Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

A továbbképzési kötelezettség nyilvántartása

2021.11.05

A pedagógus-továbbképzés nyilvántartásának célszerű szervezése

A kötelező pedagógus-továbbképzésre vonatkozó rendelkezéseket A pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban Kormányrendelet, rövidítésben Korm. r.) vezette be. A Kormányrendelet hatályba lépése idén immár negyedszázada, 1997. december 30-án történt. A kötelező pedagógus-továbbképzés elrendelésének törvényi alapját a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban Köznevelési törvény, rövidítésben Nkt.) 62. § (2) bekezdése képezte, amelyek előírása szerint a pedagógus-továbbképzési rendszerben történő hétévenkénti részvétel minden pedagógus számára kötelező annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben az érintett betölti 55. életévét. Persze a helyzet korántsem ilyen egyszerű, mint azt az előző mondatban közölt jogszabályi szövegrész sugallja: a továbbképzés hétévenkénti gyakoriságú rendjét a további jogszabályi rendelkezések alaposan átszabják. Megkockáztathatjuk, hogy alig van olyan eset, amikor valóban hétéves gyakorisággal követik egymást a pedagógus számára előírt továbbképzési ciklusok, és a kolléga ezek szabályos teljesítésével a jogszabály eredeti rendelkezésének megfelelő hétéves ütemezéssel tesz eleget továbbképzési kötelezettségeinek.

  1. A pedagógus-továbbképzés működési rendjéről megjelent korábbi cikkünkről

Kiadónk ……. kötetének 2021. évi … számában megjelent „A pedagógus-továbbképzés intézményi rendjének ellenőrzése 2021-ben” címmel írt cikkem, amelyben alaposan igyekeztem körüljárni a pedagógus-továbbképzés iskolai, óvodai szervezésével kapcsolatos feladatokat. Jelen cikkemben alapként tekintek a fentebb hivatkozott írásra, amelynek egy-egy fejezete részletesen taglalta az alábbiakat.

  1. fejezet: Kikre vonatkozik a pedagógus-továbbképzési kötelezettség, és mikor kezdődött? Ez a fejezet alapvető információkat tartalmaz arról, hogy a Kormányrendelet hatályba lépésekor pályájuk különböző szakaszaiban lévő pedagógusoknak mely időpontban kezdődött első továbbképzési ciklusuk. E szabályok pontos alkalmazása azért nélkülözhetetlen, mert az első továbbképzési ciklus kezdetének esetlegesen hibás meghatározása felborítja a továbbképzési ciklusok számításának további rendszerét.
  2. fejezet: A ciklusok számítására vonatkozó előírásokat részletezi. Fontos információkat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy milyen esetekben kell az általános hétéves ciklust alkalmazni, és hogyan borul föl ez a rendszer akkor, amikor a pedagógus szakvizsgával vagy jogszabályban meghatározott vizsga letételével teljesíti továbbképzési kötelezettségét. A cikk e részében fontos elkülönítenünk a ma már nem hatályos egykori Közoktatási tv. 19. § (8) rendelkezését, amely 1998. január 1-től 2012. augusztus 31-ig volt hatályos, és hét évre mentesítette a továbbképzési kötelezettség alól azokat a kollégákat, akik pedagógus szakvizsgát vagy egyéb jogszabályban meghatározott vizsgát tettek (pl. új pedagógus-diplomát szereztek). 2012. szeptember 1-jétől az akkor új Köznevelési törvény 62. § (2) bekezdésének előírása azonban már csak azok számára biztosítja a hétéves mentességet, akik továbbképzési kötelezettségüknek pedagógus szakvizsga megszerzésével tettek eleget. Láthatjuk, hogy ezek az időközben változó előírások ismét bonyolultabbá tették a pedagógus-továbbképzés személyre szóló és intézményi szintű nyilvántartását is.
  3. fejezet: A várakozási idő csökkentésére vonatkozó szabályokat és változásukat részletezte annak megfelelően, hogy a 2013. augusztus 31-ig hatályban lévő 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet 14. §-ának megfelelve a pedagógusnak az egyes fizetési fokozatok közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kellett, ha teljesítette a külön jogszabályban meghatározott továbbképzés követelményeit. Ebben a szakaszban felhívtuk a figyelmet arra is, hogy 2013. szeptember 1-jétől a pedagógus-továbbképzési kötelezettség teljesítése esetében nem jár és nem is alkalmazható az egyes fizetési fokozatok közötti várakozási idő csökkentése. Erre az előírásra jelen cikkünkben is figyelmet fordítunk.

4. fejezet: Ez a fejezet azt részletezte, hogy van-e munkajogi következménye a továbbképzési kötelezettség nem teljesítésének. Kifejtettük, hogy a Köznevelési törvény nem fűz ugyan kötelező munkáltatói intézkedéseket a továbbképzési kötelezettségüket nem teljesítő pedagógusok elmarasztalásához, nem teszi kötelezővé a munkáltatók számára a közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony megszüntetését, de lehetővé teszi azt. Ez utóbbira a közelmúltban már több példa is volt, ezért is kell vigyázni a továbbképzési kötelezettség időben történő teljesítésével.

5. fejezet: A hétévenkénti továbbképzési ciklusok számításáról szólt a szokásostól eltérő, rendkívüli, mégis gyakori esetekben. A pedagógus-továbbképzésről szóló jogszabályok ugyanis nem tartalmaznak megoldást azokra az esetekre, amikor a pedagógus – például gyermekei gondozása miatt – hét évnél tovább van távol az aktív pedagóguspályától, vagy akár több évtized időtartamra elhagyja a pedagógus-pályát, majd ismét visszatér a katedrára.

6. fejezet: A pedagógus-továbbképzési rendszer kötelező dokumentumait ismertette a továbbképzési programra és a beiskolázási tervre alapozva, majd a 6.3 fejezetben értekezést tartalmazott a pedagógus-továbbképzésben történő részvétel nyilvántartási rendszeréről. Jelen cikkünk tulajdonképpen ennek a fejezetnek és alfejezetnek a kibontását tartalmazza.

7. fejezet: Iratmintákat közölt a pedagógus-továbbképzési rendszer működtetéséhez a továbbképzési program és a beiskolázási terv mintájának közzétételével, valamint a pedagógus-továbbképzésre történő jelentkezési lap, valamint a jelentkezés elfogadásával vagy elutasításával kapcsolatban.

Javasoljuk a Tisztelt Olvasónak, hogy abban az esetben, ha a cikk tanulmányozásakor a kötelező pedagógus-továbbképzési rendszer működtetésével kapcsolatban további információra van szüksége, olvassa el a szerző fentiekről szóló részletes cikkét.

  1. A pedagógus-továbbképzés nyilvántartási rendszerének működtetése

A 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet, rövidítésben Korm. r.) 19. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy az intézményekben milyen tartalommal kell nyilvántartani a pedagógus-továbbképzésben történő részvétel, illetve a továbbképzési kötelezettség teljesítésével kapcsolatos adatokat:

Korm. r. 19. § (2) A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja

a) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak által felsőoktatási intézményben szerzett okleveleket,

c) azokat, akik a hétévenkénti továbbképzésre vonatkozó rendelkezések hatálya alá tartoznak,

d) a pedagógus-szakvizsga vagy azzal egyenértékű oklevél, tudományos fokozat megszerzését,

e) a továbbképzésben való részvételt és a továbbképzés teljesítését.

Amint a Kormányrendelet idézett bekezdése tételesen előírja, az intézményben nyilván kell tartani a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott kollégák (nem csak a pedagógus szakképzettséget igazoló) diplomáit, valamint a pedagógus-továbbképzésre vonatkozó adatokat. A jogszabály alkalmazásakor figyelmet kell fordítanunk arra, hogy az intézményben – megfelelve az előírásoknak – jól elkülöníthetően nyilvántartsuk:

  • azokat a kollégákat, akiknek a hatályos jogszabályi előírások alapján továbbképzési kötelezettségük van,
    • azaz azoknak a kollégáknak az aktuális listáját, akik pedagógus-munkakörben dolgoznak, továbbá első pedagógusdiplomájuk megszerzését követően eltelt hét év, de még nem töltötték be 55. életévüket,
  • a továbbképzési kötelezettségüknek pedagógus szakvizsga megszerzésével eleget tevő kollégák szakvizsgájával, diplomaszerzésével kapcsolatos adatokat,
  • naprakész formában személyenként a pedagógus-továbbképzési kötelezettség teljesítésével kapcsolatos adatokat.
    1. A továbbképzési kötelezettség nyilvántartása

Az alcímben szereplő irat a pedagógus-továbbképzési rendszer legalapvetőbb dokumentumaként funkcionál, mert tanévenkénti frissítésben tartalmazza azon pedagógusok nevét, akik a továbbképzési kötelezettség hatálya alá tartoznak. Az évenkénti frissítés azért nélkülözhetetlen, mert az idő előre haladtával a fiatalabb pedagógusnemzedékből minden évben újabb és újabb kollégákkal bővül a pedagógus-továbbképzési kötelezettség alá tartozók tábora, az idősebb korosztálynak azok a tagjai azonban, akik betöltötték az 55. életévüket, kiesnek a továbbképzésre kötelezettek köréből.

A 2021/2022-es tanévben, nevelési évben aktuális táblázatban csak az 1967-ben és később született pedagógusokat kell szerepeltetni, hiszen az 1967-ben született kollégák 2022-ben töltik be 55. életévüket, így számukra a továbbképzési kötelezettség 2022. augusztus 31-ig tart. Felhívjuk a figyelmet azokra a kollégákra, akik első pedagógusdiplomájuk után 1992. december 30. és 1997. december 30. között, azaz a rendelet hatályba lépését megelőző öt évben főiskolai szintű alapképzésben, szakirányú továbbképzésben vagy egyetemi szintű alapképzésben, szakirányú továbbképzésben oklevelet, vagy pedagógus-szakvizsgával egyenértékű oklevelet, tudományos fokozatot, vagy felsőoktatási intézményben, legalább két féléves képzés keretében mentor szakképzettséget szereztek, mert számukra a Kormányrendelet 22. § (4) bekezdése a jogszabály hatályba lépését követő öt évig, azaz 2002. augusztus 31-ig mentességet biztosított. Ezért különbözik például a táblázat 2. és 3. sorában szerepeltetett két pedagógus továbbképzési kötelezettségének kezdete annak ellenére, hogy ugyanabban az évben szerezték meg első pedagógusdiplomájukat. A pontos értelmezés érdekében idézzük itt a Kormányrendelet 22. § (4) bekezdését, amely természetesen már nincs hatályban, de a továbbképzési kötelezettség kezdetének meghatározásakor még lényeges előírást tartalmazott.

Korm. r. 22. § (4) Teljesítette a hétévenkénti továbbképzésben való részvétel követelményeit az e rendelet hatálybalépésétől számított öt évig az, aki az e rendelet hatálybalépését megelőző öt éven belül

a) munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett főiskolai szintű alapképzésben, szakirányú továbbképzésben vagy egyetemi szintű alapképzésben, szakirányú továbbképzésben oklevelet,

- pedagógus-szakvizsgával egyenértékű oklevelet, tudományos fokozatot,

- felsőoktatási intézményben, legalább két féléves képzés keretében mentor szakképzettséget

szerzett;

A táblázat tanulmányozásakor fölvetődhet még, hogy vajon miért nincs különbség az 5. és 6. sorban feltüntetett két pedagógus továbbképzési kötelezettségének kezdő időpontjában annak ellenére, hogy születési évük azonos, de a 6. sorban szereplő pedagógus 1997-ben második diplomát is szerzett. Ennek az az oka, hogy az 1997-et követő ötödik év ugyanazt az eredményt adja, mint a diplomaszerzés 1995-ös dátumát követő hetedik év, a két számítási mód tehát ebben az esetben ugyanazt az eredményt adja.

Ha azonban valamelyik vezető kollégánk nem kívánja éves gyakorisággal frissíteni az alfejezet második mondatának megfelelően a továbbképzési kötelezettség hatálya alá tartozó pedagógusok listáját, erre is van jogszerű lehetőség. Ez a nyilvántartás illeszkedhet például az ötéves továbbképzési programhoz úgy, hogy annak kezdetétől végéig nyilvántartja a továbbképzés hatálya alá tartozó pedagógusok névsorát. Ebben az esetben a lista természetesen nem fogja tartalmazni azoknak az időközben az intézménybe érkezett pedagógusoknak a nevét, akik diplomaszerzésüket követő hetedik év után létesítettek az intézményben pedagógus jogviszonyt, tehát a táblázatot az időközben érkezett és továbbképzésre kötelezett pedagógusok nevével és továbbképzési kötelezettségével ki kell egészíteni.

 

  1. Az egyes pedagógusok továbbképzési ciklusainak nyilvántartása

A pedagógusok továbbképzési kötelezettsége mellett az intézményekben személyenként naprakész formában nyilvántartást kell vezetni a pedagógus-továbbképzési kötelezettség teljesítésével kapcsolatos adatokról, mert ezt a kötelezettséget írja elő a Kormányrendelet korábban idézett 19. § (2) bekezdése. Ebben a nyilvántartásban szerepelniük kell a pedagógus-szakvizsga vagy azzal egyenértékű oklevél, tudományos fokozat megszerzésével kapcsolatos adatoknak ugyanúgy, ahogyan a továbbképzési kötelezettség legalább 120 órás akkreditált továbbképzéssel, mesterfokozatú pedagógusdiplomával vagy más módon történő teljesítési adatainak is.

Tekintettel arra, hogy a továbbképzési kötelezettség kezdő időpontjának meghatározása sem túlságosan egyszerű feladat, valamint a pedagógusok által megszerzett pedagógus szakvizsga, 2012. augusztus 31. előtt bármely jogszabályban meghatározott diploma teljesítésekor a jogszabály által garantált hétéves mentesítés szabályai igencsak bonyolultak, komoly feladatként kell tekintenünk az egyes pedagógusok továbbképzési ciklusainak követésére és nyilvántartására. A rendszer bonyolultságára való tekintettel itt volna az ideje annak, hogy a KIR személyi nyilvántartásában működjön végre egy olyan rendszer, amely az egyes pedagógusok továbbképzési kötelezettségének követésére, nyilvántartására, az egymást követő továbbképzési ciklusok meghatározására szolgál. Sajnos ilyen központi rendszer nem működik, így a nehézkesen követhető nyilvántartási rendszer folyamatos vezetése az intézményvezetőket vagy helyetteseiket terheli. Magam sok évig próbálkoztam egy olyan bonyolult, nagy kiterjedésű Excel-tábla megalkotásával és működtetésével, amely a pedagógusok adatainak és teljesített továbbképzéseinek függvényében többé-kevésbé automatikusan kiszámolja a következő továbbképzési ciklus kezdő és záró időpontját, de be kellett látnom, hogy a hatalmas táblázat tervezése, adatokkal való feltöltése, a naprakész állapot garantálása és az esetleges hibák kiszűrése emberpróbáló feladatot jelent. Ezért a magam részéről senkinek nem ajánlom olyan nagyméretű tábla működtetését, amely az intézmény összes pedagógusának továbbképzési adatait és továbbképzési kötelezettségét tartalmazza. Egy ilyen rendszer megalkotását komoly programozói feladatnak kell tekintenünk.

Ha pedig ilyen táblázatot nem célszerű készítenünk, akkor a továbbképzési kötelezettség továbbképzési ciklusainak meghatározásához és a kötelező pedagógus-továbbképzés teljesítési adatainak rögzítéséhez és követéséhez pedagógusonként kell egyszerű, jól átlátható és követhető folyamatosan vezethető táblázatot készítenünk. Ha egy ilyen táblázatot használatba veszünk, akkor már csupán arra kell ügyelnünk, hogy minden évben – például a beiskolázási terv március közepén esedékes elkészítését megelőző időszakban – szánjunk néhány aktív órát arra, hogy az elmúlt egy évben történt pedagógus-továbbképzési eseményeket rögzítsük, és azok függvényében határozzuk meg, definiáljuk újra néhány pedagógusunk továbbképzési kötelezettségének időpontját. A szóban forgó pedagógus továbbképzési életpályájának követése érdekében a kolléga minden egyes továbbképzési ciklusáról föl kell vennünk egy-egy ilyen adatlapot, és ezeket az adatlapokat egymás után el kell helyeznünk a kolléga személyi anyagában. Még célszerűbb az a megoldás, hogy az érintett pedagógus továbbképzési ciklusainak nyilvántartására szolgáló adatlapokat egy dokumentumban egyesítjük, így biztosítva az elválaszthatatlanságot és az áttekinthetőséget.

A Kossuth Lajos Általános Iskola pedagógusainak továbbképzési nyilvántartó íve

A pedagógus neve:

X.Y.

Születési időpontja:

1978

Első pedagógusdiplomájának éve:

2002

Szakképzettsége:

matematika-fizika szakos tanár

Továbbképzési kötelezettségének felső határa:

2033. augusztus 31.

 

Első továbbképzési ciklusa:

Továbbképzési kötelezettsége:

2009. szeptember 1-től 2016. augusztus 31-ig

A továbbképzés megnevezése:

tanügyigazgatási szakértői szakvizsga

Továbbképző intézmény neve:

Eszterházy Károly Főiskola

A továbbképzés kezdete:

2010. szeptember 30.

befejezése:

2012. június 14.

Bizonyítvány száma és kelte:

PT K….. sz. egyetemi oklevél, 2012. június 14.

Mentesítés a továbbképzési kötelezettség alól

2012. szeptember 1-től 2019. augusztus 31-ig

Következő továbbképzési ciklusa

2019. szeptember 1-től 2026. augusztus 31-ig

Várakozási idő csökkentése:

2013. január 1-jén megtörtént

 

Második továbbképzési ciklusa:

Továbbképzési kötelezettsége:

2019. szeptember 1-től 2026. augusztus 31-ig

A továbbképzés megnevezése:

közoktatási vezető pedagógus szakvizsga

Továbbképző intézmény neve:

Budapesti Műszaki Egyetem

A továbbképzés kezdete:

2019. október 1.

befejezése:

2021. június 15.

Bizonyítvány száma és kelte:

PT K ……..sz. egyetemi oklevél, 2021. június 16.

Mentesítés a továbbképzési kötelezettség alól

2021. szeptember 1-től 2028. augusztus 31-ig

Következő továbbképzési ciklusa

2028. szeptember 1-től 2035. augusztus 31-ig

Várakozási idő csökkentésére:

a jogszabály szerint nem jogosult

 

Harmadik továbbképzési ciklusa:

Továbbképzési kötelezettsége:

2028. szeptember 1-től 2033. augusztus 31-ig

Az 55. életévének 2033-ban történő betöltése miatt 2033. szeptember 1-jétől nem kötelezhető a pedagógus-továbbképzésben történő részvételre.

 

 

A Kossuth Lajos Általános Iskola pedagógusainak továbbképzési nyilvántartó íve

A pedagógus neve:

Y.Z.

Születési időpontja:

1978

Első pedagógusdiplomájának éve:

2002

Szakképzettsége:

tanító

Továbbképzési kötelezettségének felső határa:

2033. augusztus 31.

 

Első továbbképzési ciklusa:

Továbbképzési kötelezettsége:

2009. szeptember 1-től 2016. augusztus 31-ig

A továbbképzés megnevezése:

számítógépkezelő OKJ-tanfolyam

Továbbképző intézmény neve:

Neumann János Szakközépiskola

Az akkreditált képzés óraszáma:

120 óra

Alapítási engedély száma:

101/10/2011

A továbbképzés kezdete:

2012. február 1.

befejezése:

2012. május 31.

Tanúsítvány száma és kelte:

1436/2012-Neu

Mentesítés a továbbképzési kötelezettség alól

nincs mentesítési lehetőség

Következő továbbképzési ciklusa

2016. szeptember 1-től 2023. augusztus 31-ig

Várakozási idő csökkentésére:

2013. január 1-jén megtörtént

 

Második továbbképzési ciklusa:

Továbbképzési kötelezettsége:

2016. szeptember 1-től 2023. augusztus 31-ig

Az 1. továbbképzés megnevezése:

Modern pedagógusok módszertára

Továbbképző intézmény neve:

Neteducatio Kft.

Az akkreditált képzés óraszáma:

60 óra

Alapítási engedély száma:

769/10/2020

A továbbképzés kezdete:

2020. október 1.

befejezése:

2020. november 30.

Tanúsítvány száma és kelte:

135/2020, 2020. december 16.

 

A 2. továbbképzés megnevezése:

Intézményfejlesztési alapismeretek

Továbbképző intézmény neve:

Oktatási Hivatal

Az akkreditált képzés óraszáma:

60 óra

Alapítási engedély száma:

575/105/2017

A továbbképzés kezdete:

2021. március 1.

befejezése:

2021. június 1.

Tanúsítvány száma és kelte:

101/2021, 2021. június 10.

Következő továbbképzési ciklusa

2023. szeptember 1-től 2030. augusztus 31-ig

A második továbbképzési ciklus továbbképzési kötelezettségét 2021. június 10-én 60+60 óra akkreditált továbbképzéssel teljesítette.

Várakozási idő csökkentésére:

nincs jogszabályi lehetőség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3. A pedagógus-továbbképzés tervezése és irányítása rendkívüli esetekben

Amint az előzőekben is láthattuk, a pedagógus-továbbképzés intézményi szintű szervezése és tervezése rendkívül szerteágazó intézményvezetői tevékenységet igényel, és a továbbképzésben résztvevők szakszerű nyilvántartása is csak jól megtervezett tevékenység eredményeként valósulhat meg. Annak ellenére, hogy a pedagógusok hétévenkénti kötelező továbbképzésének rendszere immár negyedszázada működik, rendszeresen jelentkeznek olyan problémák, amelyek gondos, előrelátó intézményvezetői tervezéssel és felelősségteljes pedagógusi hozzáállással elkerülhetők. Nemrégiben találkoztam olyan esettel is, amikor egy pedagógus – folyamatosan fennálló pedagógus foglalkoztatási jogviszonya mellett – elmulasztotta a kötelező pedagógus-továbbképzési kötelezettségének teljesítését, és erre hivatkozva a munkáltató alkalmatlanság címén megszüntette munkaviszonyát. Erre a Köznevelési törvény 62. § (2) bekezdésének rendelkezése teremt jogalapot, mert elrendeli, hogy „… Megszüntethető – munkaviszony esetében felmondással, közalkalmazotti jogviszony esetében az alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel – annak a pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen.„

A továbbképzési kötelezettségüket bármely okból elmulasztók esete azonban általában nem jár ilyen súlyos munkajogi következményekkel, mert a jogviszony megszüntetése a munkáltató számára nem kötelező, csupán jogszabályban biztosított lehetőség. A gyakorlatban a továbbképzési kötelezettségüket elmulasztók munkajogi szankcionálására sokszor azért sem kerül sor, mert sok esetben a munkáltató is mulasztásokat követ el a pedagógus-továbbképzési rendszer intézményi működtetése során. Gyakran előfordul például, hogy a munkáltató elmulasztja a Kormányrendelet 1. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségét, amely szerint a továbbképzési program és a beiskolázási terv elfogadása előtt a munkáltatónak be kell szereznie az üzemi tanács, közalkalmazotti tanács véleményét. Az is munkáltatói mulasztásként értékelhető, ha az intézmény nem tesz eleget a Kormányrendelet 19. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségének, amely szerint nyilván kell tartania azokat a pedagógusokat, akik a hétévenkénti továbbképzésre vonatkozó rendelkezések hatálya alá tartoznak. Nyilvánvaló, hogy a továbbképzési kötelezettség fennállásáról – például az előbb hivatkozott nyilvántartás közzétételével – tájékoztatni kell az érintett pedagógusokat. Olyan esettel is találkoztam, amikor a továbbképzési kötelezettségét – döntően és eredendően saját hibájából – elmulasztó pedagógus munkaviszonyát egy az intézmény ellen személyét érintő munkaügyi per másodfokon történő sikeres megnyerését követően szüntette meg alkalmatlanság címén a munkáltató. Az itt elmondottak miatt minden pedagógusnak elemi érdeke saját továbbképzési kötelezettségének gondos követése és a továbbképzési kötelezettség pontos teljesítése, hogy semmiképpen ne adhasson alapot munkaviszonyának, közalkalmazotti jogviszonyának alkalmatlanság címén történő megszüntetésére.

Vannak azonban olyan esetek is, amikor a pedagógus – saját hibáján kívül – kiesik a pedagógus-továbbképzés rendszeréből, mert hosszú évekig nincs pedagógus jogviszonya, vagy aktív pedagógus jogviszonya (például kisgyermekei gondozása miatt) szünetel. Ha tehát a kisgyermekei gondozása miatt például hét évig fizetés nélküli szabadságon lévő kolléga esetét tekintjük, akkor pedagógus jogviszonya ugyan folyamatos, de egyáltalán nem életszerű, hogy a gyed vagy gyes időtartama alatt pedagógus-továbbképzési kötelezettségének teljesítésével tölti az időt (bár ilyen esetekkel is szépszámmal találkoztam már). Ez a mulasztás könnyen előfordulhat a hét évnél rövidebb passzív jogviszony esetében is például úgy, hogy a kolléga a fizetési szabadság engedélyezésekor hétéves továbbképzési ciklusának negyedik évében jár, tervei szerint a következő három évben szándékozik teljesíteni továbbképzési kötelezettségét, de – gyermekei születése miatt további-három-négy évig távol van az intézménytől, így a teljesítés elmarad. A jogszabály előző bekezdésben említett előírása szerint ilyen esetben is van jogi lehetőség a munkaviszony alkalmatlanság címén történő megszüntetésére, de ez a legkevésbé sem lenne tekinthető jóindulatú munkáltatói lépésnek.

Hasonló – egyre gyakrabban előforduló – esettel találkozhatunk akkor is, amikor egy pedagógus kolléga távozik a pedagóguspályáról, és – mondjuk tíz évig – nem pedagógus munkakörben helyezkedik el, majd visszatér a pedagóguspályához, hiszen végre felismeri, hogy mégiscsak ez a világ legszebb hivatása. Ebben az esetben nyilvánvalóan kiesik a pedagógus-továbbképzés rendszeréből, hiszen a távol töltött évtized alatt nyilvánvalóan nem terhelte őt a pedagógus-továbbképzés kötelezettsége, hiszen nem töltött be pedagógus munkakört.

Az előző két esetre és az ezekhez hasonló számtalan más esetre a Kormányrendelet nem tartalmaz alkalmazható rendelkezéseket, ezért az ilyen problémák keletkezése esetén a munkáltatónak és a munkavállalónak egyaránt az az érdeke, hogy – a munkáltató irányításával – közösen rögzítsék azt, hogy az érintett pedagógus hogyan illeszkedhet vissza a továbbképzési rendszerbe. Ennek érdekében feltétlenül azt javaslom, hogy a kolléga visszatérésekor, de lehetőleg még az aktív pedagógus jogviszonyának megkezdése előtt az intézményvezető készítsen elő rövid megállapodást arról, hogy a kolléga mikor és hogyan kapcsolódik vissza a kötelező pedagógus-továbbképzés rendszerébe. Ez a dokumentum mindkét fél segítségére lesz a továbbképzési kötelezettség megállapítása és a következő továbbképzések tervezése témakörében. Ráadásul nem áll elő olyan szabályozatlan helyzet, amelynek eredményeképpen – alkalmazható jogszabályi rendelkezés hiányában – sem a pedagógus sem az intézményvezető nem tudja, hogy mely időpontig terheli a továbbképzési kötelezettség teljesítése az érintett pedagógust.

A megállapodás (vagy akár intézményvezetői, munkáltatói rendelkezés) rögzítse azt, hogy miért és milyen időintervallumban volt távol a pedagógus az aktív pedagógus munkakörtől vagy általában a pedagógus munkakörtől, előző továbbképzési ciklusa mikortól és meddig tartott és azt a kötelezettségét mikor teljesítette. Ezt követően méltányosan határozza meg a munkavállaló számára kijelölt következő továbbképzési ciklus kezdő- és záró időpontját. A méltányosság azonban ilyenkor nagyon széles skálán értelmezhető. Például abban az esetben, ha egy kolléga tíz évig nem pedagógus munkakörben dolgozott, akkor méltányosnak tekinthető, ha a pedagóguspályára történő visszatérését követő szeptember 1-jétől az azt követő hetedik év augusztus 31-ig határozzuk meg a következő továbbképzési ciklusát. Ha egy kisgyermekei gondozása miatt négy évig passzív jogviszonyban lévő kolléga esetét tekintjük, akinek előző továbbképzési ciklusából még három év volt hátra, mielőtt fizetés nélküli szabadságot kapott, akkor méltányos lehet úgy megállapodni (vagy rendelkezni), hogy az aktív jogviszonyának helyreállítását követő tanév/nevelési év első napjától számítva három vagy négy évet biztosítunk számára a továbbképzési kötelezettségének teljesítésére.

A következőkben egy mintát mutatunk be a szóban forgó dokumentum elkészítéséhez hangsúlyozva azt, hogy az irat elkészíthető közösen aláírt megállapodás formájában vagy az intézményvezető/munkáltató által készített rendelkezés formájában is.

Tárgy: X.Y. munkavállaló pedagógus-továbbképzési kötelezettségének pontosítása

Iktatószám: 100/2021.

Kelt: 2021. szeptember 1.

A Szent János Katolikus Általános Iskola munkáltatói jogkörében eljárva X.Y. kolléga pedagógus-továbbképzési kötelezettségével kapcsolatban az alábbiakban rendelkezem.

Megállapítom, hogy az érintett a Köznevelési törvény 62. § (2) bekezdésének rendelkezése szerint a hétévenkénti pedagógus-továbbképzési kötelezettség hatálya alá tartozik. Utolsó továbbképzési ciklusa 2013. szeptember 1-jétől 2020. augusztus 31-ig tartott. 2017. szeptember 1-jétől azonban első gyermeke születése és gondozása érdekében fizetés nélküli szabadságot engedélyeztem számára, amelyet második gyermekének születését követően meghosszabbítottam. Ennek következményeként aktív pedagógus jogviszonya 2017. szeptember 1-jétől 2021. augusztus 31-ig szünetelt. Mivel fizetés nélküli szabadsága miatt tartósan passzív jogviszonyba került, pedagógus-továbbképzési kötelezettségének nem tudott eleget tenni, ami az adott körülmények között nem is volt elvárható tőle. A továbbképzési kötelezettségének elmulasztása miatt ezért jogkövetkezményeket nem kívánok alkalmazni.

2021. szeptember 1-jén fizetés nélküli szabadságának lejáratát követően visszatért az aktív pedagógus munkakörbe. Nem teljesített pedagógus-továbbképzési kötelezettségének teljesítése érdekében úgy rendelkezem, hogy azt az aktív pedagóguspályára történő visszatérését követő három éven belül, azaz 2024. augusztus 31-ig kell teljesítenie. Felhívom a figyelmét arra, hogy 2022. március 10-ig feltétlenül jelentkezzen a következő tanév beiskolázási tervébe, hogy a továbbképzési lehetőséget biztosíthassam az ön számára. Tájékoztatom továbbá, hogy a 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet 6. § (5) bekezdésének rendelkezése szerint a beiskolázási tervbe történő jelentkezésekor a feltételek megléte esetén nem tagadható meg a felvétele annak, akinek két évnél kevesebb idő áll rendelkezésre a hétévenkénti továbbképzés teljesítéséhez.

Budapest, 2021. szeptember 1.                                                         Tudomásul vettem:

……………………………….                                                         …………………………….

              igazgató                                                                                           pedagógus

 

*

Kedves Pedagógus Kollégáim! Tisztelt Vezető Kollégák!

Amint önök azzal teljes mértékben tisztában vannak, mindennapi óvodai, iskolai munkánk lelkiismeretes teljesítése teljes embert kíván. A gyermekekkel, tanulókkal és a pedagógustársakkal való közvetlen foglalkozás mellett azonban számos olyan munkaköri kötelezettségünk van, amelyek teljesítése folyamatosan további figyelmet és erőfeszítést kíván tőlünk. Ilyen kötelező feladatként tekinthetünk a pedagógusok kötelező továbbképzési rendszerére, amely szerint a továbbképzésben történő részvétel hétévenként minden pedagógus számára kötelező. Ha ez a hétéves szabály alapvető lenne és a legtöbb esetben érvényesülne, nem is lenne olyan nehéz a továbbképzési rendszer tervezése, követése és nyilvántartása. De a jogszabályok számtalan további szabályozást tartalmaznak, amelyek az egységes hétéves ciklusokat megbontják, és – szinte minden esetben – egyedi követést követelnek meg. Az a tapasztalatom, hogy a pedagógus-továbbképzési rendszer intézményi tervezését és működtetését lehet igényesen és jól csinálni, de „elég jól” sohasem; mindig lehet és kell javítani a bonyolult rendszer működésén. Ehhez kívántam némi segítséget adni ebben a cikkben!

 

 

A mappában található képek előnézete Balatoni bringakör-2020