Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Pedagógusok szabadságának kiadása

2021.11.29

A köznevelésben dolgozók szabadságának kiadásával kapcsolatos szabályok különös tekintettel a gyermek születése esetén járó szabadság esetére

A pedagógusok és más köznevelésben dolgozó munkavállalók szabadságának kiadása a köznevelési intézményekben gondos munkáltatói tervezést igényel, hiszen a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet hatályos rendelkezései a következőket rendelik el.

30. § (4)  A nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus szabadságát – a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével – elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban kell kiadni, annak figyelembevételével, hogy a gyermekek óvodai nevelését a teljes óvodai nevelési évben biztosítani kell. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni.

Cikkünkben – elsősorban a pedagógusok esetére összpontosítva – összefoglaljuk a szabadság kiadásának legfontosabb szabályait, amelynek során figyelmet fordítunk arra, hogyan élhetnek a munkavállalók azzal a jogukkal, amely szerint meghatározhatják a szabadság egy részének kiadási időpontját. Bemutatjuk az iskolák és óvodák számára feltétlenül javasolt szabadságolási terv készítésének előnyeit és gyakorlatát. Írásunk második részében pedig ismertetjük az aktív pedagóguspályától kisgyermekeik nevelése és otthoni ápolása érdekében több évig távol lévő munkavállalók szabadságának kiszámítási módját, figyelmet fordítva a szabadság tervezésének és kiadásának célszerű gyakorlati kérdéseire.

1. A szabadság összetevői: az alapszabadság és a pótszabadság

A Munka törvénykönyvében szereplő előírások szerint a munkavállaló szabadsága az alapszabadságból és a pótszabadságból tevődik össze. A Mt. alapszabadságra és pótszabadságra vonatkozó általános rendelkezéseit a Mt. 116-118. §-ai határozzák meg, de a pedagógus munkakörben és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakra ettől eltérő rendelkezések érvényesek, amelyeket a Köznevelési törvény és egyéb köznevelési, közalkalmazotti jogszabályok határoznak meg, ezeket az alábbiakban ismertetjük.

Nkt. 64. § (2a) A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a középfokú végzettségű pedagógusnak évi 20, a felsőfokú végzettségű pedagógusnak évi 21 munkanap alapszabadság jár,

b) a fizetési fokozat alapján járó pótszabadság nem illeti meg az oktató, nevelő munkát végzőknek járó pótszabadságra jogosult pedagógust,

c) a szabadságra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában fizetési fokozat alatt fizetési kategóriát kell érteni.

Nkt. 65. § (10)  A szakképzési centrum részeként működő köznevelési intézmény, az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak rendkívüli munkavégzése díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Kjt. 57. § (3)  A …. nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben… a nevelő-oktató…munkát …végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató nevelő, nevelő-oktató, oktató, illetőleg a neveléssel, oktatással, pedagógiai szakszolgálati tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet. …

326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 30. § (1)  A nevelő és oktató munkát végzőket megillető pótszabadságra

a) nevelési-oktatási intézményben az Nkt. 3. mellékletében felsorolt pedagógus,

b) pedagógiai szakszolgálati intézményben a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott pedagógus, valamint

c)  a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász

munkakörben foglalkoztatottak jogosultak.

Összefoglalva tehát: a felsőfokú végzettséggel rendelkező pedagógusok alapszabadsága a Köznevelési törvény rendelkezései szerint 21 nap, amelyet az Nkt. 65. § (10) bekezdés rendelkezései szerint 25 napos pótszabadság egészít ki, amelyet – az intézmény fenntartójától függetlenül – a Kjt. 57. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani. Mindezek alapján a felsőfokú végzettséggel rendelkező pedagógusok szabadsága évente 46 nap, amelyet az Mt. rendelkezései szerint a tizenhat évesnél fiatalabb gyermekek után járó 2, 4 vagy 7 nap további pótszabadság egészíthet ki. Hangsúlyozzuk, hogy a pedagógusok szabadságának mértéke és kiszámítási módja az intézmény fenntartójának jogállásától (állami, önkormányzati, tankerületi, egyházi, magán, alapítványi, stb.) független, mint ahogyan attól is, hogy a munkavállaló közalkalmazotti státusban vagy csupán a Munka törvénykönyvének hatálya alatt van foglalkoztatva.

2. A szabadság kiadásával kapcsolatos jogszabályi előírások

A szabadság tervezésével kapcsolatos alapvető szabályt a Munka törvénykönyvének 122. § (1) bekezdése rögzíti azzal a rendelkezésével, amely szerint a szabadság kiadási időpontját a munkáltató határozza meg, de döntése előtt meg kell hallgatnia a munkavállalót. Ez azt jelenti, hogy téves az a gyakori munkavállalói szóhasználat, amely a „kiveszem a szabadságot” fordulatot alkalmazza, hiszen a szabadság kiadásának joga egyértelműen a munkáltatót illeti meg. A munkavállaló meghallgatásának kötelezettsége azonban lehetőséget biztosít arra, hogy a munkavállaló előre jelezze azt, hogy mely időszakban szeretné a szabadságát vagy annak egy részét igénybe venni. Ha a kérés teljesítésére van reális lehetőség, a munkáltatónak feltétlenül érdemes a kérésnek megfelelő időpontban biztosítani a munkavállaló számára a szabadság kiadását. Ha erre nincs lehetőség, akkor célszerű további egyeztetést folytatni az esetleges módosításról, ha azonban ez sem vezet eredményre, akkor a munkáltatót semmi nem köti a szabadság kiadásának időpontját illetően.

Fontos szabályt rögzít azonban még a Munka törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) 122. § (4) bekezdése is, amely előírja, hogy a szabadság kiadásának tényét a szabadság megkezdése előtt legalább 15 nappal közölni kell a munkavállalóval. Szabálytalan tehát az a munkáltatói eljárás, amely azonnal vagy 15 napon belül szabadságra „küldi” a munkavállalót. A szabadság kiadásának ütemezésével kapcsolatosan is tartalmaz azonban rendelkezést a Mt., amely a 122. § (3) bekezdésében szerepel. Ennek alapján a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.

A munkáltatóknak és a munkavállalóknak pontosan tisztában kell lenniük azzal, hogy minden munkavállalót, így a pedagógusokat is megilleti a Mt. 122. § (2) bekezdésében biztosított alábbi jog.

Mt. 122. § (2)  A munkáltató évente hét munkanap szabadságot–- a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

Hibás azonban minden olyasféle munkáltatói megközelítés, hogy az iskolákban, óvodákban a szünetek kivételével folyamatos munkarend nem teszi lehetővé a fenti munkavállalói jog gyakorlását. Amennyiben a köznevelésben dolgozó foglalkoztatottak a fenti törvényben meghatározott határidő betartásával bejelentik a hétnapos szabadság kiadása iránti igényüket, és persze rendelkeznek még elegendő szabadsággal annak igénybe vételéhez, akkor a munkáltató ezt a kérésüket jogszerűen nem utasíthatja el.

3. A szabadságolási terv szerepe

A pedagógusok és más köznevelésben foglalkoztatott munkavállalók rendes szabadságának kiadásával kapcsolatban kiemeljük a szabadságolási terv szerepét, amely nagymértékben áttekinthetővé, tervezhetővé teszi a pedagógusok és más munkavállalók szabadságának kiadását. Ugyanakkor az olvasónak tisztában kell lennie azzal, hogy a szabadságolási terv elkészítése nem kötelező, azt a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 16. § (2)/f szakasza írta elő 2012. december 31-ig, azóta azonban alkalmazása a közalkalmazotti szférában sem kötelező, így annak meglétét a munkaügyi hatóság sem ellenőrizheti. Tekintettel azonban a köznevelési intézmények speciális működési sajátosságaira, a nyári, továbbá a tavaszi, őszi és téli szünetek racionális munkaszervezésére, azt feltétlenül érdemes jól átgondolva elkészíteni. Az elkészítés időpontja a naptári évhez kötődik, ezért a dokumentum kiadása minden naptári év januárjában esedékes. A szabadságolási terv elsődleges szerepe az, hogy meghatározza a pedagógusok szabadságának tervezett intézményi kiadási rendjét, valamint számot vessen azzal, hogy a nyári szünetben hány nap szabadság kiadását lehet biztosítani úgy, hogy az ne menjen az intézmény szakmai működésének rovására. A tervezetben kiemelt figyelmet érdemes fordítani arra, hogy az őszi, téli és tavaszi szünetek napjai közül mely napokat érintően tervez munkanapot a munkáltató, és mely napokat tervezi szabadságként kiadni. A szabadságolási terv ezért úgy is tekinthető, mint a munkáltatónak a szabadság kiadásáról szóló első tervezete, amelynek ismertében a pedagógusok és más köznevelési dolgozók megtervezhetik saját szabadságukat, és egyéni igényeik esetén azokat jelezhetik a munkáltatónak annak érdekében, hogy esetükben a szabadság kiadásának rendje eltérhessen az intézményi szabadságolási tervben foglaltaktól.

A szabadságolási terv – mint említettük – egy naptári évre szól. Elkészítését nehezíti az, hogy a naptári év két tanévet vagy nevelési évet érint, amelyek közül a második év leglényegesebb időpontjait tartalmazó miniszteri rendelet a szabadságolási terv elkészítésének időpontjában még nem ismert, így az erre az időszakra eső szabadságnapokat csak az évek alatt összegyűjtött munkáltatói tapasztalatok alapján lehet megtervezni. Ennek okán persze az is lehetséges, hogy a naptári év utolsó negyedévét érintő szabadságolási terveket az érintett időszakra vonatkozó miniszteri rendelkezések alapján a későbbiekben módosítani szükséges, ennek azonban semmiféle akadálya nincs. A következőkben bemutatjuk a 2022. évre vonatkozó szabadságolási terv egy lehetséges megjelenítési formáját, számolva a 2022-re már meghatározott időpontokkal.

Szabadságolási terv a 2022. évre az Izsó Miklós Általános Iskola pedagógusai számára

Az intézmény 2022. naptári évre vonatkozó szabadságolási tervét a 2021/2022-es tanév rendjére vonatkozó miniszteri rendelet előírásainak figyelembe vételével az alábbiakban határozom meg. Az évi rendes szabadságok kiadásának és igénylésének rendjét a következőkben ismertetem.

Hónap

Időszak

Időpont, időtartam

Szabadságnapok száma

Január

téli szünetben

            0 munkanap

Április

tavaszi szünetben

április 14, 15.

             2 munkanap

Június

utolsó munkanap

június 30. (csütörtök)

Július

nyári szünetben

július 1-július 29-ig

21 munkanap

Augusztus

nyári szünetben

augusztus 1. – augusztus 19-ig

15 munkanap

 

első munkanap

augusztus 22. (hétfő)

Október

őszi szünetben

október 31.

1 munkanap

December

téli szünetben

december 22-23., 27-31.

7 munkanap

Összesen:

                                                                                46 munkanap

 

A 326/2012. (VIII.30.) Korm. rendelet és a Munka törvénykönyve az alábbiakat rendeli el:

  1. A pedagógusok számára a tavaszi, őszi és téli szünet napjai munkanapok.
  2. A pedagógusok szabadságát a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a munkavállaló szabadsága a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt a tavaszi, őszi vagy a téli szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, a nevelési év többi részében kell kiadni.
  3. A szabadság kiadásának időpontját – a munkavállaló előzetes meghallgatásával – a munkáltató határozza meg.
  4. A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállaló erre vonatkozó igényét a szabadság igénybevétele előtt legalább 15 nappal be kell jelentenie. Kérek minden kollégát, hogy a nyári szünet megkezdése előtt szíveskedjék jelezni, ha a későbbi időszakban várhatóan igénybe kívánja venni e szabadság egy részét vagy egészét, hogy azt biztosítani tudjuk!
  5. Kérem, hogy az igényelt szabadság időpontját legalább nyolc nappal az igényelt szabadság kezdete előtt – a szokásos nyomtatványon – jelentsék be a kollégák, egyéb esetben a szabadságot a kért időpontban nem tudom biztosítani.
  6. Tájékoztatom a kollégákat, hogy a fenti tervezet alapján a téli szünetben minden kolléga szabadságát fogja tölteni. A téli szünetre azonban csak akkor jut szabadság, ha más időpontokban – a rendkívüli esetek kivételével – nem vesznek ki szabadságot!
  7. Aki a fenti időpontokon kívül szabadságot vesz igénybe, azzal számoljon, hogy a tanítási szünetek időszakában munkát kell végeznie az iskolában!
  8. A gazdasági dolgozók, adminisztratív és technikai dolgozók szabadságolási rendjét a gazdaságvezető készíti el és ismerteti az érintettekkel.

Amennyiben a 2022/2023-as tanév rendjét meghatározó miniszteri rendeletnek az őszi vagy a téli szünet időpontjával kapcsolatos rendelkezései azt majd szükségessé teszik, akkor szabadságolási tervünk ennek megfelelően módosítható.

Budapest, 2022. január 3.

……………………………..

          igazgató

4. A szülési szabadság és a gyermekek után járó pótszabadság

A gyermekeik születése és a gyermekek gondozása miatt a köznevelési intézménytől akár évekig távol lévő, aktív pedagógus jogviszonyukat időlegesen passzív jogviszonnyá alakító munkavállalók szabadságának kiszámítása jelentős módon eltér az eddig ismertetett számítási rendtől. Az intézményben történő aktív munkavégzéstől több évig elszakadó munkavállalók szabadságának előrelátó tervezése, a számukra járó szabadság kiszámítása nagyon fontos tényező a pedagógusok (és egyéb foglalkoztatottak) fizetés nélküli szabadságról történő visszatérésének és tényleges munkába állásának tervezésekor. Cikkünknek ebben a részében a kisgyermekük születése, majd gondozása miatt szabadságon, szülési szabadságon, majd fizetés nélküli szabadságon tartózkodó munkavállalók szabadságának kiszámítási és tervezési kérdéseivel foglalkozunk.

4.1 A gyermekek után járó pótszabadságra vonatkozó rendelkezések

A Munka törvénykönyvének (a továbbiakban: Mt.) 118. § (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy a gyermekeket nevelő munkavállalóknak – éves rendes szabadságukon felül – pótszabadság jár.

Mt. 118. § (1) A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb

a) egy gyermeke után kettő,

b) két gyermeke után négy,

c) kettőnél több gyermeke után összesen hét … munkanap pótszabadság jár.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.

(3) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

(4) Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

4.2 A gyermek születését követő szabadsággal kapcsolatos rendelkezések

A Munka törvénykönyve 127. § (1)  bekezdésében úgy rendelkezik, hogy gyermeke születésekor az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult, és a törvény meghatározza a szülési szabadság kiadásával kapcsolatos körülményeket is.

Mt. 127. § (1)  Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni.

(3) A szülési szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.

(5) A szülési szabadság tartamát a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve, munkában töltött időnek kell tekinteni.

Mt. 128. §  (1) A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

Mt. 133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

(2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

4.3 A gyermek születésekor járó, valamint a gyed és a gyes időszakára jutó szabadság meghatározása

A gyermekük születése miatt a munkahelyüktől tartósan távol, az aktív munkaviszony helyett passzív jogviszonyban lévő anyáknak komoly gondot okoz a gyermek születésének évében, illetőleg a születését követő időszakban számukra járó szabadság mértékének meghatározása. Ez a feladat sokszor próbára teszi a munkáltatókat is. A kisgyermekük születése miatt tartósan távol lévő munkavállalók és munkáltatójuk számára is kiemelten fontos azonban az édesanyának járó szabadság pontos kiszámítása és a szabadság kiadásának gondos, előrelátó tervezése. Ennek hiányában könnyen előfordulhat, hogy az évekig távol lévő munkavállaló szabadsága olyan mértékben halmozódik fel, hogy fizetés nélküli szabadságának lejáratát követően három-négy hónapig, de akár fél évig sem tud tényleges munkavégzés formájában visszatérni a munkahelyére, mert a fizetési szabadság lejáratát követően a munkáltatónak ki kell adnia számára a felhalmozódott szabadságot. A szabadság mértékének pontos kiszámításakor alapvetően fontos fogalom a munkában töltött idő fogalma, mert a szabadság a munkában töltött időszak után jár a munkavállalónak. A munkában töltött idő meghatározására a következő törvényi előírás vonatkozik.

Mt. 115. § (1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.

(2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában

a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,

b) a szabadság,

c) a szülési szabadság,

d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának,

e)  a keresőképtelenség,

f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,

g)  a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)-l) pontban meghatározott

tartama.

Ha a munkavállalónak gyermeke születik, a munkáltatónak azzal kell számolnia, hogy a 24 hetes, azaz 168 napos szülési szabadság, valamint az ezt követő legalább hat hónapos időtartamra igénybe vett fizetés nélküli szabadság után a hat hónapra eső 183 nap után jár szabadság, azaz a szabadság összetevői és mértéke tehát

  • a szülési szabadság időtartamára mint munkában töltött időre, tehát 24 hétre, azaz 168 napra járó szabadság,
  • a szülési szabadságot követő fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára, azaz 183 napra járó szabadság.

Egy gyermek születése után tehát összesen 168 nap + 183 nap, azaz 351 nap minősül munkában töltött időnek, amely után szabadság jár. Tekintettel a pedagógusok 46 napos éves szabadságára, valamint az első gyermek miatti +2 nappal 48 napossá növekedett szabadságra a 351 nap után 351/365*48 nap, azaz 46 nap szabadsággal kell számolni, ez általában tíz hetet jelent (az ünnepnapok eloszlásának függvényében), tehát több mint két hónapot. Ehhez jöhet még a gyermek születésének évében ki nem adott, a munkában töltött idővel arányos évi rendes szabadság, amely akár lényeges mértékben növelheti meg a kiadandó szabadságnapok számát.

Ha a munkavállalónak az első gyermek után igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt megszületik a második gyermeke, akkor a második gyermek után szintén az első gyermek születése után járó szabadságokkal kell számolni, de az immár 50 napos teljes évre jutó szabadsággal, azaz a szóban forgó 351 napra 351/365*50 nap, azaz 48 nappal. Azaz a második gyermek hároméves korának betöltéséig 46+48 nap, azaz 94 nap, vagy az első gyermek születésekor ki nem adott évi rendes szabadsággal akár 100-120 nap kiadandó szabadság is felhalmozódhat. 100 nap szabadságot kb. 20 hét, azaz kb. 140 naptári nap, azaz majdnem 5 hónap alatt lehet kiadni.

 

4.4 Példák a gyermekek születése után járó szabadság kiszámítására és kiadására

4.4 1 Vizsgáljuk meg egy gyakorlati példán az első gyermek születésekor kiadandó szabadság alakulását!

A gyermek születésének időpontja: 2017. október 1.

Tegyük fel, hogy ezt megelőzően az anya nem vett igénybe szülési szabadságot, tehát a szülési szabadság 2017. október 1-jétől kezdődő 24. hét végéig, azaz 2018. március 18-ig tart. Ha ezt követően az anya 2018. március 19-től gyermeke otthoni gondozása céljából igénybe veszi a fizetés nélküli szabadságot, akkor annak első hat hónapja, azaz a 2018. március 19-től 2018. szeptember 19-ig terjedő időszak a Mt. 115. § (2)/d szakasza alapján munkában töltött időnek minősül. Összesítve a szülési szabadság és az azt követő fizetés nélküli szabadság első hat hónapja tehát munkában töltött időnek minősül, amelyre szabadság jár.

A munkában töltött idő:

  • a szülési szabadság 2017. október 1 -től 2018. március 18-ig 168 nap,
  • a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára 2018. március 19-től 2018. szeptember 19-ig 183 nap,
  • azaz mindösszesen 168 + 183 = 351 napra eső szabadság az egy gyermek után járó két nap pótszabadsággal évi 48 napra növekedő szabadság időarányos része, azaz 351/365 * 48 nap, azaz 46 nap.

Az anya azonban az Mt. 128. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint gyermeke hároméves korának betöltéséig, esetünkben tehát 2020. október 1-jéig fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe. Ha ezt igénybe veszi, akkor a fizetés nélküli szabadság első hat hónapja után a fentiekben ismertetett rendelkezések szerint jár neki a szabadság, de a 2018. szeptember 20-án kezdődően fizetés nélküli szabadságon töltött időre már nem. Ha a fizetés nélküli szabadság lejáratát követően 2020. október 2-ától vissza kíván térni az aktív munkavégzéshez, és akkor a munkáltatónak és a munkavállalónak úgy kell számolnia, hogy ki kell adnia számára a fenti számítás szerint a szülési szabadság és az azt követő hat hónapra járó 46 nap szabadságot, ami 2020. december 4-ig tarthat. Azonban az aktív jogviszony helyreállása, azaz 2020. október 2-től az anya már nincs fizetés nélküli szabadságon, hiszen szabadságát tölti, azaz jár számára a 2020. október 2-től 2020. december 31-ig tartó 91 napra jutó időarányos szabadság, azaz 91/365 * 48 nap, azaz 12 nap. Vagyis 2020. december 5. helyett csak 12 munkanap elteltével, azaz 2020. december 23-án állhat ténylegesen munkába. Természetesen – tekintettel a karácsonyi ünnepekre – ilyenkor racionális munkáltatói döntés (és munkavállalói igény), hogy a munkáltató a karácsonyt megelőző néhány napra és a szilveszterig tartó ötnapos időszakra biztosítja a szabadságot, és ezzel az öt szabadságnappal előbbre jön a tényleges munkába állás időpontja 2020. december 15-re. Amint a példából látjuk, a fizetés nélküli szabadság lejáratát követően még legalább két hónapot vesz igénybe a felhalmozódott szabadság kiadása.

 

4.4.2 Tekintsünk most egy másik példát a gyermekek gondozása céljából járó szabadság kiszámítására két gyermek születése esetére

Példánkban az első gyermek születése ne az őszi időszakra, hanem a nyár eleji időszakra essen (majd a későbbiekben meglátjuk, hol lesz ennek jelentősége).

Az gyermek születésének időpontja: 2017. június 1.

A második gyermek születése: 2019. október 1.

Tegyük föl, hogy az első gyermek születésének időpontjáig – azaz az első félévben – a munkáltató a pedagógus számára 2017-re járó 46 nap szabadságból egyetlen napot sem adott ki.

A munkában töltött idő:

  • a szülési szabadság 2017. június 1-jétől 2017. november 16-ig 24 hét, azaz168 nap,
  • a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára 2017. november 17-től 2018. május 17-ig 183 nap,
  • azaz mindösszesen 168 + 183 = 351 napra eső szabadság az egy gyermek után járó két nap pótszabadsággal évi 48 napra növekedő szabadság időarányos része, azaz 351/365 * 48 nap, azaz 46 nap. Ha az anya ezt követően fizetés nélküli szabadságon van, erre az időszakra nem jár szabadság.

Azonban 2019. október 1-jén megszületik a második gyermek, és az ezt követő szülési szabadság, valamint az igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja ismét munkában töltött időnek számít:

A munkában töltött idő:

  • a szülési szabadság 2019. október 1-jétől 20120. március 17-ig 168 nap,
  • a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára 2020. március 18-tól 2020. szeptember 18-ig 183 nap,
  • azaz ismét összesen 351 nap,

amelyre jutó szabadság a két gyermek után járó immár 50 nap szabadság időarányos része, azaz 48 nap. Ha az anya második gyermek születését követő harmadik év végéig, tehát 2022. október 1-jéig igénybe kívánja venni a fizetés nélküli szabadságot, akkor annak lejáratát követően visszatér az aktív munkaviszonyba, de felhalmozódott szabadsága a következőként alakul:

  • 2017 teljes időtartama az Mt. 115. § (2) bekezdése szerint végig munkában töltött időnek számít, hiszen 2017. június 1-ig munkában volt, majd szülési szabadságon: 46 nap,
  • az első gyermek születését követő fizetés nélküli szabadság időtartamára, azaz 2018. szeptember 18-ig (az év 260. napja) szabadság jár, ennek mértéke 260/365*48 nap, azaz 34 nap,
  • a második gyermek születését követő szülési szabadság és az azt követő első hat hónap ismét munkában töltött időnek minősül, az ezek eredményeként kapott 351 napra 351/365*50 nap, azaz 48 nap szabadság jár,
  • a két gyermek születésének időszakában munkában töltött időszakra tehát 46 nap + 34 nap + 48 nap, azaz összesen 128 nap szabadsága halmozódott föl, ami az átlagosan 22 munkanapot tartalmazó hónapokra visszaosztva majdnem hat hónapot tesz ki.

Ha az anya a második gyermekének hároméves korát követően, tehát 2022. október 2-től kíván visszatérni az aktív munkavégzéshez, akkor a felhalmozódott közel hat hónap szabadsága mellett a munkáltatónak azzal is kell számolnia, hogy 2022-re az október 2-től december 31-ig tartó 90 napra még jár számára a 90/365*50 nap, azaz 12 nap további szabadság, amelyet szintén ki kell adnia. A fizetés nélküli szabadság 2022. október 1-jét követő megszüntetése és az aktív jogviszonyba történő visszatéréskor tehát még 128 + 12 nap, azaz 140 nap szabadság jár a munkavállaló számára, amely 6,5 hónapot tesz ki, azaz a szabadság lejáratát követő tényleges munkába állás időpontja hozzávetőlegesen 2023. április 15. lesz.

A fenti számítások azt mutatják, hogy a kisgyermekek születésekor a munkáltatónak érdemes gondosan terveznie a munkavállaló szabadságának kiadását. Ennek első lépéseként a gyermek születéséig járó éves időarányos szabadságot feltétlenül érdemes kiadni, de akár az éves szabadság teljes időtartamát is, hiszen a szülési szabadság és az azt követően igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja egyaránt szabadságra jogosító időszakot képez. Adott esetben a munkáltatónak még azt is érdemes megfontolnia, hogy a gyermek születését megelőző esetlegesen táppénzen töltött idő helyett javasolja a munkába való visszatérést úgy, hogy kiadja a dolgozó szabadságát, ezáltal a szülés előtt álló kismamát nem terheli tényleges munkavégzési kötelezettség. A gyermek vagy gyermekek születését követő fizetés nélküli szabadság lejárata előtt több hónappal a munkáltatónak érdemes számításokat végeznie azzal kapcsolatban, hogy a fizetés nélküli szabadság lejáratát követően mennyi szabadságot kell majd még kiadnia a visszatérő munkavállaló számára. Ha ez – mint példáinkban szerepel – több hónapot tesz ki, akkor felvethető az is, hogy a visszatérő munkavállaló még a gyermek hároméves korának betöltése előtt kérje fizetés nélküli szabadságnak megszüntetését, és a felhalmozódott több hónapos szabadságának igénybe vételével – papíron aktív jogviszonyban – töltse otthon az időt gyermekeivel, természetesen tényleges munkavégzés nélkül. A tervezéshez az iskolákban, óvodákban természetesen alapvető szempontot képezhet a nevelési év/tanév szervezése, az egyes tanévek kezdő időpontjának, félévének ütemezése.

Nagyon fontos szabály az, hogy a hatályos jogszabályok rendelkezései alapján a szabadságot megváltani nem lehet. Ez alól kivétel, mikor a munkaviszony megszűnik, ugyanis munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.

 

A mappában található képek előnézete A jobbik részem