Petróczi Gábor igazgató, tanügyigazgatási szakértő honlapja

Szakképző intézmények házirendjének és SzMSz-ének vizsgálata

A szakképző intézmények életében igen jelentős változásokat hozott a 2020. év, hiszen szeptember 1-jével a korábban a Nemzeti köznevelési törvény hatálya alá tartozó szakképző intézmények átkerültek a 2019-ben megjelent Szakképzési törvény hatálya alá. A szakképzésben dolgozó pedagógusok jelentős része pedig 2020. július 1. napjával úgy döntött, hogy vállalja az újjáalakult szakképző intézményekben történő foglalkoztatást, és ezzel párhuzamosan korábbi közalkalmazotti jogviszonya helyett a Munka törvénykönyvének hatálya alatt fog dolgozni.

Az imént vázolt, rendkívül sok változást magában rejtő helyzetben a szakképző intézmények fenntartójának és vezetőinek természetes elvárásaként és kötelezettségeként jelentkezett, hogy az újjáalakuló szakképző intézményeknek 2020. szeptember 1-jén a szakképzési jogszabályoknak megfelelő szervezeti és működési szabályzata és házirendje legyen. A szakképzés megkerülhetetlen részeként pedig az intézményeknek korábbi pedagógia programjuk helyett el kellett készíteniük szakmai programjukat. Ebben a cikkben a szakképző intézmények házirendjére és SzMSz-ére vonatkozó jogszabályi követelményeket ismertetjük annak érdekében, hogy a szakképzésben érdekeltek, különösképpen a szakképzésben dolgozó vezetők, oktatók és pedagógusok pontosan tisztában legyenek a két dokumentummal kapcsolatos jogszabályi követelményekkel.

Előkészítő munkám során megvizsgáltam a Szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény, valamint a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet hatályos előírásait, amelyek alapján táblázatos formában jelenítettem meg a fenti dokumentumokkal kapcsolatos szabályozási követelményeket.  A szóban forgó szabályzatok intézményi megalkotása azért jelentett rendkívüli feladatot, mert a korábban köznevelési intézményként működő iskolákban érvényes dokumentumoknak 2020 nyaráig a köznevelésről szóló jogszabályoknak és azok végrehajtási rendeleteinek kellett megfelelniük, 2020. szeptember 1-jétől azonban már a szakképzésre vonatkozó jogszabályoknak.

Némileg bonyolítja a helyzetet, hogy a Szakképzési törvény 18. §-ának szabályozása szerint a szakképző iskola többcélú szakképző intézményként is működhet abban az esetben, ha köznevelési intézmény egy vagy több köznevelési alapfeladatát (pl. szakgimnázium, gimnázium, általános iskola, stb.) is ellátja. A szakképző intézmények – így a többcélú szakképző intézmények – számára azonban minden esetben a Szakképzési törvény és annak végrehajtási rendelete határozza meg a dokumentumok elkészítéséhez szükséges hatályos előírásokat, a köznevelési törvény és végrehajtási rendeleteinek történő megfelelést tehát nem kell vizsgálnunk.

A szakképzés feladatainak megvalósításában azonban nem csak a szakképző intézmények vehetnek részt, hiszen a Köznevelési törvény 3. § (8) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy az iskola a szakképzésről szóló törvényekben foglalt feltételekkel részt vehet a szakképzés feladatainak megvalósításában is. Köznevelési alapfeladatot azonban – a Köznevelési törvény 7. § (5) bekezdésének rendelkezése szerint a szakképzésről szóló törvényben meghatározott kivétellel – kizárólag köznevelési intézmény láthat el.

A szakképző intézményekben a Szakképzési törvény 40. § (1) bekezdése c) és d) szakaszaiban foglalt szabályozásnak megfelelően a nevelő-oktató munkával kapcsolatos alkalmazotti feladatokat a foglalkoztatottak pedagógus vagy oktató munkakörökben egyaránt elláthatják. Ezért sok szakképzést is folytató többcélú intézmény pedagógusaiban, oktatóiban tisztázatlan a kérdés, hogy intézményük a Szakképzési törvény vagy a Köznevelési törvény, esetleg mindkét törvény hatálya alá tartozik. Ehhez azt kell pontosan tisztázni, hogy a szóban forgó intézmény alapító okirata szerint szakképző intézmény vagy köznevelési intézmény, ugyanis egyszerre mindkettő nem lehetséges. Erről a legpontosabban és leggyorsabban két lépésben úgy győződhetünk meg, hogy megtekintjük az Oktatási Hivatal https://www.oktatas.hu honlapján a köznevelési intézmények nyilvántartását. Ehhez először a jobb felső sarokban a „KIR hivatali ügyek”, majd a bal oldali oszlop harmadik táblázatában az „Intézménykereső, Intézményi adatok megtekintése” fülre kattintunk, és beírjuk az intézmény néhány adatát (legtöbbször a nevének egy részletét is elegendő. Ezt követően a Hivatal honlapja kiadja a keresett intézmény adatait, ahol elsősorban arra kell figyelnünk, hogy „működő” vagy „megszűnt” intézményi státust jelez-e. Ha „működő”, akkor egyértelműen köznevelési intézményről van szó, amelyre alapvetően a köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei vonatkoznak. Ha „megszűnt” státust jelez a Hivatal honlapja, akkor második lépésként keressük föl a Szakképzés Információs Rendszerét (SZIR) a https://szir.nive.hu/publikus linken, majd a bal oldalon klikkeljünk az „Intézmény kereső” fülre, ahol beírva az intézmény adatát megjelennek a szakképző intézmény legfontosabb adatai. Ha az intézményt itt megtaláltuk, akkor a szóban forgó iskola a Szakképzési törvény hatálya alá tartozó szakképző intézmény.

A szóban forgó szakképzési dokumentumok követelményeit tisztázó szakértői munka elvégzését némileg egyszerűsítette, hogy a házirend és az SzMSz elkészítésére vonatkozó jogszabályok követelményei nagyon hasonlítanak a korábbi – a köznevelési törvény hatálya alá tartozó – szabályozási kötelezettségre. Egy megújuló intézmény jogszerű működésének azonban alapfeltétele az alapdokumentumok minden jogszabályi előírásnak és a racionalitásnak megfelelő elkészítése, ezért a házirend és az SzMSz szakértői vizsgálatakor is körültekintően kellett eljárnom.

A Szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény rövidítéseként cikkemben az Szkt. jelölést, míg a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet, rövidítéseként a Korm. r. megjelenítést alkalmazom.

1. A szakképző intézmény házirendjével kapcsolatos jogszabályi követelmények

Szakértői írásomnak ebben a fejezetében a bevezető részben említett jogszabályok előírásainak megfelelően könnyen áttekinthető táblázatos formában vizsgálom meg a szakképző intézmény házirendjének jogszabályi megfelelőségét. A táblázatban minden esetben megjelölöm az elrendelő jogszabályi hivatkozást, a dokumentum ellenőrzéséhez pedig a jobboldali két oszlop szolgál.

Az elmúlt időszakban volt szerencsém néhány szakképző intézmény házirendjének szakértői véleményezésére, így lehetőségem van néhány tipikusnak látszó szabályozási hiányosság ismertetésére. Összefoglalásként megállapítható, hogy a szakképző intézmények házirendjüket a szakképzésre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően készítették el, a dokumentum elfogadási és jóváhagyási rendje általában megfelel a jogszabályi előírásoknak. Az alábbi motívumok szabályozását azonban több esetében nem találtam meg a dokumentumokban.

• A Komr. rendelet 96. §-ának 13. pontja kötelezővé teszi a szakképző intézmény által szervezett, a szakképző intézmény szakmai programjának végrehajtásához kapcsolódó, szakképző intézményen kívüli rendezvényeken elvárt magatartás szabályainak házirendben történő előírását.
• A Korm. rendelet 165. § kötelezi a szakképző intézményeket, hogy házirendjükben szabályozzák a tanulók közreműködésének módját saját környezetük és az általuk alkalmazott eszközök rendben tartásában, a foglalkozások és rendezvények előkészítésében, lezárásában.
• A 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 344. §-a meghatározza a házirend közzétételének módját, amelynek alapján a szakképző intézménynek a szakképzés információs rendszerében közzé kell tennie házirendjét. A SZIR felületén azonban még nem találtam olyan lehetőséget, amely biztosítaná az előírt dokumentumok közzétételét. A SZIR fejlesztésével párhuzamosan figyelmet kell fordítani arra, hogy annak rendszerében is elérhető legyen a házirend.
• A Szakképzési törvény 32. § (4) bekezdésében elrendeli, hogy a szakképző intézmény házirendjének elfogadása előtt ki kell kérni a képzési tanács véleményét. A képzési tanács létrehozása azonban az Szkt. 101. §-ában meghatározottak szerint nem kötelező. Amennyiben az intézményben nincs képzési tanács, akkor nincs további teendő; ha azonban van, akkor a jognyilatkozat megléte a házirend hatályba lépésének előfeltételét képezi.

2. A szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatának szakértői vizsgálata

A házirend jogszabályi követelményeinek szakértői vizsgálatához hasonlóan a cikkem bevezető részében felsorolt jogszabályok előírásainak megfelelően könnyen áttekinthető táblázatos formában vizsgálom meg a szakképző intézmény SzMSz-ének jogszabályi megfelelőségét. A táblázatban minden esetben megjelölöm az elrendelő jogszabályi hivatkozást, a dokumentum ellenőrzéséhez pedig ismét a jobboldali két oszlop szolgál.

A fejezet és a cikk záró részében az általam a közelmúltban elemzett szakképző iskolai SzMSz-ek vizsgálata alapján fel kívánom hívni az olvasók, elsősorban az intézményi vezető kollégák figyelmét néhány többször előforduló tipikus szabályozási hiányosságra. Összefoglalásként megállapítható, hogy a szakképző intézmények SzMSz-üket a szakképzésre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően készítették el, a dokumentum elfogadási és jóváhagyási rendje általában megfelel a jogszabályi előírásoknak. A leggyakoribb hiányosságok a következők.

• A házirendnél leírtakkal azonos módon meg kell említenem, hogy az intézmény szervezeti és működési szabályzatát a Korm. rendelet 344. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint közzé kell tenni a szakképzés információs rendszerében.
• A Korm. rendelet 135. § (1) bekezdésében kötelezően előírja az intézményi SzMSz számára az oktatói munkaidőkeret 80%-ában ellátandó oktatói feladatok meghatározását, azaz azoknak a feladatoknak felsorolását, amelyet az oktató az igazgató által meghatározott feladatok ellátásával köteles eltölteni. Ennek szabályozása azért fontos, mert az e felsoroláson túli feladatok ellátásának helyét és idejét az oktató maga határozhatja meg. Ezt a fontos szabályozás eddig egyetlen szakképző intézmény SzMSz-ében sem találtam meg.
• Az SzMSz másik tipikus hiányossága az egyéb foglalkozások céljának, szervezeti formáinak és időkereteinek hiányos megjelenése. A dokumentumok általában tartalmazzák az egyéb foglalkozások megnevezését, de a foglalkozások szervezeti keretei homályosak, időkerete pedig jellemzően egyáltalán nem jelenik meg a dokumentumban.
• A Korm. rendelet 169. §-a úgy rendelkezik, hogy „… a tanulót a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a szakképző intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. A megfelelő díjazásban a tanuló – kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője egyetértésével – és a szakképző intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni oly módon, hogy az figyelembe vegye a tanuló teljesítményét.” Ez a szabályozás tipikusan hiányzik a szakképző intézmények SzMSz-éből. Szabályozása akkor is szükséges, ha a tanuló által létrehozott alkotás nem jellemző az adott szakképző intézményben.
• Több szakképző intézmény SzMSz-ében megjelenik az iskola csengetési rendje és a szünetek időpontja. Ennek szabályozása a házirend kötelezettségi körébe tartozik, ezért az SzMSz-ben történő szabályozás nem jogszerű és fölösleges.

A cikk Word formátumban itt letölthető: Szakképző intézmények dokumentumai