Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Munkaközi szünet az óvodában?

2013.10.03

 

Munkaszervezés az óvodában
Az óvodapedagógusok munkaideje:
Az óvodapedagógusok munkabeosztását az Nkt. 62.§ (4)-(5) bekezdése alapján, a (8) bekezdést is figyelembe véve kell elvégezni. Meghatározza a beosztást a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 12. §-a is, mely szerint: „Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik, oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik, óvodapedagógusonként és csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel.”
Az óvoda nyitva tartási idejét a szülők igénye határozza meg. Ha indokolt, akár 6 órától is fogadni kell a gyermekeket. Ilyen esetben célszerű olyan óvodapedagógust beosztani reggel 6-ra, akinek nincs munkaidő-kedvezménye. A fenti szabályt az óvoda zavartalan működtetése mellett nehéz betartani, mert az átfedési idő bizonyos csoportokban a megengedett 2 óra helyett 2 és fél óra lesz. Ezt az indokolja, hogy 10.30 és 13.00 óra között mindkét óvónőre szükség van pl. a séta, játszótér, levegőzés, ebédeltetés idején.
A heti 4 órában elrendelhető munkavégzés tartalmi elemei:
Az Nkt. 62. § (8) bekezdése általánosan fogalmaz e tekintetben, (nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés), de a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet 17. § felsorolásában az óvodára vonatkozó feladatokat is találunk, mint pl. a gyermekek teljesítményének értékelése, gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, stb.
 
A vezetők kötelező órájának ledolgozása:
A kis óvodákban, ahol az óvodavezető kötelező óraszáma heti 27 óráról 12 órára csökkent, ott csak egy újabb félállású óvodapedagógus beállításával lehetne megfelelni az átfedési időre és a munkaközi szünet kiadására vonatkozó előírásoknak.
A vezető csoportban töltendő munkaidejét úgy célszerű megszervezni, hogy ne ő legyen a délelőttös. Az intézmény életében inkább délelőtt, „hivatali időben” fordul elő gyakrabban elintézendő ügy, amikor a vezetőnek intézkednie kell, hivatalos vendéget fogad, stb. Tanácsos naponta az átfedési időben ledolgozni a napi 2 – 2 és fél órát, s a félállásban alkalmazott óvodapedagógus lesz a délutános.
 
Lehetséges beosztás az óvodavezető csoportjában:
név
Heti óra
kezdete
vége
időtartam
Óvodapedagógus1.
32
6:30
13:00
6:30
Vezető óvónő
12
10:30
12:30
2:00
Óvodapedagógus 2.
16
12:50
16:30
3:10
Így tudunk csak megfelelni annak a szabálynak, hogy 6.30-tól 16.30-ig óvónő foglalkozik a gyermekekkel, s az átfedési idő a csoportnak 2 óra.
 
Lehetőségek a munkaközi szünet kiadására az óvodákban:
 
Az elmúlt hetek nagy vihart kavart témája volt konferenciákon, vezetői értekezleteken a munkaközi szünet kiadása az óvodapedagógusok részére. Több kolléga – velem együtt – úgy vélte, az óvónők esetében lehetetlen a Mt. 103. § (5) szerint biztosítani a szünetet.
Mint tudjuk, az óvodapedagógusok neveléssel lekötött munkaidejét nem 45, hanem 60 percekben mérjük, számukra nincs „óraközi” szünet, a foglalkozások folyamatos tevékenységsorozatba ágyazva töltik ki a délelőttöt. A gyermekek nem maradhatnak felügyelet nélkül, az óvoda teljes nyitvatartási idejében óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Az óvoda sajátos napirendje, szakmai, pedagógiai szempontjai nem teszik lehetővé, hogy az óvónők délelőtt 20 percre elhagyják a csoportot. A váltótárs megérkezésekor – az átfedési időben – a sétához, udvari játékhoz, az ebédeltetés zavartalan lebonyolításához mindkét pedagógus folyamatos jelenlétére szükség van.
A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak, (dajkák, pedagógiai asszisztens), valamint a délutános óvodapedagógusok esetében a délutáni pihenőidőben egyszerűnek tűnt a megoldás, de végül a délelőttösök számára is találtam olyan időpontot, ami még majdnem megfelel a törvényi szabályozásnak. Természetesen minden óvodában a saját körülményeiknek, napirendjüknek, személyi feltételeiknek megfelelő ütemezést kell kialakítani.
Én a következő időpontokban tudom biztosítani a 20 perces munkaközi szünetet:
Reggeles dajka munkaideje: 6 - 1420 -ig.
Kiadható számára a Mt. 103. § (5) szerint 9 - 12 óra
Munkaközi szünet: 1100 - 1120 (A levegőzés, séta előtti öltözésben még segít, s az ebéd előtti előkészületekre visszaér a csoportba.)
Délutános dajka munkaideje: 930 – 1750-ig.
Kiadható számára a Mt. 103. § (5) szerint 1230 - 1530 óra között.
Munkaközi szünet: 1310 - 1330 (Az ebéd utáni teremrendezés elvégzése után biztosítható a munkaközi szünet.)
Délutános óvodapedagógus munkaidő kezdete: általában 10, 1030 vagy 11 óra (munkaidő kedvezménytől, óvoda nyitva tartásától függően)
Kiadható számára a Mt. 103. § (5) szerint 1330 - 1630 óra között.
Munkaközi szünet: 1330 - 1350 (a vezető, illetve a pedagógiai asszisztens egy-egy csoportba bemegy a dajka mellé.)
Délelőttös óvodapedagógus munkaidejének kezdete: 7 óra
Kiadható számára a Mt. 103. § (5) szerint 10 - 13 óra között.
Munkaközi szünet: 1245 – 1305 (Ha sikerül időben lefektetni a gyermekeket, akkor a délelőttös óvodapedagógus a mese ideje alatt ki tud jönni a csoportból. Kiscsoportban – különösen a beszoktatás idején – a vezető itt dolgozza a kötelező óráját.)
Talán kissé idegen az óvoda rugalmas, kötetlen napirendjében ez a szoros, percre kidolgozott ütemezés, de én ezt találtam a legelfogadhatóbb megoldásnak.
További gondolatok a munkaközi szünettel kapcsolatban:
Többen fordultak hozzám a következő kérdéssel: dönthet-e úgy a munkáltató, hogy a munkaközi szünetet beleszámítja a munkaidőbe, vagyis nem dolgoztatja le?
Mt. 86. § (3) Nem munkaidő - a készenléti jellegű munkakört kivéve - a munkaközi szünet.
Közszférában, vagyis köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyban az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidő nem írható elő. A teljes napi munkaidő a törvény alapján napi nyolc óra. A felek sem egyéni megállapodással, sem kollektív szerződésben nem állapíthatnak meg a teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőt, azaz napi nyolc óránál kevesebbet.
A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyban nem minősül munkaidőnek a munkaközi szünet. E rendelkezéstől érvényesen eltérni nem lehet. A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni, azt sem a munkavállalóval kötött megállapodás, sem a kollektív szerződés alapján nem lehet a munkaidő részévé tenni.
A jogalkotó célja ezáltal arra irányult, hogy az általános teljes napi munkaidő ledolgozásra kerüljön.  A nem pedagógus munkavállalók esetében ez azt jelenti, hogy a napi 8 óra helyett 8 óra 20 percet kell az óvodában eltölteniük. De hogyan alakul ez az óvodapedagógusoknál? A neveléssel lekötött/ kötött munkaidejük terhére kapták a munkaközi szünetet, mely nem része a munkaidőnek. Ha nem dolgozzák le, akkor a neveléssel lekötött munkaidejük csak 30 óra, 20 perc lesz. Ha ledolgozzák, akkor viszont a csoportban éppen nem indokolt, hogy két óvodapedagógus legyen az alvás idején.


Egyéb – az óvodákat érintő – kérdések:
A pedagógus életpálya-modell bevezetésével különvált a pedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, az ügyviteli- és kisegítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak besorolásának jogi szabályozása.
Több vezető kolléga bizonytalan a pedagógiai asszisztensek és óvodai dajkák fizetési osztályba sorolásában. A kérdésre a Kjt. és a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet ad választ. A pedagógiai asszisztens és a dajka munkakörre jogszabály nem határoz meg végzettségi és szakképzettségi követelményeket. A 326/2013.(VIII.30.) Korm. rendelet 2. melléklete is csak a kötelező minimális végzettségi szintet írja elő, ahol az egyes fizetési osztályokba való besorolásról rendelkezik. Eszerint pedagógiai asszisztens munkakörben „C” fizetési osztálytól „F” fizetési osztályig, míg dajka munkakörben „A - „D” fizetési osztályig lehetséges a besorolás.
A fent hivatkozott rendelet 32. §-a szerint:
32. § (1) Ha jogszabály nem határozza meg a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, és nincs olyan szakképesítés, amely a munkakör betöltésére jogosít, a munkakör ellátásához legalább olyan iskolai végzettségre, képesítésre van szükség, amelyet a Kjt. 61. § (1) bekezdése a fizetési osztályba soroláshoz előír. Ha e rendelet a munkakörre több fizetési osztályt állapít meg, a közalkalmazottat a legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni a munkakörre megállapított osztályok közül.
(2) Ha jogszabály nem határozza meg a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, és van olyan szakképesítés, amelyik a munkakör ellátására képesít, és
a) a közalkalmazott nem rendelkezik azzal, az (1) bekezdésben foglaltak szerint,
b) a közalkalmazott rendelkezik azzal, a szakképesítése alapján vagy ha az kedvezőbb, az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell besorolni.
Legutóbb egy kolléganő azt kérdezte, ha a dajka nyáron megszerezte az érettségit mikor sorolja „C” fizetési osztályba? Ha az érettségi alkalmazási feltétel lenne a dajkai munkakör betöltéséhez, akkor azt mondanám, hogy a megszerzést követő hónapban. Mivel azonban nem alkalmazási feltétel, a munkáltató dönthet abban a kérdésben, hogy „C” fizetési osztályba sorolja-e, és abban is, hogy mikor teszi ezt.
 
 
Feketéné Perge Veronika
óvodavezető

 

 

A mappában található képek előnézete Lurdy-ház-2013

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

besorolás

(Gál Elekné, 2013.10.04 10:51)

Tisztelt Igazgató Úr! Olvasva blogját, szeretnék egy kérdést feltenni Önnek! A fizetési fokozat várakozási idejét a 120 óra kredit megszerzésével le lehetett csökkenteni a Kjt szerint, Lehet e, hogy G 12-ből, a Pedagógus I. 11-be soroljanak át a szolgálati időre hivatkozva? Tisztelettel köszönöm válaszát!

Re: besorolás

(Feketéné P. Veronika, 2013.10.09 02:37)

Kedves Kolléganő!

Nem egységes jogértelmezés miatt bizony előfordult, hogy a pedagógusok életpálya-modellbe sorolása eltérően történt az intézmények körében. A 2013. szeptember 1-én hatályban lévő jogszabályok nem tartalmazzák a továbbképzési követelmény teljesítése esetén járó várakozási idő csökkentés lehetőségét. A 2013. augusztus 31-ig hatályban lévő 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet alábbi szabályozása nem került át a helyébe lépő rendeletbe.

138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 14. §: " A közoktatási intézmény dolgozójának a fizetési fokozatok közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell, ha törvénnyel alapított kitüntetést vagy díjat, illetve miniszter által alapított díjat kapott. A közoktatási intézmény dolgozójának a fizetési fokozatok közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell, ha teljesítette a külön jogszabályban meghatározott továbbképzés követelményeit. A várakozási idő csökkentése hétévenként egy alkalommal illeti meg a közoktatási intézmény dolgozóját akkor is, ha a továbbképzés követelményeit többször teljesítette ebben az időszakban.”
Ez a rendelet 2013. szeptember 1-én hatályát vesztette.

Ezzel szemben a most hatályos 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet átmeneti és vegyes rendelkezései között a várakozási idő csökkentésével kapcsolatban csak ezt találtam:

„35. § (3) A köznevelési intézmény közalkalmazottjának, munkavállalójának a fizetési kategóriák - a Kjt. előmeneteli és illetményrendszere hatálya alá tartozók esetében a fizetési fokozatok - közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell, ha törvénnyel alapított kitüntetést vagy díjat, vagy miniszter által alapított díjat kapott.”

Ebből kitűnik, hogy a továbbiakban nem lesz lehetőség a továbbképzések teljesítése után a várakozási idő csökkentésére. De mi a helyzet az eddig szerzett rövidülésekkel? Ezt a kérdést kellene megválaszolni
Azok a vezetők, akik úgy gondolták, hogy előzőleg megszerzett jogot nem vonnak vissza, azok a pedagógusok eddigi fizetési fokozata alapján állapították meg a Pedagógus I. fokozat kategóriáját, akik pedig a Kjt. 87/A §. szerinti közalkalmazotti jogviszony időtartamát vették figyelembe, ők újrasorolták a pedagógusokat. Így fordulhat elő az előzőnél alacsonyabb kategória. Hogy melyik a jogszerű? Reméljük, hamarosan kapunk erre iránymutatást, hogy a korrigálás megtörténjen.

Üdvözlettel: Feketéné P. Veronika

Re: besorolás

(Petróczi Gábor, 2013.10.09 04:26)

Kedves Kolléganő!
A kormányzati szándék világosan az volt, hogy aki 12-es fokozatban volt (és korrekt volt a besorolási eljárás), az Pedagógus I. fokozat 12. kategóriájába kerüljön, azaz ne érje hátrány. A várakozási idők számítását a Korm. r. szerint a Kjt. előírásai szerint kell végezni, azaz 3-évenként jár az egy-egy lépés. Azonban a Kjt.-ből kifelejtették a jogalkotók a 277/1997. (XII.22.) Korm. r-ben meghatározott, a továbbképzési kötelezettség teljesítése után járó egy év várakozási idő csökkentésének az esetét. Így most abban a helyzetben vagyunk, hogy ezt a Kjt. nem rendeli el. Mivel azonban az idézett kormányrendelet tartalmazza, nem lehet jogszerű fizetési kategóriájának csökkentése.

Csongrád

(Tóth Antalné, 2013.10.05 17:02)

Tisztelt Igazgató Úr! Óvodapedagógus vagyok. 2006-ban szakvizsgáztam, 2007-ben kerültem át a G fizetési osztályba, de épp soros voltam, így nem léphettem 1 évvel hamarabb. Ezt később sem pótolták, arra hivatkozva, hogy épp soros voltam, így az 1 évvel előre történő előrelépésem nem lehetséges. Igazuk volt-e?

Re: Csongrád

(Feketéné P. Veronika, 2013.10.09 01:31)

Kedves Kolléganő!

A 2013. augusztus 31-ig hatályban lévő 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet szabályozta a várakozási idő csökkentését.
"14. § A közoktatási intézmény dolgozójának a fizetési fokozatok közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell, ha törvénnyel alapított kitüntetést vagy díjat, illetve miniszter által alapított díjat kapott. A közoktatási intézmény dolgozójának a fizetési fokozatok közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell, ha teljesítette a külön jogszabályban meghatározott továbbképzés követelményeit. A várakozási idő csökkentése hétévenként egy alkalommal illeti meg a közoktatási intézmény dolgozóját akkor is, ha a továbbképzés követelményeit többször teljesítette ebben az időszakban."

Véleményem szerint, ha 2007-ben a soros előrelépés miatt soroltak át, akkor a továbbképzési követelmény teljesítése miatti várakozási idő csökkenésnek a következő 3 éves ciklusban kellett volna realizálódni. Vagyis 2010 helyett 2009-ben kellett volna magasabb fizetési fokozatba lépned.
Üdvözlettel: Feketéné P. Veronika