (SZIR). |
|
|
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény előírásainak történő megfelelés |
||
Szkt. 32. § (1) Az SzMSz szabályozza az intézmény belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. |
|
|
Szkt. 32. § (3) Az egyházi fenntartású intézmény SzMSz-e az adott vallással kapcsolatos szabályokat is előírhat. |
|
|
A fejezet és a cikk záró részében az általam a közelmúltban elemzett szakképző iskolai SzMSz-ek vizsgálata alapján fel kívánom hívni az olvasók, elsősorban az intézményi vezető kollégák figyelmét néhány többször előforduló tipikus szabályozási hiányosságra. Összefoglalásként megállapítható, hogy a szakképző intézmények SzMSz-üket a szakképzésre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően készítették el, a dokumentum elfogadási és jóváhagyási rendje általában megfelel a jogszabályi előírásoknak. A leggyakoribb hiányosságok a következők.
- A házirendnél leírtakkal azonos módon meg kell említenem, hogy az intézmény szervezeti és működési szabályzatát a Korm. rendelet 344. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint közzé kell tenni a szakképzés információs rendszerében.
- A Korm. rendelet 135. § (1) bekezdésében kötelezően előírja az intézményi SzMSz számára az oktatói munkaidőkeret 80%-ában ellátandó oktatói feladatok meghatározását, azaz azoknak a feladatoknak felsorolását, amelyet az oktató az igazgató által meghatározott feladatok ellátásával köteles eltölteni. Ennek szabályozása azért fontos, mert az e felsoroláson túli feladatok ellátásának helyét és idejét az oktató maga határozhatja meg. Ezt a fontos szabályozás eddig egyetlen szakképző intézmény SzMSz-ében sem találtam meg.
- Az SzMSz másik tipikus hiányossága az egyéb foglalkozások céljának, szervezeti formáinak és időkereteinek hiányos megjelenése. A dokumentumok általában tartalmazzák az egyéb foglalkozások megnevezését, de a foglalkozások szervezeti keretei homályosak, időkerete pedig jellemzően egyáltalán nem jelenik meg a dokumentumban.
- A Korm. rendelet 169. §-a úgy rendelkezik, hogy „… a tanulót a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a szakképző intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. A megfelelő díjazásban a tanuló – kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője egyetértésével – és a szakképző intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni oly módon, hogy az figyelembe vegye a tanuló teljesítményét.” Ez a szabályozás tipikusan hiányzik a szakképző intézmények SzMSz-éből. Szabályozása akkor is szükséges, ha a tanuló által létrehozott alkotás nem jellemző az adott szakképző intézményben.
- Több szakképző intézmény SzMSz-ében megjelenik az iskola csengetési rendje és a szünetek időpontja. Ennek szabályozása a házirend kötelezettségi körébe tartozik, ezért az SzMSz-ben történő szabályozás nem jogszerű és fölösleges.
A cikk Word formátumban itt letölthető: Szakképző intézmények dokumentumai
A mappában található képek előnézete Feleségem virágai 2020