Petróczi Gábor igazgató, tanügyigazgatási szakértő honlapja

Az egyházi fenntartású köznevelési intézmények sok tekintetben az állami intézményekkel azonos módon működnek. Vannak azonban olyan speciális szabályok, amelyeket az alapítás és a működtetés alapján figyelembe kell venni. Cikkünk összegyűjti mindazokat a speciális előírásokat, amelyeket az egyházi iskolák működtetése során figyelembe kell vennünk.

Az elmúlt időszakban többen tettek föl kérdéseket az igazgatóhelyettesek, intézményvezető-helyettesek megbízásának érvényes szabályairól.  Milyen az iintézményvezető-helyettes megbízásának iőtartama, mik az igazgatóhelyettesi megbízáshoz szükséges szakképesítési követelmények, hogyan alakul 2015 szeptemberétől a kötelező óraszámuk és a magasabb vezetői pótlékuk összege?

Nagyon sok kérdést kapok a pedagógusok kötelező továbbképzési ciklusainak pontos számításával kapcsolatban. Eddig magam is halogattam a szabályok pontos tisztázását, de most léptem. Az alábbi bejegyzésben pontosan (és remélem: világosan) példákkal leírtam a jogszabályból kiolvasható szabályokat. Figyelem! Az 1993. előtt első diplomjukat szerző pedagógusok ciklusainak számítása kicsit körülményesebb!

A 2013. évi LV. tv. több ponton módosította a köznevelési törvényt. 2013. március 23-tól, május 10-től jelentősen változtak a mindennapos testnevelés szervezésével kapcsolatos előírások. Fontos változás lépett életbe 2013. március 23-án, amely rögzítette, hogy diáksportkörben valő részvétel esetén a tanuló joga eldönteni, hogy a két órát beszámíttatja-e a mindennapos kötelezettség teljesítésébe. Változtak a tanári képesítési feltételek is!

A munkavégzés során súlyos hibákat vétő közalkalmazottal szemben a Kjt. korábban hatályos előírásai fegyelmi eljárás megindítását tették lehetővé. Ez a lehetőség azonban 2012. július 1-jén az új M.t hatályba lépésével megszűnt. Ettől az időponttól kezdve tehát a munkáltatónak nincs lehetősége a közalkalmazott fegyelmi felelősségre vonására.

Gyakori hiányosság a köznevelési intézményekben, hogy nem minden közalkalmazott, munkavállaló rendelkezik erkölcsi bizonyítvánnyal! Pedig ennek megléte a régi közoktatási és az új köznevelési törvény előírásai szerint egyaránt feltétele a közoktatásban történő alkalmazásnak. Vizsgáljuk meg a részleteket!

Az utóbbi néhány évben sok főiskolai szintű diplomával rendelkező kollégánk szerez mesterképzettséget, majd ezt követően várja azt, hogy a munkáltatója a magasabb képzettséget jelentő mesterdiploma alapján magasabb fizetési osztályba sorolja. Ez sok esetben nem következhet be, mert nem figyeltek oda a kollégák, hogy megfelelő mesterképzést válasszanak. A helyes választásról szól bejegyzésünk.

Intézményvezetői pályázat esetében az új köznevelési törvény 2012. szeptember 1-jétől előírja az intézményvezetői szakképzettség igazolását. Azt mindenki tudja, hogy a közoktatás-vezetői szakvizsga intézményvezetői szakképzettséget tanúsít. És a tanügyigazgatási szakértői diploma? Van-e más szakvizsga, amely intézményvezetői szakképzettséget igazol?

A 2012. szeptember 1-jén hatályba lépett köznevelési törvény előírásai alapján megvizsgáljuk, hogy milyen képzettségű pedagógusok tarthatnak foglalkozásokat a napköziben. A törvény egyáltalán nem tartalmazza a "napközi" szót, de az egyértelmű előírások könnyedén kiolvashatók a jogszabályból. Csak azt kell tudnunk, hogy a napközi az "egyéb foglalkozások" kategóriájába tartozik.

Többen érdeklődtek, hogyan lép életbe a tankötelezettség 16 éves korra való csökkentése. Hány éves korig tankötelesek az általános iskolások, a 9. évfolyamosok vagy a középiskolások. Mikor szűnik meg a tankötelezettség: a 16 éves kor betöltését követő napon, vagy az ezt követő tanév utolsó napján?

A 2012. augusztus 28-án megjelent 112. sz. Magyar Közlönyben a köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet. Az új kormányrendelet a 20/1997. (II.13.) Kormányrendeletet váltja föl, igazodva a nemzeti köznevelésről szóló törvény előírásaihoz.

A kétoldalas cikk rövid összefoglalást tartalmaz arról, hogy a 2012. szeptember 1-jén hatályba lépett köznevelési törvény mely tekintetben és milyen operatív változásokat hozott létre a közoktatási intézményekben. A dokumentumban külön jelölöm a nem 2012. szeptember 1-jén hatályba lépett intézkedéseket!

Milyen szabályok vonatkoznak a pedagógusok iskolai rendszerű tanulmányainak támogatására? Hogyan kell kiadni az iskolai rendszerű tanulmányokat végző pedagógusoknak járó szabadidőt? Milyen változásokat hozott 2012 nyarán az új Munka törvénykönyve?

Gyakran kapok olyan kérdéseket kollégáktól és vezetőktől, hogy a pedagógusoknak milyen gyakorisággal kell résztvenniük a pedagógus-továbbképzésben. Hétévente, lehetne mondani. De mit jelent ez? Van-e olyan eset, hogy 7 évnél is ritkább periódusokkal számolhatunk? Bizony van!

Teremt-e a jogszabály lehetőséget arra, hogy a pedagógus a munkabéréről lemondjon? A Munka törvénykönyvét olvasva az a véleményem, hogy erre nincs lehetőség. Intézményvezetőként erre végképpen nem teremtenék lehetőséget.

Tudja Ön, hogy az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató szervezetekben kötelező a dolgozók (közalkalmazottak) közül munkavédelmi képviselőt választani? Bizony ezt írja elő a munkavédelemről szóló hatályos törvény. A munkavédelmi képviselő választására a közalkalmazotti tanács választási rendjével azonos szabályok vannak hatályban.

Kötelező-e a közalkalmazotti tanács órakedvezményére költeni a szűkös költségvetésből? Igen is meg nem is a válasz. A munka törvénykönyve előírja, tehát kötelező, de - ha a racionalitás ezt diktálja - elkerülhető, mert a törvény nem fűz az elmaradáshoz jogkövetkezményeket.

2012. július 1-jén hatályba lépett az új Munka törvénykönyve, a 2012. évi I. törvény. Máshogyan kell tájékoztatnunk alkalmazáskor a dolgozókat, máshogyan kell a határozataink végén a jogorvoslati tájékoztatást megadnunk. Legyünk pontosak a munkaügyi dokumentumok elkészítésekor!