Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Intézményvezető megbízása pályázat nélkül

2016.11.06

Az intézményvezető ismételt megbízása pályázat mellőzésével

A köznevelési törvény hatályban lévő előírásai alapján 2012. szeptember 1-jétől lehetséges az intézményvezető pályáztatás nélküli ismételt vezetői megbízása az intézményvezető második vezetői ciklusára. Mivel az előttünk álló időszakban számos intézmény vezetőjét, nevelőtestületét és fenntartóját érinti majd ez a lehetőség, tekintsük át a pályázat nélküli vezetői megbízásra vonatkozó jogszabályok rendszerét!

Nkt. 67. § (7) Az intézményvezető kiválasztása – ha e törvény másképp nem rendelkezik – nyilvános pályázat útján történik. A pályázat mellőzhető, ha az intézményvezető ismételt megbízásával a fenntartó és a nevelőtestület egyetért. Egyetértés hiányában, továbbá az intézményvezető harmadik és további megbízási ciklusát megelőzően a pályázat kiírása kötelező.

A köznevelési törvény imént idézett előírására utal vissza a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet, amely a 22. és 28. §-aiban rendelkezéseket tartalmaz a nevelőtestületi szavazás lebonyolításával kapcsolatban az alábbiak szerint.

28. § (1) Intézményvezetői megbízás esetén az Nkt. 67. § (7) bekezdésében meghatározott feltételek fennállásakor nem kell pályázatot kiírni.

22. § (1) A 21. §-ban rögzített magasabb vezetői, vezetői megbízást - a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - az év során bármikor, öt évre kell adni. A határozott idő lejártát követően a közalkalmazott - az Nkt. 67. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel - az e §-ban meghatározott eljárás lefolytatásával ismételten megbízható magasabb vezetői, vezetői feladat ellátásával.

(3) Az Nkt. 67. § (7) bekezdésében foglaltak szerinti nyilvános pályázat kiírása nélküli magasabb vezetői megbízás akkor adható, ha azzal a nevelőtestület legalább kétharmada egyetért.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a fenntartói írásbeli kezdeményezés nevelőtestületnek történő átadásától számított legalább tizenöt napot kell biztosítani a nevelőtestületi egyetértő nyilatkozat megadására.

Most értelmezzük a jogszabályok által előírt szabályokat! A köznevelési törvényben szereplő szabály azt tartalmazza, hogy az intézményvezető pályázat kiírása nélküli vezetői megbízásának az a feltétele, hogy a második ciklusra történő ismételt vezetői megbízás kérdésében a fenntartó és a nevelőtestület egyetértsen. Ha a fenntartó nem kívánja pályázat nélkül második alkalommal megbízni az intézményvezetőt, akkor ebben a kérdésben további vitának helye nincs: a fenntartónak meg kell hirdetnie a nyilvános pályázatot. Természetesen a meghirdetett nyilvános pályázaton bárki indulhat, az a vezető is, aki az eddigiekben vezette az intézményt.

A fenntartó döntését abban a kérdésben, hogy kívánja e pályáztatás nélkül második alkalommal is megbízni az első ciklusát beteljesítő intézményvezetőt, nem köti semmiféle eljárási szabály.

Ha a fenntartó azt közölte a nevelőtestülettel, hogy fenntartóként kezdeményezi az első ciklusát lezáró jelenlegi intézményvezető pályázat nélküli második ciklusra történő vezetői megbízását, akkor a nevelőtestületnek döntést kell hoznia abban a kérdésben, hogy egyetért-e azzal, hogy a miniszter a jelenlegi intézményvezetőt nyilvános pályázat kiírása nélkül második alkalommal is megbízza az intézményvezetői feladatok ellátásával. A nevelőtestület döntését azonban már kötik a köznevelési jogszabályok. A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 22.§ (3) bekezdése a nevelőtestületi szavazás kétharmados többségéhez köti a nevelőtestületi egyetértést.

22.§ (3) Az Nkt. 67. § (7) bekezdésében foglaltak szerinti nyilvános pályázat kiírása nélküli magasabb vezetői megbízás akkor adható, ha azzal a nevelőtestület legalább kétharmada egyetért.

22. § (4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a fenntartói írásbeli kezdeményezés nevelőtestületnek történő átadásától számított legalább tizenöt napot kell biztosítani a nevelőtestületi egyetértő nyilatkozat megadására.

A nevelőtestület egyetértő vagy egyet nem értő döntésének kialakítására a fenntartó írásos kezdeményezését követően kerülhet sor. Az idézett 22.§ (4) bekezdése kötelező szabályként előírja, hogy a fenntartó írásban köteles tájékoztatni az intézmény nevelőtestületét arról, hogy a jelenlegi intézményvezetőt – a nevelőtestület egyetértése esetén – pályázat kiírása nélkül meg kívánja bízni az intézmény vezetésével. A nevelőtestületnek az írásbeli fenntartói kezdeményezés átadását követően legalább 15 napot kell biztosítani a nevelőtestületi egyetértő nyilatkozat megadására. A nevelőtestület dönthet úgy is, hogy a kezdeményezés átadását követő 15. napnál korábbi napra szervezi az egyetértésről történő szavazás időpontját, de ezt a döntést a fenntartó nem kényszerítheti ki, azaz szükség esetén minden körülmények között biztosítani kell a nevelőtestület számára a 15 napos határidőt.

A nevelőtestületet a nyilatkozat kialakítására vonatkozóan már nem kötik további jogszabályok, mert a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 23.§-ában foglalt eljárási szabályok kizárólag a pályázati eljárásra vonatkoznak, a most tárgyalt nevelőtestületi nyilatkozat kialakítása pedig semmiképpen sem tekinthető pályázati eljárás részének. Így tehát nincs pályázati anyag, nincs vezetési program, amelyről a tantestületnek ki kellene alakítania a véleményét, a nevelőtestület nem kötelezhető az intézményvezetővel kapcsolatos szöveges szakmai vélemény megalkotására, a fenntartónak történő megküldésére.

A nevelőtestület számára az sincsen előírva, hogy a vezetői megbízással történő egyetértés kérdésében nyílt vagy titkos szavazással kell vélemény nyilvánítania, a személyekről szóló döntések alkalmával azonban minden esetben csak a titkos véleménynyilvánítást javasolhatjuk. Ügyelnünk kell arra, hogy a nevelőtestület számára elkészítendő szavazólapokra kifogástalan, a jogszabályban meghatározottakkal azonos tartalmú, egyértelmű kérdés kerüljön, pl. így:

„Egyetért-e ön azzal, hogy a fenntartó nyilvános pályázat nélkül X.Y.-t második alkalommal is öt évre megbízza az intézményvezetői feladatok ellátásával?

                           Igen                                                       Nem

Kérjük, hogy szavazata érvényessége érdekében csak az egyik válaszlehetőséget húzza alá vagy karikázza be!”

Tekintsük át azt, hogy milyen feladatok várnak a fenntartói írásbeli kezdeményezés átadását követő 15 napon belül a nevelőtestületre!

  1. A fenntartói írásbeli kezdeményezést ismertetni kell a nevelőtestülettel, azt ki kell függeszteni a tanári hirdetőtáblára – felelős az intézmény igazgatója.
  2. Mielőbb célszerű létrehozni egy háromfős előkészítő bizottságot a nevelőtestületi véleményezés és a szavazás lebonyolítására, hiszen az intézményvezetőtől – érintettsége miatt – nem fogadható el az ebben történő aktív közreműködés. Az előkészítő bizottság összetételére, feladataira vonatkozóan nincsenek hatályos jogszabályi előírások. Az előkészítő bizottságot – annak létrehozásakor – egyben érdemes megbízni a szavazatszámlálási feladatok elvégzésével is.
  3. Az előkészítő bizottság elnökének – az intézményvezető kezdeményezésére – össze kell hívnia a nevelőtestületi ülést a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 117. § (2) és (4)/e bekezdéseinek előírásai szerint.
  4. Az előkészítő bizottságnak össze kell állítania a nevelőtestület (figyelem: nem alkalmazott közösség, nem az intézményi dolgozók összessége!) névsorát, a szavazati joggal rendelkezők listáját.
  • a kérdésben az intézményvezetőnek is szavazati joga van, hiszen tagja a nevelőtestületnek,
  • meg kell jelölni a tartósan távol lévőket, nekik szintén szavazati joguk van,
  • meg kell határozniuk – az intézményvezető aktív közreműködésével – az intézményi nevelőtestületi ülés időpontját és helyszínét,
  • az óraadók a köznevelési törvény 70. § (5) bekezdésének elrendelése szerint nem rendelkeznek szavazati joggal.
  1. Az előkészítő bizottság elnökének célszerű levezetnie a tantestület értekezletét, hiszen a nevelőtestület értekezletét csak nevelőtestületi tag vezetheti, külső személy – pl. tankerületi igazgató – nem. Gondoskodniuk kell az eredmények pontos összeszámlálásáról,
  • a szavazásra jogosultak számának megállapításáról,
  • az összes szavazatot leadó pedagógus számának megállapításáról,
  • a támogató „igen” szavazatok és a nem támogató „nem” szavazatok számáról,
  • az érvénytelen szavazatok számának megállapításáról.
  1. Az ügyben az oktatási jogszabályok a nevelőtestület legalább kétharmados egyetértéséhez kötik a második vezetői ciklusra pályázat nélkül történő intézményvezetői megbízás lehetőségét. A kétharmados egyetértés meglétének meghatározásakor az alábbiakra kell figyelemmel lennie a szavazást lebonyolító és az eredményeket összeszámláló, valamint rögzítő bizottság tagjainak és a nevelőtestületnek:
  • a nevelőtestület fogalmát az Nkt. 4. § 20. pontjának rendelkezése határozza meg az alábbiak szerint: a nevelőtestület a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony, egyházi szolgálati jogviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége,
  • a nevelőtestület tagjainak sorába tehát nem csak a pedagógusok tartoznak, ezért is kiemelkedően fontos a szavazásra jogosultak névsorának pontos összeállítása,
  • a szavazás eredményeinek megállapításakor figyelembe kell venni a távol vagy akár tartósan távol lévő nevelőtestületi tagok számát is, hiszen ők is a nevelőtestület tagjai közé számítanak,
  • érvényes az a szavazat, amelyről a szavazatszámláló bizottság mindhárom tagja egybehangzóan állapítja meg annak eredményét,
  • érvénytelen az a szavazat, amelyen egyik válasz sincs aláhúzva vagy bekarikázva, vagy mindkét válasz alá van húzva vagy be  van karikázva.
  1. A nevelőtestület legalább kétharmados egyetértésének meglétét a szavazatszámláló bizottságnak úgy kell megállapítania, hogy az „igen” szavazatok számát elosztja a szavazati joggal rendelkezők listáján szereplők összes számával, és azt megszorozza százzal. Ha ez az eredmény eléri vagy meghaladja a 66,6666 értéket, akkor a javaslattal a nevelőtestület legalább kétharmada egyetértett. A kétharmados arány pontos megállapítása azért szükséges, mert ha például egy 54 fős nevelőtestületből 36 fő szavaz igennel, ez éppen a minimálisan szükséges 2/3-os, azaz 66,6666 eredményt adja, a kerekítéssel tehát nagyon körültekintően kell bánnunk. Szabálytalan a „2/3-os arány + 1 fős” vagy a „66% + 1 fős” érvényességi eljárás alkalmazása, ilyet jogszabály nem ír elő.
  2. Az előkészítő bizottságnak el kell készítenie a tantestületi szavazásról szóló jegyzőkönyvet, amelynek tartalmaznia kell a szavazás számszerű eredményét. A jegyzőkönyvet az előkészítő bizottság tagjai írják alá.

Remélem, hogy a feladatok átgondolásával, az eljárásra vonatkozó jogszabályok összegyűjtésével, pontosításával némileg segíteni tudtam az ilyen ügyekben érintett intézmények nevelőtestületét!

 

Kazincbarcika, 2020. október 28.

 

Petróczi Gábor

tanügyigazgatási szakértő

 

A mappában található képek előnézete Színezd újra