Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Foglalkoztatási problémák

2021.02.11

A pedagógusok foglalkoztatásával kapcsolatos problémák és megoldásuk

 

Az iskolák és az óvodák – a más típusú köznevelési intézményekhez hasonlóan – kimeríthetetlen tárházát képezik a foglalkoztatási problémáknak, annak ellenére, hogy a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek (a továbbiakban Köznevelési törvény, rövidítésben Nkt.) a korábbi foglalkoztatási szabályokhoz képest jelentős változást hozó rendelkezései lassan egy évtizede léptek hatályba. A változatos problémák között jelentős számban fordulnak elő a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő értelmezésével, szabályos alkalmazásával kapcsolatos gondok. De nagyon gyakori a bizonytalanság a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségeivel, a részmunkaidős munkaszerződéssel és a részmunkaidős munkabér/illetmény, valamint a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alkalmazásával kapcsolatban is. Cikkünkben az itt felvetett témakörökben előforduló problémákkal és azok megoldásával foglalkozunk.

  1. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő megállapítása

A pedagógusok foglalkoztatásának legmeghatározóbb részét a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő képezi, amelynek mértékét az iskolákban teljes álláshelyen foglalkoztatott pedagógus munkakörök esetén a Köznevelési törvény határozza meg az alábbiak szerint.

Nkt. 62. § (6)  A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el, amelybe bele kell számítani heti két-két óra időtartamban a pedagógus által ellátott osztályfőnöki, kollégiumi, tanulócsoport-vezetői, vagy munkaközösség vezetéssel összefüggő feladatok, továbbá heti egy óra időtartamban a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok időtartamát. E szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha e törvény egyes pedagógus munkakörök esetében az e bekezdésben foglaltaktól eltérően határozza meg a munkaidő egyes feladatokra fordítandó részeinek arányát. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.

A Köznevelési törvény hatályba lépését megelőzően az egykori Közoktatási törvényben ezt a feladatkört kötelező óraszámnak neveztük. Ez a szóhasználat a pedagógusok körében még mindig gyakori, pedig a hatályos rendelkezések alapján kötelező óraszámuk jelenleg csak az intézmény vezetőinek van, a beosztott pedagógusok heti óraszámát a neveléssel-oktatással lekötött óraszám határozza meg. Ennek mértéke a teljes munkaidőben az iskolában foglalkoztatott pedagógusok többsége esetén heti 22-26 óra, amelybe bele kell számítani az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői és a diákönkormányzat patronálói feladatok ellátását az imént pontosan idézett jogszabályi rendelkezés szerint.

Fontos annak pontos ismerete, hogy az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, stb. feladatok ellátása nem csökkenti a pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét, hanem annak teljesítésébe be kell azokat számítani. Tehát ha egy tanárnak (az osztályfőnöki órával együtt) a tantárgyfelosztás szerint egy héten 23 órát kell megtartania, akkor az osztályfőnöki feladatok ellátása fejében kötelezően beszámítandó két órával együtt 25 óra a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje, nem pedig 23 óra.

Szabálytalan az a munkáltatói, intézményvezetői eljárás, amely az osztályfőnöki vagy munkaközösség-vezetői feladatokkal megbízott kolléga számára a tantárgyfelosztásban 25 óra megtartását rendeli el, és – bármely problémára hivatkozva – nem biztosítja az osztályfőnöki vagy munkaközösség-vezetői feladatok ellátásáért járó két óra beszámítását, hiszen azzal 27 órára emelkedne az érintett neveléssel-oktatással lekötött munkaideje. Ebben az esetben a jogszerű megoldás az, ha a pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét 27 órában állapítja meg a munkáltató, és a 26 óra feletti óraszámot rendkívüli munkavégzés formájában elszámolja és kifizeti.

Fontos szabályt tartalmaz a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 17. § (1a) bekezdése, amely előírja, hogy az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői és a diákönkormányzat patronálói tevékenység összesen heti négy óra erejéig számít be a kötött munkaidő neveléssel-oktatással lekötött részébe. Ez azt jelenti, hogy ha egy pedagógus mindhárom fenti feladatot egyidejűleg ellátja, akkor ezek nem heti öt, csupán négy óra időtartamban számíthatók és számítandók be a neveléssel-oktatással lekötött időkeretébe.

Végezetül felhívjuk a kollégák figyelmét arra, hogy az országos szakmai-ellenőrzési vagy minősítési szakértői feladatok ellátásával megbízott Mesterpedagógusok esetében az eddig ismertetettektől eltér az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői vagy a diákönkormányzati segítői feladatok ellátásáért a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőbe beszámítható óraszám szabályozása az alábbiak szerint.

326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 17/A. § (3a)  Annak a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógusnak, aki osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői vagy a tanulók önszerveződését segítő feladatot lát el, a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje a kerekítés általános szabályai alkalmazásával nem lehet kevesebb, mint a munkaköre szerint rá irányadó neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határának hetvenöt százaléka, vezetőpedagógus esetén heti kilenc óra, vezető óvodapedagógus esetén heti húsz óra.

Ha tehát a Mesterfokozatba sorolt pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje 22-26 óra, akkor annak alsó határa 22 óra, amelynek 75%-a 16,5 óra. A kerekítés szabályait alkalmazva tehát heti óraszáma nem lehet kevesebb 17 óránál. A Mesterfokozatú pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaidejére vonatkozóan a Kormányrendelet azonban további szabályt is tartalmaz.

Korm. r. 17/A. §  (1)  Ha a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatokat lát el, munkaidő-kedvezményben részesül. A neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több

a) heti tizennyolc óránál,

b) óvodapedagógus esetén huszonöt óránál,

c) vezetőpedagógus esetében tíz óránál, vezető óvodapedagógus esetében huszonkettő óránál,

továbbá tanítási hetenként legalább egy tanítási napra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátása érdekében.

 

  1. Szabálytalan eljárás a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alkalmazásakor

Egy egyházi fenntartású iskola egyik pedagógusa nemrégiben olyan problémával fordult hozzám, amelyhez foghatóval eddigi szakértői pályafutásom során még sohasem találkoztam. A kolléga azt panaszolta, hogy a munkáltató a neveléssel-oktatással lekötött időkeret megállapításakor más köznevelési intézményekben teljesen ismeretlen, a pedagógusok álláspontja szerint teljes mértékben jogszerűtlen gyakorlatot folytat, amelynek lényege a következőkben összegezhető.

A munkáltató (jelen esetben az intézmény igazgatója) a tanév indítását megelőzően elkészíti a tantárgyfelosztást, és az induló tanévre vonatkozóan minden pedagógus számára a 22-26 óra közötti tartományban megállapítja a neveléssel-oktatással lekötött időkeretet, amelynek során a ténylegesen megtartandó tanórák számát megnöveli az előző fejezetben taglalt, az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői és diákönkormányzati tevékenységért beszámítandó óraszámmal. Ez az eljárás eddig teljes mértékben gondos és jogszerű.

Az igazgató kolléga ezt követően azonban mindazon kollégák határozatlan időre szóló munkaszerződését, akiknek az így megállapított neveléssel-oktatással lekötött időkerete nem éri el a 26 órát (azaz 25 óra vagy annál kevesebb), teljes munkaidős helyett részmunkaidős munkaszerződésűvé alakítja át. Példán áttekintve a munkáltató szóban forgó eljárását: ha egy kolléga neveléssel-oktatással lekötött munkaideje (a megtartandó foglalkozásokkal és a beszámítandó osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, stb. óraszámokkal) 24 óra, akkor az érintett munkaszerződését a heti 40 órás teljes munkaidősről 24/26 x 40 órásra, azaz 92,3%-osra módosítja. Ennek megfelelően természetesen munkabérét a teljes munkaidőre járó munkabér 92,3%-ának megfelelően csökkenti. A módosított munkaszerződésben a munkaidő minden eleme a teljes munkaidőnek megfelelő értékek 92,3%-ára módosul, azaz a heti teljes munkaidő 36,9 órára, a kötött munkaidő pedig 29,5 órára csökken. A munkáltató ezzel az eljárásával az intézmény maximális hatékonysággal történő működtetését kívánja elérni azzal, hogy minden pedagógus neveléssel-oktatással lekötött időkeretét a maximális értékre kívánja emelni.

A hatályos jogszabályok azonban nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje a heti teljes munkaidőnek pontosan 65%-a, azaz heti 26 óra kell hogy legyen, hanem csupán azt rendelik el, hogy a foglalkozásokkal lekötött munkaidő a teljes munkaidő 55-65%-a között, azaz a 22-26 órás sávban legyen. A munkáltatónak ez a lépése tehát egyáltalán nem szükségszerű, sőt – mint a későbbiekben erre ki fogok térni – teljes mértékben jogszerűtlen.

Először azonban vizsgáljuk meg a fentebb hozott konkrét példánkban, hogy a heti 24 órás foglalkozásszám mellett alkalmazott 92,3%-os részmunkaidős foglalkoztatás további mutatói hogyan alakulnak. Tekintettel arra, hogy ebben az esetben a heti munkaidő (mint fentebb kiszámítottuk) 36,9 óra, a Köznevelési törvény 62. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje a 36,9 órás heti munkaidő 55-65%-ában határozandó meg, azaz 20,13 óra 23,98 óra között lehet. Ez a szabály szigorú, és ettől a sávtól (kerekítéssel) eltérni nem lehet. Mivel azonban a foglalkozások heti száma egész szám, a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szóban forgó pedagógus neveléssel-oktatással lekötött heti munkaideje csak a 21-23 órás sávban lehet, azaz 24 órával már nem terhelhető. Tehát a munkáltató a pedagógus munkaerő maximális kihasználását célzó intézkedésével így nem érhet célt, a részmunkaidőt a 24/26-odos, azaz 92,3%-os aránynál mindenképpen nagyobb mértékben kell meghatároznia. A példánkban kimutatott eltérés természetesen annál jelentősebb, minél inkább eltér a pedagógus óraszáma a 26 órától. Így például 22 órás foglalkozásszám mellett a heti munkaidő 33,8 óra, a kötött munkaidő 27 óra, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő pedig a 18,59-21,97 órás sávban, azaz valójában a 19 és 21 óra között lehet.

A fentiekkel megegyező gyakorlat a fenntartók és munkáltatók döntő többségétől teljes mértékben idegen, a foglalkoztatott pedagógusokkal szemben pedig méltatlan. Ennek jogszerű alkalmazására azonban a munkáltatónak nincs is tényleges lehetősége, amennyiben a foglalkoztatott pedagógusok tisztában vannak alapvető jogaikkal és az ezt rögzítő jogszabályokkal. A hatályos jogszabályok ugyanis alapvető rendelkezésként azt tartalmazzák, hogy a munkaszerződés módosítására csak a munkáltató és a munkavállaló közös akaratával van lehetőség. A Munka törvénykönyve rögzíti a munkáltató számára kötelező szabályokat. A Kjt. nem tartalmaz ugyanilyen vagy ennek megfelelő előírást, azonban a Munka törvénykönyvének alábbi rendelkezései a közalkalmazottakra is érvényesek, mert a Kjt. 24. § (2) bekezdésében, ahol a Munka törvénykönyvének a közalkalmazotti jogviszonyban nem alkalmazható rendelkezéseit taglalja, az alább idézett fontos jogszabályok nem szerepelnek.

Mt. 58. § A felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják. A munkaszerződés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Mt. 45. § (4) A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre.

Példánkhoz visszatérve tehát megállapíthatjuk, hogy a teljes munkaidőben 22-26 neveléssel-oktatással lekötött óraszámban foglalkoztatott pedagógusok esetében a munkáltatónak sem a Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók, sem pedig a közalkalmazottak esetében nincs olyan joga, hogy a teljes munkaidős munkaszerződést egyoldalúan módosítsa. A munkaszerződés módosítására tehát kizárólag a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével van lehetőség, ennek megfelelően a módosított munkaszerződést mindkét félnek alá kell írnia. Amennyiben a munkáltató a fentiek szerint – akár erőfölényt alkalmazva – kényszeríti a munkavállalót, hogy a teljes munkaidős foglalkoztatás helyett részmunkaidős foglalkoztatásban állapodjanak meg, a munkaszerződés módosítását egyszerűen és röviden meg kell tagadni. Ha tehát a munkavállaló pedagógusnak ellenére van a részmunkaidős foglalkoztatás, akkor semmiképpen ne írja alá a munkaszerződés módosítását, így foglalkoztatási jogviszonyát akarata ellenére nem lehet részmunkaidős foglalkoztatási jogviszonnyá alakítani csupán azért, mert nem a maximális 26 órában, hanem annál kisebb óraszámban határozta meg a munkáltató a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét.

 

  1. A részmunkaidős foglalkoztatás problémái

Egyre gyakrabban kerül sor pedagógusok vagy más iskolában, óvodában foglalkoztatott személyek esetében a részmunkaidős foglalkoztatásra. Ebben az esetben érthető bizonytalanság övezi a heti munkaidőre, a kötött munkaidőre, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre vonatkozó szabályok alkalmazását. A teljes munkaidőben történő foglalkoztatás részmunkaidős munkaszerződéssé történő átalakítása – ahogyan cikkünk előző pontjában azt részleteztük – minden esetben csak a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével történhet. Nincs tehát mód arra, hogy a teljes munkaidőre szóló munkaszerződést a munkáltató egyoldalú döntésével részmunkaidőssé változtassa.

A részmunkaidős foglalkoztatás alkalmazása esetében a munkaidő minden összetevője a részmunkaidős foglalkoztatás óraszámának a teljes munkaidőhöz viszonyított arányában jelenik meg. Ha tehát a munkavállaló és a munkáltató például 60%-os részmunkaidős foglalkoztatásban állapodnak meg, akkor a foglalkoztatott heti munkaideje 0,6 x 40 = 24 óra, kötött munkaideje 19,2 óra, neveléssel-oktatással lekötött munkaideje pedig a kötött munkaidejének 55-65%-a között, azaz 13,2 óra és 15,6 óra lehet. Az óraszám meghatározásánál azonban az alsó határt lefelé, a felső határt pedig felfelé nem lehet kerekíteni, mert ebben az esetben az alkalmazott óraszám már nem a Köznevelési törvény által előírt 55-65%-os sávba esne. Tehát a konkrét példában a 60%-os részmunkaidős foglalkoztatásban a pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje 14 vagy 15 óra lehet. A munkavállaló érdeke ilyenkor természetesen az, hogy 14 órát kelljen megtartania, a munkáltatóé pedig az, hogy a részmunkaidős kolléga 15 órát tartson meg. A részmunkaidős foglalkoztatáskor a munkáltató döntési jogkörébe tartozik, hogy a részmunkaidő 55-65%-os sávján belül hogyan állapítja meg a kolléga részmunkaidős neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét.

 

  1. Az öregségi nyugdíj előtt állók részmunkaidős foglalkoztatásának lehetősége

A Köznevelési törvény az öregségi nyugdíjkorhatárhoz közelítő pedagógusok számára is biztosítja annak lehetőségét, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár elérését megelőző öt évben – saját választásuk szerint – részmunkaidőben dolgozhassanak.

Nkt. 65. § (7)  Az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő pedagógus, óvodai dajka választása szerint csökkentett munkaidőben dolgozhat. Illetménye, munkabére a munkaidő-csökkentés mértékének ötven százalékával csökken. A munkáltató csak akkor köteles biztosítani a választás szerinti feltételeket, ha azt a nevelési, a tanítási év vagy a tanítási év első félévének befejezését megelőző hatvan nappal korábban közli a pedagógus, az óvodai dajka. Az e bekezdésben foglalt kedvezményt csak azok választhatják, akik a nyugdíjkorhatár elérése előtti ötödik évet megelőzően legalább 20 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek pedagógus-munkakörben vagy óvodai dajkaként.

A Köznevelési törvény – mint látjuk – a pedagógusok számára előnyös feltételekkel biztosítja a részmunkaidős foglalkoztatásra történő áttérés lehetőségét, hiszen az érintett illetménye csak a munkaidő-csökkenés mértékének a felével csökken. Azaz ha egy kolléga úgy dönt, hogy kezdeményezi a 60%-os részmunkaidőben történő foglalkoztatását, akkor munkabére vagy illetménye a teljes munkaidőre járó összegnek 80%-a lesz. A feltételeknek megfelelő pedagógusoknak vigyázniuk kell azonban arra, hogy a jogszabályban meghatározott időpontig feltétlenül írásban nyújtsák be kérelmüket az intézmény vezetőjének, mert a munkáltató csak ebben az esetben köteles biztosítani a részmunkaidőben történő kedvezményes foglalkoztatást. Mivel a tanítási év a jogszabályi rendelkezések alapján minden évben június 15-én fejeződik be, a következő tanévre kezdeményezett részmunkaidős foglalkoztatás iránti igényt legkésőbb április 16-án be kell nyújtani. A tanév második félévére történő részmunkaidős foglalkoztatásra irányuló kérelmet pedig az első félév utolsó napjának miniszteri rendeletben meghatározott időpontját megelőzően legalább hatvan nappal, azaz – tekintettel az első félév utolsó napjának változó dátumára – legalább november 15-ig be kell nyújtani a munkáltató számára.

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtti öt évben részmunkaidős foglalkoztatásukat kérelmező pedagógusok ügyében a munkáltatónak nincs tényleges döntési kompetenciája. Azaz ha a kérelmező a megadott határidőt megelőzően írásban egyértelműen nyújtotta be részmunkaidős foglalkoztatása iránti kérelmét, akkor azt a munkáltatónak kötelezően el kell fogadnia, és az érintett időszakban a kérelemnek megfelelő részmunkaidős foglalkoztatást kell biztosítania az érintett számára.

Az öregségi nyugdíjkorhatár elérését megelőző legföljebb ötéves időszakban részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógus munkaidejének jellemző mutatói a teljes munkaidős foglalkoztatáshoz mérve a részmunkaidő mértékének megfelelően alakulnak. Ha tehát a kolléga 60%-os részmunkaidős foglalkoztatást igényel, akkor heti munkaideje 24 óra kötött munkaideje 19,2 óra, neveléssel-oktatással lekötött munkaideje pedig 13,2-15,5 óra tartományban lehet, azaz – tekintettel az egész számú órákra a 13-15 órás sávban lehet. Fontos tudnivaló, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógusoknak is részt kell venniük a tanórákon és egyéb foglalkozásokon kívüli iskolai feladatok megoldásában, az ügyeleti, az ebédeltetési és más iskolai-óvodai feladatok megoldásában, így például a nevelőtestületi értekezleteken. A részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógusok számára is lehet eseti helyettesítést, sőt rendkívüli munkavégzést (túlórát) is elrendelni.

  1. A kisgyermeket nevelők részmunkaidős foglalkoztatása

A négyévesnél nem idősebb kisgyermeket nevelő szülők számára (akár az anyának, akár az apának, akár mindkettőjüknek egyidejűleg) a jogszabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy – saját kezdeményezésükre – teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonyukat a munkáltató részmunkaidőssé alakítsa. A három vagy több gyermeket nevelő munkavállalókat ez a jog a legfiatalabb gyermek hatéves koráig illeti meg. Ezeket a lehetőségeket a Munka törvénykönyve biztosítja a munkavállalók – így a közalkalmazottak számára is.

Mt. 61. § (3)  A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.

A jogszabály rendelkezik arról is, hogy a munkáltatónak 15 napon belül választ kell adnia a kérelemre. A munkáltatónak azonban nincs olyan lehetősége, hogy a munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó javaslatát elutasítsa. A válasz érdemben tehát csak annyi lehet, hogy a munkavállaló kérésének megfelelően a munkáltató a munkaszerződést részmunkaidőssé alakítja.

Mt. 61. § (2) A munkavállaló munkaszerződés módosítására irányuló ajánlatára a munkáltató tizenöt napon belül írásban nyilatkozik.

Mivel azonban a teljes munkaidős foglalkoztatás részmunkaidőssé történő alakítása a foglalkoztatott négyévesnél (három vagy több gyermek esetén hatévesnél) fiatalabb korával van összefüggésben, nyilvánvaló, hogy a gyermek szóban forgó életkorának betöltésével a részmunkaidős foglalkoztatást vissza kell alakítani teljes munkaidős foglalkoztatássá, hacsak az érintett munkavállaló másként nem kívánja.

A félmunkaidőben történő foglalkoztatás esetében a munkaidő minden mutatója a jogszabályban a teljes munkaidős foglalkoztatásra vonatkozó érték fele, azaz a heti munkaidő 20 óra, a heti kötött munkaidő 16 óra, a neveléssel-oktatással lekötött időkeret pedig 11-13 óra lehet.

 

 

 

A mappában található képek előnézete Süteményeim