Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az intézményi önértékelés eredményeinek beemelése a tanfelügyeleti ellenőrzésbe

2016.01.19

Az intézményi önértékelés eredményeinek beemelése

a tanfelügyeleti ellenőrzésbe

Az előző pedagógusellenőrzés és az intézményi önértékelés tapasztalatai

A 2016. évi tanfelügyeleti ellenőrzések alkalmával a korábbi tanfelügyeleti ellenőrzések dokumentumai még nyilvánvalóan nem állhatnak rendelkezésre. Vizsgálniuk kell azonban a tanfelügyelőknek az intézményi önértékelésben nyert, az adott pedagógusra vonatkozó tapasztalatokat. A 2015. évi tanfelügyeleti ellenőrzések alkalmával az intézményi önértékelés tanfelügyeletet megelőző tapasztalatait csak korlátozottan kellett beemelni a vizsgálati eljárásba: csupán az intézményi elvárásrendszer pedagógusra vonatkozó előírásait, illetve a kérdőíves felmérések eredményét kellett vizsgálniuk a tanfelügyelőknek.

A 2016-ban történő tanfelügyeleti eljárásokban azonban a Vr. 193. § (21) bekezdése szerint a teljes körű intézményi önértékelési tapasztalatokat be kell emelni a tanfelügyeleti vizsgálatba, tehát az intézményi elvárásrendszer követelményei mellett nem csak a kérdőíves felmérés eredményeit, hanem az intézményi önértékelési folyamatban meglátogatott órák tapasztalatait, az önértékelés során felvett interjúk információit, valamint az intézményi önértékelés során szerzett dokumentumelemzési tapasztalatokat. A 2016-ban és azt követően szervezett tanfelügyeleti vizsgálatokat tehát minden esetben teljes körű intézményi önértékelésnek kell megelőznie.

A kérdőíves felmérések eredményeinek beemelése

A tanfelügyeleti ellenőrzés folyamán a pedagógusra vonatkozó vizsgálatok lényeges részét képezi a kérdőíves felmérések eredményeinek a tanfelügyeleti ellenőrzésbe történő beemelése. Az ellenőrzött pedagógusnak elektronikus úton egy 40 kérdésből álló önértékelő kérdőívet kell kitöltenie saját tevékenységéről. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ennek eredményei nagyon kevéssé hasznosíthatók a tanfelügyeleti ellenőrzésben, mert az érintett kollégák többsége vagy túlértékeli magát vagy túlságosan is kritikus saját személyével kapcsolatban.

A kérdőíves felmérés során be kell emelni a pedagógus munkatársak által kitöltött kérdőívek eredményeit is. A kérdőívek eredményeit elektronikus úton kell rögzíteni a rendszerben, de az ívek papír alapon is kitölthetők. Sem a jogszabály, sem a tanfelügyeleti kézikönyv nem rögzíti a pedagógus kérdőívek minimális számát. A viszonylag kis nevelőtestületek számára azt ajánlhatjuk, hogy minden pedagógus töltse ki ellenőrzött társáról a kérdőívet. A nagyobb létszámú intézményekben ehhez tervezett tevékenység szükséges, az adott pedagógus véleményező kérdőívét kitöltők számát az intézmény önértékelést támogató csoportjának kell kijelölnie úgy, hogy a pedagógusok egyenletes terhelését figyelembe vegyék. Az eddigi tapasztalatok szerint a pedagógusok rendkívül kollegiálisan és korrekt módon értékelik pedagógustársukat. A pedagógus kérdőívek ezért nagyon kis szórással kiváló eredményeket hoznak a pedagógusokról. Ez talán helyénvaló is ilyen formában. Ugyanakkor óvakodni kell attól, hogy öt-tíz pedagógusnál kevesebbel töltessük ki a kérdőívet, mert egy-egy szélsőséges vélemény ebben az esetben meghatározóvá válhat, és könnyen csapdába csalhatja a tanfelügyelőket.

A kérdőíves felméréskor kötelező a szülői kör véleményének beszerzése. Az adatokat szintén elektronikusan kell rögzíteni, de ennek ellenére célszerűbbnek mutatkozik a gyakorlatban az, hogy a szülőkkel – aláírás nélkül – papír alapon töltessük ki a kérdőíveket, és az adatgyűjtésért felelős pedagógus vigye be azokat az informatikai rendszerbe. A kérdőívezésbe bevont szülők számáról, összetételéről nincs rendelkezés, és nehéz is általánosan alkalmazható tanácsokat megfogalmazni. A szélsőséges problémákkal küzdő, gyengén szocializált szülői háttérrel rendelkező iskoláknak meg kell találniuk azt a néhány szülőt és azokat a speciális módszereket, amelyekkel értékelhető eredményeket tudnak beszerezni. Az átlagos vagy annál jobb szociális háttérrel rendelkező intézményekben arra kell ügyelni, hogy a szülőket több osztályból, tanulócsoportból, évfolyamról válasszuk ki, valamint kerüljük el a szisztematikus kiválasztás buktatóit (csupa szakkörös tanulók, csupa jó tanuló szülei, a pedagógussal jó vagy rossz kapcsolatban lévő szülők választása). Érdemes legalább 15 szülőt megkérdezni, mert a szülői válaszok sokkal nagyobb szórást mutatnak a pedagógus válaszoknál tapasztalthoz képest. Azt tapasztaljuk, hogy egyes szülői kérdőívekben (ugyanannál a pedagógusnál) csupa 5-öst ad a szülő, más szülő pedig „betart”, kifejezetten sok 3-ast, sőt 1-est adva – sokszor talán ok nélkül is. Nagyon veszélyes ezért a kevés szülő megkérdezése, ettől tartózkodnunk érdemes.

Álláspontom alátámasztására közlöm az iskolánkban lefolytatott, öt pedagógust érintő tanfelügyeleti eljárásokhoz kapcsolódó kérdőívek átlageredményét és szórását:

 

Feldolgozott kérdőívek száma

Átlag

Szórás

Munkatársi kérdőívek

75

4,6

0,2

Szülői kérdőívek

65

4,5

0,4

Tanulói kérdőívek

90

4,2

0,5

A középiskolákban, szakiskolákban kötelező a tanulók véleményének beszerzése is az ellenőrzött pedagógusról. Itt a szülőkkel kapcsolatban leírtakkal azonos tapasztalatokat fogalmazhatunk meg. A tapasztalatokat kiegészítve megfogalmazhatjuk, hogy a tanulók a legkritikusabbak a pedagógusokkal szemben. Az eredmények átlaga itt a legrosszabb, azonban az egyes kérdésekre adott válaszok szórása sokkal kisebb, mint a szülők esetében. A tanulók tehát tudják, hogy kit értékelnek, hogy milyen az adott pedagógus, a szülőknek azonban sokszor nincs erről megfelelő információjuk, és esetükben gyakorinak vélelmezhető a találgatás is.

Végezetül leírjuk az informatikai rendszer használatával kapcsolatos eddigi tapasztalatainkat is. Az informatikai rendszer alapvetően jól kezeli a kérdőíves felméréseket, jól elemezhető adatokat szolgáltat a kérdőíves felmérések eredményéről. Az egyes kérdőívek kitöltetésekor azonban rendkívül sok problémával találkoztunk. Az ellenőrzött pedagógus elektronikus úton viszi föl az önértékelését, ezzel nincs probléma.

A rendszer készítői úgy tervezték az elektronikus felületet, hogy a pedagógus munkatársak, szülők és (középiskolában) a kérdőívezésbe bevont tanulók számára az adatgyűjtő e-mail útján juttatja el azt a linket, amelyre kattintva a digitális kérdőív megnyílik. Ezt a szolgáltatást kipróbálva olyan tapasztalatokat szereztünk, amelynek birtokában senkinek sem javaslom ezt a módszert. Rendkívül időigényes, a ráfordítások tekintetében pedig energiapazarló. A megküldött linkre kattintva azonban az sok esetben nem nyitja meg a kérdőívet, más esetekben az írja ki, hogy valaki más már kitöltötte a kérdőívet. Az e-mail nyomán azonban nincs arról információnk, hogy ki töltötte ki és ki nem a kérdőívet, így borítékolható a sikertelenség.

A tapasztalatok alapján javasolt módszer a szülők esetében: a szülői értekezleten az előre kiválasztott szülőkkel papír alapon érdemes kitöltetni a kérdőívet, rá kell íratni az értékelt pedagógus nevét, és zárt borítékba helyezve (amelyre szintén ráírjuk az értékelt pedagógus nevét) begyűjtjük a kérdőíveket. A borítékok megkeverését követően az adatgyűjtő sorba beviheti az eredményeket az egyes linkek megnyitásával az elektronikus rendszerbe.

A pedagógusok esetében is javasolható az előző módszer, azonban jól működik az a szisztéma is, amely a közvetlen digitális rögzítést preferálja, de nem a linkek (problémákat generáló) megküldésével. A „Letöltés” parancs kiadásával elkészíthető egy olyan táblázat, amely a kitöltő pedagógusok kérdőíveinek egyedi kódjait és linkjeit tartalmazza. Ezt érdemes kiegészíteni a kitöltő pedagógusok nevével, majd az iskolai tanári hálózaton vagy a tanári szobában elhelyezett gépeken megnyitva az adott pedagógusnak csupán kattintania kell a saját linkjére, és néhány perc alatt kitöltheti a kérdőívet. A tanulók esetében ugyanezt a módszert követjük azzal a különbséggel, hogy egy adott időpontban gyűjtjük össze az informatikateremben a kérdőívet kitöltő diákokat, így néhány perc alatt – ellenőrzött formában – az összes érintett tanuló garantáltan kitölti a kérdőívet. A kitöltést segítő Excel-táblát érdemes lapvédelemmel ellátni annak érdekében, hogy a kitöltők véletlenül se írják fölül a linkeket.

 

A mappában található képek előnézete Képek az iskolámról