Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A köznevelési törvény 2019. évi módosítása

2019.07.30

A Nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítása

a végrehajtáshoz szükséges kormányrendeletekkel módosítva augusztus 5-én

A 2019. évi LXX. törvény elfogadásával az Országgyűlés módosította a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt, amelynek módosult előírásai 2019. július 26-án, szeptember 1-jén, illetőleg 2020. január 1-jén lépnek hatályba. A leglényegesebb változások szinte kivétel nélkül 2019. szeptember 1-jén, a következő tanév első napján lépnek hatályba. Tekintsük át cikkünkben, hogy milyen változások módosítják iskolai, óvodai vezetői vagy pedagógusi munkánkat a jövő tanév kezdőnapjától.

1. A magántanulói státus eltörlése és az egyéni munkarend bevezetése

A módosított köznevelési törvény 2019. szeptember 1-jei hatályba lépéssel megszüntette azt a lehetőséget, hogy a tanulók tankötelezettségüket magántanulói jogviszonyban teljesíthessék. Emlékeztetjük olvasóinkat arra, hogy 2019. augusztus 31-ig a tanuló számára a magántanulói jogviszonyt határozatában az intézmény igazgatója engedélyezte. Az új tanév első napjától azonban nem létezik magántanulói jogviszony, annak helyébe – lényeges változásokkal – a tanuló számára engedélyezhető „egyéni munkarend” lép.

Az Nkt. módosult 45. § (5) bekezdése 2019. szeptember 1-jétől a következő tartalommal érvényes:

Nkt. 45. § (5):  A tankötelezettség iskolába járással teljesíthető. Ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, a tankötelezettség teljesítése céljából határozott időre egyéni munkarend kérelmezhető. A szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló a kérelmet a tanévet megelőző június 15-éig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Ezen időpontot követően csak abban az esetben nyújtható be kérelem, ha a tankötelezettség iskolába járással történő teljesítését megakadályozó körülmény merül fel. Jogszabályban meghatározott esetben az egyéni munkarendet biztosítani kell.

Értékelve a változást láthatjuk, hogy szó sincs arról, hogy csupán a magántanulói jogviszony helyett az egyéni munkarend kifejezés került a törvénybe. Az eddigiekben a magántanulói jogviszonyt a szülő vagy nagykorú tanuló kérelmére az intézményvezető engedélyezhette abban az esetben, ha az „nem volt hátrányos” a tanuló számára. Szeptember 1-jétől a hivatal engedélyezheti az egyéni munkarend szerinti tanulást abban az esetben, ha az a tanulmányok folytatása és befejezése szempontjából „előnyös” a tanuló számára. Felhíjuk a figyelmet arra is, hogy az egyéni munkarend határozott időre kérelmezhető. Az eddigiekben bármely időpontban lehetett kérelmezni a magántanulói jogviszony létesítését, az új tanév első napjától azonban a szülő (nagykorú tanuló) az egyéni munkarend határozott időre történő engedélyezése iránti kérelmet az adott tanév első napját megelőző június hónap 15. napjáig nyújthatja be a felmentést engedélyező hivatalhoz. A június 15-i időpontot követően csak abban az esetben lehet kérelmet benyújtani, ha a kitűzött időpontot követően a rendes tanulói jogviszony iskolába járással történő teljesítésnek akadálya merül föl. Ilyen lehet az, ha a tanuló családjával külföldre költözik, ha egészségi állapotában méltánylást igénylő lényeges változás lép föl, vagy ha balesetet szenved.

A köznevelési törvény 45. § (6) bekezdésének új rendelkezései szerint az egyéni munkarendet engedélyező hivatal dönthet arról, hogy engedélyezi-e a tanuló számára az egyéni munkarendet vagy sem. Az engedélyezési eljárás során a felmentést engedélyező szerv megkeresheti a gyámhatóságot, a gyermekjóléti szolgálatot, az iskolaigazgatót, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén pedig a gyermekvédelmi gyámot.

A hivatal engedélye alapján a tankötelezettségét egyéni munkarendben folytató tanulónak természetesen minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie, hiszen a napi iskolába járás alóli mentesség birtokában általában nem jár iskolába, és így évközi osztályzatai sincsenek. Az eddigiekkel szemben azonban szigorodtak az osztályozó vizsgával kapcsolatos előírások az alábbiak szerint.

Nkt. 45. § (6a):  Ha az egyéni munkarendben tanuló neki felróható okból két alkalommal nem jelenik meg az osztályozó vizsgán, vagy két alkalommal nem teljesíti a tanulmányi követelményeket, az iskola igazgatója értesíti a felmentést engedélyező szervet, és a tanuló a következő félévtől csak iskolába járással teljesítheti a tankötelezettségét.

Amennyiben a hivatal döntésével kapcsolatban az érintett szülő vagy nagykorú tanuló az eljárási törvényességét kifogásolja, a döntés ellen közigazgatási pert kezdeményezhet, amelyet a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet megindítani. A felmentést engedélyező szerv döntését azonban a bíróság nem változtathatja meg, legföljebb új határozat kibocsátására kötelezheti a hivatalt.

A módosított törvény 27. § (7) bekezdése továbbra is biztosítja az iskolák számára, hogy az sni-s és a btm-es szakértői vélemény alapján tanulmányaikat egyéni munkarendben tanulók után az intézmény az osztályok heti időkeretén felül heti átlagban tíz órát kapjanak. Ebben a tekintetben tehát nincs változás, a törvény ugyanúgy biztosítja a fenti tanulók oktatási feladatainak támogatására a többlet órakeretet, amint azt a magántanulók esetében tette.

Nkt. 27. § (7): A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt egyéni munkarend keretében tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre. A sajátos nevelési igény miatt egyéni munkarend keretében tanulmányokat folytató tanulók esetében az e bekezdésben meghatározott időkereten belül kell biztosítani az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat. Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható.

A köznevelési törvény 54. § (1) bekezdése az általánostól eltérő szabályt állapít meg a külföldi tartózkodás miatt egyéni munkarenddel rendelkező tanulók számára. Esetükben a félévi minősítés az igazgató döntése alapján mellőzhető, ez esetben a tanuló csak az év végén ad számot tudásáról. Ez azt jelenti, hogy az intézményvezető döntése alapján a félévi osztályozó vizsgáktól az intézmény eltekinthet, a tanév végi osztályozó vizsgák letétele azonban minden tantárgyból kötelező.

Az Nkt. 94. § (4h) új bekezdése felhatalmazta a kormányt, hogy az egyéni munkarenddel kapcsolatosan eljáró, felmentést engedélyező szervet rendeletben jelölje ki. Az egyéni munkarend ügyében döntést hozó hivatal kijelölése az egyes köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 196/2019. (VIII.1.) Korm. rendelettel történt meg, amellyel a kormány módosította az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet is, amelynek 15/A. §-a szerint az Oktatási Hivatal látja el az egyéni munkarend engedélyezésével kapcsolatos feladatokat.

A tanuló egyéni munkarendjének engedélyezésére vonatkozó kérelmeket tehát az Oktatási Hivatal számára kell megküldeni, és ez a szervezet hozza meg az egyéni munkarend engedélyezésével vagy elutasításával kapcsolatos döntést.

A köznevelési törvény új 99/J. §-ának a) szakasza rendelkezik arról, hogy mit történik az egyéni munkarendre vonatkozó előírások hatályba lépését megelőző napon, azaz 2019. augusztus 31-én magántanulói jogviszonyban álló tanulókkal. A rendelkezés szerint e tanulók magántanulói jogviszonyának egyéni munkarendre történő módosítását az Oktatási Hivatal a hatálybalépéstől számított egy éven belül felülvizsgálja. A korábbiakban magántanulói jogviszonyban álló tanulók helyzete szeptember 1-jétől tehát igencsak szokatlan lesz: nem lesznek magántanulói jogviszonyban, hiszen a magántanulói státus lehetősége a köznevelési törvényben már nem szerepel, de nem lesznek (szabályos) egyéni munkarendet követő jogviszonyban sem, hiszen az Oktatási Hivatal határozatban ezt még nem engedélyezte számukra, erre a hatóságnak egy teljes év áll rendelkezésére.

Végezetül gondoljuk át, vajon mi vezetett ahhoz, hogy a magántanulói státus engedélyezését a jogalkotó megvonta az igazgatóktól, és azt az állam kezébe adta. Amint arról sokat olvashattunk, illetve sorstársainkkal konzultálhattunk, az intézményvezető kollégák sok esetben engedélyeztek olyan „problémás” tanuló számára magántanulói jogviszonyt, akit nem vagy nehezen tudtak szocializálni az iskolában. E tanulók számára azonban a rendes tanulói jogviszonyból történő eltávolítás döntő többségében nyilvánvalóan további halmozott hátrányokat garantált, amelyek kezeléséhez az iskolának ismét csak nem voltak eszközei. Nyilvánvaló, hogy az ágazati irányításban dolgozó szakemberek sokszor szembesültek ilyen problémákkal, és ez vezetett a magántanulói státus megszüntetéséhez és az egyéni munkarend engedélyezésének hatósági átvételéhez.

 

2. Lehetőség nyílt a pótlékok felső határának emelésére és egyéb juttatásokra

A módosított köznevelési törvény 65. §-ában új rendelkezéseket tartalmaz az illetménypótlékok megállapítására vonatkozóan. A 65. § (3) bekezdés szövege ugyanis kiegészült azzal, hogy a kormány rendeletében a munkavégzés sajátos körülményeire való tekintettel az e törvényben meghatározott felső határnál magasabb mértékű pótlékot határozhat meg. Ez azt jelenti, hogy a kormány rendeletében a köznevelési törvény 8. sz. mellékletében az egyes pótlékokra meghatározott felső százalékos értékektől magasabb értékeket határozhat meg, azaz emelheti az illetménypótlékok felső határát. Érdeklődéssel várjuk az ezzel kapcsolatos rendelkezések megjelenését.

A köznevelési törvény 65.§-a két új bekezdéssel is kiegészült, amelyek az intézmények vezetői, valamint a pedagógusok részére bérpótlékra, keresetkiegészítésre, illetve céljuttatásra adnak lehetőséget. Idézzük a 2019. szeptember 1-jén hatályba lépő törvényi szakaszokat:

Nkt. 65. § (5a):  A Kormány rendeletben az intézmény vezetői részére

a) az intézmény méretétől függően további bérpótlékot és

b) a nyújtott munkateljesítménytől függően ösztönzési keresetkiegészítést

állapíthat meg.

65. § (5b):  A munkáltató - ide nem értve a helyettesítést - a munkakörbe tartozó feladatokon kívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg a pedagógus részére, amelynek teljesítése a munkakör ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen meghaladja (a továbbiakban: célfeladat). A célfeladat eredményes végrehajtásáért – a pedagógus illetményén felül, írásban, a célfeladat teljesítésének igazolásakor – céljuttatás jár.

Az intézmények vezetői számára tehát 2019. szeptember 1-jétől egy készülő kormányrendelet alapján az intézmény méretétől függő további bérpótlékot határozhat meg. Az intézmény méretét a kormányrendelet – a szokásos módon – bizonyára az intézmény tanulólétszámhoz fogja kötni. Felhívjuk itt a figyelmet arra, hogy a köznevelési törvény idézett új bekezdése nem csak az intézményvezető számára teszi lehetővé a bérpótlék megállapítását, hanem „az intézmény vezetői részére”, tehát a vezetői körbe minden további nélkül beletartozhatnak az intézmény magasabb vezetői (igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezetők, stb.) vagy akár a vezetők köre is. Arra vonatkozóan, hogy a leendő bérpótlék milyen vezetői vagy magasabb vezetői körre fog kiterjedni, illetve milyen mértékű lesz, a kormányrendelet fog rendelkezni.

Az intézmény vezetői számára azonban nem csak az intézmény méretétől függő bérpótlékot biztosíthat a kormány, hanem a vezetők munkateljesítményét ösztönző keresetkiegészítést is megállapíthat. Ennek további részletei egyelőre nem ismeretesek, de a tanév kezdetére bizonyára nyilvánosságra kerülnek.

A módosított köznevelési törvény azonban nemcsak a vezetői kör, hanem a pedagógusok számára is biztosít lehetőséget céljuttatás megállapítására abban az esetben, ha a pedagógus számára adott célfeladat a munkakör ellátásából adódó általános munkaterheket jelentősen meghaladja. A célfeladatok körébe nem tartozik bele az eseti helyettesítésekből adódó többletfeladatok ellátása. A célfeladat eredményes végrehajtásáért – a célfeladat teljesítésének igazolásakor – céljuttatás jár. Lényeges különbség azonban az előző többletjuttatásokkal szemben, hogy a célfeladatokkal kapcsolatos elvi előírásokat nem fogja kormányrendelet szabályozni, hanem az a munkáltató hatáskörébe tartozik. 2019. szeptember 1-jétől arra van tehát (reméljük, nem csupán elvi) lehetőség, hogy a munkáltató egyes pedagógusok számára az ellátott munkakörükhöz képest írásban többletfeladatokat, célfeladatokat határoz meg. Amennyiben azokat a pedagógus teljesíti, és a munkáltató a feladat teljesítését – nyilvánvalón szintén írásban – igazolja, a pedagógus számára ki kell fizetni a céljuttatást.

Gondoljuk át, milyen lehetőségek vannak az iskolákban, óvodákban a célfeladatok kijelölésére. Ilyenek lehetnek például az alábbiak:

  • a pedagógus tantárgyfelosztásban szereplő neveléssel-oktatással lekötött munkaideje meghaladja a 26 órát, mert az intézményben nincs elegendő pedagógus,
  • a humán erőforrás problémái miatt az intézmény vezetője, helyettese, tagintézmény-vezetője tantárgyfelosztásban rögzített heti óraszáma a köznevelési törvényben meghatározott kötelező óraszámától magasabb,
  • egy kolléga évközi távozása vagy tartós távolléte miatt az elrendelt eseti helyettesítések óraszáma hosszabb időtartamra meghaladja a napi két, heti hat órát, illetve a jogszabályban rögzített mértéket,
  • egy kistelepülés pedagógusa rendszeresen olyan feladatokat lát el, amelynek révén az óvoda, iskola gyermekeivel, tanulóival részt vesz a település közösségi életében, kulturális és sporttevékenységének szervezésében és lebonyolításában,
  • egy intézményi pályázat megírásával, teljesítésével és az azzal kapcsolatos beszámolóval kapcsolatos, a pedagógus munkaköréhez nem tartozó feladat megoldása.

Az állami fenntartású iskolák esetében a munkáltatói jogokat az illetékes tankerület igazgatója gyakorolja, önkormányzati fenntartású óvodák esetében pedig a polgármester. Az egyházi, alapítványi fenntartású iskolák és óvodák esetében a munkáltatói jogot általában az intézmény vezetője gyakorolja. Ez azért fontos, mert a munkáltatók hozhatnak döntést arról, hogy mely esetekben, hány kolléga számára és milyen célfeladatokat jelölnek ki. Tudjuk, hogy a gyakorlatban a pedagógusok jelentős része tartósan sok olyan feladatot lát el, amely nem tartozik a munkakörébe, gondoljuk csak a kistelepülések pedagógusainak a település életében betöltött szerepére. A munkáltatónak ezekben az esetekben is lehetősége nyílik célfeladatok kijelölésére és az elvégzett munka céljuttatással történő honorálására.

Természetesen az a veszély is fenyeget minket, hogy hiába a köznevelési törvény céljuttatásokat megengedő szabályozása, ha a fenntartók egy része nincs olyan anyagi erőforrások birtokában, hogy a célfeladatok elvégzését a célprémium kifizetésével is el tudja ismerni.

3. Az intézményvezetői megbízás feltételei és körülményei

A köznevelési törvény 67.§-a 2019. szeptember 1-je hatályba lépéssel módosult előírásokat tartalmaz az intézményvezetői megbízás feltételeivel kapcsolatban. Az intézményvezetői megbízás feltételeként az eddigiekben az Nkt. 67. § (1) bekezdésének a)-d) pontjai tartalmazták az alábbiakat:

a)  az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges – a 3. mellékletben felsorolt – felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, középiskolában az e törvényben foglaltak szerint pedagógus-munkakör betöltésére jogosító mesterképzésben szerzett szakképzettség,

b) pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség,

c)  legalább öt év pedagógus-munkakörben vagy heti tíz tanóra vagy foglalkozás megtartására vonatkozó óraadói megbízás ellátása során szerzett szakmai gyakorlat,

d) a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre teljes munkaidőre szóló alkalmazás.

2019. szeptember 1-jétől az itt felsorolt feltételek a köznevelési törvényben már nem szerepelnek. Helyette csupán az alábbi szöveget olvashatjuk:

Nkt. 67. § (1): Nevelési-oktatási intézményben intézményvezetői megbízás felsőfokú végzettséggel, pedagógus szakképzettséggel rendelkező és a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feltételnek megfelelő személynek adható.

A kormány e kötelezettségének teljesítése érdekében módosította a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet, amelyben 2019. szeptember 1-jei hatálybalépéssel szerepelnek az intézményvezetői megbízás feltételei az alábbiak szerint:

21/A. § (1) Nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás feltétele:

a) az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges, az Nkt. 3. mellékletében meghatározott szakképzettség, középiskolában pedagógus-munkakör betöltésére jogosító mesterképzésben szerzett szakképzettség,

b) pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség,

c) legalább négy év pedagógus-munkakörben, vagy heti tíz tanóra vagy foglalkozás megtartására vonatkozó óraadói megbízás ellátása során szerzett szakmai gyakorlat, valamint

d) a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre teljes munkaidőre szóló alkalmazás.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti óraadói megbízás ellátása során szerzett szakmai gyakorlat megállapításakor az egy időben több köznevelési intézménnyel fennálló óraadói megbízási jogviszony keretében ellátott tanórák, foglalkozások számát össze kell adni.

(3) A  kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó nevelési-oktatási intézményben intézményvezetői megbízást az  kaphat, aki az  (1)  bekezdésben meghatározott feltételek mellett felsőfokú végzettséggel és a  gyermekek, tanulók sajátos nevelési igényének típusa és súlyossága szerinti gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor(óvodapedagógus) szakképzettséggel rendelkezik.

(4) Ha nincs a  képzés szakirányának megfelelő egyetemi szintű tanárképzés, szakgimnázium vezetésével megbízható az is, aki a képzés szakirányának megfelelő mesterképzésben szerzett szakképzettséggel rendelkezik.

(5) Többcélú intézményben intézményvezetői megbízást az  kaphat, aki bármelyik, az  intézmény által ellátott feladatra létesíthető intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel rendelkezik. Ha a  feltételek bármelyike mesterfokozatot ír elő, az intézményvezetői megbízáshoz erre van szükség.

Ha az itt közölt, 2019. szeptember 1-jén hatályba lépő előírásokat tételesen összevetjük a köznevelési törvény 67.§ (1) bekezdésében szereplő eddigi követelményekkel, akkor megállapíthatjuk, hogy egyedül a c) pontban történt változás: az eddigiekben megkövetelt ötéves szakmai gyakorlat helyett az újonnan hatályba lépő előírások csak négyéves pedagógus szakmai gyakorlatot követelnek meg.

2019. szeptember 1-jétől nincs hatályban a köznevelési törvény 98. § (18) bekezdése, amelyet abban az esetben kellett alkalmazni, ha az intézményvezetői pályázat azért volt eredménytelen, mert egyetlen pályázó sem rendelkezett pedagógus szakvizsga keretében megszerzett intézményvezetői szakképzettséggel. A korábbi szabályozás változatlan tartalommal átkerült a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 2019. szeptember 1-jétől hatályos 21/B. §-ába, és kiegészült az utolsó mondatban szereplő új szabállyal.

21/B.  § Ha az  intézményvezetői megbízásra irányuló pályázati eljárás azért nem vezetett eredményre, mert egyetlen pályázó sem rendelkezett pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettséggel, legfeljebb egyszer két évre szóló intézményvezetői megbízás adható annak a személynek is, aki az intézményvezetői megbízás többi feltételének megfelel, rendelkezik pedagógus-szakvizsgával, és megbízásával egyidejűleg vállalja az intézményvezetői szakképzettség megszerzését. Az e szakasz szerinti megbízás pályázat nélkül további három évvel meghosszabbítható, ha az érintett az intézményvezetői megbízását követően az intézményvezetői szakképzettséget megszerezte.

Lényeges mértékben változtak meg az intézményvezetői pályázat véleményezési lehetőségei

A jogalkotó 2019. július 26-i hatállyal törölte a köznevelési törvény 83. § (3e) bekezdését, amely a fenntartó számára kötelezővé tette, hogy az intézmény vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatos döntése előtt be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének, az óvoda- vagy iskolaszéknek, a szülői közösségnek, a diákönkormányzatnak a véleményét. Így a hatályba lépést követő vezetői megbízáskor vagy a megbízás visszavonásakor a felsorolt szervezetek véleményét már nem kell beszereznie a fenntartónak. Az érintett szervezetek véleményezési jogának kötelező beszerzésével kapcsolatos kötelezettségek törlésével párhuzamosan módosult a köznevelési törvény 68. § (1) bekezdése is, amelyben immár nem szerepel vezetői megbízást megelőző véleményezési kötelezettségre utaló szakasz.

2019. július 26-i hatályba lépéssel a Parlament törölte a köznevelési törvény 70.§ (2)/j szakaszát, amelynek alkalmazásával az eddigiekben a nevelőtestület dönthetett az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról. A nevelőtestületnek a vezetői pályázatokkal kapcsolatos véleményezési jogát a 2019. évi LXX. törvény 33. § (1)/f szakasza törölte.

Természetesen bármely fenntartónak a továbbiakban is van lehetősége arra, hogy a benyújtott vezetői pályázatokkal kapcsolatos vezetési programról vagy akár a pályázó támogatásáról megkérdezze a nevelőtestület és a partnerszervezetek véleményét, ezt azonban a törvény már nem teszi kötelezővé. Ismerve az elmúlt években a vezetői megbízással kapcsolatos véleménykülönbségeket és konfliktusokat nem kétséges, hogy a fenntartók elsöprő többsége nem fog élni a nevelőtestület és a partnerszervezetek többnyire eddig is formális véleményezési jogának biztosítási lehetőségével.

A köznevelési törvény 67. § (8) bekezdése eddigiekben az tartalmazta, hogy az intézményvezetői megbízásra benyújtott pályázat részét képező vezetési programmal kapcsolatosan kialakított vélemény és a vélemény kialakításával kapcsolatos szavazás eredménye közérdekből nyilvános adatnak minősült, amelyet a köznevelési intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kellett hozni. 2019. július 26-i hatályba lépéssel tehát az intézményvezetői pályázat részét képező vezetési programmal kapcsolatban a nevelőtestület esetleges véleménye, a vezetési programmal kapcsolatos nem kötelező esetleges szavazás eredményei már nem tartoznak a közérdekből nyilvános adatok körébe, tehát ezeket nem kell közzétenni az intézmény honlapján avagy ennek hiányában a helyben szokásos módon. Változatlanul közérdekű adatnak minősül azonban az intézményvezetői pályázathoz tartozó vezetési program, amelyet változatlanul nyilvánosságra kell hozni.

4. A tankönyvellátás szabályainak beemelése a köznevelési törvénybe

A tankönyvellátással kapcsolatos szabályokat az eddigiekben a Nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény határozta meg. A köznevelési törvény 2019. július 26. napján hatályba lépett 51/A. címében a 93/A-F.  új paragrafusaival beemelte a törvénybe az iskolai tankönyvellátás szabályait, amelyek közül ki kell emelnünk az alábbi legfontosabb motívumokat:

  • a tankönyvjegyzék bármely évfolyam bármely tantárgya és a szakképzési tantárgyak esetén is maximálisan két tankönyvet tartalmazhat,
    • ezt az előírást azonban nem kell alkalmazni a szótár, a szöveggyűjtemény, a feladatgyűjtemény, az atlasz, a kislexikon, a munkafüzet, a digitális tananyag és a nevelési-oktatási program részét alkotó információhordozó, feladathordozó és az idegen nyelvi tankönyvek tekintetében,
  • a tankönyvrendelés keretében az iskola a Nat szerinti kerettantervi tantárgyhoz, a szakképzési kerettantervi tantárgyhoz, a tanított modulhoz, témakörhöz továbbra is kizárólag a tankönyvjegyzéken szereplő tankönyvek közül választhat,
  • az iskola a tankönyveket továbbra is – a jogszabályban meghatározottak szerint, elektronikus formában – a könyvtárellátó felületén keresztül rendeli meg,
  • az ingyenes tankönyvellátással nem érintett évfolyamokon a tankönyveket tankönyvkölcsönzéssel vagy a tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatással kell továbbra is biztosítani a törvényben meghatározott (pl. tartósan beteg, három vagy többgyermekes családban élő, stb.) tanulók számára,
    • a normatív tankönyvellátásra jogosult tanulók fent említett körét már nem a tankönyvellátás rendjéről szóló törvény, hanem a köznevelési törvény 93/F. § (4) bekezdése határozza meg, erre ügyelni kell majd a következő évi normatív tankönyvellátási igények felmérésénél.

Az iskolák és a pedagógusok és a tanulók tankönyv-választási lehetőségei ezekkel a rendelkezésekkel némileg bővültek, mert a szöveggyűjtemények, feladatgyűjtemények, munkafüzetek, stb. esetében lehetőség nyílik a magánkiadók színvonalas kiadványainak megrendelésére is. 

A tankönyvellátás rendjével kapcsolatos szabályoknak a köznevelési törvénybe történő átemelésével párhuzamosan bővültek a köznevelési törvény 4. §-ának az értelmező rendelkezéseket tartalmazó felsorolásai a 41-49. sorszám alatt szerepeltetett fogalmak leírásával, amelyek az alábbiakat definiálják: használt tankönyv, közismereti tankönyv, munkafüzet, szakképzési tankönyv, munkatankönyv, tankönyv, tankönyvellátás, tartós tankönyv. Az értelmező szabályok hatályba lépésének dátuma 2019. július 26.

5. Az óvodai ellátás igénybe vételével és a tankötelezettség kezdetével kapcsolatos szabályok

Módosultak az óvodával kapcsolatos előírások a köznevelési törvény 8. § (1)-(3) bekezdéseiben. Az óvoda feladatával kapcsolatban bekerült az (1) bekezdésbe, hogy az óvoda a gyermeket fokozatosan, de különösen az utolsó évében az iskolai nevelés-oktatásra készíti fel. Mint tudjuk az óvoda addig az évig kötelező, amelynek augusztus 31. napján a gyermek hatodik életévét betölti, hiszen ettől az évtől kezdve válik tankötelessé. A 8. § (2) bekezdésében módosultak az óvodai ellátás kötelező igénybe vételével kapcsolatos szabályok. Az eddigiekben a jegyző (az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó) a szülő kérelmére és az óvodavezető valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betöltötte, felmentést adhatott a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete ezt indokolta. A szabályok annyiban módosultak, hogy már nem a gyermek ötödik, hanem a negyedik életévének betöltéséig mentesíthető az óvodába járás alól. A mentesítés lehetséges okai közül a gyermek képességeinek kibontakoztatását mint indokot törölte a módosított törvény. A módosult előírásokat 2019. július 26. napjától kell alkalmazni, de ebben a formában csupán 2019. december 31-ig hatályos.

2020. január 1-jétől a kérelmet már nem a jegyző számára kell benyújtani, és a benyújtás határnapja is meg van határozva. A szülő a tárgyév május 25. napjáig benyújtott kérelme alapján a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti, a Kormány rendeletében kijelölt szerv felmentheti az óvodai foglalkozáson való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja.

2020. január 1-jei hatállyal változásokat vezetett be a módosított köznevelési törvény azoknak a számára, akik a tanköteles kor elérését követően különféle okok miatt még egy évig az óvodában szeretnének maradni. Az eddigiekben a tanköteles kor elérését követően további egy évig az óvodában maradhattak azok a gyermekek, akiknek ezt az óvoda vezetője, a szakértői bizottság vagy az óvoda, iskola, szülő kezdeményezésére indított iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság ezt indokoltnak találta. A 2020. január 1-jét hatályba lépő új előírást a köznevelési törvény tartalmazza az alábbiak szerint:

Nkt. 45. § (2): …A szülő kérelmére a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. A szülő kérelmét az iskolakezdés évében január 15-éig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, akkor csak szakértői bizottság rendelhető ki... Ha a szakértői bizottság a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség.

A köznevelési törvény 94.§ (4g) bekezdésében foglaltak szerint a kormány fogja kijelölni azt a hivatali szervet, amely az óvodai foglalkozások alóli mentesítéssel, illetőleg a tankötelezettség kezdetének egy évvel történő elhalasztásával kapcsolatos döntéseket meghozhatja. A cikk írásának napján a kormány még nem jelölte meg az illetékes hatóságot.

6. Egyéb fontos változások a köznevelési törvényben

Lényegesen megváltoztak az alternatív óvodapedagógiai programra, alternatív iskolai kerettantervre és az alternatív tantervi programokra vonatkozó szabályok a módosított köznevelési törvény 9. §-ában.

A köznevelési törvény 9.§ (9) bekezdésének felhatalmazása alapján továbbra is lehetőség van arra, hogy az alternatív köznevelési intézmények pedagógiai programja, tantervi programja eltérhet a köznevelési törvényben, a Nat-ban és a kerettantervi rendeletben meghatározottaktól, de az alternatív kerettantervek jóváhagyását az alábbiak szerint szigorította a jogalkotó.

Nkt. 9. § (9a): A (9) bekezdés alkalmazása során az alternatív kerettanterv csak akkor hagyható jóvá, ha megfelel a következő szempontoknak:

a) a Nat-ban meghatározott tananyag tartalmakat tanévenként két félévre bontva kell megjeleníteni a kerettantervekben, összhangban a tanulók félévenkénti értékelésével,

b) a Nat-ban foglalt műveltségi területek adaptálása során az iskolák közötti átjárhatóság és a továbbtanulás biztosítása érdekében az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája legfeljebb harminc százalékban térhet el az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervben foglalt tantárgyi struktúrától.

A módosított előírás azt eredményezi, hogy az alternatív óvodák és iskolák nevelési, pedagógiai programja, valamint az iskolák kerettanterve már legalább 70%-ban meg kell, hogy egyezzen a miniszter által kiadott kerettantervekben foglaltakkal. Az alternatív intézményeknek tehát a fentiek alapján kell átalakítaniuk nevelési, pedagógiai programjukat, amelynek bevezetése kizárólag felmenő rendszerben léphet életbe. A rendelkezéssel a döntéshozók jelentősen csökkentik a nem alternatív és az alternatív intézmények közötti különbségeket annak érdekében, hogy az alternatív intézményekben nevelt gyermekek, tanulók számára az iskolarendszerbe való könnyebb beilleszkedést biztosítson. A köznevelési törvény új 99/K. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az alternatív köznevelési intézmények illetve fenntartóik 2020. július 26-ig kötelesek felülvizsgálni kerettantervüket annak érdekében, hogy az megfeleljen a módosult előírásoknak.

2019. július 26-tól lényegesen megváltoztak az óraadókkal kapcsolatos szabályok a módosított köznevelési törvény 4. §-ának 21. címében az alábbiak szerint. Óraadó a megbízási szerződés keretében legfeljebb heti tizennégy óra vagy foglalkozás megtartására alkalmazott pedagógus, oktató. Az eddigiekben az óraadó legföljebb heti tíz órában volt alkalmazható, az e feletti óraszám esetén részmunkaidős munkaszerződés vagy közalkalmazotti jogviszony keretében lehetett alkalmazni a pedagógust. Az óraadás felső határának 40%-os emelésével lehetővé vált, hogy a neveléssel-oktatással lekötött 22 órás órakeret akár 63%-ának ellátására is óraadói megbízás keretében kerülhessen sor.

A módosított köznevelési törvény 26/A. címe a 44/B. §-ában új elemként jelent meg a tanulók edzettségével kapcsolatos mérési adatok felsorolása. Ezeket az adatokat a NETFIT informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer alkalmazásával a tanulók egészségi állapotának nyomon követése céljából kell gyűjteni és rögzíteni az iskolákban. A fizikai fittségi mérések tanulót érintő eredményeit a tanuló és a szülő a tanuló mérési azonosítójának felhasználásával megismerheti.

A módosított köznevelési törvény 26/A. címe a 44/C. §-ában szintén új elemként jelent meg a központi költségvetésből vagy európai uniós forrásból megszervezett külföldi tanulmányút finanszírozásának biztosítása és a felhasználás ellenőrzése céljából a Tempus Közalapítvány által vezetett informatikai alapú nyilvántartásban kezelt adatok listája. Ha a külföldi tanulmányútra egyéni pályázatot nyújt be a tanuló vagy az iskola, akkor a felsorolásban szereplő adatokat a szülő vagy a nagykorú tanuló szolgáltatja, csoportos pályázat esetében pedig az intézmény.

A módosított köznevelési törvény 62. § (2) bekezdése az eddigieknél egyértelműbb szabályt írt elő a pedagógusok kötelező továbbképzési rendszerével kapcsolatban. A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal továbbképzésben vesz részt. Az új előírás azt tartalmazza, hogy az első továbbképzés a Pedagógus II. fokozat megszerzésére irányuló első minősítés előtt kötelező. Az eddigiekben a jogszabály szövege csupán azt tartalmazta, hogy az első minősítés előtt kötelező a továbbképzés. Ebben a megfogalmazásban azonban nem volt egyértelmű, hogy az első minősítés a gyakornokok minősítő vizsgája vagy a Pedagógus II. fokozat elérését célzó minősítési eljárás előtt kötelező, hiszen mindkét eljárás minősítés.

Egyértelművé váltak a köznevelési törvény 62. § (6) bekezdésében az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, valamint diákönkormányzati segítői feladatoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőbe történő beszámítási előírásai is. Az eddigiekben a jogszabály szövege azt tartalmazta, hogy az osztályfőnöki és a munkaközösség-vezetői feladatokat legfeljebb heti két-két órában, míg a tanulók önszerveződésével kapcsolatos segítő feladatokat legfeljebb heti egy órában lehetett beszámítani a neveléssel-oktatással ellátott időtartamba. A módosítás mindenütt törölte a „legfeljebb” szót, így a felsorolt feladatokat pontosan két, illetve egy órában kell beszámítani, ettől az intézmény nem térhet el.

A köznevelési törvény módosítása érintette a 99.§ (14) bekezdésében foglaltakat is, amely a nyelvvizsga hiányában diplomával nem, de abszolutóriummal rendelkező, gyakornoki fokozatba határozott időtartamra kinevezett pedagógusok foglalkoztatásával kapcsolatos. A kedvező változás lényege az, hogy az e szabályok alapján foglalkoztatott személyt az általa betöltött pedagógus-munkakörhöz előírt, megszerzendő végzettsége és szakképzettsége alapján kell besorolni. A besorolás szempontjából őket úgy kell tehát tekinteni, mintha már rendelkeznének az egyetemi vagy főiskolai szintű (MA vagy BA) diplomával. A módosítás 2019. július 26. napján hatályba lépett.

Végzetül egy alapvetően jó hír: 2020. szeptember 1-jén hatályba lép a köznevelési törvény módosított 46. § (5) bekezdése, amely arról rendelkezik, hogy a köznevelés nappali rendszerű iskolai oktatásában az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre. Ez azt jelenti, hogy az ingyenes tankönyvellátás a 2020/2021-es tanévtől kiterjed már nem csak az 1-8. évfolyamos tanulókra lesz érvényes, hanem a nappali tagozatos általános- és középiskolák teljes képzési idejére.

 

A cikk Word formátumban itt tölthető le:

A köznevelési törvény 2019. évi módosítása

 

 

 

A mappában található képek előnézete Feleségem és én