Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kommunikáció a jövő iskolájában

2019.07.23

A jövő iskolája - korszerű kommunikációs módszerek az iskolafejlesztésben

A cikk nyomtatásban a Menedzser Praxis Kiadónál az Iskolaszolga folyóirat 30 éves jubileumi különszámában jelenik meg 2019 szeptemberében

Az elmúlt néhány évben olyan cikkek tucatjaival igyekeztem segíteni vezető kollégáim, pedagógustársaim és általában az iskola ügyét és tanügyi folyamatait, amelyek a köznevelési intézményekben napirenden lévő tipikus kérdésekben adhatnak eligazítást és gyakorlati segítséget az adott munkafolyamatban érintettek számára. Talán kivétel nélkül minden alkalommal az iskolák, óvodák és más köznevelési intézmények napi problémáival igyekeztem foglalkozni. Az Iskolaszolga 30 éves jubileumi száma azonban kivételt kell, hogy képezzen, így az ünnepi kiadvány megjelenésére készülve magam is igyekszem előre pillantani, hogy az olvasóval közösen gondolkodhassunk arról, vajon néhány év múltán milyen mindannyiunkat étintő kommunikációs változásokkal fogunk szembesülni a mindennapok iskolájában. Nem kívánok azonban szakítani azzal az elvemmel, hogy kizárólag gyakorlatias, a napi vezetői és pedagógusi munkában jól használható dolgokkal foglalkozom. Teszem ezt annak reményében, hogy olvasóim a cikk elolvasását követően átgondolják és értékelik vezetői, pedagógiai módszereiket, áttekintik az általuk rutinszerűen alkalmazott kommunikációs gyakorlatukat, és azonnal kipróbálják a cikkemben javasolt munkamódszereket annak érdekében, hogy még eredményesebben, hatékonyabban és rugalmasabban kommunikáljanak vezetőtársaikkal, pedagógus kollégáikkal és – egyáltalán nem utolsósorban – tanítványaikkal. Higgyék el, érdemes rászánni a drága idejüket, mert megtérül a befektetés!

 

  1. Korszerű digitális munkamódszerek a napi vezetői munkában

Emlékeznek-e még azokra a (régmúlt?) időkre, amikor egy-egy szabályzat – házirend, SzMSz, pedagógia program, továbbképzési program, stb. – munkaanyagának elkészítését követően, a nevelőtestületi döntést megelőző napokban a dokumentum tervezetét A/4-es papírokon kinyomtattuk, összetűztük, majd nemzeti színű cérnával átfűzve kifüggesztettük a tanári szoba hirdetőtáblájának aljára? 25 éve én magam is így tettem közzé iskolám átdolgozott dokumentumainak tervezetét, és naivan vártam, hogy kollégáim rongyosra fogják olvasni az SzMSz vagy más dokumentum teljesen átstrukturált tervezetét, majd lényegi módosító javaslatokkal, észrevételekkel fognak bombázni.

Nem így történt. Ezért gyorsan levontam a konzekvenciát, és néhány év alatt áttértem az akkor még korszerűnek látszó módszerre: a dokumentumok tervezetét a tanáriban történő kifüggesztés helyett egy elektronikus levélhez csatolva megküldtem a kollégáimnak. Azonban itt is hibáztam, mert olyan levelezőrendszert használtunk az iskolában, amely riportot küldött arról, hogy melyik kollégám és mikor nyitotta meg a csatolt dokumentumot. Hát,…., mit is mondjak: az e-dokumentumot sem olvasták rongyosra az én kedves kollégáim. Egy dolog azonban kétségtelenül bebizonyosodott; teljesen mindegy, hogy papíron vagy elektronikus dokumentumban teszem közzé az információt, ugyanannyian olvassák (vagy inkább nem olvassák) el azt.

A korral haladó (?) igazgatóként büszke voltam arra, hogy nem nyomtatok fölöslegesen, kímélem az erdőket, de 40 kollégámnak csatolt fájlt küldeni sem mindig egyszerű. Ezért aztán úgy alakítottuk ki az iskola informatikai hálózatát, hogy azon létrehoztunk egy „Tanárok” nevű mappát, amelyhez minden kolléga számára hozzáférést biztosítottunk – a rendszergazdák vagy informatikatanárok ez utóbbit igen gyorsan megoldják. Szerencsére itt már nem látom, hogy a „Tanárok” mappába helyezett dokumentum tervezetét kik és mikor (hányszor?) nyitják meg, de ez nem is jelent hiányt számomra. Innentől kezdve azonban elegendő egy egyetlen oldalas hirdetményben közzétenni a pedagóguskollégák számára, hogy a szóban forgó dokumentum módosítását kezdeményeztem, ezekben és ezekben a pontokban javaslok változásokat. Az értesítésben feltétlenül szerepelnie kell annak, hogy a dokumentum tervezete az iskola informatikai rendszerében a J/: meghajtó Tanárok mappában olvasható SzMSz_2019 címen. Ha barátságosak szeretnénk lenni a kollégáinkkal és a fenntartónkkal, akkor a módosított dokumentumban pirossal vagy éppen aláhúzással kiemeljük a fontosabb változó részeket, és áthúzással jelöljük a törlésre javasolt szakaszokat. Ezt követően az iratban kérhetjük kollégáinkat, hogy tájékozódjanak a javasolt változásokról, és tegyék meg észrevételeiket, módosító javaslataikat. Nem kétséges, hogy mindannyian el fogják olvasni!(?)

A dokumentum módosítását elfogadó értekezleten ezt követően már nem kell felolvasnunk a módosítások szövegét, csupán röviden utalnunk kell arra, hogy melyik részekben és milyen változásokat javaslunk a nevelőtestület számára. A dokumentumokat megtárgyaló és elfogadó értekezleteink így kevésbé unalmasak és rövidebbek, meg merem kockáztatni: hatékonyabbak lesznek.

Itt azonban nem állhatunk meg, mert lassan már ezek a módszerek is kikopnak a gyakorlatból. A következő fejezetekben ezért újabb és újabb digitális kommunikációs módszerekkel foglalkozunk majd.

 

  1. Felhőinformatikai módszerek az iskolavezetésben

 

Az intézmények informatikai hálózata sok viszonylag korszerű lehetőséget biztosít a vezetők, a pedagógusok és a tanulók számára egyaránt az egymással való kommunikációban. Mivel azonban az informatikai hálózat az adatokat és fájlokat az iskolai szerveren tárolja, az azokhoz való hozzáférés csak abban az esetben egyszerű, ha az informálódó személy az intézményben tartózkodik. Ezt a problémát lehet megoldani, feloldani vagy inkább túllépni a legkorszerűbb felhőinformatikai eszközök használatával.

A felhőinformatika lényege az, hogy az adott dokumentumot nem az azt készítő személy számítógépének winchesterén, netán a kolléga pendrive-ján tárolják, még csak nem is az intézmény informatikai hálózatán, hanem az úgynevezett felhőszerverek valamelyikén. Korszerű felhőszolgáltatást nyújt a Microsoft OneDrive felhője, illetve a Google Drive felhő. Mindegyikre könnyedén lehet regisztrálni egy érvényes e-mail címmel, és mindkét felhő 15 Gb ingyenes tárhelyet biztosít a felhasználók számára, ami már tekintélyes adatmennyiség felhőben történő tárolását biztosítja. Ezek eléréséhez csupán egy internetes kapcsolattal rendelkező számítógép vagy okostelefon szükséges.

Vezetőtársaimmal, szakértő társaimmal és kollégáim egy részével már rendszeresen felhőben készítjük és tároljuk a dokumentumokat. Az általam vezetett iskolában már a munkaközösség-vezetőkkel is sokszor a felhőben kommunikálunk, mert a felhőinformatika páratlan lehetőségeket biztosít a közös szakmai munkafeladatok együttes és felelős elvégzésére. Az eljárás fő előnye az, hogy a felhőben elhelyezett dokumentumot akár egyidejűleg minden olyan munkatárs tudja szerkeszteni, akinek a szerkesztési jogot biztosított a dokumentum tulajdonosa (létrehozója).

Az elmúlt évben például az intézményi önértékelés folyamán az önértékelési kézikönyvben rögzített kérdésekről kellett beszereznem a nevelőtestület véleményét. A hagyományos módon ez úgy történhetett volna, hogy minden munkaközösség-vezetőre két-két kérdést rábízok, majd az előkészített válaszokat egy dokumentumban egyesítem, így azonban az elkészülő dokumentum nem biztosítja azt, hogy bárki bármelyik kérdéssel kapcsolatban kifejthesse véleményét vagy éppen ellenvéleményét. Ezért elkészítettem azt az iratot, amely számozva tartalmazta az egyes kérdéseket, és ezt a dokumentumot nem a saját gépemre, hanem az OneDrive felhőjébe mentettem. Ezt követően a munkaközösség-vezetők mindegyike számára elküldtem a felhőben történő elérhetőség linkjét, és mindannyiuk számára szerkesztési jogot biztosítottam a dokumentumhoz. A csatolt e-mail-ben azt kértem, hogy bárki bármelyik ponthoz, amelyről mondandója van, írja oda a rövid és tömör véleményét, majd öt napot biztosítottam a dokumentum szerkesztésére. Ezt követően izgatottan figyeltem, hogyan változik napról-napra a dokumentum. Két napig semmi nem történt, de a harmadik napon két kolléga már érdemben dolgozott a dokumentumon, és a kérdések majdnem felénél már megjelentek a bejegyzett vélemények. A negyedik napon újabb három kolléga csatlakozott, és a kérdésekre adott válaszok együttese kezdett elfogadható formát és tartalmat ölteni. A késlekedők persze az utolsó nap éjszakájára halasztották az érdemi munkát, de az öt nap elteltével az értékelő dokumentum lényegében elkészült. Ezt követően még egy kicsit stilizáltam, szerkesztettem az anyagot, majd a hatodik napon személyesen találkoztam a készítők körével. Megköszöntem hatékony munkájukat, kivetítettem az elkészült dokumentumot, amelyet együttesen elolvastunk és értelmeztünk. A kollégák néhány ponton még módosításokat, kiegészítéseket javasoltak az anyaghoz, amelyeket ott a helyszínen azonnal és látható módon elvégeztünk. Néhány nap múlva a közzétett és kinyomtatott két-három oldalas tantestületi véleményt elfogadta a nevelőtestület.

 

  1. Digitális kommunikáció a tanítványainkkal

A felhőben történő dokumentummegosztás és a felhőben történő kommunikáció kiváló lehetőségeket biztosít az intézmény vezetői és a pedagógusok együttműködésére, de ugyanígy nagyszerűen használható az egyes munkaközösségek közös dokumentumainak létrehozásához vagy a dokumentumok közös kezeléséhez. És persze semmilyen akadálya nincs annak, hogy a munkafolyamat bármely résztvevője az adott dokumentumot bármikor saját számítógépére letöltse. Ebben az esetben a letöltött dokumentumhoz a munkatársak azonban már nem férnek hozzá.

A felhőinformatika azonban kiváló lehetőségeket rejt a diákjainkkal történő közös digitális munkálkodásra is. Ha tehát tanítványainkkal vagy azok egy kisebb csoportjával közösen kívánunk létrehozni egy Word dokumentumot, elkészíteni egy prezentációt vagy egy Excel-táblát, akkor tanárként hozzuk létre a felhőben a dokumentum alapját képező feladatleírást, prezentációs sablont vagy táblázatot, és osszuk meg a felhőben tanítványainkkal a dokumentumot ügyelve arra, hogy ne feledkezzünk meg mindegyikük számára szerkesztési jogot delegálni. Figyeljünk arra is, hogy az órán beszéljük meg, mit várunk el a csoporttól, hogyan és milyen határidővel kell a feladatot megoldaniuk. Ha tanítványainkkal magunk is ráérzünk a digitális formában közösen létrehozott alkotás örömeire, akkor egy olyan korszerű munkamódszer birtokába juthatunk, amelyet diákjaink többsége is bizonyára alkalmazni fog jövendő életpályája során. A feladat megoldására megszabott határidő lejárta után ne feledkezzünk meg arról, hogy felelős pedagógusként személyesen ellenőrizzük diákjanik közös alkotását, nehogy a dokumentum órai bemutatásakor érjen minket meglepetés!

Én ebben az évben tizenkettedik osztályos 16 fős fizika fakultációs csoportom számára a Google Drive felhőjében hoztam létre egy „Fizika_fakultáció12” elnevezésű felhőmappát, amelyben létrehoztam azt a „_Fizika_közös” mappát, ahová az órán is használt szemléltető anyagokat, képeket, prezentációkat, animációkat helyeztem el. Ezen belül hoztam létre a „Órai_feladatok-Hf” elnevezésű almappát, amelyben az órán feldolgozott feladatokat, illetve a kijelölt házi feladatokat helyeztem el. További almappaként jelent meg az „Érettségi” almappa, amelyben az érettségi követelményeket, annak leírását és minta feladatsorokat rögzítettem. Ezekhez a mappákhoz tanítványaim számára természetesen csupán olvasási jogot delegáltam, hiszen a mappák jellegénél fogva a diákok számára nem célszerű szerkesztési jogot is biztosítani. A felhő nem kevésbé fontos része volt minden tanítványom személyes mappája, amelyhez az érintett diáknak természetesen szerkesztési jogot biztosítottam. Ebbe a mappába kellett feltölteniük fizika fakultációs diákjaimnak a házi feladatokat egyszerűen úgy, hogy lefényképezték a füzetben megírt munkájukat. Ezeket a megoldott házi feladatokat én aztán bármikor ellenőrizhettem, osztályozhattam, és ehhez be sem kellett gyűjtenem a füzeteket. Ráadásul a felhőben lehetőség van arra is, hogy tanítványaim házi feladatainak megoldásához bárhová megjegyzéseket, értékeléseket írhassak, és ezt az érintett is látja saját számítógépén vagy mobiltelefonján. Ha ezt a konkrét felhőt az olvasók valamelyike meg kívánja tekinteni, hát itt a meglehetősen hosszú linkje: https://drive.google.com/drive/folders/1N7riP859nRG7Niw-sKacQeMIjNw7yb7z?usp=sharing A mappatérkép egy részét – szemléltetésként – mutatom be.

Úgy gondolom, hogy tanítványaimmal együtt örültünk a közös digitális munkálkodásnak és annak a közösen fölhalmozott sok szakmai értéknek, amely a fizika felhőnkben megjelent. A pozitív visszajelzésekkel nagyon sokszor személyes beszélgetés formájában, valamint digitális csatornákon is találkoztam. Amikor ugyanis a házi feladatok egyes feladatait a felhőben „kijavítottam”, pontosabban a megoldásokhoz megjegyzéseket fűztem, diákjaim mobilja persze rögtön jelezte, hogy üzenetük érkezett, és az érintett nagyon sokszor megköszönte az értékelést, örült a jeles osztályzatnak vagy reagált a feladatmegoldásának bizonyos részleteit érintő megjegyzéseimre.

 

  1. Digitális kommunikáció a KRÉTA e-naplóban

Tapasztalataim szerint a legtöbb iskola által használatos KRÉTA elektronikus napló felülete egyre inkább alkalmassá válik a szülőkkel és tanulókkal történő digitális kommunikációra, azonban a kínálkozó lehetőségeket még távolról sem használják ki a vezetők és a pedagógusok.

A KRÉTA adminisztrációs felületére akár intézményvezetőként (adminisztrációs rendszer opció) akár pedagógusként (elektronikus napló opció) följelentkezve számos lehetőséget találunk a partnerekkel való digitális kommunikációra. Ez a kommunikáció azonban érthetően egyoldalú, beszéljünk tehát inkább üzenetküldésről. Nem is lenne persze célszerű, ha az iskola bejegyzéseire a tanuló vagy szülője e-üzenetben válaszolhatna. Ha tehát a KRÉTA „Feljegyzések” menüjébe belépünk, akkor az alábbi panel jelenik meg a rendelkezésünkre álló lehetőségek áttekintésére.

Vezetőként és pedagógusként is beírásokat, illetve elektronikus üzeneteket küldhetünk a tanulók és a szülők számára. A beírások valójában az iskola fegyelmező intézkedéseit (nem fegyelmi intézkedéseit, az egészen más kategória!) fedik, azaz a szaktanári dicséretet, az osztályfőnöki figyelmeztetést vagy intést, igazgatói intést vagy dicséretet és a többi ehhez hasonló fegyelmezési formát. A „Beírások” menüre kattintva kiválaszthatjuk a szóban forgó osztályt és tanulót, majd a legördülő menüből ki kell választanunk az adni kívánt dicsérő vagy fegyelmező intézkedést. Ennek kiválasztásakor arra kell ügyelnünk, hogy a legördülő menüből kizárólag olyan elemet válasszunk, amely az iskola pedagógiai programjában szerepel. Ha tehát a pedagógiai programban az igazgatói elmarasztalások felsorolásakor egyedül az igazgatói intés szerepel mint fegyelmezési forma, akkor nem választhatjuk az igazgatói figyelmeztetés opciót. A kiválasztott intézkedéshez szöveges bejegyzést fűzhetünk, sőt – pedagógiai okokból – feltétlenül érdemes fűznünk, itt azonban a mértékletes és korrekt fogalmazásra és az indulatok elkerülésére kell törekednünk.

Ha az „Elektronikus üzenetek” lehetőséget választjuk, akkor a beírások menühöz hasonlóan először az osztályt és az üzenettel megcélzott tanulót kell kiválasztanunk, majd a KRÉTA feladja a lehetőséget a szöveges bejegyzés megírására, amelyhez érvényességi határidőt kell megadnunk. Elektronikus üzenetet küldhetünk az osztály kiválasztott tanulójának, tanulói csoportjának vagy akár az egész osztálynak is. E-üzenetben tájékoztathatjuk a szülőket a szülői értekezletről, a fogadóóráról, a diákokat a kirándulással kapcsolatos tudnivalókról, a szülők egy csoportját az iskolai önértékeléssel kapcsolatos szülői teendőkről és sok más egyéb aktuális információról. Ilyen formában jegyezhetjük be, ha a tanuló nem hozott magával megfelelő felszerelést, vagy ha a szülő számára valamilyen kérést szeretnénk továbbítani.

A beírások és az elektronikus üzenetek kezelése osztályfőnöki és szaktanári szempontból praktikus és egyszerű, vezetői szempontból azonban sokszor nehézkes. Ha ugyanis igazgatóként minden osztály minden tanulójának szülőjét szeretném értesíteni a szülői értekezlet és a fogadóóra időpontjáról, akkor nem tudom kiválasztani az összes osztály összes tanulóját, hanem osztályonként külön-külön kell az egyes osztályok minden tanulója számára a bejegyzést megküldenem, külön kell megjelölnöm az üzenet tárgyát és érvényességi határidejét. Szerencsére működik a Ctrl+V másolási funkció: az üzenetet tehát Word formátumban érdemes gondosan és esztétikusan elkészíteni, és minden osztály számára bemásolni, a formázást nagyjából tartja a KRÉTA. Azért egy félórát így is igénybe vesz, ha az igazgató minden szülő számára értesítést szeretne küldeni.

Ugyanígy működik a tanulók dicsérete és a fegyelmező intézkedések már tárgyalt bejegyzése. Ha tehát osztályfőnökként kívánom megdicsérni az osztály nyolc tanulóját a projektnapon nyújtott kiemelkedő teljesítménye miatt, akkor ki tudom jelölni az érintett tanulókat, és egyetlen lépésben el tudom küldeni számukra a dicséretet. Ha azonban igazgatóként szintén nyolc diáknak szeretnék igazgatói dicséretet bejegyezni, akik – mondjuk – nyolc különböző osztályban tanulnak, akkor minden osztálynál külön-külön kell elvégeznem a bejegyzést.

A „Faliújság-bejegyzések” menü azonban éppen erre kínál megoldási lehetőséget, a faliújság-bejegyzés szövegének megfogalmazása után ebben ugyanis megjelenik az iskola összes osztálya és tanulócsoportja. Van tehát arra lehetőség, hogy egyetlen faliújság-bejegyzéssel tájékoztassuk minden osztály összes szülőjét a szülői értekezletről, vagy kiválasszuk – például – a végzős évfolyam osztályait, és számukra küldjünk faliújság-bejegyzés formájában elektronikus üzenetet. Itt azonban arra nem nyílik lehetőség, hogy az érintett osztályokból kiválasszuk azokat a tanulókat vagy szülőket, akik számára a bejegyzést kívánjuk (vagy éppen nem kívánjuk) elküldeni, tehát kizárólag egész osztályokat vagy csoportokat választhatunk címzettként.

A középiskolai intézményvezetőknek lehetőségük van arra is, hogy a közösségi szolgálattal kapcsolatos bejegyzéseket is elektronikus üzenet formájában juttassák el a szülők és a diákok számára. Elsőként itt is az érintett osztályt kell kiválasztani, majd a szóban forgó tanulót, és oda lehet bejegyezni a teljesített közösségi szolgálat óraszámát, a tevékenységet és a szóban forgó szervezetet, valamint a teljesítéssel kapcsolatos idődatokat. Itt is további fejlesztést igényel annak a lehetőségnek megteremtése, hogy ha egy osztályban több tanuló teljesítette ugyanazon közösségi szolgálatot, akkor ne kelljen egyesével bejegyezni a teljesítési adatokat.

Nagy előnye a KRÉTA digitális kommunikációs felületeinek, hogy az érintett szülő és tanuló a megküldött beírásokat, faliújság-üzeneteket azonnal láthatja mobiltelefonján. Ezzel párhuzamosan teljes mértékben szükségtelennek tartom a hagyományos ellenőrző könyvbe történő párhuzamos bejegyzést. A XXI. században az a szülő, akit érdekelnek az iskola bejegyzései, meg fogja tanulni az elektronikus bejegyzések kezelését, akit pedig azok nem érdekelnek, azoknak hiába írjuk be értesítéseinket akár hagyományos úton is.

Intézményvezetőként arra is van lehetőségünk, hogy adminisztrátorként bejelentkezve áttekintsük a tanévben vagy az adott napig saját magunk és pedagógus kollégáink által digitálisan bejegyzett beírások, elektronikus üzenetek és faliújság-bejegyzések számát és a bejegyzések szövegét, megoszlását. Az általam vezetett iskolában például a faliújság-bejegyzések száma eben a tanévben 89 volt, az elektronikus üzenetek száma azonban már 495, míg a beírások száma (ebben a menüben feljegyzésekként szerepel) 1793. Ha kihasználva a KRÉTA lehetőségeit, és ez utóbbit Excel-fájlba exportálom, akkor akár rendezni is tudom a bejegyzéseket az osztályok, évfolyamok vagy éppen a bejegyző tanár neve szerint. Így például megállapíthatom, hogy a beírásoknak nagyjából fele a testnevelési órákhoz kötődik. Vagy a nagyjából azonos létszámú 9-12. évfolyamokat érintő feljegyzések száma ebben a tanévben így alakult: 280, 154, 431 és 190, azaz távolról sem egyenletes.

A digitális napló e-üzeneteivel kapcsolatos gondolatainkat a leírtak miatt azzal zárhatjuk, hogy a lehetőségek vezetői-tanári kiaknázásával nemcsak a korszerű digitális kommunikációs módszereket vezetjük be, hanem egyúttal fölöslegessé tesszük az ellenőrző könyvet is. Ha ez országos méretekben megvalósulna, a jogszabályból azonnal kikerülhetne az ellenőrző könyv használatának kötelezettsége.

*

Tisztelt Olvasóim!

A jövőbe és a folytonos fejlődésbe vetett hittel írtam ezeket az oldalakat azzal a céllal, hogy együtt tekinthessük át a jelen és a közeli jövő digitális kommunikációs módszereit. Ha olvasóim egy részének ezek már rutinmódszernek számítanak, annak örülök; számukra talán pozitív megerősítést jelentenek gondolataim. De cikkemet azoknak írtam, akik újabb kommunikációs lehetőségeket látnak meg írásomban, és – XXI. századi vezetőként vagy pedagógusként – elkötelezettek a fejlődés iránt. Munkájukhoz, törekvésükhöz sikert, kitartást és örömteli eredményességet kívánok!

A cikk Word formátumban itt tölthető le: Korszerű_digitális_kommunikáció

 

 

A mappában található képek előnézete Digitális osztálykirándulás