Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A mesterdiplomával rendelkező pedagógusok besorolása az általános iskolában

2013.09.17

 

Az általános iskolában egyetemi (mester) végzettséggel tanítók besorolásáról
 
A 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet 1. sz. mellékletének II. rész 10. pontja előírta, hogy abban az esetben, haa munkakör a közoktatási törvény 17. §-a, illetőleg 127-128. §-a alapján több iskolai végzettséggel betölthető, a közalkalmazottat a meglévő, a munkakör betöltésére jogosító legmagasabb iskolai végzettsége, szakképesítése alapján kell besorolni. Az e bekezdésben hivatkozott kormányrendelet azonban 2013. augusztus 31-én hatályát vesztette.Vizsgáljuk meg most, hogy az új jogszabályok szerint az általános iskolák 5-8. évfolyamain egyetemi diplomával (mesterdiplomával) alkalmazottak hogyan sorolhatók be 2013. szeptember 1-jétől!
 
A köznevelési törvény 3.sz. mellékletének 4-7. sorai szerint az egyes pedagógus munkakörök az alábbi szakképzettséggel tölthetők be.
 
Pedagógiai szakasz
Munkakör
Szükséges szakképzettség
4.
5-6. évfolyam
tanár
a tantárgynak megfelelő szakos tanár, tantárgynak megfelelő műveltségi területet végzett tanító
5.
7-8. évfolyam
tanár
 
a tantárgynak megfelelő szakos tanár
6.
9-12. évfolyam
középiskolai tanár
egyetemi szintű vagy mesterfokozatú, a tantárgynak megfelelő szakos tanár
7.
9-11. évf. szakiskolában
tanár
 
a tantárgynak megfelelő szakos tanár
 
A 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet 32.§-ában rendelkezik ugyan arról, hogy a több végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezőket a legmagasabb iskolai végzettségük alapján kell besorolni, ez a rendelkezés azonban kizárólag a nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottakra vonatkozik, a pedagógusokra tehát nem. A 32. § (2) bekezdése sem vonatkoztatható a pedagógusokra, hiszen annak feltétele nem teljesül, mert a pedagógusok szakképzettségi követelményeit meghatározza a köznevelési törvény. A 32.§ (4) bekezdésében foglaltakat sem lehet alkalmazni, mert nem a Kormányrendelet tartalmazza a pedagógus munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, hanem a köznevelési törvény. Összefoglalóan megállapítható tehát, hogy a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet 32. §-ában foglaltak nem alkalmazhatók a pedagógusokra, ennek előírásai alapján nincs mód az általános iskolákban egyetemi diplomával rendelkező pedagógusok legmagasabb iskolai végzettségének figyelembe vételére.
 
A köznevelési törvény 3. sz. mellékletében használatos szakképzettségek azonban megkülönböztetik a „tantárgynak megfelelő szakos tanár” és az „egyetemi szintű vagy mesterfokozatú, a tantárgynak megfelelő szakos tanár” szakképzettségeket. Ezek elnevezéséből világos, hogy mindkettő „a tantárgynak megfelelő szakos tanár” szakképzettséget takar, és ezek közül az egyetemi szintű egy speciális, hosszabb tanulmányi idő alatt megszerezhető végzettséget jelent. Tehát az „egyetemi szintű vagy mesterfokozatú, a tantárgynak megfelelő szakos tanár” szakképzettség egyben „a tantárgynak megfelelő szakos tanár”szakképzettséget is jelent. Ezzel a problémával úgy is találkozhatunk, hogy vajon egy kizárólag egyetemi (mester) végzettséggel rendelkező tanár (főiskolai diploma nélkül) alkalmazható-e az általános iskolában. A válasz: igen, mert rendelkezik „a tantárgynak megfelelő szakos tanár” szakképzettséggel, mégpedig egyetemi szintűvel. Ha pedig alkalmazható általános iskolai tanári munkakörben, akkor egyetemi végzettségének megfelelő fokozatba kell sorolni. Ha ugyanakkor a főiskolai és egyetemi végzettséggel is rendelkező kollégát nem lehetne az egyetemi végzettségének megfelelően besorolni, pusztán azért, mert ő főiskolai végzettséggel is rendelkezik, az igen súlyosan sértené az egyenlő elbírálás elvét.
 
Idézzük a felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szövegét, amely témánk szempontjából több érdekes előírást tartalmaz, elsősorban a 102.§ (1) bekezdésében, valamint a 108.§-ban a szakképzettség értelmezésekor.
15. § (3) Az alapképzésben alapfokozat … és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére.…A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév.
(4) A mesterképzésben mesterfokozat… és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. … A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév. A mesterfokozatot eredményező képzésre épülő mesterképzésben hatvan kreditet lehet szerezni, a képzési idő két félév.
102. § (1) A pedagógusképzés típusai:
d) az általános iskolai tanárképzés osztatlan képzésben szervezhető, a képzés időtartama nyolc félév, amelyet követően - hallgatói jogviszony keretében - két félév iskolai gyakorlatot kell teljesíteni; az általános iskolai tanárképzés során mesterfokozat szerezhető;
e) a középiskolai tanárképzés osztatlan képzésben - a Kormány által meghatározott esetben osztott képzésként - szervezhető, a képzés időtartama tíz félév, amelyet követően - hallgatói jogviszonyban - két félév iskolai gyakorlatot kell teljesíteni, a középiskolai tanárképzés során mesterfokozat szerezhető.
108. § 34. szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejűleg, valamint a szakirányú továbbképzésben, illetve a felsőoktatási szakképzésben megszerezhető, a szak és a szakirány vagy specializáció tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben, felsőfokú szakmai oklevélben történő elismerése;
 
Végezetül: a felsőoktatás alap- és mesterképzésről szóló kormányrendelet világosan meghatározza, hogy a mesterképzettséggel az iskolai nevelés 5-12, illetve 13. évfolyamain lehet tanítani.
289/2005.(XII.22.) Kormányrendelet a felsőoktatási alap- és mesterképzésről
3. § E rendelet alkalmazásában
a) tanári szakképzettséget adó mesterképzési szak (a továbbiakban: tanári szak): mesterfokozatot nyújtó szak, amely a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alkalmazási feltételeinek megfelelően az iskolai nevelés-oktatás 5-12., illetve 13. évfolyamain, valamint az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamokon a tantárgyak, tantárgyi modulok oktatására és speciális pedagógiai jellegű feladatainak ellátására - ha a képzési és kimeneti követelmények eltérően nem rendelkeznek - két tanári szakképzettséget nyújt;
b) tanári szakképzettség: kettős jellegű szakképzettség, amely magába foglalja a szakterületi és a tanári képesítés ismereteit is. A szakterületi képesítés a tanári szak képzési és kimeneti követelményei alapján szakterületi modulok szerint oszlik meg
Köznevelési törvény 64.§ (4): 
A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott az általa megszerzett legmagasabb, a munkakör ellátásához e törvényben előírt iskolai végzettség, valamint állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, továbbá a nevelő, oktató munkája ellátásához közvetlenül kapcsolódó, azt közvetlenül segítő doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság, szakmai gyakorlat, publikációs tevékenység, minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján érheti el a különböző fokozatokat.
 
A fentiek alapján világos, hogy – annak ellenére, hogy a köznevelési törvény és annak 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelete nem valami világosan fogalmaz a kérdésben – az általános iskolákban alkalmazásban lévő, mesterpedagógus (vagy azzal azonos egyetemi végzettséggel) rendelkező tanárokat mesterdiplomájuk, egyetemi szintű diplomájuk alapján kell besorolni. A mesterpedagógusi végzettséggel rendelkező tanítók csak akkor sorolhatók a mestertanári képzettségi szint alapján, ha mestervégzettségük az általuk betöltött munkakör ellátásához jogszabályban van előírva, ez azonban nagyon ritka, vagy talán elő sem forduló eset. Köszönet a kiegészítésért és pontosításért Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató asszonynak.
 
Kazincbarcika, 2013. szeptember 17.
 
 
Petróczi Gábor
tanügyigazgatási szakértő

 

 

 

A mappában található képek előnézete Feleségem virágai