Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Alapdokumentumok legitimációja

2021.04.26

Az iskolai, óvodai dokumentumok elfogadása, jóváhagyása, legitimációja

25 éves igazgatói pályafutásom során sok iskolai dokumentumot készítettem, most is kifejezetten kedvelem az intézményi szabályzatok témakörét. Mindig igyekeztem folyamatos figyelmet fordítani arra, hogy az iskolai alapdokumentumok, a házirend, az SzMSz és a pedagógiai program mindig friss, a jogszabályoknak és az intézményi szükségleteknek megfelelően álljanak rendelkezésére. A pedagógusok szakvizsgára történő felkészítésében évtizedek óta részvevő egyetemi előadóként több száz iskolai, óvodai dokumentumot ismerhettem meg, köznevelési szakértőként pedig rendszeresen foglalkozom intézmények alapdokumentumainak elemzésével és szakértői vizsgálatával.

Az alapdokumentumokkal való szakértői foglalkozásom részeként a Menedzser Praxis Kiadó számára nemrégiben készítettem el azokat az ellenőrző listákat, amelyek segítségével az ezzel foglalkozó kollégák ellenőrizhetik saját intézményi dokumentumaik jogszerűségét, és az esetleges hiányosságok észlelését követően elindíthatják a szabályzatok módosításának folyamatát. Ezek az ellenőrző listák az előfizetők számára a Kiadó honlapján elérhetőek. Az alapdokumentumok vizsgálatakor azonban felfigyeltem arra, hogy rendszeres problémákat okoz az intézményi dokumentumok legitimációs részének az elkészítése, mert az elmúlt tíz évben nem kismértékben megváltoztak az alapdokumentumok elfogadásával, véleményeztetésével és jóváhagyásával kapcsolatos jogszabályok.

Ebben a cikkben a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és a pedagógiai program legitimációs szabályaival foglalkozom annak érdekében, hogy minél több intézményi alapdokumentum záradékoló része pontosan megfelelhessen a hatályos jogszabályi előírásoknak és a racionalitásnak. A cikkben az egyes dokumentumok záradékolásához konkrét szövegjavaslatokat is közlök az ezzel foglalkozó vezető kollégák munkájának támogatása érdekében.

  1. Összefoglaló az alapdokumentumok legitimációjáról

1.1 Összegző táblázat az alapdokumentumok elfogadásáról, véleményezéséről, jóváhagyásáról

Cikkünk nyitó fejezetében foglaljuk össze egy táblázatban a házirend, az SzMSz és a pedagógiai program elfogadását, kötelező véleményezését, jóváhagyását és a fenntartó esetleges egyetértését elrendelő jogszabályi előírásokat. A táblázatban a Nemzeti köznevelésről szóló törvényt az Nkt., míg a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletet a Vr. rövidítéssel jelölöm.

dokumentum

elfogadja

véleményezi

jóváhagyja

fenntartói egyetértés

pedagógiai program

nevelőtestület, Nkt. 26.§ (1), 70. § (2)/a

intézmény szék,

Vr. 122. § (9)

intézményvezető Nkt. 69.§ (1)/e, 26. § (1). fenntartó

Nkt. 32. § (1)/i

többletköltség esetén,

Nkt. 26. § (1)

SzMSz

nevelőtestület,

Nkt. 70. § (2)/b

diákönkormányzat, Nkt. 48. § (4)/a,

intézményi szék, Vr. 4. § (5), 122. § (9)

fenntartó,

Nkt. 32. § (1)/i

többletköltség esetén,

Nkt. 25. § (4)

házirend

nevelőtestület, Nkt. 70. § (2)/g

diákönkormányzat, Nkt. 48. § (4)/d,

intézmény szék,

Vr. 122. § (9)

fenntartó,

Nkt. 32. § (1)/i

többletköltség esetén,

Nkt. 25. § (4)

 

1.2 Az alapdokumentumok elfogadása

Amint a táblázatból látjuk, mindhárom alapdokumentum elfogadásának joga az intézmény nevelőtestületét illeti meg. A dokumentumok elfogadásakor az intézmény teljes nevelőtestületét értekezletre kell összehívni, ismertetni kell a dokumentum módosítására vonatkozó javaslatokat, és azokat vitára kell bocsátani. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az elhangzott hozzászólások lényegét, és a nevelőtestületnek a dokumentum elfogadására vonatkozó határozatát. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az elfogadó, tartózkodó és ellenző szavazatok számát. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a nevelőtestület jelenlévő tagjainak aláírását és az értekezlet dátumát tartalmazó jelenléti ívet. A dokumentum aláíró részében a dokumentum nevelőtestületi elfogadásáról az intézményvezető mint a nevelőtestület képviselője jogosult nyilatkozni.

1.3 Az alapdokumentumok véleményezési joga

Az alapdokumentumok elkészítésekor a Köznevelési törvény az SzMSz és a házirend esetében kötelezően előírja azt, hogy a dokumentum elfogadása előtt be kell szerezni a diákönkormányzat véleményét. A diákönkormányzat véleményezési jogának biztosítására több lehetőség kínálkozik. Az egyik módszer szerint a dokumentum tervezetét a diákönkormányzat rendelkezésére bocsátjuk, majd ezt követően a diákönkormányzat saját szervezetében kialakítja a véleményét a dokumentumról, azt leírja, valamint a diákönkormányzat vezetője aláírja és dátumozza a dokumentumot, amelyet csatolhatunk a nevelőtestület jegyzőkönyvéhez, deklarálva ezzel a diákönkormányzat véleményezésének megtörténtét. A másik lehetőség az, hogy a diákönkormányzat képviselőit meghívjuk a nevelőtestületi értekezletre, ahol lehetőségük nyílik a dokumentum tervezetével kapcsolatos véleményük kifejtésére. Ezt követően a nevelőtestület által elfogadott dokumentum záró részében szerepeltetjük a diákönkormányzat nyilatkozatát a véleményezési lehetőség biztosításáról, amelyet a diákönkormányzat vezetőjének aláírása igazol. A pedagógiai program esetében a partnerszervezetek közül egyedül az iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék véleményének beszerzése kötelező, ha működik az intézményben ez a szervezet.

A pedagógiai program, a házirend és az SzMSz elfogadását megelőzően az intézménynek be kell szereznie az iskolaszék, óvodaszék vagy kollégiumi szék véleményét, amelyet a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 122. § (9) bekezdése ír elő számunkra kötelezettségként. A rendelet 4. § (5) helyett bekezdése azonban úgy rendelkezik, hogy amennyiben az intézményben iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék nem működik, úgy az SzMSz elfogadásakor az iskolai, óvodai, kollégiumi szülői szervezet véleményét kell beszerezni. Fontos azonban, hogy a nem működő intézményi szék a szülői szervezet véleményét kizárólag az SzMSz elkészítése vagy módosítása esetében kell beszerezni, a pedagógiai program és a házirend esetében azonban már nem.

Az SzMSz elkészítésekor vagy módosításakor azonban figyelmet kell fordítanunk a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet egy speciális előírására, amely az iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék számára véleményezési jogot biztosít a nevelési-oktatási intézmények dokumentumainak nyilvánosságáról szóló kérdéseknek az SzMSz-ben történő szabályozásakor. A rendelet 82. § (6) bekezdése azonban úgy rendelkezik, hogy amennyiben az intézményben nem működik iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék, akkor a véleményezési jog a szülői szervezetet, illetve az iskolai diákönkormányzatot illeti meg. A feladatok pontos tervezéséhez először nézzük meg, hogy mik azok a szabályozási feladatok, amelyek tekintetében a rendelet 82. § (1)-(5) bekezdése a szóban forgó vélemény beszerzésének kötelezettségét előírja arra az esetre, ha a kérdést az intézmény az SzMSz-ben szabályozni kívánja. Ezek az alábbiak:

(1) Az óvoda, az iskola és a kollégium a pedagógiai programjának elhelyezése annak érdekében, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék.

(2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról.

(3) Az SZMSZ, a házirend és a pedagógiai program nyilvánosságra hozása a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon.

(4) A házirend egy példányának átadása az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak.

(5) A szülők tájékoztatása a tanév végén azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz, valamint tájékoztatás az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, továbbá arról, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 82. §-ából kiemelt fenti felsorolás azonban nem jelenti azt, hogy az SzMSz-ben mindezeket a kérdéseket kötelező lenne szabályozni, ezt ugyanis jogszabály nem írja elő. Ha tehát az intézmény a fenti kérdések szabályozását nem emeli be az SzMSz-be, akkor az ezzel kapcsolatos intézményi széki, illetve azok nem működése esetén a szülői szervezet véleményének beszerzése nyilvánvalóan nem lehet kötelező, hiszen nincs mit véleményezni.

Felhívjuk a figyelmet azonban arra, hogy cikkünknek a véleményezéssel foglalkozó eddigi részében azokat az ügyeket tárgyaltuk, amelyekben a dokumentum elkészítésekor vagy módosításakor a szóban forgó szervezet véleményének beszerzése kötelező. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs arra lehetőség, hogy az intézmény nevelőtestülete további véleményezési jogokat biztosítson a szülői szervezet számára. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/p szakaszában lehetőséget biztosít ugyanis arra, hogy az intézmény SzMSz-ében megnevezze azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet véleményezési joggal ruházza föl. Ha az intézmény SzMSz-ében e rendelkezés alapján bizonyos ügyekben véleményezési joggal ruházta föl a szülői szervezetet, akkor a szóban forgó ügyekben (pl. a házirend vagy a pedagógiai program elfogadása, módosítása) a szülői szervezet véleményének beszerzése már kötelező. A rendelet 122. § (9) bekezdése pedig egyenesen úgy rendelkezik, hogy az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Érdekes, hogy ez a rendelkezés az óvodaszékekre, kollégiumi székekre nem vonatkozik.

1.4 Az alapdokumentumok jóváhagyásának joga

Az alapdokumentumok jóváhagyása minden esetben a fenntartó jogkörébe tartozik, amely az intézmény működését meghatározó lényeges dokumentumok esetében teljes mértékben racionális előírás. A fenntartónak a dokumentum és a nevelőtestület elfogadó értekezletéről szóló jegyzőkönyv megtekintése, értékelése után lehetősége van arra, hogy a benyújtott dokumentumtervezetet összevesse a hatályos jogszabályokkal megvizsgálva azt, hogy a dokumentum minden jogszabályban meghatározott kérdést szabályoz ez, illetve a szabályozás módja megfelel-e a fenntartói elvárásoknak. Ha a fenntartó mindkét kérdésre igenlő választ ad, akkor jóvá kell hagynia a dokumentumot, amely a fenntartói jóváhagyás napján hatályba is lép (hacsak a dokumentum ettől nem későbbi hatályba lépési időpontot határoz meg). A jóváhagyásra jogosultak körében azonban látunk egy furcsa kettősséget is, hiszen az Nkt. 69. § (1)/e bekezdésében foglaltak szerint a pedagógiai program jóváhagyásának joga az intézményvezetőt illeti meg. Véleményem szerint ez jogalkotói hibaként értékelhető, hiszen nem tekinthető racionálisnak, hogy egy dokumentum jóváhagyása nem egyetlen (jogi vagy természetes) személyt, hanem kettőt illet meg. Nem is életszerű a pedagógiai program intézményvezetői jóváhagyása, hiszen a gyakorlatban az intézményvezetők döntő többsége alkotó módon tevőlegesen részt vesz a pedagógiai program elkészítésében, és egyáltalán nem valószínű, hogy a nevelőtestület elfogadó döntése esetén a tantestület ellenében nem hagyná jóvá a pedagógiai programot. De az itt kifejtett vélemény ellenére a pedagógiai program elkészítésekor (vagy annak módosításakor) a fenntartó mellett az intézményvezetőnek is jóváhagyási joga van. A dokumentum tervezete tehát immár érvényes szabályzatként a két személy egybehangzó jóváhagyó jognyilatkozata vagy jóváhagyó aláírása esetében léphet hatályba.

Ha a fenntartónak egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZ-e, házirendje, pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre. Ezt a rendelkezést a Köznevelési törvény 85. § (1) bekezdése rögzíti. Fontos azonban, hogy az e bekezdésben felsorolt mindhárom dokumentum esetében a fenntartót egyetértési jog csak abban az esetben illeti meg, ha a pedagógiai program, az SzMSz vagy a házirend olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek megvalósításához  többletköltség szükséges, más esetekben a fenntartónak ezen dokumentumok vonatkozásában nincs egyetértési joga.

1.5 Az alapdokumentumok közzététele az intézmény honlapján

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a köznevelési intézmények számára alábbi előírásával kötelezővé teszi, hogy házirendjüket, SzMSz-üket és pedagógiai programjukat honlapjukon elérhetővé tegyék az érdeklődők számára.

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 82. § (3): Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

Kérdésként és gyakori problémaként vetődik föl az, hogy a szóban forgó dokumentumokat milyen formában, milyen tartalommal, aláírásokkal vagy anélkül, a nevelőtestületi jegyzőkönyvekkel és aláírásokkal vagy azok nélkül jelenítsük meg az intézmény honlapján. A hatályos jogszabályok ezzel kapcsolatos követelményeket, kötelező előírásokat nem tartalmaznak.

Az intézmények egy része Word vagy pdf formátumban csupán a dokumentum szövegét teszi közzé az elkészítés és hatályba léptetés dátumával, és az elfogadásról, véleményezésről, jóváhagyásról szóló nyilatkozatokat már nem közli, vagy ha szövegszerűen közli is, az aláírásokat és a bélyegzőket már nem szerepelteti a közölt dokumentumon. Álláspontom szerint ez végképpen nem szerencsés megoldás, mert semmiféle értékelhető információt nem tartalmaz arról, hogy a közölt dokumentum egy szabályosan elfogadott, véleményezett, jóváhagyott szabályzat-e vagy sem. Feltétlenül azt javaslom tehát, hogy a közzétett dokumentum tartalmazza az elkészítés, elfogadás, jóváhagyás, hatályba lépés dátumát, és az elfogadó nevelőtestület nevében eljáró intézményvezető, valamint a véleményezési joggal bíró szervezetek képviselőinek aláírását, bélyegzőjét. Az érvényesség megítélése szempontjából legalább ilyen fontos a fenntartói jóváhagyó nyilatkozat, aláírás és bélyegző közzététele.

Nem javaslom viszont a nevelőtestületnek a dokumentum elfogadásáról készített jegyzőkönyvének közzétételét, még kevésbé az értekezleten jelen lévő pedagógusok névsorának és aláírásának közlését. Az elfogadó értekezlet anyagát és jelenléti ívét, valamint a támogató, tartózkodó és elutasító szavazatok arányát tartalmazó jegyzőkönyvét az irattárban kell őrizni, és persze a fenntartó számára meg kell küldeni.

A nevelési-oktatási intézmények vezetőinek azonban folyamatos figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a házirend, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a pedagógiai program hatályban lévő dokumentuma bármikor elérhető legyen az iskola, óvoda vagy más köznevelési intézmény honlapján.

 

  1. Javaslatok az alapdokumentumok záradékoló fejezetéhez

Amint az előzőekben láttuk, az alapdokumentumok elfogadásához, véleményezéshez és jóváhagyásához nem sok jogosultság fűződik, de azok – főként a véleményezési joggal kapcsolatos rendelkezések – nagyon szerteágazóak, mondhatnánk bonyolultak. Ezért a pedagógiai program, az SzMSz és a házirend elkészítésekor, módosításakor nagyon körültekintően kell eljárnunk abban a tekintetben, hogy minden szereplő, szervezet számára pontosan és gondosan biztosítsuk a jogszabályban meghatározott elfogadási, véleményezési, jóváhagyási, ritkán egyetértési jogot.

Szakértői elemző munkám során azt tapasztaltam, hogy az iskolák, óvodák többsége esetében nem megfelelően pontosak a legitimációs nyilatkozatok, azaz azok a dokumentumok, amelyekben az egyes szereplők, személyek vagy szervezetek nyilatkoznak a szóban forgó dokumentum elfogadásával, véleményezésével, jóváhagyásával kapcsolatban. A legitimációs nyilatkozatokat a dokumentumok záró fejezetében „záró nyilatkozatok”, „jognyilatkozatok” vagy „legitimációs nyilatkozatok” címmel szokás feltüntetni a jognyilatkozat pontos közlésével, az aláírás dátumával és a képviseletre jogosult aláírásával (ha van, bélyegzőjével).

Sok esetben találkoztam már azzal a fordulattal, hogy „az intézmény diákönkormányzata (vagy szülői szervezete) egyetért a házirend módosításával. Ez a jognyilatkozat bizonyosan hibás, hiszen a szövegben az „egyetértés” szó azt jelentheti, hogy a szóban forgó szervezet egyetértési jogát gyakorolta, holott erről szó sincs, hiszen a diákönkormányzatot a házirend elkészítésekor, módosításakor véleményezési jog illeti meg. A két jog között nagyon lényeges különbség van, hiszen az egyetértési jog esetén az egyet nem értés azt jelenti, hogy a dokumentum nem léphet hatályba, míg a szervezet esetlegesen negatív elemeket is tartalmazó véleményezési jogának kifejtése semmilyen következménnyel nem jár a dokumentum elfogadásakor vagy hatályba léptetésekor.

Az ügy segítése érdekében igyekszem megfogalmazni a pontos jognyilatkozatokat.

2.1 A nevelőtestület elfogadó nyilatkozata

A Kossuth Lajos Általános Iskola nevelőtestülete az intézmény házirendjének (pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának) módosítását a mai napon megtartott nevelőtestületi értekezletén elfogadta.

Budapest, 2021. április 23.

………………………………

              igazgató

 

2.2 A diákönkormányzat, iskolaszék véleményezési nyilatkozata

A Kossuth Lajos Általános Iskola diákönkormányzata (iskolaszéke) az intézmény házirendjének (pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának) módosításával kapcsolatos véleményezési jogát gyakorolta.

Budapest, 2021. április 23.

………………………………

a diákönkormányzat vezetője

 

2.3 A szülői szervezet véleményezési joga intézményi szék nem működése esetén

A Kossuth Lajos Általános Iskola szülői szervezete az intézmény szervezeti és működési szabályzatának módosításával kapcsolatos véleményezési jogát a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint gyakorolta.

Budapest, 2021. április 23.

………………………………

a szülői szervezet vezetője

 

2.4 Az intézményvezető jóváhagyó nyilatkozata

A Kossuth Lajos Általános Iskola pedagógiai programjának módosítását a mai napon intézményvezetői jogkörömben jóváhagyom.

Budapest, 2021. április 23.

..............................................

               igazgató

 

2.5 A fenntartó jóváhagyó nyilatkozata

A Kossuth Lajos Általános Iskola pedagógiai programjának módosítását, amelyet az intézmény nevelőtestülete 2021. április 23-án elfogadott, az intézmény vezetője 2021. április 23-án jóváhagyott, a mai napon a fenntartó képviselőjeként jóváhagyom.

Budapest, 2021. április 30.

 

……………………..……….

     a fenntartó képviselője

 

A cikk Word formátumban itt letölthető: Alapdokumentumok legitimációja

 

 

A mappában található képek előnézete A nagykörűi házunk