Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tanfelügyeleti látogatás racionálisan

2015.11.30

Hogyan érdemes terveznünk és elvégeznünk a tanfelügyeleti ellenőrzést

2015 decemberében elindulnak a pedagógusok pedagógiai-szakmai ellenőrzésének, röviden tanfelügyeleti ellenőrzésének munkálatai. Az elmúlt napokban az ellenőrzésre kijelölt pedagógusok iskoláiban, óvodáiban és más intézményeiben lázas tevékenységet folytattunk annak érdekében, hogy a tanfelügyeleti ellenőrzést megelőző kérdőíves felméréseket több-kevesebb sikerrel lezárjuk. Ezzel párhuzamosan igyekszünk megismerkedni a tanfelügyeleti szoftver lehetőségeivel, amely azért nehéz, mert az ellenőrzés egy adott pillanatában senki nem látja teljes bizonyossággal a szoftver által nyújtott további lehetőségeket vagy a szoftver elvárásait. Ugyancsak párhuzamos munkálatok révén nagy koncentrációval töltögetjük az intézményi dokumentumokat a nem túl egyszerű intézményi dokumentumfeltöltő modulra, de ez csupán csöppnyi közjáték a tanfelügyeleti rengetegben!

A tanfelügyeleti látogatás előtt álló tanfelügyelők, vezető tanfelügyelők azt már látjuk, hogy az ellenőrzésre váró pedagógusokról kitöltött önértékelési, munkatársi, szülői, és (középiskolákban) tanulói kérdőívezés eredményeit hogyan érhetjük el. A szoftver tanulmányozásával – és az idő múlásával – választ kaptunk arra a nem lényegtelen kérdésünkre is, hogy mi történik akkor, ha egy intézményben a kérdőívkitöltésre felkért 12 szülőből – mondjuk – csupán 10 tölti ki a kérdőívet a kérdőívezés lezárásának határnapjáig. Amint látjuk, ezek a problémák nem gátolják meg a tanfelügyelők betekintését a szóban forgó pedagógus kérdőíveinek értékelésébe, csupán jelzik, hogy a kérdőívek kitöltése „időtúllépés miatt lezárva”. Abban az esetben, ha minden érintett pedagógus, munkatárs, szülő és tanuló kitöltötte a kérdőívet, akkor a „befejezve” jelölést láthatjuk. Nem térünk ki most arra, hogy milyen veszélyei vannak a kérdőívezés bármely csoportjában annak, hogy csupán néhány véleményező tölti ki a kérdőívet, erről olvasható cikk ezen a honlapon, és terveim között szerepel egy konkrét elemző cikk megírása is.

A tanfelügyelők 15 nappal a helyszíni látogatás előtt a kérdőívek eredményén túl elérhetik a tanfelügyeleti látogatás két legfontosabb dokumentumát: a jegyzőkönyveket és az értékelőlapokat. Amikor tanfelügyelő kollégáimmal először találkoztunk a két dokumentum 47 oldalnyi (!) kinyomtatott terjedelmével, mindnyájan azt gondoltuk, hogy lehetetlen feladat megoldására vállalkoztunk (?). A helyzetet és a feladatokat átgondolva azonban úgy gondolom, hogy meg lehet találni azokat a módszereket, amelyekkel reális idő- és energiaráfordítással a dokumentáció az elvárásoknak megfelelően elvégezhető. Ezekről a (tervezett) módszerekről szól ez a cikk.

Első és legfontosabb szempontként gondoljuk át a kitöltendő jegyzőkönyvekkel kapcsolatban ránk váró feladatokat!

A tanfelügyelők a Bizottság menüből érhetik el a konkrét tanfelügyeleti ellenőrző látogatás kérdőíveinek eredményét, valamint a tanfelügyeleti ellenőrzés jegyzőkönyveit és értékelő lapját. A jegyzőkönyvi minták 23 oldalnyi terjedelemben Word formátumban letölthetők, így az ellenőrzés időpontjára előkészíthetők, bizonyos részeik akár ki is tölthetők. A jegyzőkönyv c. dokumentum három külön jegyzőkönyv formájában megfelelő egyedi fejléccel tartalmazza az óra/foglalkozáslátogatásról készítendő, a dokumentumelemzésről, valamint az interjúkészítés során elkészítendő jegyzőkönyveket. Azt ugyan nem értem, hogy a három jegyzőkönyv a végén miért nem tartalmazza a tanfelügyelők aláírására szolgáló részt, de az első tapasztalatokat követően bizonyára helyreáll ez a szerkesztés és feltöltés során korrigálható probléma. A tanfelügyeleti kézikönyvnek – az általános iskolai változat esetében a 13. oldalán – szereplő információk szerint „A szakértők a dokumentumelemzés, óralátogatás és megbeszélés, valamint az interjúk tapasztalatait az előre megadott szempontok mentén rögzítik az informatikai rendszerből elérhető jegyzőkönyvsablonba (3. számú melléklet), majd az aláírásukkal hitelesített jegyző-könyvet szkennelve, PDF-formátumban feltöltik az értékelő felületre.” Ezt a dokumentumot tehát az ellenőrzés során Word dokumentumban előkészítve érdemes használni, majd a teljes jegyzőkönyvek elkészítését követően pdf-fájlba konvertálva az aláírásokkal együtt kell feltölteni a tanfelügyeleti szoftverbe.

Többen azzal a javaslattal álltak elő, hogy diktafont visznek magukkal a tanfelügyeleti ellenőrzésre, és az óraelemzéseket, interjúkat a diktafonon rögzítve dolgoznák föl a látogatás után. Az eljárásnak formális akadálya nincsen, azonban ennek ellenére alapvetően célszerűtlennek és hibásnak tartom. Képzeljük el ugyanis, hogy egy kb. tíz órát igénybe vevő, egy napon két pedagógus tanfelügyeleti ellenőrzését követő tanfelügyeleti látogatás eredményeként egy (három?) üres jegyzőkönyvvel hagyjuk el az iskolát, igaz – mondjuk – ötórányi digitális hanganyag boldog tulajdonosaiként. Gondoljuk át ebben az esetben a további teendőinket: minimum egyszer végig kell hallgatnunk újra a hangfelvételt, amelynek nyomán végezetül elkészül majd a három jegyzőkönyv.

Az indokolatlan diktafonos rögzítés helyett a következő eljárás alkalmazását fontoljuk meg!

A tanfelügyeleti kézikönyv 10. oldalán szereplő utasítás szerint a látogatásra vonatkozó adminisztráció elvégzése a vezető tanfelügyelő feladata. Azt javaslom, hogy az óralátogatások és a tanórák megbeszélése során (ezek együtt minimum három teljes órát vesznek igénybe) a vezető tanfelügyelő azonnal a Wordben előkészített jegyzőkönyvi sablonba rögzítse észrevételeit, míg a másik tanfelügyelő kézírásos jegyzetekkel készüljön föl a tanórák értékelésének levezetésére. A tanórákról természetesen a vezető tanfelügyelő is kifejtheti saját értékelését, azonban a foglalkozások másik tanfelügyelő által vezetett értékelése alatt – a saját értékeléseit kiegészítve – a tanfelügyelő kollégája által tett megállapításokat is digitálisan rögzítheti az óralátogatási jegyzőkönyvben. Ehhez természetesen arra van szükség, hogy a tanfelügyelő kollégának megfelelő jártassága legyen a digitális dokumentumok kezelésében, valamint a tanteremben és az órák értékelésének helyszínén is internet elérési lehetőség álljon rendelkezésünkre. Ha megfelelően előkészítjük a jegyzőkönyvet és az óralátogatásokat, akkor – megfelelő összpontosítással és szervezéssel – elérhetjük, hogy a tanórák értékelésének végére a jegyzőkönyv nagy része digitális formában rendelkezésünkre áll majd.

Ezt a folyamatot tovább segíthetjük azzal, ha a digitális naplót használó iskolák esetében a tanfelügyelők néhány nappal a helyszíni látogatás előtt bekérik a meglátogatandó osztályok haladási naplóit (ez általában nem több egy-két nyomtatott oldalnál), valamint az érintett osztályok osztályozó naplójának kivonatát (ez sem több két oldalnál). Ezeket a digitális naplóból kinyomatott dokumentumokat egyetlen pdf-fájlban a helyszíni ellenőrzést megelőző napokban megkaphatják a tanfelügyelők, de akár az érintett tantárgyak tanmeneteit is bekérhetik digitális formában. Ebben az esetben a helyszíni látogatás kezdetére a dokumentumelemzési jegyzőkönyv szinte teljes szerkesztett anyagát vihetjük magunkkal. Azt láthatjuk, hogy megfelelő előkészítéssel, felkészüléssel órákat nyerhetünk magunk és a meglátogatott intézmények, kollégák javára.

Úgy gondolom, a helyszíni látogatást megelőzően feltétlenül át kell gondolnunk az interjúkészítés racionális stratégiáját. Ha ugyanis a pedagógussal és közvetlen vezetőjével készítendő két interjú összesen 25 + 19, azaz 44 kérdéséről hosszas beszélgetést folytatunk, akkor az – beláthatóan – jó eséllyel parttalanná és rögzíthetetlenné válik. Ezért azt javaslom, hogy a felkészülés fázisában keressük föl javaslatunkkal a meglátogatott intézmény vezetőjét és az érintett pedagógust, hogy az interjúkérdésekre rövid – lehetőleg szerkesztett dokumentumban, ha úgy tetszik vázlatban – készüljön föl úgy, hogy minden kérdésre egy-egy szigorúan rövid választ ad. Ha ezek a válaszok a tanfelügyelők rendelkezésére állhatnak – természetesen ezt megkövetelni nem, csupán javasolni lehetséges – akkor az interjúk eredményeinek rögzítése jelentős mértékben könnyebbé válik. A kézikönyv előírásait ismét áttanulmányozva a tanfelügyeleti eljárásban nem látok lehetőséget az interjúkérdések módosítására vagy egyes kérdések kihagyására: utóbbiakra az intézményi önértékelési folyamatban engedélyez lehetőséget az önértékelési kézikönyv.

Most pedig fordítsuk figyelmünket a tanfelügyelők által elkészítendő másik dokumentum, az értékelőlap kitöltésére!

Az általános iskolai tanfelügyeleti kézikönyv 34. oldalán (a 3.3.1 fejezetben) a szakértői ellenőrzés lezárási folyamatát tekinthetjük át. Az utasítás szerint a szakértők az ellenőrzés befejezése után egyeztetnek tapasztalataik, benyomásaik összegzése érdekében, majd az egyeztetést követően – a látogatás lezárásaként – közösen kitöltik az értékelőlapot, amelyben a vizsgált nyolc területen erősségeket és/vagy fejleszthető területeket jelölnek meg az egyes elvárások teljesülésének mértékétől függően.

Mi tehát az értékelő lap kitöltésének legfontosabb motívuma? Az, hogy a minősítési eljárásban már jól megismer 1-5 fokozatú skálán a pedagógus kompetenciákhoz rögzített minden egyes elváráshoz (standardhoz) rögzítsék a teljesülés mértékét. A tanfelügyelőknek mind a nyolc pedagóguskompetencia értékelésének lezárását követően rövid szöveges bejegyzésben kell megjelölniük a pedagógus kiemelkedő, valamint fejleszthető területeit.

De vajon kell-e minden standard után szöveges értékelést írnunk az értékelő felületre, vagy egyes elvárásoknál elegendő csupán a számszerű értékelés? Erre világos választ ad a kézikönyv szóban forgó része: „Az értékelés során minden esetben adatokkal, tényekkel alátámasztott megállapítások kerülnek a jelentésbe, vagyis azon levárások esetében, amelyekre egy-egy kiemelkedő vagy fejleszthető terület meghatározásakor hivatkoznak a szakértők, meg kell, hogy jelöljék a jegyzőkönyvben, vagy a kérdőíves felmérés eredményében rögzített, az értékelést alátámasztó adatokat, tapasztalatokat.” A szöveg pontos értelmezését követően tehát azt állapíthatjuk meg, hogy azokhoz az elvárásokhoz szükséges feltétlenül szöveges kiegészítés, amelyeket az adott kompetencia vonatkozásában az erősségek vagy a fejleszthető területek között jelölnek meg a tanfelügyelők. Nem kell tehát minden standard értékeléséhez magyarázatot vagy kiegészítést fűzni, de az erősségekhez vagy a fejleszthető területekhez kapcsolódó elvárások esetén meg kell jelölni a jegyzőkönyv megállapítására vagy a kérdőíves felmérés eredményére vonatkozó utalást.

Az értékelő táblázatot – akárcsak a korábban tárgyalt jegyzőkönyvet – szintén a vezető tanfelügyelő tölti ki. Ennek Word dokumentumként való letöltése nem lehetséges, de nem is szükséges, hiszen az értékelő táblát – a minősítési eljárásban követett rendhez hasonlóan – nem nyomtatott és szkennelt formában kell elkészíteni, hanem az informatikai támogató felületre kell feltölteni. A terjedelmes értékelő tábla kinyomtatása a helyszíni látogatáshoz lehetséges ugyan, de csupán arra szolgál, hogy a látogatás során bejegyezhessünk bizonyos fontosnak vélt adatokat. Magam részéről fordított eljárást javasolnék: minden kompetencia összes elvárására vonatkozóan értékeljük a megszerzett tapasztalatok alapján a pedagógus teljesítményét a 0-5 skálán, készítsük el a látottak alapján az erősségek és a fejleszthető területek rövid leírását, és az azt érintő elvárásokhoz szövegesen jegyezzük be a dokumentumelemzésről, interjúkészítésről vagy a foglalkozáslátogatásról szóló jegyzőkönyv megfelelő megállapításaira vagy a kérdőíves felmérések eredményeire történő hivatkozást.

Az értékelő lap 24 oldal terjedelmű nyomtatott változatától tehát nem szabad megijednünk, inkább át kell gondolnunk, a tanfelügyeleti kézikönyvben pontosan értelmeznünk kell tanfelügyelői feladatainkat, és meg kell találnunk a végrehajtásához szükséges racionális, egyben időben takarékos eljárást. Az értékelő lapot aláírni nem kell és nem is lehetséges, hiszen azt az informatikai felületre kell feltöltenie a vezető tanfelügyelőnek.

Amennyiben egy napon ugyanabban az intézményben két pedagógus tanfelügyeleti ellenőrzésére kerül sor, az Oktatási Hivatal – nagyon helyesen – minden esetben megosztotta a vezető tanfelügyelői feladatokat a két tanfelügyelő között. Ez nagymértékben segítheti a tanfelügyeleti munkát. Az óralátogatások, óraértékelések és az interjúkészítés folyamatában a vezető tanfelügyelőnek – megfelelő előkészítés esetén – lehetősége nyílik a jegyzőkönyv elkészítéséhez szükséges információknak közvetlenül a jegyzőkönyvben való rögzítésére, míg tanfelügyelő társa a foglalkozások értékelésére, később az interjún történő hatékony kommunikációra koncentrálhat. A másik pedagógus tanfelügyeleti eljárásában a szerepek megcserélődnek.

     A cikkünkben leírt javaslatok, felkészülési és adatrögzítési módszerek ugyan nagymértékben megkönnyíthetik és felgyorsíthatják a tanfelügyeleti ellenőrzés folyamatát, lerövidíthetik a jegyzőkönyv és az értékelő lap elkészítéséhez szükséges időt. Arra azonban nincs reális esély, hogy – a minősítési eljárás gyakorlatához hasonlóan – még a helyszíni látogatás napján végleges formában elkészüljön a jegyzőkönyv és az értékelő lap, amelyet követően a tanfelügyeleti ellenőrzés lezárható lenne. Arra azonban lehetőséget nyújtanak a leírt elképzelések, hogy kevesebb időráfordítással végezzük el pedagógus kollégáink tanfelügyeleti ellenőrzését úgy, hogy a tanfelügyeleti eljárásra vonatkozó minden jogszabálynak és elvárásnak teljes mértékben megfelelünk.

Ez a cikk Word formátumban itt letölthető: Tanfelügyelői munka

 

A mappában található képek előnézete Életképek

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Gyorsan, ügyesen, együttműködve

(KPisti, 2015.12.10 18:54)

Kedves Gábor!

Köszönöm a tippjeidet! Sokat segítettek!

Mi is túl vagyunk az első duplázáson. Felhasználtuk az útmutatásaidat, így már 15.30-kor teljesen készen voltunk.

A siker titka az együttműködésben és a jó tippekben rejlett.

Mivel ugyanabban az iskolában az előző dupla látogatás este 19.30-kor sem fejeződött be, ezért nagyon készséges volt a vezetés.

Már a kapcsolatfelvétel során nyomatékosan felhívtam a vezetés, és az érintett kollégák figyelmét, hogy a kézikönyv mellékletében lévő jegyzőkönyv szempontrendszerére készüljenek fel, ezért:

1. Az intézményt képviselő vezető mindkét kollégára előre megválaszolta az összes interjúkérdést néhány sorban.
2. A kollégáknak elküldtük azokat a kérdéseket, 8-10 darabot, amelyek feltevését az előzetes felkészülés során a legvalószínűbbnek tartottuk, ezért roppant gördülékenyen ment a pedagógusinterjú is.
3. Órákon egyből a pdf-es jegyzőkönyvbe gépeltünk mindent. (Vannak olyan progik, amelyekkel ez megoldható.)
4. Igyekeztünk tartani a forgatókönyv időkereteit, megosztva interjúztunk és elemeztük a dokumentumokat.
5. Előre beszkenelt aláírásokkal dolgoztunk, a forgatókönyvből is csak az aláírásokat tartalmazó oldalt kellett szkenelni, ezt kicseréltük a pdf állományban, és már kész is volt.
6. Az előzetes felkészülés ideje alatt lepontoztuk azokat az indikátorokat, amelyeket a szakmai életútban megtaláltunk, valószínűsítettük az erősségeket és a fejleszthető területeket, így már ezek is félkész állapotban voltak.
7. A dokumentumelemzések szempontjaihoz kutakodtunk egy kicsit a neten, így a válaszokat nem akkor kellett kitalálnunk, hanem volt egy repertoár.

Nekünk szépen ment minden. Egyetlen percig sem idegeskedtünk.
De azért, ha lehet, nem szeretnék máskor is duplázni.

Azt hiszem, sikerült mindent leírnom.

Re: Gyorsan, ügyesen, együttműködve

(Petróczi Gábor, 2015.12.12 17:53)

Kedves Pisti!

Köszönjük az értékes véleményt és a konstruktív javaslatokat!

g.bodnar4@gmail.com

(Bodnár Gyöngyi, 2015.12.01 23:50)

Kedves Kolléga!
Örömmel fogadtam tájékoztatását, melyben sok hasznos információt kaptam a tanfelügyeleti látogatásra való felkészüléshez. Több kérdés azonban most is nyitott maradt számomra: Egy nap két pedagógus látogatása a feladatom, ahol az egyik pedagógus egyben intézményvezető is. Az interjú készítéssel kapcsolatban a kézikönyv 31. oldala szerint a vezetői interjú kérdéseit is a pedagógusnak kell feltenni. Ebben az esetben a pedagógus egy újabb önértékelést végez. Eredetileg úgy gondoltam, hogy ezeket a kérdéseket a vezetőtársnak teszem fel, de az OH levele szerint ( nem én kaptam ) itt egy interjúról van szó. Szerintem az lenne a cél, hogy minél több forrásból szerezzünk információt a pedagógus szakmai munkájáról.
A másik problémám az aláírások: Szintén OH levélre hivatkozva kérdezem, hogy a jegyzőkönyveket végül kinek kell aláírni ( a levél szerint a jegyzőkönyvet a pedagógus helyén írja alá az intézményvezető abban az esetben, ha őt pedagógusként értékelik) Nincs aláírási hely, és egyetlen tájékoztató sem tartalmazza, hogy ki ír alá, továbbá teljes képtelenség, hogy 100% - ban kitöltött jegyzőkönyveket produkálunk a látogatási nap végére.
A kiegészítő tájékoztató szerint a forgatókönyvet is fel kell tölteni.A kézikönyv mintája szerint elkészítettük, minden szabályt betartva 7:15 - 18:00 - ig tart a látogatás, melyben az ajánlás szerint a dokumentumelemzés és interjú készítés feladatait megosztva végezzük. Itt legalább világos az aláírás.
A kinyomtatható jegyzőkönyv a tájékoztató cikkében olvasottak szerint csak helyi jegyzetelésre használható formák, a letölthető, írható dokumentum lesz a végleges feltöltendő anyag?
A tanfelügyelők feladatainak leírása tartalmazza, hogy mindkét tanfelügyelő elkészíti és feltölti a teljes dokumentációt ( jegyzőkönyveket ) a felületre. Az Ön által javasolt forma jelentősen megkönnyítené a munkát, de ebben az esetben az óralátogatás jegyzőkönyve teljesen egyezik majd a tanfelügyelők esetében.
Elnézést a hosszadalmas értekezésért és a sok kérdésért, de szeretnék az ügyben világosan látni és megfelelően felkészülni.
Köszönettel várom a válaszokat!

Re: g.bodnar4@gmail.com

(Petróczi Gábor, 2015.12.12 17:46)

Kedves Gyöngyi!
Nem tudom a tuti válaszokat, de próbálkozom. A 31. oldal lábjegyezete szerint igaza van, a pedagógusnak kell föltenni a vezetői kérdéseket is. A jegyzőkönyveken nincs aláírási hely, és erre vonatkozó utasítás sem. Ezért úgy vélem, hogy mindhárom jkv. végén a jegyzőkönyvet feltöltő tanfelügyelő alárása szükséges.
A feltöltendő jkv-et a letölthető jegyzőkönyvi minta szerint kell elkésízteni. Ha a két tanfelügyelő jegyzőkönyve részben azonos, nem okoz problémát. De ha akár csak néhány ponton beleír néhány gondolatot a másik felügyelő, akkor máris egyedi lesz.

otto.ballai@gmail.com

(Ballai Ottó, 2015.12.02 13:57)

Úgy gondolom, félreértés az összes kérdés mindenkori feltétele. A tanfelügyeleti Értékelőlap megalapozott kiállítása a cél. Ezért dokumentum- és cselekményrendszert tanulmányozunk. Az interjúkra az eljárás közepén-végén kerül sor, amikor bőven van már információnk, akár dokumentumokból, akár a cselekményekből. Fölösleges, redundáns és nem releváns 27 egyenkérdést feltenni. Magam nem is ezt tanítottam a tréningeken. Arra és annyit kérdezzünk, amire nincs elegendő, vagy pontos információnk.
Ballai Ottó