Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Pedagógusok nyugdíj melletti foglalkoztatása

2020.02.16

Nyugdíjasok továbbfoglalkoztatási lehetőségei a köznevelési intézményekben

Igazgatói pályafutásom első éveiben meglepetten tapasztaltam, hogy a pedagóguspályájukat lezáró, megérdemelten nyugdíjba vonuló kollégák többsége rossz szájízzel hagyta el aktív szakmai pályafutásának helyszínét még akkor is, ha a pedagóguspályán töltött eredményes évei, szakmai sikerei és megbecsültsége erre semmilyen alapot nem szolgáltattak. Az évek múltával rá kellett jönnöm arra, hogy a nyugdíjba menő kollégáim bizonytalansága, elégedetlensége egyértelműen annak következménye volt, hogy nem voltak tisztában munkaviszonyuk megszüntetésének körülményeivel, és ez a bizonytalanság rányomta bélyegét az iskolától való megválásuk egész folyamatára. A nyugdíjaskorhoz közeledő pedagógusok és más köznevelésben dolgozó munkavállalók nyugdíjba vonulásának tervezése az óvodavezetők, igazgatók és a munkáltatói jogot gyakorlók esetében minden esetben egyaránt komoly tervezőmunkát és nagy empátiát igényel, ezért erre minden érintett vezetőnek fokozott figyelmet kell fordítania. Még nehezebb a helyzet akkor, ha a kolléga az öregségi nyugdíjellátásra történő jogosultság megszerzését követően még szívesen tovább dolgozna az intézményben vagy egy másik iskolában, óvodában. Ennek lehetőségeit járjuk körül a következő cikkben.

  1. Ki számít nyugdíjasnak?

Cikkünkben az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, valamint a nők negyvenéves szolgálati idejével öregségi nyugdíjra jogosult munkavállalóknak az öregségi nyugdíj megállapítását és folyósítását követő továbbfoglalkoztatási lehetőségeiről értekezünk. A cikkben leírt információk pontos értelmezéséhez feltétlenül szükség van azonban arra, hogy az olvasó pontosan tisztában legyen a „nyugdíjas” szó jogszabályi értelmezésével. A Munka törvénykönyvében (a továbbiakban: Mt.) foglalt alábbi rendelkezés alapján – így cikkünkben is – nyugdíjasnak tekintjük azt a munkavállalót, aki megfelel az alábbiakban szereplő feltételek valamelyikének.

Mt. 294. § (1)  E törvény alkalmazásában

g) nyugdíjas munkavállaló, aki

ga) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),

gb) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,

gc) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,

gd)  egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,

ge) öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,

gf) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy

gg) rokkantsági ellátásban részesül.

A korrekt, ezért a félreértéseket jó eséllyel elkerülő értelmezés szempontjából tehát fontos tehát, hogy a jogszabályok előírásai szerint nem kizárólag az számít nyugdíjasnak, akinek öregségi nyugdíjat állapítottak meg, hanem azok is, akik az öregségi nyugdíjra jogosultak, mert betöltötték a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, továbbá rendelkeznek az öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idővel. Nyugdíjasnak minősülnek azok a nők is, akik a nők negyvenéves jogosultsági idejével még a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjjogosultságot szereztek. Nyugdíjasnak számítanak továbbá a gb)-gg) szakaszokban meghatározott személyek.

  1. Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállalók munkaviszonyának megszüntetési lehetősége

Ha a munkavállaló – akár közalkalmazotti jogviszonyban, akár nem közalkalmazottként, például egyházi fenntartású iskolában, óvodában a Munka törvénykönyve hatálya alatt dolgozó személyként – nyugdíjasnak minősül, munkáltatója munkaviszonyát vagy közalkalmazotti jogviszonyát nyugdíjasnak minősülése miatt megszüntetheti. A közalkalmazottak esetében ennek jogszabályi alapját a Kjt. 30.§ (1) bekezdése, a nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó munkavállalók esetében pedig a Munka törvénykönyvének 66. § (9) bekezdésében foglalt alábbi jogszabályok képezik.

Kjt. 30. §  (1)  A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a 30/A-30/D. §-ban és a 32. §-ban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha

d) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont].

Mt. 66. § (9) A munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül.

A nem közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló esetében a munkáltató indokolás nélkül felmondással megszüntetheti az érintett személy munkaviszonyát. A közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó nyugdíjasok esetében lényegében ezzel azonos a helyzet, hiszen – mint a fenti jogszabályokból egyértelműen kitűnik – a munkáltató (a jogszabályban meghatározott korlátozásokkal) a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel megszüntetheti. A közalkalmazottak esetében mindössze az a gyakorlati szempontból lényegtelen különbség áll fönn, hogy a Kjt. alábbi rendelkezése szerint a közalkalmazotti munkáltatónak a nyugdíjas közalkalmazott felmentését is meg kell indokolnia, de a felmentéshez elégséges és jogszerű indokot képez, ha a felmentéssel érintett közalkalmazott nyugdíjasnak minősül (ld. az 1. fejezetben leírtakat).

Kjt. 30. § (2) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.

Fontos és lényeges jogszabályi előírás úgy a közalkalmazotti jogviszonyban, mint a nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozóknál, hogy a nyugdíjasok esetében felmentésük/ munkáltatói felmondásuk bekövetkezésekor számukra nem jár végkielégítés az alábbi jogszabályi rendelkezések alapján.

Kjt. 37. § (2)  …Nem jár … végkielégítés a közalkalmazottnak, ha

a) legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont]

Mt. 77. § (5) Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha

a) a felmondás közlésének … időpontjában nyugdíjasnak minősül…

Összegezve tehát az e fejezetben kifejtett előírásokat megállapíthatjuk, hogy a nyugdíjasnak minősülő munkavállalók, közalkalmazottak munkaviszonyát illetőleg közalkalmazotti jogviszonyát munkáltatójuk felmondással, illetőleg a közalkalmazottak esetében felmentéssel megszüntetheti. Ez a tény azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a munkáltató számára minden esetben kötelező lenne a nyugdíjas munkavállaló munkaviszonyának, közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése.

  1. Kötelező-e megszüntetni a nyugdíjasnak minősülő munkavállalók munkaviszonyát

A Munka törvénykönyve nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a munkáltató számára kötelezővé tenné a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló (a nyugdíjasnak minősülés pontos leírását az 1. fejezetben olvashatja) munkaviszonyának megszüntetését. Ezért a Munka törvénykönyve hatálya alatt nem közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése nem kötelező, a nyugdíjasok vagy akár az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállalók korlátozás nélkül dolgozhatnak tovább. Természetesen a munkáltatónak ekkor is megvan az az előző fejezetben leírt joga, hogy a nyugdíjasnak minősülő munkavállalójának munkaviszonyát felmondással bármikor megszüntetheti, ez azonban a munkáltató számára nem kötelező.

Más azonban a helyzet a közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó nyugdíjasok esetében annak ellenére is, hogy a Kjt. sem tartalmaz olyan tiltó rendelkezést, amelynek alapján a nyugdíjas közalkalmazottak jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetése kötelező lenne. Ennek oka az, hogy hatályban van a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről rendelkező 1700/2012. (XII.29.) Korm. határozat, amely korlátozza az öregségi nyugdíjkorhatárt elért személyek közalkalmazottként történő foglalkoztatását. A Kormányhatározat az oktatás irányításáért felelős minisztert kötelezi arra, hogy a felügyelete alatt álló költségvetési szervek számára a közalkalmazottként történő továbbfoglalkoztatás ügyében a következő intézkedéseket határozza meg:

  • a költségvetési szervekkel közalkalmazotti jogviszonyban álló azon személyek jogviszonyának megszüntetése vagy a megszüntetés kezdeményezése, akik a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezték,
  • a költségvetési szervek ne létesítsenek közalkalmazotti jogviszonyt olyan személlyel, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte,
  • a költségvetési szervek ne kössenek megbízási és vállalkozási szerződést olyan személlyel, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte.

A Kormányhatározat tehát arra utasítja a köznevelési ágazatot irányító minisztert, hogy az irányítása alá tartozó intézményekben intézkedjék az öregségi nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottak jogviszonyának megszüntetéséről, továbbá a munkáltatók az öregségi nyugdíjkorhatárt elért munkavállalókkal ne létesítsenek újabb közalkalmazotti jogviszonyt, megbízási jogviszonyt (pl. óraadói megbízást) vagy vállalkozói szerződést.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fenti rendelkezések kizárólag a költségvetési intézményekben (állami, tankerületi vagy önkormányzati fenntartásban működő intézményekben) foglalkoztatott személyekre vonatkoznak, de nem vonatkoznak a munkavállalóikat nem közalkalmazottként foglalkoztató, kizárólag a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó egyházi, alapítványi és magánintézményekre, ahol ezek a korlátozások így nem érvényesek.

A költségvetési szférában kötelezően alkalmazandó fenti Kormányhatározatban azonban vannak arra vonatkozó megengedő előírások is, hogy abban az esetben, ha a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenységének ellátása indokolja, a fenti továbbfoglalkoztatási tilalomtól el lehessen térni:

  • a munkáltatói jogok gyakorlója a Kormány véleményének kikérését követően dönthet az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött közalkalmazott továbbfoglalkoztatásáról azzal, hogy a Kormány véleménye köti a munkáltatói jogok gyakorlóját a döntésének meghozatalában,
  • a munkáltatói jogok gyakorlója a Kormány véleményének kikérését követően dönthet a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett közalkalmazott foglalkoztatásáról,
  • a költségvetési szerv vezetője a Kormány véleményének kikérését követően dönthet a megbízási és vállalkozási szerződés létrehozásáról azzal, hogy a Kormány véleménye köti a költségvetési szerv vezetőjét a döntésének meghozatalában.

A fenti rendelkezések azt jelentik, hogy a költségvetési szférában működő, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alatt álló intézményekben a munkáltatói jogok gyakorlójának az öregségi nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottak jogviszonyát meg kell szüntetnie, továbbá az öregségi korhatárt elért munkavállalókat teljes vagy részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban, megbízási (óraadói) vagy vállalkozó szerződés keretében általában nem lehet foglalkoztatni. Az öregségi nyugdíjkorhatárt elért munkavállalókat a költségvetési intézményekben kizárólag abban az esetben lehet foglalkoztatni, ha a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenységének ellátása azt indokolja.

Ebben az esetben a költségvetési intézmény közalkalmazotti munkáltatójának kérelemmel kell fordulnia a Kormányhoz annak érdekében, hogy az előző felsorolásban szereplő bekezdésekben foglaltak szerint véleményezze az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személynek a közalkalmazotti jogviszonyban történő további foglalkoztatását, más esetben közalkalmazotti jogviszony létesítését, megbízási (óraadói) vagy vállalkozói szerződés megkötését. A munkáltatónak a Kormány számra címzett megkeresést az Emberi Erőforrások Minisztériumába kell eljuttatnia, mert a Kormány nevében az oktatási ágazatot irányító minisztert illeti meg a döntés joga.

Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyeket érintő felsorolt munkáltatói intézkedésekre kizárólag akkor kerülhet sor, ha az oktatásért felelős miniszter támogatja a munkáltató javaslatát. Amennyiben a miniszter nem támogatja a kérelmet, úgy a költségvetési szerv munkáltatója az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyt nem foglalkoztathatja tovább, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személlyel nem létesíthet közalkalmazotti jogviszonyt, vele nem köthet megbízási (pl. óraadói) vagy vállalkozási szerződést.

Fejezetünk tartalmát röviden összefoglalva tehát a nem közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas munkavállalók munkaviszonyának kötelező megszüntetését semmiféle jogszabály nem írja elő, így a nem közalkalmazott nyugdíjas munkavállalók további foglalkoztatásának nincs jogszabályi akadálya. A közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó nyugdíjasok közül azonban kötelező azok közalkalmazotti jogviszonyának a megszüntetése, akik betöltötték a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után velük újabb teljes- vagy részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyt, megbízási szerződést (így óraadói szerződést) vagy vállalkozói szerződést nem lehet kötni. A közalkalmazottakat érintő felsorolt korlátozások alól azonban a közalkalmazotti munkáltató felmentési javaslattal élhet a Kormány számára benyújtott kérelmével, ha azt a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenységének ellátása azt indokolja.

  1. A nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásának lehetősége nem közalkalmazotti jogviszonyban

Amint ezt cikkünk 3. fejezetében részletesen kifejtettük, a Munka törvénykönyve nem gördít akadályt a nyugdíjasnak minősülő munkavállalóknak az öregségi nyugdíjra történő jogosultság megszerzését követő további foglalkoztatása elé. Most vizsgáljuk meg azt a cseppet sem lényegtelen kérdést, hogy az öregségi nyugdíjellátásra jogosultságot szerzett munkavállaló a nem közalkalmazotti jogviszonyban történő továbbfoglalkoztatása esetén munkabére mellett jogosult-e az öregségi nyugdíjellátás összegére, azaz lehetőség van-e a munkabér és az öregségi nyugdíj egyidejű felvételére. Az e kérdésre adott válasz minden öregségi nyugdíjellátásra jogosult munkavállalóra, így az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, vagy a nők negyvenéves jogosultsági idejével az öregségi nyugdíjkorhatár elérését megelőzően öregségi nyugdíjellátásban részesülőkre is vonatkozik.

Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött pedagógusok és más munkavállalók korlátozás nélkül létesíthetnek munkaviszonyt a közalkalmazotti törvény alá nem tartozó köznevelési intézményekben, így az egyházi fenntartásban, alapítványi vagy magánfenntartásban működő nevelési-oktatási vagy más köznevelési intézményekben. Ebben az esetben természetesen nem szükséges az öregségi nyugdíjellátás folyósításának szüneteltetése sem, tehát a nem közalkalmazotti szférában történő munkavállalás esetén az öregségi nyugdíjellátás és a munkabér egyidejűleg és minden korlátozás nélkül jár a nyugdíjas munkavállaló számára.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a nők negyvenéves jogosultsági idejével öregségi nyugdíjellátásra jogosult nőkre vonatkozóan 2020. július 1-jétől kedvezően változtak meg a Tb-törvény előírásai azzal, hogy a fenti dátumtól nincs hatályban a törvénynek a korábbiakban fontos korlátozást tartalmazó 83/B. §-a, amely az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, de öregségi nyugdíjellátásban részesülő személyek (tipikusan a negyvenéves jogosultsági idővel öregségi nyugdíjra jogosultságot szerző nők) számára a nyugdíj folyósításának szüneteltetését rendelte el abban az esetben, ha az általuk fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát.  Mivel az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, de öregségi nyugdíjra jogosult munkavállalók számára a törvény nem határoz meg az előzőekben ismertetett összegtől különböző felső határt, az érintett személyek munkabérük mellett jogosultak az öregségi nyugdíjra is, nyugdíjuk folyósítását tehát nem kell szüneteltetniük. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nem közalkalmazottként foglalkoztatott munkavállalóknak a lehetséges legkorábbi időponttól érdemes kérniük az öregségi nyugdíj megállapítását és folyósítását attól függetlenül, hogy az öregségi nyugdíjellátásra az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése vagy a nők negyvenéves jogosultsági idejére alapozva kerülhet sor.

Még egyszer fölhívjuk a tisztelt olvasók figyelmét arra, hogy az e bekezdésben leírtak azokra a nyugdíjasokra vonatkoznak, akik nem közalkalmazotti jogviszonyt megtestesítő munkakörben, azaz nem a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál dolgoznak. A közalkalmazotti jogviszonyban dolgozókra ezek az előírások ilyen tartalommal nem érvényesek.

Tb 83/B. §  (1)  Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, a 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított, vagy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja alapján továbbfolyósított öregségi teljes nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell

  1. A nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásának lehetőségei a közalkalmazotti jogviszonyban

Amint azt cikkünk 3. fejezetében részletesen kifejtettük, a Kjt. ugyan nem gördít akadályt a nyugdíjasnak minősülő munkavállalóknak az öregségi nyugdíjra történő jogosultság megszerzését követő további foglalkoztatása elé, de az 1700/2012. (XII.29.) Korm. határozat a költségvetési szférában működő intézmények számára alapesetben megtiltja az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött közalkalmazottak további foglalkoztatását vagy megbízási (pl. óraadói) szerződéssel, vállalkozói szerződéssel történő alkalmazását. Láttuk, hogy abban az esetben, ha azt a közalkalmazotti munkáltató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenységének ellátása indokolja, a munkáltató egyéni kérelme alapján mégis van lehetőség az öregségi nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottak további foglalkoztatására vagy megbízási, óraadói szerződéssel történő részleges foglalkoztatására.

Amennyiben a munkáltató által benyújtott egyedi engedély alapján sor kerül az öregségi nyugdíjellátásra jogosult közalkalmazott további teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatására vagy óraadói megbízására, rendkívül fontos kérdésként jelentkezik az, hogy a közalkalmazotti jogviszonya alapján járó illetménye, illetve megbízási szerződés esetén munkadíja mellett jogosult-e az öregségi nyugdíj összegére, vagy sem.

A Társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban röviden: a Tb-törvény) a következőként rendelkezik:

Tb. 83/C. §  (1)  Az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban… áll.

(2) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről és a jogalap nélkül felvett öregségi nyugdíj visszafizettetéséről - a nyugellátásban részesülő személynek a 97. § (5) bekezdése szerint tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt adatok alapján - hivatalból dönt.

(3) Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül.

(4) Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja az (1) bekezdés szerinti jogviszony megszűnését.

(5) Az öregségi nyugdíj újbóli folyósítása során a 83/A. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

A Tb-törvényben foglaltak szerint tehát nincs akadálya annak, hogy az öregségi nyugdíjas közalkalmazott megtartsa közalkalmazotti jogviszonyát vagy öregségi nyugdíjasként új közalkalmazotti jogviszonyt létesítsen, ezekben az esetekben azonban szüneteltetni kell az öregségi nyugdíj folyósítását. Amint a jogszabályban látjuk, az öregségi nyugdíj folyósítását az öregségi nyugdíj megállapított kezdő időpontjától, nyugdíjasként létesített közalkalmazotti jogviszony esetében pedig az új jogviszony létesítését követő hónap első napjától kell szüneteltetni. Tömören és a Heisenberg-féle bizonytalansági reláció szerint ezzel együttjáró növekvő pontatlansággal fogalmazva tehát: ha az öregségi nyugdíj folyósítását követően a munkavállaló teljes vagy részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban áll, akkor ezzel egyidejűleg az öregségi nyugdíj összegére nem jogosult, bár a továbbiakban is nyugdíjasnak minősül. Fel kell hívnunk az olvasók figyelmét azonban arra, hogy nem kell szüneteltetni az öregségi nyugdíjellátást abban az esetben, ha a volt közalkalmazott a Kjt. hatálya alá tartozó intézményben óraadói szerződéssel dolgozik, hiszen a polgárjogi szerződés nem testesít meg közalkalmazotti jogviszonyt.

 

 

 

A mappában található képek előnézete Irodám-2018