Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tartósan külföldön tartózkodó tanuló jogviszonya

2016.12.12

A tartósan külföldön tartózkodó diák tanulói jogviszonya

A tanulói jogviszony szünetelése, magántanulói jogviszony létesítése

Mostanában egyre több problémát okoz az iskolákban azoknak a tanulóknak a kezelése, akik – többnyire családjukkal – tartósan külföldön tartózkodnak. Tekintsük át a tanulói jogviszony kezelésével kapcsolatos lehetőségeket, egyben tájékozódjunk a tanulói jogviszony szünetelésével kapcsolatos tudnivalókról! Gondoljuk át azt is, milyen lehetőségek vannak arra, hogy a tartósan külföldön tartózkodó tanuló magántanulóként is folytathassa magyarországi tanulmányait!

A köznevelési törvény hatályos előírásai

 A köznevelési törvénynek a külföldön tanuló, tankötelezettségét külföldön vagy Magyarországon magántanulóként teljesítő tanulókra vonatkozó előírásai több ponton megváltoztak. A köznevelési törvény (a továbbiakban: Nkt.) 91.§-ának változásai 2013. január 1-jén, 2014. január 1-jén és 2017. január 1-jén léptek hatályba. 2017. január 1-jétől az alábbi jogszabályi előírás hatályos:

Nkt. 91. § (1) Magyar állampolgár engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldön és tankötelezettségét külföldi nevelési-oktatási intézményben is teljesítheti. Magyarországon élő magyar állampolgár a tankötelezettségét magántanulóként Magyarországon működő nevelési-oktatási intézményben teljesítheti.

91. § (2) A tanköteles tanuló tanulmányainak külföldön történő folytatását – a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából – be kell jelenteni a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes köznevelési feladatokat ellátó hatóságnak, vagy, ha a tanuló már hazai iskolába beiratkozott, az iskola igazgatójának.

91. § (3) A külföldi tanulmányok alatt a tanuló magyarországi tanulói jogviszonya szünetel, kivéve, ha tanulmányait magántanulóként Magyarországon folytatja.

2016. december 31-ig a 91. § (2) bekezdése az alábbi szöveggel volt hatályban:

(2) A tanköteles tanuló tanulmányainak külföldön történő folytatását – a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából – be kell jelenteni a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnak, vagy, ha a tanuló már hazai iskolába beiratkozott, az iskola igazgatójának.

Nkt. 56. § (3) Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, vagy akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak.

Először tehát azt kell megállapítanunk, hogy a külföldön tartózkodó tanuló rendszeresen jár-e külföldön iskolába, pontosabban teljesíti-e külföldön a törvény által előírt tankötelezettségét. Erről a szülő által a járási hivatalnak (2017. január 1-jétől érvényes megnevezés szerint: a köznevelési feladatokat ellátó hatóságnak) történt szülői bejelentés révén győződhetünk meg, amelynek másodpéldányát vagy másolatát érdemes beszerezni. Amennyiben a szülő erről a kérdésről nem megfelelően tájékozott, érdemes fölhívni a szülő figyelmét a külföldön teljesített tankötelezettség őt terhelő bejelentési kötelezettségére. Nem rendelkezik a jogszabály arról, hogy az intézménynek vagy a szülőnek a külföldi iskola írásos nyilatkozatát, igazolását be kellene szereznie vagy be kellene nyújtania. Ez tehát nem szükséges, elegendő a szülő ilyen tartalmú írásos nyilatkozata. Ha a tanuló a magyar közoktatási intézménybe beiratkozott, akkor a jogszabály előírása szerint nem szükséges a köznevelési feladatokat ellátó hatóságnak történő szülői bejelentés, elegendő ha azt a szülő az intézményvezetőnek írásban bejelenti. Amennyiben azonban ilyen nyilatkozat nincs a birtokunkban, akkor a tanuló külföldi tartózkodását, esetlegesen vélelmezhető külföldi iskolába járását sem tekinthetjük úgy, hogy a tanuló tankötelezettségét teljesíti. Ebben az esetben az iskola rendes tanulójaként hiányzónak kell tekintenünk, és a jogszabályban meghatározott igazolatlan távollét elérésekor értesítenünk kell a járási hivatalt.

  1. Ha a tanuló külföldön teljesíti tankötelezettségét, és ezt bejelentette a köznevelési közfeladatokat ellátó hatóságnak

Ebben az esetben a tanuló fennálló tankötelezettségét külföldön teljesíti, ezt a szülő a jogszabályoknak megfelelően bejelentette a hatóságnak, ezért az intézményünkben fennálló tanulói jogviszonyát szüneteltetjük. Nem kell, sőt nem is szabad kijelenteni a KIR Személyi Nyilvántartásából. Ennek oka a köznevelési törvény 91. § (3) bekezdésében foglalt, már idézett rendelkezés, amely szerint „A külföldi tanulmányok alatt a tanuló magyarországi tanulói jogviszonya szünetel, kivéve, ha tanulmányait magántanulóként Magyarországon folytatja.” Tehát nem megszűnik, csupán szünetel.

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet az alábbi eljárási szabályokat tartalmazza (R.)

R. 23. § (8) Az iskolába felvett gyermeket, tanulót – beleértve a magántanulót is – az iskola tartja nyilván. … Ha a tanköteles tanuló iskolát változtat, akkor a tanuló további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján az átvevő iskola feladata, és a tanuló adatait az átadó iskola a járási hivatal egyidejű értesítése mellett tizenöt napon belül törli nyilvántartásából. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles tanuló, aki tanulmányait külföldön folytatja.

R. 95. § (7): A beírási naplóban szerepeltetni kell azokat a tanulókat is, akik tankötelezettségüket külföldön teljesítik, továbbá azokat is, akik az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentést kaptak. Ennek tényét a határozat számával szerepeltetni kell a beírási napló megjegyzés rovatában.

A rendelet 1. sz. mellékletében rögzített 27. sz. záradékot be kell jegyezni a beírási naplóba és a tanuló törzslapjára:

Tanulmányait ......................................... okból megszakította, a tanulói jogviszonya .......................................-ig szünetel.

Ha a külföldi tartózkodás előre látható időpontig tart, akkor ennek bejegyzése nem okoz problémát. Ha azonban a külföldön való tartózkodás időtartama (jellemzően) bizonytalan, akkor a „várhatóan …..-ig” záradék bejegyzését javaslom. Semmiképpen nem célszerű a várható időpontot minden egyes tanév utolsó napjában megjelölni, mert egyrészt minden évben új bejegyzést kell tennünk a beírási naplóba és a törzslapra, másrészt minden évben új határozatot kell hoznunk a tanulói jogviszony szüneteléséről.

Javaslatunk tehát az, hogy a bizonytalan ideig külföldön tartózkodó tanulók esetében az iskolai tanulmányok befejezési időpontját jelöljük meg időpontként, ennek megfelelően hozzuk a tanulói jogviszony szüneteltetéséről szóló határozatot, amelyben – óvatosság kedvéért – alkalmazzuk a „várhatóan” fordulatot. Azért is javasolható a lehető legtávolabbi időpont bejegyzése a szüneteltetés dátumaként, mert a tartósan külföldön tartózkodó tanuló szülei ebben az esetben jellemzően nem tartják a kapcsolatot a tanuló eredeti iskolájával, és számukra is felesleges kötelezettséget jelentene az, hogy minden évben bejelentsék a tankötelezettség külföldi teljesítésének tényét az illetékes hivatalnak és az iskolának.

Arra az esetre is gondolhatunk, amikor a tanuló családja a tartós külföldi tartózkodás miatt magyarországi lakhelyét felszámolja, és kijelentkezik a nyilvántartásból, ezért nincs például lakcímkártyája, sőt magyarországi lakcíme sem. Fontos azt tudnunk, hogy magyar állampolgárként fennálló tankötelezettsége ebben az esetben is fennmarad, tehát a magyarországi iskolájában a tanulói jogviszonyát az előzőekben tárgyalt módon szüneteltetni kell, de a nyilvántartásból nem kell törölni.

Végezetül tárgyaljuk azt az esetet, amikor a tanuló tankötelezettségét külföldön teljesíti, a tanuló szülője az előírt módon ezt bejelentette a hivatalnak vagy a magyar oktatási intézmény igazgatójának, azonban a szülő és a tanuló ennek ellenére azt kérelmezi, hogy magyarországi tanulmányait magántanulóként folytathassa. Ennek 2014. január 1-jétől már nincs jogszabályi akadálya, azaz a külföldi tankötelezettség-teljesítés mellett lehetséges a magyar iskolarendszerben magántanulóként történő további haladása. Ezt a köznevelési törvény már többször citált 91. § (3) bekezdése teszi lehetővé. 2014. január 1. előtt ez nem volt lehetséges, mert az idézett jogszabály akkor így szólt: „A külföldi tanulmányok alatt a tanuló magyarországi tanulói jogviszonya szünetel.”

Tehát abban az esetben, ha a tankötelezettségét külföldön teljesítő tanuló szülője magántanulói jogviszonyban szeretné biztosítani gyermeke számára a magyar köznevelési rendszerben való részvételt, ennek nincs jogszabályi akadálya. Ebben az esetben a tanulónak a félévi és év végi osztályzatainak megállapításához minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie. A tanulónak az osztályozó vizsgákra történő felkészítése a szülő kötelessége, ezzel kapcsolatban az iskolát nem terheli felkészítési kötelezettség.

  1. Ha a tartósan távol lévő tanuló külföldön nem teljesíti tankötelezettségét

Ha a tartósan távol lévő tanuló külföldön nem teljesíti tankötelezettségét, azaz nem jár rendszeresen a tankötelezettség teljesítését garantáló iskolába, akkor tanulói jogviszonya nem szüneteltethető, hiszen tankötelezettségét csak a magyarországi iskolájában teljesítheti. Ebben az esetben a szülő írásban bejelentheti kérését, hogy gyermeke tanulmányi kötelezettségét magántanulóként teljesíthesse. Erről az iskola igazgatója határozatot hoz, amelynek mellékleteként tájékoztatja a tanulót és a szülőt a magántanuló jogairól és kötelességeiről, kiemelt figyelmet fordítva a félévi és az év végi osztályozó vizsgák letételi kötelezettségére.

Ebben az esetben az alábbi jogszabályok érvényesek:

Nkt. 45.§ (5) A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető.

45. § (6) Az iskola igazgatója a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének magántanulóként tehet eleget. Gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekvédelmi gyám véleményét.

Meg kell jegyeznünk, hogy 2014. december 31-ig ez a bekezdés a következő tartalommal volt hatályban:

(6) Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét.

Ha tehát a tartósan külföldön tartózkodó tanuló tankötelezettségét külföldön nem teljesíti, akkor a tankötelezettséget csak Magyarországon tudja teljesíteni. Ez – a tartós külföldi tartózkodás miatt – azonban kizárólag magántanulóként lehetséges.

A magántanulói jogviszony létesítése iránti kérelmet a szülő nyújtja be az intézmény igazgatójának a tartós külföldi tartózkodás indokának megjelölésével. Ebben az esetben is kötelező azonban az Nkt. 45. § (6) bekezdésében szereplő kötelezettség alapján a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének beszerzése az alábbi eljárásrendben.

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (R.)

R. 75. § (1) Ha a tanuló – a szülő kérelme alapján – a tankötelezettségének magántanulóként kíván eleget tenni, az erre irányuló kérelem benyújtásától számított öt napon belül az iskola igazgatója megkeresi a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot. A gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat az igazgató megkeresésétől számított tizenöt napon belül köteles megküldeni a véleményét.

R. 75. § (2) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra.

A magántanulói jogviszony létesítéséről szóló döntést az intézmény vezetője hozza meg javasolhatóan határozat formájában, miután a fentebb említett két szervezet írásos véleményét beszerezte. Az intézményvezetőt nem köti a két véleményező szervezet véleménye, hozhat azokkal koherens, részben ellentétes vagy akár teljes mértékben ellentétes döntést is.

Végezetül gondoljuk át, mi a teendő akkor, ha a tartósan külföldön tartózkodó, de magántanulóként a magyar köznevelési rendszerben nyilvántartott tanuló a félévi és az év végi osztályozó vizsgákon – a szülőnek és a tanulónak küldött tájékoztatás és a vizsgaidőpontok kijelölése és megküldése ellenére – nem jelenik meg. Ebben az esetben az intézmény vezetőjének meg kell ítélnie, hogy a mulasztás a tanulónak felróható vagy fel nem róható ok (pl. betegség, közlekedési akadály, stb.) miatt következett be. Amennyiben az osztályozó vizsgákon vagy azok egy részén a tanuló neki felróható ok miatt nem jelent meg, akkor az osztályozó vizsgán (akár minden tantárgyból) elégtelen osztályzatot kell kapnia, és javítóvizsgára kell utasítani. Ha a tanév végén több mint három tantárgyból a neki felróható hiányzás miatt elégtelen osztályzatot kapott, akkor a tanévet meg kell ismételnie.

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet tartalmazza a távollét okának megítéléséhez szükséges pontos jogszabályi rendelkezéseket az alábbiak szerint:

R. 64. § (6) A vizsgázó pótló vizsgát tehet az igazgató által meghatározott vizsganapon, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó a pótló vizsgát az adott vizsganapon tegye le, ha ennek a feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

R. 64. § (7) Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha

a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,

b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

 

  1. A külföldön folytatott tanulmányok beszámítása

A külföldön folytatott tanulmányok beszámításával kapcsolatos jogszabályi előírásokat a köznevelési törvény (Nkt.) és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet tartalmazzák az alábbiak szerint.

Nkt. 92.§ (9) A külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok a magyar köznevelés iskolarendszerében folytathatók. A tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt.

Nkt. 92. § (10) Ha a beszámítás kérdésében az iskola igazgatója nem tud dönteni, beszerzi az oktatásért felelős miniszter, szakképzés esetén a szakképesítésért felelős miniszter véleményét.

R. 83. § (1) A nevelési-oktatási intézmény köteles a tanulót, valamint a gyermek, a kiskorú tanuló szülőjét írásban értesíteni gyermeke óvodai, iskolai, kollégiumi felvételével, az óvodai, tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a gyermek, tanuló fejlődésével, tanulmányi előmenetelével kapcsolatos döntéséről, az intézmény működésének rendjéről, továbbá minden olyan intézkedésről, amelyre vonatkozóan jogszabály az értesítést előírja.

Ez a cikk Wordben itt letölthető: Külföldön tanuló diák tanulói jogviszonya

 

A mappában található képek előnézete Színezd újra