Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nyugdíjasok továbbfoglalkoztatása

2019.10.17

A nyugdíj megállapítását követő további foglalkoztatás lehetőségei

Cikkünkben azzal az egyre gyakoribb problémával fogunk foglalkozni, hogy a nyugdíjszerű ellátásban részesülő munkavállalóknak a nyugdíj mellett milyen lehetőségeik vannak a további munkavállalásra. Elsősorban a pedagógusok továbbfoglalkoztatásának problémáira fókuszálunk, ezen belül azonban rendkívül fontos megkülönböztetnünk a közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott pedagógusok és más munkavállalók esetét, valamint a nem közalkalmazotti jogviszonyban – például egyházi fenntartású intézményekben – foglalkoztatott pedagógusok esetét. Cikkünkben foglalkozunk a nők negyven éves jogosultsági idejével nyugdíjat igénylők speciális esetével is.

1. Az öregségi nyugdíjkorhatárt elért munkavállalók közalkalmazotti jogviszonyban történő további foglalkoztatási lehetőségei

Az első és leggyakoribb eset azoknak az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött pedagógusoknak és más munkavállalóknak az esete, akik öregségi nyugdíjuk megállapítását követően az állami fenntartásban működő, vagyis a tankerületek vagy az önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézményben közalkalmazotti jogviszonyt kívánnak létesíteni. Ugyanehhez a csoporthoz kell sorolnunk azokat a közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalókat, akik elérték az öregségi nyugdíjkorhatárt, és a munkáltató nem szüntette meg közalkalmazotti jogviszonyukat, azaz továbbra is közalkalmazottként kívánja őket továbbfoglalkoztatni.

Amikor a munkavállaló rendelkezik az öregségi nyugdíj megállapításához szükséges feltételekkel, mert ennek egyik feltételeként betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor kérésére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megállapítja számára az öregségi nyugellátást. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy a nyugdíj folyósítása mellett korlátlanul és bármely intézményben fenntarthat vagy létesíthet közalkalmazotti jogviszonyt, mert ez utóbbinak szigorú korlátai vannak. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a Magyar Államkincsár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának szervezeti keretei között működnek. A nyugdíjbiztosítási ügyekkel foglalkozó területileg illetékes kormányhivatalok, járási hivatalok aktuális elérhetőségei a http://www.kormanyhivatal.hu weboldalon találhatók meg.

A Társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban röviden: a TB-törvény) ugyanis a következőként rendelkezik:

TB. 83/C. §  (1)  Az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, … áll.

(2)  A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről és a jogalap nélkül felvett öregségi nyugdíj visszafizettetéséről - a nyugellátásban részesülő személynek a 97. § (5) bekezdése szerint tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt adatok alapján - hivatalból dönt.

(3) Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül.

(4) Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja az (1) bekezdés szerinti jogviszony megszűnését.

(5) Az öregségi nyugdíj újbóli folyósítása során a 83/A. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

Ha tehát az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló számára megállapították az öregségi nyugdíjat, akkor csak abban az esetben jogosult a nyugdíj folyósítására, ha nem rendelkezik közalkalmazotti jogviszonnyal. Ezért abban az esetben, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, közalkalmazottként foglalkoztatott pedagógus számára megállapították az öregségi nyugdíjat, annak folyósítása kizárólag akkor lehetséges, ha közalkalmazotti jogviszonyát megszünteti. Ha pedig egy korábban akár közalkalmazotti jogviszonyban, akár nem közalkalmazotti jogviszonyban (egyházi fenntartású intézmények) öregségi nyugellátást szerzett pedagógus a nyugdíj megállapítását követően állami vagy önkormányzati fenntartású intézményben közalkalmazotti jogviszonyt kíván létesíteni, akkor az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetését kell kérnie. Bárhol is dolgozott tehát az öregségi nyugdíj megállapítását megelőzően a pedagógus, az öregségi nyugdíja mellett újabb közalkalmazotti jogviszonyt kizárólag akkor létesíthet, ha a közalkalmazotti jogviszony létesítését követő hónap első napjától az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetését kéri. Ha bizonyos idő elteltével az öregségi nyugdíj megállapítását követően létesített közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv számára igazolja, a szóban forgó időponttól a hatóság elrendeli az öregségi nyugdíj ismételt folyósítását. Ebben az esetben az öregségi nyugdíj összegét a nyugdíjbiztosítási szerv felülvizsgálja majd. A TB-törvény erről az alábbiakban rendelkezik:

TB. 83/A. §  (1)  Az öregségi nyugdíj tárgyhónapra (tárgyhónapokra) járó folyósítását a jogosult kérelmére mindaddig szüneteltetni kell, amíg annak újbóli folyósítását nem kéri.

(2) A nyugellátás szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül.

(3)  Az újbóli folyósítás során a jogosultat az (1) bekezdés szerinti ellátás szüneteltetést megelőző összegének a 22/A. § szerinti növeléssel, továbbá az időközben végrehajtott emelésekkel - a növelés időpontjának és az egyes emelések esedékességének figyelembevételével - növelt összege illeti meg.

Röviden összefoglalva tehát: azok a személyek, akik számára az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően öregségi nyugdíjat folyósítanak, az állam, a tankerületek vagy az önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézményekben kizárólag akkor létesíthetnek vagy tarthatnak fent közalkalmazotti jogviszonyt, ha a létesítést követő hónap első napjától kérik öregségi nyugdíjuk folyósításának szüneteltetését. Ez a rendelkezés érvényes a teljes munkaidős közalkalmazotti jogviszony mellett a részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyra, a határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszony mellett a határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyra is, mert a jogszabály rendelkezése nem tartalmaz a jogviszony formáját korlátozó kitételt. Az e bekezdésben kifejtettek nem érvényesek azonban a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt alkalmazó intézményekben óraadói jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalókra, hiszen az óraadói jogviszony polgárjogi szerződésként nem minősül közalkalmazotti jogviszonynak. Az óraadókra más korlátozás érvényes, amellyel cikkünk későbbi részeiben majd foglalkozunk.

2. Az öregségi nyugdíjkorhatárt elért munkavállalók nem közalkalmazotti jogviszonyban történő további foglalkoztatási lehetőségei

Alapvetően más azonban a helyzet akkor, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló az öregségi nyugdíj megállapítását és folyósítását követően nem a közalkalmazotti intézmények (állami, tankerületi, önkormányzati fenntartású intézmények) egyikében kíván tovább dolgozni, hanem a kizárólag a Munka törvénykönyvének hatálya alatt álló más köznevelési intézményben, például egyházi, alapítványi vagy magán fenntartású iskolában, óvodában. Ezek a köznevelési intézmények nem tartoznak a Kjt. hatálya alá, tehát az ott dolgozó pedagógusok és más munkavállalók nem minősülnek közalkalmazottnak, az általuk létesített munkaviszony pedig nem minősül közalkalmazotti jogviszonynak. Ha újra elolvassuk a TB-törvénynek az előző fejezet elején közölt 83/C. §-át, akkor azt látjuk, hogy a jogszabály az öregségi nyugdíj folyósítása mellett kizárólag a közalkalmazotti jogviszony létesítését tiltja meg, pontosabban csak az öregségi nyugdíjellátás szüneteltetése árán teszi lehetővé.

Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött pedagógusok és más munkavállalók tehát korlátozás nélkül létesíthetnek munkaviszonyt a közalkalmazotti törvény alá nem tartozó köznevelési intézményekkel, így az egyházi fenntartásban, alapítványi vagy magánfenntartásban működő intézményekkel. Ebben az esetben természetesen nem szükséges a nyugdíjellátás folyósításának szüneteltetése sem, tehát a nem közalkalmazotti szférában történő munkavállalás esetén az öregségi nyugdíjellátás és a munkabér egyidejűleg és minden korlátozás nélkül jár a munkavállaló számára. Ez a lehetőség független attól, hogy az öregségi nyugdíjellátásra jogosultságot szerzett munkavállaló közalkalmazottként vagy nem közalkalmazott munkavállalóként szerzett jogosultságot az öregségi nyugdíjra. Esetükben a nem közalkalmazotti szférában korlátozás nélkül lehetséges az öregségi nyugdíjellátás melletti foglalkoztatás teljes munkaidőben, részmunkaidőben vagy akár óraadói polgárjogi szerződés keretében is.

 

3. A nők negyven éves jogosultsági idejével korhatár előtti nyugdíjellátásban részesülők esete

A TB-törvény 18.§-ának (2a) bekezdésében foglaltak szerint életkorától függetlenül öregségi teljes nyugdíjra jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. A negyven éves jogosultsági idővel rendelkező nők közül azok, akik még nem töltötték be a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, jogosultak az öregségi nyugdíj összegével azonos nyugdíjszerű ellátásra, de nem minősülnek öregségi nyugdíjasoknak. Ők az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig korhatár előtti ellátásban részesülnek, amelynek összege az öregségi nyugdíj összegével azonos. Ezért aztán érthető, hogy a nők negyvenéves jogosultsági idejével nyugdíjszerű ellátásban részesülő nőkre a nyugellátás megállapítása utáni munkavállalás tekintetében is az első fejezetben leírtaktól lényegesen különböző szabályok vonatkoznak.

A Társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő, de a nők negyvenéves jogosultsági idejével öregségi nyugdíjban részesülőkre vonatkozóan a következő – kicsit nehezen érthető – rendelkezéseket tartalmazza.

TB. 83/B. § (1)  Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, a 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított, vagy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja alapján továbbfolyósított öregségi teljes nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást - a 84. § alkalmazásával - vissza kell fizetni. E § alkalmazása során a fizetendő nyugdíjjárulék alapjába nem számít bele a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem.

A fenti rendelkezés tehát elsősorban azokra a nőkre vonatkozik, akik számára a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek megállapították a nyugdíjra vonatkozó jogosultságot, de még nem érték el az öregségi nyugdíjkorhatárt. Esetükben a cikkünk első fejezetében részletezett korlátozás nem érvényes, rájuk vonatkozóan nincs tehát olyan törvényes előírás, amely a nyugdíjellátás mellett akár közalkalmazottként akár a munka törvénykönyve alá tartozó munkavállalóként való foglalkoztatásukat tiltaná. A TB-törvény fentebb idézett 83/B. §-a azonban azt a korlátozást tartalmazza, hogy a nyugdíj folyósítása mellett akár közalkalmazottként is lehet őket foglalkoztatni, de csak addig, amíg az adott naptári évben elért keresetük nem haladja meg a minimálbér havi összegének 18-szorosát. Ha egy adott hónapban a szóban forgó személy éves munkabére meghaladja a minimálbér 18-szorosát, akkor a rákövetkező hónap első napjától az adott év december 31. napjáig, de legföljebb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.

Nézzük meg a szóban forgó esetet egy konkrét példán. A női munkavállaló számára a negyven éves jogosultsági idő fennállása következtében kérelmére 2019. május 1-jétől megállapították az öregségi nyugdíj összegére vonatkozó jogosultságot, de a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt csak 2021. augusztus 31-én éri el. Mivel nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárt, közalkalmazottként vagy a munka törvénykönyve alá tartozó pedagógusként nincs akadálya a további foglalkoztatásának, és illetményével párhuzamosan jogosult az öregségi nyugdíj folyósítására is. Tegyük föl, hogy havi bruttó munkabére 300 ezer Ft. A nyugdíjjogosultság megállapítását követően először 2019 májusában, aztán júniusában, majd 2019-ben utoljára december hónapban, azaz összesen nyolc hónapban 2,4 millió Ft a keresete. Mivel a havi minimálbér 2019-ben 149 eFt, a minimálbér 18-szorosa 2.682.000 Ft, amely az éves kereseti lehetőség felső határát jelenti. Tekintettel arra, hogy a nyugdíjjogosultság megállapításától számított nyugdíj melletti éves keresete 2019-ben nem érte el a minimálbér 18-szorosát, májustól kezdődően egész évben jogosult a nyugdíjellátásra, és ezzel párhuzamosan kaphatja a munkabérét is. Könnyen kiszámolható, hogy amennyiben a havi munkabére (illetménye) meghaladná a 335.250 Ft-ot, akkor éves keresete meghaladná a minimálbér 18-szorosát, és nyugdíjának folyósítását az év utolsó időszakában szüneteltetnie kellene.

2020-ban azonban új naptári év kezdődik. Tegyük föl, hogy a munkavállaló havi keresete továbbra is változatlanul 300 eFt. A januártól augusztusig tartó időszakban elért keresete nem haladja meg a minimálbér 18-szorosát, de szeptember hónapban már igen. Ezért október 1-jétől kérnie kell a nyugdíjellátásának szüneteltetését. Természetesen az is megoldás, hogy augusztus végéig megszünteti a munkaviszonyát vagy közalkalmazotti jogviszonyát.

Amennyiben az érintett nem kívánja megszüntetni közalkalmazotti jogviszonyát vagy munkaviszonyát, akkor nyugdíjellátása 2020. október 1-től 2020. december 31-ig szünetelni fog. 2021. január 1-jétől azonban munkabére mellett ismét jogosulttá válik a nyugdíjának a folyósítására. A minimálbér 18-szorosának megfelelő éves keresetet ebben az évben is szeptember hónapban érné el. Mivel azonban 2021. augusztus 31-én betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, ettől a dátumtól kezdve a 18 hónapos szabályt nem kell és nem is lehet alkalmazni. Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló további foglalkoztatására innen kezdve a cikkünk első fejezetében leírtakat kell alkalmazni, azaz közalkalmazottként kizárólag akkor lehet foglalkoztatási jogviszonyban, ha öregségi nyugdíját szünetelteti.

3. A közalkalmazottként történő továbbfoglalkoztatást érintő egyéb korlátozások

A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről rendelkezik az 1700/2012. (XII.29.) Korm. határozat, amely az öregségi nyugdíjkorhatárt elért személyek közalkalmazottként történő foglalkoztatására vonatkozó korlátokat határoz meg. A Korm. határozat az ágazat irányításáért felelős minisztert kötelezi arra, hogy a felügyelete alatt álló költségvetési szerveknél a közalkalmazottként történő továbbfoglalkoztatásra a következő korlátokat határozza meg:

  • a költségvetési szervekkel közalkalmazotti jogviszonyban álló azon személyek jogviszonyának megszüntetése vagy a megszüntetés kezdeményezése, akik a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezték,
  • a költségvetési szervek ne létesítsenek közalkalmazotti jogviszonyt olyan személlyel, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte,
  • a költségvetési szervek ne kössenek megbízási és vállalkozási szerződést olyan személlyel, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte.

A Kormányhatározat tehát arra utasítja a köznevelési ágazatot irányító minisztert, hogy az irányítása alá tartozó közintézményekben intézkedjék az öregségi nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottak jogviszonyának megszüntetéséről, továbbá a munkáltatók az öregségi nyugdíjkorhatárt elért munkavállalókkal ne létesítsenek közalkalmazotti jogviszonyt, megbízási jogviszonyt (pl. óraadói megbízást) vagy vállalkozói szerződést.

A fenti rendelkezések kizárólag a közszférában foglalkoztatott személyekre vonatkoznak, de nem vonatkoznak a munkavállalóikat nem közalkalmazottként foglalkoztató, kizárólag a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó egyházi, alapítványi és magánintézményekre, ahol ezek a korlátozások nem érvényesek.

Vannak azonban a szóban forgó Korm. határozatban arra vonatkozó előírások is, hogy abban az esetben, ha a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolja, a fenti szigorú továbbfoglalkoztatási tilalomtól el lehessen térni:

  • a munkáltatói jogok gyakorlója a Kormány véleményének kikérését követően dönthet a közalkalmazott továbbfoglalkoztatásáról azzal, hogy a Kormány véleménye köti a munkáltatói jogok gyakorlóját a döntésének meghozatalában,
  • a munkáltatói jogok gyakorlója a Kormány véleményének kikérését követően dönthet a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett közalkalmazott foglalkoztatásáról,
  • a költségvetési szerv vezetője a Kormány véleményének kikérését követően dönthet a megbízási és vállalkozási szerződés létrehozásáról azzal, hogy a Kormány véleménye köti a költségvetési szerv vezetőjét a döntésének meghozatalában.

A fenti rendelkezések azt jelentik, hogy a költségvetési szférában működő, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alatt álló intézményekben a munkáltatói jogok gyakorlójának az öregségi nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottak jogviszonyát meg kell szüntetnie, továbbá az öregségi korhatárt elért munkavállalókat közalkalmazotti jogviszonyban, megbízási (óraadói) vagy vállalkozó szerződés keretében általában nem lehet foglalkoztatnia. Az öregségi nyugdíjkorhatárt elért munkavállalókat a közszférában kizárólag abban az esetben lehet foglalkoztatni, ha a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége azt indokolja.

Ebben az esetben a közszférához tartozó közalkalmazotti munkáltatónak kérelemmel kell fordulnia a Kormányhoz annak érdekében, hogy az előző francia bekezdésekben foglaltak szerint véleményezze az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személynek a közalkalmazotti jogviszonyban történő további foglalkoztatását, más esetben közalkalmazotti jogviszony létesítését, megbízási (óraadói) vagy vállalkozói szerződés megkötését. A munkáltatói jogok gyakorlójának a Kormány számra címzett megkeresést az Emberi Erőforrások Minisztériumába kell eljuttatnia, mert a Kormány nevében az oktatási ágazatot irányító minisztert illeti meg a döntés joga.

Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyeket érintő felsorolt munkáltatói intézkedésekre kizárólag akkor kerülhet sor, ha az oktatásért felelős miniszter támogatja a munkáltató javaslatát. Amennyiben a miniszter nem támogatja a kérelmet (nem szokott előfordulni), úgy a költségvetési szerv munkáltatója az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyt nem foglalkoztathatja tovább, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személlyel nem létesíthet közalkalmazotti jogviszonyt, vele nem köthet megbízási vagy vállalkozási szerződést.

4. Kötelező-e megszüntetni a nyugdíjas munkavállaló munkaviszonyát?

A Munka törvénykönyve 294. § (1) bekezdésének g) szakasza szerint – így cikkünkben is – nyugdíjasnak tekintjük azt a munkavállalót, aki

ga) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),

gb) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,

gc) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,

gd)  egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,

ge) öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,

gf) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy

gg) rokkantsági ellátásban részesül.

Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk meg, hogy a közalkalmazotti és a nem közalkalmazotti intézmények munkáltatóinak van-e olyan kötelezettsége, hogy a nyugdíjas vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött közalkalmazott, munkavállaló közalkalmazotti jogviszonyát, munkaviszonyát kötelezően megszüntessék.

A Munka törvénykönyve nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint a nyugdíjasnak minősülő munkavállalók vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek munkaviszonyát meg kellene szüntetni. A Munka törvénykönyve csupán azt tartalmazza, hogy a munkáltató a határozatlan időtartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény sem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint a nyugdíjas vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött közalkalmazott jogviszonyát kötelező lenne megszüntetni. A Kjt. 30. § (1)/d szakasza csak lehetőséget biztosít a közalkalmazotti munkáltató számára, hogy felmentéssel megszüntesse a közalkalmazotti jogviszonyt, amennyiben a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján az érintett nyugdíjasnak minősül.

Megállapíthatjuk tehát, hogy a munkajogi szabályok nem tartalmaznak előírást arra vonatkozóan, hogy a nyugdíjas vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt elért munkavállalók közalkalmazotti jogviszonyát vagy munkaviszonyát pusztán az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltése vagy a nyugdíjasok kategóriájába kerülése miatt meg kellene szüntetni. A cikkünk előző pontjában részletezett 1700/2012. (XII.29.) Korm. határozat azonban utasítja az illetékes minisztert olyan intézkedés megtételére, hogy a közalkalmazotti szférába tartozó, az öregségi nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyát munkáltatójuk megszüntesse.

Ismételten föl kell azonban hívnunk az olvasók figyelmét arra, hogy – amint azt az első fejezetben részletesen bemutattuk – a TB-törvény rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek számára kizárólag akkor lehet öregségi nyugdíjat folyósítani, ha nem rendelkeznek közalkalmazotti jogviszonnyal. A nők negyven éves jogosultsági idejével öregségi nyugellátást szerzett, de az öregségi nyugdíjkorhatárt még el nem ért munkavállalók számára pedig az éves keresetnek a minimálbér 18-szorosáig teszi lehetővé a nyugdíjfolyósítás melletti keresőtevékenységet.

 

A mappában található képek előnézete A feleségem virágai-2017