Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mit tehetünk, ha hibás a besorolásunk?

2019.02.14

 Mit tegyünk, ha hibás a pedagógus besorolása?

Az elmúlt évben több olyan hosszadalmas cikket írtam, amely a pedagógusok besorolásának tipikus problémáival foglalkozik. Remélem, ezeket haszonnal forgatják az intézményvezetők és a munkáltatók, de saját érdekükben figyelmesen olvassák a pedagógus kollégák is. Több olyan jelzést is kaptam mind a munkáltatói mind pedig a munkavállalói oldalról, hogy valamelyik fél számára kiderült a pedagógus besorolásának téves volta, de nincsenek tisztában a besorolási hiba megállapítását követő teendőkkel, illetve a hibás besorolás következményeivel.

A munkáltatóknak és a munkavállalóknak először is azzal kell pontosan tisztában lenniük, hogy egy pedagógusnak (vagy bármely munkavállalónak) egy másik munkahelyre való felvételekor a munkavállaló pályafutásának, munkaviszonyainak, végzettségének és szakképzettségének adatai alapján a munkáltatónak mindig újra kell számolnia a munkavállaló fizetési besorolását. Nagy hiba tehát az, ha a munkavállalót úgy vesszük át a régi munkahelyéről, hogy utolsó kinevezésében vagy munkaszerződésének utolsó módosításában szereplő besorolási adatokat pontosnak és hibátlannak tekintjük. Ha tehát a pedagógus utolsó, az előző munkáltatója által készített munkaszerződésében az szerepel, hogy jelenleg a Pedagógus I. fokozat 12. kategóriájába van sorolva, és a következő kategóriába történő lépésénekdátuma 2020. január 1., akkor ezeket az adatokat csupán irányadónak tekinthetjük. A munkavállaló helyes és törvényes besorolásához végzettsége és szakmai pályafutása, az általa közalkalmazottként vagy nem közalkalmazottként ledolgozott évek számának pontos átvizsgálását követően meg kell állapítanunk a kinevezési fokozatot és a ledolgozott évek számával összefüggő kategóriát. Ha ennek nyomán azt állapítjuk meg, hogy a kollégának már nem a Pedagógus I. fokozat 12. kategóriájában kellene lennie, hanem – mondjuk – a Pedagógus I. fokozat 13. kategóriájában, és a következő fizetési kategóriába történő továbblépés várható ideje 2022. január 1., akkor – függetlenül a korábbi téves besorolásától – ennek megfelelően kell őt besorolni, azaz el kell készíteni a besorolás módosítását.

Természetesen az érintettet azonnal tájékoztatnunk kell a téves besorolásával kapcsolatos észrevételünkről, és meg kell mutatnunk számára a helyes besorolásának indokoltságát, és – ha ez megállapítható – azt is ismertetnünk kell vele, hogy az előző munkáltató feltehetően hol és mikor, miben tévedett. Ez az etikus eljárás minden esetben kötelező az igényes munkáltató számára; akkor is, ha – mint a felvetett példánkban – a helyes besorolás kedvező fejlemény a munkavállaló számára, és akkor is, ha az kedvezőtlen számára. Ez utóbbi nagyon ritka esetnek minősül.

Egyre gyakoribb eset azonban az is, hogy a pedagógusok szakmai forrásokból tájékozódnak a szakirodalomban vagy a jogszabályokban a személyüket érintő besorolási szabályokról, és ezek alapján maguk számolják ki helyesnek vélt saját besorolási adataikat. Bizony az is gyakori – amint a hozzám forduló kollégák leveleiből rendszeresen tapasztalom – hogy besorolásukat és ennek alapján illetményüket hibásan állapítja meg a munkáltató, mert nem volt megfelelően tisztában a besorolásról szóló jogszabályokkal, vagy elszámolta (?) a besoroláshoz teljesített éveket, esetleg nem vette figyelembe a várakozási idő csökkentésére vonatkozó egykor hatályos előírásokat. A legtöbb problematikus eset – tapasztalataim szerint – a pedagógusok hétéves továbbképzési kötelezettségét követően hétévenként egy alkalommal járó várakozási idő csökkentésének elmulasztásával kapcsolatos.

Amikor egy pedagógus ellenőrizni kívánja saját besorolásának jogszerűségét, akkor általában az alábbi fontos adatokra van szüksége: a jelenlegi munkakörének jogszerű ellátásához szükséges végzettség és szakképzettség (többnyire diploma) megszerzésének dátuma, első munkaviszonyának kezdő időpontja, munkaviszonyban (ezen belül közalkalmazotti jogviszonyban) töltött időtartamok, a pedagógus-továbbképzési rendszerben előírt továbbképzési kötelezettség 1998-tól 2012. augusztus 31-ig hétévenként egy-egy alkalommal történt lezárásának dátuma.

 Kategória

kezdete

vége

jan. 1.

dec. 31.

1. kategória

1984

1986

2. kategória

1987

1989

3. kategória

1990

1992

4. kategória

1993

1995

5. kategória

1996

1998

6. kategória

1999

2001

7. kategória

2002

2004

8. kategória

2005

2007

9. kategória

2008

2010

10. kategória

2011

2013

11. kategória

2014

2016

12. kategória

2017

2019

A napokban találkoztam egy olyan pedagóguskollégával, aki 1984-ben szerezte meg tanári oklevelét, és azóta folyamatosan munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban dolgozott, de csak 2010-től működik pedagógusként (van ilyen is!), azaz a szóban forgó időszakban nem volt továbbképzési kötelezettsége, ezért azt nem is teljesíthette, ezért persze nem is járt neki a várakozási idő csökkentése. Esetében rendkívül egyszerű ellenőrizni a helyes besorolást az alábbi táblázattal.

A kolléga esetében a diploma megszerzésének évében, 1984-ben került (akkor még a Kjt. bértáblája alapján) az 1. kategóriába (akkor: „fokozat”), ahová 1986. december 31-ig volt, besorolva, majd háromévenként minden év január 1-jén lépett tovább a következő kategóriába. Ha valamelyik kollégának ilyen egyszerű a szakmai pályafutása, akkor vélhetően helyes a besorolása, de ellenőrizni sohasem felesleges.

Egy héttel korábban azonban egy olyan óvodapedagógus fordult hozzám, aki 1979-ben szerezte meg óvodapedagógusi diplomáját, azóta folyamatosan óvónőként dolgozott, és ennek során két alkalommal is teljesítette a hétévenkénti pedagógus-továbbképzési kötelezettségét ciklusonként 120 óra akkreditált továbbképzésen való igazolt részvételével, de ennek ellenére 2019. január 1-jén a Pedagógus I. fokozat 14. kategóriájában volt. Ha azonban megnézzük a hétévenként teljesített pedagógus-továbbképzési kötelezettségét, akkor meghatározhatjuk a hároméves várakozási idő egy évvel történő csökkentésének esedékességi időpontját.

Pedagógus továbbképzési

ciklusai

teljesített óraszám

hétévenkénti továbbképzési kötelezettség teljesítése

várakozási idő csökkentésének kezdete

kezdete

vége

1.

1998.09.01.

2005.08.31.

60+60

2002. június 20.

2003. január 1.

2.

2005.09.01.

2012.08.31.

30+30+60

2010. június 12.

2011. január 1.

3.

2012.09.01.

2019.08.31.

30+60+30

2014. március 20.

már nem jár

Ennek megfelelően módosítani kell a normál esetben háromévenként emelkedő besorolási kategóriákat az alábbiak szerint. A konkrét példában a 9. kategória kezdő dátuma még megfelel a hároméves gyakoriságnak, de záró dátuma már nem. A táblázatban sötétebb háttérrel emeltük ki a megváltozott időpontokat, ezek helyére a két jobboldali oszlopban közölt adatok lépnek.

Besorolási kategória

kezdete

vége

a várakozási idő csökkentésével

módosított dátumok

január 1.

december 31.

január 1.

december 31.

1. kategória

1979

1981

 

 

2. kategória

1982

1984

 

 

3. kategória

1985

1987

 

 

4. kategória

1988

1990

 

 

5. kategória

1991

1993

 

 

6. kategória

1994

1996

 

 

7. kategória

1997

1999

 

 

8. kategória

2000

2002

 

 

9. kategória

2003

2005

2003

2004

10. kategória

2006

2008

2005

2007

11. kategória

2009

2011

2008

2010

12. kategória

2012

2014

2011

2012

13. kategória

2015

2017

2013

2015

14. kategória

2018

2020

2016

2018

15. kategória

2021

2023

2019

2021

Amint látjuk, az 1998-tól 2012. augusztus 31-ig teljesített két továbbképzési ciklust követő egy-egy évnyi várakozási időcsökkentés összesen két évvel hozta előbbre a 15. kategóriába lépés kezdő időpontját, amely így az eredeti 2021-es dátum helyett 2019. január 1-jén bekövetkezett. A számoláskor figyeljünk arra, hogy 2013. szeptember 1-jétől nincs hatályban a fizetési kategóriák közötti várakozási idő csökkentését előíró jogszabály, azaz a 2013. szeptember 1-jén vagy azt követően teljesített továbbképzési kötelezettség után a várakozási idő csökkentése nem jár, az nem is adható meg.

Ha a pedagógus, a munkavállaló – akár közalkalmazott, akár nem – észleli a téves besorolást, akkor elsőként készítsen a fentiekhez hasonló, saját adataival pontosan, gondosan feltöltött táblázatot, amelyet legcélszerűbb Excel-táblázatban elkészíteni. Ezt követően határozza meg a téves besorolásához vezető motívumot. Ha ez meghaladja a kompetenciáit (hiszen a pedagógusként dolgozó kollégáktól általában nem feltétlenül várható el ilyen szintű jártasság), akkor azt határozza meg pontosan, hogy jelenleg milyen fizetési osztályban és kategóriában kellene lennie, mikortól és milyen záró dátummal. Ezzel kell összehasonlítani a kinevezésben vagy a kinevezés módosításában szereplő, vélhetően téves adatot.

Ezzel az adatcsomaggal érdemes nyugodt, személyes egyeztetést kezdeményezni az intézmény vezetőjével, amelynek során alaposan végigmennek a kolléga által készített táblázat sorain, ellenőrzik az egyes kategóriákba történő lépések pontos dátumát, és kiemelt figyelmet fordítanak a pedagógus-továbbképzés eredményeként hétévenként járó várakozási időcsökkentés megtörténtére vagy annak elmaradására. Ha a kolléga tévedett, és az intézmény vezetőjének a besorolás helyességére vonatkozó álláspontját elfogadta, akkor közösen győződtek meg a besorolás korrektségéről, és bizonyára mindkét fél megnyugvásával zárul az egyeztetés. Ha az intézményvezető kolléga elfogadja a pedagógus kolléga téves besorolásra vonatkozó észrevételét, akkor a besorolás azonnali felülvizsgálatát kell kérnie a munkáltatótól. Ennek lebonyolítására reális határidőnek tekinthetünk 7-10 napot. Amennyiben az észrevétel elfogadása esetén a megállapodott határidőn belül nem történik intézkedés, akkor a pedagógusnak a téves besorolással kapcsolatosan részletes leírást kell készítenie, és azt hivatalosan át kell adnia, át kell vetetnie az intézmény vezetőjével. Az iratban a fenti racionális határidő, de legkésőbb 30 nap megjelölésével a jogszabályokra hivatkozó írásos választ kell kérni az intézményvezetőtől vagy munkáltatótól.

Amennyiben a pedagógus és az intézményvezető a besorolásról elkészített részletes táblázat alapos megtárgyalását követően nem tudnak konszenzusra jutni a besorolás jogszerűségéről, akkor az érintett pedagógusnak az alábbi formátumú iratot érdemes benyújtani a munkáltató részére.

……-i Tankerületi Központ / Kossuth Lajos Általános Iskola

X.Y. tankerületi igazgató / intézményvezető részére

Budapest, Gondos utca 1.

Tisztelt Igazgató Asszony!

2019. január 5-én kelt kinevezésmódosításomat megvizsgálva azt tapasztaltam, hogy az illetményemet (nem Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál: munkabéremet) meghatározó besorolásom téves.

A fenti irat besorolásomat Pedagógus I. fokozat, alapfokozat 14. kategóriában állapítja meg, és a következő kategóriába lépésem várható dátumát 2021. január 1-jében rögzíti. Pedagógus pályafutásom éveit, az ennek megfelelő besorolási kategóriákat, a háromévenkénti magasabb kategóriába történő lépés adatait, továbbá a várakozási idő kötelező csökkentésének időpontjait áttekintve elkészítettem az egyes kategóriákban eltöltött éveim kimutatását tartalmazó alábbi táblázatot. Amennyiben ez a táblázat valóban helyes adatokat tartalmaz, akkor 2019. január 1. napjától engem a Pedagógus I. fokozat, alapfokozat 15. kategóriába kell besorolni, és illetményemet (munkabéremet) ennek megfelelően kell megállapítani.

(Ide illessze be az esztétikusan szerkesztett, áttekinthető táblázatot!)

Álláspontom szerint a korábbi (vagy: jelenlegi, a helyzettől függően) munkáltatóm a besorolásom, átsorolásom elkészítésekor 2003. január 1-jén, valamint 2011. január 1-jén tévedett, mert a hétévenkénti legalább 120 órás pedagógus-továbbképzési kötelezettségem 2002. június 20-i, valamint 2010. június 12-i teljesítését követően 2003. január 1-jén, illetőleg 2011. január 1-jén nem csökkentette a fizetési fokozatok közti várakozási időmet annak ellenére, hogy a szóban forgó időpontokban hatályos 138/1992. (X.8.) Korm.rendelet 14. §-a 2013. augusztus 31-ig így rendelkezett:

„A közoktatási intézmény dolgozójának a fizetési fokozatok közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell, ha teljesítette a külön jogszabályban meghatározott továbbképzés követelményeit…”

 

Kérem (Tankerületi) Igazgató Asszonyt, hogy téves besorolásomra vonatkozó jelen észrevételemet szíveskedjék megvizsgálni, és annak eredményeként engem 2019. január 1-jétől a Pedagógus I. fokozat, alapfokozat 15. kategóriába 2019. január 1-jétől visszamenőlegesen átsorolni.

Kérem, hogy döntéséről mihamarabb, de legkésőbb 30 napon belül szíveskedjék engem írásban értesíteni a döntését alátámasztó jogszabályok megjelölésével.

Budapest, 2019. február 1.

Tisztelettel üdvözli:

……………………………

Ügyeljen arra, hogy a fenti levelet tértivevényesen küldje el a címzettnek érintettnek, vagy két példányban készítse el, és a személyes átadáskor az egyik példányt az átvevő személlyel dátumoztassa, írassa alá, és pecsételtesse le annak igazolásaként, hogy az iratot átvették. Figyeljen arra, hogy a dokumentum gondosan legyen szerkesztve, esztétikus legyen, a betűméret legalább 12-es, a sortávolság 1,15-ös vagy 1,5-es legyen. Az iratot sajátkezűleg írja alá.

Amint a fent citált példában is láthatjuk, néha előfordul, hogy a téves besorolás nem csupán a legutóbbi két-három évet érinti, hanem akár 10-15 évvel ezelőtti időpontra is visszanyúlhat. Ezt figyelembe véve most azt fogjuk áttekinteni, hogy mennyi időre visszamenőleg lehet kérni a munkáltatótól a téves besorolás miatt elmaradt illetményrész megfizetését.

A Munka törvénykönyve (a 2011. évi I. törvény) meghatározza, hogy a munkavállaló az elmaradt munkabér iránti igényét három évre visszamenőleg érvényesítheti. A Mt. 286. § (1) bekezdése ugyanis rögzíti: „A munkajogi igény három év alatt évül el.”. Esetünkben ez azt jelenti, hogy az elmaradt illetmény-különbözet (bérkülönbözet) a téves kifizetés felismerésétől és a munkáltatóval való közlésétől számított három évre visszamenőleg követelhető vissza. A három éven túli elmaradt munkabér-különbözet tehát a hároméves elévülési szabály miatt nem követelhető vissza még bírósági úton sem.

A példaként hozott esetünkben először 2005. január 1-jével nem történt meg a várakozási idő jogszabályban előírt egy évvel történő csökkentése, így 2005. január 1-jétől 2005. december 31-ig a pedagógus a 10. kategória helyett csak a 9. kategóriába volt besorolva, és ebből illetményelmaradása keletkezett. 2008. január 1-jén már a 11. kategóriába kellett volna lépnie, de az adott naptári év végéig csak a 10. kategóriában volt. Ezért 2008-ban egy évig szintén kevesebb volt a munkabére a törvényesen megállapítottnál. 2011-ben ez a helyzet megismétlődött, hiszen a 12. kategória helyett a 11. kategóriába volt besorolva. 2013-ban és 2014-ben ugyanez volt a helyzet. Ha a munkavállaló a téves illetménybesorolásról 2019. február 1-jén értesítette a munkáltatót, akkor az elmaradt illetményét három évre visszamenőleg, azaz 2016. február 1-jéig követelheti, azaz az e bekezdésben összesen öt évben őt sújtó elmaradt illetményére a Mt. 286. § (1) bekezdése miatt nem formálhat igényt.

A példaként használt táblázatunkat tovább tanulmányozva láthatjuk, hogy a pedagógust 2016. január 1-jén már a 14. kategóriába kellett volna sorolni, de 2016-ban és 2017-ben csak a 13. kategóriában volt, azaz a 2016. február 1-jétől és 2017-ben egész évben elmaradt illetményét követelheti, hiszen azok a hároméves elévülési határidőn belülre esnek. 2018-ban helyes volt a besorolása, de 2019-ben megint egy kategóriával lejjebb volt besorolva. Összesítve tehát a 2019. február 1-jén benyújtott kérelmével a munkavállaló törvényesen igényelheti a 2016. február 1-jétől 2017. december 31-ig, valamint a 2019. január 1-jétől január 31-ig elmaradt illetmény-különbözetet. A 2016. február 1. előtti illetményrészről azonban – a három éves elévülési szabály miatt – le kell mondania.

Amennyiben a munkavállaló a hároméves elévülési időn belül elmaradt illetményrész kifizetése ügyében kérelmet nyújt be a munkáltató számára, annak így kell kinéznie.

Tisztelt Igazgató Asszony!

2019. január 5-én kelt munkaszerződés-módosításomat megvizsgálva azt tapasztaltam, hogy az illetményemet (nem Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál: munkabéremet) meghatározó besorolásom téves.

A fenti irat besorolásomat Pedagógus I. fokozat, alapfokozat 14. kategóriában állapítja meg, és a 15. kategóriába lépésem várható dátumát 2021. január 1-jében rögzíti. Pedagógus pályafutásom éveit, az ennek megfelelő besorolási kategóriákat, a háromévenkénti magasabb kategóriába történő lépés adatait, továbbá a várakozási idő jogszabályban meghatározott kötelező csökkentésének időpontjait áttekintve elkészítettem az egyes besorolási kategóriákban eltöltött évek kimutatását tartalmazó alábbi táblázatot.

(Ide illessze be az esztétikusan szerkesztett, áttekinthető táblázatot!)

Ennek alapján megállapítottam, hogy a pedagógus-továbbképzési kötelezettségem teljesítését követően 2003. január 1-jén és 2011. január 1-jén a munkáltatóm nem csökkentette a fizetési fokozatok közötti várakozási időmet, ezért 2005-ben, 2008-ban, 2011-ben, 2013-ban és 2014-ben a munkaszerződésemben meghatározott munkabér a téves besorolásom miatt kevesebb volt a törvényben meghatározottnál. Mivel azonban ezek a dátumok a Munka törvénykönyve 286. § (1) bekezdésében meghatározott hároméves elévülési határidőn túl vannak, az ezekben az években elmaradt illetményrész megtérítését nem igényelhetem.

A hároméves elévülési határidőn belül is vannak azonban olyan jelentős időtartamok, amelyek alatt besorolásom téves volt, ezek az alábbiak:

  1. 2016. február 1-jétől 20017. december 31-ig a 14. kategória helyett a 13. kategóriába voltam besorolva, valamint
  2. 2019. január 1-jétől 2019. január 31-ig a 15. kategória helyett a 14. kategóriába voltam besorolva.

Kérem önt, szíveskedjék megvizsgálni a hároméves elévülési időn belül elmaradt illetményrészemre vonatkozó észrevételemet, és a mindösszesen 24 hónapot érintő elmaradt illetményemről szíveskedjék havi bontásban kimutatást készíteni. Kérem, írásban tájékoztasson az elmaradt illetmények havi és teljes összegéről, és azt 60 napon belül számomra – az ügy lezárásáig esetleg további elmaradó illetményrésszel együtt – szíveskedjék kifizetni.

Bízom benne, hogy az engem a jogszabályokban foglaltak alapján megillető elmaradt illetményrészeket érintő észrevételemet a munkáltató megalapozottnak találja, és az elévülési időn belül lévő elmaradt illetményemet kifizeti, és így elkerülhetjük a munkaviszonyból származó igényemnek a Munka törvénykönyve 285. § (1) bekezdésében meghatározottak szerinti bírósági érvényesítését. (Ez utóbbi mondat már elég barátságtalan, ezért csak az ügy akadozása esetében használjuk.)

Kérem, hogy döntéséről mihamarabb, de legkésőbb 60 napon belül szíveskedjék írásban értesíteni a döntését alátámasztó jogszabályok megjelölésével.

Budapest, 2019. február 1.

Tisztelettel üdvözli:

……………………………

A kedves olvasó már azt hiszi, hogy az ügy végén járunk. De még nem egészen így van. Az elmaradt illetményrész késedelmes kifizetése miatt ugyanis késedelmi kamat jár a károsultnak. A Polgári törvénykönyv (Ptk.) az alábbiak szerint rendelkezik a késedelmi kamatról.

6:48. § [Késedelmi kamat]

  1. Pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal… megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni…

A késedelembe esés időpontján a hiányosan kifizetett illetmény/munkabér tárgyhónapját követő hónap 11. napját értjük, mert a jogszabályok szerint a tárgyhónap 10. napjáig kell kifizetni a munkabért.

Tekintettel arra, hogy a példánkban szereplő esetben három évvel ezelőtti dátumra nyúlik vissza az illetmény vagy munkabér különbözetének elmaradása, a Ptk. fenti rendelkezése szerint a havonta elmaradt illetmény-különbözet után az adott félévre meghatározott jegybanki alapkamat figyelembe vételével késedelmi kamat jár. Ennek kiszámításához mindenekelőtt tisztában kell lenni azzal, hogy az egyes hónapokban az érintettet mennyi illetményelmaradás sújtotta. Ezt követően meg kell keresni a világhálón a késedelmi kamatot számító kiválóan használható programot, amelyet az érdeklődő az alábbi linken érhet el: https://www.kamatkalkulator.hu/kesedelmi-adatbevitel. Ebben be kell állítani az egyes időszakokban elmaradt illetmény összegét, a kezdő és záró dátumokat, majd a „számol” fülre kattintva megkapjuk az egyes hónapokban elmaradt illetmények után járó késedelmi kamat összegét. Példánkban ezt csak több lépésben lehet megtenni, mert a pedagógus életpálya bevezetése során az alábbi táblázatban közölt kezdődátummal (január 1-jén, illetőleg szeptember 1-jén) mindig változtak a besorolási béradatok.

A táblázat ide kattintva válik láthatóvá: A táblázat

  A táblázatot itt szerkeszthető formában is letöltheti: Késedelmi_tábla

  1. szakasz: 2016.02.01-2016.08.31-ig, a havi követelt tőkeösszeg 8.600 Ft, a késedelembe esés időpontja az első tévesen kifizetett illetmény követelésének időpontja, azaz 2016.03.11. (a februári bérfizetési határidőt követő nap).
  2. szakasz: 2016.09.01-2017.08.31-ig, a havi követelt tőkeösszeg 8.900 Ft, a késedelembe esés időpontja az első tévesen kifizetett illetmény követelésének időpontja, azaz 2016.10.11. (a szeptemberi bérfizetés határidejét követő nap).
  3. szakasz: 2017.09.01-2017.12.31-ig, a havi követelt tőkeösszeg 9.100 Ft, a késedelembe esés időpontja 2017. október 11.
  4. szakasz: 2019.01.01-2019.01.31-ig, a havi követelt tőkeösszeg 9.100 Ft, a késedelembe esés időpontja 2019. február 11.

A szoftver minden egyes időtartam esetében bekéri az elmaradt bér és kamat megfizetésének teljesítési dátumát, amely a tőke és a késedelmi kamat kért rendezésének jövőbeni dátuma legyen. Ezt a kérelem benyújtását követő 30. napon belülre nem célszerű kitűzni. Túlságosan távoli időpontra pedig azért nem, mert a későbbi rendezés esetén a késedelmi kamatok összege nem jelentéktelen mértékben emelkedik, és ez a munkáltató számára nem előnyös.

A táblázatba a különböző időintervallumokra vonatkozó, a szoftverrel nyert adatokat bejegyezve azt láthatjuk, hogy esetünkben a hároméves elévülési határidőn belül követelhető elmaradt bér/illetmény összege a szóban forgó 24 hónapra 212.500 Ft, míg a kamattartozás 3.778 Ft. Számításunkat Pedagógus I. fokozatba sorolt, alapfokozatú (BA/BSc, régi nevén főiskolai diploma) végzettséggel rendelkező pedagógusra adtuk meg. Amennyiben a kolléga Pedagógus II. vagy magasabb fokozatú besorolásban van, vagy nem alapfokozatú, hanem mesterfokozatú (MA/MSc, egyetemi) diplomával rendelkezik, akkor mind a tőke mind a kamatkövetelés magasabb, de természetesen függ a kolléga fizetési kategóriájának nagyságától.

Értekezésünk zárásaként tekintsük át azt, hogy vajon érdemes-e a példánkban szereplő összesen két-három évre visszanyúló illetményelmaradással kapcsolatos kifogásunkat benyújtani. Talán sokan úgy gondolkodnak, hogy a három évre járó 3.778 Ft késedelmi kamat összege nem ér annyit, hogy emiatt eljárást kezdeményezzünk a munkáltatónál. A viszonylag kis összegek miatt a késedelmi kamat ugyan valóban kis összegű, de a két év alatt elmaradt illetmény már 212,5 eFt, ami pedagógusként egyáltalán nem elhanyagolható összeg. Ha pedig nem kezdeményezzük esetleges hibás besorolásunk helyesbítését, akkor az eddig előállt késedelmes előbbre lépés állandósul, tehát az előttünk álló években is rendre kevesebb munkabért fizet a munkáltató a számlánkra, mint amennyi törvényesen járna.

Mindenki alaposan vizsgálja át saját besorolását, illetőleg tekintse át beosztottjai előmenetelét, és legyen tisztában az esetleges téves besorolás konkrét időtartamával, hónapjaival és összegével, és ne tévessze szem elől a hároméves elévülési időt. Ezek ismeretében alaposan felkészülve, konkrét adatokkal a munkáltatót megkeresve sikerrel kérhetünk egyeztetést a feltehetőleg téves besorolásunk ügyében, és megállapodhatunk a munkáltatóval az illetmény-különbözet megfizetésének időpontjáról. Az elmaradt illetmény  döntő része a tőketartozásból áll, de nem hanyagolható el a késedelmi kamat összege sem, amely a Ptk. előírásai szerint az elmaradt munkabérek esetén törvényesen megilleti a munkavállalót.

Ha téves besorolásunk azt az intézményt (fenntartót) érinti, amelynél most dolgozunk, akkor az elmaradt illetmény-különbözet és a késedelmi kamat megfizetésének kötelezettsége jelenlegi munkáltatónkat érinti. Amennyiben a téves besorolás megállapítását megelőző három évben másik munkáltatónál voltunk munkaviszonyban, a nála foglalkoztatási jogviszonyban töltött időben elmaradt illetmény és a késedelmi kamat ügyében a régi munkáltatóhoz kell fordulnunk. Végezetül egy tanács: senki ne hallgasson olyan érvekre, melyek szerint ezt a hibát még az előző vezető, az előző munkáltató követte el, ezért a jelenlegi munkáltató ezért nem tartozik megfizetési kötelezettséggel. Minden közalkalmazottat és a köznevelési intézményekben foglalkoztatott munkavállalót a hatályos jogszabályok szerint kell besorolni, tekintet nélkül a korábban esetlegesen elkövetett besorolási hibákra, amelyeket a munkavállaló és a munkáltató közös érdekét szolgálva mielőbb korrigálni kell.

És végezetül – biztatásként – hadd idézzek egy éppen ma kapott e-mailt a postámból:

„Tisztelt Petróczi Úr!

Decemberben átsorolási problémával kapcsolatos ügyben kértem Öntől segítséget. Hála szakszerű tanácsának három évre visszamenőleg megtérítik a bér-különbözetemet. Köszönöm szíves segítségét!” (Aláírás)

Ez a cikk Word formátumban ide kattintva letölthető:

A tévesen besorolt pedagógus esete

 

A mappában található képek előnézete Portrék rólam