Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Intézményvezetők pályázatatási és megbízási eljárása

2020.04.06

 Az intézményvezetői megbízás szabályai

Ismét közeledik a nyáreleji időszak, amikor a köznevelési intézmények jelentős részében ismét aktuálissá válik az intézményvezető megbízása, amely kevés kivétellel pályázati eljáráshoz van kötve. A Köznevelési törvény 2019. szeptember 1-jén hatályba lépett módosításai azonban több ponton érintik az intézményvezető megbízását, valamint ezekkel párhuzamban szintén 2019. szeptember 1-jén léptek hatályba a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendeletbe átkerült előírások, amelyek az intézményvezetői megbízással, pályáztatással kapcsolatosak. Cikkünkben áttekintjük az intézményvezetői pályázat kiírásával, lebonyolításával és az intézményvezető megbízásával kapcsolatos részben módosult szabályokat. Ennek részeként foglalkozunk azzal az esettel, amikor az intézményvezető megbízására irányuló pályázati eljárás nem vezetett eredményre. Arról is értekezünk, hogyan történik ebben az esetben a vezetői feladatok ellátása.

  1. Az intézményvezetői megbízás feltételei és szabályai

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban a Köznevelési törvény rövidítést, illetve az Nkt. jelölést használjuk) 67. § (1) bekezdése 2019. szeptember 1-jei hatálybalépéssel az alábbi rendelkezést tartalmazza:

Nkt. 67. § (1) Nevelési-oktatási intézményben intézményvezetői megbízás felsőfokú végzettséggel, pedagógus szakképzettséggel rendelkező és a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feltételnek megfelelő személynek adható.

2019. augusztus 31-ig a Köznevelési törvény e szakaszában szerepeltek az intézményvezetői megbízás részletes feltételei, amelyek 2019. szeptember 1-jétől – minimális változással – átkerültek a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendeletbe. Az intézményvezetői megbízás immár Kormányrendeletben meghatározott feltételei az alábbiak.

326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 21/A. §

(1) Nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás feltétele:

a) az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges, az Nkt. 3. mellékletében meghatározott szakképzettség, középiskolában pedagógus-munkakör betöltésére jogosító mesterképzésben szerzett szakképzettség,

b) pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség,

c) legalább négy év pedagógus-munkakörben, vagy heti tíz tanóra vagy foglalkozás megtartására vonatkozó óraadói megbízás ellátása során szerzett szakmai gyakorlat, valamint

d) a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre teljes munkaidőre szóló alkalmazás.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti óraadói megbízás ellátása során szerzett szakmai gyakorlat megállapításakor az egy időben több köznevelési intézménnyel fennálló óraadói megbízási jogviszony keretében ellátott tanórák, foglalkozások számát össze kell adni.

(3) A  kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó nevelési-oktatási intézményben intézményvezetői megbízást az  kaphat, aki az  (1)  bekezdésben meghatározott feltételek mellett felsőfokú végzettséggel és a  gyermekek, tanulók sajátos nevelési igényének típusa és súlyossága szerinti gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor(óvodapedagógus) szakképzettséggel rendelkezik.

(4) Ha nincs a  képzés szakirányának megfelelő egyetemi szintű tanárképzés, szakgimnázium vezetésével megbízható az is, aki a képzés szakirányának megfelelő mesterképzésben szerzett szakképzettséggel rendelkezik.

(5) Többcélú intézményben intézményvezetői megbízást az  kaphat, aki bármelyik, az  intézmény által ellátott feladatra létesíthető intézményvezetői megbízásához szükséges feltételekkel rendelkezik. Ha a  feltételek bármelyike mesterfokozatot ír elő, az intézményvezetői megbízáshoz erre van szükség.

A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet új 21/A. § (1)/a szakasza tehát a korábbiakhoz képest változatlan tartalommal úgy rendelkezik, hogy a nevelési-oktatási intézmény intézményvezetői feladatainak ellátásával kizárólag az adott intézményben pedagógus-munkakör betöltésére alkalmas végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógust lehet megbízni. A b) szakasz pedig azt rendeli el, hogy intézményvezetői megbízást kizárólag intézményvezetői szakképzettséggel, azaz pedagógus szakvizsga keretében szerzett, a vezetési ismeretek megszerzését tanúsító intézményvezetői diplomával rendelkező pedagógus számára lehet adni. Jogszabály nem határozza meg pontosan, hogy mely szakvizsgák minősülnek intézményvezetői szakképzettségnek, abban azonban konszenzus mutatkozik, hogy a közoktatás-vezetői szakvizsgát kivétel nélkül mindenütt elfogadják intézményvezetői szakképzettségként. A megkezdett, de be nem fejezett intézményvezetői szakképzettséget az intézményvezetői megbízáskor nem lehet figyelembe venni, tehát az intézményvezetői feladatok ellátásával megbízandó pedagógusnak – a cikkünk 5. fejezetében szereplő esetek kivételével – legkésőbb a vezetői megbízás kezdetére intézményvezetői szakképzettséget igazoló diplomával kell rendelkeznie.

Fel kell hívnunk a figyelmet a tárgyalt Kormányrendelet 21/A. § (1) bekezdésének c) szakaszában megjelent változásra, amelynek értelmében az intézményvezetői megbízáshoz a korábban megkövetelt öt év szakmai gyakorlattal szemben már csak legalább négy év pedagógus-munkakörben, vagy heti tíz tanóra vagy foglalkozás megtartására vonatkozó óraadói megbízás ellátása során szerzett szakmai gyakorlat szükséges. A szükséges legalább négy év szakmai gyakorlatot pedagógus munkakörben vagy óraadói polgári jogviszonyban lehet megszerezni, de gyakran okoz problémát az, hogy egy adott intézményvezetői megbízáshoz milyen szakmai gyakorlat számítható be. A dilemmát sokszor az okozza, hogy a megbízandó személynek ugyanabban a típusú intézményben kell-e rendelkeznie a legalább négy év szakmai gyakorlattal, amelyet megpályázott, vagy sem. Ha például egy MA végzettséggel rendelkező pedagógus általános iskolában szerzett három év szakmai gyakorlatot, majd középiskolába átkerülve újabb három év szakmai gyakorlatot tudhat magáénak, megfelel-e bármelyik szintű intézmény intézményvezetői megbízásához szükséges szakmai gyakorlat iránti követelményeknek. Tekintettel arra, hogy az idézett jogszabályban nem szerepel az a kitétel, hogy a legalább négy év szakmai gyakorlatot a szóban forgó köznevelési intézmény típusával azonos típusú intézményben kell megszerezni, a szakmai gyakorlat iránti követelményeket bármely pedagógus munkakörben bármely köznevelési intézményben (óvodában, általános iskolában vagy középiskolában, sőt más köznevelési intézményben, sőt akár több intézményben is) meg lehet szerezni. A példában szereplő kolléga tehát mind az általános iskolában mind a középiskolában történő intézményvezetői megbízáskor megfelel a legalább négy év szakmai gyakorlat iránti követelményeknek.

2. Az intézményvezetői pályázat meghirdetése

Amint az Nkt. 67.§ (7) bekezdése a korábbiakhoz képest változatlan tartalommal rendeli el, hogy az intézményvezetői megbízás – néhány kivételtől eltekintve – nyilvános pályázat alapján történik. Ettől a majdnem teljes körben érvényes szabálytól kizárólag a köznevelési törvényben foglaltak alapján lehet eltérni.

Nkt. 31. § (1)  Az egyházi köznevelési intézmények és a magán köznevelési intézmények az e törvényben foglalt, az általánostól eltérő szabályok szerint működhetnek és szervezhetik tevékenységüket.

(2)  Ha a nevelési-oktatási intézményt a 2. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott személy tartja fenn:

d) a fenntartó pályáztatás és további eljárás nélkül is adhat intézményvezetői megbízást, nem kell alkalmazni a 67. § (7) bekezdésében foglaltakat.

Az Nkt. jogszabály által hivatkozott 2. § (3) bekezdésében az alábbi fenntartók szerepelnek: egyházi jogi személy, vallási tevékenységet végző szervezet, nemzetiségi önkormányzat, más személy vagy szervezet. Ez azt jelenti, hogy az egyházi fenntartásban működő intézmények, a nemzetiségi önkormányzatok vagy a magánszemélyek által fenntartott köznevelési intézményekben a fenntartó pályáztatás nélkül is adhat intézményvezetői megbízást. Ez utóbbi azonban nem zárja ki azt, hogy a szóban forgó fenntartók úgy döntsenek, hogy az intézményvezetőt pályázati eljárás meghirdetésével és lebonyolításával választják ki.

Az intézményvezetői megbízáshoz a Kjt. hatálya alá tartozó intézmények esetében pályázat meghirdetése és közzététele szükséges, amellyel kapcsolatban a Kjt. az alábbiakat írja elő:

Kjt. 20/A. § (4):  A pályázati felhívást a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: személyügyi központ) internetes oldalán kell közzétenni. Emellett a pályázati felhívást, valamint a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszony keretében pályázat nélkül betölthető munkakört és a kinevezés feltételeit (a továbbiakban: álláshirdetés)

a) ha a fenntartó önkormányzat, a székhelyén,

b) ha a fenntartó önkormányzati társulás, a társulásban részt vevő önkormányzatok székhelyén is, továbbá

c) a munkáltató a székhelye és telephelye szerinti településen

a helyben szokásos módon köteles közzétenni.

A pályázat meghirdetésével kapcsolatos eljárásban azonban 2020. január 1-jei dátummal jelentős változás történt, mert kivonták a hatályból a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 22. § (6) bekezdését, amely korábban előírta, hogy az intézményvezetői magasabb vezetői megbízásra irányuló pályázati felhívást a minisztérium hivatalos lapjában, azaz az Oktatási és Kulturális Közlönyben is közzé kell tenni. Az intézményvezetői pályázatnak az Oktatási Közlönyben történő megjelentetése tehát már nem kötelező. A pályázattal kapcsolatos határidőket ugyanis a személyügyi központ internetes felületén (Közigállás) történő közzétételtől kell számítani, a vezetői pályázatnak a közlönyben történő megjelentetése pedig általában jelentősen meghosszabbítaná a pályázati eljárás lebonyolítását.

326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 22. § (7) A pályázati felhívásnak a Kjt. 20/A. § (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell:

a) a munkahely megjelölését,

b) a magasabb vezetői beosztásra történő megbízás időtartamát,

c) a megbízás kezdő napját és megszűnésének időpontját, valamint

d) a beosztáshoz kapcsolódó juttatásokat.

23. § (1) A pályázati eljárásban biztosítani kell, hogy a pályázat iránt érdeklődők a pályázatok elkészítéséhez szükséges tájékoztatást megkapják, és az intézményt megismerhessék.

(2) A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó szakmai önéletrajzát, a vezetési programját, továbbá a pályázati felhívásban megfogalmazott feltételeknek történő megfelelés hitelt érdemlő igazolását, valamint a pályázó nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul személyes adatainak a pályázattal kapcsolatos kezeléshez, továbbításához.

A Köznevelési törvény 2019. évi júliusi módosításakor úgy rendelkezett, hogy az Nkt. korábbi 70. § (2) bekezdése j) szakaszának hatályon kívül helyezésével 2019. július 26-tól megszünteti a pályázat kiírójának azt a kötelezettségét, hogy az intézményvezetői pályázatok elbírálását megelőzően beszerezze az intézmény nevelőtestületének a pályázat részét képező vezetési programmal kapcsolatos szakmai véleményét. Ugyancsak 2019. július 26-i hatályba lépéssel az Országgyűlés törölte a Köznevelési törvény 83.§ (3) bekezdésének e) szakaszát, mely előírta, hogy a fenntartó az intézmény vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt köteles beszerezni az intézmény alkalmazotti közösségének, az óvodaszéknek illetve iskolaszéknek, a szülői szervezetnek és az iskolai diákönkormányzatnak a véleményét. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a fenti törvénymódosítások következményeként 2019. augusztus 9-től nincsenek hatályban a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 22. §-ának (3)-(6) bekezdései, amelyek a nevelőtestület korábbi véleményezési jogának gyakorlásával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazták. Meg kell azonban jegyeznünk azt is, hogy semmiféle jogszabály nem tiltja azt, hogy a pályázat kiírója a továbbiakban is kikérje a nevelőtestület véleményét a pályázat részeként benyújtott vezetési programról, sőt a továbbiakban is ki lehet kérni a fentiekben szerepeltetett partnerszervezeteknek a pályázatot benyújtó személy megbízásával kapcsolatos véleményét, de ezeknek a véleményeknek a beszerzése már nem kötelező.

Az intézményvezetői pályázattal kapcsolatban azonban nincs változás abban, hogy az intézményvezetői pályázat részeként benyújtott vezetési program megismerésére bármely személynek, szervezetnek joga van, mert a pályázó által elkészített vezetési programot a jogszabály a továbbiakban is közérdekből nyilvános adatként nevezi meg az alábbi rendelkezés szerint.

Nkt. 67. § (8) Az intézményvezetői megbízásra benyújtott pályázat részét képező vezetési program közérdekből nyilvános adat, amelyet a köznevelési intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

Az általánostól eltérő szabályok érvényesíthetők azonban abban az esetben, ha az intézményvezető első sikeres vezetői ciklusának kitöltését követően a fenntartó másodszor is bizalmat kíván szavazni számára, és másodszor is meg kívánja bízni a vezetői feladatok további öt évig történő ellátásával. Az erre vonatkozó szabályozást az alábbiakban ismertetjük.

Nkt. 67. § (7)  Az intézményvezető kiválasztása – ha e törvény másképp nem rendelkezik – nyilvános pályázat útján történik. A pályázat mellőzhető, ha az intézményvezető ismételt megbízásával a fenntartó és a nevelőtestület egyetért. Egyetértés hiányában, továbbá az intézményvezető harmadik és további megbízási ciklusát megelőzően a pályázat kiírása kötelező.

Az intézményvezető második ciklusra történő pályáztatás nélküli megbízása tehát kizárólag akkor lehetséges, ha a vezetői megbízással mind a fenntartó, mind a nevelőtestület egyetért. Amennyiben bármelyikük nem támogatja a vezető második vezetői ciklusra történő pályázat nélküli megbízását, akkor e rendelkezés alapján a szóban forgó intézményvezető a vezetői feladatok további ellátásával pályázat nélkül nem bízható meg. Nem jelenti ez azt, hogy a fenntartó által meghirdetett pályázati eljárást követően az érintett vezető ne nyerhetné el másodszor is az intézményvezetői megbízást.

A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 22.§-a szabályozza azt is, hogy a nevelőtestület egyetértését milyen szabályok alapján kell beszerezni, ezek az alábbiak:

326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 22. § (3) Az Nkt. 67. § (7) bekezdésében foglaltak szerinti nyilvános pályázat kiírása nélküli magasabb vezetői megbízás akkor adható, ha azzal a nevelőtestület legalább kétharmada egyetért.

22. § (4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a fenntartói írásbeli kezdeményezés nevelőtestületnek történő átadásától számított legalább tizenöt napot kell biztosítani a nevelőtestületi egyetértő nyilatkozat megadására.

3. Az intézményvezetői megbízás időtartama

326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a 10. alcímében határozza meg a magasabb vezetői és vezetői megbízásokkal kapcsolatos legfontosabb szabályokat az alábbiak szerint.

326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 22. § (1) A 21. §-ban rögzített magasabb vezetői, vezetői megbízást – a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével – az év során bármikor, öt évre kell adni. A határozott idő lejártát követően a közalkalmazott – az Nkt. 67. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel – az e §-ban meghatározott eljárás lefolytatásával ismételten megbízható magasabb vezetői, vezetői feladat ellátásával.

27. §  A 26. § (1) és (2) bekezdése kivételével a 10. alcímet az egyházi és a magánintézményekben nem kell alkalmazni, amennyiben a munkáltató mellőzi a pályázatot.

Ha tehát az intézmény fenntartója nem egyházi jogi személy, nemzetiségi önkormányzat vagy magánszemély, akkor intézményvezetői megbízást kizárólag pályázati eljárást követően lehet adni a pályázaton megfelelt személynek, és az intézményvezetői megbízásnak öt év határozott időtartamra kell szólnia. Öt évtől rövidebb időre kizárólag az egyházi jogi személyek vagy magánszemélyek mint fenntartók adhatnak intézményvezetői megbízást, de csak abban az esetben, ha az intézményvezetőt nem pályázati eljárás alkalmazásával választották ki. Ez azt jelenti, hogy ha az egyházi vagy magánszemély fenntartók az intézmény vezetésére pályázatot írtak ki, akkor az intézményvezetői megbízást kizárólag öt évre lehet adni, ettől rövidebb időtartamra nem.

Amint azt a cikk elején írtam, döntően az intézményvezetők megbízásával kívánok foglalkozni, de hadd tegyek most egyetlen kivételt, mert nagyon gyakori problémáról van szó. Gyakori kérdés, hogy az igazgatóhelyetteseket, tagintézmény-vezetőket és más magasabb vezetőket milyen időtartamra kell megbízni magasabb vezetői feladataik ellátásával. Ehhez tisztában kell lenni azzal, hogy a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdésének a) és b) szakasza szerint mely vezetői megbízásokat kell magasabb vezetői megbízásnak tekintenünk.

A magasabb vezetői megbízások az alábbiak:

  • az intézményvezetői megbízás,
  • a tagintézmény-vezetői megbízás,
  • az intézményegység-vezetői megbízás,
  • az intézményvezető-helyettesi megbízás,
  • a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény kivételével a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti intézményvezető-helyettesi megbízás.

Ezeket a magasabb vezetői megbízásokat – valamint a 21. § b) szakaszában felsorolt vezetői megbízásokat – a Korm. rendelet 22. § (1) bekezdésének már idézett rendelkezése szerint az év során bármikor öt év határozott időre kell adni. Szabálytalan tehát az az eljárás, amikor egy önkormányzati vagy tankerületi fenntartásban működő nevelési-oktatási intézmény igazgatóhelyettesi, intézményvezető-helyettesi vagy tagintézmény-vezetői megbízását öt évnél rövidebb időtartamra adják például azzal az indoklással, hogy három év múlva lejár az intézményvezető vezetői megbízása is. Bármely tényezőtől függetlenül a magasabb vezetői és vezetői megbízásokat öt év határozott időre kell adni. A Kormányrendelet 27.§-ának rendelkezése szerint az egyházi- és magánintézményekben a fenntartó a magasabb vezetők és vezetők öt évre szóló megbízásától is eltérhet azzal a feltétellel, hogy ha a vezető megbízásakor nem alkalmazta a pályáztatást.

4. Az intézményvezetői feladatok ellátása sikertelen pályázati eljárás esetében

Napjainkban meglehetősen gyakran megtörténik, hogy a fenntartó meghirdeti az intézményvezetői megbízásra vonatkozó pályázatát, de a beérkezett pályázatok elbírálásakor kiderül, hogy nincs közöttük érvényes pályázat, mert egyik pályázó sem rendelkezik befejezett intézményvezetői szakképzettséggel. Ennek feltételeit korábban a Köznevelési törvény határozta meg, de 2019. szeptember 1-jei hatállyal a szabályozás átkerült a pedagógus életpályáról szóló kormányrendeletbe az alábbiak szerint.

326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 21/B. §  Ha az intézményvezetői megbízásra irányuló pályázati eljárás azért nem vezetett eredményre, mert egyetlen pályázó sem rendelkezett pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettséggel, akkor legfeljebb egyszeri alkalommal két évre szóló intézményvezetői megbízás adható olyan személynek is, aki az intézményvezetői megbízás többi feltételének megfelel, rendelkezik pedagógus-szakvizsgával és megbízásával egyidejűleg vállalja az intézményvezetői szakképzettség megszerzését. Az e bekezdés szerinti megbízás pályázat nélkül további három évvel meghosszabbítható, amennyiben az érintett az intézményvezetői megbízását követően az intézményvezetői szakképzettséget megszerezte.

Ha tehát az intézményvezetői megbízásra szóló pályázat sikertelen volt, mert a pályázók egyike sem rendelkezett intézményvezetői szakképesítéssel, akkor két év határozott időtartamra intézményvezetői szakképzettség hiányában is megbízható olyan személy az intézmény vezetésével, aki a megbízás többi feltételének megfelel. További kritérium a megbízandó személlyel szemben, hogy vezetői megbízásakor vállalnia kell az intézményvezetői szakképzettség megszerzését. Megjegyezzük, hogy a jogszabályban nem szerepel olyan kikötés, hogy a vezetői feladatok ellátásával így megbízandó személynek az intézmény pedagógusának kell lennie, tehát megbízható akár a pályázatot benyújtó külső személy is, aki nem rendelkezik intézményvezetői szakképzettséggel. De megbízható a vezetői feladatok ellátásával olyan pedagógus is, aki nem is pályázott, és nincs is pedagógus jogviszonya az intézményben, bár ez nagyon ritka esetnek minősül.

Az is gyakran megesik azonban, hogy a pályázati felhívásra egyetlen érdeklődő sem nyújtott be pályázati anyagot, sőt előfordul olyan eset is, hogy van ugyan alkalmas pályázó, de a fenntartó ennek ellenére sem bízza meg őt az intézményvezetői feladatok ellátásával. Erre – az előzőtől jelentősen különböző – esetre a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet tartalmaz megoldási szabályokat az alábbiak szerint.

326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 24. § (1) Ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre, mert nem volt pályázó, vagy egyik pályázó sem kapott megbízást, vagy ha az intézményvezetői feladatok ellátására szóló megbízás a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnt, a köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására – nyilvános pályázat kiírása nélkül – vezetői beosztás ellátására szóló megbízás adható a megfelelő feltételekkel rendelkező személynek. A köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok újabb nyilvános pályázat kiírása nélkül – e bekezdésben foglaltak szerint – legfeljebb egy évig láthatók el. E rendelkezések alkalmazásában megfelelő feltétel az intézményvezetői megbízáshoz szükséges feltétel. Ilyen megbízás hiányában az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítés rendjében foglaltak szerint kell ellátni.

Ha tehát azért volt sikertelen a pályázati eljárás, mert nem volt pályázó vagy a pályázók egyike sem kapott megbízást a fenntartótól az intézmény vezetésére, akkor legföljebb egyéves határozott időtartamra szóló megbízás adható olyan személy számára, aki rendelkezik a vezetői megbízáshoz szükséges feltételekkel, így az intézményvezetői szakvizsgával is. Az is előfordul azonban, hogy az adott intézményben nincs ilyen személy, mert például senki nem rendelkezik intézményvezetői szakvizsgával. Ilyen esetben az intézményvezetői feladatokat az SzMSz-ben meghatározottak szerint kell ellátni. Ilyenkor természetesen nem lehet kritérium az illetővel szemben az intézményvezetői szakvizsga követelménye. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szervezeti és működési szabályzatnak erre az eshetőségre vonatkozó kötelező és korrekt szabályozása a gyakorlatban rendkívül fontos, mert adott esetben az SzMSz-ben foglaltak alapján történik a vezetői feladatok ellátása és az intézmény további működési feltételeinek biztosítása. Ezért az erre vonatkozó rendelkezésnek világosnak és egyértelműnek – ráadásul praktikusnak – kell lennie.

5. A nem jogszerű intézményvezetői megbízás következményei

Végezetül tekintsük át azt, hogy milyen következménye lehet annak, ha a fenntartó megsérti az intézményvezető megbízására vonatkozó jogszabályokat. A jogszerűtlen intézményvezetői megbízás az intézményvezető kiválasztásának bármely részterületét érintheti, így például szabálytalan lehet az intézményvezető megbízása az alábbi esetekben:

  • az adott személy nem rendelkezik az intézményvezetői megbízáshoz szükséges végzettséggel és szakképzettséggel,
  • az adott személy nem rendelkezik intézményvezetői szakvizsgával (kivéve, ha a pályázók egyike sem rendelkezett intézményvezetői szakképzettséggel),
  • az intézményvezetői megbízás nem öt év határozott időre történt (kivéve az egyházi jogi személy és magánszemély fenntartók pályázat nélkül adott intézményvezetői megbízását),
  • a pályáztató megsértette a pályázatban kihirdetett előnyben részesítési szabályokat,
  • ha pályázó hiányában az intézményvezetői feladatok ellátása nem az SzMSz-ben meghatározottak szerint történik.

Ezekben az esetekben a fenntartó jogszerűtlen döntésére akkor derülhet fény, ha a Kormányhivatal törvényességi ellenőrzés keretében vizsgálja az adott intézmény működését. A hatósági ellenőrzések alapvető feladata a köznevelési intézmények jogszabályi feltételeknek megfelelő működésének vizsgálata, a jogszabályoknak megfelelően történő működtetés ellenőrzése, az esetleges jogsértések megállapítása. A törvényességi vizsgálatok alkalmával a Kormányhivatal bekéri az intézmény alapdokumentumait, valamint az intézményvezető kinevezési okiratát. Ha a Kormányhivatal a törvényességi ellenőrzés során megállapítja az intézményvezetői megbízás jogszerűtlenségét, akkor határozat formájában kötelezi a fenntartót a jogszerű állapot haladéktalan helyreállítására.

Kazincbarcika, 2020. április 6.

Petróczi Gábor

köznevelési szakértő

 

A mappában található képek előnézete Tavaszi_virágaink_2016