Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ebédeltetési és ügyeleti feladatok elszámolása

2019.10.04

Beszámítható-e az iskolai ügylet, ebédeltetés időtartama

 a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőbe?

Egy 2019 szeptemberében tartott budapesti konferencián résztvevő igazgató kolléga az alábbi terjedelmes, de alaposan átgondolt, írásban feltett kérdéssel fordult hozzám.

„Kérdésem a pedagógusok által felügyelt ebédeltetési időre vonatkozik. A pedagógiai program szerinti egésznapos oktatásban  az 1-4. évfolyamon illetve felső tagozaton az 5. évfolyamon  a tanulók  ebédeltetésével eltöltött munkaidőt, ahol a pedagógus az általa nevelt-oktatott tanulócsoportot elkíséri ebédelni, előtte elküldi mosdóba, segíti öltözni, készülődni, majd az ebédelést felügyeli, a  kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében kell-e elszámolni  a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. §. 5. pontja szerint. Van-e lehetőség arra, hogy az ebédeltetési feladatok ellátásával töltött munkaidőt az iskola a heti 22-26 órás, a kötött munkaidő neveléssel-oktatással lekötött munkaidejébe tartozó egyéb foglalkozásként vegye számításba?

A tantárgyfelosztás készítésekor ez mindig nagy elégedetlenséget okoz iskolánkban, hisz ezeken az évfolyamokon mindennap van ilyen feladat a délutáni egésznapos egyéb foglalkozások vagy tanórák megtartása előtt. Az ebédeltetéssel eltöltött munkaidőnek a kötött munkaidő neveléssel-oktatással lekötött részébe való beszámításával a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő megemelkedhetne, hiszen az ebédeltetéssel akár hetente 3-4 órát is eltölthet egy-egy pedagógus. Ez az idő az egésznapos oktatás szerves része, a felügyelet ebben az esetben is egész értékű pedagógiai munka. A pedagógusok munkájának könnyítése érdekében, elvégezheti-e ezt a feladatot önállóan a pedagógiai asszisztens?

Ugyancsak kérdésem, hogy az óraközi szünetekben előre beosztott udvari, folyosói ügyeletet, egésznapos oktatás utáni összevont pedagógus ügyeletet nyilván kell-e tartani, el kell-e számolni a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében, vagy ez munkaköri leírás szerint beszámítás nélkül kötelező feladata lehet a pedagógusnak?”

A probléma szinte minden általános iskola és sok középiskola pedagógusait és vezetőit érinti, érdemes tehát gondosan körüljárni a problémát és pontos választ adni a felvetett kérdésre. Elsőként tekintsük át, hogy hogyan rendelkezik a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a neveléssel-oktatással lekötött időkeretbe (általában 22-26 óra), valamint a kötött munkaidőnek a neveléssel-oktatással le nem kötött részébe (a 32 órának a neveléssel-oktatással le nem kötött maradék része) történő beszámíthatóságról.

17. § (1) Nevelési-oktatási intézményben a pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében

5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók – tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete,

rendelhető el.

Arra keressük a választ, hogy az ebédeltetéssel és a tanulók óraközi szünetekben vagy a tanítás előtti felügyeletével töltött időtartamokat a munkaidő mely részébe kell beszámítanunk és hogyan kell nyilvántartanunk. Ha áttekintjük a Kormányrendelet 17. § (1) és (2) bekezdéseiben felsorolt feladatokat, és keressük közöttük azt a feladatot vagy azokat a feladatokat, amelyek az ebédeltetés és a tanulók óraközi felügyeletének beszámíthatóságáról rendelkeznek, akkor a 17. § (1) bekezdésében a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében találjuk a fentebb idézett 5. pontot: előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók – tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete. Az ebédeltetés és a tanulók tanórák közti felügyelete kétségtelenül ebbe a pontba sorolható. Nyilvánvaló, hogy mindkét feladat általában előre tervezett beosztás szerint történik, de egy-egy pedagógus váratlan távolléte esetén alkalomszerűen is jelentkezik. A rendelkezés világosan úgy szól, hogy az ebédeltetésnél jelentkező pedagógusi feladatok, valamint a tanulók tanórák közti szünetekben történő felügyelete – mivel egyik sem minősül egyéb foglalkozásnak – a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részébe, azaz a 26-32 óra (másoknál 22-32 óra) közötti munkaidőbe tartozik.

Mielőtt ebbe véglegesen belenyugodnánk, természetesen még egyszer figyelmesen végig kell néznünk az (1) és (2) bekezdésekben szereplő felsorolást, hogy nem tekinthető-e másik pontba tartozónak az ebédeltetési és tanórák közötti felügyelet ellátása. Az (1) bekezdésben nincs olyan felsorolás, amely e célból szóba jöhetne, de ez különösebben nem is érdekes, hiszen ez a szakasz szintén a kötött munkaidőnek a neveléssel-oktatással le nem kötött lehetséges munkafolyamatait taglalja.

Vizsgálódásunk szempontjából érdekesebb a 17. § (2) bekezdése, amely az iskolában szervezhető egyéb foglalkozások lehetséges eseteit sorolja fel, amelyek közül kiválogattuk mindazokat, amelyek szóba jöhetnének az ebédeltetési és ügyeleti feladatok kategorizálásakor. Most tehát arra teszünk kísérletet, hogy találhatunk-e a jogszabályban bármilyen lehetőséget, kerülőutat, kiskaput arra vonatkozóan, hogy az ebédeltetési és tanórák közti ügyeleti feladatokat egyéb foglalkozásként beszámíthassuk a neveléssel-oktatással lekötött időkeretbe, azaz a heti 22-26 órás tartományba, tehát szerepeltethessük ezeket a feladatokat a tantárgyfelosztásban.

17. § (2) Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely

e) napközi,

f) tanulószoba,

g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás,

m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás …(lehet).

A napközi vagy tanulószobai foglalkozások az iskola pedagógiai programjának részei, azok meghatározott napi és heti óraszámban valósulnak meg. Feladatuk a kötelező tanórai foglakozásokon tanultak elmélyítése, átismétlése, a tanulók másnapra történő felkészülésének segítése, a házi feladatok elkészítésének támogatása, egésznapos iskolában a foglalkozások sportfoglalkozásokkal, szabadidős foglalkozásokkal történő kiegészítése. Az ebédeltetés feladatait nem sorolhatjuk be e foglalkozások tematikájába. Többek között azért sincs erre lehetőség, mert egyáltalán nem biztos, hogy minden tanuló igénybe veszi az iskolai étkezési lehetőséget, másrészt pedig ha egy tanuló a pedagógus felügyelete mellett az ebédjét befejezte, akkor elhagyhatja az ebédlőt, azaz a továbbiakban nincs részvételi kötelezettsége. Az ebédeltetés tehát nem foglalkozás, hanem a tanulók felügyeletének része. Ugyanez még egyértelműbben igaz a tanórák előtti vagy közötti pedagógusi ügyeleti tevékenységre, amely az elmondottak szerint semmiképpen nem tekinthető foglalkozásnak.

Az ebédeltetés és az óraközi ügyelet még kevésbé tekinthető a tanulást vagy az iskolai felkészülést segítő foglalkozásnak vagy tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály-vagy csoportfoglalkozásnak, a (2) bekezdésben szereplő többi foglalkozási forma pedig még távolabb áll vizsgálatunk tárgyától.

Közelítsük meg most problémánkat a másik oldalról! Ahhoz, hogy az ebédeltetést és a tanulók óraközi felügyeletét a neveléssel-oktatással lekötött időkeretbe beszámíthassuk, az volna szükséges, hogy az említett tevékenységi formák tanórai foglalkozásnak vagy „egyéb foglalkozás”-nak minősüljenek. Az iskolában szervezett tanórai és egyéb foglalkozások körét minden esetben a pedagógiai program határozza meg. Az említett feladatok nyilvánvalóan nem lehetnek tanórai foglalkozások, hiszen azokon osztályozni, értékelni kellene a tanulókat. A pedagógia program az egyéb foglalkozásokhoz heti, esetleg napi órakeretet határoz meg, valamint tartalmazza azokat a nevelési vagy oktatási-nevelési feladatokat, amelyeket az adott egyéb foglalkozáson el kell végeznie a pedagógusnak. Az ügyeleti feladatok ebből a szempontból nem jöhetnek szóba, hiszen az ügyelet alkalmával a tanulók biztonságának garantálása, a balesetek megelőzése, a problematikus esetek kiszűrése a cél, és nincs olyan nevelési feladat, amelyet az ügyelethez egyértelműen tudnánk kapcsolni. Ráadásul a feladatnak minden tanulót érintenie kellene.

Ha az ebédeltetés feladatkörét az iskola beemelné pedagógiai programjába, a feladat végrehajtásához hetenként vagy óránként végrehajtandó feladatokat határozna meg (amint azt a helyi tantervben a tantárgyaknál teszi), az ebédeltetési „foglalkozáshoz” az adott tanulócsoport számára állandó pedagógust biztosítana, gondoskodna az adott tanuló számára a kötelezőség vagy választhatóság évenkénti nyilvántartásáról, vezetné a hiányzásokat és késéseket, valamint a foglalkozást „választó” tanulók végig részt vennének a 45 perces foglalkozáson, akkor jöhetne szóba az ebédeltetés mint egyéb foglalkozás beszámítása a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőbe. Ebben az esetben az ebédeltetés óraszáma azonban terhelné a tanulók napi és heti óraszámát is, amelynek napi maximumát jogszabály határozza meg. Ezek alapján látjuk, hogy az ebédeltetés mint egyéb foglalkozás szervezése rendkívül sok problémát vet föl, ezért szervezése a gyakorlatban lehetetlennek látszik.

Az ebédeltetés és a tanulók tanórák közötti pedagógusi felügyelete tehát nem tekinthető foglalkozásnak, ezért a feladat ellátása nem számolható el a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében. A feladat ellátása azonban az iskolák számára kötelező, a tanulók biztonsága pedig megköveteli azt, hogy mindkét munkafolyamatot a feladat nagyságával vagy összetettségével arányos számú pedagógus felügyelje. Ezeknek az ügyeletesi feladatoknak az ellátása azonban csak a pedagógus kötött munkaidejének a neveléssel-oktatással lekötött (heti 22-26 óra) részén túl, azaz jellemzően a 26-32 órás sávban valósulhat meg. Felhívjuk azonban az intézményvezetők figyelmét arra, hogy a kötött munkaidő részeként kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok meghatározásakor (ld. a Korm. rendelet 17.§ (3) bekezdését) legyenek figyelemmel arra, hogy ezek a feladatok nyilvánvalóan kizárólag az intézményben való tartózkodással láthatók el.

A kérdés kapcsán felmerült az is, hogy elláthatja-e az ebédeltetés vagy a folyosói felügyelet feladatát a pedagógus helyett pedagógiai asszisztens. Az intézmény vezetőjének felelősségi körébe tartozik az, hogy hogyan szervezi meg a tanulók óraközi szünetben vagy a tanítás megelőző felügyeletét, a tanulók ebédeltetésének felügyeletét. Ezek a feladatok a pedagógiai asszisztens munkaköri kötelességei között is szerepelhetnek, a feladatot vagy annak egy részét tehát ők is elláthatják. Ügyelni kell azonban arra, hogy a felügyelet ellátása ne jelenthessen aránytalan terhet a pedagógiai asszisztens számára, a feladatok elosztásakor tehát alapvetően azt kell figyelembe venni, hogy az intézmény vezetője a tanulók biztonságát garantálhassa.

Végezetül térjünk ki arra, hogy a cikkünkben szereplő ebédeltetési és órák közötti felügyeleti feladatok kötelező ellátását hogyan kell dokumentálnia az iskolának, illetőleg a pedagógusnak. Jellegénél fogva mindkét feladat esetében feltételezhető, hogy a feladatok ellátásának heti vagy napi rendjét az intézmény előre rögzíti, tehát meghatározza azt, hogy mely időpontokban mely pedagógusoknak kell ellátniuk az adott feladatot. A feladatok ellátása – amint azt az előzőekben részleteztük – a pedagógusok munkaköri kötelességei közé tartozik, de nem sorolható a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejükbe. Tekintettel arra, hogy e feladatok ellátása nem sorolható a foglalkozások, az egyéb foglalkozások körébe, és legtöbbször nem határozható meg egyértelműen az a tanulói célcsoport sem, amelyre a feladat elvégzése irányul, az ebédeltetési és a folyosófelügyeleti tevékenységről naplót vezetni nem szükséges. Amennyiben az iskola vezetése úgy dönt, hogy a feladatok elvégzését valamely aláíró íven kívánja igazoltatni, az nem szabálytalan, de nem is feltétlenül szükséges. Szükséges és helyes lépésnek tekinthető, ha e feladatok ellátási kötelezettségét a pedagógusok munkaköri leírása tartalmazza.

Végezetül felhívjuk a figyelmet arra, hogy a feladatok kijelölésekor – mint az iskola minden oktatási, nevelési és egyéb feladatának meghatározásakor – az intézmény vezetőinek figyelembe kell venniük az arányos terhelés elvét.

 

 

 

A mappában található képek előnézete A feleségem virágai-2017