Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

A pedagógusok szabadságának kiadása

2020.08.23

A pedagógusok szabadságának kiadási szabályai

Egy pedagógus kérdése: Évek óta motoszkál bennem a pedagógusok szabadságával kapcsolatban az alábbi probléma. Hogy lehet az, hogy ahányszor a szabadságomat firtatom az iskolában, azt a választ kapom, hogy a jogszabály szerint előírt szabadság (ha nincs pótszabadságom vagy anyanapom) még arra sem elég, hogy az iskolai szüneteket fedezze. Állítólag, ha az éves rendes szabadságra járó napokból levonják a nyári szünetet, az őszi szünetet, a téli szünetet és a tavaszi szünetet, akkor bizony mínuszba kerülünk! Ezért az iskola valahogy “kiügyeskedi”, hogy legalább az iskolai szünetek idejét lefedje. Ennek az a következménye, hogy akinek nincs gyermeke, az egy árva napot sem tud kivenni a saját döntése szerint – pl. júliusban vagy augusztus végén, amikor már/még nem tanítunk, de még/már kötelező bejárni. Sőt, akinek van egy vagy két gyermek után járó pótszabadsága, azt a néhány plusz napot is természetesen “elviszik” az iskolai szünetek. Ez nekem nagyon bizarrul hangzik, és igen megalázó, hogy ha például augusztus végén – amikor nincs tanítás és otthon vannak a gyerekeim, de már be kell járni az iskolába –  a családdal elmennénk néhány napra nyaralni, akkor szívességből valahogy “megoldja” az iskola vezetése, hogy kapjak két-három napot. Kérem, szíveskedjék segíteni a szabadságkiadás rendjéről szóló tájékoztatással!

A pedagógusok éves szabadsága – a pedagógus pótszabadsággal együtt – 46 nap, amelyben nincs benne a gyermekek után járó pótszabadság. A 46 nap szabadságot a munkáltató köteles kiadni, ettől többet azonban jogszerűen nem adhat ki, mert ennyi a pedagógusok szabadsága, és nem több. Ha megnézzük egy konkrét naptári évben az tavaszi, őszi és téli szünetek által érintett munkanapok időtartamát, akkor (a konkrétság kedvéért 2020-ban) az alábbi eredményre jutunk.

2020. naptári év

téli szünet

tavaszi szünet

őszi szünet

érintett munkanapok

2020. jan. 2-3.

2020. dec. 21-23., 28-31.

2020. ápr. 9-10., 14.

2020. okt. 26-30.

munkanapok száma

9 nap

3 nap

5 nap

összes munkanap

17 nap

 

A tavaszi, őszi és téli szünet munkanapjainak száma tehát 2020-ban összesen 17 nap. Legföljebb egy-két nap eltéréssel ugyanerre az eredményre jutnánk, ha bármelyik tanév szüneteinek hosszát számolnánk ki. Mivel azonban a szabadság kiadása a naptári évhez igazodik, számolásunkat is a naptári évhez igazítva végezzük tovább. 2020-ban tehát a téli, tavaszi és őszi szünetek összesen 17 munkanapot érintenek. Ha a nyári szabadságot a munkáltató – például – július 1-jétől augusztus 21. (pénteki) napjával bezárólag kívánja kiadni, akkor a nyári szünet ilyen kiadása 36 munkanapot igényel. Számításunkkal azt kaptuk, hogy ha a munkáltató a tavaszi-nyári-őszi-téli szünetek munkanapjait mind szabadság formájában kívánná kiadni, akkor ez 2020-ban összesen 17 + 36, azaz 53 napot igényelnének, ami a pedagógusok 46 napos szabadságát hét nappal haladja meg. Bizonyosan állíthatjuk tehát, hogy a pedagógusok 46 napos szabadsága egyetlen naptári évben sem elegendő ahhoz, hogy a munkáltató szabadságnapként biztosíthassa a téli, tavaszi és őszi szünetek munkanapjait, valamint július 1-jétől az új kenyér ünnepéig nyári szabadságot biztosítson a pedagógusok számára.

Úgy is számolhatunk, hogy a munkáltatónak az előző bekezdésben említett időintervallumok valamelyikéből még hét napra munkanapot kell elrendelnie a pedagógusok számára. Az eddigi okfejtés csupán azt mutatta be, hogy a munkáltató részéről szükségszerű, hogy vagy a pedagógusok nyári szabadságát kell megrövidítenie, vagy az őszi, téli, tavaszi szünetek néhány napjára munkavégzést kell elrendelnie a pedagógusok számára.

Az intézményvezető részéről tehát a szabadság kiadását – amint az előzőekben erről meggyőződhettünk – gondos tervezőmunkának kell megelőznie, amelyhez alapvető a szóban forgó tanév rendjének ismerete. A szabadságolás tervezését az úgynevezett szabadságolási tervben szokás elkészíteni, amelynek kiadási ideje – értelemszerűen – a naptári év első napjaira esik. Jogszabály azonban nem rendeli el szabadságolási terv kötelező készítését, de a racionális szervezés és pedagógusaink szabadidejének tervezhetősége feltétlenül szükségessé teszi azt. Az alábbiakban példát mutatunk be a 2021. évi szabadságolási terv elkészítésére.

Ha 2021 elején tervezni fogjuk a 2021. évi szabadságok kiadását, akkor a szünetek tervezésekor a szünetek által érintett munkanapokkal kapcsolatban az alábbiakat fogjuk tapasztalni.

Hónap

Időszak

Időtartam, érintett napok

Szabadságnapok száma

Január

téli szünetben

            0 munkanap

Április

tavaszi szünetben

1, 2, 6.

            3 munkanap

Június

ha utolsó munkanap

június 30. (szerda)

Július

nyári szünetben

július 1. – július 31-ig

22 munkanap

Augusztus

nyári szünetben

augusztus 2. – augusztus 19-ig

14 munkanap

 

ha első munkanap

augusztus 23. (hétfő)

Október

őszi szünetben

október 25-29.

5 munkanap

December

téli szünetben

december 22-23., 27-31.

7 munkanap

Összesen:

                                                                                51 munkanap

 

2021-ben tehát a fenti kimutatás szerint 51 munkanapot venne igénybe a szabadságok fenti – a pedagógusok szempontjából racionálisnak tűnő – kiadása, de csak 46 nap áll rendelkezésre. Ezért döntenünk kell, hogy az őszi-téli-tavaszi szünet napjai közül öt napra munkavégzést rendelünk el, vagy meghagyjuk ezeket a szüneteket (hiszen valóban ráfér a pedagógusokra a pihenés), azonban a fentiekhez képest öt munkanappal lerövidítjük a nyári szünetet. Az előbbi változatot követve mutatjuk be az így elkészített 2021. évi szabadságolási tervet, mert a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 30. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a pedagógusok szabadságát elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a július 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszakban kell kiadni. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a 2021/2022-es tanév rendjét természetesen még nem ismerhetjük, de feltételezzük, hogy a tanév szervezése az eddigi elvek alapján fog működni. Ennek figyelembe vételével úgy számítottunk, hogy az utolsó tanítási nap 2021. december 21-re kitolódik majd, mert a téli szünet így is nyolc munkanapot fog igénybe venni.

 

Szabadságolási terv a 2021. évre a Petőfi Sándor Gimnázium pedagógusai számára

Az intézmény 2021. naptári évre vonatkozó szabadságolási tervét az alábbiakban határozom meg. Az évi rendes szabadságok kiadásának és igénylésének rendjét a következőkben ismertetem.

Hónap

Időszak

Időtartam, érintett napok

Szabadságnapok száma

Január

téli szünetben

            0 munkanap

Április

tavaszi szünetben

1, 2, 6.

            3 munkanap

Június

utolsó munkanap

június 30. (szerda)

Július

nyári szünetben

július 1. – július 31-ig

22 munkanap

Augusztus

nyári szünetben

augusztus 2. – augusztus 19-ig

14 munkanap

Augusztus

első munkanap

augusztus 23. (hétfő)

Október

őszi szünetben

október 25-29. munkanap

December

téli szünetben

december 22-23., 27-31.

7 munkanap

Összesen:

                                                                                46 munkanap

 

A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet és a Munka törvénykönyve az alábbiakat rendeli el:

  1. A pedagógusok számára a tavaszi, őszi és téli szünet napjai – a jogszabályok előírása szerint – munkanapok.
  2. A nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus szabadságát – a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével – elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban kell kiadni, annak figyelembevételével, hogy a gyermekek óvodai nevelését a teljes óvodai nevelési évben biztosítani kell. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni.
  3. A szabadság kiadásának időpontját – a munkavállaló előzetes meghallgatásával – a munkáltató határozza meg.
  4. A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság igénybevétele előtt legalább 15 nappal be kell jelentenie. Kérek minden kollégát, hogy legkésőbb a nyári szünet igénybe vétele előtt szíveskedjék jelezni, ha a későbbi időszakban várhatóan igénybe kívánja venni e szabadság egy részét vagy egészét, hogy azt szabadságának ütemezésével biztosítani tudjuk!
  5. Kérem, hogy az igényelt szabadság időpontját legalább nyolc nappal az igényelt szabadság kezdete előtt – a szokásos nyomtatványon – jelentsék be a kollégák, egyéb esetben a szabadságot a kért időpontban nem tudom biztosítani.
  6. Tájékoztatom a kollégákat, hogy terveink szerint a téli szünetben minden kolléga szabadságát fogja tölteni. A téli szünetre azonban csak akkor jut szabadság, ha más időpontokban – a rendkívüli esetek kivételével – nem vesznek ki szabadságot!
  7. Aki a fenti időpontokon kívül szabadságot vesz igénybe, azzal számoljon, hogy a tanítási szünetek időszakában munkát kell végeznie!
  8. A gazdasági dolgozók, adminisztratív és technikai dolgozók szabadságolási rendjét a gazdaságvezető készíti el és ismerteti az érintettekkel.

 

Budapest, 2021. január 4.

……………………………..

          igazgató

A következőkben a fenti szabadságolási terv 4. pontjában szereplő, a munkavállaló által igényelhető szabadságnapokkal kapcsolatos tudnivalókat ismertetjük.

A hét munkanap szabadság időpontjának meghatározásához való jog a Munka törvénykönyvében az alábbi szöveggel szerepel.

Mt. 122. § (2) A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

A munkavállalók hét munkanapra kiterjedő szabadságának igénybe vétele általános munkavállalói jog. A pedagógusok szabadságának kiadásával kapcsolatos speciális szabályozást a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet tartalmazza az alábbiak szerint:

Korm. r. 30. § (4) A nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus szabadságát – a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével – elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban kell kiadni, annak figyelembevételével, hogy a gyermekek óvodai nevelését a teljes óvodai nevelési évben biztosítani kell. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni.

Ez a speciálisan pedagógusokra vonatkozó rendelkezés azonban semmiképpen nem jelenti a Mt. 122.§-ban foglaltak felülírását vagy korlátozását már csak azért sem, mert a kormányrendelet alacsonyabb rendű jogszabályként nem írhatja felül a Munka törvénykönyvében meghatározott, minden munkáltatóra és munkavállalóra vonatkozó törvényi előírásokat.

A következőkben értelmezzük a munkavállaló által meghatározható időpontban igénybe vehető hét nap szabadsággal kapcsolatos rendelkezések célját és alkalmazásának körülményeit! Az évi hét munkanap szabadság időpontjának meghatározási lehetősége – mint a fentiekben láthattuk – minden munkavállalót megillet, így a pedagógusokat is. Szigorú feltétele azonban az igénybe vételnek az, hogy azt a munkavállalónak legalább 15 nappal az igénybe vétel előtt be kell jelentenie a szabadság igénybe vételét. Az esetleges viták elkerülése érdekében a bejelentést (vagy inkább kérelmet) írásban érdemes benyújtani a munkáltató számára.

Milyen esetekben szokott szükségessé válni a munkavállaló számára a szóban forgó hét nap igénybe vétele? Gyakori eset, hogy fontos családi esemény miatt, más esetekben családtag betegsége miatt, sokszor családi utazás, nyaralás érdekében igénylik a munkavállalók a szokásostól eltérő időpontban a szabadságot. Az is egyre gyakrabban fordul elő, hogy a dolgozók iskolarendszerű tanulmányi kötelességeik, esetleges vizsgáik letétele és az azokra történő felkészülés érdekében veszik igénybe ezeket a napokat, hiszen 2012. július 1-jétől a Munka törvénykönyve már nem teszi kötelezővé a munkáltatók számára az úgynevezett „tanulmányi szabadság” biztosítását. A pedagógusokra vonatkozóan a fent ismertetett kormányrendelet meghatározza, hogy szabadságukat elsősorban a nyári szünetben kell kiadni, és az iskolai-óvodai munka szervezése szempontjából ez teljes mértékben érthető is. Helytálló az a rendelkezés is, amely a nyári szünetben ki nem adható napokat az őszi, téli vagy a tavaszi szünetre rendeli átcsoportosítani. Az „elsősorban” szó azonban megengedi az ettől eltérő időpontban való kiadást, a Munka törvénykönyve pedig – a pedagógusokra vonatkozó szabályoktól függetlenül – minden munkavállaló számára lehetővé teszi a rendkívüli élethelyzetekhez igazítható hétnapos szabadság igénybe vételét. Fontos szabály az is, hogy ezt a hét napot legföljebb két részletben lehet igénybe venni.

A Mt. által biztosított rendelkezés nem jelenti azonban azt, hogy a szóban forgó hét nap szabadságot bármikor lehet igényelni, és azt a munkáltatónak okvetlenül biztosítania kell. Ha például a pedagógus december elején nyújtja be az ezzel kapcsolatos igényét, akkor könnyen előfordulhat, hogy a munkáltató már nem tudja kiadni számára a kért szabadságot, mert a munkavállalónak már nincs elegendő szabadságnapja. Az is jogos elvárás a pedagógusokkal szemben, hogy a szeptember-decemberi időszak terhére igényelt napokat már a nyári szünet megkezdése előtt jelentsék be munkáltatójuknak, hogy a nyári időszakban kiadott szabadságot (és a munkavállaló nyári időszakban letöltendő munkanapjait) ennek ismeretében tudják tervezni.

A pedagógusok munkáltatója az így igényelt szabadságnapok helyett a munkavállalót a nyári (vagy éppen az őszi, téli vagy tavaszi) szünet napjainak egy részében kötelezi munkavégzésre. Semmiképpen nem javaslom azt a gyakori munkáltatói hozzáállást, hogy „nyáron úgy sincs semmi munka az iskolában”, ezért „elengedem” a pedagógust. Ez ugyanis szinte törvényszerű visszaélésekre vezet a pedagógusok között. A pedagógusoktól viszont morális alapon elvárható, hogy a szóban forgó hét napot (vagy annak egy részét) valóban csak akkor vegyék igénybe, ha másként nem oldható meg az életükben, családjukban jelentkező probléma.

A szabadságolási terv elkészítése azért is fontos a munkavállalók számára, hogy az abban leírtak alapján tervezhetik meg családjuk nyaralását vagy a családi eseményeket. Ha pedig a szóban forgó, szabadságot igénylő esemény nem tervezhető a tanítási szünetek időtartamára, akkor a munkavállalónak minél korábban, lehetőleg a naptári év elején, de mindenképpen a nyári szünet kezdetéig jeleznie kell a hétnapos szabadság vagy annak egy részének igénybe vételi szándékát annak érdekében, hogy a munkáltató biztosítani tudja a szabadság kiadását.

A hétnapos szabadság igénybe vételének persze az a következménye, hogy a pedagógus számára a munkáltató valamely tanítási szünetben munkanapokat fog elrendelni. A praktikus kérdés ilyenkor az, hogy mit fog csinálni a pedagógus az (akár üres) iskolában vagy óvodában a tanítási szünet számára letöltendő munkanapjain. De ugyanez a probléma merül föl az iskolák többségében a június végi vagy augusztus végi időszakban, amikor a megoldandó operatív feladatok mennyisége rendszerint kevesebb, mint az egy-egy munkanapra jutó nyolcórányi munkaidő. A következőkben ezért azzal foglalkozunk, hogy milyen lehetőségek vannak arra, hogy a pedagógusok az így elrendelt munkanapjaik egy részét vagy akár egészét (főként az említett júniusi és augusztusi, vagy a tanítási szünetekre eső időszakban) ne az iskolában vagy óvodában, hanem otthon töltsék munkavégzéssel.

A kérdés tehát az, hogy a pedagógusoknak okvetlenül az intézményben kell-e tartózkodniuk „munkavégzés céljából” akkor, amikor ténylegesen már nincsenek feladatok, amelyeket végre kellene hajtaniuk. 2016. augusztus 31-ig, ameddig a kötött munkaidőt ténylegesen kötelező volt az iskolában eltölteni, valóban minden héten a heti 40 órás munkaidő 80%-át az iskolában kellett dolgozni. Praktikusan tehát minden nap „dolgozni” kellett a pedagógusoknak, legföljebb a napi kötött munkaidő átcsoportosításával lehetett azt megoldani, hogy pl. négy munkanap alatt teljesítsék a heti 32 óra kötött munkaidőt – mondjuk – napi nyolc-nyolc óra iskolában történő tartózkodással. Ennek a munkavégzésnek a hatékonysága azonban – finoman szólva is – megkérdőjelezhető volt.

A 2016/17-es tanév kezdetétől azonban más szabályok léptek életbe, ugyanis a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 17. §. (3) bekezdésének hatályba lépésével a 2016/17-es tanév kezdetétől a munkáltatónak kell meghatároznia, hogy melyek azok a munkafolyamatok, amelyeket az intézményben, és melyek azok, amelyeket az intézményen kívül lehet elvégezniük a pedagógusoknak. A rendelkezés pontos szövege – amely 2016. július 29-én lépett hatályba – így szól:

Korm. r. 17. § (3)  A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie.

A módosult jogszabály alapján tehát a munkáltatónak kell meghatároznia – a kollektív szerződésben, ennek hiányában munkáltatói utasítás formájában – hogy melyek azok a munkaköri feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesíteni. A racionális és tájékozott munkáltató kizárólag azokat a feladatokat jelölte meg döntésében kizárólag az intézményben ellátható feladatokként, amelyeket valóban nem lehet másként elvégezni: az órák megtartását, a helyettesítési feladatok ellátását, az értekezleteken való részvételt, a szülői értekezletek és fogadóórák megtartását, stb. Mindazokat a feladatokat azonban, amelyek az intézményen kívül is elvégezhetők, érdemes tételesen is ebbe a kategóriába sorolni. Ilyen feladatok például a tanítási órákra és egyéb foglalkozásokra történő felkészülés, a dolgozatjavítás, a szülőkkel és tanulókkal való kapcsolattartás, digitális napló esetén a naplózással kapcsolatos feladatok ellátása, a pedagógus továbbképzéssel járó munkálatok elvégzése, továbbképzésen való részvétel, az intézményi dokumentumok készítése és korszerűsítése, az önértékeléssel kapcsolatos feladatok többsége, a minősítési eljárásra és tanfelügyeleti ellenőrzésre való felkészülési feladatok, stb. Valójában ebbe a csoportba sorolható tehát a pedagógusok által ellátandó feladatok döntő többsége.

A kora nyári, késő nyári időszakban vagy a tanítási szünetek idején jogszerűen úgy oldható meg a tényleges feladatvégzési kötelezettség nélküli meddő iskolában tartózkodás problémája, hogy a munkáltató egy vagy több napra olyan feladatokat ír elő a pedagógusok számára, amelyek az intézményen kívül is megoldhatók. Ennél az intézkedésnél természetesen alapvető figyelemmel kell lenni a munkáltató korábbi döntésére, amelyben az intézményben, illetve az intézmények kívül ellátható feladatok körét meghatározta.

Törvényesnek kell tehát tekintenünk a munkáltatónak azt az eljárását, amelyben egy vagy több napra olyan feladatokat ír elő pedagógusai vagy azok egy része számára, amelyek az intézményen kívül is elláthatók. Így írásbeli vagy szóbeli utasítással feladatként lehet meghatározni a tanévzáró (tanévnyitó) értekezlet előkészítéséhez szükséges beszámolók (munkatervek) elkészítését, a pedagógiai program módosításához szükséges dokumentáció elkészítését, a tanévet értékelő adatok, táblázatok, grafikonok elkészítését, a tanévzáró (tanévnyitó) ünnepséggel kapcsolatos előkészítő munkák elvégzését. De ide lehet sorolni a gyakornokok tevékenységének előkészítését vagy értékelését, a munkaközösség-vezetői tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátását, az intézményi önértékelési feladatokkal kapcsolatos tevékenység feladatainak többségét, a minősítő vizsgára és minősítési eljárásra történő felkészülés feladatait és még számtalan más feladatot.

A munkáltatónak tehát törvényes lehetősége van arra, hogy kijelölje a pedagógusai számára azt, hogy az adott egy vagy több munkanapon mely feladatokat kell végrehajtaniuk napi nyolc óra munkaráfordítással. Ha ezek a feladatok mindegyike olyan, hogy azt nem feltétlenül az intézményben történő tartózkodással, hanem az intézményen kívül lehet ellátni, akkor az érintett pedagógusoknak az adott napokon nem kell a munkahelyükön tartózkodniuk, hanem az iskolán kívül láthatják el – napi nyolc órában – a feladataikat. Ebben az esetben a pedagógusok – a jogszabályok maximális betartásával – munkanapjaikat töltik, de nem tartózkodnak az iskolában. Természetesen a munkáltatónak ebben az esetben nincs valódi lehetősége arra, hogy ellenőrizze beosztottjai napi munkavégzését, de valójában erre nincs is szükség, hiszen a rájuk kiszabott feladatok elvégzése a lényeges motívum és az egyetlen tényleges mérce.

A munkáltatónak tehát törvényes lehetősége van arra, hogy a pedagógusok az intézményen kívül történő munkavégzés elrendelésével teljesítsék bizonyos munkanapjaikat, és olyan feladatokat határozzon meg számukra, amelyek elvégzése látható és értékelhető, de nem határozza meg a feladat elvégzésének helyszínét. Azt javaslom tehát a pedagógusoknak, hogy vizsgálják meg, hogy 2016. szeptember 1-jétől hatályosan meghatározta-e a munkáltató azt, hogy melyek azok a feladatok, amelyek kizárólag az intézményben végezhetők el, és melyek azok, amelyek az iskolán kívül is teljesíthetők. A tankerületi munkáltatók kollektív szerződést kötöttek, amelyben utána lehet nézni, hogy mely feladatok végezhetők az iskolán kívül, és melyek azok, amelyeket kizárólag az intézményben történő tartózkodással lehet megoldani. Ha a tankerületek valamelyikének kollektív szerződésében nem szerepel ez a fontos motívum, erre feltétlenül hívjuk föl igazgatónk és a tankerület vezetőjének figyelmét. Amennyiben a munkáltató ennek kötelező szabályozását nem végezte el, úgy mulasztásos jogszabálysértést követett el, amelyet minél előbb meg kell szüntetni – a pedagógusok és az egész dolgozói kollektíva érdekében.

A cikket Word formátumban is letöltheti itt: Szabadság_kiadási_szabályai

 

A mappában található képek előnézete Digitális osztálykirándulás