Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az óvodák működtetési problémáiról

2019.09.04

Az óvodapedagógusok foglalkoztatásának problémái

Az elmúlt időszakban jelentősen megnövekedett azoknak az óvodavezetőknek, óvodapedagógusoknak a száma, akik elsősorban az ország kistelepülésein, jellemzően hátrányos helyzetű régióiban működő óvodákban dolgoznak, és azt jelzik, hogy egyes óvodákban alkalmazott óvodapedagógusok száma nem elegendő az óvoda törvényes működésének biztosításához. A fentiek miatt sok óvodavezető és óvodapedagógus úgy látja, hogy a jogszabályokban meghatározottnál több időt kell eltöltenie a csoportjában, az óvodában, és ezért – többségében – nem kapnak semmiféle többletjuttatást. Tekintsük át az óvodák jogszerű működtetésével kapcsolatos tudnivalókat abból a szempontból, hogy egy-egy óvoda működtetéséhez hány pedagógus foglalkoztatása szükséges. Cikkünkben elsősorban az egy-két csoportos óvodák tipikus problémájára összpontosítunk, de az abban megfogalmazottak alkalmazhatók azokra a nagyobb óvodákra is, amelyekben nem foglalkoztatnak a működéshez elegendő számú óvodapedagógust.

Néhány valós példa a probléma tisztán látásához:

  1. Egy veszprém megyei egycsoportos óvodában az óvodavezető mellett csupán egy további óvodapedagógust foglalkoztatnak, kettejük csoportban töltendő heti óraszáma így 12+32 = 44 óra. Lehet-e szabályosan működtetni ezzel az erőforrással az egycsoportos óvodát?
  2. Egy hajdú-bihar megyei egycsoportos óvodában az óvodavezető lemondott óvodavezetői megbízatásáról, és munkaügyi pert kezdeményezett a jogszabályoknak meg nem felelő foglalkoztatása és az ebből adódó rendkívüli munkavégzésének megfizetése ügyében.
  3. Egy borsod megyei négycsoportos óvodában a szükséges nyolc óvodapedagógus helyett csak négy óvónő dolgozik, mert a meghirdetett álláshelyekre hosszabb ideje nincs jelentkező, még érdeklődő sem. Hogyan lehet ilyen személyi feltételek mellett működtetni az óvodát?

1. Az óvodai csoportok vezetéséhez szükséges személyi feltételek

A beosztott óvodapedagógusok óvodai csoportban töltendő heti óraszáma a Köznevelési törvény 62. § (8) bekezdésében meghatározottak szerint heti 32 óra. Ha megvizsgáljuk az egy óvodai csoport vezetéséhez szükséges pedagógusok számát, akkor arra az eredményre jutunk, hogy egy-egy csoport nevelési feladatainak ellátásához nagyjából két-két óvodapedagógus szükséges, azaz egy csoport ellátása két teljes óvodapedagógusi állást igényel.

Ez az állítás annyiban pontatlan, hogy a szükséges óvodapedagógusok száma nyilvánvaló összefüggésben van az óvoda nyitva tartási idejével. A köznevelésről szóló törvény 83. § (1) bekezdés b) pontja értelmében az óvodafenntartó jogosult dönteni az óvoda heti és éves nyitva tartási rendjéről. A fenntartók azonban – a szülők jogos elvárásának megfelelve – általában abban érdekeltek, hogy az óvoda egy napon legalább tíz órát legyen nyitva, hiszen a szülők általában napi nyolcórás munkájuk előtt viszik az óvodába gyermekeiket, és a munkaidő befejezése után hozzák el onnan. A fenntartók azért is érdekeltek az óvoda legalább napi nyolcórás nyitva tartásában, mert ha az intézmény nyolc óránál kevesebb ideig tart nyitva, akkor óvodai feladataik ellátásához nem kapják meg a gyermeklétszám alapján elérhető maximális normatív támogatás összegét. Megjegyezzük, hogy a nagyobb óvodák jellemzően napi tíz óránál is többet, akár 12 órát is nyitva tartanak.

Tegyük föl a továbbiakban, hogy az óvoda napi tíz órát tart nyitva. Ebben az esetben az óvoda heti nyitva tartása a teljes heteken 50 órát tesz ki. A két óvodapedagógus csoportban töltendő munkaideje 2 x 32 = 64 óra. Figyelembe kell azonban venni az átfedési idővel kapcsolatos kötelező rendelkezést, amelyet a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet tartalmaz az alábbiak szerint:

12. § Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik, oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik, óvodapedagógusonként és csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel.

Ha tehát az óvoda napi tíz óra időtartamban fogadja a gyermekeket, akkor naponta átlagosan mindkét óvónőnek hat-hat órát kell töltenie a csoportban, hiszen így biztosítható a kétórás kötelező átfedési idő. A teljes hét alatt tehát mindkét óvodapedagógusnak minimum 5 x 6 = 30 órát kell a csoportban lennie, ettől csupán két órával több a csoportban töltendő tényleges 32 órás munkaidejük. Normál esetben tehát az óvodapedagógusok napi 6,4 órát tartózkodnak a csoportban. Amint látható, egy óvodai csoport működtetése napi tízórás nyitva tartás mellett 94%-ban lefedi a pedagógusok csoportban töltendő munkaidejét. Ha azonban az óvoda nyitva tartása a fenntartó döntése szerint napi 10,4 óra, akkor az óvodapedagógusok csoportterhelése 100%-os. Röviden tehát azt állapíthatjuk meg, hogy egyetlen óvodai csoport működtetéséhez általában két teljes óvodapedagógusi státus szükséges. A bemutatott számolás során természetesen beosztott, azaz nem vezetői vagy magasabb vezetői megbízással rendelkező óvodapedagógusokról van szó.

Ha azonban egy egycsoportos óvoda működtetését vizsgáljuk szintén napi tízórás nyitva tartás mellett, akkor más következtetésekre juthatunk. Az egycsoportos óvodákban a fenntartók gyakran úgy gondolkodnak, hogy az óvodavezető mellett egy további óvodapedagógus foglalkoztatása elegendő. Vizsgáljuk meg, mennyiben alapos ez a gondolatmenet.

Az 50 fő alatti gyermeket ellátó óvoda óvodavezetője óvodai foglalkozásainak számát a Köznevelési törvény 5. sz. melléklete – eltérést nem engedve – heti 12 órában határozza meg, míg a beosztott óvodapedagógus csoportban töltendő ideje a Köznevelési törvény 62.§ (8) bekezdésében meghatározottak szerint heti 32 óra. Ha a beosztott óvónő napi 6,4 órát tölt a csoportban, az heti 32 órát tesz ki. Az óvodavezetőnek ekkor óvodapedagógusi munkakörében a csoportban kell töltenie a napi tízórás nyitva tartás biztosításához napi 10 – 6,4 = 3,6 órát, valamint ezen felül a napi két óra átfedési időt, amellyel napi 5,6 órára növekszik az óvodavezető csoportban töltendő átlagos napi munkaideje. Azaz az egycsoportos óvoda vezetőjének, ha az óvoda csupán egy beosztott óvodapedagógussal működik, napi átlagban 5,6 órát kell a csoportban töltenie, ami heti 28 órát jelent. Márpedig az óvodavezető óvodai foglalkozásainak száma a bekezdésben leírtak szerint csak heti 12 óra, amelytől eltérni nem lehet.

Ha a problémát fordítva közelítjük meg, azaz kiszámoljuk, hogy egy egycsoportos óvodát egy óvónővel és az óvodavezetővel működtetve napi hány órában lehet nyitva tartani, akkor a következő eredményre jutunk. A 12 óra óvodai foglalkozás megtartására kötelezett óvodavezető csoportban töltött napi munkaideje 12/5 = 2,4 óra, amely éppen csak elég a kötelező átfedési idő biztosítására, azaz csupán 0,4 óra növeli az óvodai nyitva tartást, amelyet így 6,4 + 0,4 = 6,8 órában kapunk meg. Törvényes foglalkoztatási feltételek mellett tehát a szóban forgó óvoda csupán napi 6,8 órát tarthatna nyitva, amely sem a szülői igényeknek, sem az optimális finanszírozási feltételeknek nem felel meg. A napi tízórás nyitva tartáshoz az említett humánerőforrás mellett további napi átlagosan 10–6,8=3,2 óra, azaz heti 16 óra csoportmunkaidő, azaz éppen egy félállásban foglalkoztatott harmadik óvodapedagógus alkalmazása szükséges és nélkülözhetetlen.

Ez azt jelenti, hogy az egycsoportos óvodát jogszerűen nem lehet egyetlen óvodapedagógussal és az óvodavezetővel mint humán erőforrással törvényesen működtetni. A probléma megoldására nem jelenthet megoldást az eseti helyettesítés elrendelése sem, mert annak elrendelési szabályait a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet részletesen szabályozza az alábbiak szerint.

17. § (1) Nevelési-oktatási intézményben a pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében

             8. eseti helyettesítés (…rendelhető el.)

(4) A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás… megtartása akkor rendelhető el, ha

a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,

b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy

c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

17. § (5) … A(z) … óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4) bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el,… óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra.

Az óvodapedagógusok heti kötött munkaideje 32 óra, a csoportban töltött munkaidejük ugyancsak heti 32 óra. Eseti helyettesítés tehát az óvodapedagógusok számára kizárólag a Kormányrendelet 17. § (4) bekezdésében leírt feltételek valamelyikének teljesülése esetén rendelhető el, azaz nem elégséges humánerőforrás esetében nem. Ezért a példaként tárgyalt egycsoportos óvoda feladata napi 10 órás nyitva tartási feltételek mellett az intézményvezetőn kívül pontosan másfél óvodapedagógus foglalkoztatásával látható el jogszerűen.

Ha azonban a félállásban alkalmazandó második óvodapedagógusi pályázat sikertelen volt, akkor a 17. § (5) bekezdésében foglaltak alapján nevelési évenként 30 napra rendelhető el eseti helyettesítés, ezzel azonban hosszabb távon yilvánvalóan nem biztosítható az óvoda törvényes működtetése. Ez azt mutatja, hogy az intézményvezetővel és egy óvodapedagógussal az óvoda jogszerű működtetése legföljebb 30 napig biztosítható, azon túl azonban nem.

2. A fenntartó felelőssége az óvoda jogszerű működtetésében

A fenntartónak tisztában kell lennie azzal, hogy intézményének (legyen az egy vagy több csoporttal dolgozó óvoda) működtetése milyen humánerőforrást igényel, azaz az óvodavezetőn kívül hány óvodapedagógus foglalkoztatása szükséges. A fenntartó ennek alapján köteles döntést hozni a szükséges álláshelyek engedélyezéséről, és az állami normatíva igénybe vételével biztosítania kell a működtetéshez szükséges költségvetést. Cikkünk előző fejezetéből kiviláglott, hogy egy egycsoportos óvoda egy óvodapedagógussal és az intézményvezetővel jogszerűen nem működtethető, mert a foglalkoztatási feltételek nem felelnek meg a jogszabályokban foglaltaknak. Jogszerű megoldásként a fenntartónak egy további félállásban foglalkoztatott óvodapedagógust kellett volna engedélyeznie az óvoda számára. A félállásban alkalmazott pedagógus pontosan heti 16 óra óvodai foglalkozás jogszerű ellátását biztosíthatta volna, így a magasabb vezetői feladatokkal megbízott óvodavezető számára a törvényben meghatározott 12 óra óvodai foglalkozás megtartása garantálta volna az óvoda teljes nyitva tartási idejéhez nélkülözhetetlen feladatok jogszerű ellátását. Cikkünkből az is kiviláglott, hogy a nagyobb óvodák esetében az óvodavezető és helyettese(i) mellett – az óvoda nyitva tartásától és feladatellátási szerkezetétől függően – általában csoportonként két óvodapedagógus alkalmazása szükséges.

Főként az egy-két csoportos óvodák esetében a fenntartónak azonban azzal a problémával is szembe kell néznie, hogy – jellemzően alacsony gyermeklétszám esetében – az államháztartás által finanszírozott pedagóguslétszám (ide értve az intézményvezető státusát is) általában alacsonyabb, mint a csoportok feladatellátásához valójában szükséges óvodapedagógusi létszám. Az első fejezet első példájában szereplő óvoda esetében az állami költségvetés például csak 1,9 fő óvodapedagógus álláshelyét finanszírozza a feladatok törvényes ellátásához szükséges 2,5 fős létszám ellenére. A jogszerű foglalkoztatás kötelezettsége azonban független attól, hogy az államháztartás a költségvetési törvényben hány óvodapedagógusi álláshely finanszírozását biztosítja.

Az államháztartás által finanszírozott alacsony pedagóguslétszám általában egyenes következménye az óvoda által ellátott alacsony gyermeklétszámnak. Amikor azonban a fenntartó óvoda működtetése mellett dönt, tisztában kell lennie az államháztartás finanszírozási szabályaival; de ennek ellenére annyi óvodapedagógust kell biztosítania az intézmény számára, hogy jogszerű foglalkoztatásukkal biztosítani tudja az intézmény működtetését. Kisebb óvodák, alacsony gyermeklétszámok esetében tehát az állami finanszírozás sok esetben fenntartói kiegészítésre szorul. Amennyiben a fenntartó nem tudja vagy nem akarja finanszírozni az óvoda működtetésével kapcsolatos személyi és dologi kiadások, valamint a feladatok ellátására az államháztartás által normatív úton biztosított kiadások különbségét, két további lehetőség áll előtte. Az egyik szerint nem működteti tovább az óvodát, és a gyermekek óvodai ellátását valamelyik szomszédos település óvodájában biztosítja, ez a döntés azonban nyilvánvaló szociális hátrányokat generál a településen. A másik alternatíva szerint csökkentenie kell az óvoda nyitva tartását, ennek mértékét azonban végképpen nem célszerű napi nyolc óra alá vinni, mert ebben az esetben az államháztartás finanszírozási mutatói tovább romlanak, és a szülők számára is megoldhatatlan problémákat generál a napi nyolc (inkább tíz) óra alatti nyitva tartás. Ennek az az oka, hogy a költségvetési törvény rendelkezése szerint a gyermeklétszám meghatározásánál, ha az óvoda napi nyitvatartási ideje eléri, illetve meghaladja a nyolc órát, a gyermeket egy főként, ha nem éri el a nyolc órát, de eléri a hat órát, a gyermekek létszámát kettővel elosztva kell figyelembe venni.

Amennyiben tehát a fenntartó meg kívánja tartani az óvodáját, akkor biztosítania kell az ehhez szükséges erőforrásokat, engedélyeznie kell a szabályos foglalkoztatáshoz szükséges álláshelyek betöltését.

Ha az intézmény óvodapedagógusait a munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok megsértésével foglalkoztatja, azaz a magasabb vezetői megbízást betöltő óvodapedagógusok a köznevelési törvény 5. sz. mellékletében meghatározott óvodai foglalkozások számánál magasabb óraszámot töltenek a csoportban vagy az óvodapedagógusok – az esetlegesen jogszerűen elrendelt eseti helyettesítéseket most nem számítva – heti 32 óránál többet töltenek csoportban, akkor az óvodapedagógusok számára valójában rendkívüli munkavégzést rendel el. Rendkívüli munkavégzésről akkor beszélünk, ha az óvodapedagógus a jogszabályokban meghatározott mértéknél – most ide értve az eseti helyettesítéseket is – több munkát végez. Jogszerűtlen az a munkáltatói intézkedés is, amely az esetleges óvodapedagógus-hiányt úgy igyekszik kezelni, hogy nem biztosítja csoportonként a napi kétórás átfedési időt. Még ettől is súlyosabb jogsértés, ha a csoportban bármely időpontban nem óvodapedagógus, hanem óvodapedagógus nélkül például pedagógiai asszisztens vagy dajka foglalkozik a gyermekekkel.

Ha a fenntartónak nincsenek elég pontos információi az óvodapedagógusok vagy az óvodavezető foglalkoztatásának jogszerű időtartamáról és módjáról, akkor az intézmény vezetőjének kötelessége, hogy a fenntartó számára a szükséges információt biztosítsa, és a fennálló jogszerűtlen foglalkoztatás tényét és mértékét írásban jelezze, kérve a probléma közös megoldását. Előfordul azonban, hogy a fenntartó ennek ellenére sem biztosítja az intézmény működtetéséhez szükséges feltételeket. Ilyenkor úgy kell tekinteni, hogy a fenntartó döntést hozott ugyan az óvoda működtetéséről, az óvodai csoportok számának engedélyezéséről, de az ehhez szükséges pedagógusi vagy más alkalmazotti létszámot nem engedélyezte. Ez a lépés rendkívül fontos a tényállás tisztázása érdekében, és egy későbbi esetleges munkaügyi perben fontos tisztázó dokumentumként jelenhet meg.

  1. A rendkívüli munkavégzés elrendelésének problémája

A beosztott óvodapedagógusok csoportfoglalkozásainak száma heti 32 óra. Az óvodai csoportban eltöltendő heti 32 óra feletti csoportfoglalkozás elrendelésére két lehetőség van. Az egyik az eseti helyettesítés, amelynek elrendelési feltételeit a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet korábban idézett 17.§ (4)-(5) bekezdései tartalmazzák. Felhívjuk itt ismételten arra a figyelmet, hogy eseti helyettesítés rendelhető el például egy másik óvodapedagógus betegsége miatt, vagy sikertelenül meghirdetett pályázat miatt betöltetlen álláshely esetén, de az eseti helyettesítés hosszú távon nem szolgálhat betöltetlen álláshely feladatainak tartós ellátására. A 32 óra feletti csoportfoglalkozás feletti órák elrendelésére is érvényes azonban a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 17.§ (5) bekezdése, amely napi két, heti hat órában maximálja az eseti helyettesítés elrendelhető mértékét. További korlátozást jelent az ugyanebben a szakaszban található korlátozás, amely szerint óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő 32 órás felső határa felett eseti helyettesítés egy pedagógus számára óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra rendelhető el.

Amennyiben az óvodában az óvodapedagógusok számára elrendelt csoportfoglalkozások száma meghaladja a jogszabályokban meghatározott fenti mértéket, az érintett óvodapedagógus számára rendkívüli munkavégzést kell elrendelni. Ez a többletmunka elrendelésére lehetőséget biztosító második módszer. A rendkívüli munkavégzést legcélszerűbb írásban elrendelni, de ez nem kötelező. Ennek hiányában a munkáltató szóbeli utasítása, írásbeli munkabeosztása rendkívüli munkavégzés elrendelésének minősül. Fontos, hogy a közalkalmazott kérésére a rendkívüli munkavégzést a Munka törvénykönyve 108. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján írásban kell elrendelni.

Ha az óvodában az óvodapedagógusok foglalkoztatásának mértéke túllépi a jogszabályokban meghatározott kereteket, és az intézményvezető ezen felül beosztja őket csoportokhoz, akkor egyértelműen rendkívüli munkavégzést rendelt el, amelyért az érintett pedagógusok díjazásra jogosultak. Amennyiben a feladatok ellátása érdekében az óvodavezető kényszerül arra, hogy a törvényben számára meghatározott óvodai foglalkozások számánál többet tartózkodjon a csoportban, ezt feltétlenül írásban jelezze a fenntartónak azzal, hogy a feladatok ellátását más módon nem tudja biztosítani, és kérje tőle a rendkívüli munkavégzés – lehetőleg írásban történő – elrendelését. Ha a fenntartó a rendkívüli munkavégzést nem rendeli el, de utasítja az intézményvezetőt, hogy csoportban személyes munkavégzésével lássa el a többletfeladatot, akkor valójában mégis elrendelte számára a rendkívüli munkavégzést. A fenntartónak egyértelműen tisztában kell lennie az óvoda működtetéséhez szükséges humánerőforrás adataival, az óvoda állami finanszírozásának mutatóival és az óvodapedagógusok, valamint az óvodavezető foglalkoztatásának szabályaival. A túlmunka elrendelésével ezért – a rendkívüli munkavégzés formális elrendelése nélkül is – arra kényszeríti az intézményvezetőt, hogy megszegje az óvodai foglalkozásainak számára és a foglalkoztatására vonatkozó szabályokat, és a törvényben meghatározott foglalkozások számánál több időt töltsön az óvodai csoportban.

  1. A munkaidő-nyilvántartás problémája

Ebben a fejezetben azt tisztázzuk, hogy az óvodapedagógusoknak a letöltött munkaidejükről milyen nyilvántartásokat kell vezetniük. A három szükséges dokumentum: a munkaidő-nyilvántartás, a csoportban töltött idő nyilvántartása és a csoportnapló. Az első két dokumentummal kapcsolatos feladatokat az intézményvezető vagy tagintézmény-vezető is átveheti, a csoportnaplót azonban kizárólag a csoportba beosztott óvodapedagógusok vezethetik. A munkáltató rendelkezhet úgy is, hogy a munkaidő-nyilvántartást és a csoportban töltött idő nyilvántartását egyetlen dokumentumban vezetteti az óvodapedagógusokkal.

A Munka törvénykönyve 134. §-ának előírása szerint az intézményben munkaidő-nyilvántartást kell rendszeresíteni, amelynek vezetéséért az óvodavezető a felelős. A munkaidő-nyilvántartásnak személyenként minimálisan azt kell tartalmaznia, hogy a munkavállaló mikor kezdte és mikor fejezte be napi munkáját, mikor biztosította számára a munkáltató a munkaközi szünetet. Nem szükséges külön személyes nyilvántartás vezetése, ha a munkavállaló írásban elrendeli a napi/heti munkaidő beosztását, és azt utólag aláírásával teljesítettnek minősíti. A munkaidő-nyilvántartásnak minden dolgozó esetében tartalmaznia kell a napi nyolcórás munkavégzést, valamint a szabadság vagy más ok miatti távollét tényét. A napi nyolcórás munkaidőtől csak az intézményben alkalmazott munkaidő-keret esetében lehet eltérni, ennek részleteivel most nem foglalkozunk.

A munkaidő-nyilvántartás mellett – vagy akár annak részeként – egy nyilvántartásban rögzíteni kell az adott napon a csoportban töltött munkavégzés kezdő és záró időpontját. Ebből a dokumentumból világosan ki kell világlania annak, hogy a nyitva tartás időtartama alatt mikor melyik óvodapedagógus foglalkozott a csoporttal, továbbá, hogy az intézményvezető a csoportban minden napon biztosította a minimális kétórás átfedési időt. Beosztott óvodapedagógus esetén a csoportban töltött munkaidőt tartalmazó nyilvántartás heti 32 órát, eseti helyettesítés esetén maximum heti 38 órát, míg a munkaidő-nyilvántartás heti 40 órát kell, hogy tartalmazzon.

Az óvodákban a munkaidő-nyilvántartás mellett nélkülözhetetlen a csoportnapló vezetése, amely arra szolgál, hogy az óvodapedagógus vagy vezető csoportban végzett munkáját dokumentálja. Súlyos problémához vezethet, ha az óvoda összekeveri a munkaidő-nyilvántartás, a csoportban töltött munkaidő és a csoportnapló dokumentumokat, mert önmagában a csoportban töltött munkaidőt rögzítő dokumentum nem alkalmas (pontosabban csak részben alkalmas) a munkaidő-nyilvántartás iránti követelmények teljesítésére.

Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy nagyon fontos a munkaidő-nyilvántartásnak (jelenléti ívnek) és a csoportban töltött munkaidőről szóló nyilvántartásnak a valós adatok alapján történő vezetése. Ha a munkaidő-nyilvántartások a valóstól eltérő fiktív adatokat (is) tartalmaznak, akkor egy esetleges munkaügyi perben hitelességük alapvetően megkérdőjeleződik. Bírósági perben még olyan esettel is volt módom találkozni, hogy a több feladatellátási helyen működő óvoda vezetője egyik óvodapedagógusát papíron kirendelte az egycsoportos másik tagintézmény feladatainak ellátására, a szóban forgó pedagógus valójában azonban nem is jelent meg a tagintézményben, csupán a jelenléti ívet írta alá minden nap azonosan – persze nyilvánvalóan utólag. A napi tízórás nyitva tartás teljesítéséhez szükséges feladatokat pedig valójában az egyetlen óvodapedagógus látta el, aki a jelenléti íven persze csak nyolc órát jegyezett be a munkaidő-nyilvántartásba. Ezzel a munkaügyi perben saját helyzetét alaposan megnehezítette.

  1. Az óvodapedagógus-hiány finanszírozása rendkívüli munkavégzéssel

Ha a bevezetőben említett vagy ahhoz hasonló problémák vagy a jelentkező óvodapedagógus-hiány miatt nem lehetséges az óvodapedagógusok vagy a magasabb vezetők jogszabálynak megfelelő munkaterhelése, és az eseti helyettesítés sem jelent megoldást, akkor az óvodavezető számára a rendkívüli munkavégzés elrendelésének lehetősége marad. A rendkívüli munkavégzést írásban érdemes elrendelni, ez azonban nem kötelező. Minden óvodavezetőnek azt javaslom, hogy a rendkívüli munkavégzés elrendelése előtt egyeztessen ebben a kérdésben a fenntartóval, tájékoztassa korrekt módon és rendkívül alaposan arról, hogy miért vált szükségessé a rendkívüli munkavégzés elrendelése. A pontos és részletes tájékoztatás azért szükséges, mert a rendkívüli munkavégzés elrendelése esetén a pedagógust az elvégzett többletmunkájáért díjazás illeti meg. Alapvetően kétféle lehetőség van a rendkívüli munkavégzés díjazására.

Az első módszer szerint kiszámítjuk azt, hogy a pedagógusok jogszerű foglalkoztatása esetében a foglalkoztatott óvodapedagógusok számára hetente hány óra munkavégzést lehet elrendelni. Ezt az első fejezetben leírtak szerint összevetjük az óvodai nyitva tartás és az átfedési idő figyelembe vételével a működtetéshez szükséges tényleges heti óraszámmal. Ennek során figyelmet fordítunk arra, hogy a szabályosan elrendelhető eseti helyettesítéseket is figyelembe vegyük. A működéshez szükséges teljes óraszámból ekkor kivonjuk a jogszerűen ellátható óraszámot, és a különbséget mint rendkívüli munkavégzést elrendeljük. A döntési folyamatban természetesen meghatározzuk, hogy melyik óvodapedagógus számára heti hány rendkívüli munkaórát rendelünk el. Amennyiben a rendkívüli munkavégzés igénybe vétele az óvodavezető estében is szükséges, azaz az általa rendszeresen ellátandó heti csoportfoglalkozások száma meghaladja a köznevelési törvény 5. sz. mellékletében meghatározott óraszámot, akkor a rendkívüli munkavégzést saját maga számára már nem az óvodavezető rendeli el, hiszen esetében a munkáltatói feladatokat feltehetőleg a fenntartó önkormányzat jegyzője látja el. A rendkívüli munkavégzés elrendelésére vonatkozó felső korlátot tartalmaz a Munka törvénykönyvének 109. § (1) bekezdése, amely évenként 250 órában maximalizálja az elrendelhető rendkívüli munkavégzést. Ez azt mutatja, hogy tartós és jelentős pedagógushiány még rendkívüli munkavégzés elrendelésével is csak időlegesen oldható meg.

A második módszer a Kjt-ben foglalt többletfeladatok munkáltatói elrendelésének lehetősége, az erre vonatkozó két jogszabályi előírást az alábbiakban közöljük.

24. §  (1) Ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.

77. §  (1) A közalkalmazottat… átmeneti többletfeladatok… teljesítéséért a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti.

Amennyiben tehát az óvodapedagógusok hiánya, betöltetlen álláshely vagy más ok miatt szükséges, és a feladat ellátása a rendkívüli munkavégzés elrendelésével nem lehetséges, törvényes lehetőség van arra, hogy az átmeneti többletfeladatok ellátását, másik pedagógus munkakörébe tartozó feladatok elvégzését a munkáltató havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítéssel vagy helyettesítési díjjal oldja meg. Bevezetőnk harmadik példájában említettük azt a négycsoportos óvodát, amelyben – pályázók hiányában – tartósan csak négy óvodapedagógus látja el a négy csoport nevelésével kapcsolatos feladatokat. Kitartásuk, munkabírásuk, elkötelezettségük példamutató, de a szituáció nem kívánatos. Esetükben a rendkívüli munkavégzés elrendelése sem segít, hiszen az pedagógusonként egy-egy munkanapon nagyjából egy munkaóra lefedésére és ellentételezésére alkalmas. Esetükben az javasolható, hogy a munkáltató valamelyik ismertetett jogszabály alkalmazásával állapodjon meg a közalkalmazottal arról, hogy a pedagógus bizonyos határozott ideig ellátja a csoport vezetésével kapcsolatos többletmunkát, amely a betöltetlen pedagógusálláshelyből adódik. Tekintettel arra, hogy a beosztott óvodapedagógus csoportban tölthető napi átlagos munkaideje 6,4 óra, a napi tízórás nyitva tartáshoz napi 3,6 óra, azaz heti 18 óra többletmunka szükséges. Ez a heti 32 órányi csoportban töltendő munkaidő 56%-a, tehát a pedagógus alapilletményét nagyjából ilyen mértékben méltányos megemelni. Természetesen a döntést megelőzően ebben az esetben is egyeztetni kell a fenntartóval, részletesen be kell mutatni a munkafeltételek alakulását és érdemes írásban rögzíteni a megállapodást. Megjegyezzük, hogy mivel egy óvodai csoport ellátása – amint korábban ezt bemutattuk – nagyjából két óvodapedagógus foglalkoztatását jelenti, az 1,56-szoros illetmény még így is „megtakarítás”-t hoz a fenntartó számára. Ez az állításunk távolról sem jelenti azt, hogy ezt az állapotot kívánatosnak vagy célszerűnek tartanánk, pusztán egy válsághelyzet kezelési lehetőségeként tekintünk rá.

Végezetül felhívjuk a figyelmet arra, hogy a köznevelési törvény 2019. szeptember 1-jén hatályba lépett 65. § (5b) bekezdése is megteremtette annak lehetőségét, hogy a munkáltató – ide nem értve a helyettesítést – a munkakörbe tartozó feladatokon kívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg a pedagógus részére, amelynek teljesítése a munkakör ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen meghaladja. A célfeladat eredményes végrehajtásáért – a pedagógus illetményén felül, írásban, a célfeladat teljesítésének igazolásakor – céljuttatás jár.

A cikk Wordben itt letölthető: Óvodai_feladatellátás

Petróczi Gábor

tanügyigazgatási szakértő

c. főiskolai docens

 

A mappában található képek előnézete Süteményeim