Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Munkaidő-nyilvántartás a legegyszerűbben

2013.09.16

Mostanában gyakori előadásaim egyikére készülve még egyszer átfutottam a webes jogtárban a kötött munkaidő elrendelését, a munkaidő kötelező nyilvántartására vonatkozó szabályokat. Megdöbbentő megállapítást tettem, amelyet azóta - igaz, mérsékelten - alátámasztott az Oktatási Államtitkárságnak az igazgatók számára eljuttatott körlevele is. A megtalált legegyszerűbb megoldásra azt ösztönzött, hogy - felhívásomra - néhányan megküldték a kötött munkaidő nyilvántartására készített saját táblázataikat, mások pedig az illetékes tankerület által készített munkaidő-nyilvántartó táblázatokkal leptek meg. Ezek között aztán szörnyűségekkel is volt módomban találkozni! Ezeket szeretném leküzdeni mostani bejegyzésemmel!

A köznevelési törvény elrendeli a pedagógusok számára a heti 32 órás kötött munkaidőt, amelyet - az igazgató által elrendelt feladatok ellátásával - a munkahelyen kell tölteni. A 326/2013.(VIII.30) Kormányrendelet pedig további szabályokat állapít meg a munkaidő nyilvántartására. Nyilvánvaló, hogy a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött (heti 22-26 óra, eseti helyettesítés esetében azonban akár heti 32 óra) munkaideje része a kötött munkaidőnek, annak a megfelelő feladatokkal való eltöltését a haladási napló bejegyzései igazolják, mint ahogyan a munka elvégzésének időpontját is. Nincs azonban a most hatályos jogszabályi rendelkezések között olyan, amely azt rendelné el, hogy az intézmény vezetőjének pedagógusonként és naponként el kell rendelnie a kötött munkaidő mértékét vagy időintervallumát. Teljes mértékben törvényes tehát az az eljárás, hogy az igazgató a pedagógusok számára elrendeli a heti 32 órás kötött munkaidőt, annak összetevőit a kormányrendelt pontosan szabályozza, és a pedagógusok belátására bízza, hogy a 32 óra kötött munkaidőnek a neveléssel-oktatással lekötött időtartamán túli részét (ez jellemzően heti 6-10 óra) mikor dolgozza le). Ennek az egyszerű eljárásnak csak előnyei vannak, amelyek az alábbiakban összegezetők:

  • a munkáltatónak nem kell fölöslegesen meghatároznia az adott pedagógus számára a napi kötött munkaidő időtartamát, azt a pedagógus úgyis jobban tudja
  • az így el nem rendelt kötött munkaidőt nem kell ellenőrizni és adminisztrálni sem
  • az egyetlen dokumentálandó tény a heti 32 óra kötött munkaidő teljesítése, amely a pedagógus által bejegyzett jelenléti ívvel, vagy chipkártyás beléptető rendszerrel rögzíthető
  • a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt a haladási napló bejegyzései rögzítik
  • nem kell így megtiltanunk tanáraink számára az iskola lyukasórában történő elhagyását, akkor dolgoznak, amikor ők legjobbnak látják
  • a havi, kétheti gyakorisággal tartandó értekezletek, szülői értekezletek, kulturális rendezvények időpontját nem kell külön elrendelnünk, felborítva ezzel a szokásos heti kötött munkarendet, hanem minden kolléga úgy alakítja kötött munkaidejét, hogy annak felhasználásával részt vegyen az eseményeken
  • könnyen biztosítható számukra a Munka törvénykönyve által 3-6 óra munkavégzés után kötelezően kiadandó munkaközi szünet, azt akkor veszik igénybe a pedagógusok, amikor akarják (lyukas órájukban, ebédidőben vagy éppen szünetekben)

Gyakori tévedése a tankerületi kollégáknak és az igazgatóknak egyaránt, hogy nyilván kívánják tartani azt, hogy a kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részében (ez jellemzően heti 6-10 óra) nyilván kívánják tartani, hogy melyik napon hány órát vagy percet töltöttek a pedagógusok adminisztrációval, osztályfőnöki vagy munkaközösség-vezetői feladatokkal, konzultációval, stb. Ezt a jogszabályok nem rendelik el, erre - határozott véleményem szerint - semmi szükség nincs! Olyan bonyolult táblázatokat kaptam, amelyek napi lebontásban egész hónapra tartalmazzák a naponta tanítással, helyettesítéssel töltött órák számát (fölösleges!), továbbá 15-20, a felsoroltakhoz hasonló feladatokra fordított időt. Hangsúlyozom, hogy a kötött munkaidőnek a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt meghaladó részében végzett konkrét feladatok nyilvántartását nem rendeli el jogszabály. A tankerület vagy a munkáltató persze sok fölösleges dolgot elrendelhet, de a bevezetés előtt gondolja meg mindenki: vajon a sok fölösleges munkával rögzített, pedagógusonként több száz adatot ki fogja összegezni, felhasználni, képes lesz-e le ebből valaki előre vivő következtetések levonására. Nekem nem lenne erre időm! Akinek van, hát csinálja!

Kazincbarcika, 2013. szeptember 16.

Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő

 

A mappában található képek előnézete Épületrekonstrukció