Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Munkaügyi problémák és megoldásuk

2022.01.09

Munkaügyi kérdések és válaszok

Az iskolákban, óvodákban dolgozó pedagógusok továbbra is sok munkaügyi problémával fordulnak hozzám, ahogyan az óvodavezetők, iskolaigazgatók is megtalálnak munkajogi kérdéseikkel. Ennek nyilvánvaló oka az, hogy egyrészt a munkaügyi problémák tárháza kifogyhatatlan, másrészt pedig a folyamatosan változó szereplők miatt újabb és újabb problémák merülnek föl, amelyek megoldásához igyekszem rendszeres szakértői segítséget nyújtani az érintetteknek. Az utóbbi időszakban hozzám érkezett kérdések alapján most olyan problémák megoldását igyekszem segíteni, amelyek bizonyára nagyon sok vezető és pedagógus kollégát érintenek.

  1. Helyettesítés részmunkaidőben

Tisztelt Szakértő Úr! Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott pedagógusként – élve a Köznevelési törvényben foglalt lehetőséggel – az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt részmunkaidőben dolgozom. Munkaszerződésemben – kérésemre – a heti munkaidőmet 24 órára módosították. Szeretném megtudni, hogy ilyen feltételek mellett heti hány órát kell megtartanom. Az iskolában gyakran beosztanak helyettesítésre is, és az igazgató szerint ugyanannyit kell helyettesítenem, mint a teljes állásban foglalkoztatott kollégáknak. Jogszerű-e ez a munkáltatói intézkedés?

Válasz: Kedves Kolléga! Ha – saját kérésére – teljes munkaidős foglalkoztatását részmunkaidősre módosították, és ennek nyomán heti munkaidejét 24 órában határozták meg, akkor önt 24/40-ed arányban, azaz 60%-os részmunkaidőben foglalkoztatják. Ennek megfelelően heti munkaideje 24 óra, míg kötött munkaideje 24/40*32 óra, azaz 19,2 óra. A neveléssel-oktatással lekötött munkaideje a Köznevelési törvény 62. § (6) bekezdésében foglaltak szerint heti munkaideje 55-65%-ában határozható meg, azaz a 24 órás munkaidőre vonatkoztatva 13,2 óra és 15,6 óra között lehet. Tekintettel azonban az órák egész számára az önnek elrendelhető tanítási órák száma 14 vagy 15 lehet, hiszen például a 13 óra elrendelése esetében az óraszám a 24 órás heti munkaidőnek már csak 54%-a lenne, tehát sértené a jogszabály előírásait.

Az elrendelhető eseti helyettesítések számáról a Köznevelési törvény 62.§ (6) bekezdése így rendelkezik: „....A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.” Ez azt jelenti, hogy eseti helyettesítésre az ön esetében a 19,2 óra kötött munkaidő és az ön számára előírt 14 vagy 15 óra közötti időtartamban, tehát legfeljebb 19-14 vagy 19-15 órában, azaz heti 4 vagy 5 órában kerülhet sor. Ha ezen túl írnak elő az ön számára eseti helyettesítést, akkor már rendkívüli munkavégzésről van szó, amelyért külön díjazást kell fizetnie a munkáltatónak.

  1. Könyvtárostanár átsorolása könyvtárosi munkakörből

Tanácsot szeretnék kérni Öntől a munkahelyi átsorolásommal kapcsolatban. Több pedagógus ismerősöm is Önt ajánlotta problémám megoldásával kapcsolatban. Köszönöm, hogy időt szán kérdésem megválaszolására és problémám megoldására.

 

2013 augusztusa óta vagyok egy középiskola könyvtárosa (nem könyvtárostanára, hanem nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazott könyvtárosa) informatikus könyvtáros BA-diplomával. 2021 júniusában pedagógusdiplomát szereztem angol nyelv és irodalom szakon, viszont ezt a szakomat az iskola nem kívánja igénybe venni, angolszakos tanárként nem kívánnak foglalkoztatni, hanem – pedagógus szakképzettségem következményeként – a könyvtárosi munkakörből könyvtárostanári munkakörbe fogok kerülni.

A 326/2013. Korm. rendelet 6. § (3)-(3a) bekezdésére hivatkozva munkáltatóm gyakornoki fokozatba sorolna be, majd a sikeres minősítő vizsga után, 2023-ban kerülnék Pedagógus I. fokozatba. Több mint hét éve dolgozom nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben közalkalmazottként. Azt szeretném megkérdezni öntől, hogy a munkáltató ön szerint megfelelően értelmezte-e a jogszabályt vagy a korábbi hétévnyi munkaviszonyt figyelembe kellene-e vennie a pedagógus fokozatba sorolásnál, hiszen nem maradok nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, hanem most már pedagógus munkakörbe kerülök. Válaszát előre is és hálásan köszönöm.

Válasz: Pedagógusdiplomájához gratulálok: örömömre szolgál, hogy a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő könyvtáros munkakörből könyvtárostanárként pedagógus munkakörbe kerül át. Mivel eddig nem pedagógus munkakört tölt be, önt könyvtárostanári munkakörbe kell új munkaszerződéssel vagy inkább a munkaszerződés módosításával kinevezni.

Mint ön is jól tudja, a 326/2013. (VIII.31.) Korm. rendelet 6. § így rendelkezik:

6. § (3)  Ha a pedagógus-munkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személy nem rendelkezik az (1) és (2) bekezdés szerint számított egy vagy két év szakmai gyakorlattal, de bármely más munkakörben, vagy részben az (1) és (2) bekezdésben foglalt jogviszonyban, részben más munkakörben szerzett legalább hat év munkaviszony jellegű jogviszonnyal rendelkezik, mentesül az előmeneteli rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek teljesítése alól és a Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásra.

Önnel – kétségtelenül – most létesítenek először pedagógus munkaszerződést, ez az egyik feltétele a gyakornoki fokozat teljesítési kötelezettsége alóli mentesítésnek. A másik feltétel az, hogy ön rendelkezzen bármilyen munkakörben szerzett legalább hat év munkaviszonnyal. Ez is megvan. Tehát mindkét eddig említett feltételt teljesíti, azaz látszólag valóban Pedagógus I. fokozatba kell önt sorolni. 2016. július 30-tól azonban a pedagógus életpályáról szóló Kormányrendelet kibővült egy olyan bekezdéssel, amely azokra a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozik, akik jogviszonyuk fennállása alatt szereztek pedagógus szakképzettséget.

326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 13. § (3) Ha a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy a jogviszonya fennállása alatt szerez pedagógus szakképzettséget, őt a szakképzettség igazolását követő hónap első napjától Gyakornok fokozatba kell sorolni azzal, hogy munkabére, illetménye ezzel összefüggésben nem csökkenthető.

Mivel ön pedagógusdiplomáját közalkalmazotti jogviszonya fennállása idején szerezte meg, sajnos a Kormányrendelet 13. § (3) bekezdésében meghatározott korlátozás önt is érinti, tehát önt valóban Gyakornok fokozatba kell sorolni. Jó hír azonban, hogy a két év pedagógus szakmai gyakorlat megszerzését követően vélhetően sikerrel teljesített minősítő vizsga után már nem Pedagógus I. fokozat 2. kategóriájába, hanem – az addig realizálódó legalább kilencéves közalkalmazotti jogviszonyára tekintettel – várhatóan a Pedagógus I. fokozat 4. kategóriájába fog kerülni. Pedagógus szakmai gyakorlatának számításakor azonban a Kormányrendelet előírásai szerint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben szerzett szakmai gyakorlatát nem lehet majd figyelembe venni, amelynek a Pedagógus II. fokozat elérésére történő jelentkezésekor lesz szerepe.

3. Helyettesítés és rendkívüli munkavégzés az óvodavezető esetében

Tisztelt Uram! Bocsásson meg, hogy zavarom, de mélyen tisztelve munkásságát, gyakran olvasom megjelenő írásait, amik nagyon sok esetben támpontot adnak, segítséget nyújtanak mindennapi munkám során. Egycsoportos óvodánkban korábban két óvodapedagógus foglalkoztatásával, valamint óvodavezetőként való közreműködésemmel láttuk el az óvodai feladatokat, de ősszel az egyik óvodapedagógus kolléga távozott, így ketten tartjuk a frontot, és egy részmunkaidős dajka néni segíti a munkánkat. Óvodánk napi tíz órában tart nyitva, így a gyermekek szakszerű ellátása, az időnként szükséges helyettesítések megszervezése egyre több problémát okoz. Ráadásul abban az esetben, ha óvodapedagógus kollégám megbetegszik, helyettesítés formájában egész nap nekem kell ellátnom az összes feladatot. Viszont kicsit megzavarodtam, hogy a 12 kötelező órámon felül mennyi az elrendelhető helyettesítés pontos időtartama. Az egy napon elrendelhető helyettesítések számát a  napi nyolc órához viszonyítva vagy pedig a heti 12 óra egy napra lebontott részét tekintve kell megállapítani? Ha intézményvezetőként a heti 12 óránál többet töltök a gyermekekkel (ami nyilvánvaló), akkor jogosult lehetnék-e túlóra- vagy helyettesítési díjra? A napi nyolc órában bent kell-e tartózkodnom ilyen módon a gyermekek között? Mielőbbi válaszát megköszönöm!

Válasz: Tisztelt Óvodavezető Asszony! Megértem a tanácstalanságát, hiszen egy kis óvodában egy pedagógus kiesése vagy betegsége szinte megoldhatatlan problémákat idézhet elő. De a kistelepülések óvodásainak ellátása és helyben tartása – annak minden nehézsége ellenére – nagyon szép feladat.

Ha ketten vannak óvodapedagógusok, akkor feladataikat jogszerűen kizárólag a dajka vagy pedagógiai asszisztens bevonásával tudják ellátni, mert az óvodapedagógus kolléga heti óraszáma 32 óra, az öné 12 óra, ez együtt 44 óra, de a napi 10 órás nyitva tartás heti 50 órát igényel, ha a nyitva tartás teljes ideje alatt óvodapedagógus tartózkodik a csoportban.  Tehát hetente minimum hat órában szükség van arra, hogy a dajka vagy egy pedagógiai asszisztens – a 8 órától 12 óráig terjedő időszak kivételével – egyedül legyen a csoporttal. Persze ezt ön nálam is sokkal jobban tudja a megoldás sajátos nehézségeivel együtt.

Ha – például betegség vagy továbbképzés esetén – egymást helyettesítik, vagyis egyikük egész nap egyedül van a csoportban, akkor aznap tíz órát kellene teljesítenie, holott a napi munkaideje csak nyolc óra. Ezért a jogszabályok szerint ebben az esetben legalább két óra rendkívüli munkavégzést kell elrendelni. A kolléga esetében ön, az ön esetében a fenntartó rendeli el a rendkívüli munkavégzést. A rendkívüli munkavégzést – a munkavállaló kérésére – írásban kell elrendelni, ezt célszerű is kérni illetve gyakorolni minden alkalommal. Ez a dokumentum ugyanis alkalmas a rendkívüli munkavégzés elrendelésére, és az elrendelt túlmunkák számának követésére, ennek eredményeként a rendkívüli munkavégzésben teljesített órák díját ki kell fizetni. Ha munkaidő-keretben dolgoznának, akkor lehetne egy napon tíz órát is dolgozni, de hetente összesen akkor is csak 40 órát.

Az eseti helyettesítésre az intézményvezető esetében ugyanaz a szabály vonatkozik, mint a pedagógusok esetében, tehát napi két óránál, a rendes munkaidőben heti hat óránál többször nem lehet eseti helyettesítést elrendelni. A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet azt is előírja, hogy a kötött munkaidő felső határa (32 óra) felett eseti helyettesítés óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra rendelhető el, ez az óvodavezető esetében is érvényes. Az eseti helyettesítés fentiekben szabályozott rendje azonban nem keverendő össze a rendkívüli munkavégzés elrendelésével, mert utóbbi nem a rendes, hanem a rendkívüli munkaidő terhére történik, ezért díjköteles. A rendkívüli munkavégzésre az eseti helyettesítéseknél ismert korlátozás nem vonatkozik, de a Munka törvénykönyve 109. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a rendkívüli munkavégzést évente 250 órában maximálja, írásbeli megegyezés esetében ez évi 400 órára emelhető. Tehát a rendkívüli munkavégzés elrendelése során napi vagy heti limit itt nincsen, nem úgy, mint az eseti helyettesítések elrendelésekor.

Ha tehát ön a 12 kötelező óráján felül van a csoportban – leszámítva az eseti helyettesítést, amely az ön számára is elrendelhető – akkor rendkívüli munkavégzés történik, amiért díjazást kell fizetnie a munkáltatónak. Az is megoldás, hogy a Kjt. 24. § rendelkezése szerint a fenntartó megbízza önt a hiányzó óvodapedagógus munkája egy részének elvégzésével, és azért helyettesítési díjat fizet. Ez a rendelkezés így szól.

Kjt. 24. §  (1) Ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.

Ne felejtse el, hogy az óvodavezető esetében a túlmunkát, rendkívüli munkavégzést a fenntartónak kell elrendelnie, hiszen ő gyakorolja a munkáltatói jogokat. Rendkívüli munkavégzés elrendelése esetében ön akár napi tíz órát is tartózkodhat a csoportban, persze a legalább hat óra folyamatos munkavégzést követően a legalább húszperces munkaközi szünetet ebben az esetben is biztosítani kell az ön számára.

  1. Óvodapedagógus-hiány megoldása

Tisztelt Petróczi Gábor! Elnézést, hogy kérdésemmel zavarom, de nagy tisztelője vagyok munkájának, és bízom benne, hogy szakértelmével segíteni tud nekem! Egy dunántúli kistelepülés egycsoportos óvodájában dolgozom óvodavezetőként. Az óvodánk 7 órától 16 óráig van nyitva. Az óvodapedagógus kollégám két hónappal ezelőtt lemondással megszüntette közalkalmazotti jogviszonyát, így a dajkával ketten látjuk el az óvodai csoporttal kapcsolatos feladatokat. Az állást folyamatosan hirdetjük, de még érdeklődő sem jelentkezett. Érdeklődött azonban egy pedagógiai asszisztens, de egycsoportos óvodában foglalkoztatására nincs lehetőség. Tehetek-e valamit annak érdekében, hogy a jelentkező pedagógiai asszisztenst felvehessük, hogyan tudnám őt szabályosan foglalkoztatni? Hiszen hosszútávon az sem megoldás, hogy napi 8 órát vagyok a gyerekek között, a vezetői teendőimet, és a pedagógiai munkára való felkészülést ezen felül végzem. Azt tudom, hogy délután lehet nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy a gyerekekkel. Ráadásul, ha én esetleg megbetegszem, akkor be kell zárnunk az óvodát. Tudom, hogy ezzel a problémával nem vagyok egyedül. Segítségét előre is köszönöm!

Válasz: Tisztelt Óvodavezető Asszony! Bizony problémájával nincs egyedül, az ország kistelepülésein egyre gyakoribb problémát vetett föl kérdésével! Sajnálatos állapot, hogy – főként a hátrányos helyzetű kistérségek kis óvodáiban – egyre nehezebben biztosítható az óvodások szakszerű nevelése és ellátása. Ezt a súlyos helyzetet igyekezett a kormányzat azzal enyhíteni, hogy 2020. szeptember 1-jétől lehetővé tette, hogy az óvodai csoportokkal kapcsolatos feladatokat reggel 8 óráig, illetve 12 óra után – óvodapedagógus hiányában – nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkavállaló, általában dajka vagy pedagógiai asszisztens lássa el. Mint ismeretes, az azt megelőző időszakban az óvodai csoportokkal minden esetben óvodapedagógusnak kellett foglalkoznia.

A problémát hosszabb távra és jogszerűen kizárólag úgy tudja megoldani, ha felvesz egy teljes állásban foglalkoztatott óvodapedagógust – de ezt ön is jól tudja. A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók a 8 órától 12 óráig terjedő időszak kivételével elláthatják az óvodai csoportok irányításával kapcsolatos feladatokat, de a 8-12 óráig terjedő időszakban kötelező a szakképzett óvodapedagógus jelenléte. Ezért egy új pedagógiai asszisztens felvétele a problémát nem oldja meg, legfeljebb a dajka kollégáját mentesíti a számára feltornyosult feladatok egy része alól. Óvodapedagógus munkakörben a szakképzetlen kollégát nem tudja jogszerűen foglalkoztatni, erre ne is tegyen kísérletet! Addig – jobb megoldás híján – valóban csak ön tudja ellátni az óvodapedagógusi feladatokat napi négy órában, azaz heti 20 órában. Mivel azonban az ön kötelező óraszáma a Köznevelési törvény 5. sz. mellékletének előírása szerint csak heti 12 óra, vezetői feladatait a heti munkaidő és a kötelező óraszám közötti időtartamban kell ellátnia. Vagyis nincs lehetőség arra, hogy a rendes munkaidő terhére a 20 óra és a 12 óra közötti időtartamot is csoportban teljesítse. Ez azt jelenti, hogy a hiányzó heti nyolc óra csoportban töltendő időt kizárólag rendkívüli munkavégzés formájában teljesítheti, amelyet a fenntartónak kell – a viták elkerülése érdekében lehetőleg írásban – elrendelnie. Az így elrendelt rendkívüli munkavégzés során önt a teljesített órák után díjazás illeti meg, amelynek mértékéről a fenntartóval írásban érdemes megállapodnia.

A pedagógiai asszisztens álláshelyének normatív finanszírozására valóban csak a legalább háromcsoportos óvodák esetében van lehetőség. Ennek ellenére természetesen lehetséges a pedagógiai asszisztens felvétele, azonban a normatív finanszírozás híján ez meglehetősen nehéz, ehhez a lépéshez a fenntartó engedélyére van szükség, hiszen így biztosítható az álláshely finanszírozása. Kívánom azonban önnek, hogy semmiképpen ne betegedjen meg, mert ebben az esetben valóban lehetetlen az óvoda szakszerű és jogszerű működtetése.

  1. Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Tisztelt Szakértő Úr! Egyik óvodapedagógusunk öregségi nyugdíjjal menne nyugdíjba, mert 2022. október 31-én betölti a 65. életévét, de szeretne maradni 2023. június 30-ig vagy 2024. június 30-ig, és ezt az elképzelését óvódavezetőként én is támogatom. Nem venné igénybe a nyugdíjat, aktívan folytatná munkáját a kért időpontig; van-e erre jogszerű lehetősége?

Válasz: Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően is van lehetőség a munkavállaló további foglalkoztatására, de az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő foglalkoztatás feltételei a közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott pedagógusok és a nem közalkalmazottként (pl. egyházi- vagy magánfenntartású intézményben) foglalkoztatott munkavállalók esetében nagymértékben különböznek.

A közalkalmazotti jogviszonyban (pl. önkormányzati fenntartásban működő óvodákban, tankerületi fenntartású iskolákban) foglalkoztatottak esetében az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően a Kjt. 30. § (1) bek. d) pontja alapján a munkáltatónak lehetősége van a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére. Ebben az esetben a felmentési idő az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napján kezdődik meg, és a közalkalmazotti jogviszony a felmentési idő leteltének napján szűnik meg. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor a munkáltató köteles felmentéssel megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyt.

Az 1700/2012. (XII.29.) Korm. határozat azonban rendelkezik a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről, amelynek során az öregségi nyugdíjkorhatárt elért személyek közalkalmazottként történő foglalkoztatására vonatkozó korlátokat határoz meg. A Kormányhatározat az ágazat irányításáért felelős minisztert kötelezi arra, hogy a felügyelete alatt álló költségvetési szerveknél a közalkalmazottként történő továbbfoglalkoztatásra a következő korlátokat határozza meg:

  • a költségvetési szervekkel közalkalmazotti jogviszonyban álló azon személyek jogviszonyának megszüntetése vagy a megszüntetés kezdeményezése, akik a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezték,
  • a költségvetési szervek ne létesítsenek közalkalmazotti jogviszonyt olyan személlyel, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte,
  • a költségvetési szervek ne kössenek megbízási és vállalkozási szerződést olyan személlyel, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte.

A Kormányhatározat tehát arra kötelezi a köznevelési ágazatot irányító minisztert, hogy az irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél intézkedjék az öregségi nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottak jogviszonyának megszüntetéséről, továbbá a munkáltatók az öregségi nyugdíjkorhatárt elért munkavállalókkal ne létesítsenek közalkalmazotti jogviszonyt, megbízási jogviszonyt (pl. óraadói megbízást) vagy vállalkozói szerződést.

Vannak azonban a szóban forgó Kormányhatározatban arra vonatkozó előírások is, hogy abban az esetben, ha a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolja, a fenti szigorú továbbfoglalkoztatási tilalomtól el lehessen térni, mert a munkáltatói jogok gyakorlója a Kormány véleményének kikérését követően dönthet a közalkalmazott továbbfoglalkoztatásáról azzal, hogy a Kormány véleménye köti a munkáltatói jogok gyakorlóját a döntésének meghozatalában.

A fenti rendelkezések azt jelentik, hogy a költségvetési szférában működő, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alatt álló intézményekben a munkáltatói jogok gyakorlójának az öregségi nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottak jogviszonyát meg kell szüntetnie, továbbá az öregségi korhatárt elért munkavállalókat közalkalmazotti jogviszonyban, megbízási (óraadói) vagy vállalkozói szerződés keretében általában nem lehet foglalkoztatnia. Az öregségi nyugdíjkorhatárt elért munkavállalókat a közszférában kizárólag abban az esetben lehet foglalkoztatni, ha a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége azt indokolja. Ebben az esetben a közszférához tartozó közalkalmazotti munkáltatónak kérelemmel kell fordulnia a Kormányhoz annak érdekében, hogy az előző francia bekezdésekben foglaltak szerint véleményezze az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személynek a közalkalmazotti jogviszonyban történő további foglalkoztatását, más esetben közalkalmazotti jogviszony létesítését, megbízási (óraadói) vagy vállalkozói szerződés megkötését.

Föl kell azonban hívnunk az olvasók figyelmét arra, hogy a Társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban röviden: a TB-törvény) 83/C. § (1) bekezdése olyan rendelkezést tartalmaz, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek számára kizárólag akkor lehet öregségi nyugdíjat folyósítani, ha nem rendelkeznek közalkalmazotti jogviszonnyal. Ha tehát az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló számára megállapították az öregségi nyugdíjat, akkor csak abban az esetben jogosult a nyugdíj folyósítására, ha nem rendelkezik közalkalmazotti jogviszonnyal. Ezért abban az esetben, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, közalkalmazottként foglalkoztatott pedagógus számára megállapították az öregségi nyugdíjat, annak folyósítása kizárólag akkor lehetséges, ha közalkalmazotti jogviszonyát megszünteti.

Egészen más a helyzet a nem közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalók esetében (pl. egyházi fenntartásban működő intézmények munkavállalói), mert számukra a hatályos jogszabályok nem tartalmaznak korlátozásokat, tehát ők az öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően nyugdíjuk folyósítása mellett korlátozás nélkül folytathatnak kereső tevékenységet, tehát munkaviszonyukat fenntarthatják. A közalkalmazotti szférában működő intézményben azonban nem létesíthetnek közalkalmazotti jogviszonyt, illetőleg arra csak a közalkalmazottakra érvényes, korábban bemutatott szabályokkal, a nyugdíj szüneteltetésével van lehetőségük.

Összegezve tehát az Ön problémájára adott szükségszerűen hosszadalmas választ: ha az ön által vezetett óvodában a pedagógusokat nem közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatják, akkor semmilyen akadálya nincs az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött kolléga további foglalkoztatásának, sőt munkabére mellet az öregségi nyugdíj is megilleti. Ha azonban közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatják a munkavállalókat, akkor a fentebb említett Kormányhatározat értelmében az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően a további foglalkoztatásra csak a kormány által megadott miniszteri engedélyt követően van lehetőség, a közalkalmazotti jogviszony időtartamára azonban a nyugdíjellátást szüneteltetni kell.

  1. Felmentési idő nyugdíjazáskor

Egy borsod megyei kisfaluban dolgozó óvodapedagógus vagyok. 1957-ben születtem, így 2022 júliusában betöltöm majd a 65. életévemet, és jogosulttá válok az öregségi nyugdíjra. Évkieséseim miatt csak 36 év munkaviszonyom van, tehát még nincs meg a negyven év jogosultsági időm, ezért a nők negyvenéves jogosultsági idejével nem mehetek nyugdíjba. Munkáltatómmal történt egyeztetés során azt az információt kaptam, hogy nekem nem jár a felmentési idő, csak a  negyven év jogosultsági idővel nyugdíjba menőknek. Ha ez valóban így van, akkor azt teljes mértékben igazságtalannak tartom. Ugyanakkor az iskolában dolgozó szintén közalkalmazott iskolatitkár a 65. születésnapját követően kezdődő felmentésekor több hónap felmentési időt kap, sőt a felmentési idő felében dolgoznia sem kell, mégis kapja a teljes illetményét. Munkáltatóm viszont elveti a felmentés lehetőségét. Kérném tisztelettel  pontos tájékoztatását, mire számíthatok az esetemben.

Válasz: Tisztelt Kolléga! Már hogyne járna önnek a felmentési idő, hiszen annak nincs köze a 37 év munkaviszonyhoz! A felmentési idő megkezdésére a 65. születésnapját követő naptól kerülhet sor. Ha ön legalább 30 évet közalkalmazotti jogviszonyban töltött, akkor közalkalmazottként önnek a Kjt. alábbi rendelkezése szerint nyolc hónap felmentési idő jár.

33. § (1)  Felmentés esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ettől eltérően, ha a felmentés – az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve – a 30. § (1) bekezdésének c) pontján alapul, a felmentési idő harminc nap.

(2)  Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött

e) huszonöt év után öt hónappal;

f) harminc év után hat hónappal

meghosszabbodik. ...

(3)  A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.

Önnek tehát jár a nyolc hónap felmentési idő, és legalább négy hónapra mentesíteni kell önt a munkavégzés alól, valamint ezen felül ki kell adni az éves időarányos szabadságát. Ennek a négyhónapos időnek a felében, azaz két hónap időtartamban ön választhatja meg, hogy mely időpontokban mentesítse a munkáltató a munkavégzés alól. Mivel az ön felmentési ideje 2022 júliusában fog kezdődni, jogviszonyának megszűnése 2023 márciusában lesz, tehát még 2023-ban is – a pontos adatoktól függően – kb. 11 nap szabadságra jogosult, amit 2023-ban ki kell adni. Az elkötelezett pedagógusok azonban általában úgy kérik, hogy a nyolchónapos felmentési idő kezdetén dolgozhassanak, majd az ezt követő időszakban igénybe vehessék a négyhónapos mentesítési időt, valamint az időarányos szabadságukat. Ez az ön esetében azt jelentheti, hogy 2022-ben jogosult a teljes éves 46 napos szabadságára, 2023-ban a 11-napos időarányos szabadságára. Ha 2022 júliusáig még nem veszi igénybe a szabadságát, akkor ez összesen 57 nap szabadságot eredményez. Ha tehát – a konkrét időpont alkalmazása kedvéért – július 1-jén kezdődik a felmentési ideje, akkor munkában fogja tölteni a felmentési idő első négyhónapos részét, ez azonban megrövidül majd a 46 napos szabadságával, azaz nagyjából két hónappal. 2022. november 1-jén kezdődne a munkavégzés alóli mentesítése, ezt azonban 11 munkanappal előrébb kell hozni, mert így nyílik meg a lehetőség arra, hogy 2023 márciusában a munkáltató kiadja önnek a 2023-ra járó 11-napos szabadságot is, és ezt követően megszűnhessen a közalkalmazotti jogviszonya.

  1. Felmentés az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor

2022. április 8-án leszek 65 éves, tehát ekkortól válok jogosulttá az öregségi nyugdíjra, és a lehető legkorábban szeretném megszüntetni közalkalmazotti jogviszonyomat. Férfiként nem élhetek a negyvenéves jogosultsági idővel történő felmentés lehetőségeivel. Kérdéseim az alábbiak:

  • Mikor és kinél kell kezdeményeznem a nyugdíjba vonulási kérelmemet?
  • Hogyan tudom elérni, hogy a fenntartó felmentéssel szüntesse meg a jogviszonyom?
  • A nyugdíjbiztosítónál mikor és milyen dokumentumokat kell benyújtanom?
  • A szabadság számításakor úgy számoltam, hogy utolsó munkában töltött napon 2022. június 10. lesz, utána szabadságomat töltöm, illetve mentesülök a munkavégzési kötelezettség alól. Szeretném azonban a végzős osztályomat matematikából leérettségiztetni, amelyre nyilván csak június 10. után kerülhetne sor. Lehetséges-e ez a szabadság időszakában?

Válasz: Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése miatt történő felmentést közalkalmazottak esetében a munkáltató kezdeményezheti, ez jelen esetben vélhetően a munkáltatói jogokat gyakorló illetékes tankerület. A hatályos jogszabályok szerint az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött közalkalmazottak esetében a munkáltatónak intézkednie kell a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséről. A Kjt. 30. § (1)/d szakasza úgy rendelkezik, hogy a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel szüntethető meg abban az esetben, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül. Ha ön alkalmas a munkavégzésre és nem követett el eget rengető hibát, akkor a munkáltató csak felmentéssel szüntetheti meg a jogviszonyát. Nehogy belemenjen abba, hogy közös megegyezéssel szüntessék meg a jogviszonyát, mert akkor nem kell felmentési időt (és nem is lehet) biztosítani, tehát rosszul jár. Ilyen kényszerhelyzet nem fordulhat elő.

A nyugdíjazás miatti felmentési idő a férfiak esetében legkorábban az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napján kezdődhet meg. Ha ez nem történik meg (mert például a tankerület a miniszter engedélyével tovább kívánja foglalkoztatni) vagy nem számíthat az időben történő munkáltatói intézkedésre, akkor a tankerülethez érdemes az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése miatti felmentési kérelmet benyújtania, amelynek másodpéldányát az igazgató kollégának is át kell adnia. Ebben a munkavállaló kérheti közalkalmazotti jogviszonyának az öregségi nyugdíjkorhatár miatti megszüntetését, és megjelölheti a felmentési idő kért kezdetét.

Az öregségi nyugdíj folyósítása iránti igényt a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél személyesen vagy postai úton nyújthatja be. A nyugdíj megállapítása iránti kérelmét – ideértve az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása iránti kérelmet is – az erre a célra rendszeresített ONYF. 3515-272/B jelű nyomtatványon vagy a K02 számú űrlapon lehet előterjeszteni, de erre lehetősége van az Ügyfélkapu igénybevételével is. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez benyújtandó iratokról a Magyar Államkincstár honlapján tájékozódhat.

A szabadság időszakában nem lehetséges az érettségizők vizsgáztatása, hiszen a szabadság időtartama alatt nem végezhet munkát, ahogyan a felmentési időnek a munkavégzés alóli mentesítést biztosító részében sem. A munkaviszonya időtartama alatt azonban a tankerület ezen túli megbízási jogviszonyt sem létesíthet önnel. Az lehet a megoldás, hogy a Kjt. rendelkezése szerint a felmentési időnek a munkavégzési kötelezettség alóli részének felét, azaz a felmentési idő negyedét a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia a munkáltatónak. Egyáltalán nem törvényszerű tehát az, hogy négy hónapig dolgozik (mínusz szabadság), majd a felmentési idejét tölti. Ha a munkáltatóval egyeztet, hogy szeretne a júniusi szóbeli érettségi néhány napján munkát végezni, akkor a munkáltató a szabadságának kiadását ütemezheti úgy, hogy az ne erre az időszakra essen. Persze ha a munkáltató ezt nem akarja, akkor nem tud mit tenni.

2022. január 9.

Petróczi Gábor köznevelési szakértő

 

 

A mappában található képek előnézete Irénke tavaszi virágai-2020