Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

A rendkívüli munkavégzés, a túlmunka elszámolása

2020.12.11

A rendkívüli munkavégzés és a túlórák elszámolása

A pedagógusok az iskolákban, óvodákban és más köznevelési intézményekben rendkívül sokrétű és felelősségteljes feladatkört látnak el. Fokozottan igaz ez a kormány által kihirdetett veszélyhelyzet idején, amikor a pedagógusok minden elhivatottságára és kitartására szükség van annak érdekében, hogy intézményeink működőképességét – közös erőfeszítéssel – biztosítani tudjuk. Ebben a helyzetben főként érzékenyen érinti a pedagógusokat, ha a munkáltató által elrendelt rendkívüli munkavégzés, túlmunka kifizetésének rendjével kapcsolatban problémákat tapasztalnak. Cikkünk ezen túl azonban nem kötődik a vírusfertőzés által kiváltott veszélyhelyzet elrendeléséhez, az ebben olvasható információkat a normál jogrendben hatályos jogszabályok alapján írtam, a cikk szakmai tartalmát és következtetéseit tehát a veszélyhelyzet és az annak nyomán előállt különleges jogrend semmiben nem befolyásolja.

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Köznevelési törvény, rövidítésben vagy a jogszabályi hivatkozáskor Nkt.) minden pedagógus számára egyértelműen határozza meg a neveléssel-oktatással lekötött időkeret mértékét, amelyet tíz évvel korábban még kötelező óraszámként használt az akkor hatályos Közoktatási törvény.

Nkt. 62. § (6)  A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el, amelybe bele kell számítani heti két-két óra időtartamban a pedagógus által ellátott osztályfőnöki, kollégiumi, tanulócsoport-vezetői, vagy munkaközösség vezetéssel összefüggő feladatok, továbbá heti egy óra időtartamban a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok időtartamát. E szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha e törvény egyes pedagógus munkakörök esetében az e bekezdésben foglaltaktól eltérően határozza meg a munkaidő egyes feladatokra fordítandó részeinek arányát. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.

Nkt. 62. § (8)  Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára.

A Köznevelési törvény 62. §-ának további (9)-(13) bekezdései más munkakörökre (vezetőpedagógus, gyakornok, könyvtárostanár, iskolapszichológus, stb.) is meghatározzák a neveléssel-oktatással lekötött időkeretet, de a cikkünkben szereplő példákat mindannyiszor a többségben lévő tanítók, tanárok, óvodapedagógusok foglalkoztatásával kapcsolatban hozzuk.

Az iskolában foglalkoztatott tanárok, tanítók többségének neveléssel-oktatással lekötött munkaideje tehát a 40 órás heti teljes munkaidő 55-65%-a, azaz heti 22-26 óra. Az óvodapedagógusok esetében az imént olvasott 62. § (8) bekezdés pedig heti 32 órában rendeli el az óvodai foglalkozások heti számát. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy mi történik abban az esetben, ha a munkáltató a heti neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felett, azaz rendkívüli munkavégzés formájában kénytelen tanóra, foglalkozás megtartását elrendelni. Értekezünk majd az így keletkezett „túlórák” díjazásának rendjéről is. Örömmel mondhatjuk, hogy az elmúlt közel tíz év alatt a köznevelési rendszer sokat fejlődött abból a szempontból, hogy az intézmények többségében (?) immár kifizetik a jogszabályi maximális értékek fölött elrendelt rendkívüli munkavégzés díját. Mostanában azonban más problémák kerülnek előtérbe, ezek között a leggyakoribb a túlórák számának meghatározásával és elszámolásával kapcsolatos eljárás szabályos rendje.

  1. Az alapeset

Alapesetnek tekinthetjük azt a szituációt, amikor a 22-26 órás neveléssel-oktatással lekötött munkaidő mellett a munkáltató – valamely oknál fogva – kénytelen a tantárgyfelosztásban a 26 óránál több, például 27 órát szerepeltetni. Óvodában ugyanez a helyzet, ha az óvodavezető a munkabeosztásban egy óvodapedagógus esetén 32 óránál több foglalkozás megtartására osztja be a pedagógust – ide nem értve az eseti helyettesítést.

A köznevelési jogszabályok – ide értve a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt is – semmiféle rendelkezést nem tartalmaznak a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő mértéke fölött elrendelt további foglalkozások elrendeléséről vagy díjazásáról, ide nem értve a jogszabályokban gondosan meghatározott eseti helyettesítések rendjét, utóbbi azonban most nem képezi e cikk témáját. Ezért a jogszabályban meghatározott maximális óraszám felett elrendelt, a tantárgyfelosztásban vagy az óvodai csoportbeosztásban rögzített, heti rendszerességgel megtartandó foglalkozásokra vonatkozó rendelkezéseket kizárólag a Munka törvénykönyvében kereshetjük, amely az alábbiakban rendelkezik a rendkívüli munkavégzésről.

Mt. 56. A rendkívüli munkaidő

Mt. 107. § Rendkívüli munkaidő

a) a munkaidő-beosztástól eltérő,

b) a munkaidőkereten felüli,

c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá

d) az ügyelet tartama.

E törvényi rendelkezés alapján tehát a 26 órás maximális neveléssel-oktatással lekötött időkeret felett elrendelt 27. (és persze minden további) óra eltér a törvényes munkaidő-beosztástól (107. § a) szakasz), ezért azt rendkívüli munkaidőben végzett munkának kell minősíteni. De eredményesen hivatkozhatunk a 107. § c) bekezdésére is, mert az iskolában, óvodákban minden további nélkül tekinthetjük elszámolási időszaknak az egyhetes, teljes hetek esetén hétfőtől péntekig tartó időszakot, amelyben jogszerűen tanítók és tanárok esetében 26 órát, óvodapedagógusok esetében 32 órát lehet elrendelni a rendes munkaidőben.

A tantárgyfelosztásban (tehát nem eseti helyettesítés formájában) vagy óvodákban a hosszabb időre szóló csoportbeosztásban a neveléssel-oktatással lekötött időkeret maximuma felett elrendelt foglalkozásokat tehát rendkívüli munkaidőként kell nyilvántartani és kifizetni.

A rendkívüli munkavégzés díjazása

A pedagógusok által végzett túlmunka, rendkívüli munkavégzés formájában megtartott órák vagy foglalkozások után járó óradíj mértékét jogszabályi rendelkezés – sajnos – nem határozza meg. Amint azonban a korábbiakban bemutattuk – és ezt intézmények százainak napi gyakorlata is alátámasztja – rendszeresen előfordul, hogy a pedagógusok a neveléssel-oktatással lekötött óraszámuk maximuma felett heti rendszerességgel tanítanak (ismét ide nem értve az eseti helyettesítéseket). A cikkünk korábbi szakaszában kifejtettek alapján ebben az esetben rendkívüli munkaidőről, tehát rendkívüli munkavégzésről van szó, amelynek díjazását valamilyen módon mégiscsak meg kell állapítani. A köznevelési jogszabályokban a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 33.§ (8) bekezdésében szerepel a pedagógusok rendkívüli munkavégzésének díjazására vonatkozó rendelkezés, amely a jogszabály szövege szerint azonban kizárólag az ügyelet és a készenlét esetére érvényes.

326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 33. § (8)  Az e §-ban meghatározott óradíj egy órára eső összege a pedagógus havi illetményének a következőkben meghatározott osztószámmal megállapított hányada. Az osztószámot az érintett beosztott pedagógus munkakörére előírt neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó mértékének 4,33-mal történő szorzata adja.

Mivel azonban a rendkívüli munkavégzés óradíjának meghatározására más érvényes jogszabályi rendelkezés nincs hatályban, célszerűnek látszik a neveléssel-oktatással lekötött időkeret maximumának túllépése esetén előálló rendkívüli munkavégzés esetére is ezt az előírást alkalmazni. E rendelkezés szerint az óradíj összege a pedagógus havi illetményének a 4,33-mal (ez az egy hónapban átlagosan lévő hetek száma), valamint a neveléssel-oktatással lekötött heti óraszám alsó határával történő osztásával kapható meg. Célszerű tehát, ha a rendkívüli munkavégzés elrendelésével egyidejűleg (vagy akár az elrendelő utasításban) a munkáltató rendelkezik a rendkívüli munkavégzés óradíjának meghatározásáról is.

Például ha egy tanító vagy tanár esetében a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határa 22 óra, akkor a túlmunka óradíját az érintett havi illetményének 95,26-tal történő osztásával kapjuk meg. Ha tehát a tanító Pedagógus II. fokozat 10. kategóriájába van sorolva, akkor főiskolai szintű végzettsége miatt az illetménye 328.860,– Ft + a 2020. július 1-jétől járó 10%-os ágazati pótlékkal 361.746,– Ft, továbbá a feltételezett 36.500,– Ft-os osztályfőnöki pótlék, azaz 398.246,– Ft-os illetménye miatt óradíja 4.181,– Ft. A mesterfokozatú (egyetemi) diplomával rendelkező Mesterpedagógus fokozat 12. kategóriájába sorolt tanár illetménye 466.900,– Ft, továbbá a 10%-os illetménypótlék, azaz 513.590,– Ft (itt a példákban nem számoltunk osztályfőnöki vagy más pótlékkal), azaz óradíja 5.391,– Ft.

Óvodapedagógusok esetében, ahol a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő 32 óra, a túlóradíj az illetmény 4,33 x 32-vel, azaz 138,56-dal történő osztásával kapható meg. Ha tehát az óvodapedagógus kolléga a Pedagógus I. fokozat 9. kategóriájába van sorolva, akkor havi illetménye a főiskolai szintű, azaz BA végzettség esetében érvényes 182.700,– Ft összegű illetményalap 160%-a, azaz 292.320,– Ft, ami a 10%-os ágazati pótlékkal 321.552,­–Ft, amelynek 138,56-részeként óradíja 2.321,– Ft-ot.

A rendkívüli munkaidő mértékének kiszámítása

A rendkívüli munkavégzésben töltött munkaórák számításával semmi probléma nem lehet, hiszen egyszerűen azt kell megszámolni, hogy az adott hónapban hány olyan óra volt, amelyet a pedagógus az 5.a osztályban kedden a 2. órában tartott meg.

 

  1. A nem teljes hetek, munkaszüneti napok elszámolási problémája

Az utóbbi időben több olyan információt kaptam, amelyek szerint egyes munkáltatók nem az előző bekezdés szerint számítják ki a rendkívüli munkavégzés során teljesített órák számát, hanem a nem teljes, úgynevezett csonka hetek esetén csökkentik a rendkívüli munkavégzés során teljesített órák számát például az alábbiak miatt:

  • táppénz esetében,
  • ha a foglalkoztatott rendes vagy gyermekei után járó pótszabadságát tölti,
  • ünnepnapok esetén,
  • a téli, tavaszi és őszi szünetek idején,
  • ha a foglalkoztatott hivatalosan távol van az intézménytől (pl. versenyen, kiránduláson),
  • a pedagógus minősítése alkalmával,
  • tanítás nélküli munkanapok esetén, mivel ekkor nincsenek tanórák.

Több munkáltatónál még az is elszámolási problémát okoz, azaz csonka hétnek számít, ha a hét valamelyik munkanapján új hónap kezdődik. Az említett munkáltatók úgy rendelkeztek, hogy a fent részletezett okok valamelyike miatt előállt csonka hetek esetén a rendkívüli munkavégzésként elrendelt és megtartott „túlórák” számát csökkenteni kell a csonka hét miatt elmaradt órák számával, és csak a különbözetet kell a rendkívüli munkavégzés tarifájával megfizetni. Tehát ha egy teljes héten a pedagógus öt órát teljesített rendkívüli munkavégzés formájában, de a hét egyik napján saját minősítése miatt elmaradt négy tanórája, akkor a szóban forgó hétre csupán egy rendkívüli munkavégzésben teljesített órát számol el a munkáltató.

Álláspontom szerint a fenti munkáltatói eljárás alapvetően téves, így teljes mértékben jogszerűtlen. Ennek oka a rendkívüli munkavégzésnek a Munka törvénykönyvében szereplő meghatározása, amelyet cikkünkben korábban már említettünk, de az érvelés követése érdekében itt is közölnünk szükséges.

Mt. 107. § Rendkívüli munkaidő

a) a munkaidő-beosztástól eltérő,

b) a munkaidőkereten felüli,

c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő …(tartama)

Ha tehát a munkáltató a jogszerű munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzést rendel el, vagy az elszámolási időszak (jelen esetben tanítási, foglalkozási hét) alkalmazása esetén a hétre jutó jogszerűen elrendelt tanórákon, foglalkozásokon túl további órák, foglalkozások megtartását rendeli el, akkor azt kizárólag rendkívüli munkavégzés formájában teheti meg. Jogszerű munkaidő-beosztásnak értjük a tanítók és tanárok esetében azt, hogy a munkáltató az adott hétre maximum 26 óra megtartását rendeli el a tantárgyfelosztásban és az órarendben (ide nem értve az eseti helyettesítést).

A rendkívüli munkavégzés megvalósulásának tényét semmilyen formában nem befolyásolhatják a hét többi napjai, azaz az e fejezet elején a francia bekezdésekben felsorolt egyéb tényezők. Ha tehát egy tanítás nélküli munkanapon a kollégának a heti 22-26 órájából három órája elmaradt, ez semmiféle hatással nem lehet arra a tényre, hogy a 26 órát meghaladó, azaz a munkaidő-beosztástól eltérő megtartott órái rendkívüli munkavégzésnek minősüljenek. Az pedig, hogy a hét egyik munkanapjára eső hónapváltás következtében csökkenne a rendkívüli munkavégzés formájában teljesített és elszámolt órák száma, minden szakmai alapot és logikát nélkülöz.

Ha a foglalkoztatott táppénzes állományba került vagy szabadságát tölti, annak következtében őt semmiféle hátrány nem érheti a korábban vagy azt követően rendkívüli munkavégzésben teljesített órái és azok kifizetése vonatkozásában. Ha pedig ezt a szabálytalan eljárást a munkáltató kiterjeszti a pedagógus minősítési napjára is, azzal rendkívüli módon degradálja a minősítés jelentőségét, értékét és annak folyamatát. A jogszabályok szerint a minősítése napján a pedagógus kizárólagos feladata a minősítésben való részvétel, egyéb kötelezettségei nincsenek, tehát azokat elmulasztani sem tudja. Rendkívül etikátlan – és jogszabályi előírásokkal alá nem támasztható – lenne ezek után a pedagógust azzal büntetni, hogy a más napokon teljesített rendkívüli munkavégzését nem számoljuk el számára.

Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az említett (szerencsére ritkán előforduló) munkáltatói eljárást semmiféle jogszabály nem támasztja alá. A Köznevelési törvény korábban idézett 62. § (6) bekezdése a teljes munkaidőhöz viszonyítva határozza meg a – nyilvánvalóan – teljes hetekre elrendelhető neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt. Tekintettel arra, hogy ünnepnapokon, szabadságnapokon az adott hétre a teljes heti munkaidőnél kevesebb munkaidőt lehet elrendelni, ennek mértékében csökkennie kell a neveléssel-oktatással lekötött időkeretnek is. Ha a pedagógus táppénzre kerül, akkor munkáját nyilvánvalóan képtelen ellátni, ezért az adott hétre vonatkozóan csökken a munkaideje és a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje is. Ezért rendkívüli munkavégzésben korábban teljesített óraszámainak csökkentése nem lehetséges. Vagyis a rendkívüli munkavégzés tényén a hét többi napjainak történései nem változtatnak.

  1. Mit tehetnek a munkavállalók, ha a munkáltatóval elszámolási vitába keverednek

Ha a munkáltató cikkünk előző pontjában tárgyalt elszámolási szabályokat kíván bevezetni, akkor a pedagógusoknak érvényesíteniük kell az érdekeiket. Ezt tehetik az érdekvédelmi szervezetek közreműködésével is, de a nevelőtestület is kéréssel vagy javaslattal fordulhat a munkáltatóhoz a helyzet tisztázása és a probléma megoldása érdekében. Ebben az esetben feltétlenül kérni érdemes a munkáltatói döntést megalapozó jogszabályok pontos írásbeli ismertetését. Az előzőekben leírtak szerint az a határozott véleményem, hogy ezt az elszámolási döntést nem lehet jogszabályokon alapuló szakmai érvekkel alátámasztani.

A munkáltatónak a rendkívüli munkavégzés elszámolási módját érintő szabálytalan eljárásával szemben van még egy egészen biztos védelem, amelyet minden egyes pedagógus, akinek rendkívüli munkavégzést rendelnek el, nyugodtan alkalmazhat. A Munka törvénykönyve ugyanis a munkavállaló erre irányuló kérése esetén a munkáltató számára kötelezővé teszi a rendkívüli munkaidő írásbeli elrendelését.

Mt. 108. § (1) A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.

Javaslom minden foglalkoztatottnak, hogy a fenti esetekben feltétlenül éljen a Munka törvénykönyvében szerepeltetett írásos munkáltatói elrendelés lehetőségével, mert ez a munkavállaló elsődleges érdeke. Ha ugyanis a munkáltató a tanév (félév) elején írásban elrendeli a 27. óra/foglalkozás (pl. az 5.a osztály kedden a 2. órában megtartandó óra) rendkívüli munkaidőben történő megtartását, annak rendkívüliségéhez, díjazásához utólag már nem férhet kétség. Helyes az is, ha az elrendelésben – a munkavállaló kérésére – már szerepel a díjazásra vonatkozó megállapodás is. Ebben az esetben az elrendelés tényével a munkáltató elismeri a szóban forgó tanítási órák rendkívüli munkavégzésként történő elrendelését, így még kevésbé hivatkozhat arra, hogy egy másik napon elmaradó tanóra miatt a keddi 2. óra mégsem volt rendkívüli munkavégzés. Az írásos elrendelés garanciát jelent a pedagógusok számára arra vonatkozóan, hogy a rendkívüli munkaidőnek minősített és megtartott órákat minden esetben kifizeti a munkáltató. Kivételt képez természetesen az az eset, ha a szóban forgó rendkívüli munkavégzésként minősített óra – a csonka hét vagy bármely más ok miatt – elmaradt.

A rendkívüli munkavégzés minősítése esetében az olyan munkáltatói érvelés, mint például a tanítási nap fogalmának a megtartott legalább három tanórához történő kötése, nem helytálló, hiszen az a Köznevelési törvény 4. § 32. pontjában csupán azt szolgálja, hogy az osztályok számára szervezett munkanapok akkor minősülhessenek tanítási napnak, ha azokon legalább három tanórát megtart az iskola. A rendkívüli munkaidő elszámolása szempontjából az sem helytálló érv, hogy a pedagógusoknak minden munkanapon legalább négy óra munkát kell végezniük. Igaz persze, hogy a Munka törvénykönyve 99. § (1) bekezdése elrendeli, hogy „A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje – a részmunkaidőt kivéve – négy óránál rövidebb nem lehet.” Ez azonban a pedagógusok számára egyáltalán nem a napi négy tanóra megtartását jelenti. A napi négyórás minimális munkaidőt – ez általában csak a munkaidő-keret alkalmazása esetében fordul elő – teljesíthetik kiránduláson, tanulmányi versenyen, tanítás nélküli munkanapon, de akár az iskolán kívül is az intézményvezető által meghatározott feladatok elvégzésével.

2020. december 11.

 

 

A mappában található képek előnézete Balatoni bringakör-2020