Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Osztályozóvizsga szervezése és lebonyolítása

2018.12.20

Az osztályozóvizsga szervezésének és lebonyolításának buktatói

Az osztályozóvizsgára utasításról nemrégiben készült cikkemben az osztályozóvizsgára utasítás szabályait jártuk körbe. A szóban forgó cikk folytatásaként azt járjuk körbe, hogy az intézmény által elrendelt osztályozó vizsgák lebonyolításakor milyen hatályos jogszabályi előírásokat kell figyelembe venni és betartani.

Ha az intézmény a tanulót jogszerűen osztályozó vizsgára utasította, akkor a tanulónak az osztályozó vizsgán kell megszereznie a szóban forgó tantárgy(ak) adott félévre vagy tanévre vonatkozó osztályzatait. Abban az esetben, ha a tanulónak akár félévkor, akár a tanév végén osztályozó vizsgát kell tennie, a tanuló és a kiskorú tanuló szülője, gondviselője számára elérhetővé kell tenni az osztályozó vizsga tantárgyanként és évfolyamonként meghatározott követelményeit annak érdekében, hogy a tanuló eséllyel készülhessen föl az osztályozó vizsgára. Ezt a kötelezettséget a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet tartalmazza az alábbiak szerint.

5. § (1) A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni

h) az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét

Ugyanilyen tartalmú és szándékú rendelkezést tartalmaz a tanulmányok alatti vizsgákról (így az osztályozó vizsgákról) a 229/2012. (VIII.28.) Korm.rendelet, amely a köznevelési intézmények honlapján megjelenítendő iskolai közzétételi lista tartalmáról a következőket rendeli el.

23. § (3) Az iskolai közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza

h) az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét

Amint tehát látjuk, a tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó vizsgák, különbözeti vizsgák és javítóvizsgák) tantárgyanként és évfolyamonként meghatározott követelményeit az intézmény házirendjében kell szabályozni, továbbá azt meg kell jelentetni az iskola honlapján az iskolai közzétételi listán. Ez azonban csöppet sem egyszerű dolog, sőt bátran megkockáztathatom, a lehetetlen (ha úgy tetszik a szakmai képtelenség) határait is túllépi. Tegyük föl, hogy egy általános iskola nyolc évfolyamán 20 különböző tantárgy van (magyar nyelv és irodalom, történelem, ének-zene, informatika, de az alsó tagozatban környezetismeret, testnevelés, informatika, stb.). Ha egy tantárgyat a tanulók – mondjuk – átlagosan négy évig tanulnak (pl. magyar nyelvet, testnevelést nyolc évig, fizikát, földrajzot két évig), akkor a tantárgyak és a tanítási évek szorzataként 20 x 4 = 80-at kapunk. Ezt azt jelenti, hogy az általános iskolában nagyjából 80 tantárgyi követelményt kell kidolgozni az osztályozóvizsga évfolyamonkénti követelményeinek meghatározása céljából, amelyek mindegyike egy-egy tanév követelményeit tartalmazza. Ha nagyon tömören és céltudatosan fogalmazunk, akkor ez minimálisan is 40 oldalt tesz ki, amely szétfeszíti a házirend kereteit, és ilyen formában nyilvánvalóan nem jeleníthető meg az iskolai közzétételi listában sem. Ezért az iskolák többsége – megoldandó a megoldhatatlant – vagy teljes mértékben rövid és semmitmondó formális követelményrendszert közöl házirendjében, vagy hivatkozik az iskola pedagógiai programjában meghatározott követelményrendszerre azzal azonosítva a tanulmányok alatti (így az osztályozó vizsga) követelményrendszerét. Ha tehát az osztályozó vizsgára utasított tanuló vagy szülője tájékozódni kíván az osztályozó vizsga adott tantárgyra és évfolyamra vonatkozó követelményrendszeréről, akkor el kell olvasnia az iskola házirendjét, meg kell tekintenie az iskola honlapján az iskolai közzétételi listát. Ha ezekben nem talál érdemi információkat, akkor az egyetlen támpontot az iskola pedagógiai programja jelent, az annak részeként megjelenő helyi tantervekben azonban a járatlan személy nyilvánvalóan igen rossz hatásfokkal igazodhat el.

Most foglalkozzunk a tanulmányok alatti vizsgák, az osztályozó vizsgák szervezésének és lebonyolításának körülményeit meghatározó jogszabályi előírásokkal. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet körültekintően határozza meg a vizsgák szervezésével kapcsolatos előírásokat.

7. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza

ai) a tanulmányok alatti vizsgák … szabályait…

65. § (5)  A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni.

65.§ (6) A középiskolában, olyan tantárgyból, amely követelményeinek teljesítésével a helyi tanterv alapján valamely vizsgatárgyból a tanuló érettségi vizsga letételére való jogosultságot szerezhet, a tanulmányok alatti vizsgán minden évfolyamon kötelező követelmény a minimum hatvanperces, az adott tanév helyi tantervének legfontosabb tanulmányi követelményeit magában foglaló írásbeli vizsgarész, valamint a szóbeli vizsgarész sikeres teljesítése.

68. § (2)  A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló idő tantárgyanként általános iskolában és szakiskolában maximum, középiskolában minimum hatvan perc.

A 65.§ (5) bekezdésének imént idézett előírása azt jelenti, hogy minden iskola pedagógiai programjában kell lennie egy olyan címnek, alcímnek, fejezetnek vagy mellékletnek, amely a tanulmányok alatti vizsga követelményeit és részeit tartalmazza. A követelmények vonatkozásában már körbejártuk a problémát, a tantárgyi követelményeket ezért általában az iskola helyi tantervére hivatkozva határozza meg a pedagógiai program. A tanulmányok alatti vizsgák szabályzatának azonban kötelezően tartalmaznia kell az egyes tantárgyak vizsgarészeit, nem feltétlenül követendő példaként minden tantárgyra vonatkozóan mondjuk így:

  • angol nyelvből minden évfolyamon írásbeli és szóbeli vizsga,
  • történelemből minden évfolyamon szóbeli vizsga,
  • matematikából az 1-4. évfolyamon szóbeli, az 5-8. évfolyamon írásbeli vizsga,
  • testnevelésből minden évfolyamon gyakorlati vizsga,
  • informatikából az 5-8. évfolyamon írásbeli és gyakorlati vizsga,
    • és így tovább minden tantárgyra vonatkozóan.

A középiskolákban jelentősen más a helyzet, hiszen az imént idézett 65.§ (6) bekezdésében foglaltak szerint minden olyan tantárgyból, amelyből a tanulmányok alatti vizsga letételével a tanuló az érettségi vizsga letételére való jogosultságot szerezhet, minimum 60 perces írásbeli, valamint szóbeli vizsgarész letétele kötelező.

A tanulmányok alatti vizsga pedagógiai programban megjelenő szabályzatának tartalmaznia kell továbbá a tanulmányok alatt letett vizsgák értékelésének szabályait is. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy egy adott tantárgy többféle vizsgaformája esetében az értékelés megosztásának szabályait, pl. angol nyelvből az írásbeli vizsgán 60 pont, a szóbeli vizsgán 40 pont érhető el. Az értékelés szabályainak közléséhez az is hozzátartozik, hogy milyen pontszám vagy százalékos eredmény szükséges az elégséges, a közepes, a jó és a jeles osztályzat megszerzéséhez.

Az osztályozó vizsgára vagy más tanulmányok alatti vizsgára jelentkező tanulóknak és gondviselőjüknek ezekkel a szabályokkal tisztában kell lenniük. Ezek a szabályok nem kevesebbet jelentenek, mint hogy az osztályozó vizsgán nem a vizsgáztató pedagógus jogosult eldönteni azt, hogy szóban vagy írásban vizsgáztat, valamin milyen teljesítmény eléréséhez köti az egyes osztályzatokat, mert ez a vizsgaszabályzatban van rögzítve.

Most foglalkozzunk azzal, hogy az intézménynek milyen egyéb konkrét feladatai vannak az osztályozó vizsga vagy más tanulmányok alatti vizsga előkészítésével és megszervezésével kapcsolatban. Ha a tanuló jogszabályban meghatározottnál nagyobb arányú hiányzása vezetett az osztályozó vizsgára utasításhoz, akkor a tanulónak az osztályozó vizsgára nem kell jelentkeznie, ahogyan a magántanulónak sem, hiszen az osztályozó vizsgán való részvételi kötelezettségük a jogszabályi elrendelésen alapul. Ha azonban egy tanuló például egy adott tanévben kíván eleget tenni két vagy több tanév adott tantárgyi követelményeinek, vagy középiskolában előrehozott érettségi vizsgaszándéka miatt korábban kell megszereznie az adott tantárgyból az osztályzatot, akkor az osztályozó vizsgára történő jelentkezését be kell nyújtania az iskola igazgatója számára.

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet meghatározza a tanulmányok alatti vizsgákra történő jelentkezés szabályait – amint azt cikkünkben korábban is idéztük – az alábbiak szerint.

5. § (1) A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni

h)… a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét

Tehát az érintetteknek a házirendben kell utánanézniük a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejének, és ott kell megkeresniük az osztályozó vizsgára jelentkezés módjára és határidejére vonatkozó információkat. Ha a tanuló számára nem kötelező az osztályozó vizsga letétele, és a házirendben meghatározott jelentkezési időt elmulasztotta, az iskola nem köteles elfogadni az osztályozó vizsgára történő jelentkezését.

Az osztályozó vizsgára kötelezett vagy arra jelentkezett tanulókat az intézménynek értesítenie kell arról, hogy az egyes tantárgyak osztályozó vizsgáit mely napokon hány órakor szervezi meg. Célszerű ezt az értesítést írásban közölni az érintettekkel. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet meghatározza az egy napon megtartható vizsgák maximális számát is az alábbiak szerint.

69. § (1) Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – harmadik vizsgaként is megszervezhető.

Egy olyan magántanuló esetében tehát például, akinek az adott évfolyam minden tantárgyából osztályozó vizsgát kell tennie, az iskola ilyen módon köteles kijelölni az osztályozó vizsga időpontjait:

  • január 10-én
    • 8.00-9.00 magyar nyelv és irodalom írásbeli, majd
    • 9.30-10.00 magyar nyelv és irodalom szóbeli vizsga,
    • 10.30-11.30 angol nyelv írásbeli, majd
    • 11.45-12.15 angol nyelv szóbeli vizsga,
    • 12.30-13.00 történelem szóbeli,
    • 13.30-14.30 matematika írásbeli vizsga.
  • január 11-én
    • 8.00-9.00 fizika írásbeli vizsga,
    • 9.30-10.30 kémia írásbeli vizsga,
    • 11.00-11.45 testnevelés gyakorlati vizsga,
    • 12.00-12.30 ének-zene szóbeli vizsga.

A jogszabályok nem rendelkeznek arról, hogy az intézménynek a tanulót hány nappal a kitűzött vizsgaidőpont előtt kell értesíteni az osztályozó vizsgák időpontjáról és beosztásáról. Úgy véljük elvárható, hogy az érintett legalább két héttel a kitűzött első vizsgaidőpont előtt megkapja a tájékoztatást a kitűzött vizsgaidőpontokról és vizsgatárgyakról.

Ha a tanuló az értesítés ellenére a kitűzött osztályozó vizsgán nem jelenik meg, akkor az intézménynek meg kell vizsgálnia a távollét okát. Ilyenkor azt kell megítélnie, hogy a vizsgáról való késés vagy távollét a tanulónak felróható vagy fel nem róható okból következett be. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 64.§ (6) bekezdése így határozza meg a vizsgázónak fel nem róható okot: A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.”

Ha a vizsgázó neki fel nem róható ok miatt nem vett részt a tanulmányok alatti vizsgán, akkor

a fenti rendelet 64.§ (6) bekezdésében foglaltak szerint az intézmény pótló vizsgát szervez számára. Ha a tanuló számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az intézménynek a tanulót – az e bekezdésben foglaltak szerint – javítóvizsgára kell utasítania.

Gyakori kérdésként merül föl az a probléma, hogy a magántanuló vagy az egyéb okból osztályozó vizsgára utasított tanuló az osztályozó vizsgák időpontjáról történő értesítés ellenére nem jelenik meg az osztályozó vizsgákon, és a nagykorú tanuló vagy a kiskorú tanuló szülője egyáltalán nem is veszi föl a kapcsolatot az iskolával, tehát nem jelzi sem a várható távollétét, sem a távollét okát. Ilyen esetben a tanuló vagy szülője nem teljesítette az intézménnyel való minimális kapcsolattartás feltételeit, tehát néhány órás vagy maximum 24 órás kivárást követően a távollétet a tanulónak felróható okkal bekövetkezettnek lehet tekinteni, azaz a tanulót – természetesen csak a tanév végi vizsgák alkalmával – javítóvizsgára kell utasítani. Ebben az esetben a félévi vizsgák mindegyike elégtelen osztályzattal zárul. Ha a tanuló a tanév végén neki felróható okokból nem jelenik meg az osztályozóvizsgákon, őt minden tantárgyból elégtelen osztályzattal kell lezárni, és ennek megfelelően a tanév megismétlésére kell utasítani.

A tanulmányok alatti vizsgán – így az osztályozó vizsgákon is – a vizsgát szervező intézménynek kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy a tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó jogszabályokat maradéktalanul betartsa, valamint a vizsgák dokumentálását és értékelését az intézmény vizsgaszabályzatának megfelelően végezze. Ez azt jelenti, hogy a tanulót vizsgáztató pedagógusok nem dönthetnek önállóan arról, hogy a tanuló számára az adott évfolyam tananyagát csak írásbeli, csak szóbeli, esetleg írásbeli és szóbeli vizsga formájában kérik számon, hanem a vizsgák alkalmával a vizsgaszabályzat erre vonatkozó előírásai szerint kell eljárniuk. Hasonlóképpen az írásbeli és szóbeli vizsgák értékelését, a vizsga teljes értékelését a vizsgaszabályzatban lefektetett értékelési szabályok szerint kell elvégezniük. A vizsgáztató pedagógusoknak külön figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy – írásbeli vizsga esetén – a vizsgadolgozatot a szaktanár kijavítsa, azon a pontozást feltüntesse, az összes pontszámot rávezesse. A szóbeli vizsga alkalmával a tanuló felkészülési lapját, esetleges vizsgalapját a vizsga iratai között meg kell őrizni, és ezen a lapon kell rögzíteni a szóbeli felelet értékelését. Arra is figyelmet kell fordítani, hogy osztályozó vizsga esetében a tanuló tanév közben szerzett esetleges osztályzatait semmilyen formában nem lehet figyelembe venni, hiszen a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet már korábban is idézett szakasza világosan elrendeli az alábbiakat.

64. § (1) A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani.

Az idézett jogszabályban foglalt rendelkezés tehát nem teszi lehetővé azt, hogy a tanuló tanév közben felmutatott osztályzatait, bármilyen jellegű teljesítményét az osztályozó vizsgán figyelembe vegye a vizsgabizottság. Arra sincs mód, hogy a tanulót a félév vagy tanév anyagának csak abból a részéből vizsgáztassák, amelyikből sokat hiányzott.

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet meghatározza a tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos vizsgabizottsági követelményeket is az alábbiak szerint.

65. § (2) Tanulmányok alatti vizsgát – az e rendeletben meghatározottak szerint – független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

(4) Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására.

A független vizsgabizottság esetének tárgyalását e cikkben – viszonylag ritka előfordulása miatt – mellőzzük. Fel kell azonban hívnunk a figyelmet arra, hogy a tanulmányok alatti vizsgát (így az osztályozó vizsgát is) háromtagú vizsgabizottság előtt kell letennie a tanulónak. A háromtagú vizsgabizottság megbízása egyáltalán nem formális kérdés, a vizsgabizottság minden tagjának ott kell lennie az írásbeli és a szóbeli vizsgán, mert ellenkező esetben jogsértés valósul meg, amely önmagában is elegendő ahhoz, hogy a vizsgát követő döntést jogorvoslati kérelemmel megtámadó szülő (vagy nagykorú tanuló) sikerrel járjon a fellebbezés során. A tanulmányok alatti vizsgát tehát szabályosan nem lehet csupán a tantárgyat tanító pedagógus közreműködésével letenni, azon a háromtagú vizsgabizottság figyelmes közreműködése nélkülözhetetlen, amelyet az osztályozó vizsga lapján aláírásukkal is igazolniuk kell.

Végezetül hasonlítsuk össze a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet két szakaszát, amelyet az alábbiakban közlünk.

64. § (2) Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha

c) az 51. § (7) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet…

51. § (7) Ha a tanulónak - az ideiglenes vendégtanulói jogviszony időtartamának kivételével - egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen

a) az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát,

f) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja,

és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

Vessünk föl most egy érdekes kérdést az EMMI rendelet imént citált 64.§ (2) bekezdésének c) szakaszával kapcsolatban! Ha figyelmesen elolvastuk a szóban forgó rendelkezést, akkor észrevehetjük, hogy az nem elhanyagolható ellentmondásban van az 51. § (7) bekezdésének b)-f) szakaszaival, hiszen utóbbiak a jogszabályban meghatározott mértéket meghaladó tanulói hiányzás mellett azt a feltételt is tartalmazzák, hogy „és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető”. Ez utóbbi kitétel pedig a 64. § (2)/c) bekezdéséből láthatóan hiányzik. Ez nyilvánvaló jogalkotói hibának tekinthető. A probléma feloldásának kulcsa az, hogy a 64.§ (2) c) bekezdésének rendelkezése a nevelőtestület jogkörébe helyezi az osztályozó vizsga engedélyezését, így a nevelőtestületnek lehetősége nyílik arra, hogy valóban csak abban az esetben engedélyezze osztályozó vizsga letételét, amennyiben a tanulónak a jogszabályban meghatározott mértéket meghaladó hiányzása mellett valóban nincs a félévi vagy év végi értékeléshez (lezáráshoz) elegendő osztályzata.

*

Amint az elmondottakból látjuk, az osztályozó vizsgák elrendelésekor, engedélyezésekor igen szigorú szabályok szerint kell eljárnunk, és a tanulmányok alatti vizsgák szervezésének jogszabály által meghatározott előírásaira is komoly figyelmet kell fordítanunk. Cseppet sem egyszerű dolog!

Ha az iskolának az osztályozó vizsgával kapcsolatos intézkedései hibásak, például a jogszabály téves alkalmazásán alapulnak, akkor a szülőnek (tanulónak) gondosan számba kell vennie az összes hiányzásának mutatóit, az egyes tantárgyak óráiról való mulasztásainak a mértékét, és gondosan át kell tekintenie azt, hogy melyik tantárgyból hány osztályzattal rendelkezik. Ezekkel az adatokkal meg kell állapítania azt, hogy a tanuló melyik tantárgyakból kaphat félévi vagy év végi minősítést a tanítási évben szerzett osztályzatai alapján, és melyik tantárgyból kell osztályozó vizsgára felkészülnie.

Ez a cikk Wordben is letölthető itt: Osztályozóvizsga szervezése

 

A mappában található képek előnézete Irénke virágai-2014